TARTALOM • • •
Fókusz Nemzetközi kapcsolatok Hírek
1. 4. 6.
FÓKUSZ VÁLSÁGKEZELİ MŐHELY A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mőhely elnevezéssel új Válságkezelı rendezvénysorozatot indított 2009. július 7-én, vendége Oszkó Péter melynek elsı pénzügyminiszter volt. Parragh László megnyitójában a következıket emelte ki: A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mindig következetesen kiállt a gazdaság érdekei mellett, és következetesen kiállt amellett is, hogy a gazdaság gondjait az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikai döntései okozzák elsısorban. Természetesen jelentıs hatással van a magyar gazdaság szereplıire a válság is, de ha az elmúlt években nem történtek volna olyan súlyos hibák a gazdaságpolitikában, mint amelyek történtek, akkor nem elgyengült, legyengült állapotban érte volna a gazdaságot a válság. Néhány példa a hibás döntésekrıl: •
privatizációs döntések sorozata;
• • •
az energiaköltségek (a környezı országokhoz viszonyítottan Magyarországon a legmagasabbak); az európai uniós felkészítés, ahol még a legszükségesebb teendıket se végezték el, és a konvergencia-program, amely megemelte az állami bevételeket, csökkentette a kiadásokat, és egyáltalán nem foglalkozott a gazdaság dinamizálásával. a gazdasági növekedéssel. Ennek kapcsán az MKIK nagyon komoly vitákat folytatott a Pénzügyminisztériummal. A Kamara korábbi elırejelzése szerint a program legalább 2-3 százalékkal csökkenteni fogja a GDP növekedését. Ezt az állítást utóbb az élet igazolta. A konvergencia-program ténylegesen divergenciát idézett elı, elmondható, hogy Magyarország az egyetlen olyan uniós ország, aki az elmúlt öt évben nem közeledett, hanem távolodott vásárlóerı-paritáson az uniós átlaghoz.
A kormány három dolgot ígér a programjában. Az egyik a költségvetési -1-
egyensúly fenntartása, a másik a gazdaság dinamizálása, a harmadik az ország iránti bizalom helyreállítása. Azt láthatjuk, hogy az egyensúly fenntartására egészen konkrét, pontos elképzelések vannak. Ezeket az irányokat tartani kell, és ezzel egyet lehet érteni. A baj az, hogy a gazdaság dinamizálására tett lépések egyáltalán nem láthatóak. Szlogenek szintjén vannak ugyan programok, de a magyar vállalkozások ezeket a programokat nem érzékelik. Ezért tartani lehet attól, hogy ugyanazok a hibák következnek be, mint korábban, 2006 szeptemberében, amikor 2,5 százalékkal lejjebb nyomtuk a GDP szintjét. Ezzel a kérdéssel mindenképpen foglalkozni kell, mert az elmúlt évek azt mutatják, hogy ez egy hibás logika volt. Az európai uniós források egyáltalán nem tudták dinamizálni a gazdaságot. A kormány azt ígérte, hogy átcsoportosítja az európai uniós forrásokat gazdaságélénkítésre. De nem látható az 1800 milliárdos építıipari megrendeléscsomag, mint ahogy nem látható az 1400 milliárdos gazdaságélénkítı program sem. Teljes bukás a Jeremy program. Nem érzékelhetıek a munkahelymegırzı támogatások sem, három-négy hónapot csúsznak a döntések, aztán nincsenek döntések. Az európai uniós forrásoknál nagyon radikális változtatásra lenne szükség, aminek együtt kellene járnia szervezeti változásokkal is. A politikának is meg kellene értenie azt, hogy a gazdaság szereplıi nem érzékelik az uniós pénzeket. Ezt a statisztika is alátámasztja, nevezetesen az NFT II-bıl 3 százalék került eddig kifizetésre. Kevés az olyan vállalkozás, aki a megnyert pályázatot határidıben, probléma nélkül megkapta volna. Borzasztó rosszul mőködik, ez a rendszer. Az MKIK számításai szerint érdemi tehercsökkenés nincs a gazdaságban. A vállalkozások forráshelyzete nem javult– folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy nincs pénz a bankpiacon. A fı probléma a keresleti oldalon van, a gazdaság visszaesésében. Mert ha az a 6,7 százalékos visszaesés történik, amivel a kormányzat számol, akkor az azt jelenti, hogy a vállalkozási szféra esetében a visszaesés nagyobb lesz, hiszen nyilván a költségvetési szféra jobban tudja tartani a pozícióit. Mi egy
8,5 százalékos visszaeséssel számolunk, ami 2009 és 2010-ben a teljes vállalati jövedelempozíció egy 1200 milliárdos romlását vetíti elı. Hiába hoz a gazdaság évek óta áldozatot, és hiába tesznek be a vállalkozások egyre több és több pénzt a közös kalapba, ez a rossz struktúrák miatt ugyanúgy elfolyik. Az a gazdaság érzése, hogy nem éri meg ezeket az erıfeszítéseket megtenni, mert a többletbevétel egyszerően elfolyik. Nem sikerül azokat megfelelıen hasznosítani.
