Társadalmi, Gazdasági hatások (készítette HCM 1890 Kft.): 1. Bevezetés: Miskolc több egykor különálló település (Miskolc, Diósgyőr, Hejőcsaba, Görömböly, Szirma, Hámor, Bükkszentlászló) összeolvadásával jött létre, tulajdonképpen szerves egységgé sohasem vált. Egyes városrészek máig is megőriztek múltjukból olyan sajátosságokat, ami közösségüket megkülönbözteti a többi városrésztől, és egykori településükhöz erősebben kötődnek. 125 éve, 1890-től ebben a kerületben egy komoly értékkel bíró bányászati, mész és cementgyártási kultúra alakult ki. Generációkra visszamenőleg apáról, fiúra szállt a szakmai tudás és tapasztalat.
2. Területhasználat, táj, ökológia: A cementgyár hosszú ideje a jelenlegi telephelyen üzemel, pontosan 1951-től. Azóta a technológia folyamatosan cserélődött, újult az eltelt évtizedek alatt. A minőségi ugrást az 1974-es új gyár építése jelentette, mely akkor is és a mai napig is a legkorszerűbbek közé tartozik, köszönhetően a folyamatos fejlesztéseknek. Az ötvenes évektől a természeti környezet idomult a megváltozott környezeti állapothoz és a legfontosabb degradációs események már lezajlottak, a folyamatos korszerűsítés pedig a környezeti állapot javulását mutatják. Az újrainduló tevékenység az évtizedek óta végzett mérések és megfigyelések alapján nem fog negatív változást okozni. Megfigyelhető volt az elmúlt évtizedekben, ahogy a város körbenőtte a gyárat. Az 1990-es évekig a gyártól délre eső területeken építési tilalom volt, a feloldás annak tulajdonítható, hogy sem az illetékes hatóságok sem az önkormányzat nem tekintette a cementgyárat kockázati tényezőnek. A cementgyártól dél, délnyugatra fekvő területeket gazdasági fejlesztési területnek jelölték ki. Ma megtalálhatók itt a város legnagyobb áruházai Auchan, Lidl, Aldi, Praktiker stb., de történt ipari tevékenység betelepülése és továbbiak várhatók. Érdemes kiemelni azt is, hogy az agyagbányát a gyárral összekötő közutat, mely alapvetően az 1974-es beruházáskor a 3-as főút városi bevezető szakaszának kikerülésére szolgált, a város integrálta közlekedési hálózatába. A gyakorlat azt mutatta, hogy probléma nélkül megfér egymás mellett a közúti közlekedés és az alapanyag beszállítás. A gyár a korábban alkalmazott elektrofilter porleválasztóit zsákosra cserélte illetve a még megmaradt egy darab elektrofilter porleválasztót szintén zsákos filterre fogja cserélni. Ezek a beruházások a 2003- előtt jelentkező filter leállásból származó problémákat megoldották, megoldják.
1
Az Európai szabályozással összhangban a gyár rendelkezik olyan folyamatos emissziómérő berendezéssel, amely méri törvény által előírt kibocsátási értékeket. Ezek az adatok valós időben megjelennek a hatóságnál illetve a gyár főportáján egy kijelző monitoron folyamatosan nyomon követhetőek. Az érintett hatóságok hosszú évekre visszamenőlegesen rendelkeznek mérési, statisztikai adatokkal és speciális tanulmányokkal a gyár és környezetének, lakosságának egészségügyi, életmódbeli adatairól, azok változásairól. Külön növény-egészségügyi tanulmányban foglalkoztak a nehézfémek káposztafélékbe, gyökérfélékbe és bogyós növényekbe történő beépüléséről, ezen növények elfogyasztásának emberre gyakorolt hatásáról. Mindezek alapján a gyár folyamatosan működhetett. Az immissziós terjedési modell számításai szerint mind a jelenlegi, mind a tervezett állapotban a kialakuló szennyező anyag koncentrációk az egészségügyi immissziós határértékek alatt maradnak. Az elvégzett terjedésmodellezések alapján megállapítható, hogy a hatásterületen jelenleg nem ismert, illetve a beruházással sem várható az immissziós határértékek túllépése. A gyár újraindítása a táj és ökológia hatások szempontjából semlegesnek tekinthető, nem okozza a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozását.
