Véleményezés
a HCM 1890 Kft. Cementgyár létesítése a Kft. Miskolc-hejőcsabai telephelyén megnevezésű környezeti hatásvizsgálati eljárásában
Készítette: Szuhi Attila, geográfus, a Zöld Kapcsolat Egyesület és az Aquatherma egyesület felkérésére
Törökszentmiklós, 2015. 04.13
Elöljáróban Véleményezésünk elsősorban a tervezett cementgyár levegőtisztaságvédelmi szempontú hatásaival foglalkozik. A véleményezésben nem célunk a dokumentum készítője helyett elvégezni a szükséges számításokat, csupán szeretnénk felhívni a figyelmet azokra a hibákra és hiányosságokra, amely a dokumentumban szerepel, és amely miatt az anyag jelenlegi formájában nem fogadható el.
I. A környezeti levegő minősége a hatásterületen A dokumentáció 2.8.2.2.1 fejezet foglakozik a hatásterület levegőminőségével. Itt bemutatja az M5 és M6-os mérőállomások nitrogén-dioxid és PM10 adatait, rendkívül felületesen. Ez a fejezet ebben a formában teljesen elfogadhatatlan. Jól látszik, hogy a dokumentáció nem törekszik a levegőminőség alapos bemutatására, csupán kiragad két adatot, amelyet a modellezés során háttérszennyezettségként felhasznál. Ez a megközelítés alapvetően hibás, és már-már komoly szakmai hozzá nem értésről árulkodik. A bázisév kiválasztása Nyilvánvaló, hogy a hazai PM10 koncentrációkat a kibocsátás mellett alapvetően a meteorológiai feltételek határozzák meg. A 2014-es év (valamint az azt megelőző évek) levegőminőségi szempontból szerencsésnek mondhatóak, mivel a téli időszakban jellemzően magas volt az átlagos hőmérséklet és alacsony volt az inverziós napok száma. Ugyanakkor ez nem tekinthető átlagos meteorológiai szituációnak, és egy kiragadott év semmiképpen nem alkalmas a térség levegőminőségének megállapítása, különösen nem egy olyan üzem esetén, amely több év(tizedre) kap engedélyt.
A minimum az lett volna, hogy több évre visszamenőleg ellenőrzik a háttérszennyezettséget a térségben. Mi ezt egyszerűsítve elvégeztük, tájékoztató jelleggel. Mivel az OLM adatai pillanatnyilag (több hónapja) nem érhetőek el, ezért az adatösszesítésekre támaszkodtunk (PM10):
Jól látható, hogy az elmúlt 7 év átlagos PM10 koncentrációja lényegesen magasabb, mint a dokumentációban alapul vett átlagkoncentráció. Az is világos az adatokból,
hogy nem látható egyértelmű tendencia az adatokból (lásd a 2011-es kiugróan magas adatokat). Az is látható továbbá, hogy 2010 óta, amióta leállt a korábbi cementgyár működése kedvezőbb adatokat látunk. Nyilvánvalóan ezekből az adatokból nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni. Egy véleményezésben nem is lehet feladat, részletes számítások elvégzése. De az kijelenthető, hogy a dokumentációban egyetlen év kiválasztása, mint alapkoncentráció szakmailag nem elfogadható, és tévesen alulbecsüli a térség valós alapszennyezettségét. Érdemes összevetni a 2014-es koncentrációadatokat az éghajlati adatokkal. Az OMSZ adataiból jól látható, hogy a 2014-es év rendkívül magas hőmérsékleti anomáliával rendelkezik (január +3,3, február+3,3, március +4,4, stb.). Ugyan ez a helyzet a légnyomási adatokkal, amely a téli időszakban elmaradt az átlagos légnyomástól (pl. Január, átlag 1021hPa, 2014-ben 1015hPa). Ezek a meteorológiai adatok mind arra utalnak, hogy a 2014-es éve meteorológiai szempontból eltért az átlagostól, ráadásul olyan irányban (alacsony légnyomás, magasabb hőmérséklet), amely kedvez a szennyezőanyagok hígulásának, így referenciaévként semmiképpen nem fogadható el.
