TARTALOM Előszó
13
A BALKÁN-FÉLSZIGET ÉS A DÉLSZLÁV ORSZÁGOK Bevezető – A név – Az északi határok
15 15
– A félsziget elnevezései. – A Központi-hegygerinc. – Catena mundi. – Catena del mondo. – Haemusi-, illetve Balkán-félsziget. – A Duna és a Száva völgye, az északi határok. – A Karszt és Isztria, a félsziget alkotórészei.
Első könyv A FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS AZ EMBER
19
Főbb földrajzi sajátosságok. – Körzetek. – A földrajzi adottságok és a társadalmi tényezők hatása. – Főbb etnográfiai és szociológiai tényezők
Első rész FŐBB FÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGOK Első fejezet AZ EURÁZSIAI SAJÁTOSSÁGOK ÉS A RÉGI CIVILIZÁCIÓK
21 23
A kapcsolat Európa és Ázsia között. – A kis-ázsiai kultúra hatása. – Az égei, a mükénéi és a hellén kultúra. – A bizánci kultúra eurázsiai jellege
Második fejezet A KAPCSOLÓDÁS ÉS ELTERJEDÉS FÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAI
A körzethatárok mentén történő terjedés sajátosságai. – Völgyek és hosszanti irányú utak. – Szorosok, hágók, és a rajtuk keresztül vezető utak
Behatolás a peremvidékről Völgyek és hosszanti irányú utak Átjárók (hágók) és keresztirányú utak Harmadik fejezet AZ ELSZIGETELŐDÉS ÉS ELSZAKADÁS JELLEMZŐI
Az elszigetelődés okai. – A hegyvonulatok. – Domborzati tagoltság és a zsupák
A hegyvonulatok Domborzati tagoltság és a zsupa Negyedik fejezet AZ ÉGHAJLAT, A TALAJ ÉS A NÖVÉNYZET
27 28 29 31 33 34 37 41
Éghajlati övezetek. – A talaj, az éghajlat és a domborzat összefüggése.
– Eltérő növényzet a Balkán-hegységtől és a Kopaoniktól északra és délre. – A mediterrán karszt növényzete. – Vegetációs övezetek Második rész TERMÉSZETI ÖVEZETEK Ötödik fejezet ÉGEI KÖRZET A Hellén övezet és a trák–macedón tengermellék
47 49 49
Hatodik fejezet SZÁRAZFÖLDI TÖMB Keleti vagy Balkáni körzet. – Az Al-Dunai-síkság és a Marica folyó medencéje – Központi vagy Morava–vardári körzet. – Moravai körzet vagy Šumadija. – Központi körzet vagy Raška. – Vardári körzet vagy Macedónia Pindosz–dinári körzet. – A Dinári körzet, a Planina (hegység), a Zagora (hátság) és a Primorje (tengermellék). – Pindoszi körzet
A keleti vagy Balkáni körzet (Al-dunai-síkság és a Marica folyó medencéje) Központi vagy Morava–vardári körzet A Morava vidéke avagy Šumadija A központi vidék avagy Raška A Vardári avagy Macedón körzet A Pindosz–dinári körzet A Dinári körzet Pindoszi körzet
Harmadik rész FÖLDRAJZI HATÁSOK ÉS A TÁRSADALMI ELEMEK HATÁSA Hetedik fejezet A FÖLDRAJZI HATÁSOK
53
54 54 57 58 69 71 73 75 80 85 87
A földrajzi környezet közvetlen hatása. – A földrajzi környezet közvetett hatása. – Dalmácia és Norvégia összehasonlítása. – Dánia helyzete az északi országok között. – A népmozgalmakat befolyásoló földrajzi sajátosságok. – A földrajzi környezet, és hatásának változtatása
Nyolcadik fejezet A TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK ÉS A DOMBORZATI VISZONYOK ÖSSZEFÜGGÉSEI
Általános következmények. – Nagy hódítások, etnikai változások, a középkori államok kialakulása. – Balkáni és keleti kérdés; az új államok kialakulása
Általános következmények Nagy hódítások, etnikai változások, a középkori államok kialakulása A balkáni és a keleti kérdés. – Az új államok kialakulása Kilencedik fejezet KULTURÁLIS ÖVEZETEK A civilizációk terjedésének módja. – A módosult bizánci vagy óbalkán civilizáció. – Török és keleti hatások. – A nyugati és közép-európai civilizáció hatása. – A patriarchális rendszer. – A kulturális kiegyenlítődés folyamata
A módosult bizánci civilizáció A török–keleti hatások A nyugati és közép-európai kultúra hatása A patriarchális rendszer Tizedik fejezet LAKHELYVÁLTOZTATÁSSAL (METANASZTÁZISSAL) JÁRÓ FOLYAMATOK A török kori vándorlások jelentősége. – A lakhelyváltoztatás (metanasztázis) jellegzetessége és a kifejezés jelentése. – A költözés módja. – A lakhelyváltoztatás főbb útvonalai. – Dinári és Központi körzetek. – Dinári áramlások. – Kosovói áramlások.
