TARTALOM. 1 Bevezetés Meghatározások, megközelítések A család funkciói...17

TARTALOM 1 Bevezetés................................................2 2 Meghatározások, megközelítések...........................3 2.1 A család...................................................3 2.2 A házasság.................................................7 2.3 A család változásai.......................................11 2.4 A család teológiája.......................................13

3 A család funkciói.......................................17 3.1 A család tagadása.........................................18 3.2 A funkciók változása......................................19 3.3 Szexualitás...............................................23 3.3.1 3.3.2 3.3.3 3.3.4 3.3.5

A nemiség megítélése........................................25 Szemérem....................................................27 Teológia....................................................28 Monogámia...................................................30 Házasságtörés...............................................31

3.4 Reprodukció, nevelés......................................34 3.5 Intimitás.................................................37 3.6 Gazdasági funkció.........................................38 3.7 Felmutatás................................................39

4 A család rendje.........................................41 4.1 Nemi szerep...............................................42 4.2 Szülői szerep.............................................44 4.3 Gyermeki szerep...........................................46

5 Dilemmák................................................48 5.1 Válás.....................................................49 5.2 Prostitúció...............................................54 5.3 Házasság nélkül...........................................56 5.4 Születésszabályozás.......................................57

6 Befejezés...............................................59 7 Felhasznált irodalom....................................62 8 Jegyzetek...............................................65

Mi a család?

1

2.

Bevezetés A témaválasztás viszonylag egyszerű volt, mivel családsegítő

szolgálatnál dolgozom. Így kínálkozó alkalom volt számomra, hogy a

dolgozat

keretében

végiggondoljam

a

családot,

megpróbálva

tisztázni az esetleg problémás vagy alapvető kérdéseket. Hiszen a családdal a gyakorlatban folyamatosan találkozunk, szembesülünk. De jó tisztázni az "elméletet", a család eredetét, helyét, feladatát. Azt a családot amelyben és amely családok között élünk, de a hétköznapokban csak a gyakorlatot, a megvalósulást látjuk, és a praktikus szemlélet mellett olykor elfelejtjük, hogy miről is van szó. Ezért próbálom —elsősorban a magam számára elfogadhatóan— meghatározni, hogy mi is a család, feladata, helye, stb. Remélve, hogy a fogalmi tisztázás tisztábbá és érthetőbbé, talán még kezelhetőbbé és hatékonyabbá is teszi a gyakorlatot. Természetesen nem vállalkozhatom arra, hogy témánkat kimerítsem. A részek bármelyike önálló dolgozat tárgya is lehetne. Célom ezen dolgozattal "mindössze" áttekintést adni arról, hogy mi a család? Remélhetőleg áttekinthető rendbe szerkesztve mondanivalómat és nem megkerülve a problémás kérdéseket, de nem is állítva, hogy mindenkor érvényes válasszal rendelkezem. A család a teológiában nem központi kérdés. Dogmatika könyvekben általában nem, de etika könyvekben sem feltétlenül jelenik meg kifejtendő témaként. Az Úr imádságában nem szerepel, az apostoli hitvallásban sem, illetve általánosan hiányzik a hitvallásokból. Felmerül a kérdés, érdeklődik-e a teológia egyáltalán a család után, van-e üzenete tárgyunkkal kapcsolatban?

Mi a család? Van viszont ellenpélda is. A Dekalógus két parancsolata alapvetően a családi viszonyokat szabályozza. A zsidó törvények messzemenően családcentrikusak. A témában Jézus tanításai is véleményt mondtak, illetve a levelek is foglalkoznak vele. Az egyház története során többször is állást foglalt a családdal illetve a házassággal kapcsolatban. Ez az, ami egyházjogban is megnyilvánult és a korok mindennapjaira is jelentősen hatott. Így vizsgálódásunk nem előzmények nélküli, és témánk sem lényegtelen.

2

Meghatározások, megközelítések A család jelentése az idők folyamán állandóságot mutat, az

alakját és struktúráját érintő radikális változások ellenére,1 vagyis mindenki tudja miről van szó. Családban, családok között élünk. Nem szoktuk feltenni a kérdést: mi a család, és amíg nem tesszük fel, tudjuk is mi az. Miként Ágoston mondja: "Ha senki nem kérdezi tőlem, akkor tudom."2 Válaszra kényszerülve azonban nehezebbnek tűnik a dolog, ezért nem haszontalan végiggondolni a család fogalmát.

2.1

A család A család meghatározása, vagy legalábbis a meghatározások kö-

rüljárása jogos elvárásnak tűnik. Még sincs egyetlen univerzális családdefiníció, annak ellenére, hogy mindenki tudja mi a család, mivel a család sokféle szempontból szemlélhető és nem csak egyetlen megoldás lehetséges.3 Minden szemlélet a maga számára fontos jegyeket hangsúlyozza, amivel kiegészítik egymást, de a

3.

Mi a család?

4.

sok szempont nem lesz egységes látássá, egésszé. A jog például nem azt látja és nem is azt keresi, amit a lélektan hangsúlyoz a családban. Mégis igaz és helyes marad mindkettő meghatározása. A környezet, a társadalom4 szükségszerűen hat a családra, mint részére, így a viszony rendszer-szemléletben is értelmezhető, a család mint a társadalom alrendszere5, alapsejtje6 jelenik meg. Nem véletlen tehát a

szociológia

érdeklődése a család

iránt. Először ezen szempontból járjuk körül tárgyunkat. Hagyományos értelemben a család egy olyan elsődleges szociális csoport, amelybe az egyének beleszületnek, s amely kezdetben biztosítja táplálásukat, intim viszonyaival hozzájárul fizikai és lelki védelmükhöz.7 A csoport legszűkebben egy férfi és egy nő valamint leszármazottaik tartós együttélését jelenti. Ez az együttélés a férfi és a nő nemi kapcsolatán, illetőleg a leszármazottak vérségi kapcsolatán alapul ugyan, de gazdasági közösséget is jelent. Más jellegű kötelékek is erősítik, erkölcsi és jogi normák is szabályozzák, és jelentős szerepet tölt be az egyén és a társadalom viszonyát alkotó legkülönbözőbb folyamatokban.8 Nincs azonban éles határ a család, illetve a család jellegű csoportok között. A család, mint láttuk, olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köt össze. A családok gazdasági egységet alkotnak, melynek felnőtt tagjai felelősek a gyerekek felneveléséért. A nukleáris család (házaspár, házaspár gyermekekkel, egy szülő gyermekekkel) mellett létezik a háztartás fogalma (együtt lakó, megélhetési közösséget alkotó emberek), mely lehet akár több nukleáris családból vagy nem egy családhoz tartozó személyekből álló, illetve egyszemélyes háztartás.9 Vagyis az emberek nem

Mi a család?

5.

csak családokban élnek, a háztartás fogalma átmenet a más jellegű együttélési formákhoz. Példaként Jézus és tanítványai nem voltak család, mégis egy együttélési forma volt, ami a háztartás fogalmába fér bele (ha mindenáron el akarjuk helyezni). A pszichológia a belső működésre helyezi a hangsúlyt, bár a társadalommal való kapcsolat is jelentős marad. Eszerint a család olyan interakcióban álló személyek összessége, akiket egymással való érintkezésükben a férj és feleség, az apa és az anya, a fiú és a lány , a fivér és a nővér társadalmi szerep betöltésére való törekvés irányít. A szerepek ugyan társadalmilag definiáltak, de minden családban részben érzelmileg, részben hagyományosan kialakult tudati tényezők lényegesen módosíthatják azokat,10 tehát nem merev, uniformizálható szerepről van szó. A belső kohézió szempontjából közelítve pedig olyan társas rendszer a család, amelyben a személyeket történelmük és érzelmeik láncolják

össze,

miközben

állandóan

hatnak

egymásra,

egymás

iránti felelősségük is örökös. A család összekötő és alkotó láncszemei a vérségi, valláserkölcsi, jogi, mindenekelőtt azonban az érzelmi kapcsolatok.11 Leginkább ide kapcsolódik a családot ellenzők véleménye. Hiszen a család pozitív érzelmi hatásai tagadhatóak is, ha a társadalmi viszonyokra helyezzük a hangsúlyt. Ekkor azt mondhatjuk, hogy a család a gazdasági és szociális feltételektől függ, s ezek hatásához képest "szenteltvíz az, amit a polgári moralisták szónokolnak házastársi megértésről, gyermeki bizalomról, családi békéről".12 Sőt ideológiai szempontból negatív jelenségként is beállítható a család. Ehhez kettős politikai funkciót tulajdonítunk neki: itt reprodukálódik és a patriarchális családszerkezet fenntartásával konzerválódik a szexuális elnyomás, illetve újratermelődik

a

tekintélyféltő,

életaggodalmas

alattvalótípus. 13

Mi a család? Aki újat akar és azt jobbnak tartja a családnál, az akadályt láthat benne, nem a folytonosságot és nem értéket, hanem a radikálisan új ellenlábasát. A család ellenzői a társadalmi elnyomás legveszedelmesebb eszközét látják benne, mivel észrevétlenül, a szeretet, az intimitás, a szolidaritás álcájában lopódzik az egyénbe14 és mélyen meghatározza azt. Ilyenkor sommás kijelentések is megfogalmazódnak: A család olyan diszfunkcionális társadalmi intézmény, amely túlélte önmagát. 15 De talán ennyivel nem intézhető el a dolog. A jog objektív akar maradni, hiszen a szabályozás, a rend fenntartása a feladata. Ez szemléletében is kifejeződik, egyértelműség és pontosság a célja, nem pedig a megítélés. A család jogi intézményként megjelenítve pontosan meghatározott jogok és kötelezettségek, valamint azok megsértése esetén kötelező felelősségre vonás nélkül aligha képzelhető el. A jog tehát a családot mint társadalmilag védett és szabályozott viszonyok rendszerét jeleníti meg.16 Nem kívánja a működést, kohéziót vagy ideológiát megszólaltatni, a fogalmat a helyzet leírásával adja meg. Ekkor a család "az egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók; Közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő; egyedülálló: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek."17 A Bibliában nincs pontosan a család szóval fordítható kifejezés.18 A BaIiT, ház önmagában is jelenthet családot, vagy az 'áB, atya szóval együtt. Szorosabb értelemben is azt a vérségi közösséget jelentette, amely egy házban vagy sátorban élő emberek közössége volt és amelynek feje a családfő, a legidősebb há-

6.

Mi a család?

7.

zas férfi volt. Ebbe a nagycsaládba beletartoztak a feleségen kívül a fiak és azok feleségei, de hozzá tartozhatott a jövevény és az idegen is. A család nem halhatott ki, ezt szolgálta a sógorházasság intézménye. A család szolidaritásának különös fogalma a Go'éL, a megváltó, melynek mindhárom jelentése a család védelmének és egységének biztosítását jelöli: a kényszerből eladott családi vagyont

a család bármely tagja visszaválthatta, a

magtalanul özvegyen maradt asszonyt a férj legközelebbi rokonának kellett megváltania és a megölt családtagért a vérbosszút álló rokon szerzett elégtételt. Később a patriarchális családok megszűntek, a család szolidaritása fellazult, megnőtt az egyéni felelősség. Az Újszövetségben az oikia és oikosz házat jelent, de ez vonatkozhat a családra is. Erre külön egyjelentésű szava a görögnek sincs. Szorosabb értelemben a család a gyülekezetnek legkisebb egysége és alapja. Az Ószövetséget túlhaladó jelentést a kibontakozó keresztyénségben kapott, ahol a családok gyülekezőhelyek voltak azok számára, akik az Igét hallgatták. 19 Így a család jellé is vált. Ezért az egyházi etika mindenkori feladata az is, hogy a házassági életközösség, a család méltóságát és szabadságát megbízhatónak, kívánatosnak, értékesnek és megnyerőnek mutassa fel. 20 A kereszténység ugyanis a család alapjának a házasságot tekinti.

2.2

A házasság Általában az új család létrejöttének a házasság tekinthető.

A család és a házasság nem ugyanaz, ezért a fogalmi meghatározásnál nem is kezelhetőek együtt. Ezért a házasságról uralkodó különböző nézeteket is át kell tekintenünk.

Mi a család? Szociológiailag nézve a házasság az a cselekmény, amellyel felnőttek házastársi-családi kapcsolatot létesítenek egymás között, a házasságon értve magát a kapcsolatot is. 21 Más megfogalmazás szerint két egyén között társadalmilag jóváhagyott szexuális kapcsolat. Ezen megfogalmazások a helyzet leírásánál nem mennek tovább. Hasonlóan a statisztikai megfogalmazáshoz, ami a jogviszonyra kérdez rá és négyféle családi állapotot különböztet meg: 1. nőtlen illetve hajadon, 2. házas, 3. elvált, 4. özvegy. A tényleges helyzet nem szükségképpen azonos a jogi helyzettel, hiszen ezeken kívül lehet élettársi viszony, különélés stb.22 Vagyis a háztartás, mint létező forma nem feltétlenül kötődik a házassághoz. Mindenesetre a jogi helyzet nem ugyanaz a házasságban, mint az élettársi kapcsolatban; a társadalom igénye és elemi érdeke is, hogy szabályozza, áttekinthetővé tegye a párkapcsolatokat. A tudományok érdeklődése a házasság iránt általában jóval kisebb, mint a család iránt. A pszichológia nézőpontjából pl. csak egy lehetőség több más, hasonlóan vizsgálható együttélési forma között, ahol a személyek interakciói minimálisan különböznek a nem házasokétól. Vagyis a házasság nem érték, nem feltétlenül része a rendnek, legfeljebb jogilag. A különböző nézetekben hangsúlyozható pl. a szabadság, mivel, a házasság maguknak a házasságra lépő feleknek közös elhatározása. Az anyakönyvvezető csupán megkötöttnek, jogilag érvényesnek nyilvánítja, az egyház pedig megáldja,23 illetve hivatalos tanúként van jelen.24 Hangsúlyozható a nemi funkció is. Ekkor a házasság meghatározása szerint egy társadalmilag jóváhagyott nemi kapcsolat ellentétes nemű személyek között. 25 A tartósság igénye is megfogalmazódik amennyiben a család alapja a házassági szövetségkötés, vagyis a személyes és visszavonhatatlan beleegyezés hozza létre, mint az élet és szeretet közössé-

8.

Mi a család?

9.

gét.26 A folyamatosság is alapvetőnek tűnik, hiszen a házasság lényege szerint egy mindig újra formálódó életközösség.27 Az Ószövetségnek nincs külön szava a házasságra, az eljegyzés, vőlegény, menyasszony szavakkal írja körül. A házasság mienknek megfelelő fogalma sem ismeretes; még leginkább a szövetség felel meg a mi fogalmainknak.28 Mindazonáltal a házasság Isten rendelése, a teremtés első leírásában a nemek különbözőségén nyugszik, a másodikban a férfi és nő egymáshoz tartozásán. A két leírás nem írja elő, de feltételezi a monogámiát. Az egyetlen szociológiai intézmény az Ószövetségben, amely határozottan Isten teremtő akaratán alapul. Célja elsősorban az, hogy a férfi nemzetségét fenntartsa és tovább vigye, vagyis az utódok nemzése.

