A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja. IV. évfolyam harmadik szám

IV. évfolyam harmadik szám

A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja

Visszatekintés Egy rendhagyó számot tart a kezében a kedves olvasó, hiszen ebben a Szövetség vezetô testületi tagjaival olvashat interjúkat. Több oka volt annak, hogy ebben a formában készítettük el az újság következô számát. Az egyik ok, hogy rendszeresen megkérdezik tôlünk mostanában, hogy „kik vagytok; mi az, hogy AGRYA”. Egy szervezetrôl a tevékenységén túl talán a vezetôi árulják el a legtöbbet. Mivel az újságunk nemcsak a tagjainknak, barátainknak szól, hanem mindazoknak, akik érdeklôdnek a tevékenységünk iránt, leközöljük a vezetô

testületi tagjainkkal készített interjúkat. Annál is inkább érdekesek lehetnek az írások, mert nálunk nincsenek fôállású érdekképviselôk, a vezetô testületek tagjai egyéb munkájuk, szabadidejük terhére látják el a feladataikat. Emiatt aztán nagy valószínûséggel személyükben is ismeretlenek az agrár közélet szereplôi számára. A másik ok, ami miatt a bemutatkozó interjúk közlése mellett döntöttünk, az az elmúlt évben az AGRYA-ban tapasztalt szervezeti fejlôdés volt. Ennek a fejlôdésnek motorja a most bemutatkozó csapat, amelynek kialakulása is része az AGRYA történetének. 1999-ben stratégiai váltásról döntött az AGRYA vezetés. Abban az idôben már látszott, hogy belátható idôn belül Magyarország az EU tagja lesz. A tagsággal meg fog változni sok minden, így az agrár szabályozás gerincét az EU normák adják majd. A sikerhez ezek ismerete nélkülözhetetlen lesz, a felkészültség, szakmaiság felértékelôdik. Ráadásul az az idôszak igen érdekes része a magyar agrártörténelemnek, talán nem vagyunk még elég távol tôle ahhoz, hogy ne a közvetlen élmények hatása alatt nyilatkozzunk róla. Így nem csodálkozhatunk azon, hogy a döntés az volt, hogy az AGRYA-ban kezdôdjön egy csendes, a nyilvánosságot kerülô átalakulás. A cél az volt, hogy készítsük fel a szervezetet az EU csatlakozás utáni idôszakra. Ez jelentette a hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok építését, az infrastrukturális bázis kiépítését, a fenntartható, biztonságos finanszírozás megteremtését. Természetesen a felkészülésnek része volt új, vezetôi szerepre alkalmas munkatársak megtalálása a szervezet tagjai között. A jelzett idôszak nem arról szólt, hogy a Szövetség bármi, rövid távon kecsegtetôt (hatalom, pénz) tudott volna ajánlani. Aki benne volt a szervezeti életben, az egy jó csapathoz tartozhatott, az ajánlat csak ennyi volt. Így azután tisztán, az emberi értékek mentén alakult, formálódott, érett egy együtt dolgozni képes közösséggé a mostani vezetôi csapat. Mindenki megtalálta a helyét az évek során, megismerhettük egymás erényeit, gyengeségeit és ami ennél is fontosabb, kialakult a bizalom a kollégák között. Talán ez a hosszú, jó párszor gondokkal tûzdelt közös út az, ami miatt egy nyitottan mûködô, a belsô érdekkülönbözôségeket kulturáltan kezelni képes szervezetté alakult az AGRYA. Ezeket a gondolatokat szerettem volna megosztani a Kedves Olvasóval. Minden kollégának ugyanazokat kérdéseket tettük fel, ki-ki a maga módján válaszolt azokra. Egy újság címlapja kép nélkül olyan, mint az „i” pont nélkül. Ehhez az íráshoz nehéz lenne képet választani, így aztán egy védett növény az írisz fotóját tettük ide, ami lehetne a jövônk, a fiatalok jövôjének a szimbóluma is. Ezt a törékeny, pici virágot is óvni kell ahhoz, hogy megmaradjon…

Mikula Lajos


2

Dr. Mikula Lajos Kint tombolt a májusi kánikula. Szerencsére az AGRYA irodájában, ahol Dr. Mikula Lajossal a fiatal gazdák elnökével találkoztam mûködött a klímaberendezés. Így aztán még kellemesebben telik a beszélgetésre szánt idô. Hogy rögtön a közepébe vágjunk: az AGRYA-ról keveset lehetett hallani korábban, nem a meghatározó érdekképviseletek között tartották nyílván. Mintha az elmúlt két évben valami pezsgés lenne érzékelhetô a szervezet házatáján, mi ennek az oka? A helyzetet talán azzal a hasonlattal tudnám leginkább érzékeltetni, hogy a maratoni futást sem feltétlenül az nyeri meg, aki rögtön az élre áll, hanem inkább az, aki tovább bírja, megfelelô a kondíciója és idôben hajrázik. Az AGRYA-val is ez történt, történik, hiszen a fiatal gazdák szervezetének volt és van elég ideje arra, hogy megerôsödjön, képessé váljon arra, hogy hosszú távon meghatározó szereplôje legyen az agrár érdekképviseleti világnak. Hogy válaszoljak a kérdésre, az elmúlt éveket a felkészüléssel töltöttük, megtanultuk mûködtetni, fenntarthatóan finanszírozni a szervezetet, építgettük hazai és nemzetközi kapcsolatainkat. Erre, nekünk fiataloknak volt és van idônk, hiszen mi a jövôrôl gondolkodunk és nem a múltból élünk, nem sietünk sehová. Azt a célt fogalmaztuk meg, egyébként még 1999-ben, hogy az EU csatlakozás idejére legyen egyértelmûen agrár profilja a szervezetnek és legyen kész mind a szervezetei infrastruktúra, mind a humán kapacitás az intenzívebb munkára. A múlt évben tehát nem történt más, mint megnyomtuk az indítógombot és talán emiatt tûnik úgy, hogy semmibôl egyszer csak lett egy fiatal gazda szervezet. A valóságban ezzel szemben az történt, hogy a több év befektetése, munkája mostanra érett be. Azt látom, hogy a társszervezetekkel szembeni látszólagos hátrányunk alaposan lecsökkent igen rövid idô alatt. Természetesen tisztában vagyunk az erônkkel, lehetôségeinkkel és nem akarjuk magunkat azonosan mérni nagy és erôs szervezetekkel, az idô azonban nekünk dolgozik. A kérdés az, hogy bírjuk-e a tempót, és képesek leszünk-e a folyamatos megújulásra. Eddig úgy néz ki, hogy mûködik a szervezet, a kollégák még mindig éhesek az új kihívásokra, így aztán nincs baj. Az elôbb elmondottak már megvillantották, hogy mintha alternatív módon gondolkodnátok az érdekképviseleti munkáról. Mi az AGRYA sajátossága az érdekképviseletek között? Az AGRYA sajátossága magában a generációban keresendô, hiszen a derékhad, aki most húzza elôre szervezetet, az a 25-35 éves generációból kerül ki. Innentôl már csak matematika kiszámolni, hogy ôk milyen szocializációs mintát kaptak fiatal felnôttként, hiszen ennek a generációnak, aki 15-20 éves volt a rendszerváltáskor, már egészen más élményei vannak, mint a szenior szervezetek tagjainak, vezetôinek. A másik sajátosságunk abban van, hogy az AGRYA nem szeretne tömegszervezet lenni, inkább az elitista megközelítés jellemzi a szervezetépítést. Az AGRYA a fiatal gazdák egyfajta klubja, ahol megmérik a jelentkezôt, mielôtt a klub tagja lehetne. Hozzánk nem az utcáról esnek be a tagjelöltek, mindig valaki, aki már tag hozza ôket és az újoncok elsôsorban a már tagok személyes tapasztalatai alapján szerzik az elsô információkat a szervezet mûködésérôl. Ezen a módon lehet, hogy lassabban nô, fejlôdik a szervezet, de mindenképpen megalapozott ez a fejlôdés.

Ezen túl a tagsággal együttjárnak kötelezettségek, amit mi komolyan is veszünk. Itt a múlt év elején volt egy komoly váltás, amikor a jelképes tagdíjat alaposan megemeltük és ezzel együtt meghatároztuk azokat minimális szolgáltatásokat is, amelyeket ezért a tagdíjfizetô tagnak kapnia kell kötelezôen. Néhány kollégámban volt kétely, hogy mûködik-e majd az új rendszer, most már egy év távlatából megállapítható, hogy igen. A tagdíj elmulasztása miatt (éves szinten 24 000 forint) csak a tagság 15 %-át veszítettük el, de talán értük nem is kár. Ezzel azonban elértük azt, hogy a tagjaink valóban foglalkoznak a szervezet ügyeivel, felelôsen szemlélik a vezetô testületek munkáját, magukénak érzik a Szövetséget. És ebben a szóban -Szövetség- benne van, ami miatt talán még más az AGRYA. Az AGRYA olyan fiatalok szövetsége, akik feltették a boldogulásukat a mezôgazdaságra, akik túl akarják élni azt a zavaros idôszakot, amiben benne vagyunk. Számunkra a tét nem kicsi, hiszen a jövônkrôl, a talán még meg sem született gyerekeink jövôjérôl is szól mindaz, ami ma körülvesz bennünket. Az a társaság aki magja az AGRYA-nak, már tudja, hogy túlélni csak úgy lehet, ha összekapaszkodunk és ehhez a keretet adja a Szövetség. Emellett az AGRYA és tagjai felelôsséget éreznek a következô gazda generációért is, mivel még nagyon friss a fiatalság élménye bennünk. Lehet, hogy egy kicsit önzôek vagyunk – de jó értelemben, amikor azt képviseljük, hogy a fiataloknak még több lehetôséget, segítséget, támogatást kell kapniuk, hiszen nélkülünk nem lehet a jövôrôl komolyan gondolkodni. Nyugdíjasokkal (amellett, hogy minden tiszteletünk az idôs generációé) az ország nem tudja kihasználni kínálkozó lehetôségeit, nem tud versenyképesen termelô mezôgazdaságot felépíteni, fenntartani. Ehhez kell a fiatalok ereje, lendülete és ebbôl táplálkozik a fiatalok szakmai szervezete is. Végezetül kérlek, mutasd be magad, mivel foglalkozol, hogyan lettél a Szövetség elnöke, hiszen magad nem vagy gazdálkodó?

