Tartalom I. A Szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja

Vak Bottyán Gimnázium

Szervezeti és működési szabályzat

Tartalom I. A Szervezeti és működési szabályzat célja .................................................................................................. 3 1.1. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja .............................................................................3 1.2. A szervezeti és működési szabályzatunk készítésének filozófiája ..............................................................3 1.3. A fentiekből következő céljaink ....................................................................................................................4 II. A köznevelési intézmény meghatározása ................................................................................................... 5 2.3. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak .......................................................................................7 III. Az intézmény szervezeti rendje ................................................................................................................. 9 3.1. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése ...............................................................................................9 3.2. Az iskola felelős vezetője ..............................................................................................................................9 3.3. Az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek helyettesítésének rendje .............................11 3.4. Az intézmény vezetősége ............................................................................................................................12 3.5. Az intézményvezető közvetlen munkatársai ..............................................................................................13 3.5.1. Igazgatóhelyettesek ...................................................................................................................................13 3.5.2. A szakmai munkaközösség-vezetők ........................................................................................................13 3.5.3. Az osztályfőnökök ....................................................................................................................................14 3.5.4. Könyvtáros ................................................................................................................................................14 3.5.5. Irodai dolgozók, ill. a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők .........................................................15 3.6. Az intézmény nevelőtestülete ......................................................................................................................15 IV. Az intézmény munkarendje ..................................................................................................................... 15 4.1. Az alkalmazottak munkarendje ...................................................................................................................15 4.2. Az intézmény tanulóinak munkarendje ......................................................................................................17 4.3. A tanév helyi rendje .....................................................................................................................................17 4.4. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama .................................................................................17 4. 5. A felnőttoktatás formái ...............................................................................................................................17 4. 6. A tanórai és az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei ................................................18 4. 6.1. A tanórák ..................................................................................................................................................18 4.6.2. Egyéb foglalkozások .................................................................................................................................18 4.7. Az intézményben tartózkodás rendje ..........................................................................................................20 4.8. Az intézmény nyitva tartásának rendje .......................................................................................................21 V. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága ........................................................................................ 21 VI. A nevelőtestület működése és a szakmai munkaközösségek együttműködése, részvételük a pedagógusok munkájának segítésében ......................................................................................................... 22 6.1. A nevelőtestület ............................................................................................................................................22 6. 2. A szakmai munkaközösségek ..............................................................................................................23 VII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ................................................................................ 25 7.1. Az ellenőrzés célja .......................................................................................................................................25 7.2. Az ellenőrzés tervezése ................................................................................................................................25 7.3. Intézményi ellenőrzést terv ..........................................................................................................................25 VIII. Az intézményi közösségek kapcsolattartásának formái és rendje ..................................................... 33 8.1. A szülői munkaközösség .............................................................................................................................33 8.3. A diákönkormányzat ....................................................................................................................................34



8.4. Az intézmény szervezeti egységei és közösségei közötti kapcsolattartás formái és rendje .....................36 8.5. Az intézmény külső kapcsolatai ..................................................................................................................37 IX. A tanulói jogviszony, a tanuló jogai és kötelességei ............................................................................... 40 9.1. A tanulói jogviszony keletkezése ................................................................................................................40 9.2. Tanulói jogviszony a felnőttoktatásban ......................................................................................................41 9.3. A gyermek, tanuló jogai és kötelességei .....................................................................................................42 9.4. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolása ...............................................................................42 9. 5. A tanulók véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje és formái. ..........................45 X. A tanulók jutalmazásának elvei, valamint fegyelmi és kártérítési felelősségük ................................... 45 10.1. A tanulók jutalmazásának elvei.................................................................................................................46 10.2. A tanulóval szembeni fegyelmi eljárás részletes szabályai .....................................................................46 XI. Az intézményi hagyományok ápolása, az ünnepélyek és megemlékezések rendje .............................. 50 11.1. A hagyományápolás formái .......................................................................................................................50 11.2. Az iskola kitüntetései .................................................................................................................................51 11.3. Helyi és nemzeti ünnepeink, emléknapjaink ............................................................................................51 XII. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek és eszközeinek használati rendje .............................. 52 XIII. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ....................................................................... 52 13.1. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend .....................................54 13.2. Az egészséges táplálkozás .........................................................................................................................54 13.3. A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése ...........................................................................................................................................................55 13. 4. Az iskolapszichológiai feladatok a nevelési-oktatási intézményben .....................................................55 13.5. Az iskolaorvos és a védőnő feladatai ........................................................................................................57 XIV. Az intézményi védő, óvó előírások ....................................................................................................... 58 14.1. Az intézményi védő, óvó előírások ...........................................................................................................58 14.2. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje ..............................................59 14.3. Intézkedés baleset esetén ...........................................................................................................................60 XV. Rendkívüli események esetén szükséges teendők szabályai ................................................................. 60 15.1. Katasztrófariadó, légiriadó szirénajelzéseinek megszólalása esetén .......................................................60 15.2. Bombariadó esetén szükséges teendők .....................................................................................................60 15.3. Veszélyhelyzetek esetén szükséges kiürítés módja ..................................................................................61 15.4. Menekülési gyakorlat .................................................................................................................................61 XVI. Az intézményben folytatandó reklámtevékenység szabályai ............................................................. 61 XVII. A tanulói térítési díj és tandíj befizetésére vonatkozó rendelkezések, a szociális támogatás megállapításának elvei ................................................................................................................................... 61 17.1. A térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok köre a 229/2012. (VIII.28.) és a 73/2013.(III. 8.) Kormányrendelet alapján ........................................................................................................61 17.2. Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások ...............................................................................63 17.3. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások ......................................................................64 17.5. Egyéb szociális támogatások .....................................................................................................................64 XVIII. Záró rendelkezések ............................................................................................................................ 64



I. A Szervezeti és működési szabályzat célja 1.1. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban: Nkt.), és módosításai 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről, 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről, és módosításai 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, és módosításai 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, és az ezt módosító 7/2014. (I.17.) Korm. rend. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás a KLIK Szervezeti és Működési Szabályzatáról és a 9/2014. (II.28.) EMMI utasítás ennek módosításáról 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a 99/2014. (III. 25.) Korm. rendelet ennek módosításáról 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 17/2014 (III. 12.) EMMI rend. a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 45/2014.(X.27.) EMMI rend. az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 268/2014.(XI. 3.) Korm. rendelet az egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

1.2. A szervezeti és működési szabályzatunk készítésének filozófiája Az iskola működésére jellemző a nyitottság, az együttműködés és kapcsolattartás széles rendszere más szervezetekkel, intézményekkel. Felelősek vagyunk ugyanakkor az intézményünkben folyó pedagógiai munka zavartalanságáért, a tanulók lelki és testi épségének megóvásáért. 3



Belső munkarendszerünk szabályozásánál e gondolatokból indultunk ki.

1.3. A fentiekből következő céljaink Biztosítani kell az intézmény zavartalan működését, a nevelő és oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket, a gyermekek és tanulók védelmét, az intézményi vagyon megóvását, az intézmény vezetőjének vagy adott pillanatban az intézmény működéséért, a gyermekek és tanulók biztonságáért, az intézményi vagyon állagának megóvásáért felelős személy tájékozottságát.

4



II. A köznevelési intézmény meghatározása Az intézményi szakmai alapdokumentuma 2. függelék a 37/2013. (X. 4.) EMMI utasításhoz 3. függelék

A köznevelési intézmények szakmai alapdokumentumai

XVII.3.6. Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Tolna megye Tankerület megnevezése: KLIK Paksi Tankerülete OM azonosító: 036391 Paksi Vak Bottyán Gimnázium szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény

1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: Paksi Vak Bottyán Gimnázium

2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye: 7030 Paks, Dózsa György út 103.

3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32.

4. Típusa: gimnázium 5



5. OM azonosító: 036391 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 6.1. 7030 Paks, Dózsa György út 103. 6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. felső tagozat 6.1.1.3. 7-8. évfolyamok 6.1.1.4. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.2. gimnáziumi nevelés-oktatás 6.1.2.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.2.2. felnőttoktatás - nappali, esti 6.1.2.3. évfolyamok: négy, öt 6.1.2.4. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.3. iskola maximális létszáma: 814 fő 6.1.4. intézményegységenkénti maximális létszám: általános iskolai nevelés-oktatás 72 fő gimnáziumi nevelés-oktatás 546 fő felnőtt oktatás 196 fő 6.1.5. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1. 7030 Paks, Dózsa György út 103. 7.1.1. Helyrajzi száma: 3484 7.1.2. Hasznos alapterülete: bruttó 3108 nm 7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.1.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.1.5. Működtető neve: Paks Város Önkormányzata 7.1.6. Működtető székhelye: 7030 Paks, Dózsa György út 55-61.

6



8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

Intézményi bélyegzők

Hosszú bélyegző

felirata

lenyomata

Paksi Vak Bottyán Gimnázium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 103.

Hosszú bélyegző

OM: 036391 Paksi Vak Bottyán Gimnázium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 103.

Körbélyegző

PAKSI VAK BOTTYÁN GIMNÁZIUM

2.3. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak Az intézményi bélyegzők használatára az alábbi beosztásban dolgozók jogosultak: Igazgató Igazgatóhelyettesek Iskolatitkár

7



Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ KIK Paksi Tankerület

Működtető: Paks Város Önkormányzata intézményvezető

2.sz. igazgatóhelyettes

1.sz. igazgatóhelyettes

Osztályfőnöki munkaközösség-vezető

Ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus Iskoláskorú tanulók 8

Osztályfőnökök

Szakmai munkaközösség-vezetők

Diákönkormányzatot segítő tanár

Szaktanárok

Iskolatitkár

Felnőttoktatásban is dolgozó szaktanárok

Könyvtáros

Felnőttoktatásban tanulók



III. Az intézmény szervezeti rendje 3.1. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése Az intézmény szervezeti felépítését az 1. ábra mutatja.

3.2. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi: a) a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, az elnök irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló köznevelési intézményt, felelős a köznevelési intézmény pedagógiai és adminisztratív feladatainak ellátásáért; b) dönt minden olyan, a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, és ami az intézmény jogi személyiségéből fakadó döntési körébe tartozik; c) a jogszabályokban foglaltak szerint gyakorolja a kiadmányozási jogot, különösen az intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében; a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható; d) elkészíti a köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását; e) előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói döntések iratait; f ) jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az éves munkatervet; g) szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; h) kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges – az intézkedési jogkörén kívül eső – intézkedések megtételét; i) gyakorolja az Intézményfenntartó Központ szabályzataiban ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; j) évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat az Intézményfenntartó Központ beszámolójának, jelentésének és költségvetésének elkészítéséhez; k) az elnök által meghatározott rendben adatot szolgáltat és legalább évente írásos tájékoztatást ad a tankerületi igazgató részére a köznevelési intézmény tevékenységéről; 9



l) véleményezi az elnök, illetve a tankerületi igazgató hatáskörébe tartozó – a köznevelési intézményt, illetve az intézmény közalkalmazottját érintő – döntést, javaslattételi jogkörrel rendelkezik; m) teljesíti a központi szerv szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló szervezeti egysége vezetője, valamint az illetékes tankerületi igazgató által – az elnök utasításai szerint – kért adatszolgáltatást; n) szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése az operatív feladatok irányítása céljából, és gyakorolja az intézményben a vezetési funkciókat. Az intézményvezető nem utasítható azokban a feladatkörökben, amelyeket az Nkt. határoz meg. Az intézményvezető az Nkt.-ban meghatározott önálló hatáskörei tekintetében önálló kiadmányozási joggal rendelkezik. Az intézményvezetőnek az Nkt.-ban meghatározott saját hatáskörben ellátandó feladataihoz a tankerületi költségvetés mellékletét képező intézményi keret felett a 22/2013.(VII.5.) EMMI utasítás VI. fejezetében foglalt feltételekkel rendelkezik. A köznevelési intézmény képviseletére a hatáskörébe tartozó ügyekben az intézményvezető jogosult. A köznevelési intézményekben a munkáltatói jogokat – a kinevezés, a vezetői megbízás, a megbízás visszavonása és a jogviszony megszüntetésének joga, valamint az ehhez kapcsolódó jogok kivételével – az intézményvezető gyakorolja.

Az Intézményfenntartó Központban a munkáltatói jogkört az intézményvezetők kinevezése, felmentése és magasabb vezetői megbízások adása vonatkozásában az elnök gyakorolja, aki saját hatáskörét az Intézményfenntartó Központ vezető beosztású tisztségviselőire átruházhatja.

