Mire alapuljon a HCM stratégiája ? – vitaanyag a taggy˝ ulés számára – 2005. január 23-ra
Miért van szükség stratégiára? A HCM célját az alapszabály egy mondatban akként foglalja össze, hogy „kedvez˝ o társadalmi körülmények alakuljanak ki az emberek saját testükhöz való szabad viszonyulására”. Ezen túl az alapszabály meglehet˝ osen tág m˝ uködési kört ír körül, melyen a HCM tevékenykedhet. Az eltelt évek alatt egyértelm˝ uen kialakult fókuszunkban a nemi és szexuális alapú elnyomás elleni küzdelem, a n˝ ok és a szexuális kisebbségek egyenjogúságának el˝ omozdítása, a férfiuralomnak az emberi jogok érvényesítése útján történ˝ o visszaszorítása áll. E terület is rendkívül sokszín˝ u feladat-halmazt kínál és kíván, s emiatt nagy a veszélye er˝ oink szétforgácsolódásának. Nem magától értet˝ od˝ o, hogy mivel kellene többet foglalkoznunk: Például a családon belüli er˝ oszak elleni vagy a szexuális kisebbségek egyenjogúságáért folyó küzdelemmel? Jogesetek nemzetközi bíróságok elé juttatásával, vagy attit˝ ud-változást el˝ osegít˝ o brossúrák kiadásával? A stratégia megalkotására azért van szükség, hogy a projektfinanszírozás véletlenszer˝ uségeinek hatása alatt is azokra a munkaterületekre összpontosítsuk er˝ oink javát, melyeken a leghatékonyabban indukálhatók a n˝ ok és a szexuális kisebbségek a heteroszexuális férfiakkal való egyenjogúsága ügyének potenciáljait megsokszorozó változások. És hogy eközben a HCM fenn is tudjon maradni, hisz különben nem lenne mit összpontosítani a mégoly jól kifundált célokra. Esetleg hogy fejl˝ odjön is a HCM.
Milyen lehetne a stratégia? Jelenlegi elképzeléseink szerint a stratégiai terv három részb˝ ol állhatna, emberi jogi, szervezeti és pénzügyi stratégiából. Az emberi jogi stratégia megjelölné, hogy mely jogterületeken milyen célokat t˝ uzünk magunk elé a következ˝ o pár évre, s azokat milyen módon kívánjuk elérni. A szervezeti stratégia a HCM emberi er˝ oforrásaival való gazdálkodását, a szervezetfenntartás és -fejlesztés irányvonalait jelölné ki. A pénzügyi stratégia pedig az elérend˝ o pénzforrásokat és megszerzésük módját azonosítaná. Még egyik stratégia sem állt össze. Körülbelül 6–8 hónapos folyamatnak gondoljuk a teljes stratégia megalkotását, s ebben szeretnénk benneteket, a HCM tagjait is bevonni.
1
Mindhárom stratégia-rész felépítése a következ˝ o lenne: 1. Helyzetelemzés (a) Jelen helyzet elemzése (b) M˝ uködési környezet várható alakulása (állam, hasonló területen tényked˝ o szervezetek, jogi környezet stb.) (c) A HCM helyzete (er˝ osségek, gyengeségek, lehet˝ oségek, veszélyek feltérképezése) 2. Célok, preferenciák tömör megfogalmazása: Mit akarunk elérni mondjuk 3 év múlva? Hogyan fog kinézni a szervezetünk, mit fog csinálni, kiket kíván kiszolgálni? 3. Célok lebontása rövid és középtávú feladatokra, felel˝ osökkel és határid˝ okkel. Az emberi jogi stratégia állhatna els˝ o helyen, annak rendelnénk alá az eszköz jelleg˝ u szervezeti és pénzügyi stratégiát. Ilymódon el˝ oször az emberi jogi stratégiát szeretnénk kialakítani, s annak taggy˝ ulés általi elfogadása után, annak függvényében alkotnánk meg a szervezeti és pénzügyi stratégiát. Az alábbiakban ezért az emberi jogi stratégiáról való közös gondolkodáshoz bocsátok közre egy vitaindítót.