3


Bizonyos szempontból kakukktojás vagyok a fiatal gazdák szövetségében, hiszen nem gazdálkodom, tanult és gyakorolt szakmám szerint is jogász vagyok. Ráadásul jogászként mindig olyan területekkel foglalkoztam, foglalkozom – nonprofit jog, kisebbségi jog, személyes adatok védelme –, amelyek nagyon távol állnak az agráriumtól. Talán az AGRYA életútja és vele párhuzamosan az én sorosom alakulása magyarázatot adhat erre az elsô látásra furcsa helyzetre. Egyébként nôs vagyok és 36 éves. Igaz, hogy nem vagyok gazda, de megvannak a vidéki, falusi gyökereim. Egy Székesfehérvár melletti faluban nôttem fel, szüleim jelenleg is ott élnek, a lakcímem a mai napig ott van, sôt három éve fejeztem be házam építését a szülôfalumban. Az, hogy éppen most Budapesten élek az nem kis részben pontosan az AGRYAnak köszönhetô. De hát lássuk a történetet. A barátaimmal még 1990-ben létrehoztunk a faluban egy egyesületet, amely kulturális és közösségi programokat szervezett, újságot adott ki, résztvett a helyi közéletben. Az egyesület mûködése kapcsán – magam akkor Budapesten voltam egyetemista – kerültünk kapcsolatba az AGRYA-val, amely akkor még elsôsorban falusi ifjúsági egyesületek szövetsége volt és a tevékenysége csak kis részben kapcsolódott az agrár ügyekhez. 1996-ban a Szövetség elnöke lettem és töltöm be azóta is ezt a tisztséget.

Mindenki formálja, alakítja azt a tisztséget amelyet betölt, velem is ez történt. Az elnöki feladataimban nagyon markánsan jelen van az integratív, képviseleti funkció mellett a napi operatív irányítói feladat is. Magam egyfajta fôtitkár-elnök vagyok, aki felel az adminisztráció mûködéséért, a gazdálkodásért, forrásteremtésért, a nemzetközi kapcsolatokért és igyekszik megteremteni az egységet a fiatal gazdák közösségén belül, inspirálja a stratégia gondolkodást, elôbbre néz a mindennapoknál. Pontosan ez utóbbiak esetén inkább elônynek, mint hátránynak érzem, hogy nem vagyok gyakorló gazda, hiszen függetlenül, bármilyen személyes vagy ágazati elkötelezettség nélkül tudok gondolkodni, cselekedni. Távolabbról nézve lehet, hogy jobban látszanak a problémák és lehetôségek egyaránt. Ezen túl az AGRYA és annak vezetése is igazi közösség, ahol a tagok és vezetôik között valós kapcsolat van. Magam és minden kollégám is úgy gondoljuk, hogy feladatunkat elsôsorban a közösség érdekében látjuk el, a tisztségben a felelôsség és nem a hatalmi pozíció az elsôdleges. A munkámat úgy gondolom jól végzem és ennek köszönhetô, hogy én maradtam az elnök. Ezzel együtt én a vezetôi csapat tagja és nem fônöke vagyok. Köszönjük a beszélgetést! -zs-

Szász Péter Kérlek mutasd be magadat! Erdélyben születtem 1976-ban, általános iskolai tanulmányaimat ott végeztem. A gimnáziumot Székesfehérváron a Teleki Blanka Gimnáziumban végeztem, majd Gödöllôn az Agrártudományi Egyetemen folytattam tanulmányaim. Egyetemi végzettségem környezetgazdálkodási agrármérnök. Gödöllôi egyetemi tanulmányaimat megszakítva egy évig Franciaországban folytattam tanulmányaim a Toulouse-i Mezôgazdasági Fôiskolán. Itt térinformatikát tanultam, valamint az EU mezôgazdasági rendszerét tanulmányoztam. Az egyetem befejezése után a Sárvíz kistérségben helyezkedtem el és 10 önkormányzat pályázati ügyeit menedzseltem. Közben létrehoztam egy tanácsadó irodát, amelyben fôleg mezôgazdasági beruházásokhoz adunk pénzügyi és pályázati tanácsokat. Egy éve házas vagyok és május 9-e óta egy fiú gyermek édesapja. Szabadidômben érdekképviseleti munkát folytatok, de ami ennél fontosabb telente síelek, nyaranta hegyet mászok és vitorlázni tanulok. Jelenleg még nem rendelkezem komoly, termelô gazdasággal. Összes területem mintegy 12 ha, melyet Székesfehérvártól 25 kmre Aba nagyközség területén vásároltam. A célom családi beruházásban egy 5 ha-os üvegház felépítése, melyre reményeim szerint mintegy 3 éven belül kerülhet sor. A kertészetben fôleg salátát és fûszernövényeket termesztenénk. Az újszerû technológia révén szabályozott körülmények között folyna a növények termesztése. Az automatikusan vezérlés segítségével temperált, világított és tápoldatozott üvegházban termesztô-asztalokon, poharakban termesztenénk a növényeket. Az intenzív ám mégis növényvédelemmentes technológiának köszönhetôen az elôállított termékek igen magas minôségûek. A kész növényeket szedéskor kis tasakokba csomagoljuk, majd dobozokba csomagolva kerülnek a boltokba. A növények mivel a tôzeges pohárkával együtt kerülnek piacra, hûtött környezetben mintegy 2 hétig minôségi romlás nélkül

tárolhatóak. A rendszer kapacitása hektáronként és naponként 17 000 darab növény. A foglalkoztatottak száma hektáronként 8 fô. Reményeim szerint a beruházás elsô üteme idén novemberben megkezdheti a próbatermelést. Ehhez el kell készülnie egy 1 haos üvegháznak, valamint az azt kiszolgáló épületeknek. A gazdaságban az én szerepem a termelés irányítása és felügyelete lesz. Mi a feladatod az AGRYA-ban? Az AGRYA tevékenységében intenzíven három éve veszek részt és 2004. óta a szervezet alelnöke vagyok, 2005 májusától az AGRYA


küldöttjeként a CEJA – Fiatal Gazdák Európai Tanácsa alelnöke is vagyok. Az AGRYA alelnökeként az én feladatom a szervezet képviselete az AVOP és NVT Monitoring Bizottságban. A CEJA alelnökeként feladatom a kelet-közép európai régióban a fiatal gazda szervezetekkel való kapcsolattartás, a szervezetek európai integrációjának segítése. Emellett az elnökségi csapatban én vagyok a „szaki”, általában a száraz, kizárólag szakmai szempontú szakértôi feladatok jutnak nekem. Mit jelent a számodra az, hogy valaki gazda, létezik-e a gazda életstílus? Számomra a gazda szónak nincs semmilyen különös jelentése. Ezt is egy foglalkozásnak tartom, amelynek megvannak a maga sajátosságai. A gazdatársadalom feladata a mezôgazdasági termékek elôállítása. A termékeit a piacokon értékesítve jövedelme keletkezik, amelyet újra a termelésbe forgatva folytatja termelését. Ideális esetben, feltételezve egy mûködô piacot, ez a folyamat önmagát megújítva lehetôséget teremt a gazdálkodó számára tevékenysége megújítására. Sajnos a magyar mezôgazdaságban ezek a piaci elvek közel sem teljesülnek, ebbôl adódóan a rendszer nem szabá-

4

lyozza saját magát – utat engedve a piaci szabályozásnak – hanem az állam vállalta a szabályozó szerepet. Ez az, ami ahhoz vezetett, hogy feltehetjük azt a kérdést, mit is jelent az a szó, hogy gazda. A gazda egy normális világban egy olyan személy, aki a környezete erôforrásait használva állít elô a társadalom számára javakat, miközben hozzájárul a társadalom és a természet folyamatos megújulásához. Hol látod az AGRYA szerepét az érdekképviseletek között? Az AGRYA jellegébôl adódóan generációs érdekképviselet, ebbôl adódóan nem lehet célja egy túl széles tagság kialakítása. Nagyon fontosnak tartom ugyanakkor a politikai térfelektôl való távolságtartást – létfontosságú a tisztán szakmai renomé megôrzése, hiszen ellenkezô esetben egy politikai váltás esetén maga alá temet minket a politika. Fontosnak tartom a tagjaink közvetlen szakmai részvételét a szervezet életében, hiszen semmi értelme annak, hogy az elnökség a saját véleményét képviseli az érdekegyeztetésben és nem a tagság véleményét. Reményeim szerint, ha ki tudunk alakítani komoly szakmai véleményeket, akkor a jelenleg meglévô szakmai reputációnk megôrizhetô, esetleg javítható is. -zs-

Hevesi István Kérlek mutasd be magadat és gazdaságodat! A Csongrád megyei Mindszenten élek. Ha nem is sokkal, de már elmúltam 30 éves. Családi gazdaságunk története mintegy 30 évvel ezelôtt kezdôdött, amikor édesapám a mindszenti ÁFÉSZ vágóhíd vezetése mellett elhatározta, hogy sertéshízlalásba kezd. Elôször a házunknál kezdett gazdálkodni, majd ahogy nôtt az állomány egy másik portát vett és oda épített egy 300 hízó elhelyezését biztosító hizlaldát. Így iskolai tanulmányaim mellett gyakorlati képzésben is részesültem, s mellesleg sikerült egy-két sertésválságot is túlélni. Az általános iskola után már céltudatosan a hódmezôvásárhelyi Mezôgazdasági Szakközépiskolát választottam, ahol 1993-ban technikusi vizsgát tettem. Ezután következett a fôiskola Hódmezôvásárhelyen, ahol 1996-ban végeztem. Elmondhatom, hogy már ekkor specializálódtam, családi indíttatásból a sertéstartásra koncentráltam, ezért a szakdolgozatom célállata a sertés lett. A szakdolgozatot egy Tudományos Diákköri Konferencián adtam elô, ahol felfigyelt rám a környék egyik nagy gazdasága, a Pankotai Agrár Rt. 1996 nyarán elfogadva az ajánlatot, s egy kicsit „elárulva” a családi gazdaságot, elkezdtem dolgozni Pankotán. Rövid gyakorló idô után közölték, hogy rám bízzák az Angliából importált Seghers nagyszülô állományukat. Ez azt jelentette, hogy szinte az iskolapadból kiesve rám bíztak egy 200 kocás telepet és 15 dolgozót. Itt sikerült megtanulnom a tenyésztés, az állategészségügy rejtelmeit valamint az adminisztráció „gyönyöreit”. 1998-ban egy szomszéd feljelentette Mindszent belterületén elterülô hizlaldánk miatt édesapámat. (Azóta tényleg ôszinte köszönettel tartozunk neki.) Ekkor válaszút elé kerültünk: megszûnünk vagy egy új telepet építünk külterületen. Végül úgy döntöttünk, hogy visszajövök a családi gazdaságba és beadunk egy épület felújítási pályázatot az FVM-hez. A pályázat

nyert és felépült egy 60 kocás komplett sertéstelep. Mire elkészült ráébredtünk, hogy kicsi, ezért tovább bôvítettük, s ezzel elértük mai méreteit, ami 150 kocának és szaporulatának modern elhelyezését teszi lehetôvé. Rájöttünk ugyanis, hogy nem csak hízót kell tenyésztenünk, hanem ha lehet kocasüldôt is. Mára már ez a fejlesztés is megtörtént és az éves kocasüldô forgalmunk kocalétszámra vetítve igen elôkelô helyen szerepel az országos listákon. 1998-ban még nem rendelkeztünk földterülettel, azonban mára már mintegy 250 hektár földterületet mûvelünk meg. 2004 ôszén beadtunk egy AVOP pályázatot a teljes szántóföldi géppark be-