A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján ér10



tékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, az Nkt. 5. mellékletben foglalt tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. A korábban legalább két ciklust intézményvezetőként dolgozó pedagógus „címzetes igazgatói” pótlékban részesülhet, ha intézményvezetői megbízásának lejártát vagy megszűnését követően továbbra is az intézményben marad alkalmazásban. A pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői pótlékának huszonöt százaléka. Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az igazgatóhelyettesek tartoznak. Munkájukat úgy szervezik, hogy tanítási időben legalább egyikük az intézményben tartózkodjon, ill. a helyettesítése megoldott legyen. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: 1. számú igazgatóhelyettes (nevelési feladatok), 2. számú igazgatóhelyettes (szervezési feladatok). Az igazgatóhelyettesek megbízatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint pályázati eljárás keretében történik. Az igazgatóhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat a nevelési igazgatóhelyettes írja alá.

3.3. Az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek helyettesítésének rendje Az igazgató az előzőekben megfogalmazott jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezetőt helyettesítheti távollétében teljes jogkörrel az 1.sz. igazgatóhelyettes, kivéve a munkáltatói jogok közül a munkaviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos javaslattételi jogot; az 1. sz. igazgatóhelyettes távollétében teljes jogkörrel a 2. sz. igazgatóhelyettes, kivéve a munkáltatói jogok közül a munkaviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos javaslattételi jogot; az igazgató hosszabb idejű távolléte, rendkívüli indokok, illetve halaszthatatlan intézkedést igény11



lő ügy esetén az 1.sz. igazgatóhelyettes jogköre az igazgató át nem ruházott hatáskörébe tartozó ügyekre is kiterjed az igazgató helyettesítése során, névaláíráskor az iraton mindig a helyettesített vezető nevét kell szerepeltetni, és azt a nyomtatott név mellett „h” feltüntetésével írja alá a helyettes. az igazgatóhelyettesek akadályoztatása esetén egy-egy meghatározott ügyben e külön alkalomra megbízott szakmai tapasztalatokkal rendelkező nevelőtestületi tag; pedagógiai ügyekben az igazgatóhelyettesek bármikor; felnőttoktatást jelentő kérdésekben 2.sz. igazgatóhelyettes bármikor; gazdasági ügyekben szükség esetén az igazgatóhelyettesek a KLIK pénzügyi referensével, ill. a működtető gazdasági ügyintézőjével történt egyeztetés után. Az igazgatóhelyetteseket távollétükben az igazgató által megbízott pedagógus helyettesítheti, akinek a jogosítványai az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjednek ki.

3.4. Az intézmény vezetősége Az intézményvezetés tagjai: az igazgató és az igazgatóhelyettesek Az intézményvezetés tagjai hetente legalább egyszer tartanak megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélést az igazgató vezeti. Az igazgató, az igazgatóhelyettesek az intézmény vezetésével kapcsolatos álláspontjukat, az ügyvitel szempontjából elfogadott elveket naprakészen összehangolják. Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik:  az osztályfőnöki munkaközösség vezetője,  az informatikai és telekommunikációs munkaközösség vezetője,  a társadalomtudományi munkaközösség vezetője,  a természettudomány (I.) munkaközösség vezetője,  a természettudományi (II.) munkaközösség vezetője,  az idegen nyelvi munkaközösség vezetője. Az iskola irányításában jelentős szerepe van a kibővített iskolavezetőségnek, melynek tagjai továbbá:  a diákönkormányzatot segítő tanár,  a közalkalmazotti tanács elnöke,  a pályaválasztási felelős A kibővített iskolavezetőség, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az év során rendszeresen (min. 3 alkalommal) megbeszélést tart. Feladata az intézmény működése során felmerült kérdések, feladatok döntés-előkészítése, a végrehajtás megvitatása, a tanári testület munkájának összehangolása a meghatározott feladatok megvalósítására. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel. Az intézményen 12



belül a feladatok meghatározását és végrehajtását szabályzatok és mellékleteik, igazgatói utasítások, éves és havi munkatervek tartalmazzák. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a fenntartó (KLlK) a jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre és az engedélyezett létszámban alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

3.5. Az intézményvezető közvetlen munkatársai 3.5.1. Igazgatóhelyettesek Munkájukat munkaköri leírásuk szerint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Általános vagy tanulmányi igazgatóhelyettes (1. sz. igazgatóhelyettes) Az iskoláskorúak gimnáziumi oktatását irányítja, az igazgató mellett a második aláíró. Oktatásinevelési kérdésekkel foglalkozik. Feladata különösen a jogszabályok követése, betartása és betartatása. Figyelemmel kíséri az iskolai dokumentumok vezetését, a nyilvántartásokat, határidőket, jelentéseket, stb. Közvetlen irányítása alá tartoznak a szakmai munkaközösség-vezetők. 2. sz. igazgatóhelyettes Teljes hatáskörben szervezi a felnőttoktatást. Gazdasági ügyekben az igazgató közvetlen segítője. Szervezési kérdésekben elsősorban ő irányít. Felel az iskola, az épület rendjéért, az állagmegóvásért. Figyelemmel kíséri a felnőttoktatásban dolgozó pedagógusok, valamint az intézményben a nem pedagógus munkakörű dolgozók tevékenységét. Feladatkörébe tartozik a minőségüggyel kapcsolatos tevékenységek, módszerek, eszközök, dokumentációk szakmai ellenőrzése, értékelése (belső audit).

3.5.2. A szakmai munkaközösség-vezetők A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, irányítja a munkaközösség tevékenységét, módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart (bemutató foglalkozásokat szervez), koordinálja a munkaközösség tagjainak továbbképzését, igény szerint véleményezi a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, és segíti a kollégák szaktanári munkáját, tervezi és előkészíti a szakterületén a tantárgyfelosztást, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára (vagy az intézményvezető részére) a munkaközösség éves tevékenységéről (félévkor és a tanév végén írásban), javaslatot tesz az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül. 13



3.5.3. Az osztályfőnökök Az igazgató az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével közvetlenül tartja a kapcsolatot. A pedagógiai programban megfogalmazottak szerint nevelik tanítványaikat. Igyekeznek folyamatos jelenlétükkel is kifejezni az osztályukkal való törődésüket /szünetekben, iskolai rendezvényeken való részvételükkel/. Figyelemmel kísérik tanítványaik tanulmányi eredményeit. Koordinálják és segítik az osztályukban tanító pedagógusok munkáját, szükség esetén látogatják óráikat. Szükség esetén tanácskozást hívnak össze az osztályukban tanító pedagógusok számára, minősítik a tanulók magatartását és szorgalmát. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesznek a tanulók jutalmazására, segélyezésére, fegyelmezésére Az osztályfőnöki munkaközösség állásfoglalása szerinti fegyelmező intézkedéseket szükség esetén meghozzák. Engedélyt adhatnak egy-egy tanuló egy-két tanórai távolmaradására. Rendszeresen tájékoztatják osztályukat az iskolai feladatokról. Tanítványaikkal tanulmányi kirándulást szervezhetnek, kulturális programokon tanulói kíséretet látnak el. Évente legalább két szülői értekezletet tartanak, szoros kapcsolatot tartanak fenn az osztály szülői munkaközösségével. Nevelő-oktató munkájukhoz tanmenetet készítenek. Elvégzik az osztályukkal kapcsolatos ügyviteli teendőket / törzslap, osztálynapló vezetése, a továbbtanulással kapcsolatos teendők, stb./.

3.5.4. Könyvtáros Az iskola rendelkezik saját könyvtárral, melynek vezetőjét az igazgató javaslata alapján a tankerületi igazgató bízza meg. A könyvtár a saját szmsz-e szerint működik. Könyvtárhasználók köre Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói és alkalmazottai használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások az iskola tanulói és dolgozói számára díjtalan. Az állományvédelem jogi biztosítéka, hogy a tanulói jogviszony és a munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet.

14



A szolgáltatások igénybevételének feltételei Helyben használat: a helyben használat tárgyi és személyi feltételeit az iskola, szakmai feltételeit a könyvtáros tanár biztosítja. Kölcsönzés: a könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni, az átvételt a könyvtáros rögzíti elektronikus rendszerben. Csoportos használat: az osztályok, tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros tanár, az osztályfőnök, a szaktanár, a szakkörvezetők szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A könyvtár helyisége órarendszerű tanítás számára nem vehető igénybe, mert akadályozná a működését. Egyéb szolgáltatások 

információszolgáltatás



témafigyelés



ajánló bibliográfia készítése

A könyvtárhasználat szabályait a könyvtáros tanár megismerteti a tanulókkal. A nyitva tartás, kölcsönzés idejét minden tanév elején az igazgató és a könyvtáros tanár határozza meg, figyelembe véve a könyvtárhasználók igényeit. A nyitvatartási időt a könyvtár ajtajára kifüggesztjük.

3.5.5. Irodai dolgozók, ill. a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők Az iskolatitkár és a laboránsok munkáját az igazgató közvetlenül irányítja. Hatáskörük és felelősségük a munkakörük szerinti feladatokra terjed ki.

3.6. Az intézmény nevelőtestülete Az iskola pedagógusainak közössége, tagjai az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottai. Hatáskörét a Knt. 70.§-a szerint gyakorolja. A rájuk vonatkozó részletes szabályokat az szmsz VI. fejezete tartalmazza.

IV. Az intézmény munkarendje A Szervezeti és működési szabályzat az intézmény alkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza.

4.1. Az alkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a Knt. 61. §-a és 2. sz. melléklete, az alkalmazási feltételeket a 3.sz. melléklete, a pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény 62. és 63. §-a rögzíti. 15



A pedagógusok munkarendje A Knt. 62. §-a (5,6) szerint „A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.” A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 10 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapokon a havi munkatervben rögzített időpontban a program helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 1/2 8 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyetteseinek, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. Indokolt esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 3 nappal előbb a távolmaradásra. Ebben az esetben a tanórák cseréjére a pedagógus javaslatot tesz, és azt az igazgatóhelyettesek megszervezik. A továbbképzésben résztvevő pedagógusok tanórarendjét képzési napjaik figyelembevételével kell összeállítani. Tanulmányi szabadságuk idejére az igazgatóhelyettesek lehetőség szerint szakszerű helyettesítésről gondoskodnak. A hiányzó tanár a tanórák anyagát időben leadja az igazgatóhelyetteseknek. A pedagógus kérésére a gyermek után járó pótszabadság kiadásának összehangolását az igazgatóhelyettesek végzik. A pedagógusok számára - neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe nem beszámítható - nevelő-oktató munkával összefüggő esetenkénti feladatokra a kijelölést az intézményvezető adja. A szervező munkát az igazgatóhelyettesek koordinálják a feladatok ellátásához szükséges számú pedagógus beosztásával. Tanórán kívüli foglalkozásokon, illetve a munkaközösségek és a diákönkormányzat által szervezett programokon váltakozva a feladat ellátásához szükséges számú pedagógus vesz részt, az igazgatóhelyettesek koordinálása alapján. A nem-pedagógusok munkarendje A nem-pedagógusok munkarendjét és munkavégzésének egyes szabályait a kollektív szerződés tartalmazza, összhangban a Munka törvénykönyve rendelkezéseivel. Az iskolatitkár 7 óra 30 és 15.30 óra között tartózkodik az intézményben, 8 órás munkaidőben. A tit16



kárságon a tanulók és a szülők számára 7.30-tól 9. 35-ig, ill. 12.10-től 14.30-ig tart munkanapokon az ügyfélszolgálati idő. A technikai dolgozók munkarendjét a munkáltató határozza meg.

4.2. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok /házirend/ tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező.

4.3. A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1-jétől, ill. szeptember első munkanapjától a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik, és ünnepélyes tanévzáróval ér véget. A tanév helyi rendjét, programját –a miniszteri rendeletben meghatározottak figyelembevételével – a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

4.4. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama A tanítás – a tantárgyfelosztásnak megfelelően – heti órarend (szükség esetén A és B hét) alapján, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben, ill. helyszíneken folyik. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. Az első tanítási óra 7 óra 45 perckor kezdődik. A csengetési rendet a házirend tartalmazza. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el, tanóra 35 percnél rövidebb nem lehet.