Mit t˝ uzhetünk magunk elé az emberi jogi stratégiában? Jogterületek A n˝ ok és a szexuális kisebbségek jogérvényesítése számunkra nem két különálló, hanem önmagukban is több, számos ponton találkozó, összefügg˝ o, avagy kontrasztot képez˝ o területet alkotnak. A nemi és szexuális alapú diszkriminációknak a társadalmi nemi szerepek elemzésére alapuló, holisztikus szemlélete nagy magyarázó er˝ ot kölcsönöz az egyes részterületeken tapasztalt jelenségek önmagukban sokszor nehéz megértéséhez. Például a családon belüli er˝ oszak terén a nemzetközileg is megkövetelt állami beavatkozás hiánya különösen élesen fölt˝ un˝ o, ha azzal a buzgalommal szembesítjük, mellyel hatóságaink a szexuális kisebbségek privátszférájának megsértésén munkálkodnak, pl. a szexuális önrendelkezés, a nemi identitás vagy a reprodukció vonatkozásában. A családjog területén azonban azt mondhatjuk, hogy az azonosnem˝ u élettársak jogbizonytalansága és a bántalmazott n˝ ok polgári jogi kiszolgáltatottsága közös t˝ or˝ ol ered. A reprodukciót és a prostitúciót illet˝ oen azonban már a n˝ ok tev˝ oleges állami vegzálásának lehetünk tanúi – a n˝ ok fölötti, nemegyszer totális férfikontrollnak állami szemhunyással való jóváhagyása mellett. Az antidiszkriminációs törvénykezésben azt tapasztaltuk, hogy a kormányzat a szexuális kisebbségek szempontjait lelkiismeretesen figyelembe vette, ám nagy ívben negligálta a n˝ ok jogvédelmi szükségleteit. A nemi és szexuális diszkrimináció területeinek egységes elvek alapján történ˝ o összehasonlító szemlélete az egyes jogsértések megértését, a n˝ ok és szexuális kisebbségek emberi jogainak megértését, oktatását, jelent˝ osen megkönnyíti, nagyban szolgálja a közönség érzékenyítését. Ezért továbbra sem kívánunk változtatni jogvéd˝ o palettánkon. Más kérdés, hová helyezzük tevékenységeinkben a hangsúlyokat. Jelenleg sem a n˝ oknek, sem a szexuális kisebbségeknek nincs a törvényhozást, a bírósági ítélkezést érdemben befolyásoló lobbiereje. A családon belüli er˝ oszak közfigyelembe kerülése megrekedt az er˝ oszakcselekmények bulvárjelleg˝ u kibeszélésének szintjén, nem vált emberi jogi diskurzussá (pl. a Simek Kitti ügyében született rendkívül retrográd indoklással él˝ o joger˝ os ítélet semmi észlelhet˝ o közfelháborodást nem váltott ki). A bántalmazott n˝ ok szenvedéseiket individuális
2
szenvedésként adják el˝ o, néha ugyan megfogalmazzák, hogy pl. „én nem számítok embernek az ˝ket alkotmány szerint ?”, de nem fogalmazzák meg problémáikat, mint n˝ oi problémát, mely o más n˝ okkel összekötné. Nem szólnak egymáshoz, fölülr˝ ol várnak segítséget. Er˝ oiket fel˝ orli önvédelmük, aktivizálódásra nem marad. A meleg férfiak esetében már sokszor emberi jogokról szól a közbeszéd f˝ oárama – de a tömeg fellépése itt is hiányzik: a meleg férfiaknak a bántalmazott n˝ oknél több a veszítenivalójuk, és a szolidaritás kifejl˝ odését akadályozza, hogy a meleg férfiak jogsérelmeinek tekintélyes hányadát maguk idézik el˝ o (kiskorúval való, ám a hatóságok által diszkriminatívan kezelt szexuális visszaélési ügyek 2002-ig), vagy pedig egy szintén meleg vagy akként pozícionálódó férfi – egy volt partner. Nincs tudomásunk olyan magyarországi perr˝ ol, melyet jogai érvényesítése érdekében leszbikus n˝ o, biszexuális n˝ o vagy férfi, transznem˝ u vagy interszexuális személy, prostituált indított volna. Elenyész˝ o számú reprodukciós és munkajogi tárgyú perr˝ ol igen. Sokéves tapasztalatunk, hogy Magyarországon célcsoportjaink gyakorlatilag szinte csak végszükség esetén indítanak pert. Az állam által ügyfeleink akaratán kívül megindított büntet˝ oeljárásokon túl – kisszámú irreguláris kivételt˝ ol eltekintve – csak olyan ügyeink vannak, melyeket az ügyfél azért volt kénytelen indítani, mert személyes biztonsága vagy megélhetése teljesen ellehetetlenült. Ez vonatkozik mind a szexuális kisebbségekre, mind a n˝ okre, minden szóbajöhet˝ o területen. Sem a n˝ ok, sem a szexuális kisebbségek nem lépnek még fel a bíróságokon mint magukat jogalanynak tekint˝ o, jogos igényeiket, peres önrendelkezési jogaikat saját döntésük alapján érvényesít˝ o állampolgárok. Ami azt jelenti, hogy a reálisan megvalósuló jog