A

házasságnélküliség

Ószövetségtől.29 Az

mint

Újszövetségben

életforma

idegen

az

a megházasodni, lakodalom,

vőlegény, menyasszony szavak tartoznak ezen fogalmi körbe. Jézus visszaadja a nőnek a férfival való egyenrangúságot, amely a teremtéstörténetben is megjelent. A házasság üdvtörténetileg hasonlít Jézus és az egyház házasságához, benne mint jelben jelen van az isteni kegyelem.30 A skolasztika idején merült fel először az igény sok más mellett a házasság fogalmi tisztázására is. Egyesítve több fogalom-meghatározást körülbelül

ezt mondhatjuk: "a házasság egy

férfi és egy nő minden harmadik személyt kizáró maradandó intézményes életközössége, mely magában véve a nemi érintkezésre is kiterjed, és alkalmas gyermekek nemzésére és felnevelésére." 31 A skolasztikára jellemző alaposság érződik a meghatározásban, így a meghatározás most is megállja a helyét leginkább a felsorolt jellemzők közötti hangsúlyeltolódások érezhetőek csak. A legtöbben az említett életközösséget ragadják meg a házasság kulcsaként. Egy hasonló barthi meghatározás szerint a házas-

Mi a család? ság férfi és nő találkozásának ama formája, melyben egy szabad, kétoldalú és egybehangzó szerelmi választás révén egy bizonyos férfiú és egy bizonyos asszony felelősen vállal teljes, tartós és kizárólagos életközösséget és tudatosan döntenek a házasság mellett.32 Hogyan jön létre ez az életközösség? Ősidők óta két felfogás áll egymással szemben. Egyrészt a római jog szellemében elsősorban szerződésnek tekinthető a házasság, így a házasságkötés a külsőleg is kifejezett beleegyezéssel kezdődik. Másrészt a házasság a testi-lelki egység állapota, így a házasság a nemi egyesüléssel pecsételődik meg. A XII. sz. közepén az egyházjogászok megkülönböztették a jövőre vonatkozó elhatározást (az ígéret az eljegyzésben) a jelenre vonatkozó elhatározástól, mely a mennyegzőn megvalósítja a kölcsönös önátadást. A házasság egzisztenciális teljessége csak a nemi érintkezéssel valósul meg. Ezért a "megkötött és elhált házasság" az, melyben a feltétlenül felbonthatatlan életközösség teljesen megvalósul,33 azt csak a halál bonthatja fel.34 A válásoknál lett ennek jelentősége. A házasság az 1274-es lyoni zsinat óta a hét szentség egyike. Vagyis az egyház szintén komoly jelentőséget tulajdonított ezen intézménynek, ezt mutatja, hogy visszatérő téma volt a zsinatokon.35 A család és a házasság fogalmi tisztázása után nem tűnik szükségesnek a további elkülönítés. További témáinknál feleslegesen bonyolítaná a tárgyalást, mivel nem különíthető el mesterségesen és általában nem választható el élesen hol van szó a családról házasság nélkül és hol van szó házasságról a családtól függetlenül. A két intézmény összefüggésben, egymásba fonódva létezett és alakult az idők folyamán.

10.

Mi a család?

2.3

A család változásai A történet áttekintésével nem egy alapos történeti feldolgo-

zás a célunk, hanem a történt változások jelzése. A tényleges történeti vizsgálódás ugyan izgalmas volna, de meghaladja a dolgozat kereteit és nem is kitűzött célom. Legalább vázlatos áttekintés nélkül azonban talajvesztettnek tűnik a családról beszélni. Különben úgy jelenhetne meg, mint egy állandó, időtlen, abszolút jelenség. Ezért, ha csak egy villanás erejéig is, be kell pillantanunk e témába. A család valamilyen formája nélkülözhetetlen, mivel az élet első éveit nem élhetjük túl segítség nélkül. 36 Ezért valamilyen formája mindig is létezett. Az Ószövetség családképe nem egységes, hiszen évszázadokat ível át. A zsidóság fokozatosan tért át a többnejűségről a monogám házasságra. A házasság létrejötte, az „asszonyszerzés” alapvetően három módon történt: együttéléssel, pénzen való megvásárlással, illetve okirattal, a házasságlevéllel.37

A nomád állattenyésztő korszakban a kor általános szoká-

sának megfelelő többnejűség természetes volt, aminek okát a gyermekáldásra törekvésben kereshetjük.38 Később, a Palesztinába visszatérő zsidók számára rendkívüli terhet jelentett volna több feleség ellátásáról gondoskodni. A messiási korszakban Izrael élete már általánosan monogám volt, azonban fennmaradtak a másodrendű feleségek, ill. a törvényesen szabályozott ágyasságnak intézményes és egyre inkább elvi keretei.39 Athénban a Kr. e. VI. századtól, Rómában főként a köztársaság hanyatlásától (Kr. e. I. sz.) kezdve lett egyre hangosabb a házasságon alapuló családrendszer bírálata. A feleség felesleges teherré vált, hiszen csak kötelességekkel jár és nem is vesz részt a férj életében. Időszámításunk elején a családi élet kö-

11.

Mi a család?

12.

telékei fokozatosan és jelentősen fellazultak. A házasságon kívüli nemi élet, a házasságtörés és a válás egyre kevésbé számítottak kivételnek; a gyermek immár nem előny, hiszen a rabszolga praktikusabb, kényelmesebb és gazdaságosabb, mint a gyermek. A törvények igyekeztek a család stabilizálására előnyöket biztosítani a többgyermekes családoknak, illetve védelmükbe venni a családi élet tisztaságát és tartósságát. Ez a törekvés Augustustól Jusztiniánuszig jellemző maradt a római jogra.40 Az első keresztyének házasságkötése nem különbözött az adott vidék szokásaitól, vallásos szertartások nélkül történt. Mégis, a profán ünneplés a természetfölötti burka volt: "Hogyan is tudnánk méltatni azt a boldogságot, ami olyan házasságból fakad, amit az egyház egyesít, áldozat

erősít meg, áldás pecsétel meg,

az angyalok hirdetnek meg, és aminek az Atya szerez érvényt?" 41 Már az első időktől észlelhető az a törekvés, hogy az egyház jelen legyen a házasságkötés fontos pillanatában, a vőlegények és menyasszonyok a püspök helybenhagyásával keljenek egybe.42

A

püspök jelenléte természetszerűen arra vezet, hogy áldását adja a házasulókra és imádkozik értük. A IV. század végén már ezt a papi áldást tartják a házasság döntő elemének.43 A középkori teológiának házasságra vonatkozó legfontosabb vívmánya a szentségi jelleg kidolgozása tekinthető. A mysterion, sacramentum szó értelme a XII. század végétől egyszerűen csak szent és rejtett valóságot jelent. A protestantizmus ellenben megfosztotta ettől bizonyos szempontból a házasságot, szent dolognak, de nem szentségnek mondva azt.44 Természetesen az álláspontok, nézetek sokáig éltek és ma is hatnak, miként Aquinói Tamás nézete manapság is meghatározó a házasság szemléletében. Ő határozta meg a családot, mint társadalmat, ahol az alá és fölérendeltség magából a rendből követke-

Mi a család? zik, a feleség alárendelt helyzete a bűnbeesés következménye. Ám a feleség teljesen egyenrangú férjével a házasságban, a férj csak a ház rendjében feje feleségének. Szól a legnagyobb, legmélyebb barátságról a férj és feleség között, és éppen a többnejűséggel kapcsolatban mondja, hogy ilyen kapcsolatban a feleség barátsága férjéhez nem szabad, hanem inkább szolgai.45 Korunkban nagy végleteket tapasztalhatók. A férfi és nő közötti különbségek sok szempontból eltűnőben vannak. A homoszexualitás és biszexualitás demonstrálják, hogy a nemiség nem annyira rögzült, mint ahogy régebben gondolták. Hogy férfivá és aszszonnyá fejlődtünk, az nem egyszerűen valami velünk született erő, a genetikai kód következménye, hanem nevelés kérdése is. A szülők tanítják meg gyermekeiket, hogy férfiként vagy nőként viselkedjenek.46 Ez a felismerés azonban relativizálja, elmossa a határokat, szerepeket. Az egyértelmű különbség a férfi és a nő között olyannyira megszűnt, hogy a biológiai nem is háttérbe szorult a nemi identitással szemben, miként az a transzvesztitáknál történik. Az ember az, aminek érzi, gondolja magát. Vagyis nem feltétlenül a biológiai, genetikai nem a döntő, hanem a kívánt vagy érzett nemi hovatartozás. Az értékek, abszolútnak tűnő dolgok, kategóriák (mint nemi jelleg, tekintély, igazság stb.) relativizálódtak, mintegy kiestek régi helyükről, és új helyüket még nem találták meg. Hasonlítva ezzel az említett klasszikus korok válságára, ahol a család válsága az általános értékdilemma része volt, egy általános bizonytalanság tünete.

2.4

A család teológiája Mint már utaltunk erre, a Biblia beszél, és helyeslően be-

szél a családról, mint Isten akaratáról. Hiszen Ő teremti az em-

13.

Mi a család?

14.

bert kétneműnek, ő vezeti oda Évát Ádámhoz. 47 Ezért is "nem jó az embernek egyedül", mert Isten közösségre teremtette a férfit és a nőt, egymásnak alkotta őket. 48 Olyannyira egyszerre alapozódik meg humanitásunk istenképűsége és társas mivolta, hogy az ember embertárs nélkül nem lehet teljes ember, hanem csak rémkép.49 Az embernek alapvető lényege a másik emberrel való kapcsolat, viszony, e nélkül nem válhat emberré. Ezt igazolják az állatok között felnőtt gyermekek, akik nem lettek emberré, és az emberek között „gyermekként” nevelt állatok, akik az előbbieknél sok szempontból „emberibbnek” bizonyultak. Úgy tűnik tehát, hogy az ember kapcsolataiban (embertársával, környezetével, Istennel) és kapcsolatai következtében, ezek által ember. Tehát a család szerepe meghatározó. A házasság, a család a jelen aiónhoz tartozó életrend 50, életforma.51 Isten új világa nem folytatása, hanem határa lesz a réginek. Az új világban nem lesz többé házasság (Mt 12,25). A Biblia nem elvont gondolatokkal magyarázza el ezen életrendet, hanem a keleti ember szokása szerint a házasság eredetét mondja el.

Az

egyik

elbeszélésben

Isten

mindjárt

emberpárt

hív

életre,52 a férfi és a nő együtt alkotják az embert. 53 Az ember Istenhez való hasonlósága a férfi és nő különbségében valósul meg, mind a férfi, mind a nő Isten képmása. A két nemből álló emberiség arra van hivatva, hogy termékeny legyen, szaporodjék, töltse be és hajtsa uralma alá a földet. Az egész emberi lét társas jellegét tárja elénk a szöveg.54 A másik elbeszélés szerint Isten egy férfit teremtett és később hozott létre belőle nőt is. A nőnek a

férfiból és a férfi-

ért való teremtése az egymásra utaltságot fejezi ki. Az ember közösségi lényként nem érezte

jól magát egyedül, egy társra vá-

gyott. Az állatok között azonban nem talál megfelelő segítséget.

Mi a család? A nő, aki egylényegű vele, csont lett a csontjából, test a testéből. A borda, melyből az asszony formáltatott jelentheti, hogy egymás mellett kell állniok, olyan közel, mint a borda a szívhez.55 Nem alá- vagy fölérendeltség van közöttük, nem érték vagy érdembeli különbség.56 A férfi nem élvezeti cikket, munkaerőt stb. kapott benne, az elbeszélés az emberi élet nemi kétsarkiságát nem a birtoklás, hanem a létezés szerint fogja fel. A házasság létrejöttekor a férfi nem elvesz egy nőt, hanem a kettő egy test lesz, eggyé válik. A test a Bibliában a teljes, konkrét élő embert jelenti. Házasság után pedig a pár tagjai nem önmagukat, hanem kettejük összességét tekintik igazi énjüknek.57 A házasság két latin elnevezésével lehet jól összefoglalni ennek a teremtési rendnek a célját: s házasság ti. matrimonium és

coniugium. Az első elnevezésben a hangsúly az anyaságra

esik. Ádám feleségét Évának nevezte, mivel anyja lett minden élőnek. A con-iugiumban a hangsúly inkább a közös életfeladatra esik, amit két ember magára vállalt, ami az embernek adatott. Mindkét elem bele van foglalva az 1Móz 2,24-be (az egyetlen házassággal kapcsolatos igeversbe, ami négyszer ismétlődik a Bibliában58). A bibliai őstörténet két szóval fejezi ki a házasság lényegét: elhagyás és ragaszkodás.59 Az elhagyás a felnőtté váláshoz alapvetően hozzátartozik. A gyerekes dolgokat kell elhagyni először, majd az új család létrehozásához a szülőket is. Az elhagyásnak mindig célja van szülők elhagyásának, az új család létrehozása. Alapvetően, kiindulásában rossz, ha az elhagyásnak csak oka van, például a generációk közötti rossz viszony, és az új család menekülésként kitörésként születik, nem pedig megvalósítandó feladatként, ragaszkodásként. A rossz alapról induló családban nem a ragaszkodás az elhagyás motivációja, így a kapcsolat jelentős bizonytalanságot tartalmaz.

15.

Mi a család? A ragaszkodás héber szava jelöl katonai szövetséget (Józs 23,12), a rögök, mint az öntvény összeragadását (Jób 38,38) vagy a lepra ráragadását valakire (2Kir 5,27). Az Írás itt nem a szeretni szót használja, hanem egy erősebbet, amit nem lehet olyan könnyen összetéveszteni az érzelmekkel, indulatokkal. Alapvetően a férfi dolga, hogy ragaszkodjon feleségéhez, ahogy az elhagyásnál is ő van említve. A ragaszkodás benső szeretetkapcsolatra utal, amely kiterjed a teljes életközösségre, testileg és lelkileg. Az egy testté válás két ember azonosulását jelképezi, 60 mely a szexuális egyesülés aktusában tetőződik, de nem korlátozódik a nemiségre. A test fogalma, mint már említve volt, a teljes emberi személyt jelöli, a mindent átfogó személyes közösségre utal. Ha ezt a közösséget komolyan vesszük, a poligámia lehetősége nem vetődik fel.61 A házasság életszövetsége az emberek szabad akaratából fakad, de Istenre épül, és ezért ha egyszer létrejött érvényes marad, függetlenül a szövetséget kötők akaratától. Hasonlóan az Isten és népe között létrejött szövetséghez, melynek érvényét a választott nép hűtlensége sem tudja meghiúsítani.62 Az Újszövetség középpontjában egy nem házas ember áll, mint "igaz ember".63 Tanításának célja mégsem az, hogy lebeszéljen bárkit is a házasságról, ellenkezőleg, a házasság mellett foglal állást és ráébreszt annak végleges, felbonthatatlan voltára.64 Tehát nem elítéli, lebecsüli a házasságot, hanem éppen nagyon komolyan veszi, rámutat eredendő rendjére, formájára, ami a házasság „kezdettől fogva” (Mt 19,8). Lehetnek azonban helyzetek, amelyekben a házasságkötés könnyelműségnek minősül vagy terhet jelent.65 Lehetnek, akik önként lemondanak a házasságról a menynyek országáért. Ez lehet egy olyan cél, ami megkívánja egyesek-

16.

Mi a család? től az elhagyást,

hiszen Isten országáért mindent el kell hagy-

nunk (Mk 10,30; 1Kor 7,32-34). Pál a házasélet összefüggésében konkretizálja, kifejti Jézus tanítását.66 A leveleiben foglalt szabályok között nem egy egyszerűen csak a korabeli izraelita házassági etika követelményeit foglalja össze és szentesíti. Két lényeges szabály viszont eltér a zsidó szokásjogtól: az első a házasság felbonthatatlanságára vonatkozik; a másik, hogy az általános szabály, mely szerint legyen minden férfinek felesége és minden asszonynak férje, Krisztus tanítványainak közösségében nem parancs, hanem engedmény, sőt a teljes nemi megtartóztatás tanácsos életmód. Mindenekelőtt feltűnik, hogy Pál fejtegetéseiben nyoma sincs a dualista-enkratita elvnek, mely szerint az önmegtartóztatás jó, a nemi élet rossz. A megtartóztató élet is jó, de a házasélet is jó; ha az egyik állapot jobb, annak oka nem az egyik állapot ontológiai mivolta, hanem a személy teljes életére vonatkozó haszna. 67 Pál a férfi és nő kapcsolatát nem az éroszra, hanem az agapéra alapozza,68 de a nemiséget nem gonoszként, rosszként, hanem a valós és természetes, az emberhez tartozó jelenségként veszi számba.

3 A család funkciói A család, nem öncélú és nem céltalan intézmény, feladata van. A létét nem csak megléte, de feladata, célja is igazolja. A család funkciói változhatnak, változnak is, viszont alapvető feladatai állandónak tűnnek. Ezek a szexuális kapcsolatok rendezése, a társadalom reprodukálása, az egyén szocializálása69, illetve gazdasági funkciót is betölt. Teológiai szempontból van még egy jelentős feladata a családnak, napjainkban különösképpen, ugyanis jel és "kinyilatkoztatás" is a keresztyén család.70

17.

