Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának közoktatás-feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve a 2011-2015-es évekre A felülvizsgálat időpontja: 2013.
1
1.BEVEZETÉS 1.1. A terv jogszabályi alapjai
1.1.1.
A terv készítését előíró törvényhely megjelölése
Önkormányzati közoktatási intézkedési terv készítéséről a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény, rövidítve: Kotv.) 85. § (4)-(6) bekezdései rendelkeznek. A (4) kezdés szerint: „A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket…” A közoktatási törvény rögzíti azt is, hogy a közoktatási intézkedési terv elkészítéséhez, felülvizsgálatához mely szervezetek véleményét kell beszerezni. E vélemények beszerzése a terv elfogadását követően megtörténik. A közoktatási törvény a fent megjelölt törvényhelyen megfogalmazza azt is, hogy „az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Ha az önkormányzati intézkedési terv, illetve annak módosítása a szakvéleményben foglaltak szerint nem áll összhangban a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel, elfogadásakor a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minősített többségre van szükség” (6.). Az önkormányzat a nagyközségfejlesztés fő irányait a 97/2011 (IV.13.) határozatával elfogadott, 20112014-es évekre szóló gazdasági programjában fogalmazta meg, melynek elemeit a közoktatási intézkedési terv szintén figyelembe vette. 1.1.2.
A terv érvényesülése (hatályba lépése)
Jelen dokumentum a közoktatási intézkedési terv.
1.1.3.
A terv érvényességi ideje
Az önkormányzati közoktatási intézkedési terv a 2013/14. tanév végéig érvényes. 1.1.4.
A terv módosításának lehetősége
A közoktatásról szóló törvény 85. §. (4) bekezdése szerint: „A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja.” A felülvizsgálat a módosítás lehetőségét is jelenti. Az önkormányzati intézkedési terv érvényességi ideje alatt – függetlenül a felülvizsgálattól – szükségessé válhat annak módosítása, melyről minden esetben a képviselő-testület dönt. A korrekciókról és azok indokáról a Megyei Önkormányzatot értesíteni kell. A közoktatási intézkedési terv első kötelező felülvizsgálatának időpontja: 2013.
2
1.2. A terv célja Az önkormányzati intézkedési terv célja az önkormányzat közoktatás-politikai döntéseinek, a közoktatás mint szolgáltatás megszervezésének hosszabb távú meghatározása, tervezése annak érdekében, hogy az időközi, aktuális oktatáspolitikai döntések megalapozottak legyenek. A terv készítésével az önkormányzat segíteni kívánja a szülők és gyermekek, az iskola használói számára az iskolaválasztást, és kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé, ezáltal biztonságosabbá teszi az iskolák működtetését. E közoktatási tervvel Tápiószecső önkormányzata kinyilvánítja azon szándékát is, mely szerint a nagyközség élő és tanuló gyermekek, tanulók számára a lehetőségekhez mérten a legszínvonalasabb közoktatási – óvodai, általános iskolai, művészeti iskolai, – nevelést, oktatást kívánja biztosítani. Az önkormányzat a nagyközség megtartó erejét a helyi közoktatás színvonalas ellátásában is erősíteni kívánja: a gyermekes családoknak olyan ellátásokat kínál és nyújt, amelyeket a nagyobb városok személytelenebb közoktatási rendszere kevésbé tud biztosítani. Tápiószecső olyan hagyományos értékekkel, ugyanakkor a legmodernebb pedagógiai irányzatok iránti rugalmassággal és nyitottsággal rendelkezik, amelyek biztonságos alapot nyújtanak a színvonalas pedagógiai szakmai munkához és a fejlesztések megvalósításához. A gyermekek és tanulók iránti egyéni odafigyelés és fejlesztő tevékenység, a képzési kínálatban a választási lehetőségek biztosítása, a tanuláshoz és a diákévekhez optimális, átlátható és biztonságos közeg a gyermekek és fiatalok fejlődéséhez kedvező környezetet jelentenek. E szélesebb értelemben vett környezet természetesen nyitott, hiszen a helyi közoktatás egyik alappillére a hátrányos helyzetű környezetből érkező gyermekek integrálása, ezáltal a fiatalok közösségi, társadalmi beilleszkedésének, szocializációjának segítése, a különböző magatartásminták kezelésének kialakítása. Az önkormányzat azt kívánja elősegíteni közoktatási rendszere által, hogy intézményeiben kibontakozzanak a gyermekek, tanulók legértékesebb személyiségjegyei, kreativitásuk, kialakuljon érdeklődési körük, és olyan stabil, alkalmazásképes tudással és beilleszkedési képességekkel rendelkezzenek, amelyekkel továbbhaladva az oktatási rendszerben biztonsággal megállják majd a helyüket.