4. 5. A felnőttoktatás formái A Knt. 60.§ szerint a nappali iskolarendszerű oktatás mellett a felnőttoktatási tagozaton a nappali oktatás munkarendje, továbbá az esti oktatás munkarendje szerint szervezzük a felnőttoktatást. A felnőttoktatásban a szorgalmi időszak a pedagógiai programban megfogalmazottak szerint év végi vizsgákkal zárul. A felnőttoktatásban az esti munkarend tanítási rendje  heti három alkalommal, az első tanítási óra kezdete 14 óra 15 perc. A nappali munkarend tanítási rendje a felnőttoktatásban  naponta, az első tanítási óra kezdete 13 óra 30 perc A tanórák időtartama a felnőttoktatásban 40 perc, a szünetek 5 percesek.

17



4. 6. A tanórai és az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei 4. 6.1. A tanórák A tanrend szerinti foglalkozásokat a tantárgyfelosztásban leírtak szerint szervezzük. A tanórák szervezése osztálykeretekben vagy csoportbontásban történik. A csoportok szervezése történhet a tanulók választása alapján (az osztály típusának megválasztásával, a specializáció vagy az érettségire való felkészítés szintjének megválasztásával, illetve a végzősök testnevelés óráin) a tanulók tudásszintje alapján (nyelvi csoportok) az osztály két csoportra osztásával (informatika) A foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg.

4.6.2. Egyéb foglalkozások Az egyéb foglalkozásokra a jelentkezés az egész tanévre szól. Tanulószobai foglalkozás A 7., 8., 9. és 10. évfolyamon igény esetén megszervezzük a tanulószobai foglalkozást. Igény szerint felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk szaktanárok vezetésével. Az iskola a tanulószobai foglalkozásokat a tárgyévet megelőző tanév végéig meghirdeti, az igények felmérését elvégzi. A jelentkezést a felsőbb évfolyamokon legkésőbb a tanévzáró ünnepélyig, a belépő évfolyamon pedig a beiratkozáskor kell leadni, további jelentkezéseket a szakmai munkaközösségek ajánlása alapján a szülő kérésére fogadunk. Kellő számú jelentkező esetén a tanulószobai csoportokat megszervezzük. Ha a jelentkezők száma kevés, és csoport szervezésére nincs lehetőség, az érintett kevés számú tanuló számára az iskolai könyvtár olvasójában és a folyosókon erre a célra kialakított munkahelyeken biztosítunk kulturált, önálló tanulási lehetőséget. Tantárgyi korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások Szervezhetők az arra rászoruló tanulóknak. A szakmai munkaközösségek az igényeket felmérik, az év végi beszámolóban jelzik és az igazgató a tantárgyfelosztás véglegesítéséig dönt az indítható csoportokról és a pedagógusok személyéről. Ezeket a foglalkozásokat fenntartói engedélyezés után, órarendben rögzített időpontban és helyen lehet megtartani. A felzárkóztatás a szabadon választható órakeret terhére tervezhető, óraszáma bekerül a tantárgyfelosztásba. Érettségire felkészítő foglalkozásokat a pedagógiai programban rögzített tantárgyakból szervezünk. BTM-es tanulóinkkal a szakvéleményben foglaltak alapján a fejlesztő pedagógus foglalkozik tantárgyfelosztás szerint. Diákkörök A tanulók tehetségének kibontakoztatását és önképzését segítő diákkörök létrejöttét és működését a szakmai munkaközösségek kiemelten támogatják. A tanulói igényeknek megfelelően szaktárgyi szak18



körök, érdeklődési kör, tudományos diákkör hozható létre. A diákkört a tanulók igényeit figyelembe véve az igazgató által megbízott pedagógus vezeti, ezt az óraszámot a tantárgyfelosztás tartalmazza. A különböző művészeti csoportok sem hiányozhatnak egy színvonalasan működő gimnázium életéből. Ezért a mozgásművészeti csoport mellett képzőművészeti csoportok, kreatív írás szakkör, illetve az énekkar működését is támogatjuk. A diákkörökbe való jelentkezés önkéntes, a felsőbb évesek a specializációkra való jelentkezéssel egyidőben adhatják le jelentkezésüket, a kezdő évfolyamosok pedig szeptemberben a 2. tanítási hét végéig. Pedagógiai eszközökkel segítjük elő, hogy a diákokban rejlő tehetség, művészi hajlam kibontakozhasson. Iskolai sportkör Sportköri foglalkozások a kötelező tanórák után szervezhetők az iskolai spotkör éves programja szerint. Ezen foglalkozások célja a tanulók mind szélesebb körének bevonása a mozgás, a testedzés különböző formáiba, és az iskola hagyományainak megfelelően kialakult sportágakban a háziversenyek, bajnokságok lebonyolítása. Szervezett eseti foglalkozások Osztálykirándulás, természetjáró túra, erdei iskola, gólyatábor, színházlátogatás, vetélkedők, bemutató jellegű programok, stb. pedagógus felügyeletével szervezhetők és lehetőleg a havi munkatervben rögzítendők. Mindezek oktatási idő alatt csak az intézmény igazgatójának engedélyével, tanítási időn túl azonban – bejelentési kötelezettség mellett, szülői hozzájárulással – szervezhetők. Az oktatási idő alatt szervezett osztálykirándulás, színház- vagy múzeumlátogatás, erdei iskola – amennyiben a foglalkozási órák száma eléri a három órát – időtartama számozott tanítási napnak tekintendő. Az osztálykirándulások tematikus tervezése négy, öt és hat évre történjék a tanulók javaslatainak és a szülői munkaközösség állásfoglalásának figyelembevételével. Lekötni csak a szülők által is elfogadott, az illetékes igazgatóhelyettes által ellenjegyzett és az igazgató által írásban engedélyezett programot lehet. Osztálykirándulásra a gimnázium négy éve alatt összesen 4 tanítási nap kérhető. A hetedik és nyolcadik évfolyamon 1-1 tanítási nap vehető igénybe, az ötéves képzésben pedig 5 nap. A kirándulásokat úgy szervezzük, hogy legfeljebb az egyik hétvégi pihenőnapot vegyük igénybe. A kirándulások zavartalan lebonyolításához két kísérőtanárt bízunk meg. Hitoktatás A hit- és vallásoktatásban való részvétel lehetséges és önkéntes. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes egyházakkal. A foglalkozáshoz – igény szerint – tantermet biztosítunk az intézmény tanítási rendjének figyelembevételével. A 2013/14-es tanévtől a hat évfolyamos gimnázium 7. évfolyamán elkezdődött a kötelező hit-és erkölcstan oktatás. 19



Versenyfelkészítés A tanulmányi versenyekre való felkészítéskor célunk, hogy tanulóink magas szintű tudáshoz jussanak. Ennek érdekében (a tanórai és szakköri foglalkozásokon túl) minden lehetséges szakmai segítséget megadnak szaktanáraink az egyénileg történő foglalkozással is. Egyes komplex versenyekre készülő diákcsoportok felkészülését a kiválasztott pedagógus végzi a versenyt megelőző időszakban. A pedagógusok versenyekre történő felkészítő munkáját támogatjuk és elismerjük. A kulturális versenyekre való felkészülés a művészeti csoportok munkájának fontos része. A diáksportköri órákon készülhetnek fel tanulóink a diákolimpiai versenyekre.

4.7. Az intézményben tartózkodás rendje A tanulók tartózkodási rendje Az iskoláskorúakra vonatkozó szabályok Az iskola reggel 7 órától fogadja a beérkező tanulókat, akiknek legalább 5 perccel az első tanóra előtt meg kell érkezniük. A beérkezés és az óraközi szünetek rendjét az ügyeletes tanár felügyeli. A tanulók a tanítási idő alatt csak az osztályfőnökök vagy az igazgatóhelyettesek, rendkívüli esetben a szaktanárok írásos engedélyével hagyhatják el az iskola területét. Ennek betartatásáért a szünetekben az ügyeletes tanár a felelős. A portás feladata, hogy segíti az ügyeletes tanár munkáját, a tanórák alatt az intézménybe érkezőket az ügyintézés jellegétől függően az illetékeshez irányítja a külső személyek belépésének és benntartózkodásának rendje szerint, a távozó tanulóktól elkéri a kilépő cédulákat. A tanítás befejezése után vagy a kijelölt étkezési időben a tanulók az ESZI vagy a gimnázium éttermében ebédelhetnek, ill. szülői kérésre igazgatói engedéllyel elhagyhatják az intézményt. A tanórák végén a digitális táblával felszerelt osztálytermet el kell hagyniuk. A délutáni foglalkozásokra a folyosón vagy az udvaron várakozhatnak, nem zavarva a délutáni oktatást. A felnőttoktatásban tanulókra vonatkozó szabályok A tanulók 12.30-tól érkezhetnek az iskolába. A tanórák megkezdéséig a folyosón vagy az udvaron tartózkodhatnak, nem zavarva a délelőtti oktatást. Csak a számukra kijelölt tanteremben tartózkodhatnak. A tanítás befejezését követően el kell hagyniuk az épületet. Az alkalmazottak tartózkodási rendje A kötelező benntartózkodást a munkarendek tartalmazzák.

20



Külső személyek belépésének és benntartózkodásának rendje Szülők Az iskolát bármikor felkereshetik. Ha gyermekükkel vagy pedagógusokkal kívánnak találkozni, ebben az iskolatitkár vagy az ügyeletes tanár segít. Tanulót vagy tanárt óráról kihívni nem lehet, a találkozáshoz meg kell várni az előcsarnokban a legközelebbi óraközi szünetet. Az igazgató lehetőleg előzetes időpont egyeztetés után fogadja a szülőket. A szülők a szervezett programokon a program szerinti helyszíneken tartózkodhatnak. Fenntartó képviselője, szakértők Ellenőrzés céljából az intézménybe bármikor beléphetnek. Üzleti ügyek intézése okán érkező külső személyeket mindenki az iskolatitkárhoz irányítja. Az ügyeket a titkárságon kell intézni. Ha az intézésben további személyekre is szükség van, őt is ide kell hívni. Az épület helyiségeinek hasznosítása okán külső személy csak az igazgató engedélyével léphet be, és tartózkodhat a megállapodásban szereplő helyiségben és időpontban. Az intézmény területe nem vehető igénybe párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet működésére és rendezvényeire.

4.8. Az intézmény nyitva tartásának rendje Szorgalmi időben reggel 6.30 órától 20 óráig. A titkárságon a hivatali idő reggel 7.30 órától 15.50-ig tart. A be- és kiléptetést a portás végzi. Az intézmény tanítási szünetekben külön rend szerint van nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvény kivételével – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt eseti kérelmek alapján, melyről az iskolatitkár nyilvántartást vezet.

V. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága A nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Az iskola pedagógiai programja a Knt. 26. §-a alapján készíthető el. A pedagógiai programot, az szmsz-t, a házirendet a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 82.§ (3-4) bekezdése szerin az intézmény honlapján nyilvánosságra hozzuk. A házirend egy példányát a szülőknek, tanulóknak beiratkozáskor átadjuk. A 229/2012 (VIII. 28.) Korm. rendelet 23.§ 1. és 3. bekezdésben rögzítettek szerinti úgynevezett közzétételi lista középiskolák részére előírt elemeit közzétesszük honlapunkon, melyet tanévenként felülvizsgálunk. 21



A pedagógiai program egy példányát az iskolai könyvtárban is elhelyezzük, ahol nyitvatartási időben a szülők és a tanulók szabadon megtekinthetik, ill. tájékoztatást kérhetnek róla az iskolavezetés tagjaitól. A belépő évfolyamosok szüleinek az első szülői értekezleten az igazgató általános tájékoztatót tart az iskola pedagógiai programjáról, szmsz-éről, házirendjéről. Az előző dokumentumok érdemi változása esetén ennek tartalmáról a szülőket és a tanulókat tájékoztatjuk.