Mi a család?

18.

A funkciók, feladatok felsorolása és megállapítása nem azt jelenti, hogy ezeknek a család mindig maradéktalanul eleget is tudott tenni. Ettől azonban a funkció nem szűnik meg, és nem is a család feladása vagy tagadása a megoldás. Úgy tűnik ezen funkciók a tökéletlen végrehajtás ellenére sem átadhatók, a család minden hibája ellenére sem helyettesíthető. Az ezen alapuló radikális elmélet ugyanis nem állotta ki a gyakorlat próbáját.71

3.1

A család tagadása Az 1917-es forradalom mindenre kiterjedő marxi ideológiájá-

nak a család forradalmi megváltoztatását illetően is voltak elképzelései. Oroszországban az 1926-os törvény a házastársak váltogatására bátorított, azzal, hogy a házasságot vagy a válást pusztán adminisztrációs ügyintézésnek tekintette. Tulajdonképpen a szabad szerelem gyakorlata állt fenn. A gyermekek gondozása óvodákban és más állami intézményekben zajlott. A nemek közötti különbséget drasztikusan

eltörölték, lehetővé

és elfogadottá

tették az abortuszt. A kialakult helyzet azonban a rendet és felelősségérzetet egyre inkább nélkülözte, a születések száma jelentősen visszaesett, a kialakult hedonista viszonyok az állam működését és védelmi képességeit tették kritikussá. Ezért a harmincas évektől az orosz vezetők igyekeztek növelni a születések számát, támogatni a stabil családi életet, szabályozni a nemi érintkezést a fegyelem és a további családutánpótlás céljából, korlátozni a nemek közötti egyenlőséget az utódok érdekében. Oroszország lépésről lépésre hátrált a forradalmi korszak radikális mintájától. Az 1936-os és 1944-es családtörvények visszaforgatták az idő kerekét, ismét csak a bejegyzett házasságokat ismerték el.72

Mi a család? A kínai kommunizmus hasonló utat járt be. A családok tulajdona és birtokuk a kommunáé lettek, a gyermekeket elválasztották szüleiktől, a felnőttek számára közös hálótermeket és étkezőket létesítettek. A program nem volt arányban a boldogtalansággal, amit a családok millióira hozott. A kommunák néhány év után felszámolódtak, a rendszer messze nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ismét úgy tűnik, amikor a kommunizmus tagadta a család által nyújtott előnyöket, értékeket, az idő kerekei visszafelé kezdenek forogni, a nukleáris család nyújtotta hagyományos családi funkciók felé.73 Vagyis a család radikális megszűntetése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezzel az olykor visszatérő igénnyel azonban időnként találkozni lehet. Noha a család funkciói nem átadhatóak, ez nem jelenti a változatlanságukat.

3.2

A funkciók változása Voltak társadalmak, amelyekben a család mind a társadalom,

mind tagjai számára a funkciók legnagyobb részét ellátta: ilyen volt például a történelmi kínai család; más társadalmakban viszont aránylag kevés feladat hárul a családokra, mint például az izraeli kibuc családokban. Európában és Észak-Amerikában a családok történeti alakulását a funkcióvesztés jellemzi: a mai modern család lényegesen kevesebb funkciót lát el, mint a múlt századbeli; szerepe legalábbis az egyes funkciók ellátásában kisebb jelentőségű. A mai kor jellegzetessége a nukleáris családok kialakulása és ezek izolálódása, elkülönülése egymástól,74 ami leginkább a funkciók elvesztéséből ered.75 A változásnak három olyan tendenciája van, amely alól a családok nem vonhatják ki magukat: a termékenység, az átlagos gyermekszám csökkenése, a

19.

Mi a család?

20.

házastársak évszázados társadalmi szerep- és státuszkülönbségének

fokozatos eltűnése, végül a szülő-gyerek viszony tartalmá-

nak mélyreható átalakulása.76 Noha a társadalmi differenciálódás egyre több funkciótól fosztotta meg a családot, de a család dezintegrációja, vagyis a komplex társadalmi funkciókból való kivetkőzés nem kell, hogy a család dezorganizációját, belső felbomlását jelentse. Éppen ellenkezőleg, az új viszonyokban kell megtalálnia új stabilitását.77 A szexualitás gyakorlatának és megítélésének változásai jól nyomon követhetőek az idők folyamán. Szeretnek beszélni bizonyos körökben "őseredeti promiszkuitásról", etológiai analógiákra is hivatkozva.78 Ez az etológia azonban a tartós párkapcsolatokra is ad példát,79 vagyis két irányba lehet vele érvelni. Az antropológia szerint pedig a nukleáris család az emberre egyetemesen jellemző csoportosulási forma.80

Nem érdemes nagyon messziről

kezdenünk a vizsgálódást, ezért a keresztyénség kialakulásától indulunk. A nézeteket szinte csak felsorolásszerűen ismertetem, inkább csak a többféleség érzékeltetésére és messze nem a teljesség igényével. A keresztyénség a római kor erkölcsi hanyatlásának és a nemi eltévelyedések divatjainak idején terjedt el a Birodalomban. A gnózisnak nem csak aszketikus, hanem libertinus irányzatával is találkozott (pl. nikolaiták, Jel 2,6). Nissai Gergely szerint az emberi reprodukció két nemhez kötése csak a bűnbeesés szemszögéből magyarázható. Ezen felfogás eredménye lett, hogy a házasságon belüli nemi érintkezést is csupán bocsánatos bűnként kezelték. Az első keresztyén évezred gondolkodói tanítják ugyan, hogy a házasságban megvalósuló nemi élet emberi, sőt krisztusi érték, de ritkán sikerül megmagyarázni, hogy miben is áll ez az érték. A kor túlságosan szétválasztotta a gyermekáldás, a kölcsönös se-

Mi a család? gítség és a nemi ösztön kielégítésének szempontjait, mintha három különböző dologról és nem egyazon valóság három oldaláról volna szó.81 Augustinus szerint a házastársak viszonyát vétek is kíséri az érzéki vágy jelenléte miatt. A házastársak egyesülése bocsánatos bűn, ezért mindig gyermeknemzésre kell irányuljon. Ő mutatott rá, hogy a férj és feleség szeretete Krisztus és az egyház kapcsolatát jelképezi.82 Aquinói Tamásnál a nemi érintkezés már nem, csupán a nemzés kizárása tekinthető bűnnek. A XV. századtól lett általánosan elfogadott, hogy a nemi érintkezésben az első cél ne az önző élvezet, hanem a gyermekáldás szolgálata legyen.83 A reformáció az ember testi természetét nem tekintette rossznak, az emberi akaratot azonban igen. A puritanizmusban a házasság polgári jellege domborodott ki, ahol a nemi kapcsolatot természetesnek vették, de erről nem kellett és nem is illett beszélni. Hasonló "prüdéria" jellemezte a pietizmus erosellenességét is, amely a nemiséget csak megtűrt dolognak tartotta, mintegy a lelki kapcsolat kísérő jelenségeként. A romantika ezzel ellentétben a világmegváltó princípium rangjára emelte a szerelmet. A materializmus pedig a nemiséget az élet egyik központi kérdésévé tette, de külön is szakítja a házasságtól. A fogyasztói társadalomban, ami talán leginkább jellemző korunkra, a nemiség a kereslet-kínálat szerint működik. 84 Az alkotó korszakok családi élete rendszerint szigorúbb szabályrendszert követ és figyelembe veszi az egész közösség érdekeit, a hanyatló, illetve szétbomló korszakok egyre több engedményt tesznek az egyes személy ösztönélete tekintetében.85 A reprodukció, a szaporodás és a nemiség megítélésének öszszefüggését láttuk az előzőekben. A születés szabályozásával a későbbiekben foglalkozunk, itt csak annyit érdemes megjegyezni, hogy korunkra elsődlegesen a fogamzásgátlás jellemző, de nem je-

21.

Mi a család?

22.

lentéktelen (legálisan és illegálisan is) a művi abortusz és előfordul a gyilkosság, a gyermekgyilkosság is. A nevelés változása elsősorban a családi és intézményes nevelés közötti hangsúly eltolódásából ered. Az intézményes nevelés mindenképpen bizonyos társadalmi kiépítettséget, rendet igényel. A nevelés általánossága illetve csak egyes rétegek számára való elérhetősége is koronként és társadalmanként változik. Az intézményes nevelés tartama a társadalom igényeihez, a megélhetéshez és beilleszkedéshez szükséges tudás megszerezhetőségének idejéhez igazodik. Az Ószövetségi korban olvasunk a gyermekek nevelőiről és gyámjairól. Mózes Egyiptomban

magas iskolázást kapott, de egy

közönséges szukkóti fiatalemberről is úgy tűnik, hogy tudott írni és olvasni (Bír 8,14). Eleinte a papok és léviták oktatták az írásokat, később a rabbiiskolák lettek az oktatás központjai. A keresztény korban a műveltségi viszonyok hullámzása tapasztalható, az iskolák, a kultúra föllendülésével és hanyatlásával, illetve

a

tárgyak

közötti

hangsúlyeltolódásokkal.

írott szó és a modern kommunikáció

Manapság

az

hatására az idősebbek, így a

szülők is kevésbé fontosak mint korábban.86 Az intézményes oktatás mind időben, mind anyagmennyiségben (információtartalomban) meghaladja a családban kaphatót. A családnak gazdasági funkciója is van. A család jövedelmi és fogyasztási egység, ami sok tekintetben meghatározza státuszát a társadalomban.87 Ez az összetevő nem elhanyagolható, hiszen a család, mint társadalmi intézmény, része a társadalomnak. Viszonylagos önállósággal rendelkezik ugyan, de ha alapja, a társadalom gazdasági szerkezete, termelési viszonyai megváltoznak, akkor előbb-utóbb a családnak is át kell alakulnia. 88 A változás leginkább abban nyilvánul meg, hogy korunkra a termelés

Mi a család? helyett a fogyasztás tartja össze gazdasági szempontból a családot. A termelés már alapvetően nem a családban történik, még csak részben sincs önellátásról szó. Minden specializálódott intézmények

által előállított termék, az élelemtől a kultúráig, a

család csak mint együtt gazdálkodó egység jelenik meg. A változások áttekintése után visszatérek a család egyes funkcióihoz.

3.3

Szexualitás A szexualitás rendezése a család alapvető (sokak szerint

23.

Mi a család? legalapvetőbb) feladata, amiért is legbővebben ezzel foglalkozom. A nemiség mindig is érdekelte az embereket. Az irodalom illetve a művészet alaptémája a két nem kapcsolata, viszonya. Lehet elszellemiesíteni ezt a viszonyt, de vulgarizálni is. Az érdeklődés miatt rivális csoportokat, ideológiai vagy politikai ellenfeleket szokás ilyen tartalmú vádakkal illetni és ezzel lehetőleg lejáratni. Különböző korok új vallási csoportosulásait előszeretettel vádolták szexuális kicsapongással. Jézus követőinek összejöveteleiről is elterjedt, hogy az új vallás köntösébe burkolva nemi kicsapongások zajlanak.89 A második évezred elején az eretnekek ellen is ez volt az egyik leggyakrabban felvetett vád.90 De jó példát találunk erre az ideológiai harc köréből is. A Kommunista Kiáltvány hasonló vádakkal illeti a burzsoáziát.91 Korunk érdeklődéssel figyeli a botrányok lehetőségét, amiben a társas kapcsolatok döntő szerepet játszanak. Az újságok jelentős része ismert személyiségek magánéletével foglalkozik, és nagyrészt ez teszi eladhatóvá a lapot. De a politikai kampányok részévé is vált a másik fél "átvilágítása" ilyen téren is. Társadalmunkban a szexualitás igen előkelő helyen áll. Számos közvéleményt formáló illetve azt visszajelző kiadvány vagy média szerint az élet értelme csakis vagy leginkább ez.92 A szexualitás megítélésén túl alapvető kérdés a nemi élet rendezettsége illetve annak hiánya. Már láttuk, hogy a nemi rendezetlenség nem marad meg a szexualitás területén, az egész társadalomra hat, hiszen az egyén más jellegű viselkedését is meghatározza. A nemiség nem választható el a személyiségtől.

24.

Mi a család?

3.3.1

A nemiség megítélése

A szexualitás helye hivatalosan a házasság, bár mindig voltak „félrelépések” is. Erre utal a "legősibb mesterség" elnevezés, mely éppen a szexualitás házasságon kívüli intézményesített vagy legalábbis hallgatólagosan elfogadott formáját jelentheti. Az elnevezés azt sugallja, hogy egy mindig is meglevő, a világ rendjéhez tartozó intézményről, viselkedésformáról, szolgáltatásról van szó. Korunkra a házasságon kívüli (vagy a házasságot megelőző) nemi kapcsolat és a fennálló házasságon belüli szexuális viselkedés tekintetében mélyreható normaváltozásokat lehet megfigyelni.93 A szexualitás "felszabadult" a házasság kötelékéből. Ez valószínűleg összefügghet a női emancipációs és feminista mozgalmakkal, illetve a patriarchális társadalom felbomlásával, a patriarchális szerepek talajvesztésével. Az indoklások általában az "emberi gyengeségeken" alapulnak. Többen rámutatnak arra, hogy az emberi szexualitás eredendően változatosság-kereső tendenciájú,94 és ezzel mintegy jogosnak nyilvánítják ezen igény kielégítését. A hajlam indokolja és igazolja a cselekvést. Az 1960-as évek „szexuális forradalma” is meghatározó változásokat hozott, a szexualitásban egyre fontosabbá vált az örömszerzés. A fiatalok függetlenítették magukat a korábbi társadalmi előírásoktól, a házasság előtti szexuális kapcsolatok általánossá váltak.95

Ma az iskoláztatás idejének meghosszabbodása

jellemző tendencia. A házasságkötést az anyagi lehetőségek hiányában, illetve a pályára felkészülés érdekében a fiatalok gyakran későbbre halasztják. Hogy sokak számára indokolatlannak tűnik emiatt a nemi élet megkezdését is ekkorra halasztani 96 az társadalmilag teljesen elfogadott és természetes jelenség. Jó

25.

Mi a család? rámutatni

26.

azonban, hogy aki házasság előtt már élt nemi életet,

az hajlamosabb a majdani házasságban is a házasságon kívüli kapcsolatokra.97 Az egyszerű megítéléstől, a hűség és hűtlenség radikális elválasztásától korunk tartózkodik, inkább relativizálja azt. Ennek jele, hogy különbséget tesz normális és egészségtelen, neurotikus okok illetve motívumok között, ami a házasságon kívüli kapcsolatokat illeti. Ezek szerint elfogadott indok lehet pl. a változatosság igénye, az élményéhség, kalandvágy és kíváncsiság, illetve normálisnak nyilvánított és gyakori motívum az új szerelem is. Egészségtelen motívum lenne a csökkent kudarctűrő képesség, ellenségeskedés, gyűlölet, bosszúvágy, önleértékelés, önérzet

megtámasztás,

menekülés,

szexuális

zavarok

vagy

extázis

szükséglet miatt bekövetkező házasságtörés.98 Azzal is igazolható a dolog, hogy az alkalmi hűtlenség olykor éppen jótékonyan hat a házasságra. Egy felmérés szerint a házasságtörések jelentős része rövid ideig tart, gyakran fájdalmas tapasztalatokat jelent. Átgondolva, megemésztve azonban többször megerősítenek egy felborulni készülő házasságot.99 Vagyis mindössze a motiváció számít, a házasságtörés oka (ha ez egyáltalán objektív kategória), indítéka. Nem maga a jelenség negatív, csak vannak akik nem a

megfelelő indíttatásból követik el.

A hűség a házasság lényegéhez tartozik, mint a szövetségtől és az életközösségtől elválaszthatatlan fogalom. Elismert, hogy a hűség feltételez bizonyos lelki stabilitást, megbízhatóságot, állhatatosságot, és egyébként értékes dolog, ha nem is feltétlen elvárás. De ha nem velejárója a hűségnek a kizárólagosság, akkor lényege valamilyen, szinte bármilyen elkötelezettség lesz.100 Ezzel a hűség relatívvá, ideiglenessé, szubjektívvá válik, a hűtlenség pedig indokolhatóvá.

