TARTALOM • • • • •
Fókusz Aktuális Gazdaság Nemzetközi kapcsolatok Hírek
1. 2. 4. 4. 5.
FÓKUSZ MIKOR LESZ A MÉLYPONT? TOVÁBB MÉLYÜLİ VÁLSÁGBAN A MAGYAR CÉGEK A MEGSZORÍTÁSOK HATÁSÁRA ELLEHETETLENÜLHET A SZAKKÉPZÉS Május 12-én az MKIK sajtótájékoztatót tartott két témában: az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet (GVI) áprilisi vállalati konjunktúra felmérés eredményeinek ismertetése mellett a szakképzést sújtó intézkedések ellen emelte fel szavát a kamara. Az MKIK GVI vállalati konjunktúra vizsgálat a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérı vállalati konjunktúra vizsgálat Magyarországon, és része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedı európai konjunktúra vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül ez év áprilisban 1450 cég töltötte ki a kérdıívet. Parragh László elnök hangsúlyozta, hogy szinte szabadesésben romlanak tovább a magyar cégek üzleti várakozásai. A reálgazdasági visszaesés mértéke minden várakozást felülmúl és szinte minden
cégcsoportot megegyezı arányban érint 2009 elsı felében. Az üzleti várakozások azonban már vetítenek elıre biztató jeleket 2009 végére. A vállalati bizonytalansági mutató csökkenése most az erısödı recesszió közepette azt jelzi, hogy a korábbinál egyöntetőbbé vált a válság érzékelése. Egyre kiterjedtebb azoknak a cégeknek a köre, amelyek komoly piacvesztést kénytelenek elkönyvelni, illetve hasonló reakciókban (a beruházások jelentıs csökkentése) gondolkodnak A mélybe zuhanó konjunktúra mutató minden részindikátora további romlást mutat 2008 októbere óta. . A legrosszabb helyzetben a tisztán magyar tulajdonban lévı cégek vannak, de nem sokkal „maradnak el tılük” a vegyes tulajdonban lévı és a külföldi tulajdonú cégek sem - mutatott rá Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezetı igazgatója.. A legrosszabb helyzetrıl a mikro-, -1-
és a kis cégeknél beszélhetünk, és a cégnagyság növekedésével lépésenként kicsit jobb a helyzet, de a legnagyobb cégek várakozásai így is negatívak. Az exportaktivitás szerint csoportosítva a cégeket: mind az exportálók, mind a döntıen, vagy teljesen magyar piacra termelık kilátásai romlottak tavaly október óta. Minimális szintre süllyedtek a vállalati beruházások ma Magyarországon. A várható munkaerı kereslet további csökkenésére kell számítani, ami a foglalkoztatottság további csökkenését vetíti elıre. A rendkívül mély recessziónak megfelelıen a kapacitás kihasználtság átlagos szintje nagyon mélyre, 71százalékra süllyedt, ami a legmélyebb pont a kutatás kezdete óta. A csökkenésben minden cég osztozott . A cégek továbbra is a beruházások elhalasztásával reagálnak a romló konjunkturális kilátásokra, ami leginkább az építési beruházásokat, de a gépberuházásokat is a mélybe húzza. A gazdaság hosszú távú fejlıdése szempontjából nagyon kedvezıtlen, hogy a beruházási aktivitás csökkenése immár hosszú idı (2000 nyara) óta megfigyelhetı – ez a tendencia tovább folyik 2008 áprilisa óta. Ezen nem segít az EU forrásoknak a gazdaságba áramoltatása, illetve az ezek segítségével megvalósuló beruházási aktivitástöbblet nem kimutatható a vállalati szektorban. Legnagyobb arányban az iparvállalatok állították le beruházásaikat. A versenyszektorba tartozó cégek várható munkaerı kereslete tovább csökken és jóval a tavaly októberi szint alá esett. A vállalkozások minden eddiginél nagyobb aránya (36%-a) tervezi csökkenteni a foglalkoztatottak számát és csak 6,4% (!) tervez létszám bıvítést a következı félévben. A munkaerı kereslet legnagyobb mértékő várható csökkenése az iparban következhet be, ahol a cégek 43%-a tervezi csökkenteni a foglalkoztatottak számát, legkevésbé pedig az építıipart, ahol „csupán” 20%-uk. A belföldre termelı cégeket inkább a létszám megtartása (65%), az exportálókat inkább a várható létszámcsökkentés (44%) jellemzi. A kapacitáskihasználás átlagos szintje nagymértékben csökkent október óta és minden eddiginél mélyebbre, 71%-ra esett.
