tartalom Fiatal Gazda Klub Bakonszeg, december 3. A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja

FiatalGazda_2005_1.qxd

IV. évfolyam elsô szám

05/2/1

2:47

Page 1

A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja

Fiatal Gazda Klub – Bakonszeg, 2004. december 3. 2004. december 3-án rendeztük meg a Fiatal Gazda Klubok keretében állattenyésztési képzésünket. A képzés célja az volt, hogy bemutassunk egy olyan céget, ami intenzív juhtenyésztéssel foglalkozik. Választásunk a bakonszegi Awassi Rt-re esett. A részvénytársaság üzemeit Nagy Sándor és Csabai László menedzserek elôadásából ismerhettük meg, ôk kalauzoltak végig bennünket a telepeken. Szívélyes vendéglátásban volt részünk. A megjelent 20 fiatal juhtenyésztéssel foglalkozó gazda szakmailag nagy érdeklôdéssel fogadta a bemutatást. A részvénytársaság 1996. január 1-jén alakult, három magánszemély tulajdonlásával. 5000 anyajuhot tenyésztenek, és annak termékeit dolgozzák fel. Központja és a mezôgazdasági tevékenység színtere Bakonszeg. A község az ország dél-keleti részén terül el, melyre jellemzô, hogy rendkívül arid éghajlati viszonyok uralkodnak, másrészt termôtalajai az országos átlagnál rosszabbak. A legelô területek minôsége 1 AK, a szántóterületek extra kötöttsége pedig pótlólagos ráfordítást igényel a hozam bizonytalansága mellett. Ennek megfelelôen a terület gazdaságos növénytermesztésre alkalmatlan, ezért döntött a társaság a juhászati tevékenység mellett.

tartalom 1

Fiatal Gazda Klub – Bakonszeg, 2004. december 3.

3

Úti beszámoló –Lengyelország

4

Fiatal Gazda Klub – Balmazújváros – Korkonai Farm

4

Az NVT Monitoring Bizottsága

5

NVT átcsoportosítás

6

Csehországi szakmai út – 2004. november 10–14.

8

Társszervezeteink: YAS CR

8

CEJA

9

Brüsszeli konferencia a kockázatkezelésrôl 2004. december 8-10.

10

Fiatal Gazda Támogatási Csomag – az európai fiatal gazdák javaslata

12

CEJA konferencia – Mallorca – 2004. október 14–16.

Tevékenység: AWASSI juhok és gyimesi racka tenyésztése-tartása, késztermékek gyártása (juhsajt, juhkefír, juhhús készítmények). Világviszonylatban is komplettnek nevezhetô juhászati vertikum van a társaság birtokában. Ennek megfelelôen saját földjükön, saját gépparkukkal képesek a szükséges takarmány megtermelésére. Genetikai központjuk az OMMI által akkreditált, Mesterséges termékenyítô és Embrióátültetô Állomás. A szakmai sikereken túl, az elmúlt évben már jelentôs szaporítóanyag exportot bonyolítottak le Szaúd-Arábiába, de érdeklôdést tapasztaltak több mediterrán ország részérôl is. Lehetôséget kaptak az amerikai beszállításra, ahol már két éve az Egyesült Államok kos-katalógusában szerepelnek tenyészállataik. Fô termékük a juhtej, a technológia kétirányú: Extenzív: Erre jellemzô, hogy egy 286 hektáros területen abszolút extenzív módon, szabad tartásban, mintegy 3000 gyimesi racka ôshonos állatot tartanak, ezzel kihasználva a racka viszonylagos igénytelenségét, de jó potenciális tejtermelô képességét. 2002. márciusától „bio” minôsítéssel rendelkezik az állomány, amely a sajtnak új piacokat nyitott meg (Hollandia, Németország). A fejést csúcstechnológiával végzik, így a tej higiénikus, fizikailag törésmentes körülmények között azonnal hûtésre kerül. Extenzív technológiájuk ismereteik szerint hazánkban egyedülálló. 2002.


05/2/1

2:47

Page 2


ôszétôl bevezetésre került a MSZ EN ISO 9001:2001 minôségirányítási rendszer, amellyel termékeik kifogástalan minôségét garantálják. Intenzív: Állatállományukat az izraeli Awassi fajtára alapozzák, melyek 1989ben kerültek Magyarországra. Jellemzô, hogy tejtermelésük tízszer nagyobb a merinó, racka vagy cigája fajtákénál. A nagyobb tejtermelés a tejelô szarvasmarhához hasonló tartási, takarmányozási körülményeket feltételez. Ennek megfelelôen egy korábbi juhtelepük rekonstrukciójával, gépi eszközök beszerzésével tudják biztosítani a tejtermeléshez szükséges feltételeket. A tartás-technológia lényege, hogy szántóföldi körülmények között az állatok igényének megfelelô takarmánytermesztést folytatnak (rost, fehérje, energia), melyet a szükséges ásványi anyagokkal kiegészítve naponta kétszer, istállózott körülmények között adagolnak az állatoknak. A fejéstechnológia magas színvonalon biztosítja a kíméletes fejésen túl a kiváló tejet. A takarmány optimalizálását minden váltás alkalmával elvégzik és laboratóriumi eredményekre alapozott számítógépes rendszert építettek ki. Genetika Nagy Sándor külön kiemelte, mind az extenzív, mind az intenzív tenyészet törzskönyvezett, s így ez egyben az ország legnagyobb törzskönyvezett juhnyája. A hozam fokozása érdekében a biotechnológiában ismert, de a juhtenyésztésben eddig nem alkalmazott eljárásokhoz folyamodtak: - vizsgálják a kappa-kazein átörökítô képességet a tejfehérje mennyiségének fokozása érdekében; - kosaiknál a tenyésztésbe vétel elôtt minden esetben vizsgálják a sperma polimorfizmusát, annak érdekében, hogy degenerált utódok ne szülessenek; - a szarvasmarhánál elterjedt, de a juhászatban eddig nem alkalmazott tenyészállat célpárosítást végeznek a BLAP módszer alapján, mely lehetôséget ad arra, hogy már a tejtermelés idôszakában statisztikailag párosítani lehessen a szülôpárokat. Az awassi juhokat mesterségesen termékenyítik meg, amelyhez rendelkeznek a technikai és szellemi háttérrel. 1998-tól kezdôdôen a rekorder anyáiktól zigótát mosnak ki évente egy alkalommal, mellyel a magasabb termelésû állomány kialakítását siettetik. Báránynevelés Magyarországon egyedülálló módon, követve a világ élenjáró országainak példáját, 1999-tôl a szaporulatot, évente mintegy 2500 bárányt, mesterséges körülmények között nevelnek fel. Ennek lényege, hogy a három napos kolusztrum kiszopása után az anyától elválasztva tápszeren nevelik fel a bárányokat. Ez a technológia egyrészt biztosít plusz 40 liter gazdaságosan exportálható tejet, másrészt az olcsóbb tápszer révén gazdaságosságot, harmadrészt rendkívül alacsony elhullást, mely elsôsorban a higiénikus körülményeknek tudható be. Kunszentmártoni Sajtüzem A sajtüzem jelenleg 18-20 millió liter tej feldolgozására alkalmas. A választék bôvítése érdekében juh, kecske és szarvasmarha tejet dolgoznak fel, melyek minôségét sajtmesterek szavatolják. A felvásárlási tevékenységet saját gépjármûvekkel oldják meg a Magyar

2

Juhtej Szövetkezet tagjaitól is. A felvásárolt tej minôségénél törekednek arra, hogy extra minôségû tejet vásároljanak, melynek összcsíra száma 100e db/cm3 mikroba lehet. A tej a mennyiségi átvétel után a tároló tartályokban nyer elhelyezést, és végigmegy a gyártóteremben a termelési folyamat lépcsôin. A szikkadási idô után a sajtot cryovac gépben csomagolják, ahol megtörténik a vákuumra szívás, továbbá a burkolóanyaggal történô ellátás és ennek zsugorítása. A következô lépcsôben a termék szalagon kerül az érlelô raktárba. Az érlelési idô letelte után történik meg a sajt megfelelô hômérsékletre történô lehûtése és felcímkézése, mérése, továbbá csomagolása. A termék expediáló rendszeren keresztül jut a kamionra és hagyja el az üzem területét. A fentiekben rögzített technológiai lépcsôk érvényesek mind a juhtej, mind a tehéntej feldolgozására, mivel a juhtejbôl is Kashkaval sajtot gyárt elsôsorban a kunszentmártoni üzem. Az üzemhez tartozik még egy ömlesztô üzemrész is. A Kaval és Kashkaval sajtok gyártásánál óhatatlanul keletkeznek másodosztályú termékek, amik elsôsorban a formázási hibáknak tudhatók be. Ezeknek a kutteros feldolgozásából gyárt az üzem a húsipar részére hôstabil sajtot. Hasonló technológiával készül a rántanivaló sajt is, mely a hazai fogyasztóknál igen népszerû. Ebben az üzemrészben történik még a juhkefír gyártása is. Az átvett juhtejet komoly hôkezelésnek vetik alá, majd lehûtik a beoltási hômérsékletre. Ezt követi a bekulturázás, majd a megfelelô idôtartam elteltével a savfok emelkedik. A terméket habarás után üvegpohárba töltik, ilyen formában kerül forgalomba. A kunszentmártoni sajtüzem ezen kívül gyárt még sonkatekercset is, mely a Kaval sajt és sonka rétegelésével készül. Füstölés után különlegesen szép csomagolásban kerül piacra ez a termék is. Szintén különleges csomagolása van a gyergyói juhgomolyának is, melyet szintén ez az üzemrész állít elô. Az üzem rendelkezik még füstölô kapacitással, ahol a Kaval, sonkasajt füstölése történik. Az ömlesztô üzemrészben elôállított termékek döntô része hazai piacra jut, elsôsorban a nagyobb multinacionális bolthálózatokba. A Kaval és Kashkaval termékek jelentôs mennyiségben exportra kerülnek. Az export partnerek az arab országok, az USA, továbbá az Európai Unió országai. A kunszentmártoni sajtüzem termelésének kb. 95 %-át teszi ki a Kashkaval típusú sajtok gyártása és csak kb. 5 %-át az ömlesztô üzem termékeinek elôállítása. Az üzem jelenleg 60 fôs létszámmal mûködik. Ez az apparátus végzi a felmerülô összes mûszaki, termelési, raktározási és adminisztratív tevékenységet. Juhászati vertikumuk kialakításánál és folyamatos fejlesztésénél több hazai és külföldi intézet és egyetem mûködik közre. Szakmai konzultatív kapcsolataik globálisak, melyek révén rendkívül sok kutató és fejlesztô tanulmányozza, illetve segíti munkájukat. A programot megvalósító helyi szakemberek képzettségük és ismertségük révén rendszeres meghívottjai a hazai és nemzetközi konferenciáknak. Vrancsik András regionális koordinátor