http://met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evek_id ojarasa/ Érdemes megemlíteni, hogy, ha a jelen dokumentációban a 2011, 2010, 2006-os évekből indult volna ki, akkor a tervezett létesítmény nem lett volna engedélyezhető, mivel a város alap légszennyezettsége túllépte a megengedett határértékeket. PM10 adatok Maradva az alapkoncentrációnál, további hiányosság, hogy a dokumentáció nem tárja fel kellő alapossággal a térség háttérszennyezettségét a PM10-re (és egyéb szennyezőanyagokra) vonatkozóan. Nem célunk elvégezni a munkát a dokumentáció készítője helyet, így csak utalunk pár problémára és hiányosságra.
A 4/2010 VM rendelet 1. melléklete határozza meg a PM10-re vonatkozó határértékeket. Ezek szerint PM10-esetében a 24 órás határérték 35 naptári napnál többször nem léphető túl. A 306/2010. korm. rendelet. szerint: „5. § (1) A légszennyező forrás létesítésekor és működése során levegővédelmi követelmények megállapítása és alkalmazása szükséges. (2) A levegővédelmi követelmények teljesülését a légszennyező forrás hatásterületén biztosítani kell.” Ugyanezen rendelet 2.§ 29. pontja szerint: „29. levegővédelmi követelmény: jogszabály vagy hatósági határozat által megállapított előírás, tilalom - beleértve a határértékeket is -, amelynek célja a levegőterhelés megelőzése vagy csökkentése;” A jogszabályból egyértelmű, hogy a PM10 esetében a 35 naptári napnál nem több 24 órás határérték túllépés levegővédelmi követelménynek minősül, aminek teljesülését új légszennyező forrás létesítésekor teljesíteni kell. Ehhez képest a miskolci mérőállomások esetén az alábbiak szerint alakult a 24 órás PM10 határértékek átlépése:
Az adatokból jól látszik, hogy az elmúlt hét évben a miskolci mérőállomásokon nem volt olyan év, amikor a jogszabályban előírt tűréshatárnak megfelelt volna a levegő szennyezettsége. Sőt, azt lehet mondani, hogy míg a jogszabály 35 naptári napon engedélyezi a határérték túllépést, addig Miskolcon ennek 2-3 szorosa az átlagérték. Ismerve a fenti jogszabályi hivatkozásokat, valamint a bemutatott alaplégszennyezettséget és adatokat egyértelmű, hogy a hatályos jogszabályok alapján új, jelentős porkibocsátó üzemet a hatóság nem engedélyezhet, mivel az
jogszabálysértő volna, amit a hatóság sem a hazai, sem a nemzetközi bíróságokon nem tudna megvédeni. Noha a véleményezést ezen a pontos be lehetne fejezni, néhány egyéb hibára még szeretnénk felhívni az engedélyező hatóság figyelmét. Benz(a)pirén A 4/2011. VM rendelet meghatározza többek között a 3,4 benz(a) pirén éves határértékét is, ami 0,0012 ug/m3 (1,2ng/m3) Szerencsére Miskolcon is történik benz(a)pirén koncentráció mérés. A hivatalos adatok lekérhetőek a levegominoseg.hu kormányzati oldalról. A legfrissebb elérhető adatok szerint Miskolc Búza téri állomáson a koncentráció: 2,84 ng/m3. 2011-ben az éves átlagérték:2,24 ng/m3. 2010-ben 2,95 ng/m3. Az adatokat lehetne sorolni, de egyértelműen látszik, hogy Miskolcon a benz(a)pirén éves koncentrációja, jellemző 224-295%-a a megengedettnek. A korábban bemutatott jogszabályi hivatkozások alapján egyértelmű, hogy a hatóságok nem engedélyezhetik a cementgyár üzemelését, amennyiben az számottevő benz(a)pirén kibocsátónak minősül. Az EPA, az amerikai környezetvédelmi hatóság cementgyárakra vonatkozó emissziós faktorai alapján (lásd AP-42 http://www.epa.gov/ttnchie1/ap42/ch11/final/c11s06.pdf) a cementgyára jelentős benz(a)pirén forrásnak minősülnek. Az emissziós faktor: 6,5x10-8 (kg/Mg). A dokumentáció 49. oldala szerint a tervezett üzem 901.000 t cement előállítására lehet számítani kemencénként. Mivel két kemence fog üzemelni, így a teljes kibocsátás 1,8 millió tonna cement lesz. Ismerve a kibocsátást, valamint az EPA emissziós faktorait, könnyen kiszámolható a tervezett gyár benz(a)pirán kibocsátása: 6,5x10-8 x 1.802.000.000 kg cement = 117,13 kg benz(a)pirén
Ez egy nagyon jelentős mennyiségnek számít a jogszabály által is rákkeltő hatásúnak elismert benz(a)pirénből. Ismerve a jogszabályi megkötéseket, a magas alaplégszennyezettséget, és a cementgyár jelentős benz(a)pirén kibocsátását, egyértelmű, hogy a tervezett cementgyár a hatályos magyar jogszabályok alapján nem engedélyezhető.