Ebben a tekintetben semmilyen különbség nem mutathatóki az exportáló és belföldre termelı cégek között. A külföldi tulajdonban lévı cégek, átlagos kapacitás kihasználása továbbra is számottevıen magasabb (83%), mint a többi cégé, míg a mikrovállalkozásoké a legalacsonyabb (68%). Jelentıs munkaerı-piaci torzító hatása lehet a tanulószerzıdéseket is érintı szakképzési megszorító csomagnak, ezért az MKIK szerint annak felülvizsgálatára van szükséghangsúlyozta Bihall Tamás alelnök a sajtótájékoztatón. Kifejtette, hogy a megszorító intézkedések hatására a jelenlegi 44 ezerrıl felére csökkenhet a szakképzésben részt vevı tanulószerzıdéses tanulók száma, ennek pedig komoly torzító hatása lesz a magyar munkaerı piacra. Az elfogadott adócsomag megszünteti, illetve korlátozza a tárgyi eszközök beszerzését, bérleti díját, karbantartását érintı elszámolási lehetıségeket, csökkeni a- gyakorlati oktatói bérek és a tanulók pénzbeli juttatására fordított összegek elszámolhatóságát, jelentısen megnövelve ezzel a bérköltségeket. Az MKIK által ezer gazdálkodó szervezet megkérdezésével készített hatástanulmány szerint a módosítások nyomán a jelenlegi és a felvenni szándékozott tanulószerzıdések száma akár 58 százalékkal is visszaeshet, vagyis a csökkenés mértéke a jelenleg így foglalkoztatottak 71 százalékát is elérheti. Az intézkedésnek ugyanakkor a vártnál kisebb költségvetési hatása lehet. A megszorítás 9,8 milliárd forint megtakarítást és összesen 6,3 milliárd forint többletkiadást jelent a változatlan helyzet 5,2 és 10,9 milliárdjával szemben. A törvénymódosítással a jövıben tovább nı a pályakezdı munkanélküliek száma, az építıiparban a vállalati gyakorlati képzıhelyek akár 70- 80 százaléka is megszőnhet. .Ennek hatására három - négy év múlva krónikus szakemberhiány következhet be, a gazdálkodó szervezetek képzési hajlandósága pedig jelentısen csökken. Az MKIK a megtakarítás más forrásokból való finanszírozását szorgalmazza, szakmai és politikai egyeztetést tervezett több érdekképviselettel, döntéshozóval. A sajtótájékoztatón Parragh László bejelentette, hogy petíciót fogalmaznak -2-
meg a miniszterelnöknek, amelyet elküldenek a szakminisztériumoknak és Kiss Péter tárca nélküli miniszternek.
AKTUÁLIS AZ MKIK XXIV. KÜLDÖTTGYŐLÉSE PARRAGH: NEM HOZ ÉRDEMI KÖNNYÍTÉST AZ ADÓCSOMAG A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara XXIV. Küldöttgyőlésére 2009. május 21-én az MKIK Kossuth téri székházában került sor. Parragh László elnök elıadásában kifejtette, hogy az MKIK számítása szerint az eddig megismert jövı évi adójavaslat összességében nem hoz érdemi adóteher-csökkenést a vállalkozások számára. A múlt évi tevékenységrıl szóló beszámolót kiegészítve az MKIK elnöke elmondta: az eddigi információk szerint 2010 az elsı olyan év lehet, amikor a vállalkozások terhei közvetlenül ugyan nem emelkednek, de az állami elvonás magas aránya, a kiesı vállalati jövedelem miatt nem is mérséklıdnek jövıre. Parragh László utalt arra, hogy az idén a vállalkozások számára egy 6 százalékos fogyasztáscsökkenés 850 milliárd forint bevételkiesést, a megnövekedett kamatteher 300-400 milliárd többletkiadást jelent, ezek 10 százalékos kiesést jelentenek majd a cégek jövedelmébıl. A kamara elnöke szerint a kormánynak a gazdaság dinamizálásával is foglalkoznia kellene, mivel az eddigi gazdaságélénkítı bejelentések - az 1800 milliárd forint építıipari megrendelés, az 1400 milliárd forintos vállalkozást támogató csomag - eredményei nem látszanak. A küldöttgyőlésen a kamara vezetıi tiltakoztak az ellen, hogy a kormány javaslatára az a legutóbbi adótörvény országgyőlés módosításkor a szakképzést kedvezıtlenül érintı változást vezetett be. A küldöttgyőlés határozatot fogadott el, amelyben megbízta az elnökséget, hogy érjen el változást a szakképzés szabályozásának megváltoztatásában.