VI. A nevelőtestület működése és a szakmai munkaközösségek együttműködése, részvételük a pedagógusok munkájának segítésében 6.1. A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása: A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása az adott osztály pedagógusainak részvételével az osztályozó konferencián történik. A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben eljáró fegyelmi bizottságot alakít, tagjai az érintett diák(ok) osztályfőnöke, amennyiben van ilyen, az ügyben érintett szaktanár, igazgató, 1. számú igazgatóhelyettes. az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési program szakterületekkel összefüggő véleményezési jogát a munkaközösség-vezetőkre ruházzuk át 22



Az átruházott jogkörök gyakorlói az ügy lezártát követő munkaértekezleten tájékoztatják a nevelőtestületet tevékenységükről. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - a 70. § (2) h-i pontjába tartozó ügyek kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal. A testületi vélemények kialakításának színterei a feladatok igényelte nevelőtestületi értekezletek (az éves munkatervben vagy a havi munkarendben előre megtervezetten, általában kéthetente), rövid, rendkívüli munkaértekezletek (az előre nem látható problémák megbeszélésére), osztályozó konferenciák (félévek végén), tanévnyitó, félévzáró, tanévzáró értekezletek (a tanév előkészítése, a félév, ill. a tanév munkájának összegzése céljából), A nevelőtestület minősített (2/3-os) többséggel dönt a következőkről a pedagógiai programról, az iskolai szervezeti és működési szabályzatról, a házirendről, éves munkatervről. A nevelőtestület a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A nevelőtestület éves munkaterv alapján dolgozik, mely tanévre vonatkozik. A nevelőtestület munkatervére az iskolaigazgató tesz javaslatot és a nevelőtestület hagyja jóvá, minden tanévben legkésőbb az 5. tanítási napig el kell fogadni. A nevelőtestület döntéseit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A döntések sorszáma mellett fel kell tüntetni a döntéshozatal időpontját. A döntések jelölése a következő formában történik: /201... ( hó ... nap) számú döntés. Az iskolaigazgató gondoskodik a döntések nyilvántartásáról. A nevelőtestület rendkívüli értekezletei Amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada vagy az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges, ill. aktuális problémáinak megoldására. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott anyagába kerülnek.

6. 2. A szakmai munkaközösségek A köznevelési törvény 71. §-a szerint a nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a neve23



lési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Az intézmény szakmai munkaközösségei az alábbiak  Osztályfőnöki munkaközösség  Informatikai és telekommunikációs munkaközösség  Társadalomtudományi munkaközösség  Természettudomány (I.) munkaközösség  Természettudomány (II.) munkaközösség  Idegen nyelvi munkaközösség A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elő. A szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységekről döntenek működési rendjükről és munkaprogramjukról, szakterületükön a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, a felvételi követelmények meghatározásához, a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell szerezni. Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg. Javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. Az intézményben folyó szakmai innovációk kidolgozására, megvalósítására és ellenőrzésére egy-egy feladatra vonatkozóan fejlesztő csoportot hozunk létre. A munkaközösségek végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. Kialakítják a közel egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, Összehangolják és összeállítják a középszintű érettségi vizsgák szóbeli feladat- és tételsorait. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. 24



Figyelemmel kísérik és támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját a gyakornoki szabályzatban rögzítettek szerint. A munkaközösség-vezető szaktárgyával összefüggő területen ellenőrzéséről beszámol az iskolavezetőség előtt, a nevelőtestület előtt, a munkaközösségnek. Tevékenységüket az éves munkaterv alapján a szakmai munkaközösségi szmsz-ben rögzítettek szerint (számú melléklet) végzik.

VII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 7.1. Az ellenőrzés célja Az intézményben folyó – jogszerű, szakszerű, a pedagógiai programban, és az éves munkatervben leírtaknak megfelelő – pedagógiai munka vizsgálata.

7.2. Az ellenőrzés tervezése Az éves munkaterv rendelkezik az esedékes ellenőrzés megszervezéséről és a belső ellenőrzések éves tervéről. A belső ellenőrzési terv a nevelőtestület számára megismerhető. Az ellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik. Az ellenőrzés eredményeit felhasználjuk az intézkedési terv készítésekor.

7.3. Intézményi ellenőrzést terv

25



Ellenőrzési terv Az ellenőrzés területe

Ideje

a tanítás kezdetekor Tanórák pontos kezdése naponta, óraközi szünetek végén alkalomszerűen Ügyeleti tevékenység naponta a tanítás kezdete előtt és az óraközi szünetekben Jelentkezés véglegesíté- szept. 5-ig se a szabadon választott foglalkozásokra E-napló kitöltése szept. 15-ig (adatbevitel)

Az ellenőrzést végzi

Módszere

Az ellenőrzöttek köre

igazgató, igazgatóhe- megfigyelés lyettesek

valamennyi pedagógus

igazgatóhelyettes

ügyeletes tanárok a két- elmaradása esetén felhavi ügyeleti rend szerint jegyzés az ellenőrzési naplóba igh. a hiányosságok szóbeli (írásbeli) jelzése az érintetteknek (diákok) osztályfőnökök ill. szak- a hiányosságok szóbeli tanárok (írásbeli) jelzése az érintett pedagógusoknak iskolatitkár, ifjúságvé- nyilvántartások delmi felelős

megfigyelés

igazgató, igazgatóhe- tanulói kérellyettes mek, igh. összesítések igazgató, igazgatóhe- e-napló ellenőrlyettes zése

igazgató, igazgatóhe- beírási napló lyettes e-napló ellenőrzése Testnevelés csoportok szept. 20-ig igazgató, igazgatóhe- iskolaorvosi testnevelők lyettes nyilvántartás iskolatitkár e-napló ellenőrzése E-napló folyamatos megadott határidőt kö- szervezési igazgató- e-napló ellenőr- osztályfőnökök vezetése vető héten helyettes zése (tanórák beírása) Mulasztások nyilvántar- megadott határidőt kö- szervezési igazgató- e-napló ellenőr- szaktanárok tása vető héten helyettes zése HH; HHH; SNI; BTM; szept. 15-ig magántanuló

Az e-naplóban az adat- szeptember 30-ig bevitel véglegesítése, törzslapok nyomtatása 26

Intézkedés, dokumentáció elmaradása esetén feljegyzés az ellenőrzési naplóba

szervezési igazgató- e-napló ellenőr- osztályfőnökök, helyettes, igazgató zése nárok

nyilvántartások

a hiányosságok szóbeli, majd írásbeli jelzése az érintett pedagógusoknak a hiányosságok írásbeli jelzése az érintett pedagógusoknak szakta- a hiányosságok szóbeli, majd írásbeli jelzése az érintett pedagógusoknak

Vak Bottyán Gimnázium Az ellenőrzés területe

Szervezeti és működési szabályzat Az ellenőrzést végzi

Ideje

Módszere

Az ellenőrzöttek köre

Eseti helyettesítések havonta az esedékessé- szervezési igazgató- e-napló ellenőr- valamennyi pedagógus nyilvántartása get követő hónap 5-ig helyettes zése Jelentkezés a következő tanév szabadon választott foglalkozásaira Bizonyítványok kitöltése

április 15-ig, ill. május 20-ig

igazgató, igazgatóhe- tanulói kérel- igh., osztályfőnökök lyettes mek, igh. összesítések tanév végén a tanévzáró igazgató, igazgatóhe- dokumentum - osztályfőnökök ünnepélyig, ill. az osz- lyettesek ellenőrzés tályozó vizsgákat követően

Osztályozó vizsgák a vizsgákat követő 8 igazgató jegyzőkönyvei munkanapon belül

dokumentum ellenőrzés

E-napló lezárása

értekezlet igazgató, igazgatóhelyettesek

dokumentum kinyomtatása

igazgatóhelyettesek igazgató

dokumentum ellenőrzés

osztályozó után

Munkaközösségi, ill. szept. 10-ig egyéb feladatkörökre vonatkozó munkatervek elkészítése

27

- szaktanárok

Intézkedés, dokumentáció számítógépes adatnyilvántartás, az összesítés kinyomtatása a hiányosságok szóbeli (írásbeli) jelzése az érintetteknek (diákok) igazgatói aláírás év végén

hitelesítés, igazgatói aláírás

osztályfőnökök és szak- aláírás, hitelesítés tanárok - mk-vez., egyéb feladat- a hiányosságok szóbeli, körök elvégzésére meg- majd írásbeli jelzése az bízottak érintetteknek

Vak Bottyán Gimnázium Az ellenőrzés területe

Szervezeti és működési szabályzat Ideje

Tantárgyi ütemtervek elkészítése szept. 15-ig belépő évfolyamokon szept. végéig Ütemterv szerinti haladás

Az ellenőrzést végzi igazgatóhelyettesek munkaközösség-vez.

Módszere

Az ellenőrzöttek Intézkedés, dokumentáció köre dokumentum - valamennyi peda- aláírás ellenőrzés gógus

minden félév végén és igazgató és igazga- kérdőíves nyi- valamennyi peda- 2 hetet meghaladó eltérés áprilisban tóhelyettesek latkozat gógus esetén terv készítése a feladatok átütemezéséről Érdemjegyek beírása az e- folyamatos értékelés igazgatóhelyettesek dokumentum - valamennyi peda- hiányosság esetén 2 hónap naplóba és osztályfőnökök ellenőrzés gógus után írásbeli feljegyzés az érintett pedagógusoknak Szakmai munka tanórákon évente 1 alkalommal igazgató v. igazgató- óralátogatás valamennyi peda- ellenőrzési terv, óralátogaévente 1 alkalommal helyettesek gógus tási értékelőlap kitöltése munkaköz-vezetők, ill. tantárgyfelelősök Szabadidős programok alkalmanként, ill. aktuá- igazgatóhelyettes kirándulási stb. programszervező kirándulási vagy program(kirándulások, színház, hangver- lisan terv elemzése pedagógusok terv jóváhagyása seny, mozilátogatások, sítábor stb.) Osztályfőnöki tevékenység 1. félév és tanév végén igazgató osztályfőnöki osztályfőnökök osztályfőnöki jelentés jelentések elemzése Az éves munkatervben az egyes folyamatos, ill. munka- munkaköz-vezetők, értékelő be- a munkaközösmunkaközösségekre ill. egyéb közösségi megbeszélé- igazgató szélgetés, do- ségbe tartozó munkaközösségi és egyéb feladatkörök elvégzésére megbí- seken kumentumszaktanárok beszámolók félévkor és év zottakra /pl. pályaválasztási felelemzés, (mk-i beszámoló végén adatkör, sportköri vezetők, mentorálás félévkor és év DÖK-ot segítő tanár stb./ vonatvégén) kozó feladatok ellátása Alapítványi dokumentáció jog- naptári év és költségve- igazgató dokumentum- könyvelő adatlapok, statisztikák, szerű vezetése tési év végén, ill. szükellenőrzés jelentések ség szerint 28



Az ellenőrzés területe

Ideje

Az épület tisztán tartása

havonta

Kisebb karbantartási felada- szükség szerint tok ellátása

Az ellenőrzést vég- Módszere zi igazgatóhelyettes megfigyelés

Az ellenőrzöttek köre takarító személyzet osztályfőnökök teremfelelősök

Az udvar és park tisztán tartá- havonta sa

működtető megbí- karbantartási napló szerződés szerint zottja ellenőrzése, szemle igazgató, igazgatóhelyettesek működtető megbí- megfigyelés takarító személyzet zottja

Munkaidő nyilvántartás veze- havonta tése

igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes, igazgató

KIR tanulói és tanári adatbá- tanév elején az új zis kezelése tanulók regisztrálása szept. 1-jéig, ill. aktuálisan Beírási napló vezetése tanév elején az új tanulók regisztrálása szept. 1-jéig, ill. aktuálisan Szabadságok, ill. igazolt tá- naptári év végén, ill. vollétek nyilvántartása havonta Az ingyenességre jogosult a tankönyv ellátás tanulók tartós tankönyvekkel rendje szerint, ill. történő ellátása folyamatosan

29

igazgató

jelenléti ív és nyil- iskolatitkár, vántartó lap ellen- gógusok őrzése számítógépes nyil- iskolatitkár vántartás iskolatitkár

Intézkedés, dokumentáció megbeszélés, évi 4 alkalommal a termek rendezése diákokkal, súlyos hiányosság esetén feljegyzés az ellenőrzési naplóba karbantartási napló

megbeszélés, súlyos hiányosság esetén feljegyzés az ellenőrzési naplóba

peda- munkaidő nyilvántartás KIR adatbázis

igazgató

dokumentumellenőrzés

beírási napló

igazgató, igazgatóhelyettesek igazgató, igazgatóhelyettesek

dokumentumiskolatitkár nyilvántartás ellenőrzés nyilvántartások: könyvtáros, tan- kölcsönző füzetek, leltárkölcsönző füzetek könyv - felelős könyv és leltárkönyv ellenőrzése



Az ellenőrzés területe

Ideje

Könyvtári nyitvatartási idő

alkalomszerűen

Gyermek- és ifjúságvédelmi október 1-jéig, kötelező nyilvántartások el- alkalomszerűen lenőrzése

Az ellenőrzést végzi igazgató, igazgatóhelyettesek ill. igazgató, igazgatóhelyettesek

Módszere megfigyelés dokumentum lenőrzés

Igazolatlan mulasztások ösz- adott hó 20. napjáig, igazgató, igazgató- dokumentum szesítésének ellenőrzése ill. következő hó 10. helyettesek lenőrzés napjáig

Az ellenőrzöttek Intézkedés, dokumentáció köre könyvtáros elmaradása esetén feljegyzés az ellenőrzési naplóba el- gyermek- és ifjú- nyilvántartások ságvédelmi feladatkört ellátó pedagógus el- osztályfőnökök, nyilvántartások gyermek- és ifjúságvédelmi feladatkört ellátó pedagógus

Az elektronikus nyilvántartások vezetésének ellenőrzési terve.

terület

feladat

felelős

határidő

új osztályok

átvitel a KIR-ből

admin

szeptember 5.

alapadatok kiegészítése, feltöltése

of.

szeptember 5.

