tartalom 1 Csatlakozás napja - Brüsszel A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja III. évfolyam elsô szám Beköszöntô helyett

FiatalGazda_2004_1.qxd

9/27/04

2:54 PM

Page 1

A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja

III. évfolyam elsô szám

Beköszöntô helyett Egy megújuló szervezet megújult belsô lapját tartja a kezében a kedves olvasó. Beköszöntô helyett érdemes egy kicsit visszatekinteni és ôszintén szembenézni azzal, amit eddig elvégeztünk. Az AGRYA az elmúlt több mint egy évtizedben bejárta azt az utat, amelyet több más, hasonló civil szervezet is. Letisztult és világossá vált a helye az érdekképviseletek között, rögzült a szervezet célcsoportja: fiatal gazdákban. Kialakultak és stabilizálódtak a szövetség hazai és nemzetközi kapcsolatai, a tevékenységben is látszanak már a hagyományok, a minimális ismertséget is sikerült szerezni. A mûködés infrastrukturális háttere évekre elôre biztosított. Összefoglalva: megteremtôdtek azok az alapok, amelyekre egy a jelenleginél hatékonyabb fiatal gazda együttmûködést fel lehet építeni. Az elôbbi optimista képpel szembe lehet állítani egy másik értékelést a szervezetrôl, amely már kevéssé hízelgô. Az elmúlt évtized alatt nem sikerült egy nagy súlyú, a generációt érintô döntéshozatalra erôs befolyással rendelkezô, a fiatal gazdák érdekeit igen markánsan megjelenítô szervezetet felépíteni. A meglevô hazai kapcsolatrendszert nem a kellô hatékonysággal használja a szervezet, Folytatás a 2. oldalon

tartalom 1

Beköszöntô helyett Csatlakozás napja - Brüsszel

2

Országos gyûlés

4

22. Nemzetközi Vezetôképzô Workshop a Vidéki Fiatalokért

5

Lezárul a SAPARD program Tellus program

6

Az elnyert szervezetfejlesztési PHARE támogatásról Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programról 1. rész

7

Termelôi csoportok szerepe a magyar mezôgazdaság jövôjében

8

Állategészségügyi szabályozás

10

Diabrotica elleni védekezés lehetôségei

11

Vélemény - Az EU nem kisdedóvó

12

Eseménynaptár

Csatlakozás napja - Brüsszel 2004. május 1-jén Brüsszelben a Fiatal Gazdák Európai Szövetsége (CEJA) szervezésben a csatlakozás tiszteletére egy rendezvényre került sor. A rendezvény célja az új tagállamok, így Magyarország, a magyar mezôgazdasági termékek és gasztronómiai értékek bemutatása volt. A rendezvény a brüsszeli önkormányzat szokásos „Iris, fleur de l’Europe" elnevezésû rendezvényéhez kapcsolódott, amelynek idei központi témája az EU kibôvítése volt. A Szövetség feladata az elôbbi célok mentén a magyar stand megszervezése volt. Az Esélyegyenlôségi Kormányhivatal támogatása biztosította a szükséges technikai feltételek megteremtésének fedezetét. A bemutatandó termékeket különbözô agrár cégektôl kaptuk, szintén támogatásként. A termékek kiválasztásakor és így a támogatók megkeresésekor elsôsorban a hagyományos magyar termékekre és a bio termékekre helyeztük a hangsúlyt. A rendezvény termékekkel a következô cégek támogatták: Folytatás a 3. oldalon


9/27/04

2:54 PM

Page 2


Folytatás az 1. oldalról a tevékenység folyamatos ugyan, de ez a gazdákkal fennálló kapcsolatokat csak fenntartja, de nem fejleszti. A fiatal gazdák körében lehetne jobban ismert a szervezet, esetleges és elhanyagolható a szervezet média megjelenése. Összefoglalva: egy létezô, ám nem meghatározó súlyú szervezet az AGRYA. Mint általában az életben mindkét megállapítás igaz, ám a pesszimista képet megalapozó tények mögött tudatos döntések és szándékok húzódnak meg.

2

támogatását elbíráló bizottságban, illetve a külföldi gyakornoki programok bíráló bizottságában. A Szövetség tagja a fiatal gazdák európai szövetségének a CEJAnak, kiszámítható partner a különbözô nemzetközi együttmûködésekben. A tapasztalatok szerint az AGRYA-hoz hasonló kicsi ebbôl adódóan törékeny együttmûködés elôtt két út áll. Az egyik a pártpolitikai elkötelezettség és ezzel a ciklikus, de viszonylag gyors fejlôdés, a másik a pártpolitikától mentes szakmai tevékenység, amely egy lassú, ám hosszabb távon jóval stabilabb alapokat teremt. A Szövetség az utóbbi utat választotta, nincs látható ok arra, hogy errôl letérjen. A fiatal gazda ügy a mezôgazdaság jövôjét befolyásoló ügy, így ebben a fiatal gazdák és nem az aktuál politika kell, hogy a meghatározó szerepet játssza. Az szervezet anyagi erôforrásokban soha nem bôvelkedett. Ennek ellenére, anélkül, hogy maguk az érintettek jelentôs anyagi eszközökkel járultak volna hozzá a tevékenységhez, mûködni tudott a szervezet. Jellemzô, hogy az éves nemzetközi tagdíjat, amely közel milliós tétel évente csak a cseh és magyar fiatal gazda szervezet fizette be a CEJA-nak az elmúlt 3 évben. A finanszírozás nagyban függött az elérhetô pályázati és egyéb támogatásoktól, így a megszerzett forrásokhoz is igazítani kellett a tevékenységet.

A Szövetség vezetôi az elmúlt években tudatosan tartották távol a szervezetet a pártpolitikától, így egyetlen politika erô felé sem elkötelezett a szervezet. Ennek természetes mellékhatása volt, hogy a politika döntéshozatali mechanizmusból kimaradt a Szövetség, ám különösebb támadások sem érték az elmúlt években. A tevékenységet ennek megfelelôen a politikától távoli témákra fûztük fel, inkább a szolgáltató jellegét erôsítve a tevékenységnek. Az elképzelés mûködni látszik, hiszen a Szövetség képviselttel bír SAPARD Monitoring Bizottságban, az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Monitoring Bizottságában, a fiatal gazdák külön

Az EU tagsággal a magyar mezôgazdasággal kapcsolatos (fontos) döntések egy részét Brüsszelben hozzák meg. Így talán a politikai és lobbi érdekek mellett végre a szakmaiságnak is több hely jut az agrárszervezetek tevékenységében. Az EU tagsággal felértékelôdik a szakmai felkészültség, az, hogy mennyire tud a gazda eligazodni a megváltozó intézményi struktúrában, hogyan tudja beszerezni a munkájához szükséges információt. Úgy gondoljuk hogy megteremtôdtek a feltételei annak, hogy a fiatal gazda szervezet tevékenységében is egy váltás következzen be, hogy elinduljon a meglevô erôs alapokról egy a jelenleginél jobban, hatékonyabban mûködô fiatal gazda szövetség. A szervezetfejlesztéshez szükséges anyagi források a Phare programból a rendelkezésre állnak. Így az, hogy sikert érünk-e el, az csak rajtunk múlik. Dr. Mikula Lajos, elnök

Országos Gyûlés A Szövetség rendkívüli Országos Gyûlésére 2004. augusztus 28-án került sor Budapesten. Az Országos Gyûlés összehívására két ok miatt került sor. Egyrészrôl a közhasznúság miatt módosítani kellett az alapszabályt, másrészrôl az elnyert Phare támogatásról kívántunk közvetlenül tájékoztatást adni a tagságnak. Az Országos Gyûlésen elfogadásra került a Szövetség új, már a közhasznúsági rendelkezéseket is tartalmazó alapszabálya. Ennek kapcsán létrehozásra került a Felügyelô Bizottság, mint ellenôrzô szerv. Ennek elnökévé Fodor Csabát (Szatymaz), tagjává Szakács Rolandot (Nyíregyháza) és Tornyai-Mátyás Zsoltot (Devecser) választotta az Országos Gyûlés. Döntés született arról, hogy a különbözô idôpontban megválasztott tisztségviselôk (elnökségi tagok, fb tagok) mandátuma egységesen 2006. május 31-én jár le. Az Országos Gyûlés tájékoztatót hallgatott meg a folyamatban levô PHARE programról, az AVOP-ról, a SAPARD Monitoring Bizottság munkájáról.