Az MKIK álláspontja a gazdaságpolitikában évek óta nagyon következetes: váltásra van szükség. Egy olyan váltásra, amely a jelenleginél nagyobb mértékben csökkenti a vállalkozók terheit; nagyobb mértékben ösztönöz munkára; nagyobb mértékben dinamizálja a gazdaságot. Az irány helyes, a mérték kevés. Elengedhetetlen a gazdaság élénkítése a gazdaság gyorsítása, mert e nélkül Magyarország egy tartós recesszióba kerülhet – jelenleg azon az úton jár –, és elveszít olyan piacokat, amiket késıbb nem fog tudni visszaszerezni. Tönkremennek, bezárnak iparágak – élelmiszeripar, könnyőipar, feldolgozóipar, most a válság sújtotta területek –, és hogyha a válság véget ér, akkor olyan nehéz pozícióba kerül az ország, hogy nem tud a startmezırıl megfelelı módon elindulni. Ezért az érdemi kiadáscsökkentés, az érdemi rendszer-átalakítás, a gazdaság terheinek nagyobb léptékő mérséklése elengedhetetlen. Oszkó Péter pénzügyminiszter elıadásában az alábbiakra tért ki:
-2-
A régióban Magyarország a középmezınyben van gazdasági visszaesésben. Kérdés, hogy a visszaesést milyen arányban okozza a helyi rossz gazdaságpolitika, és milyen arányban a válság. Erre válasz lehet Szlovákia példája, nevezetesen gazdaságpolitikájukban sikeresebbek voltak, mint Magyarország, ugyanakkor láthatóan Szlovákiának sem sikerül a válságból egy adott éven belül kikecmeregnie. Az országnak a foglalkoztatás terén van óriási lemaradása. Eleve a válság kezdetén az uniós átlaghoz képest 11 százalékkal, a régiós átlaghoz képest 6 százalékkal volt alacsonyabb a foglalkoztatás Magyarországon, ami egy örökölt hátrány. A válság évében egy dolgot lehet csinálni: a láthatóan mindenhol radikálisan emelkedı munkanélküliség növekedési sebességét le lehet lassítani, és olyan állapotot lehet elıidézni, hogy az minél gyorsabban forduljon majd a visszájára..
