Tárhely-választás
hogyan igazodjunk el a tárhely-szolgáltatók világában
Konstantinusz Kft. © 2010
1. Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4.
Tartalomjegyzék ...................................................................................................................... 2 Bevezetés ................................................................................................................................ 2 Milyen kérdésekre kell válaszolnunk magunkban? ................................................................... 3 Egyéb szempontok .................................................................................................................. 8
2. Bevezetés Az esettanulmányban segítséget nyújtok, ahhoz, hogy tudjunk tárhely-szolgáltatót választani, honlap vagy webes rendszer üzemeltetéséhez vagy fejlesztéséhez.
Napjainkban meglepően sok tárhely-szolgáltató található a piacon. a legkülönbözőbb szolgáltatásokat ajánlják, a legkülönbözőbb áron. Nagyon nehéz az igényeinknek megfelelő tárhely-szolgáltatót kiválasztani.
Az esettanulmány nem konkrét szolgáltatókat hasonlít össze, hanem segítséget nyújt, hogy hogyan döntsük el, hogy pontosan mit akarunk és hogyan válasszunk ez alapján. Össze tudjunk állítani egy előnyök és hátrányok listát magunknak.
2/8
3. Milyen kérdésekre kell válaszolnunk magunkban? 3.1. Milyen látogatottságú oldalam lesz?
Egyáltalán nem mindegy, hogy egy oldalt évente 10-en látogatnak meg vagy naponta több százan, vagy esetleg ezren. Persze mindenki nagy látogatottságú oldalt szeretne de ehhez, a honlap üzemeltetőjének kell a legtöbbet tenni. Friss hírek, érdekes tartalmak stb.
Vannak olyan szolgáltatók akik nem közlik, előre, hogy mekkora látogatottságot (ami arányban van a szerver terheléssel) engednek, hanem ha elérjük akkor keresnek meg, hogy fizessünk többet, vagy költözzünk, esetleg nem szólnak csak lekapcsolják az oldalt.
Ezek a problémák leginkább utólag szoktak kiderülni, és előre azt mondják, hogy náluk “mindent kibír a vas”. Ehhez képest kiderül, hogy napi 500-nál már az oldal alig elérhető.
Ezt a tulajdonságot a legkülönbözőbb módon jelenítik meg az adminisztrátori felületükön. Erre adat nyújthat számunkra a havi forgalom korlát, vagy a CPU korlát.
Az hogy a forgalom korlátból mennyi a sok vagy a kevés az nagyban függ az oldaltól amit üzemeltetni szeretnénk, ha egy lap letöltés 1MB körül van akkor az 1 GB havi forgalom korlát az kevés, hiszen 100 látogató ha 10 et kattint akkor elérjük a korlátot (nem számítva a böngésző cachelést amivel lehet, hogy 500 látogató/hó-ig is bírhatja).
A CPU korlátozással, még csak külföldi tárhely-szolgáltatónál találkoztunk, ott úgy működött, ha egy 60 másodperces idő intervallumon belül előfordult, hogy az oldal CPU-t használt több mint 30 másodpercig, akkor 5 percre leállították az oldalt, és még az üzenetet sem lehetett megváltoztatni (le szerettük volna fordítani a magyar látogatók számára is). Itt példának azt vegyük, hogy egy lap generálása 0,2 sec (ez egy Open Source CMS (Joomla) átlaga, volt a tárhelyen) akkor 1 perc alatt ha a látogatók összesen 150-et kattintnak akkor leállítja az oldalt.
3/8
3.2.Mennyire fontos, hogy az oldal mindig elérhető legyen?
Sok tárhely szolgáltató ígér garantált rendelkezésre állást, azonban a szerződébe ez általában nem kerül bele, és a szolgáltatás napjában kétszer áll 1-1 órára. Webshopoknál előfordulhat, hogy emiatt kevesebb megrendelésünk lesz. Egyszerű bemutatkozó oldalnál heti 10 látogatónál kicsi a valószínűsége, hogy pont akkor jönne egy látogató amikor az oldal éppen nem elérhető.
