IV. évfolyam második szám
A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja
Magyar alelnök a Fiatal Gazdák Európai Tanácsában Luxembourgban, 2005. május 8-án került sor a Fiatal Gazdák Európai Tanácsa – CEJA éves közgyûlésére. A rendezvény önmagában nem hordozott semmi különlegeset, hiszen az AGRYA képviselôi 1996-óta vesznek részt ezeken a rendezvényeken, a múlt év óta már rendes tagként, szavazati joggal. Ami miatt mégis nagy várakozással készültünk a közgyûlésre, az az esedékes tisztújítás volt.
tartalom 1
Magyar akeknök a Fiatal Gazdák Európai Tanácsában
2
A mezôgazdaság jövôje
3
Budapesttôl Budapestig
6
Szubjektív értékelés a gazdademonstrációról
7
Rövid összefoglaló a Nemzeti Földalapkezelô Szervezet tevékenységérôl
2004-ben a Közgyûlés, tekintettel a kibôvítésre, csak egy esztendôre választott tisztségviselôket. Ez az AGRYA számára lehetôséget jelentett arra, hogy kellôen elô tudjuk készíteni a jelölésünket az alelnöki pozícióra. A múlt évben túl sok minden történt ahhoz, hogy a nemzetközi ügyekre is maradjon energiánk. A kicserélôdött AGRYA vezetésnek elsôsorban a Szövetség hazai aktivitásának újragondolása, dinamizálása volt a feladata és csak másodlagos volt, hogy mi történik a nemzetközi partnerünk házatáján. folytatás a 2. oldalon
8
Országos Gyûlés 2005. március 5.
8
Fiatal Gazda Konferencia
9
Második Hullám
9
Az EU vidékfejlesztési politikája 2007-13. között
10
Felkészülés ma – a holnap mezôgazdaságára
12
Röviden
A CEJA új elnöksége és a magyar delegáció tagjai. Balról jobbra: Gémes László, Erik Jennewein, Mikula Lajos, Giacomo Ballari, Simon Attila, Szász Péter
IV. évfolyam második szám
2
folytatás az 1. oldalról Tehát az egy év haladék nem várt lehetôség volt számunkra és igyekeztünk azt hasznosan tölteni. A Szövetség képviselôi minden CEJA rendezvényen részt vettek a múlt évben és ez év elején. A rendezvényeken elkezdôdött a lobbi tevékenység annak érdekében, hogy a jelöltünk kellô támogatottsággal bírjon a késôbbi választás során. Ahogyan haladt elôre az idô, egyre inkább látszott, hogy van esélyünk a pozíció elnyerésére, leginkább azért, mert az AGRYA hosszú évek óta kiszámítható partnere a CEJA-nak. A háttér-beszélgetések során többször elhangzott, hogy az új tagországok szervezeteinek támogatása szinte biztossá teheti a tisztség elnyerését. Tekintettel arra, hogy a CEJA-val csak a régiónk szervezetei ápolnak értékelhetô kapcsolatot, a lobbi tevékenységet az irányukba erôsítettük. A lobbi tevékenység nagyon fontos állomása volt a februári budapesti rendezvényünk a szlovén, lengyel, cseh, román, bolgár szervezet és a CEJA képviselôinek részvételével. A konferencia megszervezéséhez a Phare támogatása teremtette meg az anyagi feltételeket. Nagyon sok munkával és odafigyeléssel sikerült olyan rendezvényt megvalósítanunk, amely végleg meggyôzte a partnereinket arról, hogy az AGRYA képes arra, hogy képviselje, összefogja a régió szervezeteit a CEJA-n belül. A résztvevôk egyértelmûen jelezték a
Szász Péter
A mezôgazdaság jövôje – kihívás a fiatal gazdáknak Informális miniszteri tanácsülés Luxembourgban „A mezôgazdaság jövôje – kihívás a fiatal gazdáknak” címmel került sor 2005. május 10-én Luxembourgban a mezôgazdasági miniszterek informális tanácsülése keretében a fiatal gazdák és az EU agárminiszterei közötti találkozóra.
A Közgyûlés Giacomo Ballarinak, a CEJA akkori alelnökének, hogy indulása esetén maximálisan támogatják az AGRYA jelöltjét a CEJA alelnöki tisztség elnyerésében. Így bizakodva, de természetes feszültséggel készültünk a tisztújításra, nem hiába. Az AGRYA jelöltjét, Szász Pétert 113 szavazatból 106 szavazattal, a német jelölt után a második legtöbb szavazattal alelnöknek választották. A CEJA vezetése két évig a következô: Giacomo Ballari elnök (olasz), Erik Jennewein (német), Albert Falip Gasull (spanyol), Laurent Fischer (francia) és Szász Péter alelnökök. Az elnök kivételével minden tisztségviselô új az Elnökségben. Az elnökségen belüli munkamegosztásról a június eleji ülésükön döntenek majd, kollégánk várhatóan a kibôvítésért és az új tagországokkal kapcsolatos feladatokért lesz felelôs. A Közgyûlés a tisztújításon túl elfogadta az éves költségvetési beszámolót, a könyvvizsgálói jelentést és döntött az Alapszabály módosításáról. Ez utóbbi lényege, hogy a jövôben a világosan körülhatárolt földrajzi területen tevékenykedô és ott reprezentatív szervezet önállóan tagja lehet a CEJA-nak. A Közgyûlés hangulata nagyon jó volt, talán azért is, mert éreztük, éreztették velünk, hogy az európai fiatal gazda közösség számol a magyarokkal és számít is munkánkra. A Szövetséget Mikula Lajos elnök, Szász Péter, Simon Attila, Gémes László alelnökök és Tornai-Mátyás Zsolt felügyelô bizottsági tag képviselte a rendezvényen. A kiutazáshoz kapcsolódó költségek közül a szállás költséget a Szövetség fizette, a kiutazókat terhelte az étkezés és az utazási költség. Mikula Lajos
A rendezvényen részt vettek az EU-25 és Törökország, Horvátország, Bulgária, Románia agrárminiszterei, illetve képviselôi, az Európai Bizottság képviseletében Mariann Fisher Boel biztos asszony és minden ország egy-egy fiatal gazda képviselôje. Magyarországot Gráf József miniszter úr itthoni hivatalos elfoglaltsága miatt Dr. Nyújtó Ferenc helyettes-államtitkár úr képviselte. A magyar fiatal gazda szervezetet Szász Péter alelnök, a CEJA frissen megválasztott alelnöke képviselte. A rendezvényen a miniszterek és a fiatal gazdák képviselôi négy munkacsoportban áttekintették az európai mezôgazdaságban szükséges generációváltás elôfeltételeit. Így külön munkacsoport foglalkozott a probléma agrárpolitikai aspektusaival, a támogatási rendszer fiatal gazdákat helyzetbe hozó átalakításával, a generá-
3
IV. évfolyam második szám
cióváltást támogató képzésekkel, tapasztalatszerzéssel, valamint az agrárium és a fogyasztók, a társadalom kapcsolatával. A fiatal gazdák által megfogalmazott javaslat szerint a 2007-2013. közötti idôszakban a fiatal gazdák támogatása egy, az adott gazdaságra elkészített hosszú távú üzleti és fejlesztési tervhez kapcsolódna. Az elfogadott üzleti terv automatikusan lehetôvé tenné az annak megvalósításához szükséges támogatások és egyéb intézkedésekhez való hozzáférést. Ezzel a megoldással biztosítható lenne, hogy a jó eséllyel tudjanak létrehozni a fiatal gazdák hosszú távon is versenyképes gazdaságokat. A fiatal gazdák javasolták, hogy a farm-alapítási támogatás legyen kötelezôen bevezetendô intézkedés, mivel jelenleg ez csak opció a nemzetenkénti támogatások kialakítása során. Magyarországon ez a támogatási forma már megtalálható, maximálisan kihasználva a rendelkezésre álló szabályozási kereteket. Az elôbbihez kapcsolódik, hogy a fiatal gazdák javasolják, hogy ne csökkenjen a farm-alapításhoz kapcsolódó egyszeri támogatás és kamattámogatás maximálisan adható mértéke, maradjon az a ko-
A fiatal gazdák képviselôi Dr. Nyújtó Ferenc úrral Luxembourgban
Budapesttôl Budapestig Közép-Európai fiatal gazda együttmûködés 1998-2005. Egy hosszú, 1998. óta tartó folyamat ért véget 2005. május 8-án Luxembourgban Szász Péter CEJA alelnökké választásával. Akkor, 1998-ban kezdôdött el ugyanis a fiatal gazda szervezetek együttmûködése a régióban. Az AGRYA számára megalakulásától nagyon fontos volt a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, gondozása. Ennek két szintjével foglalkoztunk. Egyrészrôl felvettük, fenntartottuk a kapcsolatot az Európai Unió szintjén mûködô nemzetközi szervezettekkel, nevezetesen a CEJA-val, mint agrár szervezettel és az akkor még ECYF4HC nevet viselô falusi fiatalokkal foglalkozó szervezettel. A nemzetközi szervezetekben végzett munka magával hozta a kétoldalú nemzetközi kapcsolatok elmélyülését is. Itt természetes módon a környezô tagjelölt országokban tevékenykedô szervezetekkel kerestük a kapcsolatot. A tagjelölt országok között azonban