Az ország egyik legnagyobb problémája, hogy olyan mértékő külsı finanszírozásra szorul, ami óriási eladósodottságot eredményez, Gyakorlatilag ettıl volt igazán legyengült állapotban az ország a válság kitörésekor. Magas eladósodottság, nagy gazdasági visszaesés. A régiós országokat tekintve a kettı együttállása, gyakorlatilag csak Magyarországon fordul elı, és ez eredményezte azt, hogy az országnak nemzetközi szervezetek hiteléért kellett folyamodnia, annak érdekében, hogy finanszírozható legyen az államháztartás, és finanszírozható legyen az egész ország. 6,7 százalékos gazdasági visszaesés mellett olyan mértékő bevételkiesést szenved el a költségvetés, hogy önmagában annak az
ellensúlyozása az, ami elvégezhetı 2009-ben. 2010-ben ennek a szinten tartása, és a gazdasági növekedés lesz majd az az idıszak, amikor az adócentralizáció zuhanhat lefelé. A finanszírozási egyensúly megtartása és az adósságpálya csökkenı irányú beállítása mellett dinamizálni kell a gazdaságot, olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek képesek elıidézni a gazdasági növekedést – ez egyrészt azért is fontos, hogy az adósság, a csökkenı adósság is legyen mibıl törleszthetı, másrészt meg azért, mert a gazdasági szereplıknek ez az érdeke, ez a célja. De kérdés, hogy mit kell csinálni annak érdekében, hogy ne csak az adósságot szorítsuk le, hanem a gazdaság teljesítménye is növekedjen, és olyan pályára álljon a gazdaság, ami 2010-ben piacok nyílásával, növekedésével már Magyarországot is egy gyors növekedési pályára állíthassa. Mi az, amibıl az országnak jelentıs hátránya származik, ami magyar unikum, és amin feltétlenül változtatni kell!? Ez a foglalkoztatás Annak ellenére, hogy 6 százalékos Magyarország lemaradása az összes adócentralizációban, a foglalkoztatás adóterhelésében lényegesen nagyobbak a hátrányaink. Az a kérdés, hogy a jelenlegi válságos idıszakban, és a késıbbi évekre folyamatosan meg tudjuk-e változtatni ezt az arányt. Jelenleg annyi tehetı meg, hogy a kormányzat a kiesı adóbevételeket kiadáscsökkentéssel ellensúlyozza, de emellett nagyon erısen át kell alakítani az adóterhelés szerkezetét 2009ben, és még erısebben 2010-ben, hogy sokkalsokkal kevesebb adót terhelje a foglalkoztatást. A jelenlegi adórendszer nemcsak azt eredményezi, hogy drága a foglalkoztatás, túladóztatja a foglalkoztatást, és ezért nem igazán motivál az aktivitásra, illetve a munkahelyek teremtésére, hanem ha már valaki munkában van, azt se arra motiválja, hogy többletteljesítményt nyújtson, épp az ellenkezıjére, vagy arra motiválja, hogy azt titkolja el, azt a többlet-teljesítményt. Ezen radikálisan változtatni akar a kormányzat, ez jövı évre megtörténik: 52 százalékra csökken a marginális adóterhelés. A cél az, hogy foglalkoztatás-barát adórendszer alakuljon ki Magyarországon. Ehhez még hiányzik a rendszerbıl egy további 5 -3-
százalékos járulékcsökkentés. Ha ez megtörténik, akkor Magyarország messze versenyképes lesz, nemcsak a régióban, hanem a világon munkaerıköltséggel. Az is cél volt, hogy a fölösleges bonyolultságot, a fölösleges komplexitást, kiszőrjék az adórendszerbıl. Tehát a vállalkozók adóterhelésének az átalakítása – az egyszerősítés, foglalkoztatás olcsóbbá tétele, fehérítés – irányába kívántak elmenni. A pénzügyi egyensúly rövidtávon sem rontható a növekedés érdekében, a válságkezelı programnak olyan irányba kell haladnia, olyan pénzügyi, költségvetési politikát kell folytatnia, amelynek eredményeként elkerülhetı, hogy újabb válságba kerüljön az ország.
céges regisztráció hatáskörét a kamarától elvették. A kamara most annak érdekében lobbizik, hogy a törvényt újratárgyalják, ezt a javaslatot az Alsóház szeptemberben ismét A román kamarák napirendre tőzi. szolgáltatások nyújtásával kívánják a cégek számára a tagságot vonzóvá tenni. A tagdíj bevételek a kamaráknál általában a költségvetési struktúrában elenyészı hányadot tesznek ki. A RMKIK külföldi képviseletek nyitásával igyekszik bıvíteni a tagoknak kínált szolgáltatásokat, Barcelonában, az Egyesült Arab Emirátusokban és Skopjéban van jelen képviselıjük, jövıre Türkmenisztánnal és Pekinggel bıvítik a hálózatot.
A továbbiakban a szakképzés, az uniós források felhasználása, a kisvállalkozások finanszírozása, és a kereskedelemfejlesztés kapcsán tettek részletes kiegészítést: Bihall Tamás, Kovács Vince, Dr. Vereczkey Zoltán, és Radetzky Jenı alelnök urak. A hozzászólások sorát Krisán László a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója zárta..