Amennyiben azonban portált akarunk üzemeltetni, akkor nem megengedhető a leállás, hiszen a látogatók máshova átszoknak ha azt tapasztalják, hogy rendszeresen nem vagy nehezen elérhető az oldalunk.
3.3.Miben van oldalam/portálom megírva?
Általában PHP-t és MySQL-t használnak oldal fejlesztésre. De népszerű az ASP, vagy JSP is. Természetesen az is előfordulhat, hogy semmi szerveroldali script nem kell mert csak statikus oldalakra van szükség.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem minden esetben elegendő az, hogy az adott szerver oldali script nekünk megfelelő verziója van, hiszen ezeknek számtalan beállítása van amitől lehet, hogy az oldalunk nem fog rendesen működni. Ha fejlesztők vagyunk akkor legyen egy teszt tárhelyünk annál a tárhely-szolgáltatónál ahová a kész weblapokat, vagy portálokat telepíteni fogjuk.
PHP esetén ilyen probléma az, hogy az int, vagyis az egész szám típus meddig marad egészszám és honnantól lesz float, vagyis lebegő pontosan ábrázolva. Ha 32 bites a szerver akkor 231 -ig egész szám a fölött már lebegőpontos és pontatlan, ez azonosítók esetében furcsa dolgokhoz vezethet.
4/8
3.4.Küld-e az oldal e-mailt? Ha igen milyen gyakran?
Sok szolgáltatónál limitálva van az egy óra / egy perc alatt kiküldhető levelek száma. Ha 3000 ügyfelem lesz aki hírlevelet kér, akkor nem célszerű olyan tárhelyen üzemeltetni ahol 30 levelet lehet egy óra alatt kiküldeni, mert 3000 levél kiküldéséhez több mint 4 nap kell.
Itt nem csak azt kell megvizsgálni, hogy akarunk-e 3000 embernek levelet küldeni (itt törvényes hírlevélről van szó nem SPAM-ről, amiért valószínűleg szerződést bont velünk a szolgáltató). De a webshopok többsége küld levelet a regisztrációról, a megrendelésről, és esetleg a megrendelés állapot változásáról. A korlátok miatt előfordulhat, hogy nem kapja meg a felhasználó a levelet a megrendeléséről, ami ahhoz vezethet, hogy nem tudja, hogy sikerült-e feladnia a rendelését.
Ha hírlevelet akarunk küldeni, akkor fontos szempont, hogy milyen gyorsan küldi a hírlevelet a szolgáltató, találkoztunk olyan szolgáltatóval ahol 5 órába került 600 darab hírlevelet kiküldeni. Vagyis itt nem kvótát adott a szolgáltató, hanem csak úgy lelassította, hogy majdnem lehetetlen volt elküldeni a leveleket.
3.5.Használ-e az oldal adatbázist?
Ha igen akkor mindenképpen olyan tárhely-szolgáltatót válasszunk ahol lehetőség van valamilyen adatbázis használatára. Általában a CMS rendszerek, vagyis a tartalom kezelő rendszerek adatbázist használnak és abban tárolják az oldal tartalmát. Ha admin felületről szerkeszthető az oldal akkor szinte biztos, hogy valamilyen adatbáziskezelő-re szüksége van.
Vannak tárhely szolgáltatók ahol csak egy adatbázisunk lehet, és a továbbiakért nevetségesen sok pénzt kérnek el. Ez fejlesztőként érdekelhet minket, hiszen egyszerre valószínűleg nem csak egy honlapot vagy portált fogunk fejleszteni.
Másik gyakori korlátozás az adatbázisokkal szemben a mérete. Sok helyen 100Mb-ot adnak. De van olyan szolgáltató amelynek a csomagjában csak 2MB-nyi MySQL tárhely van. Ez egy kisebb üzenő-fallal pár nap alatt megtelhet. Akkor is ha megfelelően van védve SPAM botok ellen.
5/8
3.6 Hány domaint akarunk az oldalunkhoz?
Szolgáltatónként változó, hogy engednek-e több domaint rendelni az oldalhoz vagy sem. Van olyan szolgáltató ahol engedik de csak ők tudják beállítani, és hónapokig kell várni mire beállítják.