5


szerzésére. Így mostanra e nyertes pályázatnak köszönhetôen rendelkezünk a fenti földterület megmûveléséhez szükséges gépekkel is. Ahogyan az az eddigiekbôl is látszik minden, a gazdasággal kapcsolatos beruházás megvalósításához pályázatot nyújtottunk be, s a pályázatokon nyert pénzbôl végeztük el a fejlesztéseket. Mindez elôrelátást, felelôs gazdálkodást kíván. Tisztában kell lenni azzal, hogy mit akarunk megvalósítani, elérni, milyen fejlesztéseket szeretnénk, mert a hiteleket vissza kell fizetni. A gazdaságon belül az én feladatom az adminisztráció, az állategészségügy, a tenyésztés, a vevôkkel való kapcsolattartás és a növénytermesztés néhány fázisa, így elmondhatom, hogy nagyon jó rálátással bírok a gazdaság mûködési folyamataira, s ezt a tapasztalatot nagyon jól tudom hasznosítani az AGRYA-ban is. A gazdának lenni sajátos életmód, ami számomra egyenlô a szabadsággal. Kezdôdik a növények, állatok szeretetével és végzôdik az alkalmazottak családjai iránt érzett felelôsséggel. Gazdaként ugyan a magam ura vagyok, de rengeteg befolyásoló tényezô határozza meg a munkámat, például az idôjárás. Ez egy olyan szakma, ahol soha nem leszünk és lehetünk okosak ezért folyamatosan tanulni, képezni kell magunkat. A párkapcsolatok ezt a nyüzsgô, kevés pihenéssel járó, kevésbé családcentrikus életmódot általában nehezen viselik. Mindössze két hobbim van. Az elsô a foci, amirôl sajnos jobban tudok már beszélni, mint mûvelni. A másik az önkormányzati képviselôség. Úgy gondolom, hogy nekünk fiataloknak is bele kell már szólnunk településeink fejlôdésébe, mert bizony egyes képviselô testületekre ráfér a friss gondolat és lendület.

Mi a feladatod az AGRYA-ban? Az AGRYA-val már jó néhány éve tartom a kapcsolatot, s veszek részt a munkában. 2001-ben részt vettem az AGRYA által szervezett szakmai továbbképzésen Franciaországban, ahol mindannyian megtapasztalhattuk, hogy francia versenytársaink cseppet sem ügyesebbek nálunk és lehet „keresnivalónk” a mezôgazdaság területén. Ez komoly lökés volt számomra, hogy folytassuk azt, amit elkezdtünk. Az AGRYA elnökségének tagja vagyok már több, mint egy éve. Emellett a Dél-Alföld regionális koordinátora vagyok. Feladatom fiatal gazdák „felkutatása”, a velük való folyamatos kapcsolattartás és információval való ellátás, továbbképzéseik megszervezése. Hogyan látod az AGRYA szerepét az érdekképviseletek között? Szerény véleményem szerint az AGRYA-ra szükség van, mert kell egy olyan érdekképviselet is Magyarországon, amely szigorúan csak a szakmaiságról szól és semmi másról. Azért is vagyok ennek a szervezetnek a tagja és ajánlom fel a munkámat, mert hiszem, hogy a többi szervezetbeli társam is hasonlóan gondolkodik. Látva társaim, barátaim elszántságát, úgy gondolom, hogy nem vagyunk rosszabbak, felkészületlenebbek más érdekképviseleteknél, s látva elhivatottságukat tudok erôt meríteni saját gazdálkodásomhoz is. Munkám során szeretném megosztani tapasztalataimat a most induló fiatal gazdákkal, hogy tudjanak tanulni hibáinkból. -zs-

Gémes László Kérlek mutasd be magadat, gazdaságodat! Mezôgazdasági tevékenységemet 1994-ben kezdtem meg. Az akkori barátnôm – aki jelenleg már a feleségem – egyik unokatestvérének férje traktorral végzett szolgáltatást más gazdáknak. Egyszer elvitt magával dolgozni s akkor jött az isteni szikra, hogy ez nagyon jó és nekem is kell egy traktor. Ehhez az induláshoz azt hozzá kell tenni, hogy 3 éves koromban szüleimmel Budapestre költöztünk, ott éltünk 14 évig, s én itt vendéglátóipari szakközépiskolába jártam. Igaz, már itt is érdeklôdtem az agrárium iránt, ugyanis kertes házban laktunk, s itt nyulakat, galambokat tartottam, amikkel a gyáli piacon kereskedtem. Ebbôl volt annak idején a zsebpénzem. 1989-ben jött egy sugallat, s mondtam szüleimnek, hogy mi lenne, ha visszaköltöznénk Szegvárra. Nem sokat kellett ôket gyôzködni, így visszaköltöztünk. 1994. októberében vettem meg az elsô traktoromat egy MTZ 50-es derékgyötrô és halláskárosító csúcsmodellt, természetesen hitelbôl. Ezzel az ócskavassal elôször másoknak dolgozgattam úgy, hogy a munkaeszközöket kölcsönkértem. 1995-tôl kezdtem el saját birtokom kialakítását. Ekkor nagyapám kárpótlási árverésen vett 7 ha földet, amit kibéreltem tôle, édesanyám pedig 0,7 ha földet vett, amit ingyen használhattam. Ezeken a földeken fôleg gabonát termesztettem, amit saját állatállományom etetésére használtam fel. Szarvasmarhát hizlaltam és körülbelül 25-30 darab sertést tartottam egy évben. Az évek során kb. 18 ha-ra növeltem a birtok méretét és vásároltam teheneket tejtermelés céljából. Idôközben a gépparkom bôvítettem használt munkaeszközökkel, s az „ócskavasat” is kicseréltem egy Universal típusú traktorra. Ezekben az években a mezôgaz-

dasági szolgáltatás is egyre nagyobb hangsúlyt kapott a gazdaságomban. 1997-ben belekezdtünk a zöldségtermesztésbe is, ami fejeskáposzta, fehérpaprika fólia alatti hajtatását jelentette.


Csak azért, hogy az eredeti szakmámhoz is hû maradjak, 1997. augusztusától kibéreltem egy sörözôt Szegváron, ahol disco is üzemelt. Ez a párhuzamosság 2001-ig mûködött. Ezalatt több vendéglátó egységet is béreltem, de rájöttem, hogy hosszú távon ez nem az én világom, s 2002-tôl csak a mezôgazdasággal foglalkozom. Ekkor vágtam bele elsô komolyabb beruházásaimba, ami egy új körbálázó és egy új gabonavetôgép beszerzésébôl állt. A faluban kinevettek, s mondták, hogy úgyse bírom a hiteleket fizetni. Hát ez nem jött be nekik. A birtokom ekkorra már 80 ha-ra nôtt. 2000-ben egy 1967-es évjáratú Class Colombus 1.8 m-es vágóasztalú parcellakombájnnal kezdtem meg a betakarítás hadmûveletét, amivel minden út külön kaland volt. Ezt a gépet csak egy évig tudtam használni, mert kinôttem. 2001-ben vettem egy 1976-os évjáratú Epple mobil típusú kombájnt, ami már 3 m-es vágóasztalú volt, amivel annyi munkám lett, hogy 2003-ban belevágtam egy új New Holland CS 540-es kombájn vásárlásába, ami már 5,1 m-es vágóasztalú és 240 LE motorteljesítményû gép. Idôközben a bérmunka mennyisége és a földterületem annyira megszaporodott, hogy az állattenyésztéssel és a zöldségtermesztéssel felhagytam, azóta csak gabonatermesztéssel és szolgáltatással foglalkozom. Jelenleg már 200 ha-on gazdálkodom, s közel 1000 haon végzek szolgáltatást, ami aratást, bálázást és vetést jelent. A gépparkom mára szépen felfejlôdött s megfiatalodott. 33 éves vagyok, 1996-ban megnôsültem, s azóta született két kisfiam, akik már nagy érdeklôdést mutatnak a mezôgazdasági gépek iránt, igaz, ez még lehet, hogy kisfiúi érdeklôdés. A feleségem egészségügyi dolgozó, ápolónô. Hogyan kerültél kapcsolatban az AGRYA-val, mi a feladatod a szervezetben?

6

2002. februárjában részt vettem egy konferencián Budapesten, amit az AGRYA rendezett. Itt találkoztam elôször az egyetlen magyar fiatal gazda szervezettel, aminek nagyon örültem, mert láttam, hogy a fiataloknak van keresnivalójuk a mezôgazdaságban. 2003-as tisztújító közgyûlés után fogalmazódott meg bennem, hogy ennek a szervezetnek igenis helye van az érdekképviseletek között, s segítsen a fiataloknak, a fiatal gazdálkodóknak helyüket megkeresni és megtalálni a társadalomban és az agráriumban. Ez igen nehéz feladat, ugyanis eddig a senior szervezetek látták el az érdekképviseleti feladatokat több-kevesebb sikerrel, s eddig kimondottan a fiatalok érdekeit és céljaikat senki sem képviselte. Ezek a szervezetek inkább csak a jelennel törôdnek, „tûzoltó munkát” végeznek, s a jövôképük bizonytalan, amit a 2005. évi gazdademonstráció is szemléltetett. Itt látom nagy szerepét az AGRYA-nak, hogy egy jövôképet alkosson, s folyamatosan próbálja a fiatalok, az agrárium érdekeit politikamentesen minden közegben képviselni. Nagyon örülök, hogy ennek a folyamatnak aktív részese lehetek, ugyanis 2005. márciusától az Országos Gyûlés megtisztelt egy alelnöki poszttal a szervezetben. Tapasztalataimmal és gondolataimmal próbálom ezt a folyamatot, s szervezetet segíteni. 2005. februártól én látogatom a szervezet képviseletében – mint vendég – a Parlament Mezôgazdasági Bizottsága üléseit, ahol értékes információkat gyûjtök a szervezet és a fiatal gazdálkodók számára. A bizottságban nagyon fontos az emberi kapcsolatok kialakítása, ugyanis így alapozható meg a hatékony munka mind a politikusokkal, mind a Minisztérium dolgozóival hosszú távon, eredményesen és szakmai alapon. Ugyanis bármilyen kormány lesz pozícióban, nekünk akkor is a jövônk az agrárium és életkorunknál fogva mi veszíthetjük a legtöbbet. -zs-

Simon Attila Kérlek mutasd be magad és gazdaságodat! 1960-ban születtem Miskolcon, de Kazincbarcikán nôttem fel, mely az akkori gazdasági rendszer egyik vegyipari központja volt. Ennek ellenére, vagy éppen ennek hatására teljes mértékben elfordultam az ipartól és a vegyipartól. Függetlenül attól, hogy szüleim és a rokonságom majd minden tagja vegyész, én magam kertész lettem. Pályafutásom alatt dolgoztam öntözési és gyümölcstermesztô specialistaként, és növénytermesztô specialistaként a Csányi Állami Gazdaságban. 1994 és 2002 között Hatvan, Csány, Boldog és Heréd községek falugazdászaként tevékenykedtem. 2002 nyarától pedig Hatvan Város Önkormányzatának mezôgazdasági és környezetvédelmi szakreferense vagyok. Feladatomnak érzem a természet és környezetünk védelmét, valamint a megfelelô információ-áramlás kialakítását a Hivatal és a mezôgazdasági termelôk között, valamint az ügyfelek széleskörû tájékoztatását. Gazdaságom Heves megye legnyugatibb csücskében található, Budapesttôl 62 km-re. Hatvan város és Csány község határában fekszik a hatvani homokháton. Ezen a területen évszázadok óta termelnek zöldséget és gyümölcsöt. A hagyományos tájfajták mellett (csányi dinnye, hatvani paprika és paradicsom) ezen a területen mindig biztos megélhetést jelentett az intenzív gazdálkodás. A Zagyva folyó kavicsteraszán kialakult homokhátsági térség – a könnyen felmelegedô talajnak és a felszín alatti vízrétegeket tápláló forrásoknak köszönhetôen – biztos gazdálkodást tesz lehetôvé. A fôváros közelsége pedig jelentôs piaci lehetôségként kínálkozik az értékesítésben.