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK AZ MKIK ÉS A ROMÁN KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELNÖKSÉGÉNEK KÖZÖS ÜLÉSE 2009. 07. 03. – KOLOZSVÁR Több év szünet után ismét kétoldalú magyarromán elnökségi ülésre került sor Kolozsvárott. Románia mind gazdasági, mind politikai szempontból kiemelt partnerünk, ezért is fontos a két kamara közötti szoros együttmőködés. A Román Kereskedelmi és Iparkamara delegációját Sorin Dimitriu, a Bukaresti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az RMKIK alelnöke vezette, 11 román területi kamara képviselıje volt jelen a rendezvényen. Az ülés során elhangzott, hogy a válság idején különösen fontos a két kamara közötti együttmőködés. A román fél tájékoztatást adott a kamara átszervezésérıl a 2007. évi kamarai törvény hatályba lépését követıen , a bukaresti és román kamara szervezeti különválasztásáról. A törvény arról is rendelkezett, hogy a kötelezı
A kétoldalú kapcsolatok kiemelt területe a határ menti együttmőködés és a környezetvédelem. Miklóssy Ferenc, az MKIK általános alelnöke elmondta, hogy az elmúlt 8 évben a magyar-román áruforgalom fejlıdött a legdinamikusabban, két és félszeresére nıtt. Az együttmőködés vonatkozásában felmerült a közös pályázati fellépés, harmadik piacokon való együttmőködés, a technikai kooperáció elısegítése, a regionális politikák összehangolása a kamarák bevonásával különös tekintettel az infrastrukturális fejlesztésekre. Radetzky Jenı, az MKIK nemzetközi alelnöke, az ülés levezetı elnöke rámutatott arra, hogy a globalizáció megerısíti a regionális együttmőködés szükségességét. A kétszintő Európa nem csak a gazdaság, hanem a kamarai rendszerek vonatkozásában is fellelhetı, a kötelezı és önkéntes tagságú kamarák lehetıségeit tekintve. Hangsúlyozta, hogy a Kolozsvárott 2006-ban megalakított Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara a -4-
híd szerepét tölti be a két ország között. Dunai Péter, az MKIK fıtitkára a kamara szakképzési feladatrendszerérıl adott részletes tájékoztatást a román partnernek. Miklóssy Ferenc javaslatot tett a kétoldalú regionális együttmőködés, a pályázati források hatékony felhasználása érdekében egy egyeztetı megbeszélés megszervezésére, melyre a pályázati rendszer irányító hatósága is meghívást kapna. A két kamara aktuális feladatainak bemutatását követıen a megbeszélésen a kötelezı és önkéntes kamarai rendszerek közötti összehasonlítás különös hangsúlyt kapott. Megegyezés született arról, hogy a további együttmőködés prioritásai a közös, európai fellépés a kamarai rendszerek megerısítése érdekében (esetleg munkabizottság létrehozásával), illetve az uniós forráslehetıségek hatékony kihasználása. A magyar és román területi kamarák együttmőködésének erısítése érdekében mindkét fél egyetértett abban, hogy egy másik román városban a találkozót jövıre ismét meg kell szervezni.
elnöke üdvözölte a megjelenteket. Ezt követıen Burány Sándor, az NFGM államtitkára tartott köszöntıt és Slobodan Milosavljevic, szerb kereskedelmi és szolgáltatási miniszter Szerbiát a magyar vállalkozók számára vonzó befektetési lehetıségként mutatta be. Mihailo Vesovic, a Szerb Kereskedelmi Kamara alelnöke a szerbmagyar bilaterális gazdasági együttmőködésekrıl beszélt. Szatmáry Kristóf a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az újonnan megalakult magyar-szerb vegyes kamara szerepét emelte ki a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok elısegítésében. Végül Mirko Cvetkovic, szerb miniszterelnök, és Bajnai Gordon, Magyarország miniszterelnöke jelent meg a rendezvényen és beszámolt a kétoldalú egyeztetések eredményeirıl.
Az MKIK Elnökségének tagjai másnap tanulmányúton vettek részt Kolozsvár környékén, melynek keretében megkoszorúzták Vasváry Pál emlékmővét Körösfın.