97 97 99 105 109
110 113 114 117 123
–Vardári–moravai áramlások. – A Dunán és a Száván túljutó vándorlások. – A lakosság egzotikus oázisai. – Metanasztázikus és ametanasztázikus körzetek. – Al-dunai-síkság és a Marica folyó torkolata. – Belső migráció. – A Balkán-hegység lakóinak migrációja. – Külső vándorlás. – Epiruszi–albán körzetek. Malisor-áramlat. – Dukagjini áramlat. – Shkumbini áramlat. – Toszkok áramlata. – Égei körzet. – A görögök és aromunok kereskedelmi jellegű vándorlásai. – A menekültek vándorlása. – A nikšići mohamedánok bolyongása. – Ellentétes irányú vándorlások
A Dinári és Központi körzetek Az Al-dunai-síkság és a Marica-völgy Epiruszi–albán körzetek Az Égei övezet Tizenegyedik fejezet A LAKHELYVÁLTOZTATÁSSAL JÁRÓ MOZGÁS OKAI
Történelmi és lélektani okok. – A török hódítás okozta vándorlás. – A janicsárok tevékenysége és az elköltözés. – Az osztrák–török háborúk eredményeként bekövetkezett vándorlás. – A lázadások miatt elindult migráció. – A török szabadcsapatok kiváltotta vándorlások. – A vallási üldöztetések előli vándorlások. – A ferences egyházkerületek közti versengés, és a kivándorlás okai. – A függetlenségért vívott harc mint a lakhelyváltozás oka Gazdasági okok. – A folyamatos kivándorlás gazdasági tényezői. – A lakhelyváltoztatást okozó éghajlati ingadozások. – Szakaszos migráció. – A gazdasági és egyéb okok összefüggései. – A jobbágyrendszer. – Idényjellegű vagy periodikus vándorlások. – Véletlen tényezők
A történelmi és lélektani okok Gazdasági okok Tizenkettedik fejezet A MIGRÁCIÓ KÖVETKEZMÉNYEI
126 132 133 135 139
140 146 155
A vándorlók cserélődésének okai és módja. – Alkalmazkodás az új földrajzi környezethez. – Helykiválasztás. – A letelepülő családok csoportosulásának módja. – A hely- és földrajzi nevek vándorlása. – Társadalmi és etnikai alkalmazkodás. – A költöző csoportok alkalmazkodási képessége. – Etnobiológiai folyamatok. – Az elrómaiasodott lakosság beolvadása. – Új csoportok, variánsok és típusok kialakulása. – Lakhelyváltoztató csoportok Szerbiában. – A lakosság cseréje és az etnikai folyamatok Dalmáciában. – A vándorlás közben bekövetkező vallásváltás. – A vándorlás általános etnikai és társadalmi következményei
Negyedik rész FŐBB ETNOGRÁFIAI ÉS SZOCIOLÓGIAI TÉNYEK Tizenharmadik fejezet A BALKÁNI NÉPEK FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE Az Égei körzet lakossága. – Görögök. – Törökök. – Albánok. – Aromunok. – A szárazföldi tömb lakói. – Délszlávok. – A délszlávok lakóterületének határai a Karsztban, az Alpokban és a Pannon-síkságon
A Pindoszi és az Égei övezet lakói A központi (kontinentális) tömb lakossága
185 187
187 194
Tizennegyedik fejezet A FÖLDEK FELOSZTÁSA. – FOGLALKOZÁS ÉS ÉLETMÓD A jobbágyság és a szabad földek. – A köztulajdon. – A falusi birtok feldarabolása. – A földművelés és állattartás elterjedtsége. – A pásztorélet és a balkáni pásztorok mozgása. – Nyájak mozgása, téli legeltetés.– A pásztorok nyári legeltetése, a hegyi legelőkre hajtás. – A pásztormigráció okai. – Életmód
A földek felosztása A pásztorélet és a balkáni pásztorok mozgása Az életmód Tizenötödik fejezet A TELEPÜLÉSEK FEKVÉSE ÉS TÍPUSAI Városi települések
A városok és kisvárosok fekvése. – A városok típusai. – A mediterrán–dalmát variáns. – Albán variáns. – Görög variáns. – Török–bizánci, vagy más néven igazi balkáni típus. – A patriarchális rendszer városai