3. Miskolc város jelenlegi munkaerőforrás helyzete: Miskolcon a 2014 január 1.-én bejelentett lakosok száma 161.265 fő volt. 2010-hez viszonyítva közel 10%-os a lakosság csökkenése. A népsűrűség 708,8 fő/km2. A regisztrált munkanélküliek száma 2013 ban 8774 fő, a munkanélküliségi ráta 7,78%. A számsorok sokkal rosszabb értéket mutatnak, ha 2010 januári adatokat tekintjük kiindulópontnak, akkor 13.213 fő volt, a munkanélküliségi ráta 11,66 %. Jelenleg elérhetően a 2013-as statisztikai adatok állnak rendelkezésre. A főbb bontásokat az alábbi táblázatokban mutatjuk be.
1 . táblázat: Munkanélküliek 2013-ban Miskolcon
Munkanélküliek 2013-ban Miskolcon (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen
8774
Nyilvántartott álláskeresők száma, férfi
4650
Nyilvántartott álláskeresők száma, nő
4124
180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma , férfi
2480
2
180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma, nő
2446
Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma, férfi
1506
Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma, nő
1493
2 . táblázat: Munkanélküliek megoszlása életkor szerint 2013-ban Miskolcon
Munkanélküliek megoszlása életkor szerint 2013-ban Miskolcon (fő) Életkor (év) 21-25
26-30
31-35
36-40
41-45
46-50
51-55
55-60
61<
1003
929
1048
1126
1080
1051
1049
1142
105
3 . táblázat: Munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint 2013-ban Miskolcon
Munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint 2013-ban Miskolcon (fő) Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező
343
Általános iskolai végzettségű
2298
Szakmunkás végzettségű
2179
Szakiskolai végzettségű
184
Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű
3106
Főiskolai végzettségű
Egyetemi végzettségű
400
264
A bevezető adatok illetve a táblázat alapján az alábbi következtetések vonhatóak le: folyamatos a város lakosságának csökkenése ami alapvetően a munkalehetőségek beszűküléséhez köthető (pl. kohászat, Diósgyőri Gépgyár), a munkanélküliség csökkenésében jelenetős a szerepe a közmunkaprogramnak, munkanélküliség szempontjából minimális különbség van a nemek között (1.táblázat), életkor szerint azonos eloszlás mutatkozik a munkanélküliek számában (2. táblázat), a munkanélküliek 62%-a a középfokú végzettségűek közül kerül ki, mely réteg a cementgyár leendő munkavállalóinak jelentős részét teszi ki (3. és 5. táblázat),
ugyanakkor érezteti hatását az idetelepült gyártó üzemek munkaerő-felvevő képessége (pl Bosch, Takata).
A betelepülő multinacionális cégek jellegzetessége, hogy a versenyképességük csökkenése esetén nagyon gyorsan át tudnak települni olyan országokba, ahol a munkaerőköltség alacsonyabb, mint jelen esetben nálunk. Ez Miskolcon is az elmúlt 20 évben sokszor megfigyelhető volt. Ezért a városoknak, településeknek mindig szükségük van a hosszútávra tervező, tradicionálisan és/vagy természeti erőforráshoz kötötten odatelepült termelő vállalatokra.
3
4. Cementgyári munkaerőigény: A foglalkoztatottak létszámát tekintve a miskolci vállalatok között nagynak számít. 125 éves fennállása óta stabil, generációkat átölelően munkahelyeket teremt az utánpótlás szakembergárda részére. A 2011-ben, gyár leállítását követően a cementgyári dolgozókat elbocsátották (140 fő), az elbocsátott dolgozók életkora jellemzően 40-60 év között volt. A gyár újraindulásának hírére több mint 640 álláspályázat érkezett be annak ellenére, hogy álláshirdetések még nem jelentek meg a médiákban. A jelentkezett pályázók iskolai végzettségük szerinti eloszlása a 4. táblázatban található.