Parragh László szerint, ha a kormány nem veszi figyelembe a gazdaság szereplıinek véleményét a szakképzés szabályozásáról, akkor nem lehet érdemi párbeszédrıl, egyeztetésrıl beszélni, és a gazdaság szereplıinek arculcsapását jelentené. A beszámolóban Parragh László kiemelte, hogy továbbra is sikeres a vállalkozások Széchenyi Kártya likviditását segítı konstrukció. Az indulás óta eddig 111 ezer vállalkozás igényelt Széchenyi Kártyát, a kihelyezett hitel nagysága 575 milliárd forint. A küldöttgyőlésen a magyar kormány nem képviseltette magát, és ennek kapcsán több küldött is megfogalmazta: nagy baj, hogy a kormányt nem érdekli a magyar gazdaság szereplıinek véleménye, nem kívánnak szembesülni a gazdasági valósággal, miközben a Magyarországon mőködı vegyes kamarák különbözı rendezvényein részt vesznek. A küldöttgyőlésen a 2008. évi tevékenységrıl készített beszámoló, a 2008. évi gazdálkodásról készített beszámoló és mérleg, a 2009. évi tagdíjrendszer, és a 2009. évi költségvetés és az Alapszabály módosítására vonatkozó javaslat megtárgyalására és elfogadására került sor. Ezt követıen a küldöttgyőlés megválasztotta a következı négy évre az MKIK Választási- és Jelölı Bizottságát, Mandátumvizsgáló Bizottságát és Szavazatszámláló Bizottságát, majd elfogadta a Választottbírói Névjegyzék módosítására vonatkozó javaslatot.
MKIK ELNÖKSÉGI ÜLÉS ÉS „A KÉZMŐVESSÉG EZER ÉVE A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN„ RENDEZVÉNYSOROZAT PÉCSEN Az MKIK Elnöksége 2009. május 29-én az rendezvényhez országos kézmőves kapcsolódóan kihelyezett elnökségi ülést tartott Pécsen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara székházában. Az ülés elsı napirendi pontja keretében Dr. Parragh László elnök tájékoztatást adott az elmúlt idıszak fontosabb kamarai eseményeirıl, kiemelve a Szakma Sztár Fesztivál sikerét, a 2009. I. félévi konjunktúra-felmérésrıl és a szakképzési megszorító csomag hatásairól tartott sajtótájékoztatót, valamint a Magyar-Szerb -3-
Kereskedelmi és Iparkamara megalakulását. Ezt követıen az Elnökség megtárgyalta a kormányzati intézkedéseknek a versenyszférára gyakorolt várható hatásairól készített elemzést, amely szerint a vállalkozások adóterhelése 2010-ben várhatóan nem csökken, hanem nı. Tekintettel arra, hogy a tervezett intézkedések még nem véglegesek, illetve teljeskörőek, a további részletek megismerését követıen az elemzés pontosítása szükséges. A következı napirend keretében Dr. Kéri István nemzeti fejlesztési alelnök, a PécsBaranyai KIK elnöke tartott prezentációt a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) eddigi eredményeirıl, különös tekintettel a pólusprogramok területén lezajlott folyamatokra. Az elemzésbıl megállapítható, hogy hazánkban még mindig alacsony a klaszterek száma és az EU-források felhasználásának mértéke is jelentısen elmarad a várakozásoktól. Végezetül Dunai Péter az MKIK fıtitkára mutatta be a „Tények és adatok a területi kamarák 2008. évi tevékenységérıl„ címmel készített összehasonlító táblázatokat, amelynek keretében elsısorban a kamarai tagság és tagdíjbevételek, valamint az okmányhitelesítési, a szakképzési és egyes gazdaságfejlesztési feladatok bevételeinek alakulását mutatta be. Az összehasonlító táblázatok valamennyi területi és iparkamaránál rendelkezésre állnak. 2009. május 30 – június 1. között került megrendezésre a „A kézmővesség ezer éve a Kárpát-medencében” rendezvénysorozat, amelynek megnyitó ünnepségén Dr. Páva Zsolt Pécs Város polgármestere és Dr. Parragh László az MKIK elnöke mondtak köszöntıt. A program keretében sor került egy szakmai konferenciára, amelyen a Pécsi Egyházmegye milleneumáról, az egyházmegye és a kézmővesség ezer éves kapcsolatáról, valamint a kézmővesség XXI. századi szerepérıl hangzottak el elıadások. A szakmai konferencia után Dr. Kéri István a PécsBaranyai KIK elnöke nyitotta meg a „A kézmővesség ezer éve a Kárpát-medencében” c. kiállítást.