3


Úti beszámoló Vidéki Fiatal Szervezetek vezetôinek továbbképzése Lengyelország, Zalecze Wielkie, 2004. szeptember 13.-19. 2004. szeptember 13.-19. között a Lengyel Vidéki Fiatalok Egyesülete (Polish Rural Youth Union, RYU), nemzetközi találkozót és továbbképzést szervezett a környezô országok hasonló szervezeteinek fiatal vezetôi számára. A találkozó alapjait a 2003 novemberében Varsóban megrendezett, CEI (Central Europe Intiative) által szervezett konferencia sikerei teremtették meg, akkor fogalmazódott meg a RYU vezetôben, hogy egy nagyobb léptékû, nemzetközi konferencia megrendezésére is sikerrel vállalkozhatnak. A rendezvényt egy közép-lengyelországi ifjúsági táborban (Zalecze Wielkie) bonyolították le. Ez a fiatalok körében igen népszerû tábor egész évben hasonló csapatépítô rendezvények helyszíne, ahol minden szükséges felszerelés és a fiatalok komfortigénye maximálisan biztosítva van. A programokon részt vettek számos EU ország fiatalokkal foglalkozó szervezetinek képviselôi (pl.: Belgium, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia) mellett nem EU tagországok fiataljai is (pl.: Bulgária, Fehér Oroszország, Macedónia, Románia, Ukrajna). Magyarországot, az AGRYA képviseletében: Szanka István, Pál Gábor és Vrancsik András képviselte. Az utazás mellett a programokon való részvétel is minden meghívottnak ingyenes volt. A programok, az elôadók és az ellátás finanszírozásában a CEI, a lengyel Vidéki Fiatalok Egyesülete és a lengyel Oktatási- és Sportminisztérium vállaltak részt.

Az elôadások és az egyéb rendezvények angol nyelven bonyolódtak, ami általában nem jelentett problémát, bár az összeverbuválódott társaság igen nagy földrajzi változatosságot képviselt, melyben olykor könnyebb lett volna orosz nyelven kommunikálni. A 2004-es év különös jelentôséggel bírt a lengyel szervezet számára is, hisz az Európai Uniós csatlakozás aktuális kihívásainak szerettek volna minél jobban megfelelni, az elkerülhetetlen változásokkal minél felkészültebben nézni szembe. A konferencia céljainak tûzte ki a változó feltételeknek való megfelelésre való felkészítést, az Európai Unió struktúrájának alaposabb megismerését, közösségek irányításával/szervezésével kapcsolatos képességek fejlesztését és a kínálkozó támogatások

és pályázatok magasabb szintû, hatékonyabb kihasználásának elôsegítését. A rendezvény pozitív hozadékai a következôk: - a fiatalok szükséges tudásának és tapasztalatának fejlesztése; - a különbözô országok fiatal vezetôi között hatékonyabb együttmûködést, jövôbeni kapcsolatokat segíti elô; - tapasztalatcsere; - mélyíti az EU-ról szerzett ismereteket. Elméleti és gyakorlati foglalkozásokat egyaránt szerveztek a konferencián megjelent fiatal vezetôk számára. Az elméleti foglalkozásokon olyan elôadássorozaton vehettünk részt, melynek célja a vezetôi képességek fejlesztése volt, annak érdekében, hogy a helyi közösségeket jobban, hatékonyabban össze lehessen fogni, megmozgatni a közös célok érdekében. Az elsôdleges cél volt olyan kérdések megvitatása, megoldások keresése, hogy miként lehetne a vidéki fiatalok körében növekvôen jelentkezô munkanélküliséget megfékezni, a vidéki turizmust, agro-turizmust fejleszteni. Itt sokszor játékos formában, észrevétlenül vezették át a gondolatokat a komoly problémák megvitatására, végig fenntartva a hallgatóság érdeklôdését. A gyakorlati foglalkozások keretein belül speciális foglalkozásokat tartottak, melyeknek célja az egyéni vezetôi képességek fejlesztése volt. Ezen túl a csoportokra jellemzô tulajdonságok feltérképezésére és a vidéki közösségek viselkedésének modellezésére is sor került. Leginkább az egyes csoportok tagjainak szerepjátékával próbáltuk a felmerülô feladatokat megoldani. Az elsô napon minden résztvevô aktívan bekapcsolódhatott a nagycsoportos, ismerkedési jellegû foglalkozásokba, melyek a csoport közös nevezôre hozását szolgálták. Késôbb kiscsoportos tréningeket tartottak, melyeken egy adott problémát kellett megvitatni és minél praktikusabb megoldásokat találni. A kiscsoportos véleménycserék végén a többi csoport elôtt kellett bemutatni az elért eredményeket. Az egyes foglalkozások precízen és igen magas szervezettség mellett bonyolították le, minden elismerésünk a szervezôk lelkiismeretes munkájáért. Az elôadók magasan képzett, alaposan felkészült szakemberek voltak, kitûnôen bántak a csoportokkal. Talán az egyetlen negatív élmény, ami ért bennünket, hogy a megjelent fiatalok egyike sem foglalkozott mezôgazdasággal és a jövôben sem tervezte azt, hogy ezen a területen dolgozzon. Ôk inkább csak szórakozást kerestek az összejövetelben. A hét második napjának estéjén a helyi szervezôk egy „lengyel estet” szerveztek. Az est folyamán bemutatták a jellemzô népi táncokat és a helyi gasztronómiai csodákat. Minden résztvevô örömmel fogadta a kezdeményezést, ami garantáltan maradandó emléket keltett mindenkiben „így, vagy úgy”. Az ezt követô nap estéjén a különbözô országok fiai és lányai alkalmat találtak arra, hogy bemutassák hazájuk jellegzetességeit. A színes mûsorból minden szerénység ellenére ki kell emelni a magyar produkciót mely az AGRYA bemutatásán túl lószôrkulacsos pálinka, tokaji, egri, villányi borok, téliszalámi és paprika segítségével mutatta be Magyarországot. Összegzésként meg kell állapítani, hogy egy remekül szervezett és átgondolt rendezvényen vehettünk részt, ahol magas szinten képzett elôadókat biztosítottak. Ezen túl felejthetetlen élményben volt részünk a sokszínû, elôremutatóan gondolkodó fiatal társaságában, akik remélhetôen valóban feladatuknak tekintik a vidéki fiatalság felemelését. Vrancsik András


05/2/1

2:47

Page 4


4

2004. október 15-én került megrendezésre Balmazújvároson a Fiatal Gazda Klub. A rendezvény lebonyolítása a Koroknai Farmon történt. Az idôpont kiválasztása nem volt túl szerencsés, mivel a kukorica betakarítás kellôs közepére esett, ezért sokan dolgoztak. Ilyen körülmények ellenére is szép számmal jelentek meg a környékbeli fiatal gazdák, szám szerint 15-en.

2003 augusztusában Koroknai Zoltán kitartó és szorgalmas munkájának jeléül Aranykoszorús Gazda kitüntetést szerzett, HajdúBihar megyében egyedüliként. A gazdálkodást 50 hektár saját tulajdonú földön végzi. A növényeket az állatok saját takarmányozására termesztik (silókukoricát, lucernát, gazdasági abrakot). Ezen kívül 100 hektár legelôt bérelnek, ahol az állatok nyáron legelnek. Télen a szerfás, mélyalmos, szabadtartásos istállóban vannak az állatok. A 2x6 állásos halszálkás fejôházban a Fullwood cég korszerû, teljesen automatizált fejô és tejkezelô rendszere van beépítve. Ez a korszerû technológia pályázat útján 2002-ben került átadásra, melyet hivatalos felkérésre Orbán Viktor miniszterelnök adott át. Az ünnepélyes átadáson kb. 1000 gazda volt jelen. A farm a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), Vidékfejlesztési célelôirányzatban pályázatot nyert a Mintaértékû

Az NVT Monitoring Bizottsága Az EU szabályozás alapján az NVT végrehajtásának nem kötelezôen alkalmazandó követelménye a Monitoring Bizottság létrehozása, de más tagállamok példája azt mutatja, hogy ennek felállítása nagyban elôsegíti a Program pontos és szakmailag ellenôrzött végrehajtását. A Monitoring Bizottság feladata az NVT céljai elérésének értékelése és a végrehajtással kapcsolatos tapasztalatok megosztása. A Monitoring Bizottság felelôs a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében kialakított stratégiai célkitûzések megvalósulásának átfogó (figyelemmel kíséréséért) monitoringjáért. Az NVT Monitoring Bizottságának feladatai tehát a következôk: a) az NVT módosítása, beleértve a támogatás monitoringja során használt fizikai és pénzügyi indikátorok megerôsítését vagy mó-


Tóth Péter a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv zonális agrár-környezetvédelmi támogatásai- az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszerérôl beszélt. Elmondta, hogy az ÉTT támogatások célja, az adott térség speciális mezôgazdasági, táji, természeti és környezeti értékeinek megôrzése, többfunkciós mezôgazdasági rendszerek újraélesztése, ahol az ökológiai adottságoknak megfelelô mezôgazdálkodás mellett egészséges élelmiszer termelhetô a vidéki lakosság foglalkoztatottságának megtartásával. Ezeket a célokat olyan módon kívánja megvalósítani, hogy a kiemelt természeti vagy táji értékek köré csoportosítja a különbözô mezôgazdasági tevékenységek támogatását.