2. Helyzetelemzés 2.1. Az önkormányzat közoktatás-feladatellátási tevékenysége 2.1.1. A önkormányzat nevelés-oktatás területén meglévő kötelező és önként vállalt feladatai A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint „ a helyi önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő önkormányzati feladat- és hatásköröket vállalhatnak” /6.§, (1) bek., a) pont/. „A kisebb lakosságszámú település önkormányzata – amennyiben saját maga vagy társulásával arról közösen gondoskodni tud – működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését” /6.§, (1) bek., b) pont/. A közoktatási törvény – a helyi önkormányzatokról szóló törvény 70. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban – a feladatellátásra kötelezett önkormányzatokat, valamint az ellátandó feladatokat pontosan meghatározza. Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait az óvodai nevelésben, az általános iskolai oktatásban és nevelésben határozza meg. E kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. A megyei önkormányzat azon kötelező közoktatási feladatai, amelyeket a települési önkormányzatok átvállalhatnak: a középiskolai, a szakiskolai és a kollégium ellátás, valamint az alapfokú
3
művészetoktatás biztosítása, továbbá a felnőttoktatás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, a nevelési tanácsadás, a logopédiai szolgáltatás és a gyógytestnevelés is (Kotv., 86. § alapján). A fentiek alapján Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata kötelező feladatként látja el a nevelésoktatás területén az óvodai nevelés, valamint az általános iskolai nevelés és oktatás feladatát. Önként vállalt feladata az alapfokú művészetoktatás, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek tanulók ellátásának biztosítása.
Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás keretében ellátja a továbbtanulásipályaválasztási tanácsadást. A
2.1.2. A feladatellátás formája Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait az alábbi intézmények működtetésével látja el: 1./ Pöttöm Óvoda 2./ Hipp-Hopp Óvoda 3./ Gróf Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
E közoktatási intézmények gazdálkodási jogkörüket tekintve részben önállóak, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervek. 2.2. A közoktatási intézmények helyzete 2.2.1. Az óvodáztatás intézményi szerkezete, jellemzői Az óvodai nevelés feladatát a két Óvodai Intézmény látja el, mely 2-2 tagóvodával működik. A nevelőmunka vegyes életkorú, egész napos ellátást nyújtó gyermekcsoportokban folyik. Az intézményekben kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas nevelőmunka folyik. A széttagolt épületrendszer a helyi óvodai nevelés ellátásának értéke és gondja is egyszerre. Érték azért, mert a nagyközségben élőknek könnyen elérhetőek az épületek, gond azért, mert a csökkenő gyermeklétszám, csoportlétszám mellett egyre költségesebb a működtetés, azaz ahogyan csökken az ellátottak száma, úgy nő az ellátás fajlagos költsége. Az önkormányzat óvodai ellátórendszere minden helyi, óvodás korú kisgyermeket befogad. A nevelőmunkát alapvetően meghatározza a gyermekek társadalmi helyzete: túlnyomó többségük háromévesen már valamilyen társadalmi hátránnyal érkezik az óvodába. Egyre több a csonka család, a munkanélküli szülő, az elhanyagoló nevelés, a rossz szociális körülmény, s ez mind befolyásolja a gyermekek testi-lelki szükségletét, kiegyensúlyozottságát. Az óvodai tudatos és hatékony gyermekvédelmi munkánknak köszönhetően a cigány gyermekek beóvodázottsága 100 %-os. A romák integrációja természetes és magától értetődő. Az óvodák személyi ellátottsága jó, minden óvodai csoportban szakképzett óvodapedagógusok dolgoznak, a közoktatási törvény előírásának megfelelően. A pedagógusok továbbképzési igénye magas szintű; a továbbképzések szervezésekor a nevelési programban foglalt célok minél magasabb szintű megvalósítását, a szakmai, módszertani kultúra erősödését tartják elsődlegesnek. A nevelőmunkát minden csoportban szakképzett dajkák segítik. Az intézményi szintű adminisztrációs teendőket óvodatitkárok végzik. A melegítőkonyhák a HACCP követelményeinek megfelelően működnek.