Mi a család?

3.3.2

27.

Szemérem

A nemiség megítélése és a szemérem összefügg, hiszen a szemérem vagy szemérmetlenség éppen a nemiség témájával kapcsolatos zártság vagy nyitottság. Mégsem azonos a kettő, a nemiségről való nyílt beszéd és a szexualitás rendezett vagy rendezetlen formája között nincs direkt kapcsolat. A 16. század végén, 17. század elején jóformán ismeretlen a mai értelemben vett szemérem. A meztelen fürdőzés éppúgy általános volt, mint a szabadszájúság, amely még a prédikátorokra is jellemző. A szülés nyilvánosság előtt zajlott, az impotenciával vádolt férjnek is nyilvánosan kellett bizonyítania potenciáját stb. Megszokott dolog volt az őszinteség. A szexualitás gyakorlatát nem kellett még rejtegetni; nem kellett elhallgatni bizonyos szavakat, nem kellett szégyenlősen letakarni egyet s mást; akkoriban még elnéző meghittség övezte a tiltott dolgokat. A durvaságot, az obszcenitást, az illetlenséget szabályozó normák sokkal

tágabb

teret

engedtek

az

embernek,

mint

a

19.

században.101 A galantériával, a csiszolt modorú udvarlással kezdődött a szemérmességi hullám,102 ami a romantika terméke. A szeméremnek van jelentősége, de az álszemérem, a prüdéria kikerüli és nem helyére teszi a szexualitást. A misztifikálás, a nemiség legnagyobb bűnnek való kikiáltása ugyanúgy rossz, mint a "felszabadítása". A helyére kell tenni, hiszen a nemiséggel kapcsolatos bűn nem nagyobb, mint bármely más bűn, de nyilvánvalóbb, főleg ha házasságtörés, válás is követi.103 A nemiségről szóló beszéd nem feltétlenül szemérmetlen, hiszen szabad és kell is beszélni erről. Példaként említhető a 13. század hivatalos egyházi véleménye, az 1277-es Párizsi elítélő határozat, mely

Mi a család? fontosnak érzi, hogy tárgyalja a nemi aktus élvezete, a szüzesség stb. témakörét, éppen az itt jelentkező tévedések miatt.104 Az igazi gyógyeszköz az e téren tapasztalható rendezetlenségre a szexualitás saját helyére utasítása lehetne. Hiszen a nemiségnek van pontosan kijelölt helye. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a nemi élet szeretet nélkül paráználkodás 105, vagy keményebben szólva a koitus koegzisztencia nélkül démoni dolog. A szexualitás csak a személyes szeretet kötelékében lesz igazán emberi.106 Fontos hangsúlyozni, hogy a szexualitás az egész emberhez, illetve a két ember kapcsolatához tartozik. Nem az egoizmus, az ösztön-kielégítés a célja. Hiszen házasemberek sem engedhetnek meg maguknak mindent a nemi érintkezésben. Addig a határig lehet elmenni, amíg mindkettőjük tetszésére szolgál (és nem csak önmaga elégül ki). A társát egyszerűen tárgynak tekintő félnél a koitusz a maszturbálás egy különleges esetévé válik.107 Attól, hogy a nemiséggel, meztelenséggel lehet és szoktak is visszaélni, "még nem gonosztett a fürdőben való levetkőzés".108 Nem a nemiség a bűnös, hanem a bűnös ember él rosszul nemiségével.

3.3.3

Teológia

Mindenekelőtt tisztázandó, hogy a férfi és nő közötti különbség Isten által akart különbség, nem pedig egyfajta büntetés, bukás vagy sok nyomorúság forrása. Az ember lényegéhez tartozik, aki sohasem létezik önmagában, hanem mindig és mindenütt úgy mint férfi ember és női ember.109 Keresztyén körökben is két tévedés látszik a nemiséggel kapcsolatban. Egyrészt szégyenletes, gonosz dolognak tekintik, bár ez a közhangulattal jelentős ellentétben van, így egyre kevesebb

28.

Mi a család? követőre talál. Másrészt a szexualitást elszellemiesítik, valamilyen fennkölt, intellektuális magasságba emelik, amivel az életben jelenvalósága, természetessége és realitása vész el.110 A nemi vágyat veszélyes tűznek tekintő felfogás nehezen áll összhangban azzal, ahogyan a Biblia dicsérni tudja a férfi és asszony szerelmét (Péld 5,18kk, 1Móz 26,8, Ézs 62,5 és különösen az Énekek Éneke). A mélyebb háttérre (allegorikusan az egyház és Krisztus viszonya mutatkozik meg a nemek kapcsolatában) irányított figyelem még nem borítja ködbe a közönséges előteret.111 A képmutató álkegyesség azonosítja az eredendő bűnt a nemiséggel (ezáltal rosszabbnak tartja, mint magát az embert), míg a romantika azt hiszi, hogy a szerelemben az ember önmaga fölé emelkedik (vagyis jobb lesz önmagánál). A Biblia szerint a nemiségnek és a szerelemnek nincs ilyen különállása, nem is jobb az, de nem is rosszabb, mint maga az ember.112 A görög-római művelődés nem csak történeti hátteret adott a születendő keresztyénségnek, hanem életcsömörét is beoltotta az egyház testébe. Az önsanyargató irányzatok minden bűn szülőanyjaként tüntették fel a nemiséget, támadták a házasságot (1Tim 4,1-3).113 Ez látszik a nemiség és az értelem ellentétes felfogásával a 13. században.114 Az Újszövetség nem Platón és a romantika kedvenc szavát, az éroszt használja, mikor a házasság titkát magyarázza, hanem az agapé szót (Ef 5,21-23). Az érosznak is van vallási vonatkozása, az agapé az éroszon, az egész emberen keresztül érvényesül. A szeretet tisztítja és újítja meg a szerelmet, abban a mértékben, amennyire az egész embert megtisztítja és megújítja. 115 A Példabeszédek dicséri a bensőséges családi életet, és leírja a házasságtörés keserves következményeit. Mindez feltételezi a holtig tartó monogám házasságot.116

29.

Mi a család?

30.

Pál nagyon józanul beszél a házasságról. Az állítást, hogy a keresztyén tartózkodjon a nemi élettől nem az ellenkezőjével cáfolja, hogy mindig a házassággal kell élni. Jó a nem házasoknak és az özvegyeknek abban az állapotban maradni. Az apa értelmes döntést hoz, ha lányát nem adja férjhez. Ezekből az elvekből azonban nem csinálhatunk minden időkre és mindenkire érvényes házassági etikát. Akiben nincs meg az önmegtartóztatás adománya a házasság kerülésével előmozdíthatja a kisiklásokat. A korinthusi férfiak nota bene prostituáltakhoz jártak.117 A házasságban élő embernek teljesítenie kell házassági kötelezettségeit, és nem szabad a nemi érintkezést túl soká elhalasztani. Az özvegyek és nem házasok inkább házasodjanak meg, mint hogy vágytól égjenek.118 Az egy testté válás még nem jelent önmagában házasságot, azt elhagyás és ragaszkodás kell hogy megelőzze. Mégis, nincs olyan szexuális

egyesülés,

ami

ne

tenne

eggyé

két

embert

(1Kor

6,16),119 annak minden következményével.

3.3.4

Monogámia

A Biblia is több családformát ismer. A régi Izraelben a monogám házassági formán kívül előfordult a bigámia (Lámek, 1Móz 4,19, de főleg 5Móz 21,15-17) sőt poligámia is (Gedeonnak sok felesége volt Bír 8,30; Salamonnak háreme, 1Kir 11,1-3).120 Azért, mert találkozunk az Ószövetségben poligámiával, még nem kell ennek minden időben érvényes legitim lehetőségnek lennie. Az a kérdés, hogy amit megtűrt Jahve Izráelben, vajon összhangban van-e a házassággal, mint teremtési renddel? Beszédesek azok a nehézségek, melyeket Ábrahám, Jákob vagy Elkána családjában okozott a poligámia (1Móz 16,4kk, 29,15kk;1Sám 1,6kk). A

Mi a család? szeretet alapvetően egy irányba fordul. Hogyan lehetne az egyedülálló szeretetet a házasságban harmonikusan szétosztani több partner között?121 A monogámia és a hűség szorosan összefüggenek. A Biblia szerint általában a férfié a tekintély, így a döntések felelőssége is. Ezen a téren is igaz ez, a férfi dolga, hogy ragaszkodjon feleségéhez. Az ószövetségi törvény megengedte a poligámiát az első házasság gyermektelensége esetén (5Móz 21,15-17), valamint sógorházasság esetén, mikoris valaki elveszi testvére özvegyét (5Móz 25,5-10). Ez a gyakorlat azonban nem tette boldoggá a házasságokat, sőt inkább bajokat okozott (1Sám 1,6-7). 122 Nem a többnejűség volt a célja, hanem a nemzetség életben tartása, illetve az özvegyek védelme. A kereszténység indulásánál elvileg nem volt gyakorlat a poligámia. A többnejűséget a Római Birodalom törvényei tiltották, sem a görögök, sem a rómaiak nem gyakorolták az újszövetségi időszakban.123 A keresztyénség ettől függetlenül mindig monogám volt, és a környezet erkölcsi mércéjéhez nem mérte magát. Hiszen a Biblia házaséletre vonatkozó minden intelme és tanítása az egynejűség teremtésbeli rendjét tükrözi.124

3.3.5

Házasságtörés

A házasságban lefolyó nemi élet fiziológiai szempontból hasonló a házasságon kívül létrejövő nemi viszonyhoz, a teljes személyi lét szempontjából lényegesen különbözik tőle.125 A kettő nem lehet ugyanaz, hiszen egyiket dicséri a Szentírás, míg a másiktól óv. A „ne ölj” parancsolat a pusztításról szól, a „ne paráználkodj” pedig az életadás szabályozása. A ne ölj és a ne

31.

Mi a család?

32.

lopj parancsolatokat az erkölcs és a jogérzet ma is komolyan veszi, ami a házasságtörés tilalmáról nem mondható el.126 A házassággal kapcsolatban több felfogás van. Az egyik

sze-

rint a házasság birtokterület, amely fölött a férfi rendelkezik, mert ő az úr, a birtokos (baal). Ez a kapcsolat patriarchális deformációja. Más vélemény szerint a házasság, mint „szexuál zóna" tabu, ahol a fegyelem és rend törvényeinek kell uralkodni. Ez a felfogás a nemi élettel szembeni megvetést hozta magával. Valamint megemlíthető egy harmadik felfogás, ami mindkettővel egybekapcsolódik, ez a moralizáló törvényeskedés.127 Az asszony az Ószövetség szerint is több volt mint a férj háztartási felszerelésének egy (értékes) darabja. (De mindenképpen a férj „tulajdona" is volt, a patriarchális viszonyt nem lehet kivonni az Ószövetségből.) A más rabszolganőjével való közösülés a tulajdonosi jog megsértése volt, bizonyos bírságot szabtak ki rá(3Móz 19,20-22). Ez lehetetlen volt házasságtörés esetén, erre halálbüntetésnek kellett következnie (1Móz 38,24; 5Móz 22,23k).128 A hetedik parancsolatban a használt ige azt jelenti: házasságtörést elkövetni, paráználkodni; vagyis hogy egy férfi nemi közösségre lép egy másik férfi feleségével vagy eljegyzett menyasszonyával. A férfi és a nő cselekedetére egyaránt vonatkozhat, az ezért járó halálbüntetés mindkét felet sújtja.129 A parancsolat nem csak a házassági szövetség megtörésére utal, hanem minden ilyen irányú folyamatot is elítél, minden hűtlen indulatot és gondolatot.130 Nincs szó arról, hogy a paráznaságot elkövető férfi házas-e vagy sem, az asszony helyzete a döntő. A törvény szerint egy férfi csak egy másik férfi házasságát törheti meg, a nő viszont csak a sajátját. 131 Ezen látszik a férfi patriarchális tekintélye. Aki azonban más feleségével hál nem csak a másik férfit károsítja meg (mint tulajdonost), hanem

Mi a család? saját házasságát is összetöri. Senki sem válhat hűtlenné ifjúsága törvényes asszonya iránt, mert akkor hűtlenné válik egy olyan szövetséghez, amelynek Jahve a tanúja (Mal 2,14kk).132 A házasságtörésre az Újszövetségben általában a moicheia szót alkalmazták, ami szexuális hűtlenséget jelent. A porneia szó tágabb értelmű, utal a nemi téren elkövetett egyéb törvénytelenségekre is.133 A porneia a porné főnévvel rokon, amely az eladni igéből származik. Eredetileg az állt mögötte, hogy valaki saját testét pénzért árúba bocsátja. Főleg rabszolgákra alkalmazták, de jelentett kibérelhető szajhát is. Mt 5,32-ben és 19,9-ben alapvetően törvénytelen szexuális kapcsolatra utal, de utalhat szexuális aberrációra is (homoszexualitás Róm 1,29; vérfertőzés 1Kor 5,5),134 vagyis többféle törvénytelen szexuális kapcsolatot jelölhet (1Kor 6,13; 2Kor 12,21; Gal 5,19). Ezért mindig a konkrét szövegkörnyezet dönti el jelentését. A porneia a héber zenut szónak felel meg, és a nem házassági együttélést, pl. a törvényes ágyasságot is jelentette. Ha olyan ember lett Krisztus tanítványa, aki együtt élt valakivel, aki nem volt teljes értelemben házastársa (Jn 4,18), Krisztus követése elvileg nem kívánja meg tőle, hogy felbonthatatlan köteléknek érezze ezt.135 Jézus korában már nem hajtották végre a házasságtörésre érvényes halálos ítéletet.136 A törvényt gyakran inkább értelmezték, mint alkalmazták. Jézus nem csak egy megtörtént eseményt ért paráznaságon, hanem lelkületet és irányultságot. Igazán ide illene az ember eredendően hűtlen „beállítódására” hivatkozni, ami ezen a téren is megnyilvánul. Ez a szemlélet teszi lehetetlenné a moralizálást,137 ahogyan a házasságtörő asszonynál is látjuk.

33.

Mi a család?

3.4

Reprodukció, nevelés A Biblia a szaporodást, a föld betöltését feladatul adja az

embereknek. A gyermek áldás és ajándék, a gyermek születése a házasság egyik célja. A gyermektelen házasság mégsem sikertelen házasság, a férfi és nő a házassági kapcsolatban teljes egységet alkotnak, ami coniugium gyermek nélkül is. A szeretetben fennálló közösség teszi a házasságot áldássá férfinak és nőnek.138 A családhoz azonban általában gyermekek is tartoznak, hiszen a család feladata, hogy biológiailag és szociálisan "létrehozza" az egyént, mint a társadalom tagját, és segítse a társadalomba való beillesztését.139 A szociológia és pszichológia erre a szocializáció meghatározást használja. Az a folyamat értendő ezen, melynek során a csecsemő, a gyermek, majd a serdülő megtanulja, hogyan kell a társadalomban viselkednie.140 A nevelés a család felelőssége és a szülők mindenkori feladata, hiszen a gyermekek nem maguktól jönnek, mert a szexuális élet is meggondolás dolga. A szülőségben többről van szó, mint szaporodásról,141 megbízásunk van arra is, hogy felneveljük gyermekeinket.142 A reprodukciót tehát nem lehet igazán elválasztani a neveléstől, hiszen ezen feladat nem ér véget a gyermek megszületésével. A nemiség, szaporodás és nevelés nem szeparáltan vannak jelen az emberek életében, nem határolhatók el. A gyermekvállalás problémájára a születésszabályozás keretében visszatérek. A múlt és jövő közötti kapcsolat megteremtésében van a szülők nagy jelentősége. Annak az ismeretnek a bevéséséről van szó, melynek meghatározó fontossága van az élet minőségére. Itt Istennel való életről is szó van.143 A családban végbemenő folyamatoknak, tapasztalatok, hagyományok generációról generációra való átadásának jelentősége magától értetődő, de ki is mutatható.144

34.