Brüsszel - készül a pörkölt

3

Folytatás az 1. oldalról Nyakas Pincészet, Etyek – bor Günzer Pincészet, Villány – bor Tollas Pincészet, Siklós – bor Tornai Pincészet, Somló – bor Etyeki Kúria, Etyek – bor Disznókôi Pincészet, Tokaj – bor Gyöngyösi Fôiskola Tangazdasága – bor Szôllôsi Pincészet, Neszmély – bor Sotex Kft, Tarpa – pálinka (bio), szörpök, pénzbeni támogatás Aranykapu Rt., Kunfehértó – pálinka Csabai Kolbász, Békéscsaba – kolbász Pick, Szeged – kolbász Öcsi Hús Rt. – szürkemarha kolbász, sonka, marha lábszár, pörköltnek (bio), pénzbeni támogatás Szegedi Paprika Rt, Szeged – libamáj termékek, paprika Rendek Ökocentrum – mangalica szalámi (bio) NAGISZ, Nádudvar – túró, pénzbeni támogatás Cerbona Rt. – müzli szelet, pénzbeni támogatás Hungarochips, Devecser – alma chips Mórakert Szövetkezet, Mórahalom – friss zöldségek Awassi Rt, Bakonszeg – tehén és juh tejtermékek (bio) Pontis Rt., Komárom – sonka, szalámi Univer Rt., Kecskemét – Piros Arany, Erôs Pista, hagymakrémek, bébiételek, mustár, ketchup


készíttetünk, valamint készült egy angol nyelvû tájékoztató anyag a Szövetségrôl.A magyar standot három televíziós stáb, köztük az MTV stábja és 5 rádiós újságíró kereste fel. A standon összességében 16 fô, AGRYA tag dolgozott, ez a személyzet éppen elegendô volt a nagy számú látogató megfelelô színvonalú kiszolgálásához. Az ô munkájukért külön köszönettel tartozunk. A rendezvény után került sor a CEJA éves közgyûlésére, amelyen 6 fô képviselte a Szövetséget. A közgyûlésen a Szövetséget a CEJA rendes tagjává választották. A rendezvényt összességében sikeresnek ítéljük. Meglátásunk szerint a körülményekhez képest igen jó színvonalon sikerült Magyarországot és támogatóinkat bemutatni, képviselni. A rendezvényen jó volt magyarnak lenni, jó volt tapasztalni, hogy az átlag ember is ismer, számon tart bennünket. A rendezvény nagyban hozzájárult a Szövetség most zajló átalakulási folyamatához is. Ezzel a rendezvénnyel, annak megszervezésével erejükön felül teljesítettek tagjaink és a különbözô szintû vezetôk. Ez a rendezvény volt ugyanis az elsô, amelyet a tél végén megválasztott, nagy részében új vezetôség szervezett. Az hogy ennek a kihívásnak megfelelt a Szövetség komoly motivációt jelent a jövôbeni tevékenység során is. Dr. Mikula Lajos

A standon külön kerültek elhelyezésre a bio termékek, a különbözô szeszes italok, hústermékek, fûszerek, müzli, chips. A termékeket kis mennyiségben (italok, chips) vagy feldolgozva, szendvicsként kínáltuk az érdeklôdôknek. A szürkemarha lábszárból 190 adag pörkölt készül a helyszínen. Érdekes tapasztalat volt, hogy a látogatók nagy része pontosan tudta, hogy melyek a hagyományos magyar termékek (fûszerek, túró, szalámik, borok, pálinka) és azokat keresve jöttek a standhoz. Több látogató elmondta, hogy igen nehézkesen, vagy egyáltalán nem lehet adott termékekhez (túró) hozzájutni Brüsszelben, annak ellenére, hogy legalábbis a látogatók elmondása szerint volna erre igény. A látogatók egy része kint élô vagy dolgozó magyar volt. Õk szintén keresik a hazai termékeket, fûszereket, potenciális felvevô piacot jelentenek. A standon 10 és 20 óra között hozzávetôleg 3.000 személy kóstolta meg a különbözô termékeket. Az állandó tömeg nem kis kihívást jelentett a munkatársak számára. A felkészülés során külön hangsúlyt helyeztünk arra, hogy mind az országról, mind a magyar mezôgazdaságról, mind a támogatóink termékeirôl nyomtatott tájékoztató anyagokkal tudjunk szolgálni. Így a Magyar Túrizmus Rt-tôl, az Agrármarketing Centrumtól, valamint a támogatóktól összességében 700 kg prospektust vittünk ki magunkkal (1 mikrobusznyit). Ezeket egy erre a célra kialakított állvány rendszeren helyeztük el a stand mellett, illetve a termékek kínálása során adtuk, azok mellé. Nem kis meglepetésünkre csak minimális mennyiség maradt a prospektusokból. A stand dekorációjára egy mintegy 10 m2 felületû pusztai látképet

A brüsszeli delegáció


9/27/04

2:54 PM

Page 4


22. Nemzetközi Vezetôképzô Workshop a Vidéki Fiatalokért Herrsching am Ammersee, Németország 2004. június 23 – július 8. A minden második évében, idén 22. alkalommal, megrendezett herrschingi workshop, 1960 óta, tradícionálisan találkozóhelye a vidéki fiatalokkal foglalkozó vezetôknek. A képzésnek helyet adó komplexum egyben a hotel, az étterem, a sportolási és szórakozási lehetôségek helye is volt, egy gyönyörû német kisvárosban, egy csodálatos tó mellett. A résztvevôk a világ minden részérôl, 52 országból, 83-an érkeztek. A konferencia német, angol, francia nyelven zajlott. Már a fogadtatáskor tapasztalhattam a német precizitás, jólszervezettség jeleit. Este 11 óra is elmúlt, mire megérkeztem, de a szervezô bizottság teljes készültségben, friss rózsával, kitörô örömmel fogadott: „Óh! Judit, Magyarországról! Aki autóval érkezett!”. Másnap megnyitottuk a workshopot egy rövid, lényeges dolgokat taglaló ceremóniával, majd 10 - 12 fôs nyelvi csoportokra osztódtunk, és azonnal elkezdôdött a munka. A képzés 3 fô részbôl állt. Az elsô szakaszban a csoportmunka jelentôségérôl, és fejlesztésérôl, probléma megoldási lehetôségekrôl, a kreativitás szerepérôl, motivációs technikákról, konfliktusmenedzsmentrôl tanultunk, számomra eddig teljesen újszerû megközelítésben. Minden új témát egy játékos feladat elôzött meg, melynek során a gyakorlatban szereztünk tapasztalatokat, s az ezt követô kiértékelésnél, mi magunk állítottuk össze a tananyagot az aktuális problémával kapcsolatban. Mit rontottunk el az elsô alkalommal, hogyan ismertük fel a problémát, hogyan oldottuk meg, mennyivel volt a 2., 3., próbálkozásunk sikeresebb az elsônél, miért? Ezeket a kérdéseket könnyûszerrel megválaszoltuk, s közben sokat tanultunk, megismertük egymást, és nem utolsó sorban rengeteget szórakoztunk. Az elsô képzési ciklus zárásaként, a nyelvi csoportokban, mindenkinek rövid elôadásban be kellett mutatnia a szervezete mûködését, céljait. A szemináriumok általában 6 óráig tartottak, ezután a nagyterem elôtti hallban gyülekeztünk össze, ahol információt kaptunk a másnapi képzési, szabadidôs programmal kapcsolatban. A hall adott helyet minden reggel 9 óra elôtt, és este a képzés után egy ország jellegzetes nemzeti játékának, vagy egy nyelvi csoport tagjainak rövidke mókázására. Ezzel szintén ismerkedési lehetôséget biztosítottak, késôbb pedig az összetartást szolgálta, úgy gondolom nagy sikerrel, mert együttmûködésben nem volt hiány. Ha a fiúk focizni mentek a tó mellé, akkor mindenki külön, invitálás nélkül, élvezettel csatlakozott játszani, vagy szurkolni. A lányok az utolsó meccsre még szurkolói fanclubot is szerveztek, hatalmas transzparensekkel, pom-pomokkal, és természetesen óriási sikerrel. Nem számított, hogy kinek milyen a bôrszíne, honnan érkezett, milyen a vallása, vagy a politikai nézetei. Itt még azok az emberek is beszélgettek, akiknek az országa ma is, vagy nem is olyan rég háborúban állt egymással. Élvezettel hallgattunk mindenkit, ha az országáról, kultúrájáról, munkájáról és tapasztalatairól mesélt. A második szakaszban egy kicsit eltávolodtunk a saját csoportunktól, és kisebb létszámmal, új emberekkel együttmûködve, a vidéken élô fiatalok aktuális problémáiról beszélgettünk. Egy délután szép példáját láthattuk a kis falvak együttmûködésének, fejlôdésük, elôrehaladásuk felgyorsítása érdekében, mely Magyarországon jelenleg Biharban, Eurofalu program néven, az elmúlt évben lekezdôdött. A nap további részében tejelô szarvasmarha családi gazdaságot látogattunk.