Az európai fiatal gazdák képviselôi a miniszteri találkozón rábbi évek szabályozásához hasonlóan maximálisan 55 ezer euró. A versenyképes mezôgazdasági üzemek kialakítása, fejlesztése folyamatosan megkívánja a gazdák egyéni tanulását, tapasztalatszerzését is. Ehhez kapcsolódóan javaslatként fogalmazódott meg, hogy induljon el egy európai program, amely lehetôvé teszi a különbözô országok közötti csereprogramok, szakmai utak lebonyolítását a gyakorló fiatal gazdák részvételével. Ezen túl a fiatal gazdák tevékenységét segítendô, hatékony és specializált tanácsadói hálózat mûködtetése látszik szükségesnek. A rendezvény hangsúlyozottan a kommunikációt, a közös gondolkodást elindító, információcserét lehetôvé tevô alkalom volt, ahol a döntéshozatalra kellô hatással bíró személyek vettek részt. Így különösen fontos volt, hogy mindkét résztvevô fél, a miniszteriális képviselôk és az érdekképviseletek munkatársai is nagyon pozitívan értékelték a rendezvényt. A munkacsoportok plenáris ülésen elhangzott összefoglalói alapján a fiatalok javaslatait támogathatónak, mindenképpen megfontolandónak ítélték. Természetesen a végsô döntések meghozataláig még hosszú az út…
csak a Szlovéniában, a ZSPM-nek volt értékelhetô aktivitása. Hamar megtaláltuk a közös hangot velük és 1997-2004. között 11 szakmai útra került sor a két ország között. Lengyelországban azonban több szervezet is volt, mint kellett volna. Ezek hol feltûntek, hol eltûntek a nemzetközi színpadon, nehéz volt velük a kapcsolatfelvétel. A kezdeti nehézségek után aztán megtaláltuk azt a két szervezetet, amellyel azóta is együtt dolgozunk: ZMW – Zwiazek Mlodziezy Wiejskiej és a ZZ CNMR Zwiazek Zawodowy Centrum Narodowe Mlodych. Csehországban nem volt fiatal gazda szervezet, akkor 1997-98-ban alakulgatott egy azóta már komoly agrár-média vállalkozást felépítô szakember munkájával. Szlovákiában szintén nem létezett ilyen szervezet. Romániát, a román fiatal gazdákat (?) egy alapítvány (!) képviselte éveken át a CEJA rendezvényein, aztán el is tûntek, ki tudja miért. A nemzetközi szervezetekben végzett munka nagyszerû barométere volt annak, hogy éppen hol is tart a csatlakozás folyamata. Így 1997-tôl volt érezhetô igazán, hogy komolyan elôkerült az EU újabb bôvítése. Ez év decemberében szervezett a CEJA Brüsszelben egy konferencián, ahova meghívták a tagjelölt országok fiatal gazda szervezeti és az agrár kormányzati képviselôit. A rendezvény eredményeként a CEJA a COPA-COCEGA partnereként
IV. évfolyam második szám
4
kidolgozott és lebonyolított egy Phare programot, amely a gazda szervezetek szervezeti felkészítését célozta az EU tagságra. A kedvezô környezet arra inspirált bennünket, hogy kísérletet tegyünk arra, hogy összehívjuk a közép-európai régióban mûködô, alakuló fiatal gazda szervezetek képviselôit. A rendezvényre 1998. februárjában került sor Budapesten a lengyel, a szlovén, magyar szervezetek vezetôinek és a CEJA képviselôinek részvételével. Meghívást kapott még a cseh szervezet megalakulását akkor elôkészítô két cseh kolléga is. A rendezvény végsô konklúziója az volt, hogy mindenképpen szükséges a szorosabb együttmûködés a régió szervezetei között. Ehhez rendszeresen találkozni, információt cserélni, egyeztetni szükséges. A résztvevôk döntöttek egy együttmûködési program elindításáról CERYC – Central European Rural Youth Co-ordination – néven. A cél az volt és nagyjából változatlan azóta is, hogy hangoljuk össze a nemzetközi szervezetekben végzett munkánkat, közösen hallatva a hangunkat próbáljuk meg elérni a hatékonyabban érdekérvényesítést. A CERYC gondolat azóta is életben maradt, a résztvevô szervezetek képviselôi minden évben találkoztak. Ezek a találkozók az aktuális témák köré épülve a közös vélemény kialakításához elengedhetetlenek voltak. Ezen túl segítettek abban, hogy a résztvevôk között kialakuljanak a szervezeti együttmûködések sikerének zálogát jelentô személyes kapcsolatok, hogy megismerjük egymás munkáját, kapcsolatait, sikereit, kudarcait. Így a CERYC részesei nagyon tisztán látják a partnereik erôsségeit, gyengeségeit, tudják, hogy miben és mennyiben számíthatnak egymásra. Az elôbbi folyamatba illeszkedôen kezdte meg az AGRYA a 2005. februári újabb budapesti találkozó megszervezését. A tapasztalataink azt mutatták, hogy a CERYC együttmûködésnek intézményesebb tartalmat, szervezettebb mûködést kell adni. E nélkül ugyanis a régió, az új tagországok szervezetei nem lesznek képesek a helyzetükbôl adódó speciális érdekeiket megjeleníteni, képviselni a CEJA-n belül. A rendezvény idôpontjában már javában zajlott a CEJA lobbi tevékenysége a „Fiatal Gazda Csomaghoz” kapcsolódóan. Így mi is szerveztünk lobbi találkozókat, támogatandó a CEJA munkáját. A részletes program a következô volt.
nök, Filippo Valentini megbízott fôtitkár, és a spanyol ASAJA 2, Brüsszelben dolgozó munkatársa. A házigazda AGRYA részérôl az Elnökség és a külügyi munkacsoport tagjai voltak részesei a rendezvénynek. A találkozó hivatalos programját megelôzôen Giacomo Ballari, Filippo Valentini, Szász Péter, Simon Attila, Mikula Lajos külön
Lengyel Zoltán, Giacomo Ballari, Dr. Magda Sándor, Filippo Valentini és Szász Péter a Mezôgazdasági Bizottságban tett látogatás után találkozott a Dr. Magda Sándorral, az Országgyûlés Mezôgazdasági Bizottságának elnökével, Lengyel Zoltánnal a Mezôgazdasági Bizottság alelnökével és Németh Imre miniszter úrral. Az egyeztetés során Giacomo Ballari bemutatta a CEJA tevékenységét, valamint a fiatal gazdák 2007-2013. közötti támogatásával kapcsolatosan kidogozott „Fiatal Gazda Csomag” nevet viselô javaslatot. A megbeszélések tapasztalatai alapján látható volt, hogy a döntéshozók tisztában vannak a generációs váltás szükségességével. Így elvileg támogathatónak ítélnek minden olyan kezdeményezést, amely ezt segítheti.
Forró Pál
A konferencia résztvevôi A rendezvény címe „Workshop for Central-Eurpoean Young Farmers – CERYC 2005” volt. Résztvevôk voltak Lengyelországból 4 fô a ZMW és ZZ CNRR szervezetektôl, Szlovéniából 4 fô a ZSPM nevû szervezettôl, Csehországból 4 fô az SMA nevû szervezettôl, 2 fô Bulgáriából a BYFA szervezettôl, Romániából 2 fô a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete képviseletében. A CEJA delegációnak tagja volt Giacomo Ballari, azóta elnökké választott akkori alel-
A rendezvény hivatalos programja másnap kezdôdött. A megnyitót Dr. Magda Sándor bizottsági elnök és Forró Pál úr, az FVM képviseletében tartotta. Mindketten más aspektusaiból foglalkoztak a fiatalok ügyével a mezôgazdaságban. Magda Sándor a fiatalok innovatív, friss lendületet adó szerepét hangsúlyozta, amelyhez társul a magas fokú szakmai tudás, a szakismeret. Forró Pál áttekintést adott a fiatal gazdák támogatásának magyar gyakorlatáról és annak várható változásáról. Ez az elôadás azért volt különösen érdekes, mert Magyarországon a résztvevô új tagországok között legelsôként, még 1998-ban került bevezetésre az EU szabályoknak megfelelô támogatási rendszer. Így a magyar tapasztalatok hosszú idôre tekintenek vissza és eredményeik jól érzékelhetôk. Ezt követôen Lengyel Zoltán bizottsági alelnök beszélt a nemzeti agrárpolitikai mozgásterérôl az EU csatlakozás után. Külön hangsúlyozta, hogy csak a felkészült, a megváltozott szabályozási kör-
5
IV. évfolyam második szám
nyezetet jól ismerô, a lehetôségekkel élni képes gazdák lehetnek sikeresek. A fiataloknak megvan minden lehetôségük, hogy sikeresek legyenek, de ez rajtuk múlik.