A gazdaságom 1992-ben indult a Csányi Állami Gazdaság egykori gyümölcsösében. Ekkortól egyéni vállalkozóként gazdálkodom. Alapításkor 37 ha-on gazdálkodtam, jelenleg pedig 112 ha-t mûvelek. Ebbôl: 7 ha alma, 31 ha dió, 6 ha cseresznye, 3 ha bodza, 2 ha körte, 3 ha meggy, 16 ha szilva, 44 ha szántó. Az elmúlt 13 évben sikerült átalakítanom a gyümölcsösömet. Új, intenzív fajták és technológiák alkalmazásával egy korszerû, a kor kihívásainak megfelelô családi gazdaságot hoztam létre családtagjaimmal. A családi gazdaságot 2002-ben alapítottuk, melynek vezetôje a feleségem. Jómagam a gyakorlati irányítást végzem, míg gyermekeim a metszésben, a gyümölcs szedésében és válogatásá-

7


ban segítenek. A napi munka irányítása mellett igen gyakran személyesen is vezetem a gépeket és végzem a növényvédelmi munkát. Az AGRYA-ban és az eddigi földmûvelésügyi államigazgatásban eltöltött éveim alatt sikerült sok tapasztalatot szereznem. Ismerem a térségem mezôgazdasági életének szereplôit és napi problémáikat. Munkámban fontosnak tartom, hogy a csatlakozásunkat követôen életünk az Európai Unióban minél zökkenômentesebb, minél sikeresebb legyen. Ennek végrehajtásához az elmúlt 10 évben az Európai Unióban megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteim jelentenek nagy segítséget. A munkámban a megfelelô kommunikációs stratégia kialakítása mindig fontos volt, mely nemcsak az írott, hanem az elektronikus médiával való jó kapcsolatot is jelenti. Így alapvetô jelentôségû, hogy a célzott és az általános információkról a megye agrárgazdaságának minden szereplôje idôben értesüljön. Célom, hogy az AGRYA alelnökeként elôsegítsem – a fiatal gazdák érdekeit szem elôtt tartv – a magyar mezôgazdaság sokszínûségének és hagyományainak fennmaradását.

Mint alelnök, én képviselem az Elnökségben a szenior kollégiumot, azokat, akik már az AGRYA alakulásától kapcsolatban állnak a szervezettel és lassan túl vannak a tipikus fiatal gazda életkoron. Az életkori kérdés feloldása komoly kérdés volt 2 évvel ezelôtt, hiszen azzal szembesültünk, hogy nincs hova továbblépni a már nem fiatal gazda korú tagjainknak. A nagyobb érdekképviseleti múlttal rendelkezô országokban vannak természetes és nagyon erôs kapcsolatok a junior és szenior szervezetek között, megvan a generációsan egymásra épülô érdekképviseleti struktúra. Sajnos nálunk ez még nincs meg, és amíg a szenior szervezetekben tetten érhetô gondolkodásban nem lesz változás nem is lesz meg. Így az a döntés született, hogy az életkor nem lehet ok arra, hogy valakinek kötelezôen el kelljen hagynia a szervezetet. A szenior kollégium létrehozása jelzése volt annak, hogy az AGRYA nem akarja elveszíteni azokat, akik hasznos munkát végeznek, beilleszkedtek a közösségbe. Természetesen a tagfelvételnél az életkor az egyik fontos tényezô, a szenior kollégiumba csak beleöregedni lehet, oda közvetlenül belépni nem. Így aztán az AGRYA marad a fiatal gazdák érdekképviseleti szerve. -zs-

Mi a feladatod a szervezetben?

Lengyel Kálmán Kérlek mutasd be magadat, gazdaságodat! 1977. szeptember 1-jén születtem Veszprémben. Itt jártam középiskolába, a Lovassy László Gimnáziumban. Ez után a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezôgazdaságtudományi Karán növényvédô agrármérnökként végeztem. A diploma megszerzése óta az alábbi szakmai tapasztalatokat szereztem saját gazdaságunkon kívül is. 2001. szeptember 1. – 2001. október 31. között az FVM Veszprém Megyei FM Hivatal beruházási értékelemzôje voltam, 2001. november 1. – 2002. február 28. között a Magyar Kereskedôház Kft.-nél (Veszprém) dolgoztam, ahol a mezôgazdasági termények nagykereskedelmével ismerkedhettem meg. Ez után 2002. március 1. – 2002. június 30. között a Somlófarm Kft.-nél (Csögle) 2000 ha szántóföldi növénytermesztés növényvédelmi szakirányítása volt a feladatom, majd hasonló munkát végeztem az Eurotrust Consult Kft.-nél (Dunakeszi), ahol a cég gyümölcsöseinek (260 ha) növényvédelmi és tápanyag gazdálkodási szakirányítását láttam el. Június 16-tól a Balatonfôi Mg. Rt. (Balatonfôkajár) a munkahelyem, ahol 6000 ha szántóföldi növénytermesztés szakirányítását látom el. A fôállású munka mellett gazdálkodok is, édesapámmal közösen. A gazdaság alapítása az Ô nevéhez fûzôdik. 1993-ban édesapám a Balatonfüred Csopak tája MGTSZ átalakulása során a szövetkezeti üzletrészét és a nagyapám szövetkezetbe vitt földjét kivette, s még 1993 ôszén a termelés is megkezdôdött Felsôörs település határában. A birtok mérete ekkor 20 ha szántó és 0,5 ha szôlô volt. A gépi munkákban a kezdetektôl segítettem. Számomra a következô mérföldkô az 1995-ös esztendô volt, ekkor kezdtem részt venni a gazdaság irányításában, s ekkor telepítettük az elsô fûmagtermô táblát. A továbbiakban a gazdaságunkat a fûmagtermesztés szempontjainak alárendelve fejlesztettük. 1999-ben pályáztam és elnyertem a fiatal agrárvállalkozók külön támogatását, melynek hatására a gazdaságunk területe jelentôsen megnövekedett 70 ha szántóra és 1,2 ha szôlôre. 2000-tôl a gazdaság teljes szakmai irányítása az én feladatom lett, bár a fizikai munkát édesapámmal közösen végez-

zük. 2002-ben a fûmagtermô területünk meghaladta az 50 ha-t. A Balaton – felvidéket 2002-ben és 2003-ban sújtó rendkívüli aszály következtében 10 ha réti perjénk és 10 ha réti csenkeszünk kisült és kipusztult, valamint a többi faj is komoly termésdepressziót szenvedett. A két száraz év vesztesége gazdaságunk fejlôdését megtorpantotta. A gazdaság méretei lehetôvé tették számomra, hogy szakmai tudásomat más területen is kamatoztassam. A gazdaságban jelenleg 35 ha-on fûmagtermesztést, a többi területen hagyományos szántóföldi növénytermesztést végzünk. Szôlôterületeink termését a badacsonyörsi Varga Pincészet vásárolja fel. Nôs vagyok, két gyermekem van: Kálmán (2001.) és Nóra (2004.) Mit jelent neked gazdának lenni? A mezôgazdaság, agricultura, ahogy a rómaiak nevezték, a nevében hordozza a lényegét, ez egy kultúra. Ezt igazán jól csinálni


csak szívbôl, szakmaszeretetbôl lehet. A hajdan nagy dicsôségnek örvendô kultúra mára a társadalom megítélésében alantas, másodrendû tevékenység. Gazdának lenni, földet mûvelni ma mûvészet. Ma, ha gazda vagy, megszállott vagy, az elsô és egyetlen a gazdaságod! Ezt a megszállottságot a párkapcsolatok nehezen viselik, komoly súrlódásokat okozhat a kapcsolatban. Az ideális az, ha mindkét fél gazdálkodó. Hogyan kerültél kapcsolatba az AGRYA-val, mi feladatod a szervezetben? Az AGRYA-val elôször 1993-ban kerültem kapcsolatba, amikor a 4H program keretében finnországi csereprogramra pályáztam eredménytelenül. A következô közös pont 2000-ben a Hotel Agro-ban rendezett konferencia volt. Ekkor döntöttem el, hogy ehhez a csapathoz kell tartoznom. Ezt követôen rendszeresen részt vettem a Szövetség rendezvényein. Jelenleg az AGRYA egyik alelnöke vagyok. Képviselem a Szövetséget az FVM által mûködtetett Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztetô Tanácsban (FÖVÉT).