A legtöbb szolgáltató, korlátozza, hogy egy tárhelyhez mennyi domaint használhatunk. Azért, hogy ne egy tárhelyet használjunk 1000 domainhez. A forgalom és CPU korlát is akadályozza ezt, mert az tárhelyre és nem domainre vonatkozik.
3.7. Email kezelés
Ez egy összetett kérdés, és függ a cégtől aki használni fogja a levelezést. Kis cégeknek 5 email cím bőven elég. A nagyobb cégeknél már valószínűleg minden alkalmazottnak külön email cím kell.
A postafiók mérete is fontos hiszen a betelik akkor nem kapjuk meg a fontos leveleket. A szolgáltatók többsége 100 Mb körüli tárhelyet ad minden postafiókhoz. Ez rendkívül kevés az ingyenes szolgáltatók 1-7 GB közötti tárhelyeihez képest.
Van szolgáltató ahol lehet email postafiókunk és korlátlan alias hozzá. Az alias az nem külön fiók hanem az oda érkező leveleket megkapja az egyik kiválasztott postafiók.
6/8
3.8. Tárhely méret
Ha csak egy honlap kell néhány képpel 100-500 MB több mint elég. Ha viszont céges dokumentumokat akarunk tárolni, akkor 10-20 GB is kevésnek bizonyulhat.
Nem a méret de azzal van összefüggésben, de oda kell figyelni, hogy van e korlátozás a file-ok száma alapján. Ezt sem minden szolgáltató írja ki az oldalra, hanem csak azt írja, hogy amikor ők úgy gondolják, hogy túlhasználjuk a tárhelyet akkor lekapcsolják.
Találkoztam olyan külföldi szolgáltatóval ahol minden korlátlan volt, kivéve, hogy 60000 fájl lehet a tárhelyen, és ide mindent beleszámoltak. A MySQL táblákat tartalmazó file-októl kezdve az emaileket, a hiba naplókat, amiből naponta 20-30-at generáltak, és természetesen minden egyes PHP file-t, és könyvtárat.
Egy Joomla CMS 5000 file-t tartalmaz önmagában. Ha bármilyen bővítményt stb-t akarunk hozzá, akkor könnyen elérhetjük a 10000 darab file-t.
7/8
4. Egyéb szempontok Ezek a szempontok nem nekünk kell eldönteni, általában csak akkor ismerjük meg ezeket, ha már az ügyfeleik vagyunk.
4.1. Ügyfél szolgálat
Az ügyfélszolgálatnál fontos kérdés, hogy el lehet-e érni. Találkoztunk olyan szolgáltatóval ahol egy rosszul beállított telefonközpont tíz próbálkozásból kilencszer felvette, a telefont majd 1 másodperc múlva bontotta a kapcsolatot. Az ilyen jellegű hibák roppant idegesítőek tudnak lenni különösen ha valamit sürgősen szeretnénk elintézni.
Akadnak olyan szolgáltatók, ahol minden csomaghoz meg van határozva, hogy évente hány órát segítenek nekünk. Ilyen problémákra számíthatunk. Ritka az a szolgáltató, akit nem kell felhívni valamilyen kérdés vagy technikai probléma miatt.
4.2. Fájl feltöltés sebessége
A fájl feltöltésre általában FTP-t használhatjuk. Ennek a sebessége szolgáltatónként változik. Van ahol belépés után 10 másodpercig kell várakozni és utána gyors, de akad olyan szolgáltató ahol várni kell és utána másodpercenként 1 file-t lehet feltölteni. Ha ilyen tárhelyre akarjuk vinni az oldalt akkor órákba telhet amíg feltöltjük. Egy 5000 file-t tartalmazó oldalnál, ez több mint egy óra.
Az is gyakori, hogy 2000 file feltöltése után megszakad, megáll. Ilyenkor újra kapcsolódhatunk, és akkor megy tovább megint 2000 file-ig. Ezzel az a gond, hogy a feltöltést nem lehet felügyelet nélkül hagyni.
8/8