Baksa Adrienn
Glattfelder Béla
A FVM képviseletében Baksa Adriennn beszélt a 2007-2013. közötti tervezési periódusról, a várható támogatási rendszerrôl. Vendégünk volt Glattfelder Béla Európa Parlamenti képviselô. Elôadása elején nagy vonalakban bemutatta az EP mûködését, az elsô tapasztalatokat. Ezt követôen részletesen foglalkozott az EP elôtt levô agrár témájú ügyekkel, témákkal. Szabó Zoltán a szenior szervezet, a COPA-COCEGA alelnöke bemutatta, hogy milyen módon tudnak az európai agrár érdekképviseletek bekapcsolódni az EU különbözô szintû döntéseinek elôkészítésébe. Az elôadás során a résztvevôk bepillantást kaptak az EU a hihetetlen bonyolult döntési folyamataiba, szembesülve azzal, hogy csak a felkészült, profeszszionális szervezeteknek van csak bármi esélyük az érdekérvényesítésre. Délután az egyes résztvevô Szabó Zoltán szervezetek mutatták be, hogy hogyan változott tevékenységük az EU csatlakozás után, milyen kihívásoknak kell a hazai és nemzetközi környezetben megfelelniük. Már a bemutatkozó elôadások alatt is látható volt, hogy nagyon eltérô fejlettségi szinten vannak a régió szervezetei, ám problémáik hasonlóak. A bemutatkozó elôadások után két munkacsoportban folytatódott a program, az egyikben tartalmi kérdésekkel, közös programok, célok meghatározásával foglalkoztak a résztvevôk, a másikban az együttmûködést intenzívebbé tevô formai és kommunikációs kérdések kerültek elô. A munkacsoporttól vártuk azt, hogy megfogalmazzon egy egyértelmû álláspontot a közös munkánkkal kapcsolatosan, irányt szabva annak. A munkacsoportok munkája megerôsítette, hogy eltérô szervezettségi szinten állnak a résztvevô szervezetek, így a tevékenységük intenzitása is eltérô. Az is megállapítható volt, hogy nagyjából hasonló fejlôdési pályán mozognak a szervezetek, ám annak másmás pontján vannak. A mezôgazdaság, a befogadó vidéki környe-
zet átalakulása visszahat a szervezetek munkájára, nagy mértékben formálja azt. Jól látható volt, hogy a mezôgazdasági szerkezetváltást korábban megélt országokban egyértelmûen kezd elválni egymástól az agrár szakmai munka és a falusi fiatalokhoz kapcsolódó tevékenység, az elôbbi domináns szerepe mellett. Ahol még nem kerületek helyzetbe a fiatalok, ahol még nem meghatározó az egyéni gazdaságok súlya a szektorban, ott még egyensúlyban van a két típusú tevékenység. Minden országra jellemzô volt, hogy forráshiányos a szervezetek mûködése, így idônként a forrásokhoz igazodva vargabetûk iktatódnak a tevékenységbe. A hazai érdekérvényesítô képessége a szervezeteknek igen esetleges, összefüggést mutat a mezôgazdaság szerkezetével, az aktuális politikai klímával. Ennél a témánál a résztvevôk külön hangsúlyozták, hogy a politikai függetlenség, a szakmaiság fenntartása komoly kihívást jelent. A fenti alaphelyzetbôl talán érthetô volt a munkacsoportok munkájának összegzése. A szervezetek közös munkájában, a hálózati mûködésben komoly tartalékok vannak a régió szervezetei számára. A jövôbeni munkát jobban tematizálttá kell tenni, lehetôleg úgy, hogy az lehetôvé tegye a szervezeti tapasztalatok átadását egymásnak. El kell kezdeni konkrét, közös pályázati ötletek kidolgozását, képzések, rendezvények, kommunikációs programok megvalósítását. A kétoldalú kapcsolatok további erôsítése szükséges, meg kell találni a hazai és nemzetközi forrásokat a régión belüli csereprogramok megszervezésére, lebonyolítására. Giacomo Ballari és Filippo Valentini
A CEJA munkájával kapcsolatosan a résztvevôk kinyilvánították, hogy annak szervezeti keretein belül képzelik el a továbbiakban is az agár szakmai nemzetközi kapcsolataikat. Megfogalmazták azonban, hogy a CEJA tevékenysége átalakításra szorul. Jelenleg ugyanis nem jelennek meg kellô súllyal a munkája során az új tagországoknak szóló program elemek. A résztvevôk támogatást, segítséget várnak el a CEJA-tól, elsôsorban a humán erôforrás fejlesztésükhöz kapcsolódóan. Így specializált, a régiónak szóló képzési, vezetôképzési programok szükségesek. A CEJA-nak komolyabb szerepet kellene vállalnia az új és régi tagországok közötti információ csere szervezésében, megteremtve a kommunikáció intézményes formáit, beépítve megvalósuló programjaiba. A CEJA részérôl Giacomo Ballari alelnök úr támogatásáról biztosította a résztvevôket és kinyilvánította, hogy véleménye szerint az új tagországokat egy alelnöknek kell megjeleníteni a CEJA elnökségében. A résztvevô szervezetek ezt a véleményt megerôsítették azzal, hogy támogatásukról biztosították az AGRYA delegáltját a CEJA alelnöki jelelölés esetén. Ez a vitán felüli támogatás bizonyára nagy segítség volt abban, hogy 2005. május 8-án az AGRYA alelnökét Szász Pétert választották meg a CEJA alelnökének.
IV. évfolyam második szám
6
A februári konferencia lezárt egy Budapesttôl-Budapestig terjedô folyamatot. Az elmúlt évek során a régió szervezetei megtanultak együtt dolgozni és képesekké váltak arra, hogy közösen lépjenek fel érdekeik képviseltében. Az, hogy ez mennyire lesz sikeres, még nem tudható. Annyi azonban bizonyos, hogy az AGRYA támogatása vitán felül áll abban, hogy dinamizáljuk a régióban zajló fiatal gazda szervezeti munkát. Ehhez megkaptuk mind régió, mind a CEJA más tagjainak támogatását az alelnöki pozíció elnyerésével. A lehetôséggel azonban együtt jár a felelôsség is, hogy megfeleljük a kihívásnak. Az AGRYA eddigi története alapján bizakodhatunk, hogy ezt az akadályt is sikerrel vesszük.
Látogatás a virágkertészetben A rendezvény második munkanapján farm látogatásokra került sor. Így látogatást tettek a Mórakert Szövetkezetnél, valamint Gyuris Attila virágkertészetében. A napot és a rendezvényt a Csongrád megyei AGRYA tagok képviselôivel folytatott kötetlen egyeztetés zárta, amelynek részeként bepillantást adtunk, hogy mit is jelent a magyaros vendégszeretet.
Az AGRYA Elnöksége nevében köszönetet szeretnék mondani mindenkinek, aki a februári rendezvény megszervezésében közremûködött. A nagyszerû munkájuk segített abban, hogy a magyarokról kialakult kép még jobbá váljon. Ezen túl szeretnék személyesen köszönetet mondani minden olyan jelenlegi és hajdani munkatársunknak, akik a nemzetközi tevékenységben közremûködtek és segítették a mostanra beérett sikerünket.