Fiatal Gazda Klub Balmazújváros – Korkonai Farm

A programot kora délután kezdtük a farm megtekintésével. Vendéglátónk Koroknai Zoltán körbevezetett bennünket és bemutatta a farmot. A jó termôhelyi adottságokkal a Hortobágy szélén Hajdúszoboszló és Balmazújváros között található a farm. A rendezett portára könnyen rátalál az ember, a fehérre meszelt kerítést már messzirôl észrevenni. Nemcsak esztétikus, hanem karámként is szolgál. Ezen a helyen él Koroknai Zoltán feleségével és két lányával. Az egész család a farmon dolgozik, ezen kívül még 3 alkalmazottjuk van. A lányok középfokú mezôgazdasági végzettségûek, és otthon elhivatottan dolgoznak. 100-120 darab szarvasmarhát tartanak, ebbôl 60-at rendszeresen fejnek. Az állomány összetétele nagyrészt holstein-fríz, de 20 darab magyar szürke marha is van. A farmon ôshonos állatok közül megtalálható még mangalica sertés és számos baromfi. Hobbiként 5 darab nónius lovat tart.

5

Érdeklôdéssel és nagy figyelemmel kísértük végig az elôttünk lévô lehetôségekrôl nyújtott pontos és alapos ismertetést. Vrancsik András regionális koordinátor

Vidékfejlesztés Bemutatása címen, így alkalmas lett rendezvények, bemutatók, vásárok lebonyolítására. A meghívott elôadók közül elsôként Lapits Miklós, a Debreceni Agrártudományi Centrum munkatársa tartott tájékoztatást a SAPARD pályázatokban szerzett tapasztalatairól és az AVOP pályázatokról. Az FVM munkatársai, Tóth Péter és Várszegi Gábor a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Agrár-környezetgazdálkodási Intézkedésekrôl tartottak elôadást. Idôszerû volt, mivel a támogatási kérelmek benyújtása a 2004. év során október 15. és november 26. között történik a területileg illetékes Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A 2005. évtôl kezdôdôen az új támogatási kérelmek benyújtása minden év március 1-31. között, míg a kifizetési kérelmek benyújtása minden év szeptember 1-30. között történik. Így naprakészen tudtunk az intézkedésekrôl. Várszegi Gábor elmondta a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) és az NVT közötti kapcsolatot, és áttekinthetôvé tette az Agrár-környezetgazdálkodási célprogramokat. Felhívta figyelmünket a jogosultsági feltételekre, a kérelemmel kapcsolatos bírálati szempontokra, valamint arra, hogy az MVH csak 1 alkalommal nyújt lehetôséget a hiánypótlásra a kézhezvételtôl számított 15 napos határidôvel.

dosítását is. A Program bármiféle módosításához, kiegészítéséhez a Monitoring Bizottság elôzetes jóváhagyása szükséges; b) a Program intézkedések végrehajtásának rendszeres ellenôrzése; c) a megvalósítás eredményeinek vizsgálata, különös tekintettel az egyes intézkedések kitûzött céljainak megvalósulására; d) az éves megvalósítási jelentés megtárgyalása és jóváhagyása a Bizottságnak való benyújtás elôtt. A Monitoring Bizottság felállítására a megfelelô partnerekkel történô egyeztetés után került sor. A partnerség elvét a Monitoring Bizottság összetételének meghatározása során is alkalmazni kellett, beleértve a szakminisztériumok, a társadalmi és gazdasági partnerek, a horizontális érdekeket képviselô intézmények és a régiók partnerségét is. A Monitoring Bizottságot ennek megfelelôen a következô tagok alkotják: • Az NVT Illetékes Hatósága (Irányító Hatósági Fôosztály),

• minisztériumok (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Esélyegyenlôségi Hivatal), és a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a program elkészítésében részt vevô osztályai; • társadalmi/gazdasági partnerek (környezetvédelmi egyesületek, agrárkamarák, erdészeti társulások, termelôi csoportok képviselôi stb.); • horizontális ügyeket képviselô testületek (esélyegyenlôség, környezetvédelem, roma ügyek stb.) • a Kifizetô Ügynökség (MVH); • Program Menedzsment Egység (Irányító Hatósági Fôosztály) • az AVOP Irányító Hatósága; • a helyi hatóságok képviselôi; • az Európai Bizottság képviselôi, tanácsadói minôségben. Fodor Csaba NVT Monitoring Bizottsági póttag

NVT átcsoportosítás Mint bizonyára már értesültetek az idei év végén, azaz december 20-án az NVT monitoring bizottság hozzájárult a NVT keretének 14 milliárddal való megkurtításához, azaz átcsoportosításához a topup (nemzeti kiegészítés) kifizetések keretébe. Másnap a Miniszter be is jelentette, hogy a felszabadult források a baromfi és sertéstartókhoz kerülnek. Az EU csatlakozás okán hátrányos helyzetbe került ágazatok megsegítésével a magam részérôl egyet is tudok érteni, ám a helyzet ennél bonyolultabb. Mi is történt valójában a belépés óta eltelt nyolc hónapban és mi vezetett oda, hogy decemberben megkurtították (az EU még nem hagyta jóvá) az NVT költségvetését. A standard EU támogatási rendszerben (I. pillér) különbözô ágazat specifikus borítékok vannak (GOFR, tej, szarvasmarha, dohány, rizs – sertés és baromfi nincs benne nem lévén nem támogatott ágazat), melyekre évente be kell jelentkezni és a megtermelt áru mennyiségének és minôségének megfelelôen folyósítják a támogatást. Eredetileg így kellett volna Magyarországon is az egész közvetlen támogatást kifizetni. Azonban nem lett kész az IIER, így az egyszerûsített -– csak földalapú támogatási formát választotta a Minisztérium (SAPS) az EU pénz kifizetésére. A csatlakozási szerzôdés az EU kifizetések 25%-t garantálja a magyar termelôknek és ezt engedi kiegészíteni nemzeti forrásból (topup) 55%-ra. A kormány a nemzeti kiegészítés biztosítására ígéretet tett. A vidékfejlesztési célú támogatásokkal (II. pillér) ugyanakkor gazdálkodási formákat támogat az EU, éppen ezért itt 5 éves szerzôdéseket köt a termelôkkel és területalapon folyósít támogatást. A 2007-tôl kezdôdô tervezési idôszakban a támogatások aránya számottevôen fog elmozdulni a vidékfejlesztési támogatások irányába. A támogatások átalakításának nem titkolt célja a termelt árualap és a környezeti terhelés csökkentése, a minôség és a foglalkoztatási mutatók javítása. A Minisztérium hossza alkudozások és 16 verzió után augusztusban aláírta a Bizottság képviselôjével a NVT végleges változatát, majd hozzálátott a pályázatok elôkészítéséhez. A jelenleg mûködtetett hazai támogatási rendszerben sajnos nem ismerhetô fel egyfajta, az agrárszektor egészét átfogó fejlesztési stratégia. Éppen ennek eredménye, hogy a csatlakozás után magára maradt piaci körülmények között a sertés- és baromfi ágazat. Tagadhatatlan, hogy míg a növénytermesztés területén aki kellô területekkel és tároló kapacitással rendelkezik, az közép és hosszú távon egészen kiszámítható bevételre tehet szert, addig a földterülettel nem rendelkezô állattartó ágazatok kimaradnak az I. pilléres támogatásokból és így igen nehéz piaci körülmények között kell megmaradniuk. Véleményem szerint ezen stratégia és az FVM kormányon belüli érdekérvényesítô képességének hiánya vezetett oda, hogy a Minisztérium egyik ágazatot a másik forrásainak terhére kívánja „fejleszteni”. Éppen ezért nem elfogadható az, hogy a Minisztérium képviselôi arra hivatkoznak az átcsoportosítás indoklásánál, hogy a gazdák nem kellôen felkészültek és nem sikerül majd a vidékfejlesztési támogatások elköltése. Tudomásom szerint az FVM vezetôiben az átcsoportosítási szándék már szeptemberben, alig egy hónappal a NVT brüsszeli elfogadása után megfogalmazódott, amikor szándékukról levelet írtak az EU korábbi mezôgazdasági biztosának, Fischler úrnak. A válaszlevélben Fischler úr figyelmeztetett arra, hogy az NVT módosítása egy olyan idôpontban róna komoly adminisztratív terhet a végrehajtásban részt vevô intézményekre, amikor a vidékfejlesztési intézkedések hatékony végrehajtásának kellene elsôbbséget élveznie. Folytatás a következô oldalon.