4

A második szakasz zárásaként elôadást tartottunk a nagyteremben, az elôzô két nap munkájának eredményérôl. 4-6 fôs csoportokban egy általunk választott kérdést dolgoztunk fel, majd a problémákat, megoldási lehetôségeket és lehetséges eredményeket a nagyközönség elé tártuk. A mi csoportunk a Helyi piacok és a vidéki fiatalok címen a fiatalok vidéken tartásának kérdését, a helyi piacra való termelés lehetôségét, a megtermelt javak és jövedelmek a termelés helyszínén tartásának esélyeit vizsgálta. A mexikói, boszniai, marokkói, perui, surinami és magyar együttmûködés eredménye, egy rendkívül precíz, izgalmas, érdekes, elegánsan interpretált elôadás lett, az egyik legjobb a 18-ból. A kevés szabadidônket nagyon jól kihasználtuk. A precíz német szervezô bizottság gondoskodott róla hogy jókat együnk, igyunk. Esténként különbözô helyszíneken barbecue partykat szerveztek, majd jól megtáncoltattak minket. Addig senki nem mehetett haza, amíg legalább két német táncot meg nem tanult. Nemzetközi este keretében minden nemzet bemutathatta legjellegzetesebb táncát, zenéjét, kultúrájának piciny darabját. A nagy evés-ivást kirándulásokkal kompenzáltuk. Gyalogtúráztunk a közeli (2 óra gyalog) Andechs Kolostorhoz, az Alpokban, kerékpártúráztunk a környékbeli tavak körül. Münchenben jártunk egy rövid városnézésen, és elmentünk Dachauba, az elsô koncentrációs táborba.

5


Lezárul a SAPARD program Április 30-án letelt a SAPARD pályázatok benyújtásának a határideje. A beérkezett pályázatokat augusztus 31-ig kellett feldolgozni a SAPARD Hivatalnak a kötelezettségvállalás szintjéig. 2004. április 30-ig összesen 8827 db pályázat érkezett be. A pályázatok feldolgozása szigorúan a FIFO (First in, First Out) elv alapján, a beérkezés sorrendjében folyamatosan történt. Ez statisztikai asszimetriát okozott a pályázatok feldolgozásában. A benyújtott pályázatok a projekt értéke 416 milliárd Ft, a támogatás igénye 217 milliárd Ft. Ha a 217 milliárd Ft támogatási igényt elosztanánk azzal a 60-40%-os aránnyal, ami az elutasított és befogadott pályázatok arányát jelzi, még egy SAPARD Programot lehetne kifuttatni a beérkezett pályázatok alapján. A legtöbb pályázat a mezôgazdasági vállalkozások fejlesztése intézkedésre érkezett be (3640 db). Ez a beérkezett pályázatok 41%-a. 2326 db pályázat érkezett be a januárban meghirdetett falufejlesztés és falufelújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megôrzése címen kiírt pályázati felhívásra. Ezt követi a vidéki infrastruktúra fejlesztése 1784 darab pályázattal, majd a mezôgazdasági és halászati termékek feldolgozásának a fejlesztése 775 darabbal, és végül a tevékenyég diverzifikálása pályázati lehetôség, amelyet szintén januárban került meghirdetésre. 2004 folyamán egyenletes volt a pályázatok beérkezése, ám az utolsó két hétben 2000 db-t meghaladó pályázat érkezett be. A jövôre nézve intô jel, hogy nagyon sok – 57 % – pályázatot kellett elutasítani különféle hiányosságok miatt. Ennek részletes okait a mellékelt táblázat mutatja. A nagy számú elutasítás oka részben az volt, hogy az MVH az akkreditált, a korábbi agrártámogatási rendszerekkel összehasonlítva szigorúbb bírálati szempontokat alkalmazta.

Jellemzô hiba volt, hogy a pályázók nem nyújtották be mindazon dokumentumokat, amelyek szükségesek az akkreditáció szerinti bírálathoz. Rengeteg volt a jogosulatlanság miatt visszautasított pályázatok száma, mert hiányzott a TEÁOR szám, ezért ezeket a pályázatokat automatikusan vissza kellett utasítani. A forrás költségterv alapján vissza kellett utasítani azon pályázatokat, amennyiben nem látszott az elôfinanszírozás biztosításának a lehetôsége. Nagyon sok hiba és hiányosság volt az üzleti tervben, és helytelen adatközlés miatt a pályázatok 8%-a esett ki a bírálat során. Amennyiben a pályázók határidôn túl (15 nap áll rendelkezésre hiánypótláshoz) nem teljesítette az adatpótlást, a hiányzó dokumentumok pótlását, akkor is el kellett utasítani a pályázatokat. A jelzáloggal kapcsolatban nagy elôrelépés történt, a Minisztérium vezetésével egyetértésben a jelzáloggal történô pályázás esetén a második helyen szerepel az MVH, mint kedvezményezett. Simon Attila Helyszíni szemle miatt 2% Életképtelenség miatt 6% Forrás-költség terv miatt 2%

Helytelen adatközlés 2% Visszavonva 8% Határidôn túli beérkezés 3% Módosítások elmaradása 1%

Jogosulatlanság miatt 23%

Hiányosság miatt 53%

Vendégségben egy német farmernél A harmadik szakasz akcióterv készítésének lázában telt. Mindenki a saját nemzeti szervezetének keretein belül, egy adott program megszervezésének céljából akció tervet dolgozott ki, melyet 10 percben a csoportja elôtt elôadott. Az elôadások végén kiválasztottuk a csoport tagjai által legsikeresebbnek vélt tervet, és ezt tovább finomítottuk, hogy bemutassuk az összes résztvevônek. A csoportunk témája egy újfajta, gyakorlati megközelítésre alapozott tanulási program volt a vidéki fiatalok részére, mellyel hatékonyabbá válhat a képzésük. Az elôadások, óriási készülôdést megelôzve, az utolsó elôtti napon zajlottak. A csoportunk semmit nem bízott a véletlenre, mi nyugodtan akartunk aludni a „fellépés” elôtt. Filmre vettük a 3 nap alatt kimunkált tapasztalatainkat, ajánlásainkat a témával kapcsolatban, és mivel a gyakorlati oktatásra kívánjuk helyezni a hangsúlyt, néhány perces szerepjátékkal egészítettük ki a „száraz szöveget”. A jól végzett munka tudatában nyugodta, kipihenten, a páholyból néztük végig a filmünket, és együtt nevettünk a többi nézôvel. Soha nem voltam még workshopon, kezdetben furcsa volt, de rendkívül tetszett ez az oktatási rendszer. Élvezettel vettünk részt a szemináriumokon, tanultunk, mert eredményesnek, hatásosnak bizonyultak. Egy életre szóló élményt kaptam azzal, hogy ennyi érdekes, okos, egészen más kultúrából érkezô embert megismerhettem, és együtt élhettem, tanulhattam, szórakozhattam velük 16 napon keresztül. Köszönöm az AGRYA-nak, hogy résztvehettem a rendezvényem! Debrecen, 2004. július 23.