MAGYAR-SZERB ÜZLETI FÓRUM MIRKO CVETKOVIC ÉS BAJNAI GORDON MINISZTERELNÖKÖK RÉSZVÉTELÉVEL 2009.07.06. – BUDAPEST Mirko Cvetkovic, Szerbia miniszterelnöke által vezetett delegáció látogatása alkalmából, 2009. július 6-án a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Szerb Kereskedelmi Kamarával együttmőködve üzleti fórumot, majd ezt követıen üzletember találkozót szervezett. A rendezvényre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara székházában került sor. Az üzleti fórumon elıször Dr. Parragh László, az MKIK
Mirko Cvetkovic szerint Magyarország Szerbia számára egyfajta belépı lehet az Európai Unió piacára, ugyanakkor Szerbia Magyarország számára az orosz és a fehér-orosz piacon való megjelenés kiindulópontja lehet. A fórumon Bajnai Gordon úgy vélekedett, hogy a szerb-magyar együttmőködés fıbb pontjai közé tartozik az infrastruktúra fejlesztése, a határátkelés gyorsítása, az áteresztı-kapacitás bıvítése és a vízum liberalizáció. Az üzleti fórumot követıen 38 szerb cég és 80 magyar vállalkozás kezdte meg kétoldalú üzleti tárgyalásait. -5-
TÖRÖK DELEGÁCIÓ LÁTOGATÁSA MAGYARORSZÁGRA 2009.08.09-14. Az Of-i Kereskedelmi és Iparkamara elnökének vezetésével 10 fıs delegáció érkezett Magyarországra az EU és Törökország közötti kapcsolatok fejlesztését célul kitőzı uniós projekt keretében. A delegáció programját az MKIK szervezte, mely a kamarák által nyújtott szolgáltatásokat mutatta be különös tekintettel a pénzügyi területre, így a Széchényi kártyára. Az intézményi látogatások mellett a delegációt fogadta a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Gyır-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is, lehetıvé téve a magyar kamarai „jó gyakorlatok” megismerését és átvételét.
HÍREK MKIK ELNÖKSÉGI ÜLÉS KOLOZSVÁRON Az MKIK elnöksége 2009. július 3-án a román és a magyar területi kamarák találkozójához kapcsolódva és a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara megalakulásának harmadik évfordulójának tiszteletére kihelyezett elnökségi ülést tartott Kolozsváron a magyar-román vegyeskamara székhelyén. Az ülés elsı napirendi pontja keretében Dr. Parragh László elnök tájékoztatást adott az fontosabb kamarai elmúlt idıszak eseményeirıl. Kiemelte a szakképzés egészét veszélyeztetı jogszabályi változások bevezetésének megakadályozása kapcsán képviselt közös területi kamarai összefogás jelentıségét, az egységes fellépés erejét, amely a parlamenti lobbierıkkel együtt sikeresen visszafordította a tervezett jogszabályok bevezetését. Felhívta az elnökség figyelmét arra, hogy a kormány Széchenyi Kártyához
kapcsolódó támogatási garanciája 2010-ben lejár, a további támogatás biztosításának elıkészítésére fel kell készülni. Beszámolt továbbá a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) és a Világszövetség (WCF) által Kuala Lumpurban megrendezett 6. kamarai világkongresszus kiemelt témaköreirıl: a jó kormányzás, a megújuló energiák, a környezetvédelem és a világgazdaság elıtt álló egyéb kihívásokról. Ezt követıen Radetzky Jenı alelnök, az MRKIK elnöke ismertette az elsı vegyeskamara megalakulásának rövid történetét, célját, szolgáltatásait, a három éves munka eredményeit. A jövıre nézve kiemelte a kamarai hálózatban gondolkodás szükségességét, valamint a területi kamarák és a vegyeskamarák közötti együttmőködés erısítésének fontosságát is. Egyúttal beszámoló hangzott el a Magyar –Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar- Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara megalakításáról. Dunai Péter az MKIK fıtitkára ismertette azokat a pénzügyi forrásokat is, amelyek lehetıvé teszik a kamarai honlapok, rendezvények, kiadványok létrehozását. Az elnökség konzultált a vegyeskamarák és az MKIK tagozatai jövıjérıl, a pályázati kiírások körérıl és az igénybe vehetı források nagyságrendjérıl. Végül ismertetésre került a Külügyminisztérium és az MKIK együttmőködési megállapodásához kapcsolódó rövid távú intézkedési terv.
-6-