05/2/1

2:47

Page 6


Folytatás az elôzô oldalról. Ezen érveket a NVT MB ülésén a Bizottság jelen lévô képviselôje ismételten elmondta – felhívva a Minisztérium figyelmét arra, hogy ezen források átcsoportosításának engedélyezésére legkorábban április végén kerülhet sor – ám a Minisztérium ennek ellenére szavazásra bocsátotta a kérdést. Felmerül a kérdés hogyan szavazhatja meg az NVT MB-a saját forrásainak megkurtítását? A válasz igen egyszerû: a szavazásra jogosult tagok 30%-a FVM alkalmazott, a Bizottság másik része pedig nagyrészt azon civilnek álcázott, valójában kormányzati fennhatósággal mûködô szervezetek képviselôibôl tevôdik össze, amelyek ma még – úgy tûnik – nem látják a vidékfejlesztésben rejlô lehetôségeket. Mint idôközben kiderült, az állattartók képviselôi nem kaptak tájékoztatást arról, hogy a vidékfejlesztés olyan forrásaiból is történik elvonás (higiéniai, állatjóléti és környezetvédelmi elôírások betartásának támogatása), amelyek a hagyományos kifizetéseknél komolyabb forrásokhoz juttatná ôket – és amelyekre 2005. április 30-ig pályázhatnának. A döntés értelmében viszont az NVT-bôl elvont forrásokból a hatályos szabályok szerint az állattartók nem részesülhetnek, az csak az uniós támogatás körébe bevont növények (gabona-, olaj-, fehérje- és rostnövények) termesztôihez kerülhet. Figyelmen kívül hagyta továbbá a 32 ezer gazda által már beadott agrár-környezetgazdálkodási kérelmet. A nagy sietségnek azonban ára lesz: az EU képviselôi már a bizottsági ülésen jelezték, hogy eljárási hibák esetén az elôterjesztést a vidékfejlesztés forrásainak csökkentésérôl nagy valószínû-

6

séggel nem fogadják el Brüsszelben, vagyis az FVM nem valósíthatja meg elképzeléseit. Az átcsoportosítási kérelemnek ugyanakkor vannak ennél súlyosabb következményei is. Képzeljük el, mivel érvelhet a vidékfejlesztési támogatási keret 2007-2013 közötti növelése mellett a magyar küldöttség, ha ma azzal érvel az átcsoportosítás mellett, hogy nem kellô a felkészültség és nincs elég igény. Nem beszélve arról, hogy próbálnak életben tartani olyan ágazatokat, amelyek piaci körülmények között jelen állapotukban életképtelenek – késleltetve ezzel az egészséges struktúra kialakítását és újratermelve ezáltal minden évben az újabb és újabb válságokat. Mindaddig azonban, amíg az EU nem dönt az átcsoportosítás engedélyezésérôl vagy elvetésérôl, az FVM-nek és területi szerveinek az NVT-re beérkezett pályázatok elbírálását úgy kell folytatniuk, hogy feltételezik: az átcsoportosítás nem történt meg, tehát az eredeti keretek állnak rendelkezésre. A belépés legnagyobb eredménye – valljuk meg saját felkészületlenségünk okán – hogy a döntések immár egyre kevésbé Budapesten születnek, rákényszerítve minket idôvel egy konzisztens, a nemzeti adottságokat és piaci lehetôségeket figyelembe vevô fejlesztési stratégia végigvitelére. A fentiek miatt szavaztam a fiatal gazdák képviseletében az NVT módosítás ellen. Szász Péter alelnök, az AGRYA által delegált NVT Monitoring Bizottsági tag

Csehországi szakmai út 2004. november 10-14. A Phare program elnyerésével lehetôségünk nyílt egy Csehországi szakmai útra. Ködös, nyirkos hajnalban indultunk Budapestrôl nyolcan fiatal gazdák, akik közül néhányan már ismertük egymást korábbi AGRYA rendezvényekrôl. A csapat tagjai az ország egész területérôl érkeztek. Név szerint: Béres János (Dabas), Huszár Gábor (Hódmezôvásárhely), Kozma Attila (Besenyôtelek), Nagyistók Sándor (Felgyô), Papp Péter (Debrecen), Tánczos Gábor (Tószeg), Tollas Tibor (Siklós) és Vrancsik András (Balmazújváros). Két autóval mentünk Csehországba, s a két Pick-upban termetes méreteink ellenére szûken, de kényelmesen elfértünk. A kora reggeli indulást követôen nem sokkal dél után Prágába értünk, ahol a szállásunknál találkoztunk a helyi szervezet, az SMA (Spolecnost Mladych Agrarniku) képviselôivel, Marketa Kurelovával és Jaroslav Travnicekkel. Ez a szervezet, hasonlóan az AGRYA-hoz a cseh fiatal gazdákat fogja össze. Kísérôink állították össze a programokat és tolmácsoltak nekünk, bár Tollas Tibi vincellérünk beszélt a nyelvükön. A nap hátralévô része városnézéssel telt, majd betértünk Prága egyik híres sörözôjébe, ahol az oldott hangulatban a kis csapat összekovácsolódott. Este a hangulatos kis helyi étteremben, nem kis meglepetésünkre magyar nótát húztak a finom vacsoránk mellé. Szakmai utunk második napján, csütörtök délelôtt Jaroslav Kovanda gazdálkodóhoz mentünk. A gazda eredeti szakmáját tekintve magasfeszültségû elektrotechnikus, felesége közgazdász. A fia és a lánya is a farmon dolgoznak. A fiatalok tagjai az SMA-nak. A gazda elmondása szerint 70 hektáron gazdálkodik, ebbôl 45 hektár saját tulajdona, a fennmaradó hányad bérlemény. Ennyi terület már elég ahhoz, hogy saját gépeivel megtermelje a szükséges takarmányt az állatoknak. A termesztett kukoricát szecskázzák és gondosan betonfalak közé tapossák

A csapat – 2 fô + 1 fô kísérô (silózzák). Ezen kívül még lucerna szenázst is készítenek, hasonlóan betonfalak között. A farmot 1991-ben kezdték építeni támogatásokból és két év alatt teljesen elkészült. Feltûnô volt a farm átgondoltsága és rendezettsége. A terepviszonyok adta lehetôségeket jól kihasználták, a dombtetôrôl lefelé haladva következôképpen. Legfelül egy szervizút található, ahol a silót hordják a tárolóhoz – lefelé billentenek – így mindig vízszintesen tudják taposni a silónak valót. Következô szinten volt az istálló, annak tetején a szalmatároló, így minden takarmányt kis energiával lefelé kell mozgatni felhasználáskor. Az istálló taposórácsos aljzattal rendelkezik, innen gravitáció segítségével folyik ki a trágya egy kör alakú gyûjtômedencébe. Ez a medence megint lejjebb helyezkedik el, amit itt homogenizálnak egy hajócsavarhoz hasonló keverôgéppel. Ezt a homogén híg trágyát szórják ki a földekre, a környezetvédelmi szabályoknak megfelelôen. A legalacsonyabb részen van a lakóépület, egy udvaron a gazdasági épülettel, ahol az abraktakarmányt tárolják, darálják és keverik. Ez az épület a legrégibb kb. 70-90 éves. Itt is megfigyelhettünk, egy ná-

7

lunk nem nagyon elterjedt terménytárolási módot, ami talán a mostani energiaárak mellett kifizetôdô lehet. A terményt (búza, rozs, árpa) nem szárítják, hanem kombájn alól betárolják. A fedett szín aljzatában másfél méterenként fedett szellôzô utak vannak, és kívülrôl 1.5-2 KW-os ventilátorral, hideg levegôvel fújatják, így nem melegszik be a 3-4 méter magas termény. A telepen 40 darab Holstein-fríz X Cseh vörös tarka fejôstehenet tartanak. A tejet egy francia tulajdonban lévô tejfeldolgozóba viszik, hasonló áron és minôsítés szerint, mint a nálunk megszokott (8.20 kcs/liter). A fejés négyállásos parallel elrendezésû fejôházban történik. A tejház ajtaja közvetlenül az útra nyílik. Ez a farm volt a legkomplexebb, ez tetszett mindegyikünknek a legjobban. Délután a Rodiny Nemcovy farmra látogattunk el, ahol 55-60 fejôstehenet tartanak. Érdekesnek találtuk, hogy a farm közvetlenül a lakóépületek között helyezkedik el, úgy, hogy a telek teljes kihasználtságú. A trágya kihordást itt traktorra szerelt homlokrakodóval végzik, mégpedig úgy, hogy az istálló vége közvetlenül a trágyatároló. A tároló másik két fala a szomszéddal határos betonlapos kerítés. Ez az ideiglenes tároló 2 hét alatt telik meg, ezután a trágyát a föld szélére szállítják, és kazlakba rakják. A takarmány 90%-át a földek szélén hagyják, az istálló felett csak a szalmát tárolják. Itt is egy család végzi a munkát. A feleség a fejést, a férj a szántóföldi munkát. Közel 150 hektáron folytatnak növénytermesztést. Ebbôl az állatok takarmányozására 30 hektáron silókukoricát, 40 hektáron szemes terményt, a fennmaradó területen egyéb ipari növényt, például mákot termesztenek. A silót korszerû takarmánykiosztó kocsival hozzák kétnaponta egy távolabbi telephelyrôl. Egy alkalmazottjuk van, akinek feladata az állatok ellátása. A tej egy részét a falubeliek veszik meg, a többit 350.000 liter/év-es tejkvótára szállítja a tejfeldolgozó üzembe, kb.15 km-re a farmtól. Ezt a termelési mennyiséget a gazda növelni szeretné még 50.000 literrel. 1 liter kvóta 2 kcs-t ér, de azt a termelô ingyen megkapja, csak igényelnie kell. A tejért 8.30 kcs/liter kap. Az állatorvosi ellátás hasonló szigorral mûködik, mint nálunk. A vágóállatok ára a következôképpen alakul: - 20-25 kcs/kg a selejttehéné - 30-35 kcs/kg a vágómarháé - 50-60 kcs/kg a borjúé. A telep fejlesztési céljai között szerepel még a borjak kötött tartásának megszüntetése, helyette az egyedi borjúketrec bevezetése. A telep megtekintése után a gazda szívélyesen megvendégelt bennünket és hobbijáról, a lovaglásról is mesélt. Estére utunk következô állomására, Kutna-Horára értünk, ahol két éjszakát töltöttünk. A hangulatos kisváros egy barátságos vendéglôjében vitattuk meg az aznap látottakat. Péntek reggel Havlickuv Brod városba mentünk, ahol a REBEL sörgyárat tekintettük meg. A gyár évente 100.000 hl sört készít. Egy részét hagyományos eljárással, nyitott rendszerben fôzik, de ez a technika már elavult. Nagyobb részét zárt rendszerû, korszerû, számítógép vezérlésû technológiával állítják elô. A gazdaságosság miatt vásárolják a malátát, nem pedig saját maguk állítják elô. Végig követtük a sör útját a fôzôüstöktôl a 100m3-es tároló tartályokig. A 6 darab fôzôüst egyenként 100 hektoliteres. Elsô fázisban a sör még csak úgynevezett félkész állapotban van. Ekkor tárják fel a sört, aminek ilyenkor még édes íze van. Az üzemvezetô elmondta a különbözô fázisokat, és még egy liter jéghideg sört is megkóstolhattunk nyolcan. Az 1-2 fokos hideg sört 2-4 hétig pihentetik, ami ezután kerül a palackozóba vagy a hordóba, majd az üzletekbe. A gyors üzemlátogatás után megebédeltünk, és délután az ISB Genetic s.r.o. mesterséges megtermékenyítô állomásra mentünk. Nem jártunk nagy sikerrel, mivel a munkások már hazamentek, így a tenyészállatokat nem nézhettük meg. A szigorú higiénés elôírások miatt csak kataló-