Urbán Judit

Tellus program A CEJA által elindított program célja, hogy az általános iskolákban fejlesszék a mezôgazdasággal, az európai mezôgazdasági kultúrával kapcsolatos oktatást. A program születésének apropója egy a CEJA által 1999-ben végzett felmérés volt, melynek során kiderült, a gyermekek érdeklôdnek ugyan a mezôgazdaság iránt, de sok gyermek nincs tisztában még a legalapvetôbb fogalmakkal sem. A program 2002-ben indult el hivatalosan az unió akkori tizenöt tagállamában, a program honlapja mára havi húszezer látogatót fogad, Marokkóból, Izraelbôl és Szenegálból is érkeztek megkeresések a programhoz. A program csomagja két részbôl áll, egy papíralapú oktatócsomagból, illetve egy az Interneten jelenleg tizenkét nyelven elérhetô honlapból, ez utóbbi mind a diákok, mind tanáraik számára rengeteg hasznos információt nyújt (www.ceja.educagri.fr) Mivel a mezôgazdaság nagy téma, sok, az általános iskolákban tanított tantárgynál elôfordul megemlítése, gondoljunk itt akár a történelemre, akár a biológiára vagy a földrajzra. A Tellus eszközei rugalmas használatot tesznek lehetôvé, lehet szó rövid idôtartamról, de felölelhet egy egész tanévet is. A programot támogatja az Európai Bizottság, az egyes nemzeti agrár és oktatási minisztériumok, illetve több nagy európai szakmai szervezet is. A program magyarországi elindulását jelenleg készíti elô a Szövetség. Ennek részeként július elején Magyarországon járt Elisabeth Vallet asszony, aki a CEJA munkatársaként a program felelôse. A látogatása során a prog-

Elizabeth Vallet ram elindításáról egyeztetés zajlott az Oktatási Minisztérium, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium valamint az Esélyegyenlôségi Kormányhivatal illetékes munkatársaival, a Szövetség képviselôivel. A Szövetség Elnökségének döntése alapján a Tellus program hazai elindítására és gondozására egy közös projekt indul a képzési tapasztalatokkal rendelkezô, a Szövetséggel szoros együttmûködésben tevékenykedô Civil Iroda Alapítvánnyal. A projekt szakmai felügyeletében továbbra is részt vesznek a Szövetség munkatársai, míg az operatív feladatokat az Alapítvány látja el. Reményeink szerint az ôsz végén már a Tellus hazai elindulásának részletesebb menetrendje is látható lesz.


9/27/04

2:54 PM

Page 6


Az elnyert szervezetfejlesztési PHARE támogatásról A Szövetség támogatást nyert el egy szervezet fejlesztési programra a PHARE keretében. A támogatás összege közel 90 ezer euro, a teljes költségvetése közel 100 ezer euro. A program idôtartama 12 hónap, 2005. júliusáig terjedôen. A pályázati program elôkészítése során három célt fogalmaztunk meg. Erôsíteni kell Szövetség szervezeti struktúráját, a belsô és külsô kommunikációs kapcsolatokat, növelni szükséges a taglétszámot. A Fiatal Gazdák Európai Szövetségében (CEJA), a három év társult tagság után elnyert rendes tagi státusz miatt intezívebb nemzetközi munkát kell végezni, meg kell teremteni ennek a szervezeti és humán támogatását. A Szövetség munkája során erôsíteni szükséges annak hálózati mûködés jellegét, hogy képes

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programról 1. rész A Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására Magyarország elkészítette a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT). Az NFT az ország gazdasági és társadalmi helyzetének átfogó elemzése alapján meghatározta azokat a fejlesztéspolitikai célokat és prioritásokat, amelyek megvalósítását a Strukturális Alapok forrásai a 2004-2006 idôszakban támogatják. Az NFT átfogó célkitûzése az EU átlaghoz viszonyított jövedelemkülönbség csökkentése. Ennek eléréséhez a stratégia a gazdaság versenyképességének javítását, a humán erôforrások jobb kihasználását, a környezet javítását és a kiegyensúlyozott regionális fejlôdés elôsegítését határozta meg specifikus célként. A stratégia megvalósítása az operatív programokon keresztül történik, amelyek egy adott beavatkozási terület stratégiáját tartalmazzák, meghatározzák a programon belüli fejlesztési területeket (prioritásokat) és az azokhoz tartozó intézkedéseket. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében Magyarország öt operatív programot dolgozott ki. Ezek közül az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) a tágabban értelmezett agrárszektorban (mezô- és erdôgazdálkodás, halászat és élelmiszer-feldolgozás) és a vidéki térségekben megvalósítandó fejlesztéseket foglalja magába. Az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program a Strukturális Alapok közül az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részleg és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközök (HOPE) támogatásaival valósul meg. Az AVOP a mezôgazdaság- és vidék helyzetének elemzését, a célokat és fejlesztési irányokat meghatározó stratégiát, valamint az intézkedések céljának és tartalmának rövid összegzését foglalja magába. Az intézkedések tartalmi és végrehajtással kapcsolatos részleteit a Program-kiegészítô Dokumentum tartalmazza. A program abból indul ki, hogy a mezôgazdaság- és élelmiszer-feldolgozás több, különbözô erôsségû szállal kötôdik a nemzetgazdasághoz. A tevékenység jellegébôl adódóan a mezôgazdaság nagyon fontos szerepet tölt be a különbözô természeti adottságú és gazdasági fejlettségû – így a kedvezôtlen helyzetû, leszakadó –

6

legyen az AVOP technikai segítségnyújtással kapcsolatos támogatások fogadására, felhasználására. A programnak része egy 13 képzésbôl, helyi találkozókból és két országos konferenciából álló rendezvény sorozat. Ez ágazat specifikusan foglalkozik majd az EU csatlakozással járó feladatokkal, lehetôségekkel. Az elkövetkezô évben megújul majd az agrya.hu címen található weblapunk, reményeink szerint az új tartalom több látogatót vonz majd oda. A korábbi években esetlegesen megjelent „Fiatal Gazda” címû belsô újságunk újra életre kel és végre be tudja majd tölteni a neki szánt szerepet. Az programnak része több külföldi tanulmányi út, amelyet a cseh partnerszervezet közremûködésével valósítunk meg. A program idôtartama alatt három területi szervezô segíti majd a Szövetségi mûködésbôl adódó helyi feladatok ellátását. Közülük két fô az Alföldön, egy fô a Dunántúlon tevékenykedik majd. Az ô feladatuk lesz az is, hogy az adott régióban tartsák a kapcsolatot a tagjainkkal és a Szövetség munkája után érdeklôdôkkel.