GAZDASÁG TARTOZÁSOK FOGSÁGÁBAN AZ ÉPÍTİIPAR Május 20-án Tolnay Tibor kollégiumi elnök vezetésével az MKIK Építésügyi Kollégiuma tartott ülést, amelyen elıadás hangzott el az építési beruházások megvalósításának elısegítését célzó törvénymódosításról, ezen belül a bevezetni tervezett „Biztos kéz” fedezet-kezelıi programról, valamint az építıipari kivitelezık jövıbeni kamarai regisztrációjával kapcsolatos elképzeléseirıl. Tolnay Tibor elmondta, a lánctartozások kialakulásának egyik oka, hogy bizonyos vállalkozások irreális áron jutnak megbízatásokhoz. Noha országgyőlési határozat már felhatalmazza a kormányt, hogy tegyen intézkedéseket az építıipart sújtó recesszió ellentételezésére, ám ezeknek a gyakorlatban nincsen eredményük. A javaslatban szerepel, hogy az irreálisan alacsony árat adó vállalkozót ki lehet zárni a közberuházásokból. A kormány meg tudná határozni a teljesítéshez kapcsolódó garanciák felsı határát, illetve rendelkezhetne a kifizetések határidejének betartásáról, ám ezek a rendelkezések még nincsenek törvénybe iktatva. Ha az árak rendben lennének és nem kéne tartani a szürkegazdaságtól, a cégek jól képzett és legálisan fizetett szakmunkásokat alkalmaznának. Az MKIK szerint elfogadhatatlan, hogy a teljesítési garanciák a gyakorlatban húszszázalékosak is lehetnek az országgyőlési határozati javaslatban szereplı százalékhoz képest. Állami kettı-öt beruházásokon harminc-hatvan napos a teljesítés utáni fizetési határidı, ezt a teljes alvállalkozói láncolatban érvényesíteni kellene.
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK EUROCHAMBRES KONGRESSZUS EUROCHAMBRES 16. kongresszusa 2009. május 14-15-én került megrendezésre Prágában. A rendezvényen 331 résztvevı vett részt, ebbıl 88,5 % EU-s, a többi EU-n kívüli -4-
ország képviselıje. A résztvevık 92 %-a kamarától érkezett. Az idei rendezvény az „Üzlet korlátok nélkül” keretében azokat a kihívásokat és lehetséges megoldásokat tekintette át, amelyekkel a vállalkozóknak, és ezen keresztül a kereskedelmi kamaráknak szembe kell nézniük. Ezek a témák megjelentek a workshopok illetve a Kongresszus plenáris ülésének tematikájában. Hogyan segíthetjük elı az áruk, szolgáltatások, tıke és munkaerı szabad mozgását Európán belül és azon kívül? Ez azon kérdések egyike, amely megvitatásra került a kétnapos programon. A rendezvényen Parragh László elıadást tartott a KKV-k finanszírozási lehetıségeirıl, különös tekintettel a gazdasági válság hatásaira. Elıadásában jó gyakorlatként bemutatta a Széchényi kártya konstrukciót. A válság kapcsán megemlítette azt a visszás helyzetet, hogy a kereskedelmi bankok többsége az új tagországokban visszafogta a hitelezési tevékenységet a vállalkozások felé, sokszor indokolatlanul szigorították a feltételrendszert. A kongresszust megelızı napon került sor a szervezet Elnökségi ülésére. A 3 napos eseményen kamaránkat Dr. Parragh László és Tényiné Stark Mária képviselte. Az ülés a soron következı svéd EU elnökség prioritásait, az Eurochambres ezzel kapcsolatos ajánlásait vitatta meg. Vendég elıadóként Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke tartott elıadást az EU KKV politikájáról, válságkezelésérıl kiemelve a lánctartozásokkal kapcsolatban hozott EU direktívát.