Mikula Lajos
Szubjektív értékelés a gazdademonstrációról Idôben egy kicsit eltávolodva a gazdademonstrációtól érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen tanulságai voltak annak a majd három hétnek. Nem a megállapodásról, annak értékelésérôl kívánok írni, arról majd véleményt mond az idô. Inkább arról írnék, hogy az AGRYA számára, mint érdekképviselet számára milyen tanulságokat hordozott. Elôre kell bocsátani, hogy ez volt az elsô demonstráció, amiben a Szövetség aktívan részt vett. Talán ez helyénvaló is volt, mert korábban kevéssé voltunk felkészültek a felelôs véleményalkotásra. Az, hogy aktív résztvevôi és nem csak csendes szemlélôi voltunk az eseményeknek, csak a véletlenen és a Szövetség munkatársainak személyes elkötelezettségén, tevékenységén múlott. És itt meg is érkeztünk egy olyan kérdéshez, amelynél el kell idôzni. Mennyire volt elôkészítve a demonstráció, mennyire volt világos a résztvevô szervezetek számára a saját szerepük, feladatuk. A demonstráció elôkészítése gyakorlatilag már januártól, számunkra is tudottan zajlott. Akkor még nagyon úgy látszott, hogy a szenior gazdaszervezet saját akciójaként és neve alatt történik majd minden, a demonstrációval kapcsolatosan a Szövetség részérôl csak a külsô támogatást, egyetértést kérik a szervezôk. Ez változott meg lassan úgy, hogy a szenior szervezet irányító szerepe mellett több szervezet közös akciója lett a demonstráció. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy a szenior szervezet dominanciája mindvégig megmaradt. Az indulás és a végleges állapot között nagy a különbség. Ha a kezdetektôl egyértelmû lett volna a számunkra, hogy több szervezet közös fellépéseként lesz kommunikálva az esemény, akkor határozottan kértük volna az együttmûködés kereteinek pontos rögzítését. A demonstráció alatt végig hiányzott az együttmûködési szabályok világos rögzítése, esetlegesen születtek meg a (közös?) döntések, a szenior szervezet alacsonyabb szintû vezetôi mindvégig éreztették, hogy a rajtuk kívüli
szervezetekre inkább csak statiszta szerep hárul. Ez folyamatos személyes súrlódások forrásává is vált. Szempontjukból ez a hozzáállás még érthetô is, hiszen a szervezési munka oroszlán része az ô vállukat nyomta. A jövôbeni együttmûködéssel kapcsolatosan azonban mindenképpen tanulságul szolgáló jelenséggel szembesültünk. Lehet, hogy tanulni kell még a gazdaszervezeteknek az egymás közötti együttmûködést is. Az elôkészítettséghez tartozik még az is, voltak-e felkészült szakemberek a demonstráló szervezetek mögött, akik valós tárgyaló partnerei lehettek a közigazgatási szakembereknek. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a demonstráció kezdetén komoly zavart okozott volna, ha el kellett volna kezdeni a tárgyalásokat. Nehéz pillanatok voltak, amikor adott helyzetben azzal kellett szembesülni, hogy az érdekképviseletek szakmai munkájához korábban támogatást nyújtó szakemberek egy része köztisztviselô, így nagyon nehéz lett volna ôket a tárgyalóasztalhoz ültetni, mint gazdaszervezeti szakértôket. A hosszú elôkészítés ellenére munkatársaink meglepetten szembesültek azzal, hogy nem állt ugrásra készen a szakértôi stáb, a demonstrá-
7
IV. évfolyam második szám
hogy abban erôsen jelen vannak a kiáltvány, a röpirat jellemzôi is. Az egy más mûfaj, azt nem lehet tárgyalási pozícióként használni. Talán emiatt telt bele néhány napba a szakértôi tárgyalások kezdetén, hogy a felek közösen próbálták értelmezni, megfejteni a petíció pontos követeléseit. Egy szakmailag jól elôkészített dokumentum esetén bizonyára ez az idô is a szakmai álláspontok ütköztetésével telt volna. Összefoglalva a negatív tapasztalatokat. Véleményem szerint a demonstráció, hangsúlyozottan szakmai szempontból, elôkészítetlen, szervezetlen megmozdulás volt. Olyan volt, mint amikor az olaszok tankokkal harcoltak Etiópiában a harmincas években és a bennszülöttek lándzsákkal dobálták meg ôket. Mondanom sem kell, hogy a gazdák képviselôi nem a tankokban ültek. Ha a jövôben sikert akar elérni a gazdatársadalom, akkor felkészülten, világos (nem egyéni) célok mentén ül le tárgyalni. Ha ez nem így lesz, akkor marad minden a régiben, az állam lazán lerázza magáról a gazdák panaszait, gondjait.
ció elsô napjaiban vadászták össze ôket. Ki kell mondani, hogy nem volt összemérhetô az elsô idôszakban a gazdák és az FVM tárgyalóinak szakmai felkészültsége. Ahogyan felállt, bôvült a valós szakértôi stáb, ahogyan már nemcsak a szenior szervezetben betöltött tisztség volt a fokmérô, úgy lettek egyre konstruktívabbak a tárgyalások. Nem is csoda, hiszen az érzelmek helyett egyre inkább a szakmai kérdések kerültek elô. A jövôre vonatkozóan mindenképpen megjegyezendô, hogy felkészült, az egyes részterületeket mélységében ismerô szakértôk nélkül nem szabad semmiféle egyeztetésben részt venni. Azt, hogy mennyire nem voltak kiosztva a szerepek, a feladatok, talán a legjobban Hevesi Pista története szemlélteti. Ha rendesen elôkészített lett volna a demonstráció, ha a profi, az adott feladathoz értô munkatársakat már elôzetesen megtalálták volna, akkor nem lehetett volna a sertéstenyésztést professzionális szinten mûvelô és értô gazda feladatául szabva a sajtószóvivôi szerep. Egy valamiben biztosak lehetünk, hogy az agár felsôoktatásban nem média kommunikációt tanítanak, így legfeljebb az ösztönös készségeire hagyatkozhatott a kolléga. Feladatát ennek ellenére meglátásunk szerint jól látta el (már amíg hagyták), de ez nem a felkészültségén, inkább a személyiségén múlott. A szakmaiság körébe tartozik a „petíció” értékelése; nem tartalmában, hanem funkciójában. A petíció elsôdleges funkciója az lett volna, hogy rögzítse a világos, egyértelmû követeléseket, kéréseket, hogy definiálja a kezdeti tárgyalási pozíciót. Ezt a jelleget a szenior szervezet képviselôi folyton-folyvást hangsúlyozták, kijelentve, hogy a demonstráció végét csak minden egyes pont maradéktalan teljesítése jelentheti. Ilyen szempontból elemezve a petíciót azt észlelhetjük,
Természetesen nemcsak negatív élményt jelentett a demonstráció azoknak, akik abban részt vettek. A legnagyobb dolog, amit a gazdák megélhettek, az az volt, hogy nincsenek egyedül. Képes a gazdatársadalom egyszerre megmozdulni, kiállni az igaza mellett. Az ilyen élmények eddig hiányoztak, de nemcsak az agrárvilágban, de az országban is. Nem biztos, hogy a demonstráció a legjobb út arra, hogy az érdekeinket érvényesítsük, de mindenképpen erôt adhat abban, hogy a megkezdett munkát, építkezést tovább folytassák az agrárium ügyét szívügyüknek tekintô gazdák és szervezeteik. Mikula Lajos
Rövid összefoglaló a Nemzeti Földalapkezelô Szervezet tevékenységérôl az OGY Mezôgazdasági Bizottságában tartott beszámolóról
megyei irodái egyre nagyobb szerepet kapnak a feladatok elvégzésében. A szervezethez tartozik 1849 mûködôképes Helyi Birtokhasznosítási Bizottság. Egy állami tulajdonú termôföld nyilvános pályázat keretében történô értékesítése vagy bérbe adása elôtt ezen bizottságok véleményt nyilvánítanak. A fôbb tevékenységek a következôk voltak.
Az AGRYA munkatársai Gémes László, Hevesi István a tavasztól rendszeresen jelen vannak a Parlament Mezôgazdasági Bizottságának ülésein, mint vendégek, érdeklôdôk. A bizottság által tárgyalt témákról a jövôben rendszeresen adnak majd összefoglalót. Ez a cikk egy kis elôzetes.
Földvásárlás Elsô felhívásra 6 099 db pályázat érkezett be. A pályázatok közül sokat utasítottak el, mert akkor még nem lehetett az osztatlan közös tulajdonú föld egy részét megvásárolni. 3 327 db szerzôdést kötöttek meg, az átlagos havi életjáradék 34 748 Ft, az egy szerzôdésre jutó átlagos terület 3 ha volt. Összesen 660 ha erdô és 7 800 ha szántó volt a megvásárolt terület. Második felhívásra 11 327 db pályázat érkezett be. 9 164 szerzôdés és 25 862 ha föld került megvásárlásra.