A jelentkezett álláspályázók eloszlása képzettség szerint (fő) Alapfokú végzettség Régi cementgyári dolgozó
4
Középfokú végzettség
Felsőfokú végzettség
Régi gyárhoz nem köthető
Régi cementgyári dolgozó
Régi gyárhoz nem köthető
Régi cementgyári dolgozó
Régi gyárhoz nem köthető
22
132
373
18
94
4 . táblázat: A jelentkezett álláspályázók eloszlása képzettség szerint
A gyár egykemencés üzemvitel esetén 308, kétkemencésnél 344 főnek biztosít közvetlen munkalehetőséget, amivel nagyban javítja a régi szakembergárda életminőségét, akik idősebb koruk, cementgyártáshoz kötődő szakmai tapasztalatuk miatt nehezen (rosszabb feltételekkel), vagy egyáltalán nem tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A gyár működtetéséhez szükséges humán erőforrás igény képzettségi szint szerint a 5. táblázatnak megfelelően alakul.
A gyár működtetéséhez szükséges humán erőforrás képzettségi szint szerint (fő) Alapfokú végzettség
Középfokú végzettség
Felsőfokú végzettség
12
275
57
5 . táblázat: A gyár működtetéséhez szükséges humán erőforrás képzettségi szint szerint
A cementgyár méretéből és a mozgatott anyagmennyiségből (alapanyag, késztermék) fakadóan munkát biztosít a kapcsolódó helyi vállalkozásoknak (pl. árufuvarozók, külső karbantartók, alapanyag előállítók, speciális szakcégek), és ezeken keresztül megközelítőleg további 600 munkahelyet teremt a korábbi tapasztalatok és az előzetes számítások alapján. Mindent összevéve kb. 1800 fő (500-600 család) életében hoz pozitív változást a cementgyár visszaindulása.
4
5. A cementgyár gazdasági hatásai: A miskolci bejegyzésű vállalkozások átlagos hozzáadott értéke elmarad az országos átlagtól, magas a szolgáltatási szektor részaránya (83,7%) a városban. A tömeges foglalkoztatást biztosító ipari vállalkozások aránya alacsony. Köszönhetően a betelepülő cégeknek és az újrainduló tradicionális iparágaknak (acélgyártás és hengermű, cement gyártás) várhatóan jelentős lesz az elmozdulás. A helyi vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása azt mutatja, hogy az elmúlt években csökkent az építőipar, a villamosenergiaipar és a kiskereskedelem súlya. A város 10 legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozása közül öt közmű-, ill. közszolgáltató (ÉMÁSZ Csoport), három ipari vállalkozás (Robert Bosch Energy and Body Systems és Remy Automotive Hungary, továbbá a Robert Bosch Power Tool Kft.), ill. egy közúti fuvarozással és egy élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó cég. A HCM 1890 Kft. mint az ország egyetlen 100%-ban magyar tulajdonban lévő építőanyag gyártója, nemcsak munkahelyeket teremt, hanem jelentős mértékben hozzájárul a környék fejlődéséhez is. Az országba jelenleg kb. 1,3 millió tonna import cement érkezik évente, a gyár e piaci szegmens kiváltását célozza meg, ami jelentős hazai adóbevétel növekedést idéz elő az ÁFA, a nyereségadó, az iparűzési adó terén. Miskolc stratégia anyagában bányászati vagyonként, kizárólagosan a kőbányászat (mészkő) van megnevezve a geológiai sajátosságok miatt. A gyár újraindulásával, újraindulnak a bányák is, melyek a kitermelt ásványvagyon után bányajáradékot fizetnek. 6. A cementgyár támogató szerepe: Eltökélt szándékunk a helyi sport és kulturális tevékenységek támogatása. A saját tulajdonunkban álló ingatlanunkat térítés mentesen átadtuk a Miskolc Városi Sportiskola torna szakosztályának. Ezzel jelentős mértékben hozzájárultunk a tornasport minőségi feltételeinek javításához. Az eredmények már kimutathatóak, a sportolók létszáma egy év alatt 70 főről 150-re növekedett. A még nem hasznosított szabadtéri sportlétesítményünket be kívánjuk vonni a város sport életébe. Hagyományosan és újra kiemelt támogatói szerepet kívánunk elfoglalni Hejőcsaba, Tapolca és Görömböly civil szervezeteinél, rendezvényeinél és iskoláinál.
5