gusból láttuk az állatokat. Helyette a tulajdonos, aki állatorvos, tartott elôadást. Megtudtuk tôle, hogy a cég 1992-ben alakult, elôtte állatorvosi klinika volt. Hat állatorvos vette meg, jelenleg 36-an dolgoznak a cégnél, amely ma már német többségi tulajdonban van. A sperma nagy részét saját tenyészállataiktól nyerik, és korszerû laboratóriumban dolgozzák fel. Amerikából importált spermával is foglalkoznak, ezen kívül petesejt és élôállat kereskedelmet is végeznek. Késô délután festôien szép tájra értünk, ahol extenzív tartásban Green valley fajtájú, skót származású marhát tartott az EKO s.r.o. cég. Egész évben teljesen nomád körülmények között tartják a marhákat egy 3x20 ha-os elkerített legelôn. Nemhogy a zárt, de még a fedett istállót sem ismerik az állatok. A zord idôjárástól a nagy szôrük védi ôket. A bikák feketék, a tehenek rozsdavörösek. Testméretük kicsi és zömök. Egy ember látja el a mintegy 80 állatot. Fôleg a téli kiegészítô takarmányt, szénát rendezi, illetve felügyeletet biztosít a nem túl jámbor állatoknak. A növendék marhákat értékesítik, és speciális éttermekbe szállítják. A fô felvevôpiac Írország, de szállítanak Skóciába is húst. November 13-án, szombaton délelôtt Kutná Hora híres templomait néztük meg Jan Adamec vezetésével. Kora délután Moravia-ba indultunk,

A csapat kísérôje és tolmácsa, Marketa és útközben egy biofarmon tettünk látogatást. Egy régen korszerû tsztelepet alakítottak át, ahol lovakat, sertést és marhákat tartanak. A nagy telep érdekessége számunkra az volt, hogy az a várostól csupán pár száz méterre helyezkedik el. A régi technológiát használják fel a sertéstartáshoz, de nem a hígtrágyás tartást alkalmazzák, hanem szalmát raknak az állatok alá. A fiaztatókban is a hagyományos nagyüzemi technológiát fedeztük fel, amit átépítettek. A régit felváltva két koca helyén mára egy férôhelyet alakítottak ki, így megnôtt az állatok élettere. A korcsoportokat nem elkülönítve tartják, hanem egy falkában. Egy kant, hat kocát és a malacaikat 25-30 kilós korig tartják együtt, s ez idô alatt végig mélyalmos tartást alkalmaznak. A leválasztott malacokat 5 falkából válogatják össze, és 120 kg-os testsúlyig hizlalják. A hízókat saját bioüzemben dolgozzák fel. Termékükbôl mi is kóstolhattunk, ízletes húsos szalonnát és szalámit kaptunk. A takarmányt saját maguknak állítják elô 260 hektáron, ebbôl 100 hektáron terményt, 80 hektáron szálas és silókukoricát termesztenek, 80 hektár legelô. A megtermelt növények bio minôsítést kapnak, ez után kapnak az állatok is bio minôsítést. Záró esténken egy borospincét látogattunk meg, ahol éjszakába nyúlóan idôztünk. Fogott a hely, a finom bor és a vacsora, amivel a borosgazda kedveskedett nekünk. Nem sok idô kellett neki és mindannyian dalra fakadtunk. Mindenki jól érezte magát, és szakmailag is hasznosnak és tanulságosnak tartotta ezt az utazást. Vrancsik András


05/2/1

2:48

Page 8


Young Agrarians Society of the Czech Republic – YAS CR Spolecnost mldych agrarniku – SMA CR A SMA CR, a Fiatal Gazdák Csehországi Szövetsége, a fiatal cseh gazdák érdekképviseleti szerve. Önkéntességen alapuló, nem politikai szervezet, mely biztosítja és képviseli tagjai érdekeit. A szervezetet 2000-ben, a vidék és a modern mezôgazdasági vállalkozások fejlôdésének elômozdítására alapították. Legfôbb célja a mezôgazdaságban tevékenykedô fiatalok társadalmi és szakmai felemelkedésének elôsegítése. Mûködésének négy éve alatt a cseh mezôgazdasági politika stabil szakmai hátterévé fejlôdött. Egyik legjelentôsebb tevékenységeként véleményezi a cseh mezôgazdasági minisztérium fiatal gazdák támogatását érintô javaslatait, e tárgykörben maga is javaslatokat készít. Bár a törvényalkotási folyamatoknak nem résztvevôje, jelentôs befolyással bírván a parlamenti politizálás tekintélyes hányadára, elômozdítja tagjai és az összes fiatal gazda érdekeit. Jan Adamec SMA-AGRYA kapcsolattartó, Szász Péter és Mikula Lajos az SMA központjában

8

Egyéb szakmai szervezetekkel, a kereskedelmi szektorral, vállalkozókkal, államigazgatási-, kormányzati szervekkel együttmûködve biztosítja és védi a fiatal mezôgazdasági vállalkozók szakmai és üzleti érdekeit Csehországban és külföldön egyaránt. A mezôgazdaság fejlôdésének alapját a jól képzett gazdában, magasan iskolázott szakemberréteg kiépítésében látják. A mezôgazdaság mindamellett, hogy évszázadok óta, tradicionálisan kiemelkedô szerepet tölt be a térség gazdaságában, folyamatosan változik, új és új elvárásoknak, követelményeknek kell megfeleljen. Ezért a SMA CR tagjai számára folyamatos képzési és konzultációs lehetôségeket biztosít, ennek keretében oktatási, tanácsadási feladatokat lát el. A mezôgazdasági termények és termékek versenyképességének növelése érdekében szerepet vállal tagjai tevékenységének, produktumainak népszerûsítésében, reklámozásában. Vallja, hogy a gazda feladatai nem zárulhatnak be magával a termeléssel, a siker kulcsa a fogyasztó megnyerésében, megfelelô reklámtevékenység kifejtésében is rejlik. A SMA CR küldetésének tekinti a teljes mezôgazdasági szektor, a mezôgazdasági tevékenység, a vidéki életvitel népszerûsítését. Így minden évben nagyszabású rendezvényeket szervez széles körû nyilvánosság bevonásával. Nemzetközi volumenû tevékenységét az európai fiatal gazdaszervezeteket tömörítô, brüsszeli székhelyû CEJA – Conseil Eurpéen des Jeunes Agriculteurs – keretében folytatja, melynek 2000 óta társult, majd 2004. májusától teljes jogú tagja. 2004-ben a CEJA több rendezvényén – így a 2004 ôszén a spanyolországi Mallorcán megrendezésre került, a mezôgazdasági vállalkozások Európai Unión belüli fejlôdési lehetôségeit tárgyaló konferencián is – részt vettek képviselôik. A cseh szervezettel az AGRYA megalakulásuk óta intenzív kapcsolatot ápol, több közös programot valósult meg együtt. Szécsi Kata

CEJA – Conseil European des Jeunes Agriculteurs The European Council of Young Farmers Az 1958-ban Rómában alapított CEJA, az európai fiatal gazdák érdekeit képviselô szervezet, az európai fiatal gazdaszövetségek ernyôszervezete. Ma 25 tagszervezetbôl, a 25 Európai Uniós tagállam 3 megfigyelôjébôl és egy bolgár társult szervezetbôl tevôdik össze, közel egy millió fiatal európai gazda érdekképviseletét látja el. Az AGRYA 2000-tôl társult tagja, majd 2004. május 3-tól rendes tagja a CEJA-nak, az együttmûködés azonban egészen 1996-ig egy Egerben szervezett konferenciáig vezet vissza.

A CEJA nem képvisel semmilyen politikai ideológiát, azoktól teljes mértékben független. A CEJA a fiatal gazdák és a gazdálkodás jövôje iránt fogékony fiatalok szervezete. A CEJA célja a fiatal európai gazdák általános helyzetének fejlesztése. Ezen belül a CEJA kiemelten törekszik arra, hogy: • elôsegítse a mezôgazdaság és a vidéki területek felemelkedését az Európai Unióban, • a fiatalok számára megkönnyítse a mezôgazdasági karrierépítést, • kommunikációs közegként vegyen részt a fiatal gazdák egymás közötti kapcsolataiban és párbeszédeiben, • tájékoztassa, képezze, szervezze és képviselje az európai fiatal gazdákat, • informálja a társadalmat a mezôgazdaság szerepérôl és jelentôségérôl. A CEJA szerepe, hogy megvizsgálja a fiatal farmerek átfogó problémáit, majd meglelje azon megoldásokat, melyek megfelelnek a tagok általános érdekeinek. A fiatal európai gazdák szakmai és társadalmi érdekeinek védelme mellett a CEJA támogatja a fiatal gazdák képzését és információval való ellátását, így évente 6-7 szemináriumot szervez tagjai számára a mezôgazdaság helyzetéhez és jövôjéhez kapcsolódó témákban. Ezen szemináriumok lehetôvé teszik a fiatal gazdák vezetôi számára, hogy tájékozódjanak a Közös Agrár Politika legújabb fejleményeirôl és hogy megosszák tapasztalataikat, véleményüket az Európai Unió döntéshozóival, szakértôivel, különbözô részvényeseivel és a civil társadalom képviselôivel. A CEJA rendszeres kapcsolatot tart fenn az Európai Unió intézményeivel, döntéshozóival, mezôgazdasággal foglalkozó szervezetekkel, emellett az Európai Bizottság 24 mezôgazdasági tanácsadó bizottságának