Az NFA szervezeti és személyi állománya az elmúlt évben stabilizálódott. Az új szervezeti és mûködési szabályzat elkészült. A szervezet
IV. évfolyam második szám
8
Harmadik felhívásra 7 258 pályázat, 1 110 szerzôdés, 2 600 ha föld került megvásárlásra. Összességében tehát 24 684 db pályázat alapján 13 601 szerzôdést kötöttek, 38 433 ha földterület megvásárlására. Földjelzálog-hitelezés Az NFA az alábbi pénzintézetekkel írt alá együttmûködési megállapodást: OTP Rt., MFB Rt., Konzumbank és kereskedelmi Bank Rt., FHB
Országos Gyûlés, 2005. március 5. A Szövetség Országos Gyûlésére 2005. március 5-én Budapesten a Hotel Ligetben került sor a fiatal gazda konferenciát követôen. A napirend és az események rövid összefoglalása a következô. Dr. Mikula Lajos elnök beszámolt a 2004. évben végzett munkáról. Külön értékelte a 2004. júliusában Phare támogatással elindult szervezetfejlesztési programot. A program érzékelhetôen dinamizálta a Szövetség mûködését, segített abban, hogy tartós növekedési pályára tudjon állni a szervezet. A testületi munka értékelésekor kiemelte, hogy az Elnökség nemcsak döntéshozó szervként funkcionál, hanem tagjai személyesen is kiveszik a részüket a napi tevékenységbôl. A tisztújítás után gyorsan kialakult a belsô munkamegosztás, így szinte minden területnek megvan a maga felelôse. Az adminisztratív feladatok megnövekedése komoly kihívás volt az Országos Irodának. Ráadásul friss munkatársak is bekerültek a stábba, akik szerencsére hamar felvették a ritmust és nagyon gyorsan betanultak a teendôkbe. Az Országos Iroda felszereltsége megfelelô, az új beszerzésekkel teljessé vált a technikai háttér.
Fiatal Gazda Konferencia, 2005. március 4-5. Budapesten, a Hotel Ligetben 2005. március 4-5-én került sor az immáron hagyományosnak mondható fiatal gazda találkozóra, konferenciára. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan aktuális, a napi tevékenységhez kapcsolódó témák kerültek elô.
Földhitel- és Jelzálogbank Rt., Erste Bank Hungary Rt., Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt., HVB Bank Hungary Rt.. Kereskedelmi és Hitelbank Rt.. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a Raiffeisen Bank Rt. Haszonbérleti pályázatok 2004-ben 4 888 ha, 2005-ben 2 140 ha földre írtak ki pályázatot. További 10 500 ha földre tervezik a pályázatok kiírását. A megkötött szerzôdésekben bérleti díjként 500-1710 Ft/AK/év szerepel.
A Szövetség gazdálkodása kiegyensúlyozott volt, azzal együtt, hogy a Phare program elôfinanszírozásának feladata elsôsorban a 2005. évi költségvetést terheli majd. A nemzetközi területen végzett munka a korábbi éveknél magasabb színvonalú volt. Ez részben a nemzetközi munkacsoport megszervezésének, tevékenységének köszönhetô. Ezt követôen az Országos Gyûlés elfogadta a 2005. évrôl szóló közhasznúsági beszámolót és a pénzügyi beszámolót. A Szövetség Alapszabályának kis mértékû módosításáról is döntött az Országos Gyûlés. E szerint a tagdíj befizetésével, a felszólítás ellenére 3 hónapon túl elmaradásban levô tag tagsági viszonya automatikusan megszûnik a három hónap letelte után. Ezen túl az Elnökség döntésétôl függôen a tagfelvételnek feltétele lehet két, már AGRYA tag írásos ajánlása. Tiborcz Eszter alelnök lemondása miatt új alelnököt választott az Országos Gyûlés Gémes László szegvári gazdálkodó személyében.
Ezt követôen a 2007-2013. közötti agrár támogatások rendszerérôl tartott Dr. Maácz Miklós, az FVM fôosztályvezetôje elôadást. A tervezési folyamat aktuális állapota mellett a készülô új szabályozás fôbb tartalmi elemeit is bemutatta a résztvevôknek. A következô elôadás és elôadó a gazdákat különösen izgató kérdésrôl, a Földalap mûködésérôl szólt. A nap zárásaként került sor Tarr Ferenc elôadására az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokról. A közvetlen, kötetlen hangulatú elôadást nagy élvezettel hallgatták a résztvevôk, olyannyira, hogy a tervezettnél jóval hosszabbra nyúlt, a végén már szakmai beszélgetéssé átalakult át.
Dr. Popp József Elôadónk volt Dr. Popp József, aki „A WTO tárgyalások hatása az EU agrárgazdaságára, támogatási rendszerére és várható piaci tendenciák” címmel tartott, szokásához híven igen élvezetes elôadást.
Lengyel Zoltán, Gôgös Zoltán és Dr. Popp József, a fórum résztvevôi
9
IV. évfolyam második szám
A második napon, próbaképpen szakmai fórumot szerveztünk kormánypárti, ellenzéki politikusok és egy kutató részvételével. Így vendégünk volt Gôgös Zoltán alelnök, Parlament Mezôgazdasági Bizottság (MSZP), Lengyel Zoltán alelnök, Parlament Mezôgazdasági Bizottság (FIDESZ) és Dr. Popp József. Kérésünk a fórum kezdetén az volt feléjük és hallgatóság felé is, hogy kerüljék az aktuál-politikát. Ez nagy kérés volt, hiszen a rendezvénytôl kb. 500 méternyire a Felvonulási téren még javában tartott az agrár de-
monstráció. A politika helyett inkább azt kértük, hogy mondják el véleményüket a magyar mezôgazdaság jövôjérôl, hol látják a kitörés lehetôségét. Lássatok csodát a pártpolitika kiiktatása meghozta az eredményét! Nagyon kellemes hangulatú, a lényeggel, a szakmával foglalkozó beszélgetésnek lehettek részesei a jelenlevôk. Azzal váltunk el a vendégeinktôl, hogy a hallgatóság véleményét tolmácsolva visszavárjuk ôket a következô rendezvényen is, csak már hosszabb idôkerettel.
Második Hullám
vezet az EU oktatási struktúrájához kapcsolódik, ellentétben a CEJAval, amely az agrár struktúrához van „bekötve”. A „Rural Youth Europe” szervezet vezetôivel a kapcsolatfelvétel megtörtént és nagyon pozitívan fogadták az AGRYA esetleges újbóli bekapcsolódását a tevékenységükbe. Az AGRYA ugyanis 1999-ig tagja, részese volt a tevékenységüknek, de az agrár-szakmai tevékenység elôtérbe kerülésével eltávolodott a szervezettôl, tagsága megszûnt. Most azonban aktuális a visszatérésünk. A szervezet által szervezett nemzetközi rendezvények, találkozók, képzések lehetôséget jelentenek arra, hogy a magyar fiatalok nemzetközi tapasztalatokat szerezzenek, tanuljanak.
Az AGRYA Elnöksége „Második Hullám” néven új program elindításáról döntött. Az AGRYA, mint generációs alapon szervezôdô agrár szervezet elsôsorban a 20-30 éves korosztály számára szervezi programjait. A célcsoportból életkor miatt kimaradnak azok a gazdálkodók, akik a kilencvenes évek elején, már érett fejjel léptek be a szektorba. Ôk manapság már 50 éves kor körül vannak, így a Szövetség számára közvetlenül nem elérhetôk. Ugyanerre a generációra jellemzô, hogy lassan felnônek a gyerekeik, aki majd átveszik a gazdaságot, ám jelenleg még nem dolgoznak önállóan, vagy tanulnak, vagy a szülôknek segítve lesik el a fortélyokat, vagy egyszerre tanulnak és dolgoznak. Ôket célozza meg a Szövetség új programja, ôk az a második hullám, akik rövidhosszú távon majd átveszik a stafétát szüleiktôl, vagy a munkában megfáradt gazdáktól. Reményeink szerint ehhez a korai nyugdíjazás és a gazdaságok átvételének szabályozása is támogatást, bíztatást ad majd. A program során specializált képzéseket, találkozókat, szakmai tanulmányutakat szervezünk majd. A cél az, hogy a résztvevôket olyan élményekhez jutassuk, amely megerôsíti ôket abban, hogy helyes döntés a mezôgazdaságban keresni a boldogulásukat. Ezt a döntést idônként nehéz meghozni, nagy a csábítás, hogy a fiatal otthagyja a falut, a gazdaságot. Így a programok lebonyolítása illeszkedni fog az életkori sajátosságokhoz, kevéssé formalizáltan inkább az együttmûködést, az élményszerzést helyezve a középpontba. A program megszervezéséhez és finanszírozásához is új, a Szövetség mûködésében most jelen levô partnereket tudunk megszólítani. Az Európai Unió „Youth 2000-2006” programja kimondottan a 26 év alatti fiataloknak szóló szakmai utak, ifjúsági találkozók és csereprogramok lebonyolításához ad támogatást. Ezen túl az ifjúsági programokhoz rendelkezésre állnak elkülönített állami források folyamatosan a rendszerváltás óta. A CEJA kimondottan generációs agrár szervezet. Mellette létezik egy másik európai hálózat a „Rural Youth Europe” néven, amely a falun élô fiatalokkal és nem feltétlenül a gazdálkodókkal foglalkozik. Ez a szer-
Az EU vidékfejlesztési politikája 2007-13. között A vidékfejlesztés fontos terület, hiszen a 25 tagú EU lakosságának több mint a fele vidéki területen él. A Közös Agrárpolitika (KAP) elsô pillérének 2003. és 2004. évi reformját követôen, az új pénzügyi idôszakban (2007-2013.) az agrárfinanszírozási reform középpontjában a vidékfejlesztés fog állni.