BELORUSZ-MAGYAR ÜZLETI FÓRUM A Belorusz Kereskedelmi és Iparkamara meghívására 2009. május 18-20. között az MKIK 20 fıs üzletember delegációt szervezett Minszkbe. Dr. Parragh László, az MKIK Elnöke által vezetett delegációt, Dr. Nagy Róza, az MKIK Magyar-Orosz Tagozatának Elnöke és Dr. Tényiné Stark Mária, Nemzetközi Igazgató kísérte. Az üzletember delegációban élelmiszeripari cégek mellet elsısorban ipari vállatok vettek részt. 2009. május 18-án a Magyar Köztársaság minszki Nagykövetsége fogadást adott a delegáció tiszteletére, mely alkalom során az
üzletembereknek lehetıségük nyílt egy kötetlen beszélgetésre Kontra Ferenc, Nagykövet úrral. Május 19-én BeloruszMagyar Üzleti Fórumra, azt követıen pedig kétoldalú üzletember találkozókra került sor a belorusz és magyar vállalatok között. A rendezvénnyel párhuzamosan, május 19-22-én került megrendezésre az egyik legnagyobb belorusz szakmai kiállítás, a Belorusz Ipari Fórum, így a kiutazás keretében, az érdeklıdı magyar vállalatok képviselıi üzleti kapcsolataik bıvítése céljából a kiállítást is meglátogatták.
MEGALAKULT A MAGYAR-SZERB KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 2009. május 28-án Kecskeméten a BácsKiskun megyei KIK szervezésében a megyei önkormányzat székházában került sor a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara alakuló közgyőlésére és az ezt követı magyarszerb gazdasági fórumra. Az alakuló közgyőlésen. Parragh László, az MKIK elnöke terjesztette be az új szervezet alapszabályát, valamint elnökségére és tisztségviselıi vonatkozó javaslatokat, amelyeket a közgyőlés elfogadott. A szervezet elnöke Szatmáry Kristóf a BKIK elnöke, ügyvezetı alelnöke Jójárt Miklós a Csongrád megyei KIK képviseletében, alelnökei Nagy Szabolcs, a BKIK és Szabó József a Bács-Kiskun megyei KIK képviseletében, kincstárnoka pedig Dunai Péter az MKIK fıtitkára. A gazdasági fórumon Gaál József a Bács-Kiskun megyei KIK elnöke, majd Bányai László a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat elnöke köszöntötte a megjelenteket. Ezt követıen pedig. Parragh László, az MKIK elnöke a kárpát-medencei gazdasági együttmőködés lehetıségeirıl és a vegyeskamarák szerepérıl, Dejan Sahovic Szerbia magyarországi nagykövete pedig a magyar-szerb kétoldalú gazdasági kapcsolatokról tartott elıadást. A program végén Jójárt Miklós ismertette a vegyeskamara elıtt mőködı Magyar-Szerb Tagozat által elért eredményeket, Szatmáry Kristóf pedig rövid tájékoztatást adott az újonnan megalakult vegyeskamara legfontosabb célkitőzéseirıl.
-5-
HÍREK 2009. május 5-én Gyırben, 6-án Miskolcon és 7-én Budapesten került sor az MKIK és az érintett területi kamarák szervezésében „Hogyan vállalkozzunk Németországban” szemináriumsorozatra, amelyen német ügyvédek és adótanácsadók, valamint az ÉVOSZ és az NFGM képviselıi tartottak konzultációval egybekötött tájékoztató elıadásokat az érdeklıdıknek a németországi munkavállalási lehetıségekrıl.