vidéki térségekben is, ahol a nemzetgazdaság fejlôdésének pozitív hatásai késôbb és gyengébben érezhetôk. A mezôgazdaság szerkezetébôl, a termelési feltételek és adottságok egyenlôtlenségébôl adódóan a mezôgazdaságra többfunkciós szerep hárul a területi eltérések fokozatos kiigazításában, a különbségek tompításában, illetve a vidék szociális problémáinak megoldásában. Az NFT céljaihoz igazodóan a magyar mezôgazdaság számára is elkerülhetetlen az ökológiai adottságokon, a természeti értékek fenntartásán, megôrzésén, a környezet védelmén alapuló fejlesztési stratégia kialakítása. Az agrár- és vidékfejlesztés céljai: • a mezôgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása, • a mezôgazdaság környezetbarát fejlesztése, a földhasználat racionalizálása, • a vidék felzárkóztatásának elôsegítése. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program prioritásai: • A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezôgazdaságban • Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása • Vidéki térségek fejlesztése • Technikai segítségnyújtás A jelenlegi Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program a 2004-2006 közötti idôszakra vonatkozik, de célkitûzéseiben ennél hosszabb idôszak fejlôdési lehetôségeit is körvonalazza, melyek operatív elemeinek megfogalmazását a 2007-2013 közötti „Új Közösségi Agrárpolitika” célkitûzései fogják eldönteni. Szász Péter az AVOP Monitoring Bizottság AGRYA által delegált tagja

7

Termelôi csoportok szerepe a magyar mezôgazdaság jövôjében A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter az Európai Unióhoz való csatlakozás sikerességének elôsegítése, az elégtelen termelôi szervezôdés következtében fellépô szervezeti hiányosságok orvoslása és a termelôk piaci érdekérvényesítô képességének megerôsítése érdekében rendelkezett az államilag elismert termelôi csoportok alapításának feltételeirôl és követelményeirôl a 85/2002 (IX. 18) FVM miniszteri rendeletben. A rendelet megalkotásával elérni kívánt cél az volt, hogy az elszigetelten termelô, ezért a piaci viszonyoknak erôsen kiszolgáltatott gazdálkodókat a termelés egyes szakaszaiban együttmûködésre ösztönözze. Az összefogás eredményeként az egyénileg gazdálkodók is élvezhetik a koncentrált piaci megjelenés elônyeit az eszközbeszerzések és a termékértékesítés terén, magasabb hozzáadott érték realizálható. A biztos piaci háttér mellett további elônye a szervezôdésnek, hogy folyamatosan friss információk birtokába jutnak a termelôk, ezáltal naprakész a piaci igények, a szabályozási rendszer, stb. terén. Több termelô egy adott szolgáltatás igénybevétele esetén nagyobb árengedmény elérésére képes, mint egyénileg, a termelôi csoportok jobb alkupozíciót képviselnek az egyéni termelôknél. Nagy értékû, kistermelôk számára elérhetetlen, kisgazdaságokban minimális kapacitáskihasználással, gazdaságtalanul mûködtethetô gépek, berendezések közösségi beszerzésével, használatával, csökkennek a termelési költségek. A termelôi csoportok az azonos termék, illetve termékcsoport szerint szervezôdô termelôk olyan együttmûködései, amelyekben piaci pozícióik megerôsítése érdekében az általuk önállóan végzett mezôgazdasági, erdészeti vagy halászati alaptevékenységükhöz illeszkedô tevékenységre – különösen az általuk elôállított növényi- és állati termékek termelési folyamatának elôsegítésére – termékeik feldolgozására való átvételre, tárolására, piacképes áruvá történô elôkészítésére, valamint közös értékesítésére önkéntesen társulnak. Egy adott termelôi csoport csak egy termékre vagy termékcsoportra szakosodottan mûködhet. A termelôi csoport jogi formája a termelôk által létrehozott szövetkezet, korlátolt felelôsségû társaság, vagy zártkörû részvénytársaság lehet. A termelôi csoportnak a tagjai által termelt termék értékesítésébôl (bele értve a saját elôállítású feldolgozott termékek eladását is) származó árbevétele nem lehet kevesebb, mint az összes árbevételének 70%-a. A tagok közvetlenül a fogyasztók számára értékesíthetik teljes termelésük legfeljebb 25%-át. A 85/2002 FVM rendelet értelmében termelôi csoportot minimum 15 termelô alapíthat azzal a feltétellel, hogy a tagok által elôállított termék értékesítésébôl származó tárgyévi várható árbevétel legalább 150 millió Ft, méhészet, juh-, kecske-, nyúl- és prémesállattartás, valamint dohány- és gyógynövénytermesztés esetében 75 millió Ft legyen. A szervezôdés kezdeti nehézségeire való tekintettel legfeljebb 5 éves idôtartamra elôzetes elismerés adható az elismerést kérô azon termelôi csoport részére, amelynek tárgyévi várható árbevétele legalább 60 millió Ft, méhészet, juh-, kecske-, nyúl- és prémesállat-


tartás, valamint dohány- és gyógynövénytermesztés esetében, pedig 30 millió Ft. Az intézkedés keretében támogatást kapnak a létrejött termelôi csoportok a mûködési feltételeik megteremtéséhez és a csoportok mûködéséhez, az elért éves árbevétel százalékában. 2004. május 4-i dátummal megjelent a 81/2004 FVM rendelet, mely módosította a kötelezô árbevételi határokat. A tagok által termelt – az állami elismerés tárgyát képezô – termék értékesítésébôl származó tárgyévi árbevétel legalább háromszázmillió forint, gabona, olajosnövény, tehéntej, baromfi- és sertéstenyésztés, valamint dohánytermesztés esetében ötszázmillió forint, juh-, kecske-, nyúlés prémesállat – tartás, méhészet, valamint fûszer- és gyógynövénytermesztés, illetve gyûjtés esetében, pedig százmillió forintnak kell lenni.

A korábban elôzetes elismerést nyert szervezetek – amennyiben eleget tettek elôírt kötelezettségeiknek, az elismerési határozatban szereplô legfeljebb öt éves idôtartamig – jóváhagyott létesítô okiratuknak megfelelôen mûködhetnek. A termelôi csoport természetes személy tagjaitól származó árbevétele nem lehet kevesebb, mint az összes árbevételének harminc százaléka. Gabona, olajosnövény, tehéntej, baromfi- és sertéstenyésztés, valamint dohánytermesztés esetében a természetes személy tagoktól származó árbevételnek el kell érnie az összes árbevétel legalább tíz százalékát. Az árbevételi határok növelésével a Minisztérium célja a termelôi csoportok termékpályánkénti koncentrációja, lehetôség szerint minden termék, termékcsoport esetén régiónként, vagy országosan egy termelôi csoport megalakítása, a jelenleg mûködô szervezetek társulásával, a tevékenység eredményességének növelése, a regionális célok elérése, és a közzétett feltételek teljesítése érdekében.


9/27/04

2:54 PM

Page 8


Magyarországon jelenleg 253 termelôi csoport létezik, 19 ágazatot képviselve, az ország minden megyéjébôl (a legtöbb TCS-t HajdúBiharban jegyzik). Legnagyobb számban (70 TCS) a gabonatermelôket összefogó szervezetek mûködnek, 16 megyébôl. 35 szervezettel második helyen az olajosmagvat termelôket integráló TCS-k állnak, az ország 15 megyéjét képviselve. Sertéstenyésztô 30, baromfitenyésztô 29, szôlô-bor 21, méhészettel foglalkozó csoport 16 létezik. A 253 termelôi csoportból egyetlen egy, dohány termékpályán mûködô TCS rendelkezik állami elismeréssel, 252 szervezet elôzetes elismerésben részesített, amely legfeljebb 5 évig, de a jelen álláspont szerint maximum 2006. december 31-ig tartható fenn. Az elôzetesen elismert termelôi csoportok mûködését, alacsonyabb árbevételi limit elérését megkövetelve, kizárólag nemzeti forrásból, míg az államilag elismert TCS-k fennmaradását, magas árbevétel elérését megcélozva, jóval kevesebb összeggel, Európai Uniós és nemzeti forrásból fedezik. A támogatás mértékét az éves termelési érték (tagoktól származó árbevétel) alapján határozzák meg az alábbiak szerint: – a támogatás felsô határa a legfeljebb 1 millió euró termelési értékû termelôi csoportok esetén: a forgalmazott termelési értéke 5

8

%-a az elsô, 5 %-a a második, 4 %-a a harmadik, 3 %-a a negyedik és 2 %-a az ötödik évben, – a támogatás felsô határa az 1 millió eurót meghaladó termelési értékû termelôi csoportok esetén: a forgalmazott termelési értéke 2,5 %-a az elsô, 2,5 %-a a második, 2 %-a a harmadik, 1,5 % -a a negyedik és 1,5 %-a az ötödik évben.