A programmal nem titkoltan célul tûztük ki, hogy a résztvevôk késôbb, amikor már önállóan gazdálkodnak, a Szövetség tagjai legyenek, biztosítsák az utánpótlást, az állandó megújuláshoz szükséges erôt, dinamizmust, frissességet. Most kell ezzel foglalkoznunk, amikor megvan a lendület a szervezetben, amikor rögzülnek a szervezeti hagyományok. Az AGRYA nem szeretne olyan szervezetté válni, ahol a generációk közötti együttmûködés abban áll, hogy az idôsebbek jól elmagyarázzák a fiatalabbaknak, hogy milyen is a világ, megmondják a „tutit”. Mi inkább úgy gondoljuk, hogy az életkor egy állapot és mindenkiben, függetlenül az életkorától megvannak az értékek, olyan erôsségek, ami másokban, talán pontosan az idôsebbekben nincsenek meg. A „Második hullám” reményeink szerinti sikere egyúttal azt is jelenti majd, hogy az AGRYA-n belül valós generációs párbeszéd alakul ki és folytonossá tud válni az aktivitás. A program elindításán jelenleg ifj. Bába Miklós és Tollas Gábor dolgozik. Mindketten 21 éves egyetemisták és a fiatal gazda korból életkor alapján igen, ám gondolkodásban nem kiöregedô régi tagjaink fiai. Így aztán a szervezeti elvárások mellett az apai figyelem is segít abban, hogy sikerre vigyék a programot. A program nyitott ahhoz, hogy abba bárki bekapcsolódjon, nem szükséges a Szövetség tagjának lenni. Így minden érdeklôdôt várunk. Információhoz, kapcsolatfelvételhez elegendô egy e-mailt írni az
[email protected] címre. Dr. Mikula Lajos
Az EU vidékfejlesztési politikája – összhangban az Európai Tanács lisszaboni (2000. márciusi) és göteborgi (2001. júliusi) ülésének következtetéseivel – a fenntartható fejlôdést célzó irányvonalat követi. Míg a lisszaboni következtetések azt tûzték ki célul, hogy 2010-re az EU a legversenyképesebb tudás alapú gazdasági területté váljon, a göteborgi következtetések egy olyan, új hangsúllyal egészültek ki, mely a környezetvédelemre és egy fenntarthatóbb fejlôdési modell megvalósítására irányulnak. A salzburgi konferencia következtetéseire (2003. november) és a fenntarthatóság gazdasági, környezet és társadalmi elemeit hangsúlyozó
IV. évfolyam második szám
lisszaboni és göteborgi Európai Tanács stratégiai orientációira reagálva az alábbi 3 fô vidékfejlesztési politikai cél került kitûzésre a 2007-2013. idôszakra vonatkozóan: - a mezôgazdasági ágazat versenyképességének növelése a szerkezetátalakítás támogatásán keresztül; - a környezet és a vidék fejlesztése a földhasználatra nyújtott támogatáson keresztül; - az életminôség javítása a vidéki területen és a gazdasági tevékenységek diverzifikálásának elôsegítése a mezôgazdasági üzemi ágazatot és más vidéki szereplôket célzó intézkedéseken keresztül. Az új vidékfejlesztési rendelettel az 1257/1999 EK tanácsi rendelet hatályát veszti. Az új jogszabály – amely már eljárásbeli kérdéseket is tartalmaz – létrehozza az egységes vidékfejlesztési alapot: az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA). A vidékfejlesztés finanszírozásában megszûnik a kettôsség és kikerül a strukturális alapok közül. A rendelettervezet meghatározza a vidékfejlesztési politikai stratégiai vonatkozásait. Megállapítja a partnerség, a programozási folyamat, az értékelés, a pénzügyi menedzsment, a monitoring és az ellenôrzés szabályait; a felelôsséget megosztja a tagállamok és a Bizottság között. A vidékfejlesztés fokozottabb megvalósítása érdekében a programozási szakaszban az elsô lépés az lesz, hogy a Bizottság elkészíti a három politikai tengelyre vonatkozó EU prioritásokat kitûzô dokumentumot, amely megállapítja az EU szintû erôsségeket és gyengeségeket. Ezt követôen a Tanács meghatározza az EU vidékfejlesztési stratégiáját, amely alapján a tagállamok létrehozzák a nemzeti vidékfejlesztési programjaikat. Az elsô tengelyre (versenyképesség) és a harmadik tengelyre (szélesebb körû vidékfejlesztés) az EMVA minimum 15-15 %-át kell fordítani, míg a második tengelyre (földhasználat) 25%-át. A LEADER tengely számára az Alap legkevesebb 7%-a van fenntartva. A rendelkezésre álló erôforrások összege 2004. évi árakon 88,75 milliárd Euro. Az Alap által finanszírozott tevékenység egyidejûleg nem részesülhet a strukturális alapokból, a kohéziós alapból vagy más pénzügyi konstrukciókból, és csak egy vidékfejlesztési program alapján lehet jogosult a támogatásra. Az Alapból nem finanszírozható költség az ÁFA, a hitelkamat és az érintett mûvelet teljes támogatható költségének több, mint 10%-át kitevô földvásárlás. Minden programnak tartalmaznia kell a LEADER tengelyt a helyi akciócsoportok fejlesztési tervei megvalósításának, mûködési költségeinek, az együttmûködési projektjeinek finanszírozásához. Az Európai Unió LEADER programjáról A ’90-es években felismerték a fenntartó helyi fejlôdés jelentôségét, figyelembe véve a vidéki térségek környezeti, gazdasági, szociális és kulturális dimenzióit. Új, innovatív fejlesztési módszerek kidolgozására került sor, bevonva a helyi közösségeket is a megoldások keresésébe. A „hagyományos” fejlesztési politika átalakítása érdekében született meg a LEADER program. A rövidítés a francia elnevezés kezdô betûibôl származik: Liasion Entre Actions pour le Devlopement de l’ Economie Rurale. (magyarul: közösségi kezdeményezés a vidék gazdaság fejlesztése érdekében.) A program új alapokra helyezi a vidékfejlesztést: egy terület fejlesztési tervét az abban résztvevô önkormányzatokból, a térség vállalkozóiból
10
és civil szervezôdéseibôl alakult Helyi Akciócsoport az ott élôk bevonásával állítja össze. Az elkészült stratégia alapján a döntéshozó egy keretösszeget határoz meg az Akciócsoport számára, amit helyi pályáztatás útján kell a kedvezményezettek számára biztosítani a program megvalósítása érdekében. A LEADER-t az Európai Unió egyik legsikeresebb közösségi kezdeményezésének tartják. Tagállami vélemények Sok tagállam a tematikus tengelyek helyett általános célok rögzítését preferálná. A többség nem ért egyet a három tengelyre fordítandó minimális százalékos arányok meghatározásával. Azon néhányak, akik egyetértenek az arányok rögzítésével, csökkentenék a mértékeket. A nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervvel kapcsolatban több tagállamnak is fenntartásai vannak, mert félnek, hogy túlbürokratizáláshoz vezet. Többen kombinálnák a nemzeti és a regionális vidékfejlesztési terveket. A magyar álláspont Magyarország egyetért az Európai Vidékfejlesztési Politika Bizottság által megfogalmazott általános elvekkel, a rendelet-tervezet általános szerkezetével. Támogatjuk az Európai Vidékfejlesztési Stratégia megalkotását, azonban egyértelmûvé kell tenni az európai, a nemzeti stratégiák, a nemzeti és regionális programok kapcsolatrendszerét. Az egyes tengelyekre minimálisan fordítandó hozzájárulás nagyságrendjét úgy kell rögzíteni, hogy a tagállamok a saját adottságaikhoz igazodva optimális módon alakíthassák ki a felhasználási arányokat. Új intézkedésként be kellene emelni a mezôgazdasági kockázatkezelést a támogatási rendszerbe, különös tekintettel a mezôgazdasági biztosítási díjakra. A rendelettervezethez a következô módosításokat javasolta a Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium. - Az élelmiszeripar és az erdészet esetén legyenek támogathatók a mikro- és kisvállalkozásokon túl a közepes méretû vállalkozások is. - A fiatal gazdák kapjanak kamattámogatást. - Az új tagokra érvényes átmeneti intézkedések 2013-ig maradjanak érvényben. - A beruházásokhoz kapcsolódó hitel kamatköltsége legyen elismerhetô költség. - Támogatást javasolt a le nem vonható ÁFA esetében. A Minisztérium egyetért azzal, hogy a vidékfejlesztési alapot objektív kritériumok alapján osszák el. Az új tagállamok esetén azonban a SAPARD források felhasználásának kezdeti nehézségei miatt a múltbeli teljesítés nem objektív kritérium. Ehelyett azt kellene figyelembe venni, hogy milyen az új tagállamok mezôgazdaságának, vidéki struktúrájának tényleges fejlettsége, nemzetgazdasági súlya a régi tagállamok átlagához viszonyítva. A rendelettervezetet jelenleg a tanácsi munkacsoport és a Mezôgazdasági Bizottság véleményezi. 2005 elsô félévének végére várható az elfogadása.