SNI, BTM, testnevelés II., III., IV. csop.

iskolatitkár

szeptember 15., ill. szeptember 20.

csoportba sorolás

csoportadminok

szeptember 10.

csoportadminok

admin

szeptember 15.

HH, HHH

iskolatitkár,

minden diák

30

ifjúságvé-

szeptember 15.


Szervezeti és működési szabályzat delmi f.

terület

tanügy

naplók vezetése

félévi lezárások

31

feladat

felelős

határidő

adatok frissítése

admin

augusztus 26.

tanév rendje

admin

augusztus 26.

csoportok

admin

augusztus 26.

órarend

admin

szeptember 1.

tanórán kívüli foglalkozások

admin

szeptember 10.

tantárgyfelosztás

admin

augusztus 26.

álláshelyek

admin

augusztus 16.

haladási napló

szaktanár

adott hét péntek

hiányzási napló

szaktanár

adott hét péntek

osztályzási napló

szaktanár

jegyadás után adott hét péntek

igazolások

of.

adott hetet követő péntek

jegyek

szaktanár

félév vége

hiányzás

of.

félév vége

dicséretek

szaktanár

félév vége

egyéb dicséretek

of.

osztályozó konferencia után mindjárt

nyomtatások (naplók, törzslapok)

admin

tanév vége után 1 héten belül, 12. évf. 3 munkanapon belül

bizonyítvány összeállítás

admin

félév vége előtt


osztályozó vizsgák

belső vizsgák új tanév indítása

munkaidő

dolgozók

32


statisztikák

admin

1. félév vége után 1 héten belül, tanév vége után 8 munkanapon belül

hiányzás miatt

szaktanár

vizsgát követő péntek/félév vége

magántanuló, előrehozott érettségi

admin

vizsgát követő 5 munkanap/félév vége

javítóvizsgák kezelése

admin

vizsgát követő 5 munkanap

jelentkezés, rögzítés

szaktanár

a 2. félévi szülői értekezletet követően

hozzárendelése szaktanárhoz

admin

vizsga előtt

adatok átforgatása

admin

augusztus 26.

kötelező 32 óra benntartózkodás nyilvántartása

admin

folyamatos

távollétek rögzítése, helyettesítések kiírása

admin

folyamatos

tanulókísérés, plusz órák

admin

2. hónap 5-ig

minden adat

iskolatitkár

folyamatos



VIII. Az intézményi közösségek kapcsolattartásának formái és rendje A kapcsolattartás az intézmény partnereivel folytatott együttműködés, kölcsönös és rendszeres tájékoztatás. A kapcsolattartás helyszínét valamennyi esetben az intézmény biztosítja.

8.1. A szülői munkaközösség A szülők közössége – élve a Knt. 73.§-ban biztosított jogával – szülői munkaközösséget hozott létre. Az osztályok szülői képviselői (osztályonként 2 fő) alkotják az intézmény szülői választmányát (továbbiakban szmk). Az szmk elnöke és az igazgató között rendszeres napi kapcsolat van; kölcsönösen informálják egymást az aktuális témákról. Az szmk megbeszélésein meghívottként a nevelőtestület tagjai is részt vehetnek. A 20/2012. EMMI rendelet 119. §-a értelmében A szülői szervezet, közösség saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. Az iskolai szülői szervezet dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben. Az iskolai szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az intézmény szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Az szmk és az iskolaszék képviselői részt vesznek a tantestületi tanévzáró értekezleten, és tájékoztatást kapnak a kompetenciamérések, érettségi vizsgák eredményeiről, az éves munkaterv megvalósulásáról. Hozzászólásaikkal és írásbeli állásfoglalásukkal segítik a pedagógiai tervezőmunkát. A szülőkkel való kapcsolattartás további formái osztály-, évfolyam- vagy iskolai szülői értekezletek, illetve fogadóórák (az éves ütemtervben meghatározott rend szerint), iskolai rendezvények (műsorok, bemutatók, ünnepélyek stb.), az ellenőrző könyv és az elektronikus napló útján, szülőknek szóló hírlevél formájában, az iskola honlapján keresztül.

8.2. Az intézményi tanács 33



Az intézményben a Knt. 73.§-ban szabályozott módon iskolaszék működik (azonos számú képviselővel a szülők, tanulók, pedagógusok köréből) az intézményi tanács megalakulásáig, ill. a tényleges működésének megkezdéséig. Az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból (nálunk 2 fő/ delegáló testület) kell létrehozni. Az intézményi tanács a) jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti, b) székhelye azonos az érintett iskola székhelyével, c) tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására, d) elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik, e) ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra, f) ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba. Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.

8.3. A diákönkormányzat A Knt.48.§-a szerint diákönkormányzat működik iskolánkban. A diákönkormányzat a saját szervezeti és működési szabályzata alapján működik. A diákmozgalom programjait az iskolai diákönkormányzat által megfogalmazott éves munkaterv tartalmazza, lebonyolításukért a diákönkormányzat a felelős a diákmozgalmat segítő tanár vezetésével. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, 34



az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint az iskolarádió szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, ki kell kérni. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diáknapok az iskolai diákélet különleges alkalmai. Tág lehetőséget adnak a diákalkotók, a diákelőadók és az osztályközösségek bemutatkozására, sportolásra, egészségnevelési és környezetvédelmi programok szervezésére, hagyományok ápolására és teremtésére. A kapcsolattartás formája és rendje A diákönkormányzat tevékenységét az e feladattal megbízott pedagógus segíti (diákönkormányzatot segítő tanár). A diákönkormányzat vezetője az időpont előzetes egyeztetése után személyesen is megkeresheti az intézmény igazgatóját. A működéshez szükséges feltételek biztosítása A helyiségek, berendezések használatát biztosítjuk a diákönkormányzat gyűléseire, s az általuk szervezett, a nevelési programunk célkitűzéseit figyelembe vevő rendezvényekre. 35



Költségvetési támogatás biztosítása: az iskolai közalapítvány támogatásával – célok egyeztetése esetén a diákok kezdeményezésére az szmk által az adott évre elfogadott és a tanulók által befizetett minimális tagdíjakból.

8.4. Az intézmény szervezeti egységei és közösségei közötti kapcsolattartás formái és rendje (a) A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje A pp-ben megfogalmazott oktató- és nevelőmunka megvalósítása érdekében szoros együttműködésre van szükség a szakmai munkaközösségek között. A kapcsolattartás módjai: munkaközösség-vezetők közvetítésével, nagy rendezvények előtt a programot megvalósító, különböző munkaközösségekbe tartozó kollégák részvételével munkaértekezleteken, a belső hálózaton keresztül, az informatikai és telekommunikációs munkaközösségbe delegált képviselők koordinálásával, rendszeres szóbeli eszmecserék által, nevelőtestületi értekezleteken. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok és írásos tájékoztatók, segédanyagok. (b) Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportkör vezetője elkészíti az éves sportköri programot, melyet az intézményi munkatervben rögzítünk. A megvalósítás során felmerülő kérdésekben az igazgatóval tartja a kapcsolatot. A sportköri foglalkozásokat az intézményben tartjuk, a heti 5 testnevelési órából legfeljebb kettő az iskolai sportköri foglalkozásokon való részvétellel teljesíthető. Knt. 27. § (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, iskolai sportkörben való sportolással, versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyen36



gedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. (c) Az igazgatóság és a nem-pedagógusok közötti kapcsolattartás Az állandó napi kapcsolatot és a feladatok koordinálást a nem-pedagógus dolgozókkal és a működtető önkormányzat felelős munkatársával a 2.sz. igazgatóhelyettes végzi. Rendszeres megbeszéléseket szükség szerinti gyakorisággal tartanak.

8.5. Az intézmény külső kapcsolatai (d) A fenntartó Rendszeres munkakapcsolatot tartunk fenntartónkkal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ járási tankerületének vezetőjével és munkatársaival. Vezetői értekezletekre általában hétfői napokon kerül sor, a napi munkakapcsolat interneten keresztül, továbbá telefonon keresztül történik követve a KLIK által kiadott eljárásrendet. (e) A működtető Paks Város Önkormányzata vállalta az intézmény működtetését, így a szolgáltatói szerződések átvételét is. A kapcsolattartás az oktatási referens és a gazdasági ügyintéző közreműködésével valósul meg. (f) Kapcsolat a város oktatási intézményeivel Tudatos kapcsolattartásra, együttműködésre törekszünk a város minden oktatási intézményével. Iskolai programjaink egy részét úgy tervezzük, hogy az szakmai ismereteket, továbbképzést jelentsen a város pedagógus társadalmának (tankönyvbemutatók, digitális taneszköz bemutatók, pedagógiai előadások, bemutató foglalkozások). Általános iskolák A kapcsolattartás fő területe a középiskolába való beiskolázás előkészítése. Részletes írásbeli tájékoztatót adunk ki mind a hat évfolyamos, mind a négy évfolyamos képzés iránt érdeklődőknek. A vezetők személyesen vesznek részt az általános iskolai pályaválasztási szülői értekezleteken, s adnak tájékoztatást a gimnáziumról. Az általunk szervezett nyílt napokra pedig meghívást kapnak az általános iskolai igazgatók, nevelők és az érintett tanulók. Középiskolai tanulmányokra és a központi írásbeli felvételire felkészítő ingyenes szakkört szervezünk az általános iskolák diákjainak. A tehetséggondozás fejlesztése érdekében központi szakkörök indítása városi (kistérségi) szinten. Középiskolák  Energetikai Szakközépiskola és Kollégium (ESZI) 37



Az ESZI tornacsarnokára és udvarának használatára a két iskola minden évben megállapodik. Diákjaikat városi, megyei szintű versenyeinkre meghívjuk, pedagógusaik zsűritagként vesznek részt a munkában; s mi is indulunk az általuk meghirdetett pályázatokon. A nagyobb közösséget megmozgató programjainkra létesítményeiket elkérjük. ECDL vizsgákat itt tehetnek diákjaink.  I. István Szakképző Iskola A felnőttoktatásban résztvevő tanulók jelentős része ebből az intézményből érkezik. A két intézmény kölcsönösen tájékoztatja egymást és együttműködik. Rendezvényeinket, ünnepélyeinket (szalagavató, ballagás) mindkét középiskolával és az általános iskolákkal is összehangoljuk. Városi Múzeum A két intézmény által meghirdetett helytörténeti és kulturális versenyek, pályamunkák szakmai értékelése, tudományos diákköri munka támogatása a múzeumi szakemberek által. Múzeumi foglalkozások szervezése, egymás rendezvényeinek kölcsönös látogatása. Pákolitz István Városi Könyvtár A két intézmény által meghirdetett vers- és prózamondó verseny, a helyi irodalom támogatása, diákköltők, diákírók számára fórum biztosítása. A Városi Könyvtár szakmai támogatást nyújt az iskolai könyvtár működéséhez. Könyvtári tanórákat tartanak a könyvtár könyvtárosai. Egymás rendezvényeinek kölcsönös látogatása. Csengey Dénes Kulturális Központ Az általuk meghirdetett kulturális rendezvényeken közönségként, de alkalmanként diákjaink szereplőként is aktívan közreműködnek. A színháztermet, egyéb helyiségeiket gyakran vesszük igénybe iskolai rendezvények megtartásához. Atomerőmű Sportegyesület (ASE), Paksi Sportegyesület (PSE) Diákjaink jelentős része sportol valamely sportegyesületben. Ezért szoros kapcsolatot alakítottunk ki a sportvezetőkkel. Az érintett edzők és az osztályfőnökök konzultálnak, s közösen alakítják ki azt a nevelői stratégiát, ami a tanuló érdekét leginkább szolgálja. Az iskola hozzájárul ahhoz, hogy a tehetséges sportolók edzőtáborokban készüljenek a versenyekre, s segítséget ad számukra, hogy lemaradásaikat a tananyagban pótolják. Ha indokolt, hozzájárulunk az osztályozóvizsgára bocsátáshoz. Eközben elvárjuk, hogy élsportolóink iskolai színekben is fejtsék ki tehetségüket, s a bajnokságokon szerezzenek hírnevet középiskolájuknak. Tanuszoda A testnevelés órák egy részét az uszodában tartjuk. A város iskoláinak igényeit az uszoda vezetője koordinálja, a használat rendjét a tanév elején rögzítjük.