9


Brüsszeli konferencia a kockázatkezelésrôl 2004. december 8-10. 2004. december 8-10. között az AGRYA külügyi munkacsoportjának négy tagja Brüsszelbe utazott az Európai Uniós társszervezet, a CEJA meghívására. A küldöttséget Simon Attila vezette, mellette Gémes László, Huszár Gábor és jómagam képviseltük az AGRYA-t és hazánkat. Kis csapatunk fontos feladatokkal indult Belgiumba. Szervezetünk meghívását kellett tolmácsolnunk a 2005. február 17-20. között tartandó Közép-Európai Fiatal Gazda Workshopra, valamint egy szorosabb információs hálózat kialakítását célzó pályázati ötletünket igyekeztünk felvetni a nemzetközi szervezet vezetésének. A hajnali indulást és a közel 15 órás utazást követôen szerdán este érkeztünk Brüsszelbe. Az elôzetesen hozzánk is eljuttatott programok szerint már erre az estére hivatalosak voltunk egy közös rendezvényre, méghozzá a CEJA új brüsszeli irodájának felavatására. A sokszínû, nemzetközi társaság kellemesen felpezsdített mindannyiunkat a fárasztó út elcsigázottságából. Természetesen jól esett a felkínált francia bor, sajtos szendvics és a görög küldöttek által aznap reggel szüretelt zamatos mandarin is. A társaság egy része régrôl ismerte egymást, így Attilát sok ismerôs üdvözölte a barátságos hangulatú fogadáson. Szép számmal voltak viszont olyanok is, mint én, akik most találkoztak a többi tagszervezet képviselôivel elôször, és így hasznos új ismeretségeket kötöttek már rögtön az elsô este folyamán. A jó hangulatú beszélgetéseket végül a rohanó idô múlása és a fáradtság szakította félbe. Elindulunk, hogy elfoglaljuk szálláshelyünket a Hotel Agenda Louise-ban. Rövid beszélgetés után mindannyiunknak jól esett a pihenés. A következô napon (december 9., csütörtök) kezdôdött a CEJA szervezésében megvalósult szakmai program, melynek fô témaköre a fiatal

gazdákat is érzékenyen érintô mezôgazdasági kockázatkezelés volt. A teljes program helyszínéül az Európai Parlament épülete szolgált, ami részemrôl külön élményt jelentett, mivel még sohasem jutottam el egyetlen hivatalos Uniós helyszínre sem. A rendezvény színvonalát emelte a nemzetközi szakemberek sorát felvonultató elôadói gárda, akik különbözô, ám mégis a témához kapcsolódó kérdéskörökben nyújtottak információkat. Így történt ez az elsô szekcióülés esetében is, melyben a Hollandiában követett gyakorlatot ismertette Annemie Burger, aki a holland agrártárca környezet- és élelmezésügyi biztosítási rendszerébe nyújtott betekintést. Tapasztaltuk szerint a kockázatkezelésben nem elônyös a túlzott állami szerepvállalás, mivel ezzel könnyen a háttérbe szorulhatnak azok a kezdeményezések, melyek a farmerek bevonásával, aktív szerepvállalásával igyekeznek a károkat enyhíteni ennek megfelelôen Hollandia a termelôk anyagi szerepvállalására épülô Uniós szintû biztosítási politika kialakítása mellett foglal állást. Mindennek az EU-ban eddig megvalósult lépéseirôl beszélt Dr Eckhardt Wilkens, aki az EU Biztosítók Tanácsának mezôgazdasági részlegében tagként tevékenykedik. Megtudtuk tôle, hogy uniós szinten nagyon komoly piacot jelentenek a biztosítóknak a mezôgazdasági szektorban kötött biztosítások. A kialakulóban lévô ún. biztosítási és viszontbiztosítási rendszer lényege, hogy az országonként mûködô viszontbiztosítók a termelôi tôke bevonásával mûködtetik biztosítási rendszerüket, viszont az országos szint felett igyekeznek felépíteni egy EU-s biztosítási alapot, mely akkor lép életbe, ha a nemzeti szintû viszontbiztosítók keretei kimerülôben vannak. Így a rendszer a teljes Unió szintjén garantálja a mezôgazdasági károk megtérítését. Simon Attila felszólalásában megfogalmazta, hogy a közép-kelet-európai gazdák számára a biztosítás luxusnak számít, ezért szükséges egy sajátos biztosítási rendszer kidolgozása erre a térségre. Arra a kérdésre, hogy milyen törekvések vannak erre központilag, elmondták, hogy az EU tárgyalt már az ezeket az országokat tömörítô Európai Mezôgazdasági Bizottsággal, viszont konkrét stratégiát még nem dolgoztak ki erre a régióra. Folyt. köv. oldalon.

technikák és a gazda társadalomban betöltött szerepe iránt. Ennek érdekében az általános iskolai oktatásba illeszkedô eszközöket –pl. mezôgazdasági témájú képregényt – dolgozott ki. 2004-ben, Spanyolországban, Mallorcán szervezett nemzetközi konferenciát a CEJA a mezôgazdasági vállalkozások Európai Uniós jövôjérôl. A szeminárium fô témája a fiatal farmerek szerepének meghatározása volt az EU közös agrárpolitikájában. A fotók a 2003. márciusi, Rómában megtartott európai fiatal gazda találkozón készültek. A rendezvényen közel 4 000 fiatal gazda vett részt szerte Európából. Magyarországot egy 10 fôs delegáció képviselte.

résztvevôje. Állandó kapcsolatot biztosít a fiatal gazdák és ezen EU szervek, termelô szervezetek, kiskereskedôk, fogyasztók és környezetvédôk között. A CEJA hisz a gazdák képzettségének jelentôségében. 1980 óta mûködteti a PEJA-t – Exchange Programme for Young Farmers –, mely lehetôvé teszi a gazdák számára, hogy megtapasztalják a mezôgazdasági szektor mûködését egy másik országban, hosszabb ideig tartózkodva annak egy gazdaságában, vagy rövidebb látogatások segítségével. E csereprogramok kihasználásával a gazdálkodás új útjainak, új technikáknak és új szemléletek felfedezésére nyílik alkalom. CEJA-t aggasztja az európai lakosság mezôgazdasági szektort illetô ismeretanyagának hiányossága. Céljai között szerepel a 10-12 éves korosztályú gyermekek érdeklôdésének felkeltése a mezôgazdasági termékek,


05/2/1

2:48

Page 10


Folytatás az elôzô oldalról. Ezt követôen a Kanadában alkalmazott biztosítási modellel ismerkedhettünk meg, melynek lényege szintén a termelôk és az állami szektor közös teherviselése. Az ott mûködô rendszeren arra ösztönzi a termelôket, hogy igyekezzenek csökkenteni saját kockázatukat. A módszer nagy elônye, hogy a WTO-val teljesen kompatibilis rendszert alakítottak ki ezzel, így a kereskedelemtorzító hatás minimális. Az OECD nemzetközi kárkezelésben való szerepvállalását ismertük meg a következô elôadásból. Esetükben a kormányzatilag garantált magánbiztosítási rendszerek (viszontbiztosítási rendszer) kapják a legnagyobb hangsúlyt, mivel ebben az esetben a felek együttmûködése mellett átláthatóbb és költséghatékonyabb biztosítási rendszer alakul ki. Az így megvalósított cél nem akadályozza a szektor kapacitásának kiaknázását, ugyanakkor a gazdának is biztonságérzetet nyújtanak. Egy tanulmány ismertetésén keresztül az Unió járványok elleni védekezési stratégiájával ismerkedtünk. Ennek következtetései, hogy nemzetközi kezelés kell a problémára, mivel a járványok kirobbanása és megfékezése nem csupán egy-egy ország termelôi szektorának felelôssége. Ennek elsôdleges eszköze a megelôzés kell, hogy legyen, valamint össze kell hangolni a témakörben érintett politikákat. A teljes biztosítási és kockázatkezelési rendszerben szükséges a pénzügyi szerepvállalás racionalizálása. A szakmai szekcióülések lezárása után a szervezetek képviselôi közösen részt vettek egy jó hangulatú vacsorán, melyre a CEJA vendégei voltunk. A beszélgetés és a vacsora elfogyasztása után rövid városnézés zárta a napi programok sorát, melyen megcsodálhattunk a karácsonyi díszbe öltözött brüsszeli belvárost. A pénteki napon a CEJA munkaértekezletén vettünk részt. A szervezet programjainak ismertetése mellett szó esett a tagszervezetek munkájáról, illetve arról, melyik ország képviselôi hogyan értékelik saját hazájuk részérôl az elmúlt napon elhangzottakat. Részünkrôl Attila foglalta össze tapasztalatainkat. Véleménye szerint még nem igazán kezelik az újonnan csatlakozott országokat a megfelelô módon. Ez sok esetben megmutatkozik abban is, hogy még nem dolgoztak ki különbözô megoldási lehetôségeket az itt felmerülô sajátos problémákra. Silvian Marmier, CEJA elnök elmondta, hogy a fiatal gazdaszervezet megragad minden lehetséges eszközt és fórumot, hogy fellépjenek az új és a régi tagországok fiatal gazdálkodóinak érdekében. Ennek nyomatékosítására jelentôs lobbytevékenységet folytatnak, melynek egyik eredményeként 2005. május 9-10-én Luxemburgban egy nem hivatalos találkozót szerveznek a tagországok agrárminisztereinek, ill. a tagországok fiatal gazdaszervezeteinek részvételével. Országonként 1-1 képviselô küldésére nyílik lehetôség, mely nagyon jó érdekérvényesítési lehetôségeket rejteget minden ország szervezeteinek számára. Miután lezárult az értekezlet, elbúcsúztunk a szervezôktôl és a többi országból érkezett – immár – barátunktól, és hazaindultunk. Új ismeretségek születtek és a magunk elé tûzött célok többségét sikeresen megvalósítottuk. Kellemes és hasznos tapasztalatokkal gazdagodva érkeztünk haza. Véleményem szerint fontos, hogy hallassuk hangunkat az elôttünk kínálkozó lehetôségeken keresztül, így a CEJA-val fennálló munkakapcsolat kihasználása is nagyon fontos számunkra. Ez is jelentôsen hozzájárult, hogy hazánk – az összes többi újonnan csatlakozott tagországgal együtt minél hamarabb egyenlô félként szállhasson síkra saját érdekeinek érvényesítéséért. Ránk fontos szerep hárul abban, hogy Magyarország ne csak a múltban legyen virágzó agrárország, hanem mezôgazdaságunk a jövôben is biztos megélhetést jelentsen a szektor felé bizakodva forduló fiatal gazdák számára. A rendezvénnyel kapcsolatos útiköltséget (70 ezer forint) a Szövetség fedezte, az étkezési költségek a résztvevôket terhelték, a szállás költséget a CEJA állta. Ördögh Antal