I. Állatok jelölése és nyilvántartása Az EU még 1992-ben alkotott egy általános rendelkezést a gazdasági haszonállatok jelölésére és nyilvántartására vonatkozóan. A szarvasmarhákkal kapcsolatos megbetegedések, és ehhez kapcsolódóan a lakosság bizalmának megrendülése szükségessé tette egy szigorú, visszakövethetô rendszer létrehozását. Az állategészségügyi törvény szerint az állattartó – jogszabályban meghatározott

IV. Élô állatok és állati eredetû termékek állategészségügyi ellenôrzése a szállítás során Az EU egységes belsô piacának fontos elve az áruk szabad mozgása, amely praktikusan azt jelenti, hogy a tagországok közötti határok megszûnnek; nincs határellenôrzés az EU-n belül. Ez a szabály vonatkozik az élô állatokra és az állati eredetû termékekre is. Ezek szállítása viszont állategészségügyi kockázattal jár, aminek minimalizálása érdekében különleges szabályokra van szükség. Az állategészségügyi ellenôrzés az unión belüli mozgás esetében a származási helyen történik, azonban lehetôség van arra, hogy a szállítmányt szúrópróbaszerûen ellenôrizzék a rendeltetési helyen. Az Európai Unió külsô határát jelentô magyarországi határátkelôhelyeken a harmadik országból származó szállítmányok esetében az állategészségügyi ellenôrzést el kell végezni. Ezt követôen a szállítmány az egységes belsô piac területén szabadon szállítható.

Az évek óta tartó nehézkes szervezést követôen megalakított termelôi csoportok ismét nehéz helyzetben, válaszút elôtt állnak. El kell dönteniük, mely más TCS-kel együttmûködve próbálnak a létezésüket biztosító támogatáshoz hozzájutni, és mely termelôi csoport lesz, amelyik a régióban, vagy országosan képes az ágazatának többi szervezetét magába olvasztva egyedüliként képviselni a tagjai érdekeit. a témában. Magyarország, akárcsak az unió, a „kiirtási politikát” alkalmazza a legfontosabb járványos állatbetegségek megjelenése esetén, vagyis ilyen esetekben a beteg állatokat le kell ölni. A járványok elleni védekezés természetesen csak úgy mûködhet, ha mind az állattartó mind a folyamatban résztvevô hatósági személyek teljesítik kötelezettségeiket. A bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek listáját az állategészségügyi törvény melléklete tartalmazza. Megkerülhetetlen kérdés az állatbetegségek leküzdéséhez kapcsolódóan az állattartók kártalanítása. Csatlakozásunk óta a kártalanítás mértéke az állat, az anyag, az eszköz vagy a tárgy forgalmi értéke. Korábban a törvény a kártalanítás mértékét az állat, az anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értékének 90%-ában maximalizálta, azzal a megkötéssel, hogy ez állatfajonként nem haladhatja meg törvény mellékletében meghatározott legmagasabb egyedenkénti összegeket (pl. ló 450 ezer forint, sertés 70 ezer forint)

Az „Agárjog” rovatunk célja, hogy bemutassa a magyar agrárjogi szabályozást, illetve, hogy segítséget nyújtson az Olvasónak eligazodni az agrár-jogszabályok labirintusában. Az írások áttekintô jellegûek, így elsôsorban az adott témában járatlanok számára adhatnak új információkat.

esetekben – a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett, vadon élô, hasított körmû haszonállatok (pl. vaddisznó, ôz, szarvas) tulajdonjogának, illetôleg az állat állat-egészségügyi forgalomképességének igazolására köteles marhalevelet vagy a külön jogszabály szerinti, annak megfelelô okiratot váltani. A marhalevél kiváltása elôtt az állatot az állategészségügyi és állattenyésztési jogszabályokban elôírtak szerint tartósan meg kell jelölni. II. Állatbetegségek megelôzésére és leküzdésére irányuló intézkedések Az állatok megbetegedésének megelôzésével, illetve a betegségek, járványok kezelésével kapcsolatosan meghatározó szerepe van a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatalnak, ami ajánlásokat bocsát ki


szervezése, és ezzel a céllal állatok tenyésztése, forgalmazása. Az állatkínzást két évig terjedô szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény, míg az állatviadalok szervezéséért akár három évig terjedô szabadságvesztés is kiszabható.

A támogatás semmilyen esetben sem haladhatja meg egy csoportnál: • az elsô évben a 100 ezer eurót (25 millió Ft), • a második évben a 100 ezer eurót (25 millió Ft), • a harmadik évben a 80 ezer eurót (20 millió Ft), • a negyedik évben a 60 ezer eurót (15 millió Ft), • az ötödik évben az 50 ezer eurót (12,5 millió Ft).

Állategészségügyi szabályozás

Jelen cikkünk az állategészségügyi szabályozást tekinti át, azokra a fontosabb területekre koncentrálva, amelyek gyakran fordulnak elô a mindennapi élet során. Az állategészségügy megfelelô jogi szabályozása kiemelkedô fontosságú, mivel alapvetô érdeke a társadalomnak, hogy – a tenyésztéstôl a feldolgozáson át a forgalmazásig, vagy akárcsak az állatkísérletekre gondolva, sôt az átlag állattartót is ideértve – az állatokkal kapcsolatos tevékenységek csak szigorú elôírások betartása mellett legyenek végezhetôek. A területhez kapcsolódó legfontosabb jogszabály az állategészségügyrôl szóló 1995. évi XCI. törvény, de ide kapcsolódik az állatorvosi kamaráról szóló 1995. évi XCIV. törvény, illetve az állatok védelmérôl és kíméletérôl szóló 1998. évi XXVIII. törvény is. Ezek a jogszabályok már az Európai Uniós szabályozással összhangban készültek, illetve a csatlakozással egy idôben módosultak, megfelelve így az uniós szabályoknak. Az Európai Bizottság megközelítése alapján a szabályozás iránymutatója az a gondolat, hogy az állatok is érzô lények, ezért a szabályozás célja elsôsorban annak biztosítása, hogy megóvják az állatokat a szükségtelen fájdalomtól, szenvedéstôl, illetve, hogy az állattartók betartsák az állatok jólétéhez szükséges minimális feltételeket.

9

III. Állatvédelem Az Európai Unió szabályozása széles körû az állatvédelem területén, kiterjed többek között a mezôgazdasági állattartásra, a vágóállatok védelmére, az állatok szállítás közbeni védelmére, a kísérleti vagy más tudományos célra használt állatok védelmére, sôt a vadon élô állatok állatkertben való tartására is. Ezeket az elôírásokat természetesen hazánk is beépítette szabályozásába. Az állatvédelmi törvény minden állattartóra vonatkozik, az állattartóknak kötelességük a jó gazda gondosságával eljárni, és az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelô életfeltételeket biztosítani. Szintén tárgyalja a törvény az állatkínzás tilalmát, illetve garanciális szabályokat fektet le az állatokon végzett beavatkozást, az állat életének kioltását és az állatkísérleteket illetôen is. Sôt ha valakinek esetleg állatkertet támad kedve alapítani, úgy annak is javasolt áttekinteni az állatvédelmi törvényt, mert az általános szabályokat ez a törvény tartalmazza (a cirkuszi menazsériára, a kedvtelésbôl tartott állatok kereskedésének létesítésére, illetve az állatpanziók és állatmenhelyek létesítésére vonatkozó szabályokkal együtt). Fontos megemlítnünk, hogy az Országgyûlés a tavasz folyamán bûncselekménynek nyilvánította az állatkínzást, pontosabban a gerinces állatok olyan bántalmazását, illetve tartását, amely az állat egészségének károsodásához vagy pusztulásához vezet. Szintén tilos a gerinces állatok esetében az állatviadal tartása,