Összeállította: Boros Andrea
11
Felkészülés ma – a holnap mezôgazdaságára A Fiatal Gazdák Európai Tanácsa javaslata a fiatal gazdák támogatásával kapcsolatosan Az európai gazdálkodás iránya A mezôgazdaság jövôje szorosan kapcsolódik ahhoz, vajon sikerül-e megôriznünk és megerôsítenünk az európai mezôgazdasági modellt, ami sokoldalú, területileg egységesített és változatos, és tenni mindezt olyan vállalkozások rendszerén keresztül, amelyek tudatában vannak gazdasági, szociális és környezeti szerepüknek. A fiatal gazdák célja: nagyobbá és specializáltabbá válni, mint idôsebb társaik Ehhez azonban nemcsak átalakulniuk kell, de jövôbeli bevételeik növelése érdekében változatosabbá, sokoldalúbbá is kell válniuk. Az európai agráriumnak sokkal inkább piacorientáltabbá kell válnia. Tény azonban, hogy a fogyasztók preferenciái sokszor gyorsabban változnak, mint ahogy a gazdák képesek megváltoztatni mezôgazdasági termelésüket. A fiatal generációk sikerének kulcsa az lehet, ha saját képzettségeire összpontosítva olyan irányba tereli a gazdasága fejlôdését, ahol képzettsége, tapasztalata alapján legsikeresebb lehet. Ez a sajátos irány lesz majd az eszköze annak, hogy a mezôgazdasági modell létfontosságú, életképes, egységes, ugyanakkor változatos maradjon, és hogy a holnap agráriuma is „kulturális laboratóriumként” álljon a társadalom rendelkezésére. Ez a laboratórium tárházaként szolgál felbecsülhetetlen értékû örökségünknek: a tudásnak és az ismereteknek. Európa vidéki térségei – ugyanúgy, mint ma is – a parasztságtól fognak függeni, akik a gerincét képezi e területeknek mind szociális, gazdasági és kulturális örökségük megôrzése, mind a környezetvédelem és a környezetgazdálkodás szempontjából. A legfontosabb témák, amivel az európai fiatal gazdáknak foglalkozniuk kell A mezôgazdaságnak újítónak kell lennie nemcsak folyamataiban és termékeiben, de abban a képességében is, ahogyan szembenéz új kihívásokkal, melyeket a társadalmi és gazdasági változások okoznak, és amelyek egyre gyorsabban mennek végbe, megnyitva ezzel az ágazatot a globális szektor felé. Az agráriumnak is láthatónak és megismerhetônek kell lenni valamennyi európai nemzet számára. Minden egyes polgárnak – ha nem is a mezôgazdaságban dolgozik – tisztában kell lennie a gazdák gazdasági, társadalmi és környezeti szerepével. A mezôgazdasági vállalkozásoknak versenyképeseknek és gazdaságosaknak kell lenniük, akár csak a gazdaság többi területének. A fiatal gazdák bevételeinek pedig arányban kell, hogy álljanak a termelô kreativitásának, tudásának és szakértelmének mértékével. A holnap mezôgazdasága csak abban az esetben válhat valóra, ha a ma fiatal gazdálkodóinak lehetôségük van kiaknázni a jelenlegi alkalmakat és lehetôségeket. Elsôsorban ezek a fiatal vállalkozások tudják értelmezni és magukévá tenni ezt a fejlôdési folyamatot, ami – amellett, hogy elôsegíti egy területileg és gazdaságilag egységes fiatal termelô réteg kialakulását, garantálja a termékek minôségét, a környezet gondozását és kézzelfoghatóvá teszi a vidékfejlesztés eredményét. Az európai fiatal gazdák kulcsszerepet akarnak játszani a holnap agráriumának kialakításában. Készen állunk rá, hogy vállalkozói szakértelmünket, tudásunkat és szakképzettségünket felajánljuk
IV. évfolyam második szám
annak érdekében, hogy olyan mezôgazdasági modellt hozzunk létre, amely kielégíti a gazdák igényeit és ezzel egy idôben megfelel az egész társadalom kívánalmainak is. Készen állunk rá, hogy komoly tárgyalásokba kezdjünk lehetséges új termékekrôl (ideértve a biotermékeket is) és szolgáltatásokról, amikkel a gazdák a nemzeti gazdaság szolgálatába állhatnak. Emellett ahhoz, hogy a törpe és kisgazdaságokat fenntarthassuk, újra fel kell élesztenünk a gazdák közötti együttmûködést is. Európa fiatal gazdái felszólítják a politikusokat, hogy szoros együttmûködéssel olyan agrárpolitikát dolgozzanak ki, ami Európa-szerte életképesen tartja az agráriumot és biztosítja számukra, hogy megôrizhessék sarkalatos stratégiai és innovatív helyzetüket. Az európai fiatal gazdák javaslata – Fiatal Gazda Csomag Úgy gondoljuk, hogy a folyamatban lévô vitának egy olyan átfogó intézkedési programcsomag összeállítására kellene összpontosítania, amelyben a fiatal gazdák a vidékfejlesztés 2007-2013-as idôszakában már mint elismert és egyenjogú partnerek vannak feltüntetve. Ez biztosíthatja a folyamatosságot és a fejlôdést az agráriumban hosszú távon, illetve segíti a fiatal nemzedéket, hogy megfontolt üzleti döntéseket tudjon hozni. A Fiatal Gazda Csomagnak tartalmaznia kell egy üzleti tervet, amelyben a fiatal gazdáknak világosan le kell fektetniük az ötleteiket azokkal az átvételi és szabályozási eljárásokkal kapcsolatban, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy egy pénzügyileg is elônyös gazdasághoz jussanak anélkül, hogy a környezeti és társadalmi színvonaluk csökkenne. E folyamathoz a fiatalok segítséget is kaphatnak szaktanácsadói szolgáltatóktól és információs pontoktól, amelyek minden információt rendelkezésére tudnak bocsátani a gazdálkodóknak és a nem gazdálkodóknak egyaránt. Másrészrôl az üzleti terv hozzáférést biztosíthat a gazdaság alapítási támogatáshoz és elsôbbséget sok olyan lehetôséghez a vidékfejlesztésben, amelyek közvetlenül a gazdaságuk fejlesztéséhez kapcsolódnak. Ilyen lehet mint például a szakképzés és szaktanácsadás, befektetési tanácsok, mezôgazdasági környezet-védelem stb. Mindeközben a fiatalok földhöz jutásának meggyorsításához fontos eszköz lehet a korai nyugdíjazási rendszer fokozatos összekapcsolása pályakezdô gazdálkodók induló támogatásával. A csomag segítség lehet, hogy az adminisztrációs eljárások száma csökkenjen a farm alapításban, felszerelésben; segítheti a fiatal gazdák földhöz, területhez jutását, míg más intézkedések a fiatal gazdák újraszervezôdését segíthetik, hozzájárulva ezzel életrevaló és versenyképes mezôgazdasági vállalkozások létrejöttéhez. Ez a programcsomag – ha helyesen lesz kialakítva – nemcsak vállalkozói szellemet injektál a mezôgazdaságba, de olyan társadalmi megegyezésként is funkcionál majd, amelyet minden fiatal gazdának be kell tartania annak érdekében, hogy jogosulttá váljon közpénzek igénybe vételére. Az elôzetes becslések szerint az üzleti terv hatékony eszköze lehet a közigazgatásnak ahhoz, hogy ellenôrizhesse, hogy a közpénzeket megfelelôen, az európai mezôgazdasági modell követelményeinek megfelelôen használták fel, és ezzel biztosítsa azt a jobb gazdálkodást, amely megfelelô az egész társadalom számára. A megújulást segítô gazdasági ötletek gyorsan elterjedhetnek az EU-ban, ha olyan továbbképzési-, és csereprogramok indulnak, amelyek a ma és a jövô fiatal gazdáinak lehetôséget biztosítanak „cserediákként” megtalálni, felfedezni a lehetô legjobb termelési gyakorlatot, új technikákat tanulni, stb. más országokban. Ez a program az ERASMUS-hoz hasonló képzési rendszert jelentene a