nem tekinti ˝ oket az érvényes társadalmi szerz˝ odésben érvényes félnek: állampolgárnak – a n˝ oket a férfiakkal szemben, a LMBTI személyeket a heteroszexuálisokkal szemben. (LMBTI = leszbikus, meleg, biszexuális, transznem˝ u, interszexuális) A stratégiai kérdés az, mely területen a legnagyobb a valószín˝ usége az áttörésnek a közeljöv˝ oben. Ha ugyanis kevesebb munkával el˝ o tudjuk mozdítani, hogy pl. a n˝ ok a reprodukció területén elkezdjék sajátos n˝ oi jogaikat kiharcolni, ennek érdekében szervez˝ odni, aktivizálódni, akkor az ilyen mozgalomban elért n˝ oi öntudat-növekedés kisugárzással lehet a n˝ oi jogok más területeire, pl. lökést adhat a bántalmazott n˝ ok érdek-artikulációja fejl˝ odésének is. A példa nem véletlen, úgy gondoljuk, a reprodukció területe kitörési pont lehet. Az abortuszszal és a szüléssel kapcsolatos, a n˝ ok emberi méltóságát sért˝ o gyakorlatokról több n˝ onek van közvetlen tapasztalata, mint más problémákról. A reprodukciós jogi jogsértések kevésbé sokszín˝ u megnyilvánulási formákat mutatnak, nem annyira szerteágazóak, így könnyebb artikulálni, különösen, hogy egyazon problématípusra nagyobb tömeg jut. Ugyan ezek a jogsértések nem rengetik meg annyira a n˝ ok személyi biztonságát vagy egzisztenciáját, hogy muszáj legyen pert indítani, de éppen ezért nem is megy rá a n˝ ok személyes energiáinak teljessége. Az érintett n˝ ok önszervez˝ odése is el˝ orébb tart (hálapénz.hu, otthonszülési mozgalom, néhány kis alapítvány, stb.). Azt tehát nem látjuk valószín˝ unek – bár kizártnak sem –, hogy reprodukciós tárgyú pereket tudjunk indítani, azonban esélye lehet szabályozási követelések hatásos megfogalmazásának, tömeges támogatásának, s ezen keresztül egy újfajta, a mainstreambe bejutni képes n˝ omozgalom megindulásának. Az ellenérdekelt csoport a szüléssel és az abortusszal kapcsolatos jogsértések esetén pedig meglehet˝ osen sz˝ uk (a szülész-n˝ ogyógyászok, véd˝ on˝ ok – ellentétben a családon belüli er˝ oszak témakörével, ahol szakmák sokaságának mulasztásairól, s ennek következtében a reformokkal szembeni masszív ellenállásról beszélhetünk).
3
Ezért azt tervezzük, hogy tevékenységünk célcsoportok szerinti megoszlásában a következ˝ o években az eddigieknél nagyobb súlyt adunk a reprodukciós kérdéseknek. Ezáltal egyúttal a szexuális kisebbségeken belül a leszbikus n˝ ok problémáinak artikulásához is közelebb juthatunk. Külön indokolja ezt az a tény is, hogy közelmúltban, egymástól függetlenül a politika napirendjére került a béranyaság és az abortusz kérdésköre – a már említett hálapénz.hu-n és otthonszülési mozgalmon túl. Ezek az egymástól független események eddig nem kerültek egymás kontextusába, ám arra utalnak, hogy a reprodukció területén fortyogás van. Feladatunk megválasztani annak módját, hogyan és mikor tegyük föl a négy problémakör ügyes egymásra vonatkoztatásával a mindegyik mélyén lappangó kérdést : „kinek van joga rendelkezni a n˝ ok testével?” A f˝ obb területek között a következ˝ o három évben az alábbi hozzávet˝ oleges megoszlás szerint tervezhetnénk megosztani er˝ oinket : 15% reprodukció 35% családon belüli er˝ oszak 10% prostitúció és pornográfia 5% szexuális zaklatás 5% meleg férfiak 10% LBTI ügyek 15% csoportokon átível˝ o szabályozási kérdések (Btk., Csjt reform, általános antidiszkrimináció) 5% egyéb Tevékenységtípusok A n˝ ok és szexuális kisebbségek férfiakkal való egyenjogúsága érdekében a HCM a következ˝ o f˝ o tevékenységfajtákat fejti ki : a magyar jogrendszer hiányosságaira különösen élesen rámutató ügyekben emberi jogsértések nemzetközi jogorvoslati szervek elé vitele, törvényjavaslatok kidolgozása, a potenciálisan nemzetközi bíróság elé vihet˝ o ügyekben belföldi jogvéd˝ o munka, valamenynyi magasabb fokú jogorvoslati fórum igénybevételével, teljesen kitapostalan úton járó, precedens jelleg˝ u belföldi antidiszkriminációs és egyéb perek, nyilvános jogkritika (hatályos jog, törvénytervezetek, ítéletek, kormányzati országjelentések bírálata) és jogi ismeretterjesztés, jogászok oktatása reguláris és informális képzési formákban, a fenti munkáink tapasztalatait összefoglaló írások publikálása folyóiratokban, könyvekben.