2009. május 6-án . Parragh László elnök Sopronban a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett rendezvényen tartott elıadást a magyar gazdaság helyzetérıl és kitörési lehetıségeirıl.
2009. május 7-én Szeri István kollégiumi elnök vezetésével az MKIK Közlekedési és Logisztikai Kollégiuma megtartotta alakuló ülését, amelyen tájékoztató elıadások hangzottak el a közösségi közlekedés költségtérítésének gyakorlatáról és a várható változásokról, továbbá a személyszállítási közszolgáltatásról szóló 1370/2007 EK rendelet magyarországi várható kihatásairól és a hazai szabályozás megváltoztatásáról, valamint a közösségi közlekedés problémáiról.
2009. május 12-én. Parragh László elnök Békéscsabán a Békés megyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyőlésén vett részt és tartott elıadást a gazdasági válságnak a vállalkozásokra gyakorolt hatásairól.
2009. május 12-én Miklóssy Ferenc általános alelnök az MKIK Magyar-Arab Tagozatának elnöke fogadta a marokkói exportfejlesztési miniszter vezetésével hazánkba érkezett üzletember delegációt. A megbeszélés során a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetıségeirıl, a kamarai hálózat által is
támogatott klaszterek szervezésérıl és az uniós támogatások kihasználásáról folyt egyeztetés. 2009. május 12-én Radetzky Jenı elnök vezetésével a Külgazdasági Kollégium tartott alakuló ülést, amelyen megvitatták a kamarák közötti, a külgazdasági tevékenység területén szükséges együttmőködés feladatait.
2009. május 13-án Vinnai János kollégiumi elnök vezetésével az MKIK e-Gazdaság Kollégiuma megtartotta alakuló ülését, amelyen Debreczeni Gyızı, a MEH fıosztályvezetıje adott tájékoztatást az IKT szektor irányításának és felügyeletének aktuális kormányzati szervezeti felépítésérıl, a kormány IKT szektorral kapcsolatos stratégiájáról, valamint az ágazatot érintı jelenlegi pályázati lehetıségekrıl.
2009. május 14-én Radetzky Jenı, az MKIK alelnöke és a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg Székelyudvarhelyen a Tavaszi Expo-t, majd május 15-én került sor az MRKIK szervezésében „Új helyzetben a gazdaság” címmel egy gazdasági fórumra, amelyen Szilágyi Imre az MRKIK alelnöke, Bunta Levente Székelyudvarhely polgármestere, Csáka József a román Kis– és Középvállalkozások Minisztériumának tanácsosa, Winkler Gyula európai parlamenti képviselı és Dunai Péter az MKIK fıtitkára tartottak elıadásokat.
2009. május 26-án Parragh László elnök részt vett a Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyőlésén, ahol elıadást tartott a gazdaság aktuális helyzetérıl és kitörési lehetıségeirıl.
2009. május 26-27-én került sor Zágrábban a Magyar-Horvát Kereskedelmi és Iparkamara cikluszáró irányító bizottsági ülésére és közgyőlésére. Az elmúlt három év tevékenységérıl. Gyırvári Márk elnök számolt be, majd tisztújításra került sor. Az MKIK -6-
javaslatára a vegyeskamara elnökének ismét. Gyırvári Márkot választották, az alelnöki funkciót Nagy Emese, az OTP képviselıje tölti be, a kincstárnoki feladatokat pedig továbbra is Dunai Péter az MKIK fıtitkára látja el. A követıen gazdasági fórum közgyőlést megtartására került sor, amelyen a horvátmagyar gazdasági kapcsolatok aktuális helyzetérıl és lehetıségérıl, a turizmusban meglévı fejlesztési tervekrıl, valamint az adósságbehajtás és tartozáskövetelés behajtás lehetıségeirıl hangzottak el elıadások.
2009. május 27-én a Zala megyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyőlésén. Parragh László elnök „Válság – valóság: ıszintén a gazdaságról, Manninger Jenı a Zala Megyei Közgyőlés elnöke pedig „Vállalkozásfejlesztési, munkahely teremtési lehetıségek – uniós támogatások és az önkormányzatok szerepe” címmel tartottak elıadást.
-7-