38



Iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató 

Iskolaorvos

Elvégzi a jogszabályban előírt vizsgálatokat az intézményvezetővel egyeztetett időpontokban, valamint évente elvégzi a tanulók testnevelési csoportokba történő besorolását. 

Védőnő

Szoros napi kapcsolatban van az intézmény pedagógusaival, az ifjúságvédelmi felelőssel. 

Fogorvos

A jogszabályban előírt vizsgálatokat az intézményvezetővel egyeztetett időpontokban évente elvégzi. A beosztás koordinálását a 2. számú igazgatóhelyettes végzi. Városi Vöröskereszt Folyamatos kapcsolatban vannak az iskola vöröskeresztes tanárfelelősével. A vállalkozó tanulóknak szervezett vöröskeresztes versenyhez szakmai segítséget nyújtanak a felkészüléshez. Az intézmény támogatja felnőtt dolgozói és tanulói véradáson való részvételét. Az iskola tanulói bekapcsolódnak a Vöröskereszt által szervezett szociális munkába (pl. szeretetcsomagok kézbesítése, idős emberek látogatása) Kortárs segítő csoport munkája a drog elleni küzdelemben. Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ A két intézmény napi kapcsolatban van egymással; kölcsönösen kikérik egymás véleményét szakmai kérdésekben. A gimnázium az SNI-s és a BTM-es tanulókkal kapcsolatos kérdésekben szakvéleményt kér ki. Igény esetén továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást nyújtanak diákjainknak. Családsegítő és Gyermekjólléti Szolgálat Kiszűri a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, és együttműködik az érintett tanuló osztályfőnökével, az iskola ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógusával. A felmerülő problémákat a szolgálat munkatársa személyesen beszéli meg az érintett tanuló osztályfőnökével, a nevelési igazgatóhelyettessel. Az iskola a szülői kérésre magántanulói jogviszony létesítésére vonatkozó kérdésekben a helyileg illetékes családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szakvéleményét kéri. az iskola ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógusával napi kontaktusban van -> továbbképzésekkel, szakmai programokkal segítik munkáját. Pedagógiai szakmai szolgáltató Szakmai kérdésekben szorosan együttműködünk az Eötvös Pedagógiai Szolgáltató Intézettel (pl. tanulmányi versenyek, szaktanácsadás, továbbképzések, stb.). Nevelőink aktív részesei a pedagógus továbbképzéseknek, előadásokat, bemutató foglalkozások megtartását vállalják. Részben ez a kapcsolattartás teszi lehetővé, hogy folyamatos kontaktusban lehetünk a 39



megye középfokú intézményeivel.

IX. A tanulói jogviszony, a tanuló jogai és kötelességei 9.1. A tanulói jogviszony keletkezése A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. Belépés A Paksi Vak Bottyán Gimnázium induló 9. osztályaiba felvételi alapján lehet bekerülni. Központi írásbeli felvételi vizsga magyar nyelvből és matematikából van. Az iskola 2004-től bekapcsolódott az országos egységes írásbeli felvételi rendszerbe. Értékelés: a felvételek elbírálásánál nagymértékben támaszkodunk az általános iskolai eredményekre. /Figyelembe vesszük az előző év végi, illetve félévi osztályzataikat./ A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A gimnáziumba jelentkezni kívánó tanulók számára tájékoztatást és nyílt napokat tartunk. Beiskolázási tájékoztatót készítünk, melyet eljuttatunk az általános iskolákba. A felvételi eljárást követően döntünk a tanulók felvételéről az oktatásért felelős minisztériumnak a tanév rendjét meghatározó rendeletében előírt határidőig. Magántanulói jogviszony létesíthető a törvényi szabályozás szerint. Továbbhaladás Az iskola magasabb évfolyamába az a tanuló léphet, aki az egyes tantárgyak helyi tanterveiben megfogalmazott tantervi minimumot elsajátította, s erről az előírt formában eredményesen számot is adott. A továbbhaladás vizsgafeltételei "Kisérettségi- szerűen" belső vizsgát tesznek a tanulók a 8. és a 10. év végén. A vizsga eredménye és az évközi érdemjegyek együttesen határozzák meg az év végi osztályzatot. Ha a tanuló a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Magasabb évfolyamba akkor léphet, ha sikeres javítóvizsgát tett. Sikertelen javítóvizsga esetén tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. A tanulói jogviszony megszűnése A közoktatási intézményekhez a tanulót fűző jogviszony megszűnéséről a Knt. 53. §-a rendelkezik. A Paksi Vak Bottyán Gimnáziumban tanuló diák a 12., ill. a 13. évfolyam sikeres befejezését követően érettségi vizsgát tehet. 40



A középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamának elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján a tanulói jogviszony megszűnik. Korábban szűnik meg a tanulói jogviszony ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, a tankötelezettség megszűnése után – ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad –, a bejelentés tudomásulvételének napján. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya – a tanköteles tanuló kivételével – ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, vagy a tanuló abban nem kíván részt venni. Megszűnik a tanulói jogviszony, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik. A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap.

9.2. Tanulói jogviszony a felnőttoktatásban Belépés A felnőttoktatási gimnázium bármely évfolyamára a szükséges bizonyítványok bemutatásával és jelentkezési lap kitöltésével lehet felvételt kérni - a beiskolázási feltételek teljesülése esetén. A tanulói jogviszony kezdete a beiratkozás napja, mely az éves munkatervben rögzített, június 20-30 közötti időpont. Pótbeiratkozásra - egyedi elbírálás alapján - szeptember 15-ig van lehetőség, ill. tanév közben szükség esetén különbözeti vizsgával. Az érettségiző tanulói jogviszonya az érettségi vizsga utolsó napjáig tart. Részvétel az iskolai foglalkozásokon A nappali oktatásban kötelező a mindennapos iskolába járás. A mulasztások nyilvántartására és azok igazolására vonatkozó szabályok azonosak az iskoláskorúakra érvényes előírásokkal. A tanuló igazolatlan és igazolatlanul mulasztott óráinak száma együttesen nem haladhatja meg a tantárgyankénti órák 30%-át, ill. éves szinten a 250 órát, ellenkező estben osztályozóvizsgát kell tennie. Megszűnik annak a tanulónak a jogviszonya, aki 20 tanítási óránál igazolatlanul többet mulaszt és nem tanköteles korú. Az esti oktatásban is igazolni kell a távollétet, kötelező a negyedévi beszámolók és az év végi vizsgák teljesítése. Továbbhaladás 41



A továbbhaladás feltétele a sikeres év végi érdemjegy megszerzése valamennyi tantárgyból. Az év végi osztályozhatóság feltétele a három beszámolót követő év végi vizsga teljesítése. Egy–három tantárgyi bukást augusztusi pótvizsgázással javítani lehet. Háromnál több elégtelen osztályzat esetén a tanulást csak az évfolyam megismétlésével lehet folytatni. Amennyiben a tanuló az év végi vizsgán igazolt ok miatt nem tud megjelenni, pótló vizsgát tehet az augusztusi vizsgaidőszakban. Ha ezt követően háromnál nem több tárgyból megbukik, októberben pótvizsgázhat. Siker esetén bekapcsolódik a magasabb évfolyam munkájába.

A tanulói jogviszony megszűnése a tanulmányok befejezése kiiratkozás kizárás oka lehet: fegyelmi intézkedés a nevelőtestület döntése alapján a megengedett mértéket túllépő mulasztás.

9.3. A gyermek, tanuló jogai és kötelességei A közoktatási intézményben nevelt vagy oktatott gyermek jogait és kötelességeit a Knt. 45. és 46.§-a fogalmazza meg. Az intézmény megteremti a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének felté-teleit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a házirend állapítja meg. Aki sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett, kérheti az adott tanórák látogatása alól felmentését. Az osztályozóvizsgákra jelentkezőknek a tanév munkarendjében kijelölt időpontokban, ill. indokolt esetben kérelemre más alkalommal is megszervezzük a vizsgát. Jelentkezni az osztályozóvizsgára írásban, a tanuló és a szülő által aláírt kérelemmel lehet.

9.4. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolása A tanulói hiányzás igazolása A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását szülői vagy orvosi igazolással igazolni. A szülő tanévenként három tanítási napot igazolhat. A szülő a tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt kérhet. Az engedély megadásáról minden esetben az igazgató dönt. A döntést az osztályfőnökkel való megbeszélés után hozza meg az igazgató, mérlegelve a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és okát. A tanuló tanítási óráról való késését, hiányzását a tanár az elektronikus naplóba köteles bejegyezni, a hiányzások havi összesítését az osztályfőnök végzi. A hiányzások iskolai összesítését ifjúságvédelmi 42



feladatokat ellátó pedagógus végzi. A tanulói hiányzás igazolásának részletei A tanuló óráról való távolmaradását minden esetben be kell jegyezni az osztálynaplóba. Ha a diák a kötelező foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolnia kell. (Kötelezőnek minősül minden olyan tanóra, amelyre a tanuló hivatalosan beiratkozott.) A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult. A hiányzást a mulasztó tanuló iskolába jövetele utáni első osztályfőnöki órán, de legkésőbb öt tanítási napon belül igazolni kell. A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a tanuló beteg, gondoskodik a többi tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a tanuló szüleit. Azt, hogy a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, -a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, -a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban –tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt, gyermekjóléti szolgálatot és a tanuló tényleges tartózkodása helye szerint illetékes gyámhatóságot értesíti. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. 43



Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a kormányhivatalt. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, önálló jövedelemmel nem rendelkező és a szülővel közös háztartásban élő nagykorú tanuló esetén a szülőt is, kiskorú tanuló esetén a szülőt.”

Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. Az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógusnak összesítenie kell - az osztályfőnökök adatszolgáltatása alapján- az igazolatlan mulasztásokat a belső hálózaton az adatok közlését követő 5. munkanap végéig. Folyamatosan figyelemmel kíséri az egyes tanulók összes mulasztott óráinak alakulását. Szükség esetén időben értesíti a szülőt a várható jogi következményekről. Minderről az iskola igazgatójának is beszámol. 44



A Knt. és a miniszteri rendelet nem tesz különbséget tanítási órák között, így közismereti vagy készségtantárgy a fenti szempontból azonosan kezelendő.

9. 5. A tanulók véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje és formái. A tanulók választott képviselőikhez fordulhatnak problémáikkal, javaslatukkal, véleményükkel, akik – a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével – tolmácsolják észrevételeiket az igazgatónak. Az évente megrendezett diákközgyűlésen képviselők útján vagy személyesen lehet élni a véleménynyilvánítási, információszerzési joggal. Jogorvoslatot igénylő esetekben az osztályfőnökhöz, tanulóknak szóló igazgatói fogadóórán közvetlenül az igazgatóhoz lehet fordulni. Minden tanuló joga, hogy pedagógusaihoz, az iskolavezetéshez kérdéssel forduljon, s kérdésére a megkeresést követő 15 napon belül érdemi választ kapjon. A kérdésfeltevés lehetőségei: osztályfőnöki óra, diákönkormányzati ülés, igazgatói fogadóóra, diákközgyűlés. A tanulók tájékoztatásának rendje és formái Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről és az aktuális feladatokról az igazgató tájékoztatja az iskolai diákönkormányzatot üléseiken (évente legalább egy alkalommal). Az igazgató a tanévnyitó és a tanévzáró ünnepélyen, továbbá iskolagyűlésen informálja az egész tanulóifjúságot a félévek értékeléséről. Az osztályfőnökök az osztályt érintő kérdésekről tájékoztatják a diákokat az osztályfőnöki órákon. A tanulót egyéni haladásáról a szaktanároknak szóban és írásban folyamatosan tájékoztatni kell. Knt. 37. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, a szülővel.

X. A tanulók jutalmazásának elvei, valamint fegyelmi és kártérítési felelősségük A tanulók jutalmazásával, a fegyelmi intézkedések és a hiányzások igazolásával kapcsolatos teendőkről a Házirend rendelkezik részletesen. 45



10.1. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. A jutalmazás konkrét formáit a házirend A tanulók jutalmazása című fejezete tartalmazza.