8

Hogyan látod az AGRYA szerepét az érdekképviseletek között? Az AGRYA szerepe az érdekképviseletek között meglehetôsen fontos, mert képviseli a szakma legújabb generációját, akik nem az átkos rendszer emlôin nevelkedtek, onnan káros beidegzôdéseket nem viselnek, politikai pártállástól függetlenül a mezôgazdaságért, annak jövôjéért munkálkodnak. Az AGRYA-nak helye van az agrárképviseletek között. Az AGRYA azon mezôgazdasággal foglalkozó fiatalok szervezete, akik pártállásuktól függetlenül képesek az agrárium kérdésein közösen, együtt gondolkodni, az agrárium problémáira megoldást találni – ezért lettem az AGRYA tagja. Le kell fektetni már végre a XXI. század magyar mezôgazdaságának alapjait, amit nélkülünk elképzelhetetlennek tartok, s aztán mindent megtenni azért, hogy olyan agricultura-t hozzunk létre, mely az ágazat szereplôinek tisztességes megélhetésén túl egészséges, megbízható élelmiszert teremt az eljövendô generációk számára. -zs-

Fodor Csaba Kérlek mutasd be magadat, tevékenységedet! A Szeged melletti Bordány községben születtem és nôttem fel, 31 éves vagyok. Szüleimmel és öcsémmel együtt felsôfokú tanulmányaim megkezdéséig aktívan foglalkoztam a mezôgazdasággal. Iskoláim befejezése után kiegészítô jövedelemszerzés céljából további öt évig folytattunk intenzív zöldségtermesztést, melyet 2000-ben szaktanácsadói, szakértôi elfoglaltságomból eredô idôhiány miatt abba kellett hagynom. Végzettségem alapján terület- és településfejlesztéssel kellett volna foglalkoznom, ám a Mórahalmon kialakult lendület, az innovatív hozzáállás rám is átragadt, ezért tevékenységem iránya a mûszaki vonalról áttevôdött a gazdasági és a humán területekre. Feleségemmel és 3 éves kislányommal Szatymazon, az ôszibarack hazájában élek. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy feleségem közvetlenül velem dolgozik. Számtalan szervezetben, testületben (Kistérségfejlesztô Szervezetek Országos Szövetsége, Vidékfejlesztési Szaktanácsadók Országos Szövetsége, Magyar Agrártudományi Egyesület Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Társasága, Bordány Község Önkormányzata, PROGRESS Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, DunaTisza Regionális Fejlesztési Rt. Homokháti Kistérség, Homokkert Kistérségi Agrárintegrációs Kht.) szereztem szakmai tapasztalataimat. Számos esetben volt alkalmam külföldi tanulmányúton részt venni. Nemcsak a résztvevôi oldalát ismerem ezen programoknak, hanem a szervezôit is, mivel jómagam is szerveztem hasonló rendezvényeket, elsôsorban francia és olasz vendégek részére. Jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal Területpolitikai Kormányhivatala Kistérségi megbízottjaként végzek a számomra kijelölt területen koordinációs, fejlesztési és tervezési feladatokat. A mórahalmi székhelyû Homokháti kistérségben irodavezetôként irányítom a stratégiai tervezési, pályázatírási és projektmegvalósítási feladatokat. Az elmúlt mintegy 10 évben számos, az infrastruktúra-fejlesztési, vidékfejlesztési, agrár-, és szövetkezetfejlesztési, oktatási és képzési projektet készítettünk elô és valósítottunk meg. A Dél-alföldi Régió és a kistérségem területi specifikumából adódóan kiemelt feladatként kezelem a vidék, ezen belül az agráriumból és a tanyákon élôk segítését, helyzetének javítását.

Mit jelent neked a vidékkel, a mezôgazdasággal foglalkozni? Számomra közvetlenül azt jelenti a mezôgazdasággal, a vidékkel, mint problémakörrel kapcsolatos munka, hogy a jelenleg tapasztalható nehézségek ellenére az agrártevékenység egy megbecsült, megélhetést biztosító tevékenységi lehetôségként maradjon meg az elkövetkezô generációk számára. Ez jelenti azt is, hogy a több generáció óta a termeléssel, mezôgazdasággal foglalkozó családom megélhetése is megmaradjon. Közvetve viszont a magyar agrártermékek minôsége, a vidéki népesség megélhetése, a természeti és táji értékek megóvása az elsôdlegesen kezelendô és megoldandó feladat. Ezen problémák kezelése roppant nagy és nehéz feladat, amely teljes embert, embereket kíván. Mi a feladatod az AGRYA-ban, hogyan látod a szervezet helyét az agrárszervezetek között? Már 1996 óta, tulajdonképpen az AGRYA létrejötte óta kapcsolatban állok a szervezettel, így alkalmam nyílt arra, hogy figyelemmel

9


kísérjem a szervezet fejlôdését, vagyis azt, ahogy egyre inkább letisztultak a szervezet céljai, s ennek megfelelôen a tevékenysége is. A cél az, hogy politikailag semleges érdekképviseletként az AGRYA a döntéshozatalban megfelelôen tudja képviselni a magyar mezôgazdaság és a fiatal generáció érdekeit. Én is úgy gondolom, most jött el a megfelelô idô arra, hogy az említett cél megvalósulhasson. A Szövetség egyre tudatosabban vesz részt az agráregyeztetésben, s az agrárdemonstráció során még inkább elôtérbe került a szervezet, vagyis döntéshozatali szinten mára már sikerült megfelelôen tudatosítani létezésünket. Az elmúlt idôszakban nemcsak belföldi, hanem a nemzetközi tevékenységünk is egyre sikeresebbé vált. A CEJA rendes tagságának megszerzését követôen, idén a CEJA tisztújító közgyûlésén a tagság az AGRYA jelöltjét választotta a nemzetközi szervezet egyik alelnökévé. Ez további erôsíti a már megszerzett pozíciónkat. „Csupán” élnünk kell ezekkel a lehetôségekkel. A Szövetség felügyelô bizottságának elnökeként feladatom a szer-

vezet alapdokumentumaiban rögzített módon való mûködésének, valamint a hatályos jogszabályoknak való megfelelésének ellenôrzése. Tekintettel arra, hogy e területen a szervezetünk esetében minden rendben és szabályosan zajlik, az ilyen irányú feladatok nem jelentenek idôben leterhelô feladatot. A rendelkezésre álló energiáimmal elsôsorban a stratégiai kérdésekben, jellemzôen a vidékfejlesztési, pályázati és támogatási rendszerek témakörben, központi, kormányzati érdekképviseleti vonalon igyekszem segíteni. Emellett tevékenyen részt veszek a Szövetség programjainak szervezésében is. Például az idén februárban megrendezett nemzetközi konferencia vidéki programjának egyik szervezôje voltam, s a 2004. május 1-jén a csatlakozás alkalmából a CEJA által szervezett rendezvény egyik magyar szervezôje és résztvevôje voltam. Egyébként szerintem az AGRYA egyszerûen egy fiatal, energikus, nyitott társaság amiben jól érzem magam. -zs-

Tornai-Mátyás Zsolt Kérlek mutasd be magadat, tevékenységedet! Gimnáziumi tanulmányaimat a pápai Türr István Gimnáziumban végeztem. Egyetemre a keszthelyi Georgikon Mezôgazdaság-tudományi Karra jártam, ahol gazdasági agrármérnöki diplomámat 2002ben szereztem meg. Emellett a karon angol nyelvbôl angol-magyar szakfordítói vizsgát is tettem. Tanulmányaim ezzel nem értek véget, ugyanis 2003-tól a Veszprémi Egyetem Gazdaságtudományi Karán menedzser szakmérnök szakon képezem tovább magam. Az egyetemi évek alatt lehetôségem nyílt részt venni egy amerikai farmgyakorlaton közel másfél évig, ahol két kis családi borászatban dolgoztam Kaliforniában (Westover Winery, Elliston Vineyards), valamint szintén még egyetemistaként rövid idôt töltöttem egy hollandiai sertésfarmon. Egy féléves kitérôt követôen, a Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft.nél dolgozom promóterként Veszprém megye déli részén. 30 éves vagyok és nôtlen. Hobbim a pihenés és a barátok. A családom férfitagjai a rendszerváltás elôtt kivétel nélkül a mezôgazdaságban dolgoztak. A privatizáció után a család birtokába került 130 hektár szántóföld, melyen azóta is gazdálkodunk. Az elmúlt idôszakban, más forrásokból megvásároltunk egy 600-as tehenészeti telepet és a hozzá tartozó 1500 hektárnyi szántót is. A család érdekkörébe tartozik még egy jelenleg 50 hektáros szôlôültetvény és pincészet. Gazdának illetve mezôgazdasággal foglalkozónak lenni számomra azt jelenti, hogy az ember egy nagyon szép és rendkívül nehéz szakmát ûz. Természetesen ez egy idealista megközelítés, de én ezt komolyan is gondolom, mivel úgy ítélem meg, hogy ez az a szakma, amely a legszerteágazóbb tudást igényli, mindamellett, hogy a munka során rendkívül sok a bizonytalansági tényezô. Az elôbbiek mellett azonban az is az igazsághoz tartozik, hogy ma Magyarországon a mezôgazdaságban dolgozók erkölcsi és anyagi elismertsége elég alacsony szinten van. Hogyan kerültél kapcsolatban az AGRYA-val, mi a feladatod a szervezetben? 1997-ben kerültem kapcsolatba az AGRYA-val. A Szövetség szervezésében európai integrációs képzésben vettem részt, majd ezt követôen

aktívan bekapcsolódtam a szervezet munkájába. Így lehetôségem volt több szakmai tanulmányúton és konferencián képviselni a Szövetséget: Szlovéniában, Belgiumban, Franciaországban, Portugáliában. 2001-ben pedig a Szövetség alelnökévé választottak. Az AGRYA-ban jelenleg több feladatot is ellátok. Egyrészrôl a felügyelô bizottságnak vagyok tagja, másrészrôl a dunántúli regionális koordinátori pozíciót töltöm be. Regionális koordinátorként feladatom a Fiatal Gazda Klubok szervezése, kapcsolattartás a régióban élô tagokkal.


Hogyan látod az AGRYA szerepét az érdekképviseletek között? Az AGRYA egy generációs alapon szervezôdô, a fiatal gazdákat összefogó szervezet, és mint ilyen egyedüli az országban. De legalább ilyen fontos, ha nem a legfontosabb jellemzôje a szervezetnek, hogy szigorúan szakmai alapon szervezôdik. Úgy gondolom, hogy csak idô kérdése és az érdekképviseletek legtöbb területen felismerik a szakmaiság fontosságát.