Várostípusok Tizenhatodik fejezet FALUSI TELEPÜLÉSEK
A falvak felosztása két csoportra fekvésük alapján. – A domborzat és a falvak helyzete. – Falvak a morfológiai határokon. – 1. Különböző szilárdságú sziklák mentén épült falvak. – 2. Tópartokon és tavak mellett épült falvak. – 3. Ormokon és lejtőkön épült falvak. – 4. Szórványok. – Teraszos falvak. – Katunok és falvak a morénák mentén. – Falutípusok. – Laza szerkezetű falvak. – Óvlach típus. – Šumadijai falu. – Mačvai és jasenovói falvak. – Karsztos típus. – Ibari típus. – Sűrű szerkezetű falvak. – Timoki típus. – Hűbéres típus. – Görög–mediterrán, dalmát–mediterrán és kašteli típus. – Török–keleti típus. – Vegyes jellegű falvak. – A típusbeli különbségek okai
A falvak fekvése A domborzat és a falvak helyzete Falutípusok A laza szerkezetű falvak Sűrű szerkezetű falvak Tizenhetedik fejezet HÁZTÍPUSOK
A ház fogalma, időszakos és kezdetleges formái. – A pásztorkunyhó (sibara), a busača, a dubirog. – Mozgatható boronafalú ház. – Földbe vájt házak darázskőben, löszös és köves talajon. – Az erdős Dinári körzet boronafalú háza. – A boronafalú ház vízszintes és függőleges irányú fejlődése. – Alpesi hatások. – A tengermellék és a kopár karszt kőházai. – Két- és háromosztatú földszintes ház. – Aláfalazott ház. – Házak Vasojevićból. – A Morava–vardári körzet vályog- és sövényfalú házai. – A moravai ház és variánsai. – A kelet-szerbiai kunyhó (pojata). – A felső-vardári kétszintes ház és ennek variánsai. – Újabb típusú házak. – Macsói (Mačva) házfajta. – Az osati, šumadijai, bogatinai és erdélyi ház. – Melléképületek, lakóépületek – Hálóházak (vajatok). – Tejesház. – Vendégházak mint különálló épületek (odvojci). – Aszalók. – Borházak. – Szénatároló. – Állattartó épületek. – A házak egyéb típusai. – Csifcsi ház. – A török–keleti ház. – A görög–égei ház
Az erdős Dinári körzet boronafalú háza A tengermellék és a kopár karszt kőházai
201
201 206 212 219 220
228 235
235 237 241 242 246 253
258 264
A Moravai–vardári körzet vályog- és sövényfalú házai A házak újabb típusai Melléképületek vagy istállók és a lakóépületek A házak egyéb típusai Tizennyolcadik fejezet TÁRSADALMI ÉS LÉLEKTANI VÁLTOZÁSOK A török kori változások. – A balkáni társadalom osztályai. – A belső fejlődés főbb vonásai. – Hajdukok. – Az Adriai-tengermellék társadalmi és kulturális jelenségei. – Dalmácia. – A senji uszkokok. – Hvar szigetének jelentősége. – Dubrovnik fekvése és jelentősége. – A vallásváltás során bekövetkező differenciálódás. – Kosovo és Metohija anarchikus albán társadalma. – A vándorlás során kialakuló új társadalmak és a városok elszlávosodása. – A felszabadított területek demokratikus társadalma
A török kori változások Az Adriai-tengermellék társadalmi és kulturális jelenségei A vallásváltás során bekövetkező differenciálódás A vándorlás során kialakuló új társadalmak és a városok elszlávosodása A felszabadított területek demokratikus társadalma
II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI TERV ÉS MÓDSZER
267 271 273 277 281
281 284 291 297 298 301 303
A lélektani sajátosságok mint az emberföldrajz vizsgálati tárgya. – A közvetlen megfigyelés módszere a lélektani jelleg meghatározásában. – Közvetett megfigyelés. – Folklór. – Történelmi módszer. – Nyelvjárási és antropológiai vizsgálati módszer. – A lélektani vizsgálatok jelentősége.