10.2. A tanulóval szembeni fegyelmi eljárás részletes szabályai A köznevelési törvény 58. és 59. §-a szabályozza a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Az a diák, aki kötelességeit megszegi, magatartásával az iskolai munka rendjét zavarja, fegyelmező intézkedésben részesítendő. Általános elvek A fegyelmező intézkedést az elektronikus naplóba és a szülő kérésére a tanuló ellenőrző könyvébe is be kell írnia a szaktanárnak vagy az osztályfőnöknek. A fegyelmező intézkedés nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait. A fegyelmező intézkedés meghozatalakor tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetést tenni. A fegyelmező intézkedések megválasztása közben általában be kell tartani a fokozatosság elvét. A fegyelmező intézkedések fokozatai Szaktanárok hatáskörébe tartozik (szakórán észlelt fegyelmezetlenség esetén): szaktanári figyelmeztetés szaktanári intő Osztályfőnöki hatáskörbe tartozik (rövid időn belül több szakórán észlelt fegyelmezetlenség esetén, ill. egyéb magatartásbeli problémák miatt): osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intő Igazgatói hatáskörbe tartozik (osztályfőnöki büntetéssel már rendelkező tanuló ismételt fegyelmezetlensége esetén; vagy súlyosabb fegyelemsértés következményeként): igazgatói figyelmeztetés igazgatói intő A fegyelmi eljárás, illetve az egyeztető eljárás a 20/2012.EMMI rendelet 53., 54.§-ában foglaltak szerint történik. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú köteles46



ségszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló egyaránt elfogad. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást le kell folytatni, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen. Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat a középiskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb 47



meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, 48



a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. (3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola igazgatója, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását. 49



A 20/2012.EMMI rendelet 61. §-a szerint Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.

XI. Az intézményi hagyományok ápolása, az ünnepélyek és megemlékezések rendje A Vak Bottyán Gimnázium hagyományainak ápolása (megteremtése, megalapozása), ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Ennek szellemében megalakult a Paksi Vak Bottyán Gimnázium Öregdiákjainak Egyesülete. A hagyományok megteremtésével és ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

11.1. A hagyományápolás formái A tanulók ünnepi viselete Sötét nadrág/szoknya, fehér ing/blúz. Sportfelszerelés Sötét nadrág, fehér póló, fehér zokni. Az iskolai évkönyv Az iskola a jelentősebb évfordulók alkalmával évkönyvet állít össze, mely az elmúlt időszak eseményeit, kiemelkedő eredményeit, a végzős hallgatók névsorát rögzíti. A hagyományok továbbadásának módja A Vak Bottyán Gimnázium hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei évnyitó és évzáró ünnepély szalagavató ballagás diáknap öregdiák találkozók 50



ünnepi megemlékező műsorok az iskola jeles évfordulói alkalmából zenei rendezvények képzőművészeti kiállítások a gimi galériában érettségi találkozók iskolabál - a szalagtűzőhöz kapcsolódva iskolai karácsony osztályrendezvények (az osztályfőnöki tanmenet szerint) sportrendezvények (nonstop foci, házi bajnokságok) saját versenyeink  Bottyán János tudományos diákköri pályázat  Pákolitz István versmondó verseny  színházismereti vetélkedő

11.2. Az iskola kitüntetései Vak Bottyán Gimnáziumért Emlékérem Bottyán vándorserleg (odaítélésük alapszabály szerint történik.) Az öregdiák egyesület kitüntetése: dr. Tarisznyás Györgyi-díj

11.3. Helyi és nemzeti ünnepeink, emléknapjaink Tanévnyitó ünnepély Kutatók Éjszakája, nyílt nap Megemlékezés a névadónkról osztályonként, koszorúzás Megemlékezés az aradi vértanúkról Gólyaavató, gólyaeskü Iskolai szintű megemlékezés az 1956-os forradalom és a köztársaság kikiáltásának évfordulójáról Szalagavató ünnepély és bál Karácsony, a szeretet ünnepe Megemlékezés a magyar kultúra napjáról Bottyán tudományos megyei diákköri konferencia A kommunista diktatúrák áldozatairól való megemlékezés emléknapja Iskolai szintű megemlékezés 1848-as forradalom évfordulójáról Vers-és prózamondó megyei verseny Pákolitz István tiszteletére a költészet napja alkalmából Zenei randevú A holocaust emléknapja Ballagási ünnepély 51



Gyermeknapi rendezvény az új 7.-eseknek Trianon emléknap, Nemzeti Összetartozás Napja Tanévzáró ünnepély Megtartásuk az éves munkatervben megfogalmazottak szerint történik.

XII. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek és eszközeinek használati rendje Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiával való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi előírások betartásáért. 

Az intézmény különböző helyiségeinek tanulókra vonatkozó használati rendjéről a házirend intézkedik. A teremrend kialakításakor arra törekszünk, hogy valamennyi tanulócsoport arányosan kapjon lehetőséget a szaktantermek és a digitálisan felszerelt termek használatára.



Az intézmény területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat.



Az intézmény alkalmazottainak joga az intézmény valamennyi helyiségének rendeltetésszerű használata. Használathoz a helyiség felelősének engedélye szükséges.



A pedagógusok az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket.



Az iskola informatikai eszközeit a nyitva tartási időben a teremrendhez igazodva használhatják a pedagógusok a nevelő-oktató munkájukkal kapcsolatos feladataik végzésére.



A helyiségek, létesítmények berendezéseiért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel ideje alatt anyagilag felelős. A berendezési tárgyakat, eszközöket csak a helyiségfelelős tudtával, az igazgató írásbeli engedélyével szabad az épületből kivinni.



Az intézmény helyiségeit - ha ez az intézmény működését nem zavarja – a fenntartóval, ill. a működtetővel kötött bérleti szerződéssel bérbe lehet adni.

 

XIII. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenysé52



gekben. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelésioktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Knt. 42. § (3) A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelésioktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, testmozgás, a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, a személyi higiéné területére terjednek ki. A nevelési-oktatási intézményekben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el. A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonhatja be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. A nevelési-oktatási intézmény vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi 53



az intézményben dolgozó iskolapszichológus, az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá amennyiben működik, a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét. A nevelési-oktatási intézményekben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés minőségbiztosítási keretrendszerét az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki. Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező.

13.1. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható.

13.2. Az egészséges táplálkozás A nevelési-oktatási intézményben biztosított közétkeztetés élelmiszer-alapanyagainak beszerzését az étkeztetés megszervezője lehetőség szerint összehangolja a helyi élelmiszeralapanyag-termeléssel és előállítással. Ha a nevelési-oktatási intézmény működtetője megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére, döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét. Az iskola-egészségügyi szolgálat abban a kérdésben foglal állást, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja az nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát. A nevelési-oktatási intézmény működtetője nem köthet megállapodást, ha az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint az árukínálat nem felel meg a fent meghatározott ajánlásoknak, kivéve, ha az iskolai szülői szervezet, közösség a megállapodás megkötését támogatja. 54



A fenti eljárást a szerződés módosítása esetén is alkalmazni kell. Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának a megállapodásban történő meghatározásához a nevelési-oktatási intézmény vezetője beszerzi a működtető, az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat egyetértését.

13.3. A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése A nevelési-oktatási intézményben folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek, tanuló esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érő változásokra. Az iskolának kiemelt figyelmet kell fordítani a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, valamint a nevelési-oktatási intézményben megjelenő bántalmazás és agresszió megelőzésére, továbbá a gyógyult szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók beilleszkedésének elősegítésére, ennek során indokolt esetben együttműködik az iskola-egészségügyi szolgálattal. Abban az esetben, ha a pedagógus a gyermek, a tanuló bántalmazását vagy deviáns viselkedésformákat észlel, az adott osztály vagy tanulócsoport nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. A konfliktusban érintett gyermekek, tanulók az iskolapszichológus kiemelt segítségében részesülnek. Amennyiben az érintett gyermek, tanuló vagy a tanulók csoportja vonatkozásában a viselkedési problémák ismétlődő jellegűek, az intézmény vezetője értesíti az iskolapszichológust, és egyúttal meghatározza azt az időpontot, amikor a gyermek, a tanuló köteles a pszichológus tanácsadásán részt venni.

13. 4. Az iskolapszichológiai feladatok a nevelési-oktatási intézményben A nevelési-oktatási intézményben alkalmazott iskolapszichológus ellátja azokat a feladatokat, amelyek elsődleges célja a gyermek, a tanuló személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelőoktató munka hatékonyságának segítése. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó iskolapszichológus közvetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak a nevelő-oktató munkához. Az iskolapszichológus a nevelési-oktatási intézményben a gyermekekkel, a tanulókkal közvetlenül, egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében közreműködik a gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító és iskolai teljesítményét növelő intézkedésekben, kezeli a tanulóknak a nevelési55



oktatási intézménnyel összefüggő személyközi kapcsolati kommunikációs és esetlegesen fellépő teljesítményszorongásos tüneteit, továbbá megszervezi azokat a pszichológiai jellegű szűrővizsgálatokat, amelyek a képességvizsgálatok, szociometriai vizsgálatok, tanulási szokások, tanulási motiváció vizsgálatának körébe tartoznak, vagy a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek megelőzése érdekében szükségesek, megszervezi a mentálhigiénés preventív feladatokat a nevelési-oktatási intézményben az egyén, a tanulócsoport, és az intézményi szervezet szintjén, megszervezi a nevelési-oktatási intézményben az egészségfejlesztéssel, a nevelő-oktató munka, a szexuális nevelés segítésével, a nevelési-oktatási intézményben észlelt személyközi konfliktusok és az erőszakjelenségek megoldásával kapcsolatos pszichológiai témájú feladatokat, megszervezi a krízistanácsadást a következő váratlan súlyos élethelyzetekben: kortárshaláleset, súlyos iskolai kudarcélmény, váratlan családi krízishelyzet, továbbá terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást biztosító intézményhez, valamint a kiemelten tehetséges gyermek, tanuló tehetséggondozásában a pedagógusokkal és a pedagógiai szakszolgálat szakemberével közösen kidolgozza az együttműködés és az ellátás kereteit. Az a) pontban meghatározott szűrővizsgálatok kiemelt célcsoportja a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók azon csoportja, akik az Nkt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott és életkoruknak megfelelő pedagógiai szakaszt megkezdték, így: iskola esetén az első, az ötödik, a kilencedik évfolyamos tanulók. Az iskolapszichológus a b), c), e) pontban foglalt feladatok megszervezése során szűréseket, vizsgálatokat, tréningeket, egyéni és csoportos tanácsadást szervezhet a gyermek, a tanuló, a pedagógus, továbbá a szülő megkeresésével, valamint az érintett gyermek, tanuló személyiségének fejlesztésével összhangban a szülő számára is. Az iskolapszichológus szükség esetén az iskolában pályaválasztási és pályaorientációs tanácsadást szervez, amelynek során együttműködik a pedagógusokkal és a kijelölt pedagógiai szakszolgálat pályaválasztási szakemberével, a helyi lehetőségek függvényében pályaorientációs foglalkozásokat tart az önismereti, képességstruktúra-feltárási, pályaismereti témakörben. Az iskolapszichológus segíti a pszichológiai ismereteknek a nevelési-oktatási intézményen belüli elsajátítását, kapcsolatot tart a környezetében működő iskolában dolgozó iskolapszichológussal, együttműködik a kijelölt pedagógiai szakszolgálatban dolgozó iskolapszichológussal a nevelésioktatási intézményben a pszichológiai tevékenységgel érintett gyermekek, tanulók pedagógiai szakszolgálati vagy egyéb egészségügyi szakellátásra történő utalása vonatkozásában, az iskolapszichológusi munka szakmai minőségbiztosítása érdekében kapcsolatot tart az oktatásért felelős miniszter jogszabályban kijelölt, az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis 56



feladatait ellátó intézménnyel, együttműködik a pedagógiai szakszolgálattal az érintett gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátás keretében történő gondozásában.