10

Mivel a mezôgazdaságban az idôtávok elég hosszúak, ezért mindenképpen fontos, hogy mind az operatív, mind a stratégiai kérdésekben kikérjék a fiatalok véleményét. Az én meglátásom szerint az AGRYA néhány éven belül megkerülhetetlen tényezô lesz az agrár érdekképviseleti palettán, és jelenleg úgy látom, hogy a szervezetnek erre reális esélye van. Csak rajtunk múlik, hogy tudunk-e élni a lehetôséggel. -zs-

Szakács Roland Kérlek mutasd be magadat és gazdaságodat! Családi gazdaságunk 1991-ben alakult Nyíregyházától 40 km-re Tiszadobon. 150 ha saját tulajdonú földterületen gyümölcstermesztéssel foglalkozunk. Természetesen e vidék tipikus gyümölcseit: barackot, almát, meggyet termesztünk. Ez a három gyümölcs adja a termelés nagy hányadát, együttes területük ugyanis 90 hektár. A fennmaradó többi területen diót, körtét cseresznyét és ribizlit termesztünk. A termelés biztonságát adja az egész termôterületre kiépített csepegtetô rendszer, raktárépületek és a saját hûtôház. A gazdálkodásban a kereskedelem két ága, a beszerzés és az értékesítés az én feladatom. Terményeinket belföldön értékesítjük, döntô többségét a feldolgozóipar számára. Az ország egész területén vannak üzleti partnereink. Családunkra már régebben is jellemzô volt a gazdálkodás, a megélhetést mindig is a mezôgazdasági termelés adta. Így a mezôgazdasági munka nem állt távol tôlem, és ezért kérdés sem volt, hogy középiskolai tanulmányaim után a családi gazdaságban kezdjek-e el dolgozni. A munka során egyre több gyakorlatot szereztem, ennek birtokában bátrabban indultam el külföldi gazdákhoz, gazdálkodó szervezetekhez tanulmányútra (Olaszország, Németország, Franciaország), hogy az ott látottakat vállalkozásunkban én magam is tudjam kamatoztatni. A vállalkozás gördülékenyebb irányítása érdekében idôközben szükségessé vált a növényvédôszeres és gépkezelôi képesítések megszerzése. 29 éves vagyok, Nyíregyházán élek feleségemmel és két gyermekemmel. Gyerekkorom óta úszom és vízilabdázom, így az eddig már megszerzett gyakorlati tudásomat tavaly szeptembertôl elméleti ismeretekkel egészítem ki a budapesti Testnevelési Egyetem úszó és vízilabda sportedzôi szakán. Nyíregyházán az Aqua Sport Egyesület elnökeként társadalmi tevékenységet végzek. Szabadidômben a tiszadobi ártéri részeken vadászom. Mit jelent számodra gazdának lenni? A gazdálkodás számomra egy építô jellegû tevékenység. Tetszik benne a kihívás, ahogy az állandó, évszakoktól függô változása a termelésben megfigyelhetô. Az ember hasznosnak érzi magát a föld értékeinek és a természet adta lehetôségeknek minél szakszerûbb és szemet is gyönyörködtetô kihasználásában. A földtulajdonos életéhez szorosan kapcsolódik a vadgazdálkodás, a vadászat és ebbôl adódóan az ezzel járó életstílus, ami laza eleganciát képvisel, amelylyel én is azonosulok. Emellett évente megtermelt több ezer tonna gyümölcs az évek során megbízható üzleti partnereket, üzleti kapcsolatokat is magával hozott. Partnereink is érzô, csupa szív emberek, akik a termelô sorsával együttéreznek, átérzik problémáját, hogy az idôjárás viszontagságai mennyire befolyásolják éves munkáját.

Mi a feladatod az AGRYA-ban? Az AGRYA-val 2000 óta állok kapcsolatban. A Kelet-Magyarországi régió oszlopos tagja és azon belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye referense vagyok. Tagja vagyok a Szövetség három tagból álló felügyelô bizottságának is. Gyakorlati tapasztalatommal és széleskörû ismereteimmel a gyümölcstermesztôi szekció munkáját segítem az AGRYA-n belül. Hogyan látod az AGRYA szerepét az érdekképviseletek között? A mezôgazdaságban is szükség van egy generációs váltásra, melyhez az AGRYA pusztán a létezésével is hozzá tud járulni. Tagjaink nem

11


irodában tevékenykednek, hanem a gyakorlati gazdálkodás aktív részesei, felkészült, fiatal szakemberek. Az idô a mi barátunk és csak rajtunk múlik, hogy mire megyünk, hiszen ez a generáció már nem

Tollas Tibor

mástól várja, hogy megmondják neki, hogy merre van elôre. -zs-

Az építôiparban ugyanis a mai napig tervezést és mûszaki ellenôrzést végzek.

Kérlek mutasd be magadat, gazdaságodat! Családommal Siklóson élek. Eredetileg tanult szakmám építômérnök, majd a késôbbiekben építészeti diplomát is szereztem, mindezt még a 80-as években. Több szakképesítés megszerzését követôen egyrészt saját érdeklôdésem, másrészt pedig a gazdasággal kapcsolatos pályázatok követelményei miatt mára már borász és növényvédô képesítést is rendelkezem. Elmondhatom, hogy jelenleg mind eredeti tanult szakmámmal, mind pedig a gazdálkodással egyaránt foglalkozom.

Kikapcsolódásként szeretek síelni, építészeti emlékeket látogatni, utazni. Nagy kedvencem még a természetjárás is, kék túra teljesítô vagyok. Gazdaságunk Villányban, az egyik magyar történelmi borvidéken helyezkedik el, annak földrajzi központjában. Ebbôl rögtön következik, hogy fôként szôlôtermesztéssel és borkészítéssel foglalkozunk. 1985-ben vásároltuk meg az elsô ültetvényünket Siklóson, a szülôi birtok mellett, amely akkor 1 hold volt. A 90-es évek közepén a kárpótlási törvények által megnyílt lehetôségek következté-


12

ben a nagyszülôi kárpótlási jegyeket ültetvények, szántók és erdôk vásárlására fordítottam. Majd a késôbbiekben az eladó szomszédos, vagy közeli ingatlanokat is megvettük, nagy figyelmet fordítva azok jó elhelyezkedésére. Így mára kialakult a gazdaságunk, mely három mûvelési ágra osztható: 12 hektárnyi szôlôre, 1 hektárnyi meggyre és 10 hektárnyi szántóra. A fô tevékenység a borászat, természetesen a hozzávaló alapanyag elôállításával együtt. Családi gazdaság formában dolgozunk, kevés alkalmazottal, akiket munkacsúcsokon napszámosokkal egészítünk ki (pl. metszés, szüret idején). A metszés, a növényvédelem, a zöldmunka és az elmúlt években telepített ültetvények gondozása teszik ki a tavaszi-nyári munkák zömét. Ôsszel a szüret, majd a borkezelések, pince munkák adnak folyamatos feladatot.

tehetem részt veszek a rendezvényeken, a szervezet munkájában. Tagja voltam például annak a csapatnak, mely tavaly hazánk uniós csatlakozásának napján Brüsszelben gondozta a magyar sátrat, képviselte hazánkat és bemutatta a magyar agrárium termékeit. Eddigi tevékenységemnek köszönhetôen felkérést kaptam a megye referensi tisztség betöltésére Baranya megyében, és borászattal foglalkozó munkacsoport megszervezésére. A felkéréseket nagy örömmel fogadtam el. Fô feladatomnak a borászatban kialakult áldatlan helyzet megváltoztatását tartom, de eléggé szkeptikus vagyok. Szeretném, ha a borjog világos, tiszta lenne, a becsületes gazdákat támogató és a csalókat elmarasztaló rendszerré válna. Ezenkívül remélem, hogy az AGRYA-s rendezvények jó hangulatához is hozzá tudok járulni.

Feleségem vendégfogadással foglalkozik. Gábor fiunk (20) amikor itthon van általában a pincében segít, Dorottya lányunk (14) még csak ismerkedik a világgal.

Hogyan látod az AGRYA helyét az érdekképviseletek között?

A bor egy különös fogyasztási áru. Bizalmi termék. Ha palackba zárod a Hegy levét és az tényleg különleges, nem csak különös, akkor sikerélményed lesz. Anyagilag persze ez nem jelent sikert. Azt jó, ha kihozod nullára, veszteség nélkül. Ezt a helyzetet a feleségem nehezebben viseli, a fiam még nem érzi – csak a bort. Mi a feladatod az AGRYA-ban? Az AGRYA-val már jó néhány éve kapcsolatban vagyok. Ha csak

Az AGRYA-t egy harmadik generációs szakmai szervezetnek tartom. Azért harmadiknak, mert a „régiek”, majd az „ellenöregek” után mind életkorban, mind gondolkodásmódban a harmadik lépcsôn áll. Szakmainak pedig azért, mert a szakmaiság a tevékenységünk meghatározója, nem pedig a különbözô politikai erôknek való megfelelni akarás, vagy az egyes tagok egyéni érdekeinek elôtérbe helyezése. Meggyôzôdésem, hogy ezen az úton kell tovább menni. Jót és gazdaságosan kell termelni, közös célunk pedig egy szakmailag megalapozott érdekképviselet és minél több támogatás elérése legyen. -zs-

Vrancsik András Kérlek mutasd be magadat, gazdaságodat! Debrecenben születtem 1976-ban. Középiskolai tanulmányaimat a debreceni Balásházy János Mezôgazdasági Szakközépiskolában végeztem, majd növénytermesztô és növényvédô technikus oklevelet is itt szereztem 1996-ban. Ezután felvételt nyertem a Debreceni Agrártudományi Egyetem Fôiskolai Karára Hódmezôvásárhelyre. 1999-ben szereztem meg mérnöki diplomámat. Még ebben az évben Fiatal Gazda Támogatásra nyújtottam be pályázatot, amit 2000-ben megnyertem. A pályázati pénzbôl vásároltam a Hortobágyi Nemzeti Park területén egy juhtelepet, ahol jelenleg is gazdálkodom. Ezen kívül vettem még 400 darab jerketokjót, és a szálastakarmány betakarításához szükséges erôgépet és munkagépeket. Mára már 700 darabra nôtt az állatlétszám, 2 alkalmazottat foglalkoztatok. A pályázatban felvett hitelt már törlesztettem. Feladataim közé tartozik a farm irányítása (a takarmány megtermelése illetve beszállítása, az adminisztrációk elvégzése, állategészségügyi problémák megoldása). A napi feladatokon kívül az idôszakos támogatási igényléseket és a pályázatok figyelését is elvégzem. Vállalkozásom mellett édesapámnak segítek, aki báránykereskedelemmel és korábban sertéstenyésztéssel foglalkozott. A sertéstelepet 2003-ban számoltuk fel, mivel nem volt gazdaságosan üzemeltethetô. A bárányokat a környékbeli gazdáktól vásároljuk

fel, és nagy részét Olaszországba exportáljuk. Így a gazdálkodásnak nem csak a tenyésztési, hanem a kereskedelmi oldalát is is-

13


merem. Ezáltal a régióban kiterjedt kapcsolatrendszerrel és ismeretségi körrel rendelkezem. Ismerem a helyi adottságokat, a helyi gazdákat, azok problémáit. 2003. októberében megnôsültem, s 2005. januárjában született meg a fiam. Feleségem szintén agrármérnök. Családi vállalkozásban baromfitenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkoznak. Apósomnak szintén sokat segítek, fôleg a szántóföldi munkákban. Kevés szabadidômet a családommal töltöm, és aktívan pihenek. Kirándulni és síelni szeretek. Nem vetem meg a finom ételt és a finom bort. Mit jelent a számodra az, hogy gazda vagy, létezik-e „gazda életstílus”? Már kisgyerekként kialakult bennem a föld és az állatok iránti szeretet. Édesapám gyakran magával vitt és sokat segítettem neki. Akkoriban könnyûnek tûnt az egész, mivel az elmúlt rendszerben iparosodott termelés folyt, minden specializálódott (egy ember egy munkafolyamatot végzett), nem lehetett igazi „gazda életstílusról” beszélni. Azóta felnôttem és rájöttem, hogy a gazdának nem órában mérik a munkáját. A mezôgazdasági tevékenység szerteágazó: kezdve a betakarítástól, a tenyésztésen, a munkaszervezéseken át az értékesítésig, mind-mind külön egy speciális folyamat, amit még az idôjárás is hatványozottan befolyásol. Ráadásul még hosszú hónapok elôzik meg a munka gyümölcsét, ami egy ember munkáját tükrözi, a Gazdáét. Ennél jobb szerencsejátékot ki sem tudnánk találni. Aki nem kockáztat, az nem veszít, de esélye sincs a nyerésre! Szerencsére feleségem megértô, mivel ô is gazdász családban nôtt fel, és tudja, hogy ez a hivatás mivel jár. Mi a feladatod az AGRYA-ban? 2000 óta vagyok az AGRYA tagja. Aktívan részt veszek a gyûléseken és a szakmai fórumokon. Több Fiatal Gazda Klubot is szerveztem, változatos farmlátogatásokkal egybekötött pályázati ismertetôkkel. 2004-ben alelnöke lettem a szervezetnek, ami nagyobb felelôséggel, több munkával jár ugyan, de kellemes kihívás ez a megszokott hétköznapi tevékenységünk mellett.