Első rész AZ ETNIKAI EGYSÉG ÉS LÉLEKTANI TÍPUSOK
309
Etnikai egység. – A nemzeti egység kinyilvánítása. – A nyugati délszlávok és a bolgárok közti különbségek. – Típusok, variánsok és pszichikai csoportok.
Második rész DINÁRI TÍPUS Első fejezet ÁLTALÁNOS SAJÁTOSSÁGOK
317 319
Földrajzi beosztás. – Főbb lélektani vonások. – A domborzat és a természet hatása. – Társadalmi és gazdasági szervezet. – Kölcsönös vonzalom és az egymás közti gazdasági segítségnyújtás. – Érzékenység és szimpátia. – Az elődök tisztelete és a slava szokása. – A nemzeti öntudat és a nemzeti küldetés. – A katonai erények. – Energikusak és lendületesek. – Dinári szomorúság, történelmi szomorúság. – Misztikus logika. – Szellemi képességek. – A dinári típus variánsai
Második fejezet A ŠUMADIJAI VARIÁNS
Etnikai összetétel. – A földrajzi környezet változása. – A lakosság összetételének kiegyenlítődése és a társadalmi környezet változása. – A legfőbb lélektani sajátosságok. – Szívélyesség, komolyság, vidámság és ének. – Demokratikus érzelmek. – Az állam jellegzetessége és viselkedése a válságos időszakokban. – Intellektuális képességek
335
Harmadik fejezet AZ ERO VARIÁNS Az erok szállásterülete és általános tulajdonságaik. – Az óvlachok. – A domborzat sajátosságai, a lakosság eredete és tulajdonságai. – Egyedi lelkialkati tulajdonságok. – A hercegovinai ember kétfajta lelkialkati és fizikai típusa
Az óvlach csoport Negyedik fejezet A DINÁRI TÖRZSEK
343
344 349
Elterjedtségük és koruk. – A törzsek kialakulása és fejlődése. – A törzsek szervezete és a foglalkozások. – A montenegrói törzsek sajátosságai. – A törzsek felbomlásának kezdete
Ötödik fejezet A LIKAI CSOPORT
361
Domborzati viszonyok és a talaj adottságai. – A lakosság eredete. – A lelkialkati sajátosságok. – A Katonai Határőrvidék hatása. – Új nemzeti szellem
Hatodik fejezet A BOSNYÁK VARIÁNS
367
Az etnikai összetétel. – A pravoszláv szerbek lelkialkati sajátosságai. – A berlini kongresszus mesterséges szerződései és a nemzeti öntudat. – Három katolikus csoport
Hetedik fejezet A MOHAMEDÁN CSOPORT
371
A terület és az etnikai összetétel. – Az iszlám előtti vallás maradványai és a mohamedán vallás hatása. – Az iszlám nemesség hatása. – A mohamedán parasztok sajátosságai. – A török–keleti kulturális hatások. – A mohamedánok kiegyensúlyozatlansága. – Az új fejlődés
Nyolcadik fejezet AZ ADRIAI VARIÁNS
Az adriai variáns körzete. – Földrajzi környezet és etnikai összetétel. – A különböző fejlődés övezetei. – A zagorai (hegy mögötti) csoport. – Tengermelléki csoport. – A variáns civilizációjának jellemzői. – Nemzeti fejlődés. – Különös lélektani jellemvonásai
A földrajzi környezet és az etnikai összetétel Zagorai csoport A tengermelléki csoport Harmadik rész A KÖZPONTI TÍPUS FÖLDRAJZI ÉS ETNOLÓGIAI ADOTTSÁGOK Kilencedik fejezet LÉLEKTANI JELLEMVONÁSOK
Archaikus és ősbalkáni jellemvonások. – Rája jellemvonások. – Az erkölcsi mimikri (alkalmazkodás) hatásai. – Az uraságok utánzása. – Az elnyomás és erőszak közvetlen hatásai. – A legfontosabb lélektani jellemvonások. – Realisztikus vonások. – Gyámoltalanság, tapintat és önuralom. – Szellemi képességek. – Alkalmazkodási és tökéletesedési képesség
Alapvető lélektani jellemvonások
381
381 385 392 401 403 405
409