13.5. Az iskolaorvos és a védőnő feladatai A Knt. 25.§ (5) alapján a tankötelezettség végéig ingyenesen igénybe vehető a rendszeres egészségügyi felügyelet Az iskolaorvos és a védőnő heti egy alkalommal a rendelési időben az iskolában tartózkodik, és elvégzi a törvény által előírt feladatait. Tevékenységét külön munkaterv rögzíti. Iskolaorvos: a rendeletileg előírt osztályokban végzi a szűrővizsgálatokat az intézményen belül, az intézmény vezetésével egyeztetett időpontban, szükség esetén tanácsaival segíti a pedagógusok nevelőmunkáját. Védőnő Szoros napi kapcsolatban van az intézmény pedagógusaival, az ifjúságvédelmi felelőssel. Előadásokat, filmvetítéseket tart; személyes beszélgetésekkel segít. Aktívan részt vesz a drogmegelőzési programokban, a szexuális felvilágosító munkában, a családi életre nevelésben. Személyiségfejlesztő, önismereti tesztek alkalmazásával hozzájárul az iskola egészségnevelő feladatainak megvalósulásához. A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. A könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órát – lehetőség szerint – a többi tanulóval együtt, azonos csoportban kell szervezni. Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési-oktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára a szakorvos tesz javaslatot. 57



Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem.

XIV. Az intézményi védő, óvó előírások Az általános egészségvédelmi, baleset-megelőzési és tűzvédelmi szabályokról minden tanév első hetében oktatásban részesülnek a tanulók. Az oktatást az osztályfőnök, illetve a szaktanárok végzik osztályfőnöki-, testnevelés-, fizika-, kémia-, informatikaórán. Dokumentálására az elektronikus naplóban kerül sor.

14.1. Az intézményi védő, óvó előírások A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. A nevelési-oktatási intézményekben olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, a tanórai és az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében, fejleszteni kell a gyermek, a tanuló biztonságra törekvő viselkedését. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelésioktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 58



Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában.

14.2. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje Az iskola valamennyi balesetveszélyes helyiségében mentődobozt kell elhelyezni (kémia-biológia, fizika szertárak, tornaterem továbbá titkárság). Tanulókísérleti foglalkozások csak szaktanár vezetésével tarthatók. Sporteszközök (korlát, mászórúd, ugrózsámoly, stb.) csak testnevelő tanár irányításával használhatók. Pedagógus felügyelete mellett használható a számítógépterem. Iskolai szervezésben történő közös munkavégzés előtt az érintett tanulók körében munkavédelmi oktatást kell tartani (pl. közszolgálati munka), s ezt írásban dokumentálni kell. Gondoskodni kell arról, hogy a menekülési utak és vészkijáratok mindenki számára ismertek, megfelelő jelzésekkel ellátottak és szabadok legyenek. Tanulmányi kirándulások, iskolán kívüli programok előtt – a kirándulás, program jellegének, az igénybe vett közlekedési eszköz milyenségének megfelelően – ki kell oktatni a diákokat a biztonságos közlekedés szabályairól, a szükséges egyéb egészségvédelmet szolgáló intézkedésekről. Tanítási napokon a tanórák megkezdése előtt és az óraközi szünetekben a beosztás szerinti ügyeletes tanárok biztosítják az iskola belső rendjét. A jelenlétük ellenére bekövetkezett baleset esetén azonnal közbelépnek, és megteszik a szükséges intézkedést. Rendszeresen figyelemmel kísérjük, hogy diákjaink biztonságos intézményi környezetben nevelkedhessenek, amennyiben veszélyforrást észlelünk, a pedagógus/dolgozó/ tanuló jelzi az igazgatónak, aki gondoskodik kiiktatásáról mindaddig, amíg kérésére a működtető a hibát elhárítja. 59



14.3. Intézkedés baleset esetén A sérült állapotától függően elsősegélynyújtás, vagy/majd a beteg orvoshoz juttatása, illetve orvos/mentő értesítése, hívása a helyszínen lévő pedagógus, ill. a jelenlévő dolgozó feladata. Ha felnőtt a baleset helyszínén nincs jelen, a diáktársaknak jelenteniük kell az eseményt a titkárságon. A balesetről – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – jegyzőkönyvet kell felvenni. Minden balesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére. Az eseményről az intézmény vezetőjét azonnal értesíteni kell. Az intézmény vezetője kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló és gyermekbaleseteket, a balesetről jegyzőkönyv készül, mely központi nyilvántartásba kerül.

XV. Rendkívüli események esetén szükséges teendők szabályai 15.1. Katasztrófariadó, légiriadó szirénajelzéseinek megszólalása esetén A rádió és a televízió bekapcsolása  a közölt tájékoztatás megfigyelése. A katasztrófavédelem és a rendőrség hangszórós közleményeinek megfigyelése, utasításaik végrehajtása. A szükséges intézkedések megkezdése az intézmény vezetőjének irányításával történik.

15.2. Bombariadó esetén szükséges teendők Ha a robbantással vagy gyújtogatással történő fenyegetés telefonon történik, akkor a fenyegetőt beszéltetni kell, meg kell figyelni a háttér és egyéb zajokat. A telefont mellétenni, másik vonalon értesíteni a rendőrséget, aki vette a telefont, tartózkodjon a helyszínen. Az intézmény vezetőjének joga-felelőssége a kiürítésre történő intézkedés. Amennyiben a kiürítést indokoltnak tartja, akkor azt úgy kell végrehajtani, hogy mindenki vigye magával a személyes holmijait (táskát, kabátot, stb.), az intézmény minden helyiségének ajtaját nyissák ki, és a bombakutatók segítségére álljon készenlétben helyismerettel rendelkező 1-3 fő. (A bezárt helyiségek kulcsai legyenek elérhető helyen.) A közben érkezett postai és egyéb küldemények felbontás nélküli biztosítása a bombakutatóknak. Az épületben végzett karbantartói vagy szerelési munkákról, amelyet a fenyegetés előtt 12 órán belül végeztek, külön tájékoztatást kell adni a kutatást vezetőnek. Össze kell írni a hiányzókat, a tervezett számonkérések helyét, idejét. 60



A veszélyesebb részek (pl. kémia szertár) intézményi felelőse álljon rendelkezésre. A kiürítés miatt elmaradt tanítási órákat, számonkéréseket tanítási időn kívül javasolt megtartani, mivel ez lényegesen lecsökkenti a fenyegetések számát.

15.3. Veszélyhelyzetek esetén szükséges kiürítés módja A veszélyhelyzetet kézzel működtetett hosszú, öt szaggatott csengőhang jelzi. Az iskola helyszínen tartózkodó vezetője az iskolarádión keresztül közli az utasításokat. Amennyiben a fentieknek technikai akadálya van, a vezető által megszervezett futárlánc utasításai szerint kell eljárni.

15.4. Menekülési gyakorlat Az iskola gyors elhagyásának módját, a menekülési útvonalat az iskola minden dolgozójának és tanulójának ismernie kell. Évente egy alkalommal próbariadót kell tartani. A diákok tájékoztatását az osztályfőnökök végzik. A felnőtt dolgozók, a pedagógusok felkészítéséért az iskola igazgatója a felelős. A menekülési útvonal rajzát jól látható helyen, az iskola minden épületrészében el kell helyezni. Rovarirtás, rágcsálóirtás, festés, tatarozás rendszerint szorgalmi időn kívül történik, amennyiben tanév során válik szükségessé, a tanulók mozgásterét korlátozzuk. Amennyiben betörést észlelünk, gondoskodunk a rendőrség értesítéséről, az igazgató vagy megbízottja utasítására a helyszín biztosításáról.

XVI. Az intézményben folytatandó reklámtevékenység szabályai Az intézmény területén tilos a reklámtevékenység, az alábbi esetek kivételével: az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel összefüggő reklámtevékenység az iskola igazgatójának engedélyével történhet. Csak jóváhagyott, az iskola pecsétjével ellátott plakátot lehet az intézményben kifüggeszteni.

XVII. A tanulói térítési díj és tandíj befizetésére vonatkozó rendelkezések, a szociális támogatás megállapításának elvei 17.1. A térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok köre a 229/2012. 61



(VIII.28.) és a 73/2013.(III. 8.) Kormányrendelet alapján 33. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat (a települési és a nemzetiség önkormányzat a továbbiakban együtt: önkormányzat) és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat: b) általános iskolában és középfokú iskolában ba) a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, bb) az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga, bc) a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, bd) az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás, be) a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok, bf) az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet, bg) az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája, bh) a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát, bi) a tanulók – rendeletben meghatározott – egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet, bj) a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony, bk) a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, kirándulás, erdei iskola. (2) Az Nkt. 2. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett térítésmentes a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő nevelés, a fejlesztő felkészítés és a fejlesztő iskolai oktatás.

62



17.2. Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások a 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet 33. §-ban meg nem határozott egyéb foglalkozások, a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a 33. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott köznevelési közfeladatok, a független vizsga, az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító-és pótló vizsgája A szülői szervezet (szmk) az intézményi tanács és iskolában az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. Vendégtanulói jogviszony – a 33. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglaltakat kivéve – térítési díj fizetése mellett létesíthető. A 33. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontjában meghatározott vizsgák körén túl az érettségi vizsga az alábbiak szerint díjköteles: a vizsgázónak a középszintű érettségi vizsgáért – ha a vizsgázó a jelentkezését nem egy adott középiskolába nyújtja be – az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%ának megfelelő, a vizsgázónak az emelt szintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a Hivatal számára. A 34. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érettségi vizsgára jelentkező esetén, ha a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézménybe nyújtja be a jelentkezési lapját, a (4) bekezdésben meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a térítési díj összegét a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézmény számára fizeti meg. A 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti független vizsga díját tantárgyanként kell megállapítani úgy, hogy tantárgyanként a vizsgadíj összege nem lehet magasabb, mint az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75%-a. Az étkezési térítési díj befizetésére vonatkozó rendelkezések A tanuló az intézményben igénybe vett étkezésért – jogszabályban meghatározottak szerint – térítési díjat fizet. A térítési díj befizetése utólag történik, a hónap végén lejelentett ténylegesen igénybe vett étkezések száma alapján (a lemondott napok így már korrigálva vannak). 63



A számlát a működtető állítja ki. A befizetés történhet átutalással vagy készpénzzel az iskolában. A jogszabályban előírt szociális kedvezményeket, illetve a gyermekvédelmi támogatásban részesülők kedvezményeit a térítési díjak beszedésénél az iskola figyelembe veszi.

17.3. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások: a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője dönt a rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.

17.5. Egyéb szociális támogatások 

A rászoruló tanulókat, családokat a lakóhely szerinti önkormányzatok közvetlenül támogatják; esetenként gyermekvédelmi támogatást, étkezési térítési díjkedvezményt állapítanak meg.



A Vak Bottyán Tehetséggondozó Közalapítvány – kérelemre – alkalmi támogatásban részesítheti a tanulót.

XVIII. Záró rendelkezések A Vak Bottyán Gimnázium Szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, felülvizsgálata és jóváhagyása

64



Készítette: C. Szabóné Kocsiczki Ilona



A szervezeti és működési szabályzatot az iskolaszék és a szülői szervezet véleményezte.



Az szmsz-t az iskolai diákönkormányzat véleményezte.



A nevelőtestület elfogadta.



A fenntartó egyetért az szmsz azon rendelkezéseivel, amelyekből rá többlet kötelezettség hárul.



Az szmsz nyilvánossága: tájékozódásra való jog, felvilágosításra való jog, válaszadásra való jog biztosítása.



A 229/2012.(VIII. 28.) Kormányrendelet 23. § -ban meghatározott adatokat (közzétételi lista) honlapunkon nyilvánosságra hozzuk.



Az szmsz nyilvánosságra hozatalának módja 

Nevelőtestületi értekezlet



iskolaszék/intézményi tanács ülése



Diákönkormányzati ülés

Hozzáférés a dokumentumokhoz (pedagógiai program, házirend, szmsz) 

1 példány igazgatói iroda



honlapunkon



1 példány könyvtár

A szabályzatokról és a pedagógiai programról minden érintett tájékoztatást kérhet az intézmény igazgatójától, igazgatóhelyettesektől az éves munkatervben meghatározott fogadóórákon vagy előre egyeztetett időpontban. A Szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményezésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A Vak Bottyán Gimnázium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 4/2013. (03.13.) számú határozatával 2013. március 13-án elfogadta, a módosítást, melyet az új jogszabályok tettek szükségessé, 2013. október 16-án jóváhagyta a 11/2013. (10. 16.) számú határozatával. A Szervezeti és működési szabályzat betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező érvényű.

Az SZMSZ jóváhagyása

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ……………………………………………… ……………………………………… a Szervezeti és működési szabályzatunkat jóváhagyta.

A Szervezeti és működési szabályzat ………………………………………………………………… lép életbe.

Paks, 2014. 11. 28.

C. Szabóné Kocsiczki Ilona intézményvezető

65

Tartalom I. A Szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja

Recommend Documents