Mi a család? Hiszen egyetlen emberi egzisztencia sem ab ovo kezdődik; hagyomány nélkül nem élhetünk,145 ahogy a magára hagyott gyermek sem válik magától emberré. A társadalmi fejlődés is egyedül úgy vált lehetővé, hogy a szülők az idő közben megszerzett tudást továbbadták gyermekeiknek.146 Nem mondhatjuk azt, hogy az oktatás kizárólag a szülők feladata. Az oktatás intézményes lett és nagyrészt a szülői házon kívül történik. De továbbra is a szülők viselik a felelősséget gyermekük tanításáért, még ha másoknak lehet és kell is ezt elvégezni. Az első évek igen fontosak a személyiség alakulásának szempontjából, amikor a szülők csaknem kizárólagos nevelői gyermeküknek.147 A család szerepe ugyanis nem elsősorban a közvetlen ismeretközlés - bár ez a funkciója sem lényegtelen -, hanem az érzelmi-közösségi jellegből adódó érzelmi, jellemformáló nevelés.148 A szülői nevelés alapja a tekintély, ami szorosan összefügg a hatalommal, de könnyű belátni, hogy a kettő nem azonos, a tekintély az illetékesség a hatalom gyakorlására.149 A hatalom magában véve jó és nélkülözhetetlen dolog. A szülőknek a tekintélyükkel a gyermekeiket kell szolgálni. A szülőknek hatalmuk van, mert azzal, hogy gyermekeik születtek, tekintélyt is kaptak. A keresztyének vallják, hogy ezt a hatalmat, akárcsak a gyermekeket, Isten bízta rá a szülőkre. Lehet, hogy valaki célszerűbben tudna gyermeket nevelni, mint a szülő, de hiányzik az illetékessége.150 A szülők tekintélye és a hatalom magukból a szülői mivoltukból ered, illetve felelősségükből. Jó, ha egy szülő rendelkezik a karizmatikus vagy a hagyományos tekintéllyel, illetve ezeket megszerezte és gyermekei így néznek fel rá. De ha ezek hiányoznak is, törvényes tekintélye megmarad, mert ez felelősségéből

35.

Mi a család?

36.

adódik. Szomorú, ha csak ez marad, a hivatalos hatalom (testi fenyítés, gazdasági függés stb.) tekintélye alapja, de ez mindenképpen megilleti a felelősség okán. Ez az emberek (társadalom), de Isten felé is megmarad. A szülők, és ezen belül különösen is az apa a Bibliában egyaránt biológiai és spirituális jelentésű fogalom. A nemzetségtáblázat Izrael életében azért játszik fontos szerepet, mert az atyáknak tett ígéret a fiak életében folytatódik.151 A mennyei és földi

atyaság

analógiáját

már

a

teremtéstörténet

is

feltételezi.152 Kétségtelen, hogy az apa és anya feladata a nevelésben nem ugyanaz. De túlzás azt mondani, hogy egy apának nem kötelessége testileg gondozni egy csecsemőt, és hogy ezzel apa helyett "anya-helyettessé" válik.153 A családban uralkodó rend is funkcionális, és a patriarchális viszonyokat nem lehet korunk családjaira erőltetni. A szerepek változása rugalmasságot és bölcsességet kíván a családtól, nem egy nosztalgikus-konzervatív viszony erőltetését. Az ötödik parancsolat komolyan veszi a szülőt, mint az Istentől kapott tekintély hordozóját, de a szó hétköznapi értelmében vállalja a terheket is. A tisztelni szó az anyagi felelősséget és gondoskodást is magába foglalja. Ugyanakkor nem szülői jogról, hanem gyermeki kötelességről van szó.154 Fontos momentum, hogy a szülőtisztelet parancsa nem emeli ki az apa alakját, 155 a szülők együttes felelőssége a gyermek. Ennek látszania kell a család rendjén, és ezen rend megvalósítása a szülők nevelési feladata elsősorban, nem pedig a lexikális tudás átadása. A család működése által kell neveljen az életre, nem pedig az iskola helyett kell oktatnia.

Mi a család?

3.5

37.

Intimitás Az intimitás, a bensőségesség a családnak korunkban is vi-

tathatatlanul feladata, lényege. A társadalomban a gazdasági, a nevelő, az egyént védelmező stb. funkciókat specializált intézmények veszik át részben, de érzelmi téren a biztonságot továbbra is a család nyújtja.156 A család alkatában, rendszerében történt változások miatt veszített régebbi megóvó hatásából. Az emberek élete több szinten zajlik, ezek közül csak egyik a család. A családi körben eltöltött idő jóval kevesebb, mint régen. A család ma fennállási idejének nagyobbik része alatt csupán a házastársi kapcsolatból áll. A gyermekek rövidebb ideig tartoznak a család életéhez, mert általában kevesebb a gyermek, illetve a tanulási idő alatt már csak félig-meddig

vesznek részt

a család (általában már csak a szülők) életében. A család régebben még örökletes név volt, emlékekkel, a családi ház az ősök életének színhelye, társadalmi helyzet, presztízs stb. Általában több generáció is élt együtt. Mindez ma eltűnőben van.157 Az otthon több, mint lakás. A család feladata az otthon megteremtése, ami alapvetően az elfogadó, biztonságot nyújtó családi légkört jelenti. Az ember érzelmi egyensúlyának, pszichikus stabilitásának biztosításában meghatározó feladata van a családnak,158 mert a családon kívüli konfliktusok, elvárások nem kis feszültséggel terhelik meg az embereket. A „családi béke” lehetőséget nyújthat a regenerálódásra, megerősödésre. Az intimitás legmélyebben a szexualitásban nyilvánul meg, az intimitás azonban nem egyenlő a szexualitással. A családnak feladata minden tagjával a bensőséges viszony megteremtése, így az emberiesség iskolája és az emberszeretet gyakorlótere lehet.159 A család, mint az irgalom, megbocsátás, elfogadás helye rohanó és

Mi a család? feszültségekkel igen megterhelt világunkban még fontosabb.

38. Az

Ószövetség irgalom szava kapcsolatban áll az anyaöllel, 160 azzal a melegséggel, biztonsággal, amit a család feladata biztosítani. Az otthont nem kapjuk, meg kell alkotnunk. 161 A családi béke nem „jön magától”, a család légköre mindannyiuk munkája. Hogy a család betölthesse feladatát és érzelmileg támasz lehessen, ahhoz a családtagok kölcsönös egymásra figyelése kell. Itt is igaz egyfajta megmaradási törvény, nincs (sokkal) több szeretet a családban, mint amennyit a családtagok „befektetnek”. A család mégis erősebb, mint a tagok összesen, a rendszer tulajdonsága, hogy több, mint a tagok összessége. Másrészt a család többlete a kegyelem kategóriájába is tartozik. Isten helyesli és ezért igazolja is a családot, a családban (mely istentiszteleti közösség is) megnyilvánulhat Isten kegyelme.

3.6

Gazdasági funkció A mai családot jellemző gazdasági funkció azt jelenti, hogy

jövedelmi és fogyasztási egységként működik.162 A termelő funkció lényegesen csökkent a modern, indusztriális társadalomban a termelést főként az ipari szervezetek vették át, a család, mint termelési egység legfeljebb a mezőgazdaságban és a kisvállalkozásokban fordul elő. Így a jövedelem nem a családi termelés eredménye, hanem a családtagok máshol végzett munkájának eredménye, illetve juttatás. A „fogyasztói társadalom” erősödésével a család fogyasztási egységként való működése vált jellemzővé. A szolgáltatások és a kereskedelem az egyéneket és a családokat célozza meg termékeivel. A jövedelmi viszonyok sok tekintetben meghatározzák a család társadalomban betöltött helyét, státuszát.163 A fogyasztási

Mi a család?

39.

szokásokat és a fogyasztás mértékének lehetőségeit egyértelműen befolyásolja a család jövedelme. De az anyagi helyzet a direkt fogyasztáson túl a kulturális, érvényesülési, életmódbeli, stb. lehetőségeket is egyre inkább meghatározza. Az anyagi kondíció mellett a családok helyzetét a társadalomban meghatározza az állam óvó, gondoskodó, biztonságot

nyúj-

tó vagy a családokat magára hagyó politikája. Ennek változásai egyetemesen

hatnak

a

családokra,

meghatározzák

a

társadalom

„hangulatát”. A szociális etikára itt nem térhetek ki, de van a Bibliának szociális tanítása, és az egyházaknak állásfoglalása e tárgyban. A családok régebben jóval erősebb termelési és fogyasztási funkciója jelentős összetartó erőt is képviselt. Az egyén anyagilag is függött a családtól, és azon kívül elemi megélhetése volt veszélyeztetve. Ezen összetartó erők csökkenése azzal járt, hogy megerősödött a családtagok egymás közötti érzelmeinek fontossága.164 A gazdasági szempontok nem jelentéktelenek a párválasztásban, de általában nem döntőek. Ma könnyebben meg tud élni egy magányos felnőtt, mint amikor a család mint termelő egység működéséhez egy felnőtt férfira és nőre szükség volt. Az egyének gazdasági függetlensége a nagyobb személyes szabadság irányába mutat és jelentős szerepet játszik a család változásaiban. Egyre inkább az érzelmek válnak a család és a szexualitás alapjaivá, teszik „jogossá” és „helyessé” a viselkedésformákat.

3.7

Felmutatás

Mi a család? Izrael mély tisztelettel övezte a családot, ami a patriarchák korában kultuszi közösséget is jelentett a családfő papságával.165 Így egyszerre volt szent és hétköznapian profán közösség. A próféták Istennek a választott néphez való irgalmas hűségét a férj méltatlan feleségéhez való szeretetéhez hasonlítják, ezzel érzékeltetik az érthetetlent. A Szentírás nem tulajdonít Istennek nemi termékenységet, élvezetet, a családi kör nyugalmát. Isten mellett nincs helye istennőnek. Isten szeretete népe felé irányul. Hűsége megokolatlan, szeretete teljesen szabad szeretet. A zsidó férjek nem (sem) feltétlenül valósították meg saját házasságukban ezt az ideált.166 A száműzetésből hazatérő zsidóság már erkölcsi követelménynek érzi a házastársi viszonyban a hűséges, elnéző szeretet megvalósítását, ami Izráel és Isten viszonyának képe. Malakiás szerint éppen ezen szeretet hiánya Isten haragjának egyik oka,167 Isten az embertárshoz való viszonyt kéri számon népén. Az egyház egyik legősibb szimbóluma az ecclesia femina, a nő, az anya. Nemcsak szövetséges partner, hanem anya is, mint Izrael, aki az ígéretektől terhes, és akinek gyermekei vannak. 168 Minden keresztyén házasságnak rendeltetése, hogy Krisztus és egyháza közötti kapcsolat tükörképe legyen,169 mint jel, felmutatás. Mert a házasság több, mint két ember életkapcsolata. Az egyház leképeződése és Krisztus jelenléte egyik helyének kell lennie.170 A férfi és nő közötti új, harmonikus viszonyt láthatjuk a Krisztus, mint férj és a gyülekezet mint feleség viszonyából. 171 Sőt, azt is mondhatjuk, hogy Krisztusnak és az Egyháznak (az Istentől szeretett emberiségnek) az egysége létrehozó oka férfi és nő egységének, függetlenül attól, hogy magán viseli-e a létrehozott a létrehozó összes sajátosságait.172

40.

Mi a család?

41.

Bár az egyház magasabb rendű intézmény, mint a család, de a családok életének megszentelődése nélkül az egyház megépülését sem várhatjuk.173 A család és az egyház feladatai jelentős átfedésben vannak és kísértései is hasonlóak. Egyszerre kell elkülönülniük és tisztának maradniuk, valamint

ebben a világban kell

létezniük és ehhez alkalmazkodniuk. Nem fogadhatja el a keresztyén család a kor erkölcsét, hiszen eredete és feladata szerint az isteni normákhoz kell igazodnia. Feladata, hogy „só” és „világosság” legyen, ami az Atyára mutat, ezért nem lehet szürkeségben feloldódó, észrevehetetlen, megalkuvó. De nem lehet mindenáron és öncélúan botránkoztató, önigazolást az elkülönülésben kereső, hiszen nem a világból kell kilépnie, hanem a gonosztól tisztának maradnia.

4

A család rendje A családban rend van. Mindennek és mindenkinek megvan a he-

lye és a határa. Ez a rend nem uniformizálható, minden családban más a rend, ami nem a rabság, hanem a szabadság rendje, és a szabadság nem keverendő össze a rendetlenséggel. A határok, feladatok, szerepek tisztázott, mindenki számára nyilvánvaló és elfogadott volta a működés alapfeltétele. Egy rendetlen, rendezetlen család nem tudja ellátni feladatait. A család szerkezete funkcionális jellegű,174 a betöltött szerep a rendszert, a "csoportot" szolgálja. Alapvetően és egyértelműen meghatározottak az életkori és nemi szerepek. 175 Ezek nyilvánvalóak, és a kirívó esetektől eltekintve (pl. transzvesztiták) elfogadásuk az egyénre kötelező érvényű. A betöltött szerep mindig a többiekhez való viszonyt jelöli, így az apa a gyermekek felé apa, felesége felé házastárs, nagyszülők felé gyermek

Mi a család? stb. Mindenki több szerepben is van, és mindig a megfelelő szerint kell viselkednie. Torz az, ha valaki a munkahelyi szerepének megfelelően kezeli családtagjait (pl. beosztottjaként a társát, főnökeként gyermekét).Az alapvető szerepekben is lehet elcsúszás, ha valaki gyermek módra reagál a munkahelyi konfliktusra, a gyermek felnőtt viselkedést és felelősséget kap a családban stb. A különböző szerepek között olykor hirtelen kell váltani, ami nem könnyű. Ezért is általában sok a szerepfeszültség és szerepkonfliktus.176 A család klasszikus rendje a patriarchális nagycsalád, ami szoros hierarchia szerint épült fel: apa (családfő), elsőszülött fiú, többi fiú, fiúgyermekek és unokák; az apa fő és mellékfeleségei, a felnőtt fiúk feleségei, leánygyermekek; szolgák; (állatok).177 Ilyennek szokás tekinteni az ószövetségi család felépítését. A hagyományos keretek olyan erős támaszai voltak a patriarchális családnak, hogy a személyes kapcsolatok elmélyülése nélkül is biztosították annak tartósságát. A külső összetartó erők megszűntével viszont a mai család tartósságát a belső erőknek kell biztosítaniuk, ami csak a személyes kapcsolatokból eredhet. Régen a házasság, a nukleáris család a nagycsalád szolgálatában és védelme alatt állt. Ma a kiscsaládnak önmagában kell minden problémát megoldania.178

4.1

Nemi szerep A nemi szerepek meghatározóak már a gyermekek esetében is, a

nevelést, elvárásokat illetően. Nem lehet, és nem is kell kilépni ebből. Hiszen a férfit az asszonyhoz való viszonyulás teszi férfivá.179 A férfi és nő szerepe nem cserélhető fel minden további nélkül. Már akkor is lehetetlen a dolog, ha a testi fel-

42.

Mi a család?

43.

építés különbségére gondolunk. Ahol pedig a funkciók felcserélése lehetséges ugyan, de az Írás megtiltja, ott az isteni rendnek kell engedelmeskedni. Itt különösen az egyházi hivatal vezetésre gondolhatunk.180 A Biblia nem elméleti meghatározásokat ad a nemi különbségről, hanem megmutatja a férfiúi és asszonyi hivatást a maga egységében és különbözőségében.181 A férfi és a női szerep a rend része, általában az apa feladata inkább a társadalmi kapcsolatok biztosítása, az anyáé a család intimitásának megteremtése és fenntartása. Ez már a fiúés

leánygyermekek

nevelésében

megmutatkozik. 182A

családi

rend

fontos tényezője a hatalom, illetve tekintély. Az ideális, egymást támogató viszony még nem zár ki egy bizonyos rangsort. Az asszony feladata mindig többet foglalt magába, mint csupán a "szolgálatot". A közös uralkodási feladat betöltésében a férfi az asszony vezetője, de ez nem zárja ki, hogy az asszony is megtartsa a maga uralkodói feladatát. Nem csak úgy, mint a gyermekek anyja, hanem úgy is mint nő, aki a maga talentumaival közreműködik az emberiség nagy feladatában.183 A férfi prioritását jelzi a teremtés sorrendje is. Ádám adott nevet Évának, a névadás pedig a hatalom gyakorlásának jele.184 A Biblia világosan azt mondja, hogy a (házas) férfi feje az asszonynak (feleségének), és hogy ez a viszony összefüggésben van azzal a ténnyel, hogy először Ádám teremtetett, azután Éva.185 Ha a házasság és a család ellenkezne a dekalógus felszabadító célirányával, és az egyik oldalt (egyik nemet, generációt stb.) elnyomná a másik, akkor az ilyen struktúrát Isten parancsával nem szabad igazolni, hanem sokkal inkább meg kell változtatni.186 Isten törvénye arra irányul, hogy a férfi és a nő viszonyát a szabadság szövetségére építse.187

Mi a család?