Tánczos Gábor Kérlek mutasd be magadat, gazdaságodat! 25 éves vagyok, a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található Tószegen lakom. Már gyerekkoromban belekóstoltam a mezôgazdaságba, de mégis gépész szakközépiskolába kerültem, ahol finommechanikai technikusként végeztem. A technikum után újra visszakerültem a mezôgazdasághoz, és a Nyíregyházi Fôiskola mezôgazdasági mérnöki szakán szereztem diplomát 2004-ben. Szüleim 1986-óta folyamatosan állattenyésztéssel foglalkoznak. Igyekeztem eltanulni tôlük az állattenyésztés minden fortélyát. A fôiskola elvégzése után úgy gondoltam, hogy egy nagyobb cégnél több tapasztalatot gyûjthetek, amit majd késôbb a családi vállalkozásban majd jól tudok alkalmazni. Ebbôl a megfontolásból jelentkeztem sikeresen a Bábolna Élelmiszeripari Rt.-hez gyakornoknak. Sajnos a Bábolna Rt. épp ebben az idôben élte utolsó napjait, így a gyakornoki munka után a cégnél nem tudtam elhe-

Hogyan ítéled meg az AGRYA helyét, szerepét az érdekképviseletek között? Az AGRYA eddig inkább volt egy szolgáltatást nyújtó szervezet (szakmai utak, konferenciák), mint érdekvédelmi szervezet. Mára már elérte azt a szervezettséget, hogy ténylegesen érdekeket képviseljen, mégpedig a fiatal, induló gazdákét. Az AGRYA nem nagy szervezet, de szerintem hatékonyan mûködô szervezet! Ezt az elônyt kihasználva hatalmas munkával és felelôséggel egy erôs érdekképviseletet tudunk felépíteni, amely képes megbirkózni az EU jelentette új kihívásokkal. Az Európai Unióba való belépésünkkel sok olyan csatorna nyílt meg, amire az AGRYA jól felkészült, s nyitott az ezzel járó új munkára. A többi érdekképviselettel összehasonlítva megállapíthatom, hogy más szervezet tagjaként, semmit nem kaptam még a kötelezô befizetéseken kívül, ami a gazdálkodásomat segítené. Már azok az apró információk is sokat segíthetnek, változtathatják gondolkodásomat, amelyeket az AGRYA által megrendezett konferenciákon hallok. Gondolok itt nemcsak az elôadók által elmondottakra, hanem azokra az információkra is, melyek egy-egy rendezvényen a résztvevôkkel történô beszélgetés, az elôadáson hallottak megvitatása közben jutnak tudomásomra. Az AGRYA volt az a szervezet, ami megkeresett és lehetôséget biztosított arra, hogy csatlakozzam hozzá, részt vegyek munkájukban. Egy fiatal csapat a miénk, a résztvevôk több éve ismerik egymást, így könnyû együtt dolgozni. Pörgôs, céltudatos, rugalmas, az egyéni érdekektôl mentes problémamegoldást keresô társaság. Nem a fejünk fölött születnek a döntések, hanem mi magunk hozzuk meg azokat. A szervezet politikai semlegessége hosszú távon nagy hajtóerônek bizonyul, s megadja az önbizalmat a munka további folytatásához, a talpon maradáshoz. Az elôbbiek miatt talán nem meglepô célom az, hogy a környéken élô fiatal gazdákkal megismertessem a szervezetet, mindazt, amit lehetôségként nekik nyújthat. -zs-

lyezkedni, ezért a családi vállalkozásban foglaltam el helyemet és azóta is a vállalkozásban dolgozom. Családi vállalkozásunk, az Újszászi Broiler Farm Bt. egy széleskörû mezôgazdasági termelôi és kereskedelmi vállalkozás, mely 1995-ben alakult. Fô tevékenysége a baromfitenyésztés. Egyéb tevékenységei: gabonatárolás, lótenyésztés, lovas oktatás, növénytermelési és állattenyésztési szolgáltatás. Az üzleti tevékenység eleinte csak a baromfi hízlalás volt, de mára már elmondható, hogy egy igen széles tevékenységi körrel rendelkezô gazdaság. A cég Jász-Nagykun-Szolnok megyében helyezkedik el. Jelenleg 4 telephellyel rendelkezik Újszász, Zagyvarékas, Szolnok és Csataszög térségében. A vállalkozásban több mint 20 000 m2 nevelôfelület áll rendelkezésünkre. A telepeinket pulyka utónevelésre alakítottuk ki, az éves termelésünk közel 60 000 darab. A cég fô bevételi forrása a pulykahízlalás. A telepek Q&S–tanúsítására 2003 elején került sor, ezzel megteremtve a minôségi exporttermelés lehetôségét is. Továbbá a cég rendel-


kezik gabonatárolóval és egy kisebb lovardával. Sajnos nem sok termôfölddel rendelkezünk, mindössze kb. 20 hektárral, melyen nagyrészt pillangós növényeket termesztünk. A szüleimmel közösen irányítjuk a céget (olyan, mint egy nagy családi vállalkozás), így a legtöbb felelôsség ránk hárul, hiszen a folyamatos irányítás és a piacszerzés elég sok feladatot jelent a család számára. A mi kis gazdaságunkat például különösen érzékenyen érintette a gazdasági instabilitás, a Hajdú-Bét és a Bábolna Rt. csôdje, de szerencsére a kedvezôtlen gazdasági helyzet ellenére is talpon tudtunk maradni. Úgy vélem azok a gazdálkodók, akik ezekkel a cégekkel voltak kapcsolatban tudnának igazán mesélni errôl.

14

tántorítottak el ettôl a tevékenységtôl, munkámat továbbra is szívvel-lélekkel csinálom. Mi a feladatod a szervezetben, hogyan látod annak helyét az agrárszervezetek között? Már hosszabb ideje kapcsolatban vagyok az AGRYA-val, nem egy rendezvényen részt vettem. Most azonban még közvetlenebbül részt tudok venni a munkában, ugyanis fontos feladatot kaptam, Jász-Nagykun-Szolnok megye megyereferense vagyok. Nagy örömmel fogadtam el a felkérést és igyekszem a rám bízott feladatot felelôsségteljesen elvégezni.

Nekem mindig sokat jelentett a mezôgazdaság. Valahogy az a szabadság, amit nyújtani tud, az számomra megfizethetetlen. Lehet, hogy azért, mert gyermekkorom óta ebben, így élek, de lehet az is, hogy mi már így születtünk. Ezt az életstílust semmi pénzért nem adnám fel. Még az elmúlt évek gazdasági nehézségei sem

Azt hiszem mindannyiunk célkitûzése, hogy egy olyan Szövetséget alkossunk, ami a fiatal gazdálkodók érdekeit képviseli ebben az országban. Úgy érzem ebben a Szövetségben megtaláltam azokat a személyeket, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak, s az én céljaimmal hasonló célokat tekintenek saját céljuknak. Nekünk, fiatal gazdálkodóknak igyekeznünk kell, hogy ez a szövetség egységes és sikeres maradjon. -zs-

Simon Zsolt

felújítottam. Itt raktározom a terményeket, valamint 1000 férôhelyes hizlaldában vásárolt alapanyagból sertéseket hizlalok.

Mit jelent neked gazdának lenni?

Kérlek, mutasd be magadat, gazdaságodat! Nyugat-Dunántúlon, Tatához közel található Naszály, az a kis község, ahol gazdálkodom. 1993-ban a Mosonmagyaróvári Egyetemen szereztem általános agrármérnökként diplomát, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre jártam. Ezt követôen megkeresett egy budapesti székhelyû holland cég azzal, hogy gyakornokként eltölthetek náluk fél évet. A cég fô profilja a hús export-import volt. Szállítottunk Amerikából Szibériába, Finnországba és még sok más országba is. Sokat köszönhetek a volt fônökömnek, ugyanis változatos helyekre jutottam el a cég jóvoltából, valamint rengeteg tapasztalatot szereztem. Lehetôségem nyílt a külföldi, nyugati munkastílust is megismerni, s a cégnél szerzett tapasztalataimat a mai napig tudom saját gazdaságomban kamatoztatni, mivel a magyar gazdáknak a nyugati termeléssel kell felvennünk a versenyt, ahhoz hogy piacon maradhassunk. A kilencvenes évek elején Magyarországon elkezdôdött a kárpótlás és a privatizáció. Nagyszüleim révén családunk kötôdött a földhöz, így úgy döntöttünk, hogy a kárpótlásból visszakapott földek mellé további területeket vásárolunk, hogy nagyobb területen alakíthassuk ki a gazdaságot. Minden pénzünkön, vagyontárgyainkon kárpótlási jegyeket valamint gépeket vásároltunk. Ebben az idôszakban 200 ha-on gazdálkodtunk, s emellett nagyon sok bérmunkát végeztünk. Az elmúlt évek folyamán fejlesztettük a gazdaságot. 2004-ben már 450-ha szántót mûveltünk meg, melyen elsôsorban kukoricát, búzát, takarmánynövényeket valamint napraforgót termeltünk. A mindenkori pályázati lehetôségeket próbáltuk folyamatosan kihasználni gépparkunk bôvítéséhez. Állattartással 1998-ban, egy sikeres fiatal gazda pályázatot követôen kezdtem el foglalkozni. Vásároltam egy telepet, amit teljesen

A tavalyi év végén többségi tulajdont szereztünk a lakhelyemnél mûködô mezôgazdasági részvénytársaságban. Ez a lépés további 530 ha földterületet csatolt a gazdasághoz, valamint egy 400 kocás sertéstelep és egy brojler telep is tartozott a részvénytársasághoz. A baromfi ágazatot már felszámoltam, mert úgy láttam, hogy a két „rossz” közül (sertés vagy baromfi) inkább a kevésbé rosszat, vagyis a sertést hagyom meg. Tanulmányaim, munkám és az AGRYA-ban végzett tevékenységem során többször nyílt lehetôségem arra, hogy külföldön tanuljak vagy gyakorlatot szerezzek. A külföldön szerzett tapasztalatokat jól tudom hasznosítani a mindennapi döntéseim meghozatalakor, a gazdaság irányítása során. Úgy érzem, hogy a szakmai tapasztalataimat itthon tudtam és tudom a legjobban kamatoztatni. Jobban, mint arra külföldön bármikor lehetôségem adódott volna. Számomra a gazdálkodás, illetve maga a gazdaságom azt jelenti, hogy kaptam egy hatalmas lehetôséget arra, hogy egy olyan értéket gondozzak, mint a termôföld. Ami ugyan a saját tulajdonom, azonban fontosabb annál, mert ebben a környezetben nônek majd fel gyermekeink. Tehát a föld gondozása, használata nagy felelôsséget jelent, nemcsak saját magam, hanem a környezetem miatt is. Mi a feladatod a szervezetben? Az AGRYA-ban Komárom-Esztergom megye referensként tevékenykedem. Ha bárkinek gondja adódna a megyében, forduljon hozzám bizalommal. (telefonszám, e-mail cím a szerkesztôségben). -zs-

15

A fiatal gazdálkodók induló támogatása


A támogatás formája vissza nem térítendô támogatás, amely • egyszeri tôkejuttatásból és/vagy • éven túli lejáratú hitel esetén kamattámogatásból állhat.