■
■
■
■
■
■
■
Az egyes tevékenységek stratégiai értékességét aszerint ítéljük, mennyiben járul hozzá az adott tevékenység a többi tevékenységünk hatásosságához. A legfontosabbnak a jogsértések nemzetközi bíróságok elé vitelét tartjuk. Egy nemzetközi bírósági elmarasztaló döntés törvénykezésre vagy a bírósági gyakorlat irányának megváltozására kötelezi az országot. Méghozzá sokkal hatásosabban, mint a tipikusan puszta írott malasztnak tekintett emberi jogi egyezmények, az azokra hivatkozó javaslataink, hiszen szinte felülmúlhatatlanul nagy presztízsveszteség a kormánynak, amely ezért nagy energiát fog fordítani a hasonló esetek megel˝ ozésére. Az ilyen döntések képesek kijózanítani a magyar jogászságot a tételes
4
jog istenítésének szokásából. Egy-egy nemzetközi jogorvoslati fórumon meghozott határozat megfelel˝ o nyilvánosság esetén komoly tudatformáló er˝ ot tud kifejteni a társadalom tagjaiban is. A nemzetközi bírósági ítéletek tekintélye kisugároz az azokat elér˝ o jogvéd˝ o szervezetek munkáinak egészére. E tekintély-kölcsönzés nélkül többi tevékenységünk alig hatásosabb a falra hányt borsónál, tekintettel a jogászságban uralkodó, az emberi jogok társadalmilag érzékeny értelmezését elutasító g˝ ogre, melynek folytán érveink iránt ritka a nyitottság és sz˝ uk a befogadókészség – a joghallgatóktól az alkotmánybírákig, a kerületi gyámügyi el˝ oadóktól a miniszterekig. A nemzetközi bírósági elmarasztalások indukálhatják a változások szükségességének belátását. A változtatások szükséges irányát és módjait azonban nekünk kell kifejtenünk, a panaszainknak helyt adó nemzetközi bírósági döntések babérjai learatásásának munkája is ránk hárul. Szakfolyóiratokban és olvasottabb lapokban egyaránt rendszeresen ismertetnünk kell álláspontunkat ahhoz, hogy világos legyen a jogászságnak, mi is a teend˝ o. Publikációk sokasága nélkül nem fogunk áttöréseket elérni : világos, közismertté tett iránymutatások nélkül nem fogjuk a nemzetközi elmarasztalások húzóerejét kihasználni. Ha nem értetjük meg a rendszerhibákat, valószín˝ uleg más sem fogja ezt helyettünk megtenni, s bizonyosan csak jelentéktelen, hatástalan változások lesznek. A döntések után akkor várható az emberi jogi szempontoknak a jogba történ˝ o effektív beépítése, ha meghozataluk el˝ ott, alatt és után számos helyen közzétettük a jogrendszerrel szembeni kritikáinkat, felmutattuk annak alternatíváit, érvekkel alátámasztottuk javaslatainkat, sorbavettük, elemeztük és destruáltuk a férfiuralmi jogi ideológia tételeit, plasztikusan lefestettük, hogyan hozzák kiszolgáltatott helyzetbe a n˝ oket és a szexuális kisebbségieket a jogi dogmák. Ha kialakult legalább egy sz˝ uk támogató, törekvéseinket ért˝ o jogászréteg. Ez teszi szükségessé publicisztikai jelenlétünket, s a cikkeinkre legfogékonyabb jogászokkal való személyes kapcsolatfelvételt, nekik nyújtandó képzéseket is. (Piramiselv: nagyközönséghez cikkek, kevesebbekhez tanulmányok, még kevesebbeknek személyes képzés.) A törvényjavaslatainkért való parlamenti lobbizás csak er˝ osen alárendelt szerepet kaphat a javaslataink szakmai elfogadtatásáért való publikus munkához képest. Az emberi jogokat garantáló törvények megalkotása hiába a képvisel˝ ok dolga, az út a jogászságon keresztül vezet: az igazságügyi minisztérium nem szokott támogatni a jogászszakma többsége számára idegen javaslatokat, a képvisel˝ ok pedig nem szoktak megszavazni az IM által nem támogatott javaslatokat, még ha azokat az illetékes kormánypárti képvisel˝ okön keresztül sikerül is beterjesztenünk. (Nota bene : a képvisel˝ ok id˝ onként csak azért írnak alá módosító indítványokat, hogy a civilek ne zargassák ˝ket, aztán meg kihátrálnak mögüle.) o Mindezek miatt hozzávet˝ olegesen a következ˝ o arányok szerint kell a szakmai munkákra jutó er˝ oinket megosztani : 24% nemzetközi bíróságok elé vinni ügyeket, 8% törvényjavaslatok kidolgozása, 12% potenciálisan nemzetközi bíróság elé vihet˝ o ügyekben belföldi jogvéd˝ o munka, 2% precedens jelleg˝ u belföldi antidiszkriminációs és egyéb perek, 12% jogkritika és ismeretterjesztés, 14% jogászok oktatása, 20% publikációk, 8% egyéb.