Tizedik fejezet AZ ÉRZELMEK ÉS GONDOLKODÁS KIFEJEZETT ÁRAMLATAI Az etnikai összeolvadások hatása. – Érzelmi és erkölcsi vonások. – A foglalkozások és a foglalkozások változtatásának hatása. – Hagyományok és nemzeti tudat. – A kifejezéstelen (amorf) szláv tömeg és a balkáni lélek. – A nemzeti tudat nyomai. – Újabb hatások
Az etnikai összeolvadások hatása Érzelmi és erkölcsi tulajdonságok A foglalkozások és a foglalkozások változtatásának hatásai A hagyományok és a nemzeti tudat Tizenegyedik fejezet A KÖZPONTI TÍPUS VARIÁNSAI
A Központi terület keleti és nyugati részén élők lélektani különbségei. A kosovometohijai variáns. – A nyugat-macedón variáns. – A moravai–vardári variáns. – A šop variáns. – A dél-macedón variáns
A Kosovo-metohijai variáns A nyugat-macedón variáns A moravai–vardári változat A šop variáns A dél-macedón variáns Tizenkettedik fejezet NÉHÁNY ETNIKAI CSOPORT
Bitolai–prilepi csoport (nyugat-macedón variáns). – Mavrovo–rekai csoport (nyugatmacedón variáns). – Mijak csoport (nyugat-macedón variáns). – Binačka-moravai csoport (Morava–vardári variáns). – Prespai–kosturi csoport. – Strugai–ohridi csoport. – Debari
A bitolai–prilepi csoport A mavrovo–rekai csoport A mijak csoport A Binačka-moravai csoport Prepai-kosturi csoport A strugai–ohridi csoport A debari csoport A pologi csoport A sirinići–sredskai csoport A vranjei Morava mente csoportja
Negyedik rész KELET-BALKÁNI TÍPUS Tizenharmadik fejezet ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK A KELET-BALKÁNI TÍPUSRÓL A földrajzi környezet hatása. – A típus néhány különösen jellemző tulajdonsága. – Összeolvadás a turáni elemekkel. – A trák törzsek beolvadása. – Délszlávok-e a bolgárok?
415
415 420 422 427 433
433 436 437 438 440 445
445 449 453 462 467 470 474 478 482 484 487 489 489
Tizennegyedik fejezet A KELET-BALKÁNI TÍPUS VÁLTOZATAI
493 493
Az Al-Dunai variáns. – Sredna Gora-i variáns. – Déli vagy ruméliai–trák
variáns. – Pomák variáns Tizenötödik fejezet A LÉLEKTANI JELLEMVONÁSOK FEJLŐDÉSE A TÖRTÉNELEM FOLYAMÁN
497
A török hódítás előtt. – A bolgár köznép (rája) a török időkben. – A nemzeti ébredés előjelei. – A felszabadulás és a bolgár állam
Ötödik rész PANNON TÍPUS Tizenhatodik fejezet A DOMBORZAT ÉS A GAZDASÁGI ÉLET VÁLTOZATAI Letelepedés
507 509 509
A bánsági-bácskai síkság. – A szerémségi–szlavóniai alföld a szigetként kiemelkedő hegyekkel. – Szlovén vidékek. – Gazdasági típusok. – Közlekedés. – Történelem és letelepedés
Tizenhetedik fejezet A SZELLEMI FEJLŐDÉS ÉS AZ ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSOK
517
A balkáni civilizáció alapjai a pannon szerbeknél. – A közép- és nyugat-európai eszmék hatása. – Újvidék mint nemzeti központ. – Mozgalom az egységért Zágrábban. – Patriarchális és balkáni jellemvonások. – Egy megszakítás nélküli civilizáció következményei
Tizennyolcadik fejezet LÉLEKTANI VARIÁNSOK
A pannon délszlávok között észlelhető legfontosabb lélektani különbségek. – A szlavón variáns. – A szerémségi–bánsági variáns. – A szlovén vagy alpesi variáns. – A zágrábi és zagorjei csoport. – Az igazi szlovén csoport
A pannon délszlávok között észlelhető legfontosabb lélektani különbségek A szlavóniai variáns A szerémségi–bánsági variáns A szlovén vagy alpesi variáns
523
523 523 525 526