V. Állati eredetû hulladékok kezelése Az állati eredetû hulladékok kezelése, ártalmatlanná tétele, a járványos megbetegedések elterjedésének fokozott veszélye miatt rendkívül fontos területe az állategészségügynek, sôt a kérdés környezetvédelmi vetülettel is bír. Az uniós szabályozás nagy kockázatot (High Risk Materials-HRM), kis kockázatot (Low Risk Materials-LRM) és ún. speciális kockázatot képviselô anyagokra (Special Risk Materials-SRM) tagolja az állati eredetû hulladékokat. Az állati hulladék ártalmatlanná tételérôl annak tulajdonosa, illetôleg, ha a tulajdonos ismeretlen az állati hulladék helye szerint illetékes települési, fôvárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni, az állategészségügyi törvényben elôírt bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségekkel kapcsolatosan keletkezett állati hulladék ártalmatlanná tétele pedig állami feladat. Az állati hulladék ártalmatlanná tételét az végezheti, aki erre engedélyt kapott, az engedély kiadásának feltétele az állati hulladék ártalmatlanná tételére vonatkozó állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi elôírások megtartása, továbbá elôzetes kötelezettségvállalás az engedély iránti kérelemben megjelölt területen az állati hulladék teljes körû ártalmatlanná tételére. További szabály, hogy az állati hulladékot az állategészségügyi, a közegészségügyi, és környezetvédelmi elôírások megtartásával kell ártalmatlanná tenni. VI. Állatgyógyászati készítmények Az állategészségügyi törvény végezetül lefekteti az állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos alapvetô szabályokat is. Ezek szerint állatgyógyászati készítményt – jogszabályban meghatározott kivétellel – belföldön elôállítani, laboratóriumon kívül kipróbálni csak engedéllyel lehet, illetve ezen túlmenôen az országba behozni, forgalomba hozni, forgalmazni és felhasználni csak Magyarországon történt törzskönyvezési eljárás után, forgalomba hozatali, illetôleg forgalmazási engedéllyel szabad. A törvény külön kiemeli az olyan állatgyógyászati készítményt, amely géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz, hiszen ilyen esetben a készítményt csak a géntechnológiai tevékenységrôl szóló 1998. évi XXVII. törvény elôírásai szerint lehet elôállítani, kipróbálni, az országba behozni, forgalmazni, illetve felhasználni. Dr. Pék Zoltán


9/27/04

2:54 PM

Page 10


Diabrotica elleni védekezés lehetôségei Hazánk idôjárásának, klímájának változásával újabb és újabb, eddig ismeretlen kártevôk jelennek meg és károsítanak a különbözô kultúrnövényeken. Ugyan az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) megjelenése nem köthetô idôjárási tényezôk változásához, mégis tökéletesen beleillik abba a folyamatba, amely következtében a termelés kockázata nô, a kártevôkkel szembeni védekezés többletráfordítást igényel.

10

kártevôvel szemben. Az agrotechnika (talajmûvelés, vetésváltás), a növényvédelem és a nemesítés elemeinek együttes alkalmazása szükséges ahhoz, hogy a kockázatot minimálisra csökkenthessük. A fertôzöttségi szintek szerint az alábbi védekezési módszerek látszanak kikristályosodni: A. Legelôször is mindenki számára világossá kell tenni, hogy azokon a területeken, ahol a lárvakártételre számítani lehet, nincs 100%-os hatékonyságú védekezési módszer a kezünkben. Sem a vetésváltás, sem a kémiai védekezés nem ad teljes védelmet a kukoricabogár lárvájának gyökéren való károsítása ellen. A kukoricabogár jelenlétét és kártételét úgy kell tekintenünk, mint a kukoricatermesztés egy új kockázati tényezôjét. Azaz meg kell tanulnunk együtt élni ezzel a rovarral, egyúttal azt is meg kell tanulnunk, hogyan lehet minimalizálni a kártétel mértékét. A cél az, hogy a kártételt a gazdaságilag még elfogadható szintre csökkentsük. B. A 2003. év kísérleti eredményei azt mutatják, hogy vannak lehetôségek a Diabrotica lárva-kártételének csökkentésére a gazdaságilag még elfogadható szintre. Ezek a megoldások a következôk: 1. Vetésváltás • Elônyök a. nincs rovarölôszer költség • Hátrányok a. szûkebb a választási lehetôség a növénykultúrák között b. kisebb jövedelemtermelô növények válthatják a kukoricát c. a Diabrotica rakhat tojásokat nemcsak a kukoricatáblán d. más talajlakó kártevôk ellen nincs védelem (drótférgek, kukoricabarkó)

Magyarországon a kukoricabogár jelenléte, jelentôs területein pedig kártétele mára teljesen nyilvánvaló tény. Bár ez az új kártevô a kukoricatermesztés folyamatában minden résztvevôt súlyosan érint, mégis a szántóföldi termelô számára jelenti a legnagyobb kihívást és kockázatot. Mára már nyilvánvaló tény, hogy a kukoricabogár kártételének súlyosságát a fertôzés mértéke mellett jelentôs mértékben befolyásolják a környezeti tényezôk is. A kukoricabogár kártételének érvényre jutása, mértéke (növénydôlés, lúdnyak-tünet kialakulása, terméskiesés), nagymértékben függ az adott évre jellemzô idôjárási tényezôk alakulásától. Pl. azonos fertôzés (gyökérkártétel mérték) mellett a szeles idôjárásnak, viharoknak kitett kukorica állományok drasztikusabban dôlnek meg. A dôlés mértékében óriási szerepet játszó gyökérregeneráció nagymértékben függ az adott év csapadékviszonyaitól, a talaj nedvességtartalmától (sokkal nagyobb mértékben, mint a genetikai háttértôl). Adott hibrid gyökérzete egyik évben kiválóan regenerálódik, míg egy másik évben ugyanaz a hibrid egyáltalán nem – attól függôen, hogy a gyökérregenerációhoz adottak a feltételek vagy sem. Ajánlások a lárvakár csökkentésére Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy az ország különbözô területeinek fertôzöttségi szintjét ismerve, az egyes kezeléseknek, védekezési módszereknek hol lehet létjogosultságuk. Az elmúlt évek tapasztalatai és eredményei arról gyôznek meg bennünket, hogy csak komplex módon, a kukoricatermesztés minden elemét figyelembe véve vehetjük fel a siker reményében a küzdelmet ezzel a

2. Granulált talajfertôtlenítô szerek • Elônyök a. jó hatásfok az erôs lárva fertôzöttséget mutató táblákon • Hátrányok a. kijuttató adapternek kell lennie a vetôgépen b. a kijuttatás humán-egészségügyi problémákat vet c. költséges megoldás d. használata lelassíthatja a vetés ütemét 3. Rovarölôszeres vetômag-csávázás (emelt dózis) – kielégítô mértékû gyökérregenerálódást feltételezve • Elônyök a. nincs szükség kijuttató adapterre b. biztonságos a kezelése c. jó hatásfok az alacsony és közepes lárva fertôzöttségû táblákon d. könnyen kezelhetô vetéskor • Hátrányok a. kisebb hatásfokú, mint a granulált talajfertôtlenítôk erôs lárva fertôzöttségû táblákon b. többletköltségû de kisebb mértékû, mint a talajfertôtlenítôk A 3. pontban megfogalmazott ajánlások a szántóföldi kísérleteken alapulnak és addig nem használhatók, amíg az emelt dózisok hivatalos engedélyezésre nem kerülnek. A rovarölôszeres csávázószerek használata - a már engedélyezett dózisban - továbbra is eredményes módja az egyéb rovarok (drótférgek, kukoricabarkó) elleni védekezésnek.