44.

A bűnesetet követő átok egyik vonatkozása, hogy a férfi elkezd uralkodni az asszonyon (1Móz 3,16), de nem ez az eredeti rend. Az ideális egyenrangú viszonyt a bűn semmisítette meg és csak Isten kegyelme állíthatja helyre Krisztusban.188 A jogi irányú modern gondolkodás az alárendeltséget csak egyoldalú magatartásnak tartja, de a Biblia nem ilyen értelemben használja. 189 Nem a negatív oldalt hangsúlyozza, hanem rámutat, hogy a szeretet legyőzi az önzést, ezzel a pozitív oldalt emeli ki. Az alárendeltségben és szeretetben megnyilvánuló önátadás az egység kölcsönös élményét adja.190 Az asszonyok legyenek alárendelve férjüknek, ahogy illik az Úrban (az eredeti szöveg nem beszél engedelmességről), és a férfiak szeressék feleségüket. De az asszony feje a férfi, a férfi feje Krisztus, Krisztusé Isten, ezért a férfi Isten dicsősége, az asszony a férfié.191 A rendszer így egész és a tagokat nem kell egymás ellen kijátszani, nincs szó rivalizálásról. A két nemre vonatkozó társadalmi megítélés jelentős mértékben a társadalom sztereotípiáit tükrözi, melyek erősen élnek a családon belüli szerepek tartalmára vonatkozóan.192 A férfi családi szerepének tartalma is módosult, a családfői szerep patriarchális színezete ma már elmosódóban van.193 A megítélés változása a nők esetében még jelentősebb.194 Ez a szülői szerepekben is megnyilvánul.

4.2

Szülői szerep A gyermektelen házasságok általában harmonikusabban működ-

nek.195 A szülővé válás a házasság nagy erőpróbája, amelyet csak a házastársak

megalapozott, stabilizálódott

kapcsolata képes

válság és visszaesés nélkül kiállni. A házassághoz is szükséges

Mi a család? egy személyi ”érettség”, a tényleg felnőtté vált emberek képesek felnőttként együtt élni. A gyermek a megvalósult rendet, harmóniát is megmozgatja, ahol pedig nem alakult ki ilyen harmónia (az idő rövidsége, a személyiségek éretlensége stb. miatt), ott még nehezebb egy más életvitelre átállni. Hiszen a gyermek megérkezése új viszonyokat (is) hoz a házaspár életébe, amihez nem egyszerű alkalmazkodni. A szülői szerephez szükséges képességek nagy része a házastársi szerep jó betöltéséhez is elengedhetetlen. Ilyen képességek a gondoskodási és segítőkészség, az empátia, alkalmazkodási készség stb. A szülővé válás elő is segítheti a megfelelő képességek fejlődését, ha megvannak a szükséges alapok.196 A szülői szerepet mindkét félnek el kell vállalni és ehhez lelkileg is felnőni,197 ami normálisan magától bekövetkezik. A szülőknek nem szükséges megparancsolni, hogy szeressék gyermeküket, mert ez természetes.198 Ahol a gyermek nem várt, vagy nem örömmel várt, ott a problémák is megsokszorozódnak. A szülő a gyermek felé Istent képviseli, ez adja és egyben korlátozza is tekintélyét. A gyermek nem tulajdona, hanem a rábízott életért felelős,199 ezért nem teheti gyermekével, amit csak akar. A gyermekeket szabad, olykor kell is büntetni, ezt a Biblia helyesli, de nem szabad velük kegyetlenül bánni. 200 A nevelés sokkal több, mint büntetés. Az apák lehetnek ősapákká,201 az apaszerep, teológiai értelemben a mennyei atyaság szimbóluma. A gondoskodó és biztonságot adó szeretet a gyermek számára, amely az emberi kapcsolatokra nevelésen túl a gyermek istenképét is meghatározza.202 A földi szükségleteken felül az apa kötelessége volt a hitben való nevelés is. De annak a szülőnek van nagyobb jelentősége a gyermek

45.

Mi a család?

46.

lelki életében, aki hitben erősebb, és aki lehet az anya is (Sámuel, Timóteus).203 A Biblia az anyát is nyomatékosan megnevezi, az is előfordul, hogy először az anyát említi, csak azután az apát. 204 Az asszony legfőbb feladata volt, hogy átadja magát: idejét, erejét férjéért, gyermekeiért, otthonáért.205 Az asszonyi szerep bizonyos szempontból kiszolgáló jellegű, de ez sohasem keverendő össze a szolgai szereppel. Az anya egyenrangú az apával, és legalább ugyanaz a tisztelet jár neki, mint az apának. A feleségés anyaszerep tradicionálisan befelé irányul,206 a család légkörét, békéjét, lelki biztonságát biztosítja.

Az anyai típusú

szeretet feltétel nélküli, míg az apai szeretet feltételekhez kötött, elváró és parancsoló.207 A lombikbébik, béranyák korában probléma lehet, hogy a szülői mivolt mennyiben genetikai, biológiai kérdés, és mennyiben lelki. Az örökbefogadásokra vonatkozólag a vér szerinti szülőség felelőssége alól nem menthetünk fel senkit, a másik oldalon teljes jogú szülőnek kell elismernünk a gyermeket örökbefogadás útján vállalókat.208 Szülőnek lenni tehát nagy felelősség, olykor kényelmetlen dolog. Lehet az önmegvalósítás eltolása, amikor a gyermeket nevelik azzá, ami a szülő szeretett volna lenni. De mindenképpen reménység a gyermek, a jövő kézzelfoghatóságát jelenti. A kötelességek, a felelősség olykor nyomasztó súlya alatt sem szabad megfeledkezni a szülői helyzet magasztos és kegyelmi voltáról, hogy az örömöt is megtalálhassuk ebben a hivatásban.

4.3

Gyermeki szerep

Mi a család? A Biblia elsősorban nem a gyermekek, hanem a szülők kötelességeit szabályozza.209 Modern világunkban már nem nyúlik olyan messzire a szülők keze, mint a teokratikus Izraelben. 210 A gyermek és szülő viszonya sokban változott. A Biblia szerint a szociális viszonyok rendezett volta nem öncélú, a rendezettség értelme az élet védelme és sokasodása.211 A szülők tisztelete, ami a gyermekeknek szóló parancs, magába foglalja a szeretetet is, bár a Biblia sehol sem mondja kifejezetten, hogy a gyermekeknek szeretniük kell szüleiket. Viszont ha a felebarátot úgy kell szeretnünk, mint magunkat, hogyne vonatkozna ez a szülőkre és gyermekekre is. Hogy a szülők szeretik gyermekeiket, általános jelenség. Az ő testük és vérük, büszkeségük és jövőjük. A gyermekek szeretete főként a hálának egy formája, egy reakció a szülőktől kapott szeretetre, gondoskodásra.212 Nem volt és nem lesz általánosságban könnyű dolog tisztelni az atyákat és anyákat. A kultúra történetének vannak időszakai, melyekben a generációk együttélése különösen nehéz, a korábbi életvitel a megváltozott viszonyok között kényelmetlenné válik. Ez nem annyira a külső, mint inkább a belső válságok idejében van így. Az apák és anyák teljesítményeit már nem ismerik el, esetleg leleplezik és megítélik a szülők kétszínűségét.213 Az emberi világra tekintve elsőként hangzik a szülőtisztelet parancsa,214 ami magában foglalja az engedelmesség kötelességét is.215 Az emberi kapcsolatok terén is az első lépés a tisztelet. Ez a dekalógusban nem tiltás, hanem kifejezett parancs, ami nem egy bizonyos cselekvés megkövetelése.216 A szülőkhöz való viszonyulás

a tisztelet, melyre olyan szót használ a Biblia, mely

alapjelentésében valami súlyos. Akit tisztelni kell, annak súlya van. Valami az övék a kábódból, a dicsőségből vagy tisztelet-

47.

Mi a család?

48.

ből, ami magát Istent illeti meg. A megbecsülés ellentéte a lebecsülés volna, amitől a Szentírás kifejezetten óv.217 Van határa a szülők iránti engedelmességnek. A tisztelet más, mint az imádat. A szülőket megillető tiszteltnek mindig teremtményi jellege van, sohasem mehet Isten tiszteletének rovására,218 mert alapja nem önmagában van. A Biblia sehol sem tanítja, hogy a fiatal házasok minden kapcsolatot szakítsanak meg szüleikkel, azt viszont igen, hogy azok engedjék el gyermekeiket. Leválás nélkül nincs igazi ragaszkodás sem.219 Ábrahám akkor lett jelentős, mikor elhagyta atyja házát. Ruth attól kezdve lett kulcsszereplő, mikor maga mögött hagyja szüleit és országát. stb.220

Vagyis a szülőktől

való függésnek is van időbeli határa, ám a tisztelet ezután is megilleti őket.

5

Dilemmák Mint láttuk, a család nem egyszerű, egyértelmű fogalom. Így

felvetődnek kérdések, melyekre illik válaszolni, vagy legalább meggondolni azokat. Elvileg lehet házasságot kötni és el is hálni úgy, hogy az ne két ember kizárólagos közössége legyen (poligámia,

poliandria

illetve

csoportházasság 221).

Már

elhangzott

érv, hogy az ember természeténél, fejlődésénél és a szokások hatalmánál fogva nem monogám szexualitású.222 A hűtlenséget akkor bukásnak, vagy standardnak kell-e tekintenünk? A kétszemélyes viszony alapvető emberi mintának tűnik, az egymáshoz való közelséget és bensőségességet semmilyen másfajta kapcsolat nem biztosítja223. De miért lenne ez kizárólagos és örök? Külön neműeknek kell-e lenniük a házasoknak, vagy azonos nemű felnőttek is fogadhatnak és élhetnek kizárólagos életközösséget?

Mi a család?

49.

Nem tettem fel az összes kérdést, és nem is keressem mindre a választ ezen dolgozat keretében. Néhány problémával foglalkozom mindössze, elsőrenden a válással, illetve tájékozódás szinten néhány egyéb témát is szemügyre veszek.

5.1

Válás A válásnak, mint a családnak is, többféle nézőpontja és meg-

ítélése lehet, ezek egy részét a házasságtörésnél is említettem. A válás gyakorisága dinamikus emelkedést mutat korunkban, létjogosultságát kevesen merik tagadni, még a katolikus közvéleménykutatások is rezignáltan veszik tudomásul. A család válságának szimbóluma a válás lett.224 A válások számának növekedése többek szerint elsősorban a nők társadalmi helyzetének változásával függ össze. Gazdaságilag függetlenebbé valamint a társadalmi kapcsolatok iránt

nyitottabbá válva

könnyebben bekövetkezhet

olyan érzelemváltozás, amely a válást elindíthatja. Az értékek olyan módosulása, amelyek az egyént, mint társadalmi értéket a családdal szemben is erősítik szintén ez irányba hat. Általában a közösség, mint érték relativizálódott, és megnövekedett az egyén jelentősége.225 Mindezek folyamán számottevően megváltozott az elváltak társadalmi megítélése is.226 A csereelmélet szerint házasságkötéskor mindkét fél úgy érzi, hogy a cserére kerülő értékek, amit nyújtanak egymásnak, egyensúlyban van. Az idő folyamán az egyik fél értékei elértéktelenedhetnek (például anyagi értékek, egészség, szépség), az egyensúly felborulhat. Vagy egyikük rájön, hogy túlértékelte partnerét, nem kapja meg, amit várt, vagy túl nagy árat fizet érte. A csalódás, kiábrándulás, az értékegyensúly megbomlásának velejárója.227 Ez motiválhatja az életközösség megszakítását. Vé-

Mi a család? dekezésként és igazolásként elhangozhat, hogy minél fejlettebbek, differenciáltabbak a társas szükségleteink, annál kevésbé valószínű, hogy egyetlen kapcsolatban mind kielégíthető.228 A szerelemkultusz és a házasság összekapcsolása azon nézetre vezet, mely szerint a szerelem elmúltával a házasság elveszti létjogosultságát,229 romantikus felfogás szerint csakis azok a házasságok valóban törvényesek, amelyeket az igazi szerelem parancsol.230 A válást társadalmi hibának tekintő szemlélet a negatív következményekre helyezi a hangsúlyt. A pszichikus hibaként felfogók a békítést, tanácsadást, pszichikus kezelést részesítik előnyben.231 A házasság felbomlásában általában nem egy tényező hat közre, még ha a döntő lépést egyetlen tényező eredményezi is. Az okok statisztikailag nézve döntően a házasság folyamán jönnek létre,232 jóval ritkábbak az induláskor kudarcra ítélt házasságok, ha egyáltalán vannak ilyenek. A válásnak vannak következményei. Egyértelmű, hogy kedvezőtlenül befolyásolja a család gyermeknevelési funkcióját,233 mivel lényegében megszűnteti a családot. Emellett a válás nem csak a két ember kapcsolatának kudarca, hanem a kapcsolatra felépített életforma kudarcának is tűnhet az egyén szemében. Átmenetileg vagy tartósan megbénulhat az intim kapcsolatra való képesség, megrendülhet az egyén önbizalma, felszínre jöhetnek addig lappangó személyiségzavarok. Az elváltak között több az alkoholista, főleg férfiak között több az öngyilkos. 234 A válás tehát trauma, maradandó károsodásokkal. A válás tárgyalásánál fontos utalni ismét a házasság eredetére. Isten a házasságot felbonthatatlanná tette, Ő írja elő annak felbonthatatlanságát. Semmi kísértés, semmi emberi gyengeség nem oldhatja fel, amit Isten kötött egybe. 235 Egy Ágostonnak tu-

50.

Mi a család? lajdonított beszéd szerint az elvált férfi vagy asszony házassága lehet érvényes a fórumon, de nem érvényes a mennyben.236 Ha letették az életfogytiglani hűségre szóló fogadalmat, akkor a válás ennek megszegése, ami nem történhet az egyik vagy mindkét fél bűnössége nélkül. A házasság olyan szövetség, melynek megkötésénél Isten és emberek tanúskodtak.237 Az egyház számára a kérdés az, hogy a végképp tönkrement házasság esetén a bűnbocsánat feltételével hogyan lehet tudomásul venni ezt a tényt. Jézus megkülönböztette a bűnt és a bűnöst238. Elismétlendő, hogy nem csak a kölcsönös szerelem teszi eggyé a házasokat. Amilyen magasan van Isten az emberek felett, olyan magasan áll a házasság szentsége, igazsága és ígérete a szerelem szentsége, igazsága és ígérete felett. Nem a szerelem tartja fenn és igazolja a házasságot, hanem a házasság tarthatja fenn a szerelmet.239 A válást az ember találta ki, Mózes nem intézményesíti a válást, hanem úgy kezeli, mint már ismert és a gyakorlatban működő dolgot. A rendelkezés éppen az elbocsátott feleség védelmét célozza.240 Abban a korban a feleség elbocsátását elég volt tanúk előtt kijelenteni és a feleségnek el kellett hagynia a házat, csak saját ruházatát vihette. Így az ékszerek az asszony fontos tulajdonát képezték.241 Nem minden válás tilos, újszövetségi értelemben sem. Az Úr néhány esetben megengedte a válást, válólevél alkalmazása mellett.242 Márk és Lukács teljességgel elítélte a válást, Máté elfogadhatónak tartja, egy közbevetett feltétellel: paráznaság miatt Lehet úgy érteni, hogy a válás és újraházasodás hűtlenség esetén megengedett. A "paráznaság esete", ha egy férfi erkölcstelen magaviselet miatt küldi el feleségét. Aki egy testté válik valakivel, aki nem férje, illetve felesége, az gyökeresen szét-

51.