folytatás a 11. oldalról mezôgazdaságban. A folyamatot a CEJA koordinálhatná, biztosítva, hogy a nemzeti fiatal gazda szervezetek Európa-szerte az európai elképzeléseket valósítják meg, és hogy az európai vidékfejlesztés megfelelô ágazatát képviseli a program. Az EU-n belül óriási különbségek vannak arra nézve, kik és hogyan juthatnak, jutnak földterületekhez. Miközben a bérlemények használata válik egyre általánosabbá a fiatal gazdák körében az egész Unióban (2000-ben a 35 év alatti gazdák az általuk használt területeknek csak 44%-át birtokolták, míg ez az arány az 55 év felettieknél 73%.). Még mindig nagy különbségek mutatkoznak a tagállamok közt az utódlás kérdését illetôen is, mind az örökösödésre, mind a hagyományokra (új belépôk mezôgazdasági háttér nélkül, a fiatalok hajlandósága, hogy egy másik országban kezdjenek gazdálkodni, stb.) nézve. Hasznos lenne, ha az Európai Bizottság készítene egy tanulmányt, ami ezeket a különbségeket mutatja be a farm alapítás tükrében. Egy ilyen tanulmány megismertethetné a zökkenômentes generációváltás legjobb módszereit, és eszköz lehetne ahhoz, hogy a mezôgazdaságot az EU fiatal generációjának potenciális jövôbeli céljai közé helyezzük. Most, hogy a globalizáció jelei egyre inkább megfigyelhetôek a mezôgazdasági termékek kereskedelmében, minden eddiginél nagyobb szükségünk van a WTO részérôl helyesen megalkotott szabályozásra, ami biztosítja a fiatal gazdák számára, hogy magas életszínvonalon és megfelelô körülmények közt élhessenek. Ami tehát most nekünk kell, az egy olyan keretrendszer, ami igazságos mezôgazdasági kereskedelmet tesz lehetôvé, megbecsüli a helyi sajátosságokat, megvédve az eredeti termelési módszereket, és a nem piac-orientált társadalmi rétegeket segítségül hívva garantálja a gazdák számára a gazdasági, szociális és környezeti szerepük betöltését. A termelés természete önmagában, és a termékek egyre szabadabb mozgása azt sugallja, eljött az ideje, hogy az EU kockázatkezelési eszközeinek határozott fejlesztésébe fogjunk. A fiatal gazdáknak gyakran kell jelentôs kölcsönöket felvenniük a felfutási idôszakban, és sokan specializáltabbak vagyunk idôsebb kollégáinknál. Ez érzékenyebbé tesz miket a piac ingadozásaira és a különbözô kockázati tényezôkre. Végül, de nem utolsó sorban: a KAP-ot (Közös Agrárpolitika) az elmúlt 10 évben háromszor reformálták meg. Legutóbb 2003. áprilisában, amikor leválasztották az agrártámogatásokat (és egy szigorúbb ellenôrzési rendszerhez kapcsolták ôket), de történelmi adatok alapján állapították meg a mértéküket. Szükség van arra, hogy a CAP elsô pilléreként szolgáló támogatások a fiatal generáció számára is elérhetôek legyenek. Ez biztosítja ugyanis, hogy a holnap gazdálkodói is olyan részét képezzék a fejlôdô társadalomnak, ami egészen a végtermék eladásáig megbízható és változatlan. Felszólítjuk tehát minden intézményi és társadalmi partnerünket, hogy haladéktalanul kezdjenek szoros együttmûködésben azon dolgozni, hogyan nézzen ki az Európai Politika (ideértve a CAP elsô és második pillérét is) 2013. után. A fiatalság a jövô Európájának megalkotásához szükséges nyersanyag. Az EU miniszterelnökei már felismerték ezt, mikor megkülönböztetett figyelmet szentelve ügyünknek olyan irányelveket határoztak meg, mint például a nemrég újjáélesztett Lisszabon stratégiai tervezet, amint ezt megtapasztalhattuk a 2005. március 22-23-án tartott találkozón. Most tehát itt az idô a mezôgazdasági miniszterek számára, hogy hasonlóan cselekedjenek és a fiatal gazdák elsôbbségi helyzetét a vidékfejlesztésben valódi elsôséggé emeljék a mezôgazdaság és a vidékfejlesztés valamennyi területén.
Impresszum
Szövetségi hírek – röviden MEPAR hozzáférések A gazdademonstrációt lezáró megállapodás alapján az érdekképviseletek meghatározott számú MEPAR hozzáférést igényelhettek. Az AGRYA számára kiosztott hozzáférések a megye referenseken keresztül érhetôk el és használhatóak. Egyéni weblapok és e-mail címek A Szövetség minden tagja számára ingyenesen biztosít weblapot a www.agrya.hu alatt. Nem kell mást tenni, mint kitölteni az igénylôlapot. Az összes kapcsolódó informatikai feladatot a Szövetség informatikusa végzi el, anélkül, hogy ezzel a gazdának bármiféle gondja lenne. A weblapok egységes megjelenésûek és az igénylô döntésétôl függ, hogy a külsô és/vagy a belsô webterületen helyezi azt el. A weblapon túl lehetôség van agrya.hu végzôdésû e-mail címek igénylésére is. Az e-mail fiókok mérete 20 MB. Szakmai utak külföldre Az ôsz folyamán várhatóan Lengyelországba, Szlovéniába, Németországba szervez szakmai utakat a Szövetség. Az utakra kizárólag az AGRYA tagjai jelentkezhetnek. A költségek közül a Szövetség vállalja az utazási és a szállás költségeket, a résztvevôket terhelik az étkezési költségek. Együttmûködési megállapodás az FVM-el Elôkészítés alatt van egy együttmûködési megállapodás aláírása az FVM-el. A megállapodás hasonlóan a MAGOSZ, a Hangya, a MOSZ és az Agrárkamara már aláírt megállapodásához, elsôsorban a nemzetközi szervezetekben végzett munkához kapcsolódó szakmai együttmûködést szabályozza majd. Szakmai bizottságok A Szövetség meghívást kapott az EMOGA Monitoring Bizottságba, valamint újra delegálunk képviselôt a fiatal gazda támogatással kapcsolatos bizottságba. Megye referensi rendszer Az Elnökség megkezdte a területi szervezeti szint kialakítását. Ennek elsô lépéseként döntés született a megye referensi rendszer elindításáról. A megye referensek feladata a kapcsolattartás az adott megyében tevékenykedô AGRYA tagokkal és a szervezeti partnerekkel (állami szervek, érdekképviseletek, stb.). A megye referensek alapesetben az adott megyében dolgozó elnökségi, felügyelô bizottsági tagok közül kerülnek ki. Hiányukban kerülnek felkérésre a feladatra a tagok közül azok, akik már korábban is igen aktívan kivették a részüket a munkából. A területi szervezeti egységeket elsôsorban regionális szinten szervezzük meg. Az elsô teszt-régió a Dél-Alföld lesz és reményeink szerint már az ôszre feláll és megkezdi munkáját a regionális szervezet. Fiatal Gazda Klubok Tovább folytatódott a Fiatal Gazda Klub rendezvénysorozat. Márciusban Pápán, Abán (Fejér megye), Debrecenben és Szegváron (Csongrád megye) volt szakmai elôadás fiatal gazdáknak, tagjainknak.
A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja
Fiatal Gazda • Kiadja: Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA • Cím: 1138 Budapest, Váci út 134/C VI.28. • Telefon/ fax: 06 1 3200429 • E-mail:
[email protected] • A kiadásért felel: Dr. Mikula Lajos elnök.