5
Pár szó a lehetséges tevékenységekr˝ ol ■
■
■
■
■
■
■
■
■
A reprodukció területén jogesetek bíróság elé vitelét nem tartjuk reálisan kit˝ uzhet˝ onek, bár elképzelhet˝ o, hogy felbukkan kisszámú képviselhet˝ o jogeset. Ha akad jogeset, kérdés, hogy milyen mércét alkalmazzunk : csak nemzetközi bíróság elé vihet˝ o esetet vállaljunk, vagy belföldi precedenst is, vagy a tapasztalatszerzés érdekében bármilyent. Az összes többi tevékenységfajtát tervezzük el˝ ore. A családon belüli er˝ oszak esetkörében már jelenleg is több, nemzetközi bíróság elé vihet˝ o ügyünk van, valamennyi egyéb tevékenységet is tervezzük. Van két megnyert EU Daphne pályázatunk, jelenleg a szerz˝ odés megkötésére várunk. Az egyik n˝ ok elleni er˝ oszak sértettjei ellátásáról szól, kisszámú ügy komplex kezelése a NANÉ-val közösen, valószín˝ uleg ebbe belefér majd néhány ügy nemzetközi bíróság elé vitele. A másik projekt ennél összetettebb: jogászoknak és pszichológusoknak nyújtandó képzést tartalmaz a n˝ ok elleni férfier˝ oszak kezelésére, brossúrák kiadását ugyane témában, valamint 2006-tól egy segélyvonal m˝ uködtetését a viselkedésükön változtatni kívánó er˝ oszakos férfiak részére. Prostitúció: A jogeseteket illet˝ oen, ha más okok miatt is, de ugyanaz, mint a reprodukciónál. Törvényjavaslatok, jogkritika, oktatás, publikálás. Pornográfia : Közjogi precedens per elképzelhet˝ o a köztéri pornográf hirdetések, újságcímlapok ellen. Törvényjavaslatok, oktatás, publikálás. Szexuális zaklatás : már van egy nemzetközi bírósági ügyünk folyamatban, ám újabb perre nem számítunk, bár lehetséges, hogy akad majd jogeset. Korábbi törvénykoncepciónk részletesebb kidolgozása, közjogi precedens per elképzelhet˝ o, jogkritika és ismeretterjesztés, oktatás, publikálás. Meleg férfiak : Két ügyünk van folyamatban nemzetközi bíróság el˝ ott, egy hazai bíróság el˝ ott, mindegyik a „természet elleni fajtalansággal” kapcsolatos büntet˝ oügy utóhatása. Egy külföldi élettárs letelepedésével kapcsolatos ügy az AB el˝ ott van. Meleg férfiak és leszbikus n˝ ok : Az látszik problémának, hogy az emberek a jogsérelmeik viszonylag kisebb súlya miatt nem indítanak pereket. A csoportok apolitikusak, az t˝ uzhet˝ o ki célul, hogy párbeszédet generáljunk velük arról, mik legyenek a jogkövetelések. Biszexuális, transznem˝ u, interszexuális ügyek: az ismeretterjesztésen, a lehetséges problémák elméleti felvázolásán kívül nincs más ötlet. Csoportokon átível˝ o szabályozási kérdések: Törvényjavaslatok, jogkritika, oktatás, publikálás.
Juhász Géza
6