A fiatal agrárszakemberek az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program keretében 2004. májusa és 2006.december 31. között új támogatási lehetôséget vehetnek igénybe elsô gazdaságuk alapításához. E támogatási forma kisebb módosításokkal 2007-2013 között is elérhetô lesz egy új program keretében.

A támogatás mértéke az elismerhetô költségek 100 % -a. Az egyszeri tôkejuttatásból és kamattámogatásból 75 % az európai uniós és 25 % a nemzeti forrás aránya. A támogatási összeg nagysága: • Az egyszeri tôkejuttatás felsô határa 6 375 000 Ft.

Az intézkedés leírása Egyszeri, vissza nem térítendô tôkejuttatást és hitelfelvétel esetén kamattámogatást vehetnek igénybe azok a fiatal (20-40 év közötti) agrárvállalkozók tevékenységük megkezdésének segítése céljából, akik rendelkeznek megfelelô szakmai képzettséggel és gyakorlattal, és elsô alkalommal kezdenek vállalkozáshoz saját vagy tartósan (legalább tíz évre) bérelt, vagy idôsebb gazdálkodótól átvett földterületen.

• A hitelfelvétel esetén igényelhetô kamattámogatás tôkésített értéke nem haladhatja meg az egyszeri tôkejuttatás összegét. • Az egyszeri tôkejuttatás felsô határánál magasabb, de 7 650 000 Ft-ot meg nem haladó támogatás nyújtható annak a fiatal gazdálkodónak, aki tevékenységének megindításával kapcsolatban tanácsadói szolgáltatást vesz igénybe a gazdaságindítást követô három éven át.

Fôbb célkitûzések

A támogatás igénylésére jogosult

• A fiatal gazdálkodók vállalkozás indításának ösztönzése,

Pályázatot Magyarországon olyan agrártevékenység végzésére jogosult, fiatal, regisztrált egyéni vállalkozó nyújthat be, aki mezôgazdasági termék elôállítási (növénytermelési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási: TEÁOR 01.1- 01.3) tevékenységet végez, elsô saját gazdaságot hoz létre, továbbá

• a mezôgazdasági munkaerô korösszetételének javítása, • gazdaságilag életképes üzemek létrehozása, • munkahelyek megôrzése és új munkahelyek létrehozása,

• 20-40 év közötti (a pályázat benyújtásakor a 40. életévet be nem töltött),

• kezdô, fiatal gazdálkodók számának növelése, • nyugdíj elôtti támogatás intézkedésével való összhang megteremtése.

• legalább középfokú (szakmunkás szintû) szakirányú végzettséggel rendelkezik,

Támogatott tevékenységek

• szakmai alkalmasságát legalább egy éves szakmai gyakorlattal bizonyítja,

Gazdaság létesítésekor az alábbi tevékenységekhez vehetô igénybe támogatás:

• mezôgazdasági fôtevékenységre vonatkozó vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik,

• Az egyszeri tôkejuttatás a mezôgazdasági termelô tevékenység feltételeinek kialakítására, valamint a mezôgazdasági termelô tevékenység költségeire vehetô igénybe. Nem vehetô igénybe támogatás lakóingatlan vásárlására, lakóingatlannal összefüggô költségekre (bérleti díj, rezsi), személy-és tehergépkocsi vásárlására, személy- és tehergépkocsival összefüggô más költségekre (lízing, üzemanyag), továbbá képzés költségeire. • Az éven túli hitel utáni kamattámogatás a mezôgazdasági tevékenységhez szükséges létesítmények vásárlásának, felújításának, korszerûsítésének finanszírozására (nem tanyás lakóingatlan vásárlása kivétel); továbbá saját tulajdonba és használatba kerülô földterület vásárlására, amelynek költsége nem érheti el a fejlesztés összköltségének 10 %-át; valamint a nyugdíjkorhatárt meghaladó, vagy a korai nyugdíjazást igénybevevô, gazdálkodását megszüntetô gazdálkodótól a gazdaság teljes körû átvételére, az átvett gazdaság termelési kapacitásainak felújítására, korszerûsítésére vehetô igénybe.

• a mezôgazdasági tevékenységet a gazdasági életképesség elérését követôen legalább öt évig folytatja.

Az elnyerhetô támogatás formája, mértéke

A jogosultság részletes feltételeit a pályázati felhívás és az abban felsorolt jogszabályok tartalmazzák. A támogatás igénylésének és igénybevételének feltételei • A támogatás pályázat útján igényelhetô. • A beindított (átvett) üzemnek a támogatás elsô részletének igénybevételét követôen legfeljebb öt éven belül meg kell felelnie a gazdaságilag életképes üzem kritériumának, továbbá az alapvetô környezetvédelmi, állatjóléti és állathigiéniai követelményeknek. • A pályázó saját tulajdonú és/vagy bérelt földterület használatával rendelkezik, vagy vállalja azt, hogy a pályázat elfogadását követô 3 hónapon belül a földterület rendelkezésére áll.


• A mezôgazdasági tevékenységet a gazdasági életképesség elérését követôen – legalább öt évig, – egyéni vállalkozóként, – fôfoglalkozásban, – a gazdaság vezetôjeként és – a társadalombiztosítás tagjaként végzi. • A megvalósítandó fejlesztés nem járhat olyan termelésbôvítéssel, amely az elôírt kvóták túllépését eredményezné.

16

A támogatás felhasználása és elszámolása A támogatás a pályázati felhívásban rögzített célok megvalósítására használható fel. A fejlesztés megvalósítására rendelkezésre álló idô a fejlesztés megkezdésének idôpontjától számított maximum 34 hónap, az éven túli hitel utáni kamattámogatás futamideje legfeljebb nyolc év lehet. Elôleg igénybevétele esetén annak mértéke az egyszeri tôkejuttatás 25 %-a. Ingatlan vásárláshoz igényelt elôleg 15 % lehet.

A pályázatok tartalmi és formai követelményei A jogosultság és a támogatás igénylésének, folyósításának, felhasználásának részletes feltételeit a pályázati felhívás tartalmazza. A pályázatokat a pályázati felhívásnak, valamint az ahhoz tartozó pályázati csomagnak megfelelô, a támogatási cél sajátosságaihoz, követelményeihez igazodó tartalommal és formában kell elkészíteni. Ehhez segítséget nyújt a pályázati csomaghoz mellékelt kitöltési útmutató. Az összeállított pályázat minden esetben, magában foglalja a pályázati kérelmet, a szükséges engedélyeket és nyilatkozatokat.

A kedvezményezett számára történô kifizetéseket a Magyar Államkincstár forintban a kedvezményezett bankszámlájára teljesíti. A kamattámogatás negyedévente, a kamatbefizetésrôl szóló banki igazolás alapján igényelhetô az MVH-tól. Az elszámolások, illetve kifizetések átütemezésére kizárólag szerzôdésmódosítás keretében van lehetôség. A támogatás elszámolása a pályázati felhívásban meghatározottak szerint történik. Ellenôrzés

A pályázatnak ki kell térnie a pályázó eddigi szakmai tevékenységének és a tervezett vállalkozásának rövid bemutatására, a fejlesztés leírására, az elôírt környezetvédelmi-, állatjóléti elôírások betartásának megvalósítására, a gazdaság életképessé válásának idôpontjára, valamint a fejlesztés eredményeként az üzleti és értékesítési tevékenységre. A pályázatok benyújtásának helye és ideje A magyar nyelven megírt pályázatokat postai úton, folyamatosan lehet benyújtani a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (a továbbiakban: MVH) a tervezett vállalkozás megvalósítása helye szerint illetékes kirendeltségéhez. A pályázatok elbírálása A pályázatok elbírálása a pályázati felhívásban meghatározott kritérium- és pontozási rendszer szerint történik. A pályázót a döntésrôl az MVH írásban értesíti a döntést követô 15 napon belül. A támogatásban részesülô pályázók (a továbbiakban: kedvezményezett) számára a szerzôdés megkötésére a támogatási döntésrôl szóló értesítés kézhezvételét követôen 30 nap áll rendelkezésre, amely idôtartam alatt a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályait kell alkalmazni.

Impresszum

A kedvezményezettnek a szerzôdésben a fejlesztési cél megvalósításával, hasznosításával, illetve – a támogatás jogtalan igénybevétele esetére – a támogatás visszafizetésével kapcsolatban is kötelezettséget kell vállalnia. A kötelezettségek betartásával összefüggô helyszíni ellenôrzéseket az MVH látja el. Ezen kívül ellenôrzésre jogosult az Állami Számvevôszék, a Kormányzati Ellenôrzési Hivatal, a Magyar Államkincstár, a Kifizetô Hatóság, az Irányító Hatóság, valamint az Európai Bizottság illetékes szervei és az Európai Számvevôszék. Az ellenôrzés lehet elôzetes helyszíni szemle, sor kerülhet rá a pénzügyi elszámolás folyamatában, valamint kiterjed a megvalósult fejlesztés szerzôdésben rögzített idejû nyomon követésre. Ennek megfelelôen az utolsó ellenôrzésre a gazdasági életképesség elérését követô öt éven belül kerül sor. További információk Az MVH területileg illetékes kirendeltségeinek munkatársai ügyfélszolgálati idôben készséggel állnak a pályázók rendelkezésére. A pályázati csomag letölthetô a www.mvh.gov.hu, és a www.fvm.hu címekrôl, valamint beszerezhetôk az ügyfélszolgálatokon. Dr. Pécsi Mária vezetô fôtanácsos, FVM

A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja

Fiatal Gazda • Kiadja: Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA • Cím: 1138 Budapest, Váci út 134/C VI.28. • Telefon/ fax: 06 1 3200429 • E-mail: [email protected] • A kiadásért felel: Dr. Mikula Lajos elnök.

A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja. IV. évfolyam harmadik szám

Recommend Documents