11


4. A kombinált kémiai védekezés – talajfertôtlenítô szerek és inszekticides csávázószerek együttes alkalmazása ajánlott és nagyobb biztonságot nyújt. • Elônyök a. nagyobb hatékonyságú általános rovarvédelem • Hátrányok a. kijuttató adapternek kell lennie a vetôgépen b. jelentôs többletköltség c. humánegészség-ügyi problémák merülhetnek fel d. lelassíthatja a vetés ütemét

Névjegy Ebben a rovatunkban a Szövetség különbözô tisztségviselôit, munkatársait mutatjuk be. Elsôként két területi szervezôvel ismerkedhet meg az olvasó.

Forrás: Agrofórum és PIONEER Hi-Bred Mo. Kft. Összeállította: Tornai-Mátyás Zsolt

Vélemény - Az EU nem kisdedóvó Hevesi István vagyok, a Csongrád megyei Mindszenten élek és sertéstenyésztéssel illetve. szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozom. Arról szeretnék írni, hogy mi is történt mezôgazdaságunkban a csatlakozás óta. A legelsô lépésként már az elsô héten megmutatta az Unió azt, hogy hogyan lehet élni a jogszabályok adta kiskapuk lehetôségeivel. Itt elsôsorban a belsô, hazai piacok védelmére gondolok. Történt ugyanis, hogy már május elôtt osztrák felvásárlók megjelentek az ország nyugati részén hízófelvásárlás céljából. Ez a magyarországi sertésárakat még jobban megemelte volna, míg az osztrákokét természetesen lefele mozdította volna el. Ez eddig mind szép és jó, csakhogy jött a kijózanító pofon amikor erre fény derült az osztrák érdekképviseletek és szakhatóságok behozatali tilalmat vezettek be a magyar sertésre. Tették ezt arra való hivatkozással, hogy Magyarországon az Aujeszky-féle betegség elleni mentesítés a vége fele közeledik és vakcinázással történik. Az már csöppet sem zavarta ôket, hogy a nálunk jóval több sertést elôállító Hollandia szintén vakcinázott hízóival teríti az Unió pultjait közöttük az osztrák pultokat is. Akkor ennyit az annyiszor hallott az áruk és termékek szabad áramlásának lehetôségeirôl, hogy a tôkeáramlást már ne is említsem. Az pedig már csak hab a tortán, hogy mi ugyanezt nem tudjuk vagy nem is akarjuk megtenni. Gondolok itt arra, hogy jelenleg a lecsökkent magyar sertésállomány pótlására hoznak be Hollandiából malacokat a magyar sertéstartók pozícióit rontva. Általában ilyenkor szokott elszakadni nálam a cérna, mert rossz összefüggések levonására sarkal. Például: – Azok a hatóságok akik elôírnak különbözô betartandó dolgokat (pl. 6 hónap helyett 8 hónapos beton tárolóban történô trágyatárolás) most ezzel a helyzettel nem tudnak vagy nem is akarnak foglalkozni. Pl. ki hagyta azt jóvá vagy ki felejtette el ellenôrizni azt, hogy mire hivatkoznak akkor, amikor ezeket a malacokat karantén helyett a kamionból árulják. – Lehet, hogy a nyugati gazdáknak így lehet és kell helyet csinálni a mi kárunkra? Az idei hódmezôvásárhelyi kiállításon hangzott el, hogy lesz még Magyarországon 20 millió sertés csak az a kérdés, hogy kinek a tulajdonában. Úgy gondolom, hogy ez több mint elgondolkodtató. – Mikor tudunk már végre normálisan összefogni érdekeink érvényesítésére? Végezetül csak annyit szeretnék kijelenteni, hogy amúgy optimista ember vagyok, de még akkor nem beszéltem arról, hogy hova rakjuk majd a napraforgót vagy mennyi lesz az ára, a tej átvételi árát már ne is említsem. Nagy tisztelettel köszönöm, hogy szántatok idôt erre a gondolatébresztônek szánt írás elolvasására. Arra bíztatok mindenkit, hogy osszuk meg egymással a jó és rossz tapasztalatokat egyaránt. Remélem lesznek jobb hírek is a hasonló írásokban. Hevesi István

Tornai-Mátyás Zsolt 29 éves, Devecserben, Veszprém megyében él. Szakmai végzettségét tekintve agrár közgazdász, Keszthelyen végzett 2002-ben. Az egyetemi évek alatt részt vett egy rövidebb hollandiai és egy hosszabb (16 hónap) amerikai gyakornoki programon. Angolul tárgyalási szinten beszél. Jelenleg a Pioneer Hi-Bred Kft munkatársa, mint promoter. Emellett részt vesz a családi gazdaság munkájában is (130 ha szántó, 20 ha szôlô, borászat). Az AGRYA elnökségi tagja volt 2001-2003 között, az idei évtôl a Szövetség Felügyelô Bizottságának tagja.

Hevesi István 31 éves, a Csongrád megyei Mindszenten él és gazdálkodik. A DATE Hódmezôvásárhelyi Fôiskolai Karán szerzett szakmai végzettség után a szentesi Pankotai Agrár Rt. sertés törzstelepét vezette 2 évig. Ezután kezdett, fôállásban a családi gazdaságukban dolgozni. Gazdaságuk hízó és tenyészkocasüldô elôállításával foglalkozik a szántóföldön pedig megpróbálják elôállítani az ehhez szükséges takarmányt.


9/27/04

2:54 PM

Page 12

Eseménynaptár Nemzetközi ügyek Szeptember 13-19. Vezetô képzô tréning fiatal gazda szervezetek munkatársainak. Részt vesz 4 fô a Szövetség képviseletében. Szeptember 15. DG VI. Vidékfejlesztési Tanácsadó Csoport ülése, Brüsszel. Részt vesz a CEJA képviseletében, a Szövetség által delegált tag Szász Péter. Október 14-17. CEJA szeminárium Palma de Mallorca, Spanyolország. Részt vesz 2 fô a Szövetség képviseletében. Téma: az innovatív földmûvelés. Az elôadások, vitaülések csütörtökön és pénteken lesznek, míg a hétvégén lehetôség van az innovatív földmûvelés testközeli megismerésére farmlátogatás keretében. A szeminárium öt nyelvû tolmácsolást biztosít: angol, francia, német, spanyol és olasz nyelveken. November 10-14. Szakmai út Csehországba. Részt vesz 8 fô, kiválasztásuk belsô pályázat alapján történik. December 2-4. CEJA szeminárium Brüsszelben, Részt vesz 2 fô a Szövetség képviseletében. A CEJA, együttmûködésben az Európai Parlament liberális csoportjával és különbözô biztosító társaságokkal egy mezôgazdasági biztosítással kapcsolatos szemináriumot tervez, mely szerencsés esetben a holland elnökség által december végén megrendezendô konferenciára való felkészülésül szolgálhat. December – idôpont egyeztetés alatt TELLUS szeminárium Brüsszel. Részt vesz 2 fô. Hazai események Október Fiatal Gazda Klubok, Mórahalom, Hódmezôvásárhely, Debrecen November Nemzetközi Munkacsoport, elsô képzés alkalom Állattenyésztési Munkacsoport, elsô képzés alkalom Konferencia a dunántúli tagoknak December Növénytermesztési Munkacsoport, elsô képzés alkalom Vezetôképzô tréning

Impresszum Fiatal Gazda • Kiadja: Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége AGRYA • Cím: 1138 Budapest, Váci út 134/C VI.28. • Telefon/ fax: 06 1 3200429 • E-mail: [email protected] • A kiadásért felel: Dr. Mikula Lajos elnök.

A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja

tartalom 1 Csatlakozás napja - Brüsszel A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja III. évfolyam elsô szám Beköszöntô helyett

Recommend Documents