Mi a család?

52.

tépi a házasságot. Pál is elismerte a szétválást, de a házasság felbontása nélkül, és kizárta az újraházasodást.243 Máté elbeszélése több jellegzetesen izraelita elemet tartalmaz. A kérdés beleilleszkedik a két nagy rabbi-iskola, Sammaj és Hillél tanítványainak vitájába, ezért alkalmas volt az új tanító csapdába ejtésére. Jézus felelete azonban nem magyarázza, hanem eltörli Mózes engedményét.244 Mt 19,10-ben a tanítványok a porneia Jézus általi szigorú értelmezésén lepődtek meg. Felelete kimutatja, hogy tanítványai nem értették félre, követelménye csakugyan hallatlanul radikális. Ha Jézus a házasságtörés vagy bármilyen egyéb nem megengedett szexuális erkölcstelenség esetén megengedte volna a válást, akkor az Ő tanítása nem haladta volna meg a rabbik tanítását és nem váltott volna ki ilyen reakciót.245 Krisztus törvénye kizárja a válást a hívő férj vagy feleség számára, ezért Pál nem ítéli el azt, mivel az Úr már kifejezetten

megtette.246

Jézus

hallgatóit

felelősségükkel

szembesíti,

hogy ne bocsássák el feleségüket. Pál viszont egy lehetetlenné vált házasságról beszél, erről mondja: a hívő fél hagyja a hitetlent elmenni; nem tudja már jóra befolyásolni. Ha már mindent megtettek, hogy a törést helyrehozzák, eljön a pillanat, amikor a válást el kell fogadni. Lehet oka a válásnak, a válásba belenyugvásnak.247 A Biblia nem ad nekünk minden esetre érvényes receptkönyvet abban a pár részletben, melyben témánkról beszél. Még egy okot szokás megnevezni a protestáns etikában a paráznaságon kívül, ami alapja lehet a válásnak, nevezetesen a bűnös elhagyást. Ha egy hívő férjet vagy feleséget a hitetlen házastárs cserbenhagy, a hívő fél "nincs megkötve". Az a tény, hogy a házasságban az egyik fél hívő, a másik hitetlen, még nem ok az elválásra. Ha a hitetlen fél továbbra is hajlandó együtt élni, akkor így kell

Mi a család? történnie. Az egyik fél keresztyén hite kisugárzik a másikra és a gyermekekre. A hit nagy erő, még egy vegyesházasságba is fényt tud hozni. A vegyesházasságba nem szabad belekezdeni, de ha valaki belekerült lehet benne keresztyénként élni. 248 Ha egy férfi cserben hagyja feleségét és idegen országba költözik összehasonlítható azzal, amikor egy hitetlen eltaszítja feleségét (Béza példája).

Voetius szerint aki feleségét bármilyen okból is

cserben hagyja, megtöri a házasságot. Ha nem így lenne, a másik felet fosztanánk meg attól, hogy a házassággal éljenek és gyümölcseit élvezze.249 Az újabb házasságra való tilalom nem érvényes azokra, akikkel istentelenül bántak. Az etikusok annak analógiájára érvelnek, amit Pál az 1Kor 7-ben leírt. Nem új válóokok bevezetése a cél, de végig kell gondolni, hogy mi a házasság és mi az erkölcstelenség.250 A válás törvényes tilalma nem teheti tisztábbá és lelkibbé a házaséletet, legfeljebb a látszatházasságok számát növeli. A földi pokollá fajult házasság kényszerű fenntartása a házasság megcsúfolása. Ilyenkor az érintettek számára a válás esetleg erkölcsileg is jobb megoldás lehet. A kegyelmi szövetség nem azonos a szolgaság eszközével. Az ilyen törés azonban sohasem magyarázható; meg lehet bocsátani, de sohasem lehet igazolni.251 Luther szintén megértően, de keményen vélekedett erről. Elismerte, hogy az állam kimondhat válásokat, azért, hogy a feleknek ne kelljen életüket két pokolban élniük: egyben itt és egyben odaát. De válásuk folytán pogányokká lesznek és megszűnnek keresztyének lenni.252 A házasság felbonthatatlanságát nem a törvény, hanem az evangélium útján akarjuk elérni.253 Mégsincs szó arról, hogy a paráznaság vagy hűtlen elhagyás következményének az elválásnak kell lennie. Minden házastársnak készen kell állnia a megbocsá-

53.

Mi a család?

54.

tásra. Nem a bukás, hanem a bűnben megmaradás a törvényes oka, hogy a házasságot felbontsák.254

5.2

Prostitúció A prostitúció sokak szerint összefügg a monogámiával, mint-

egy annak kiegészítő intézménye,255 nyal a házasságtöréssel is.

és kapcsolatban áll bizony-

Mi a család?

Néha úgy tűnhet, mintha az Ószövetség megengedné a prostitúciót. Júda nem látott bűnt abban, hogy betért egy prostituálthoz, Sámson ugyanígy tett, de Salamon ítéletéből is tudjuk, hogy voltak Izraelben prostituáltak. Különbséget láttak abban, hogy valaki férjezett vagy hajadon prostituálthoz megy-e. Az utóbbi esetben életveszélyes úton jár,256 hiszen a férjes asszonnyal hálásért halálbüntetés jár. Izráelben, de nem oly régen a mi kultúránkban is szüzesség elvesztése a nő számára szégyen volt, a szüzesség érték. Elvárt dolog volt, hogy a menyasszony a nászéjszakán élje át első szexuális élményét. A mózesi törvény tiltja, hogy alaptalanul megvádoljanak egy nőt, vagy erőszakot kövessenek le rajta. A szüzességet a tisztaságot értékként kezeli a szentírás. A szülők nem adhatják paráznaságra a lányukat, különösen kultikus prostitúcióra nem. Ez igaz a másik nemre is, egyformán utálatos az Úr előtt a parázna férfi és a parázna nő. Akkor hogyan lehetne a prostitúció valaha is jó dolog?257 Nem csak a prostituált ítéltetik el, az ember tulajdon teste ellen is vétkezik, ha testi közösségre lép vele. A prostituált nem bűnösebb a "szolgáltatást" igénybe vevőnél, de nem is kevésbé bűnös (bár kiszolgáltatott helyzete stb. Mérlegelés tárgyát képezheti). A bűn közössége alól nem vonhatja ki magát, aki részt vesz e közösségben, a Biblia egyértelműen elítéli a prostitúciót, paráznaságot. Olyannyira, hogy nem lesz részük a menynyei Jeruzsálemben (Jel 22,15). Nem feltétlenül legitimálja a prostitúciót, hogy Jézus nemzetségtáblájába bekerült Ráháb (Mt 1,5). Inkább arra utal, hogy minden bűn megbocsáttathatik, ahogy a házasságtörő asszonynak is megbocsáttatott (Jn 8,3-11).

55.

Mi a család?

5.3

Házasság nélkül Az Újszövetségben nincs kötelezettség sem a megtartóztatásra

sem a házasságra, de ez nem jelenti azt, hogy a nemi etikának ne volnának törvényei.258 Általában elmondható, hogy az önként választott házasság nélküli állapot lehet jó. Jézus, Keresztelő János szintén nem házasodtak meg. Pál is nőtlen volt, de meg lett volna a joga a házasságra. Nősek voltak ellenben az Ószövetség papjai és lévitái, akárcsak az Újszövetség apostolai.259 Nincs tehát kötelező érvényű utasítás a házasságra. Tudjuk, hogy a nőtlen illetve szűzi élet lehet hasznosabb, mert a házasélettel testi viszontagságok járnak, és az együttéléssel járó gondok megosztják a személy érzelmi életét, míg az önmegtartóztató életben könnyebb az Úrhoz való osztatlan ragaszkodás.260 Egyetlen rossz szót sem szólhatunk a nem önként választott, hanem szükségszerűen bekövetkező házasság nélküli állapotra sem Különleges eset a válás utáni nem házas állapot. Láttuk, van lehetőség a válásra, olykor lehet helye is. Ezért a Biblia nem csak a kibékülés szükségességéről beszél, hanem azzal is számol, hogy a két elvált embert nem lehet már újra közösségbe hozni egymással. Elválni rossz, de ha megtörtént, nem mindig lehet a szakadást kijavítani. A rosszból azonban ne legyen gonosz azáltal, hogy az elváltak újra házasodnak. A házasság nem a válással vagy a különéléssel, elhidegüléssel "törik meg", hanem egy új életközösség létesítésével. Mert a házasságtöréshez két dolog kell: egy házasság és az, hogy a korábbi házasfelek újra házasságra lépjenek. Még nem házasságtörés, ha a felek elváltan élnek. Akkor lesz házasságtöréssé, ha egy harmadik is föllép és nemi viszony létesít valamelyik elválttal.261 A különélésnek kell előnyt biztosítani a végleges válással szemben.262 Aki a polgári

56.

Mi a család? jog szerint szabad, merthogy kimondták a házasság felbontását, nem szükségképpen szabad az Isten törvénye alapján. Több etikus azt állítja, hogy nincs megtiltva a második házasság. A házasság felbontása végleges, úgyhogy elvileg nyitva áll az út a második házasságra. Pál azt mondja a gyülekezeti tagoknak, akik hívőkkel voltak házasságban, hogy ne házasodjanak újra, vagy béküljenek ki házastársukkal. Ezt nem mondja akkor, ha gyülekezeti tag hitetlentől vált el.263 A hívők válásánál azonban nincs ilyen megengedés.264 A keresztyénség mércéje itt is más, szigorúbb erkölcsöt követel meg, mint a világi erkölcs. Ha el is fogadjuk a fenti etikusok véleményét, az evangélium szerint élőkre nem igaz ez az engedmény. Az egyház útja nem a könynyebb út. Nem könnyű egy válás után házasság nélkül maradni, mert az egyedüllét rettenetes és a szexuális késztetés erős. Gyakran igényli azt, amit Jézus tanítványainak mondott, magunkat "kimetszeni" a mennyek országáért (Mt 19,12). Nehéz ez egy olyan korban, mely az önmegtartóztatásról hallani sem akar.265

5.4

Születésszabályozás Az asszony teremtésének közvetlen célja nem az emberi nem

szaporodása. Mint már láttuk a gyermektelen házasság is házasság.266 A család nem a gyermekektől válik családdá. A születésszabályozást ősidőktől fogva gyakorolta az emberiség. A coitus interruptus már a bibliai korban is ismert volt (Ónán, 5Móz 25,2-10).267 A népesség szabályozása lehetett egyik (bár nem elsődleges) funkciója a háborúknak, emberáldozatoknak és a nem kívánt emberek, gyermekek elpusztításának, illetve meghalni hagyásának. Általában mindegyik forma „forgalomban volt",

57.

Mi a család?

58.

egyik sem vált kizárólagossá. Egyszerre élt a gyilkosság a fogamzásgátlással. A kérdés átvezet az euthanáziához, és ahhoz, hogy kinek van "joga" élni és milyen áron? A családot érinti mindezen vonatkozás, de a témába annak bonyolultsága miatt nem merülhetek bele. A születésszabályozást azonban mégiscsak meg kell vizsgálnunk. A tudatos gyermektelenség ellentétben áll Istennek a házassággal kapcsolatos szándékával. A házasság szándéka szerint matrimonium is.268

Az embernek is adatott a szaporodás parancsa. A

felmerülő kérdések itt is többrétűek. Van-e egyáltalán joga beavatkozni az embernek Isten teremtő munkájába, a születések számába? Amint a környező természet rendjébe beavatkozott az ember (ezt általában nem vitatják), vajon nincs-e joga az emberi természet rendjébe is beavatkozni? Ha van joga, nem vezet-e ez az önzés és kényelemszeretet kiszolgálásához? A bibliai utalások nem adnak közvetlen útmutatást, ezért az etikának a keresztyén ember

felelősségéből,

hitben

vállalt

döntéséből

kell

kiindulnia.269 A Biblia sorrendet állít elénk: az ember előbb értelmet kapott, azután egy, megnevezett társat és csak azután kapta áldásként a szaporodási igét. Először tehát az értelmet kapta, ez is az istenképűség jegye. A "szaporodjatok és sokasodjatok" vonatkozásában az istenképűség jelentheti a megfontolást. Az ember kiváltsága,

hogy

értelemmel

is

tervezheti

gyermekei

születését.270 Katolikus körökön kívül is elterjedt az ott hivatalos vélemény, hogy nem szabad a gyermekek számának korlátozására törekedni semmi más úton, mint az önuralom útján. 271 Ezen módszer a természetes terméketlenséget használja ki, a nő fogamzásra alkalmatlan időszakában engedi meg a szexuális életet. Nem érthe-

Mi a család? tő, miért jók a "természetes" fogamzásgátló eszközök, és miért kell már eleve bűnösnek ítélni a kémiai vagy technikai eszközöket. Minden eszköz valamennyire természetellenes, a teljes önmegtartóztatás is (1Kor 7,5). Ha már valóban nem lehet (több) gyermek, hálásak kellene lennünk, hogy feltalálták a védekező eszközöket. Nincs különbség a különféle fogamzásgátló eszközök között, feltéve ha preventív és nem abortív (magzatölő) hatásúak. A körülményektől függően döntendő el, hogy melyiket kell használni, egészen a sterilizációig.272 Természetesen ehhez felnőtt emberek hitben vállalt felelősségére kell számítanunk. Az etikának általában az egészségre nem káros, a mindkét fél számára elfogadható és a házassági kapcsolatot nem romboló eszközök használatát lehet elfogadni.273 De szem előtt kell tartani mindenkor, hogy a gyermek áldás. Nem védekezni kell ellene, mintha támadná a családot, hanem ajándékként kell fogadni, azzal a felelősséggel, amit jelent. A gyermek az élet szépségéhez tartozik.

6

Befejezés A dolgozat végén illene összefoglalni az eddig leírtakat és

következtetéseket levonni. Azért is feszítő ez az igény, mert a dolgozat címe egy kérdés. Nincs azonban frappáns, egymondatos válaszom arra, hogy mi a család. A fejezetek egy-egy részletet próbáltak kifejteni, de inkább csak vázlatos áttekintésre volt lehetőség. Ezért a befejezésben inkább általánosabb dolgokról szólok, ami szintén összefüggésben van témánkkal. Szem előtt kell tartanunk, hogy az egyháznak nem feladata, morális kormányzatként fellépni, vagy hogy a becstelenség dikta-

59.

Mi a család? túrájával a becsületesség diktatúráját állítsa szembe.274 Nem erkölcsi ítélkezés a feladat, hanem felmutatás. Az elvek tisztázása, a család bibliai szemlélete nem lehet alap a törvényeskedésre. A Szentírásban nincsenek minden helyzetre, problémára érvényes „végrehajtási utasítások”. Mindig egyedileg kell végiggondolni a helyzetet, lehetőleg több szemszögből. Az Újszövetség etikai szövegei nem normák a szó formális és jogi értelmében, hanem irányt és szemléletet mutatnak.275 A Biblia nem törekszik közvetlen törvényalkotó szerepre, nekünk kell eldöntenünk hogyan alkalmazzuk a Biblia szavát. A szövegek alkalmazása mindig a mi feladatunk. Ez nem önkényes relativitás, nem anarchikus vagy véletlenszerű alkalmazás. Létezik személyi identitásunk mögött és felett álló igazság, ami nem relatív. De hatalmas különbség van Isten igazságának abszolút volta és a róla alkotott értelmezésünk kontextuális és relatív volta között. Ez vezet az abszolút igazság utáni folyamatos keresésünkhöz. Ez a keresés két szélsőség között helyezkedik el: emberek mások feletti uralma abszolút igazságuk nevében, és az igazságnak a személyes ízlés szerinti beállítása között.276 Korunk helyzete sokban hasonlít a régi kultúrák válságára, például a klasszikus görög polisz-rendszer bukása utáni helyzetre. A pesszimizmus, az észből való kiábrándulás, a "new age" látomása, a politikai életből a magánszférába való visszavonulás, az időtálló értékek és az autoritás iránti vágy, a különböző vallások és babonák iránti fogékonyság jellemzi korunkat.277 Egyszerre van jelen az értékek, a rend iránti igény mindezek tagadásával. Ez az ambivalencia nem csak a filozófiában, politikában stb. érhető tetten, de a hétköznapok viszonyulásaiban, szemléletében is. A keresztyénségnek, mint megjelenésekor is, fel kell mutatnia értékei abszolút voltát, számolva azzal, hogy gúnyoló-

60.