10

Fiatal Gazda Támogatási Csomag - az európai fiatal gazdák javaslata Az Európai Unió Bizottsága 2004. július 4-én tette közzé 2006 utáni idôszakra vonatkozó vidékfejlesztéssel kapcsolatos indítványait, köztük a fiatal európai gazdák támogatási rendszerének reformjáról szóló javaslatot. Elérkezettnek látta ugyanis az idôt olyan támogatási csomag létrehozására, mely az Európai Unió 2007-2013-as vidékfejlesztési szabályozásának integráns része. Az Európai Bizottság legkésôbb 2005 márciusában az Európai Unió Tanácsa elé terjeszti azt a 3-4 prioritást, mely a jövôben az összes mezôgazdasági vonatkozású szabályozást át kell hogy hassa. A tervezetet az EU Gazdasági és Szociális-, valamint a Régiók Bizottsága is véleményezi. A fiatal gazda támogatások reform tervezete az Európai Unió mezôgazdaságának megújítására, „megfiatalítására” irányuló erôfeszítések, törekvések szerves része. Egy 1999-es felmérés alapján ugyanis az akkori 15 tagállam gazdaságainak több mint felét 55 év feletti, a farmok egyharmadát 65 év feletti gazdák birtokolták, a gazdaságoknak kevesebb, mint egytizede állt 35 év alatti fiatalok tulajdonában. A helyzet alig kedvezôbb a 2004-ben csatlakozott 10 országban. A CEJA, az európai fiatal gazda szervezetek ernyôszervezete a reform elkötelezett támogatója. A CEJA úgy véli, a vidékfejlesztés nélkülözhetetlen eszköze a fiatal generációk gazdálkodásra ösztönzésének. A CEJA tanulmánya szerint a múltban a gazdálkodás elsôsorban jó technikai adottságoktól, körülményektôl függött, ma sikere az újításokban, fejlesztésekben rejlik. Ideje egyéni megoldásokat ajánlani a gazdálkodás jövôjében érdekelt fiataloknak, támogatni vállalkozási képességeiket, ahelyett, hogy szigorú határidôkkel, éves tervekkel, hosszadalmas adminisztrációs eljárásokkal sújtanák ôket. A CEJA szerint ideje a támogatási rendszerhez fûzôdô igazgatási korlátok leépítésének mind nemzeti, mind Uniós szinten. Az új vállalkozási lehetôségeket teremtô csomag fontos eszköz a sokfunkciós, változatos európai mezôgazdasági szektor fenntartásában. Az új támogatási rendszer megkülönböztetné a gazdálkodási tevékenység elindításához és a késôbbi beruházásokhoz nyújtott támogatást. Az induló támogatás kérelmezésekor a fiatal gazdának üzleti tervet kellene készítenie, melynek fontos részét képezné az alapítást követô idôszakra vonatkozó fejlesztési tervezet. A fejlesztési tervnek ki kellene terjednie a szükséges beruházásokra, költségvetésre, várható pénzügyi forrásokra, képzésre. Így az elnyert támogatási összeg két részbôl tevôdne össze: a gazdálkodás elindításához nyújtott segítségbôl és a késôbbi mûködést segítô beruházási, fejlesztési támogatásból. Mindemellett az egyes tagállamoknak a végrehajtás során köteleznie kellene a gazdákat az Európai Unió közös mezôgazdasági poltitikájának környezetvédelmi, higiéniás, állat-jóléti minimum elôírásainak betartására. A csomag gyakorlatban való eredményes mûködtetésének alapfeltétele egy hatékony ellenôrzô rendszer kiépítése, mely jogosult és alkalmas a támogatás felhasználásának nyomon követésére. E fórum intézkedéseket alkalmazhatna azon személyek ellen, akik a támogatást anélkül igényelték és vették fel, hogy valóban hosszútávú tevékenységet kívánnának kifejteni a mezôgazdasági szektorban. A fenti vázlatosan ismertetett javaslat mellett a CEJA európai lobbi tevékenységet fejt ki, a következôk szerint. A CEJA lobbi tevékenysége a 2006 utáni vidékfejlesztési politikát illetôen A vidékfejlesztési politika jövôjével kapcsolatos tárgyalások idôrendje 2004. július 15. – A Bizottság nyilvánosságra hozta a vidékfejlesztés 2006 utáni jövôjével kapcsolatos javaslatokat. Ez a dokumentum megtalálható a következô címen: http://www.europa.eu.int/comm/agriculture/ capreform/index_en.htm 2005. február-március – Az Európai Bizottságnak be kell nyújtania az Európai Tanácshoz egy stratégiai dokumentumot, mely javaslatot tartal-

11

maz arra vonatkozólag, hogy mi az a 3-4 átfogó prioritás, amelyet minden a jövôre vonatkozó vidékfejlesztési tervnek tartalmaznia kell. Az Európai Tanácsnak meg kell várnia mind az Európai Parlament (EP), mind a Gazdasági és Szociális Bizottság, mind pedig a Régiók Bizottság véleményét mielôtt döntene. Az utóbbi szervezet már megkezdte a jelentés tervezetének a felvázolását, míg az EP a 2007-2013-ra vonatkozó vidékfejlesztés-politikai koncepcióját az ugyanezen idôszakra vonatkozó pénzügyi kilátásokról szóló jelentés elkészítése után fogja kialakítani, így a vidékfejlesztéssel kapcsolatos jelentés várhatóan 2005 június-júliusra fog elkészülni. A tárgyalások így valószínûleg a Luxemburgi elnökség idejére esnek, míg a végsô változat a brit elnökség kezdetére várható (2005 második fele) Hogyan került a CEJA a képbe, és milyen teendôk vannak még hátra? A) A programcsomag gondolatának megismertetése az Európai Bizottsággal 2004. márciusában a CEJA továbbított egy részletes magyarázatot a fiatal gazdákról szóló programcsomagot illetôen az Európai Bizottság Mezôgazdasági Fôigazgatóságának. 2004. júliusában a CEJA egy Franz Fischler biztosnak küldött levélben kommentálta a részére korábban megküldött, a vidékfejlesztésre vonatkozó javaslat elôzetes tervét, kifejtve, hogy milyen módon lehetne beilleszteni a fiatal gazdákra vonatkozó programcsomagot a rendelettervezetbe. 2004. októberében számos EP-képviselôt mozgósított a CEJA, hogy tegyenek fel kérdéseket a fiatal gazdákról. Sergio Berlato, olasz EP-képviselô egy a CEJA által elôkészített kérdésben hangsúlyozta, hogy legfôbb ideje annak, hogy a fiatal gazdákra vonatkozó program szülessen, illetve megkérdezte Mariann Fischer Boel asszonyt, hogy milyen lehetôséget lát arra, hogy a fiatal farmerek kérdése egy legyen azon 3-4 általános követelmény közül, amelyet minden a jövôre vonatkozó vidékfejlesztési tervnek tartalmaznia kellene. A CEJA alelnöke, Giacomo Ballari szintén aktívan részt vett a kampányban az Európai Bizottság Vidékfejlesztési Tanácsadó Csoportjának tagjaként, szintén hangsúlyozta a fiatal gazdákra vonatkozó programcsomag megteremtésének szükségességét. Mindeközben találkoztak a CEJA képviselôi az Európai Bizottság Mezôgazdasági Fôigazgatóságának képviselôivel is, hogy elmagyarázzák a programcsomag lényegét, illetve számos e-mailt váltottak a vidékfejlesztésért felelôs szolgálatokkal is. B) A programcsomag gondolatának megismertetése az Európai Tanáccsal 2004. márciusában a CEJA továbbított egy részletes magyarázatot a fiatal gazdákról szóló programcsomagot illetôen Walsh úrnak, az ír agrárminiszternek, aki ekkor a Tanács elnöki tisztét töltötte be, valamint Giovanni Alemanno olasz miniszternek. Alemanno úrral találkoztak is a CEJA képviselôi, hogy megtárgyalják, miként lehetne továbbvinni a programcsomag ügyét. 2004. szeptemberében a CEJA részletes anyagot juttatott el a 25 tagállam brüsszeli képviseletéhez, azt megelôzôen, hogy a nemzeti miniszterek technikai személyzete két munkacsoportülésen találkozott, a programcsomag technikai megvalósíthatóságát illetôen. A CEJA október folyamán eljuttatott egy, a programcsomaggal kapcsolatos információkat tartalmazó levelet a holland agrárminiszterhez, találkozót kérve a következô Tanácsülés elôtt. 2004. novemberében minden agrár minisztert, így Dr. Németh Imre miniszter is megkereste a CEJA egy levéllel, amelyben leírja a javaslatát és kéri a miniszter támogatását. C) A programcsomag gondolatának megismertetése az Európai Parlamenttel A vidékfejlesztéssel kapcsolatos munka lassan indult meg, 2004 márciusában, a különbözô vélemények egymással történô megismertetése után.