II. Transzmissziós modellezés A dokumentáció szerint a tervezett üzem terjedésvizsgálati modellezését a DataBridge Kft. AirCalc 3.7 Levegős hatásterület számító szoftverével végezték el. A dokumentáció 2.2.5 fejezete alapján úgy tűnik, hogy a modellezést átlagolt meteorológiai paraméterek alapján, nem pedig órás meteorológiai adatok alapján végezték el, bár ez nem derül ki egyértelműen a dokumentációból. Ennél lényegesen nagyobb szakmai hibának minősíthető, hogy a modellezés során azzal a feltételezéssel éltek, hogy a domborzat sík: „a szennyezőanyagok terjedését sík terület feletti terjedésként vizsgálják” (lásd 2.2.4.1. fejezet.) Ez azért sem tekinthető helytállónak, mivel korábban leírták, hogy a kistájat 90-161 méteres tszf. jellemzi. A valóságban azonban 5 km-es körzeten belül ennél lényegesen magasabb tszf. is találhatóak lakóépületek. Mivel a terület domborzata rendkívül összetett és tagolt, nem fogadható el, hogy a terjedésszámítás a valós domborzat figyelmen kívül hagyásával történjen. Egy ilyen tagolt domborzat, jelentős kibocsátó forrás, és a lakóépületek közelsége miatt csak órás meteorológiai adatokon alapuló és digitális domborzatmodell integrálásával lehet elfogadható pontosságú adatokat kapni az üzem valós környezeti hatásáról. A digitális domborzatmodellek alkalmazása ma már teljesen rutinszerű, és közismert az is, hogy összetett domborzatú területeken a sík és digitális terepmodellekkel
kombinált terjedésszámítások között gyakran 10-50x koncentrációkülönbségek is kialakulhatnak. Az alkalmazott terjedésszámítás éppen ezért durván leegyszerűsíti és alulbecsüli a koncentrációkat, különösen a magasabb térszíneken, ezért szakmai szempontból nem elfogadható. A modellezés akkor lenne elfogadható, ha órás meteorológiai modelleken (inverziós helyzetek!) és digitális domborzatmodellen alapulna. A pontos modellezésre már csak azért is szükség van, mivel a völgyhelyzet speciális légszennyezettségi helyzeteket idéz elő, ami különösen a Sajó völgyében közismerten rossz levegőminőségi helyzeteket teremt. A fenti állítás alátámasztására álljon itt egy terjedésszámítás. A modellezést az Breeze AERMOD szoftverével végeztük el. (Az AERMOD az EPA state-of-the-art diszperziós modellező szoftvere, képességei lényegesen meghaladják a dokumentációban alkalmazott AirCalc képességeit). Megkerestük a hazai forgalmazót, aki levélben megírta, hogy az AirCalc az AERMOD fejlettségével és funkcionalitásával nem ér fel, digitális domborzatmodellt nem kezel. Mivel a véleményezésre rendkívül rövid határidőnk volt, ezért számos egyszerűsítéssel éltünk, így a kapott adatok csak tájékoztatásjellegűek, és céljuk nem más, mint bemutatni a DTM használatának elkerülhetetlenségét. A szoftverben a P9, P10, P5, P15, P17, P21, P79, P42 pontforrásokat modelleztük, a dokumentációban megadott adatok alapján. Az AERMAP kiegészítővel számoltuk ki az egyes receptorpontok, valamint a források magasságát. Egy30x30-as rácshálózatot állítottunk fel 200 méteres rácstávolsággal, összesen 900 receptorponttal. Ezekre modelleztük a kialakuló légszennyezettséget. A modellezést elvégeztük digitális domborzatmodellel, valamint a dokumentációban is alkalmazott sík felszín feltételezéssel.