Mi a család? dással és tagadással reagálnak erre. Ráadásul, mint előbb láttuk, a keresztyénség nem úgy abszolút, mint a formális törvény, akként megjelenítve éppen az élettel való kapcsolatát veszítené el. Utalnom kell még arra, hogy nem "zárványként", szeparáltan élünk a világban. Életünket sokkal erősebben befolyásolják a technika- és tömegkorszak feltételei, mint azt általában magunknak bevalljuk.278 Sok negatív hatása is van a társadalomnak. Úgy érzem szempontunkból legjelentősebb az, hogy a tömegtársadalom az egyes ember felelősségét elsorvasztja.279 A család pedig normálisan felelős és a felelősséget vállaló embereken nyugodna. A válságért, problémákért okolható az emancipáció, a médiák hangulatkeltése stb. Mindez tényleges jelenség, hat ránk. Ezért kell tudatosítani felelősségünket is, hogy ne a hangulatok vigyenek el bennünket vagy a velünk kapcsolatban levőket. Korunk embere menekül a felelősségtől, de a felelősség le nem tehető, át nem adható. Embernek lenni a kiváltság mellett felelősség, keresztyénnek lenni pedig kétszeresen az.

61.

Mi a család?

7

Felhasznált irodalom 1. Gill Gorell Barnes: Család, terápia, gondozás Családterápiás Olvasókönyv Sorozat II. Budapest, 1991 2. A család /szerkesztette és válogatta Neményi Mária Gondolat Budapest, 1988 3. Dr Török István: Etika Free University Press Amsterdam, 1988 4. Keresztyén Bibliai Lexikon Kálvin Kiadó Budapest, 1993 5. Bibliai fogalmi szókönyv /szerkesztette: Kozma Zsolt Az Erdélyi Református Egyházkerület kiadása Kolozsvár, 1992 6. Dr. Herbert Haag: Bibliai Lexikon Szent István Társulat Budapest, 1989 7. Jan Millic Lochman: A szabadság útjelzői Kálvin Kiadó Budapest, 1993 8. Alszeghy Zoltán: A házasság Teológiai Vázlatok VI. Szent István Társulat Budapest, 1983 9. Jubileumi kommentár A Szentírás Magyarázata Kálvin Kiadó Budapest, 1995

62.

Mi a család? 10. Dr. J. Douma: A tízparancsolat Iránytű Kiadó 1994 11. Dr Szűcs Ferenc: Teológiai Etika Református Zsinati Iroda Tanulmányi Osztálya Budapest, 1993. 12. Fodorné Nagy Sarolta: Ház-házasság-haza Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya Budapest, 1990 13. Dr J. Carl Laney: A válás Mítosza Baptista Kiadó 1996 14. Dr. Szilágyi Vilmos: A házasság jövője Minerva Budapest, 1978 15. Szent Ágoston: A keresztény tanításról Szent István Társulat Budapest, 1944 16. Michael Foucault: A szexualitás története Atlantisz 1996 17. Larry Christenson: Krisztus a családban felelős kiadó Kiss Emil é.n. 18. Henri Daniel-Rops: Jézus és kora Ecclesia Budapest, 1987 19.

Redl Károly: Az 1277-es párizsi elítélő határozat Művelődési Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztálya 1987

63.

Mi a család?

20.

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába AULA Kiadó kft Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem 1992

21.

Kulcsár Kálmán: Szociológia Egységes jegyzet az egyetemek és főiskolák számára Kossuth Könyvkiadó 1984

22.Dr. Teleki Béla: Sürgető feladat Forrás Egyesület Debrecen, 1992 23. Aurelius Augustinus: Vallomások Gondolat Budapest, 1987 24. Karl Rahner-Herbert Vorgrimler: Teológiai Kisszótár Szent István Társulat Budapest, 1980 25.

Fejezetek a szexualitás történetéből szerkesztő: Oláh Tamás Gondolat Kiadó Budapest, 1986

26. Ulrich Luz: Evangélium és hatástörténet Hermeneutikai Füzetek 8. Hermeneutikai Kutatóközpont Budapest, 1996 27. Gerhard Ebeling: Isten és szó Hermeneutikai Füzetek 8. Hermeneutikai Kutatóközpont Budapest, 1995

64.

Mi a család?

65.

8

Jegyzetek

1

Barnes

2

Az idővel kapcsolatban mondja Ágoston. Vallomások 358.

3

Cseh-Szombati in Neményi 31-32.

4

Társadalmon értve itt a politikai értelemben vett társadalmat, de a mindennapok-

12.

ban kapcsolatba kerülők szűkebb körét is. 5

Talcott Parsonsra hivatkozik Kulcsár 229.

6

Török 161.

7

Barnes 18.

8

Neményi 18. old.

9

Andorka 316-317.

10

E. W. Burgess meghatározását idézi: Kulcsár 229., Cseh-Szombati in

11

Teleki 4-9. old.

12

Somlai in Neményi 75.

13

Reich in Neményi 77.

14

Neményi 63.

15

Ackerman in Neményi 108.

16 17

Neményi 32.

Neményi 21. 1993 évi III. törvény 4.§ c)-f) (a szociális igazgatásról és szociális ellátásról, kihirdetve 1993. I. 27.)

18

Keresztyén Bibliai Lexikon

19

Kozma 57-58.

20

Lochman 118. Kraust idézve.

21

Andorka

22

Andorka 318.

23

Török 191.

24

Rahner-Vorgrimler 260.

25

Kirkpatric in Neményi 43.

26

Teleki 4.

27

Lochman 113.

28

Haag 580.

29

Rahner-Vorgrimler 258-259.

30

Rahner-Vorgrimler 259.

31

Alszeghy 103.

32

Barth definícióját idézi Lochman

33

Alszeghy 104.

34

Rahner-Vorgrimler: 260.

és Haag 231.

317.

114-115.

Mi a család?

35

A dogmafejlődés alakulásáról érdemes elolvasni a Alszeghy magfelelő oldalait (102-132.)

36

Bartell in Neményi 35.

37

Oláh 97-102.

38

Jubileumi Kommentár 116.

39

Alszeghy 78.

40

Alszeghy 76-77.

41

Tertullián in Alszeghy 96.

42

Alszeghy 96-97.

43

Alszeghy 97.

44

Török 187.

45

Teleki 99.

46

Douma 189-190. Badinter véleményét ismertetve

47

Teleki 95.

48

Teleki 93.

49

Lochman 109. Barthra hivatkozva.

50

Szűcs 244.

51

Rahner-Vorgrimler 259.

52

Alszeghy 79.

53

Teleki 93.

54

Alszeghy 80.

55

Teleki 94.

56

Fodorné 29.

57

Alszeghy 79.

58

Laney 18.

59

Szűcs 124.

60

Laney 19-21.

61

Douma 191.

62

Alszeghy 87.

63

Lochman 114.

64

Laney 67.

65

Haag 582.

66

Alszeghy 91.

67

Alszeghy 88-89.

68

Haag 583.

69

Kulcsár 250.

70

Teleki 103.

66.

Mi a család?

67.

71

Neményi 87.

72

Kirkpatric in Neményi 84-87.

73

Kirkpatric in Neményi 99-100.

74

Cseh-Szombati in Neményi 38-39.

75

Neményi 59.

76

Lőcsei in Neményi 11-113.

77

Varga in Neményi 60-61.

78

Szilágyi 15.

79

Szilágyi

80

Neményi 16.

81

Alszeghy 101-102.

82

Teleki 99.111

83

Alszeghy 106.

84

Szűcs 244-246.

85

Alszeghy 74.

86

Douma 125.

87

Kulcsár 251.

88

Szilágyi 53.

89

Oláh 141-142.

90

Oláh 163.

91

Szilágyi 41.

92

Csak egyetlen jellemző példa: "Mindeni rohan, hajszolja a pénzt. Hátha boldog

15-16.

lesz tőle. Közben a legfontosabb kimarad az életéből: a szex." Kiskegyed 1996. szeptember 3. 32.o. 93

Schulz in Neményi 106.

94

Kinsleyre hivatkozik Szilágyi

95

Andorka 322-323.

96

Szilágyi 55.

97

Kinsley és mások vizsgálataira hivatkozik Szilágyi 51.

98

Ellisre hivatkozik Szilágyi 58-59.

99

A. Morali-Daninosra hivatkozik Szilágyi 59.

100

Szilágyi 208-209.

101

Foucault

102

Szilágyi 28-29.

103

Laney 125.

104

Redl 26-27.

105

E. Brunnert idézi Alszeghy 104.

57.

7.

Mi a család?

106

Lochman 116-117.

107

Douma 199.

108

Ágoston 168.

109

Lochman 109. Barthot idézve.

110

Christenson 14-16.

111

Douma 198

112

Török 170.

113

Török 168.

114

Redl 26.

115

Török 171-173.

116

Alszeghy 81.

117

Douma 197.

118

Douma 196-197.

119

Laney 22.

120

Douma 290. Lettinga jegyzet

121

Douma 191-192.

122

Laney 21.

123

Laney 99.

124

Török 183.

125

Alszeghy 101-102.

126

Lochman 106.

127

Lochman 107.

128

Douma 186.

129

Douma 289. Lettinga jegyzet.

130

Lochman 108.

131

Douma 289. Lettinga jegyzet

132

Douma 187.

133

Laney 70.

134

Laney 68.

135

Alszeghy 85. J. Bonsirvenre hivatkozva.

136

Douma 209.

137

Szűcs 244.

138

Douma 192.

139

Kulcsár 250.

140

Andorka

141

Szűcs 193.

142

Douma 192-193.

331.

68.

Mi a család?

143

Douma 126.

144

Kulcsár 258.

145

Lochman 82.

146

Douma 125.

147

Douma 126-127.

148

Kulcsár 253.

149

Douma 141-142.

150

Douma 143.

151

Szűcs 193.

152

Szűcs 193.

153

Christenson 32. Talán ez a merev felfogás vezethet oda, hogy a fegyelmezésről könyvében 19, míg a szeretetről 4 oldalt tartott szükségesnek írni!

154

Szűcs 194.

155

Lochman 78.

156

Kulcsár 250.

157

Durkheim in Neményi 59-60.

158

Kulcsár 255.

159

Teleki 97.

160

Szűcs 194.

161

Teleki 85.

162

Kulcsár 251.

163

Kulcsár 251.

164

Andorka 322.

165

Szűcs 197.

166

Alszeghy 80.

167

Alszeghy 81.

168

Szűcs 195.

169

Christenson 22.

170

Teleki 83.

171

Douma 190.

172

Rahner-Vorgrimler 262.

173

Christenson 7.

174

Kulcsár 233.

175

Szilágyi 160.

176

Szilágyi 51.

177

Tarjányi in Neményi 52.

178

Tomka in Neményi 55.

69.

Mi a család?

70.

179

Török 167.

180

Douma 191.

181

Török 167.

182

Kulcsár 247.

183

Douma 190

184

Laney 17.

185

Douma 139.

186

Lochman 78.

187

Lochman 112.

188

Douma 190.

189

Alszeghy 93.

190

Alszeghy 94.

191

Alszeghy 91.

192

Kulcsár 234.

193

Kulcsár 238.

194

A szerepek változását jól mutatja a házassági eskü szövegének módosulása a holland református egyházban. 1933 előtti szöveg szerint az asszonyok "férjüknek alárendelik magukat, amint Sára is férjének, Ábrahámnak engedelmes volt, urának nevezvén őt." A holland református formulát a zsinat törölte. Megmaradt ez után is, hogy az asszony minden jogos és igazságos dologban engedelmes lesz a férjének, mint "urának". Időközben az úr is eltűnt, és az 1986-os előírásban csak azt olvassuk, hogy az asszony engedelmesen követi férje vezetését. Magából a leendő ígéretből az "engedelmes" szó is hiányzik, az asszony azt fogadja, hogy férjét szeretetben követi. Hasonló változást látunk az úr-szolga viszonyban is.

/Douma

139-140. 195

Szilágyi 135. Bernardra hivatkozva

196

Szilágyi 134-153.

197

Szűcs 198.

198

Douma 125.

199

Szűcs 198.

200

Douma 136.

201

Douma 137.

202

Szűcs 198.

203

Szűcs 197.

204

Douma 124.

205

Christenson 35.

Ezen a kijelentésen tompít azzal, hogy elismeri az asszonyok

helytállását a keresztnél, a húsvéti sírnál illetve Jézus először asszonyoknak

Mi a család?

71.

jelent meg. Talán jellemző, hogy a feleségek feladatait 18, a gyermekekét 6, míg a férjekét 9 oldalon. keresztül tárgyalja. 206

Kulcsár 234.

207

Szűcs 195.

208

Szűcs 198.

209

Szűcs 197.

210

Douma 131.

211

Lochman 84.

212

Douma 133.

213

Lochman 75-76.

214

Lochman 78.

215

Douma 138.

216

Lochman 78.

217

Douma 131-132.

218

Douma 135.

219

Laney 20.

220

Douma 134-135.

221

Andorka 317. Alszeghy 73. Szilágyi 19. A csoportházasságra nincsenek meggyőző példák, a többnejűség viszonylag

gyako-

ri és a többférjűség is előfordul. A monogám házasság messzemenően a leggyakoribb, bár a közösségek kis része az, ahol szigorúan monogám viszonyok vannak csak elfogadva. /Kirkpatric in Neményi 43-45. 222

Nena és George O'neill in Neményi 49-50. Felvetve a kérdést, hogy a hűtlenséget bukásnak kell-e tekintenünk, vagy maga ez a standard?

223

Nena és George O'neill in Neményi 47. Nem tartva szükségesnek a kapcsolat örökké tartó, kizárólagos és egymásnak alárendelt voltát.

224

Neményi 105.

225

Kulcsár 242.

226

Kulcsár 245.

227

Szilágyi 61-62.

228

Szilágyi 205.

229

Szilágyi 63.

230

Stendhalt idézi Szilágyi 71.

231

Kulcsár 249.

232

statisztikát is közöl Kulcsár 247-248.

233

Szilágyi 69.

234

Szilágyi 67.

Mi a család?

235

Bonhoeffert idézi Christenson 18.

236

Alszeghy 97.

237

Douma 208.

238

Szűcs 249.

239

Bonhoeffert idézi Christenson 20.

240

Laney 31.

241

Laney 30.

242

Douma 208.

243

Daniel-Rops 32-33.

244

Alszeghy 85-86.

245

Laney 79.

246

Laney 87.

247

Douma 211.

248

Douma 210-211

249

Douma 212.

250

Douma 212-213.

251

Lochman 116.

252

Christenson 18.

253

Török 194.

254

Douma 210.

255

Engels véleményét idézi Szilágyi 22.

256

Douma 188.

257

Douma 188.

258

Alszeghy 89.

259

Douma 198.

260

Alszeghy 90.

261

Douma 209., Alszeghy 84-85. J. Dupontra hivatkozva.

262

Douma 214.

263

Douma 211.

264

Douma 209.

265

Douma 215.

266

Török 196.

267

Szűcs 247.

268

Douma 192.

269

Szűcs 247-248.

270

Fodorné 76-78.

271

Douma193. A Humanae vitae enciklikára hivatkozva.

72.

Mi a család? 272

Douma 193.

273

Szűcs 248.

274

Kraust idézve Lochman 117.

275

Luz 21.

276

Luz 91-94.

277

Luz 15.

278

Ebeling 62.

279

Ebeling u.o.

73.