2004. októberében a CEJA számos tájékoztató és magyarázó levelet küldött a csomag kimunkálásával kapcsolatosan Agnes Schierhuber asszonynak, akit a jelentéstervezet elkészítésével megbízott az EP (ez egyébként 2005 áprilisára várható), illetve az EP Mezôgazdasági Bizottsága Titkárságának. A CEJA szintén szeretne leveleket küldeni „jó barátainak” a második részletekbe menôbb COMAGRI találkozó elôtt. Ebben a tagszervezetek is tudnak segíteni, úgy, hogy ôk is kapcsolatba lének „jó barátaikkal”. D) A programcsomag gondolatának megismertetése a Gazdasági és Szociális Bizottsággal Az a munkacsoport, amely az ECOSOC számára elôkészíti a jelentést, nemrégiben készítette el elsô tervezetét, ez viszont nem tartalmaz semmilyen részletet a fiatal gazdák szükségleteivel kapcsolatban. Az ASAJA, a CEJA spanyol tagszervezete tagja ennek a munkacsoportnak, a CEJA ezért a mallorcai szemináriumot felhasználta, hogy tájékoztassa az ASAJÁ-t a fiatal gazdákra vonatkozó programcsomag jelentésbe történô felvételének szükségességérôl. Ezek mellet a CEJA a tervezettel foglalkozó személynek is küld levelet, melyben jelzi javaslatát, hogy a fiatal gazdákra való szöveget is vegyék bele a jelentésbe. Ha a munkacsoport nem is veszi bele a jelentésbe a szöveget, még mindig lehetôség van arra, hogy ezt késôbb valamelyik tagkérésére belevegyék. E) A programcsomag gondolatának megismertetése a Régiók Bizottsággal 2004. szeptemberében Giacomo Ballari, a CEJA alelnöke részt vett egy kerekasztal-vitában a Régiók Bizottságában a vidékfejlesztés jövôjének terveivel kapcsolatban, ahol felidézték Gonzi úr jelentését (Tervezet a fiatal gazdák vidéki területeken 2001), és felhívták a bizottságot, hogy tegye meg a megfelelô lépéseket. A COR DEVE bizottság már elkészítette elsô tervezetét, a CEJA eljuttatott egy javaslatszöveget egy, a fiatal gazdákra vonatkozó programcsomag elkészítését illetôen, illetve arra vonatkozólag, hogy a fiatal gazdák, mint általános prioritás kerüljenek be a 2005 márciusában publikálandó stratégiai dokumentumba. Ha a tervezet elkészítésének felelôse elfogadja, a szöveg bekerülhet a COR jelentésének következô változatába, amely a 2006 utáni vidékfejlesztés politikára vonatkozik. A CEJA tehát megpróbálja meggyôzni a tervezet elkészítésének felelôsét, hogy fogadja el a szövegjavaslatot. Ha ô nem fogadja el, akkor más tagokat kell meggyôzni, hogy terjesszen be módosító javaslatot a késôbbiekben. F) A programcsomag gondolatának népszerûsítése a fiatal gazdák körében A CEJA több sajtónyilatkozatot is tett az ügyben, hogy a programcsomag ötletét megismertesse a fiatal gazdákkal, mind a szaksajtó, mind az általános sajtó területén, kapcsolatban áll számos mezôgazdasági szakújságíróval, hogy elôadja nekik a programcsomag tervét. Néhány újságíró már írt is cikket ilyen témában. A felnôtt szervezetekkel is meg kell ismertetni a programcsomag ötletét, el kell fogadtatnia velük, hogy számos speciális elôny különös feltételeinél elsôbbségi hozzáférést élvezzenek a fiatal gazdák. Példa a tagszervezeti segítségre: Coldiretti ifjúsági szervezete meggyôzte a felnôtt szervezetüket, hogy az elsô célkitûzésen belül elsôbbséget élvezzenek a fiatal gazdák, mára az ötletet elfogadták, és hivatalosan támogatott Coldiretti tétel lett. A CEJA más szervezetekkel is tárgyal, hogy meggyôzze ôket a fiatal gazdákra vonatkozó programcsomag szükségességérôl. A CEJA fôtitkára számos európai nonprofit szervezettel találkozik rendszeresen, a legutóbbi alkalommal a pénzügyi kilátások és a vidékfejlesztés témáját vitatták meg. A CEJA felhasználta ezt az alkalmat arra, hogy népszerûsítse a programcsomag ötletét, amelynek létrehozása feltétlenül szükséges, ha az EU célja egy fenntartható mezôgazdasági szektor kialakítása. A CEJA keresi annak a lehetôségét is, hogy miképpen lehetne valamilyen közleményt kiadni annak szükségességérôl, hogy a fiatalokat a szektorba csábítsák, illetve továbbmenvén ötleteket kialakítani a fiatal gazdákra vonatkozó programcsomag létrehozásához kapcsolódóan. A CEJA egyéb vidékfejlesztési hálózatokkal is felvette a kapcsolatot, hogy megtudja van-e lehetôség együttmûködésre.


05/2/1

2:48

Page 12

CEJA konferencia – Mallorca 2004. október 14–16.

A konferencia témája az innovatív gazdálkodás volt. Ehhez és a támogatási rendszer változásához kapcsolódtak elsôsorban az elôadások. A konferencia hangulata egyszerre volt bizakodó és aggódó egyaránt. Bizakodó amiatt, hogy a az innovatív gazdálkodás, új megoldások és technológiák alkalmazása könnyebb a fiatal gazdáknak, hiszen nyitottabbak az újra. Másrészrôl a támogatási rendszer változása részleteiben még mindig homályos és ez bizonytalanságot okoz. Több elôadáson keresztül megismerkedhettünk a helyi gazdálkodás sajátosságaival és különbözô piac szervezési modellekkel. Az elmondottak igen imponálóak voltak, azzal együtt, hogy a Mallorca Spanyolország egyik leggazdagabb tartománya. Így más erôforrásokkal gazdálkodhatnak a helyi fejlesztések során is. A rendezvényen Szász Péter alelnök is elôadást tartott a magyar támogatási rendszerrôl és arról, hogy milyen kihívások vannak egy magyar fiatal gazda elôtt, ha elindítja a vállalkozását. A rendezvény részeként került sor a CEJA rendkívüli Közgyûlésére. Ennek oka a CEJA jogi szempontú átalakulása volt. Egyre több gondot okoz ugyanis az, hogy a CEJA egy speciális, a belga jog szerint nemzetközi szervezetek számára biztosított jogi formációban, un. „de facto” belga szervezetként tevékenykedik. Ennek jellegzetessége, hogy nincs semmiféle állami, hatósági aktushoz kötve a létrejött, a létét bizonyító okirat egyedül az Alapszabály. Ez a szervezeti forma azonban nem feleltethetô meg a pályázati, támogatási rendszerekkel, így forrásoktól esik el a szervezet. A Közgyûlés döntött a jogi személyiség elnyeréséhez szükséges változásokról. A Közgyûlés hosszan és részletesen foglalkozott a fiatal gazda támogatás csomaghoz kapcsolódó lobbi tevékenységgel és abban a nemzeti szervezetek szerepével.

Impresszum Fiatal Gazda • Kiadja: Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége AGRYA • Cím: 1138 Budapest, Váci út 134/C VI.28. • Telefon/ fax: 06 1 3200429 • E-mail: [email protected] • A kiadásért felel: Dr. Mikula Lajos elnök.

A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja

A rendezvény nagyon szervezett volt és igen nagy hangsúlyt fektettek a reprezentációra, egymásnak adták a kilincset a helyi politikai és gazdasági vezetôk. Ami nagyon hiányzott, hogy a kint töltött három nap alatt egyetlen farmot sem láttunk, pedig kíváncsiak lettünk volna, hogy pl. hogyan termelik az olivát vagy a citrus féléket. E helyett alaposan megismerhettük a sziget nevezetességeit és gasztronómiáját, éjszakai életét. Utólag visszatekintve ez feltehetôen szándékosan alakult így, mivel a háttérben már érzékelhetôen a 2005. májusi CEJA tisztújítás elôkészítése zajlott. Összességében egy kiemelkedôen jó szervezett és nagyon hasznos rendezvényen vehettünk részt. A Szövetséget a rendezvényen Szász Péter és Mikula Lajos képviselte. A rendezvény költségei megoszlottak a résztvevôk (repülôjegy) és a helyi szervezôk között, a Szövetség részérôl nem keletkezett kifizetés a rendezvénnyel kapcsolatosan. Mikula Lajos

Eseménynaptár 2005. február 18-19. Budapest, Hotel Liget Nemzetközi konferencia. Téma: a közép-európai fiatal gazda szervezetek hatékonyabb együttmûködése a CEJA-n belül. Vendégeink lesznek a cseh, lengyel, szlovén, szlovák, erdélyi, bolgár fiatal gazda szervezetek képviselôi, valamint a Giacomo Ballari CEJA alelnök, Filippo Valentini, a CEJA megbízott fôtitkára. A rendezvényt megelôzôen 2005. február 17-én a CEJA és az AGRYA képviselôi találkoznak Dr. Német Imre miniszter úrral, a Mezôgazdasági Bizottság részérôl Magda Sándor elnök úrral, Gôgös Zoltán és Lengyel Zoltán alelnök urakkal. A találkozókon bemutatásra kerül a CEJA tevékenysége, valamint a fiatal gazda támogatásra vonatkozó CEJA javaslat. 2005. március 4-5. Budapest, Hotel Liget Konferencia fiatal gazdáknak. Téma az EU csatlakozással átalakult támogatási rendszer tapasztalatai, a 2007 után várható változások. 2005. március 5. Budapest, Hotel Liget Szövetségi Országos Gyûlés 2005. március vége Fiatal Gazda 4. szám

tartalom Fiatal Gazda Klub Bakonszeg, december 3. A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja

Recommend Documents