A számítás során az egyes receptorpontokra vonatkozóan az 1 órás várható maximális koncentrációkat modelleztük egy éves időtartamra vonatkozóan. Azért választottuk a 1 órás maximumkoncentrációkat, mert ez mutatja meg legjobban a domborzat hatását. Mivel a miskolci meteorológiai adatokat a véleményezési határidő szűkössége miatt nem állt módunkban beszerezni, ezért budapesti órás meteorológiai adatokkal dolgoztunk (2008-as év). A magaslégköri adatok szintén ebből az évből származnak. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a budapesti meteorológiai adatok nem vonatkoztathatóak a telephelyre, de itt most a célunk csak a domborzati hatások szemléltetése. Íme, a sík térszín esetében számított 1 órás várható koncentrációmaximumok:
Jól látható, hogy a koncentrációmaximumuk alapvetően koncentrikus kör alakúak. És íme, a digitális domborzatmodell alkalmazásával számított egy órás koncentrációmaximum-térkép:
Jól látható, hogy ez esetben a domborzat a koncentrációmaximumok kirajzolója. Az is jól látszik, hogy a koncentrációmaximumok nem az üzem közvetlen közelében alakulnak ki, hanem attól nyugatra, a magasabb (jellemzően lakott) térszíneken. A sík térszín feltételezése esetén a számított koncentrációmaximum 17,45 ug/m3, digitális domborzatmodell esetén 73,74 ug/m3.
(részletes számításnál ennél magasabb koncentrációk várhatók, mivel számos forrást nem vettünk figyelembe, valamint a miskolci meteorológiai adatok kedvezőtlenebbek, mint a budapestiek, valamint a receptorhálózat sem volt kellő sűrűségű.) Nyilván a fenti számítás nem elsősorban a kialakuló koncentrációmaximumokról szól, hanem azt igyekezett demonstrálni, hogy a telephely környékén annak változatos felszíne miatt digitális domborzatmodell nélkül nem lehet a valós környezeti hatásokat felmérni. A mi számításunkból jól látható, hogy a rövid idejű koncentrációmaximumok az üzem területétől messzebb eső területeken jelentkeznek, és azokat elsősorban a domborzat határozza meg. Az is jól látszik, hogy domborzatmodell nélkül a várható koncentrációk durván (többszörösen) alábecsültek. Nyilván nem célunk az engedélyező helyett elvégezni a számításokat, itt csak szerettük volna ráirányítani a hatóság és a dokumentáció készítőjének figyelmét egy komoly szakmai hiányosságra, amit feltétlenül pótolni kell.
III. Daganatkeltő anyagok kibocsátásának bemutatása A dokumentáció rendkívül felületesen kezeli a cementgyárból származó toxikus és kiemelten a karcinogén anyagok kibocsátást. Mint közismert a cementgyártás során igen sok karcinogén vegyület kerül a levegőbe. Az EPA már hivatkozott anyagából kiderül, hogy a cementgyártás során milyen emissziókkal kell számolni.
A táblázat segítségével könnyen kiszámolható a cementgyár nehézfém és különböző karcinogén szerves szennyezőinek mennyisége (benzol, naftalin, toluol, kadmium, króm, stb.). Tekintve a kibocsátott karciniogén anyagok mennyiségét és sokaságát, valamint a lakott területek közelségét, szükségesnek látnánk egy humán egészségügyi kockázatbecslés elvégzését is, amely figyelembe veszi az inhalációs kockázatot, valamint a depozíció során (kertvárosias terület) a táplálékláncba kerülő daganatkeltő anyagok kockázatát is.