4
Az intézmények tárgyi környezetének jellemző problémája az épületek állagmegóvása, karbantartása, a fenntartás magas költsége, ezen belül a tetők rossz állapota, az épületek homlokzatának omladozása, a nyílászárók, az elektromos vezetékek, a világítótestek elavultsága. A gyermekmosdó-helyiségek, játszóudvarok térbetonjai, a fedett teraszok burkolatinak felújítása halaszthatatlan. A betörés elleni védelem egy óvodában biztosított. A nevelési programját az intézmények a legfőbb szellemi tőkéjének tekinti, mely a tagóvodai rendszer sajátos struktúrájából adódó lehetőségek kihasználásával készült. Közös nevelésfilozófia, alapelvek, célok, feladatok megfogalmazása mellett az egyes tagóvodák helyi sajátosságaik alapján adódó egyéni arculatot alakítottak ki. A hangsúlyt a játékon keresztül történő fejlesztésre, a szokások kialakítására, a tanulás iránti motiváció megalapozására, az egyéni fejlesztésre, az iskolai életre való előkészítésre helyezik. Fejlesztések: - Árpád úti óvoda felújítása 2.2.2. Az általános iskolai oktatás és nevelés intézményi szerkezete, jellemzői Az önkormányzati fenntartásban működtetett általános iskola 8 évfolyamos. Hagyományos képzési szerkezetét megőrizte. Az iskola biztosít tanulói számára az igények alapján szervezett étkeztetést, valamint napközi ellátást. Kedvezőtlen tendencia a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának, ezzel párhuzamosan a tanulási és magatartási zavarral küzdő tanulók számának növekedése. Alapvető probléma az általános iskolai feladatellátásban a gyermekek számának oly mértékű csökkenése, amely már lényegi változást hozott az iskola létszámában. Az önkormányzat a létszámcsökkenést a tanulócsoportok átlaglétszámainak a közoktatási törvényben meghatározott mértékhez való kialakításával „kezeli”. Ennek eredményeként az osztályok átlaglétszámai a 2011/2012 –es tanévtől kezdődően megfelelőek. Az épületfeltételekre az óvodákhoz hasonló széttagoltság jellemző. Az elmúlt időszakban az általános iskolai ellátást biztosító épületrendszerben a következő lényeges változások történtek: Fejlesztések:
újabb tantermek kialakítására került sor, a felső tagozatos iskola informatikai osztálytermének tetőszerkezete felújításra került, 2011 decemberében megtörtént az alsó tagozatos iskola fűtésének korszerűsítése.
A tanulók számának csökkenését követte az osztályok és a pedagógusok számának csökkenése is. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és az egyéb dolgozók száma érdemben nem változott. Az iskolanagyságtól és az utóbbi évek takarékossági intézkedéseitől elválaszthatatlan, hogy az egy osztályra, az egy osztályteremre és az egy pedagógusra jutó tanulók száma igen alacsony volt a megyei átlaghoz képest.
2.2.3. Az alapfokú művészetoktatás helyzete, területei Tápiószecső alapfokú művészetoktatási intézményében jelentős változás történt az elmúlt időszakban. Az új képzéseket a szülők és tanulók részéről érdeklődés kíséri, a növendékek közül sokan kiemelkedő eredményeket érnek el. Az iskola községünk művészeti életében meghatározó szerepet tölt be. Nemcsak kulturális rendezvények állandó szereplői, hanem gyakran önálló műsoros programokat is szerveznek, és több művészeti csoportnak az életre hívói és működtetői.
5
Az iskola kimagasló eredményeinek megőrzése mellett több probléma vár megoldásra. A fenntartói működtetés és a szülők anyagi terhei szempontjából egyaránt kedvezőtlenül alakul a művészeti képzések állami finanszírozása. Egyrészt csökken a normatív támogatás összege, másrészt emelkedett a térítési- és tandíjfizetési kötelezettség. 2.2.4. Az esélyegyenlőség javítása a közoktatási intézményekben A lakosság megélhetési, szociális problémáinak növekedése természetszerűen érezteti hatását a gyermekek, tanulók világában is. A szociális és/vagy mentális problémák erősödése egyértelműen megfigyelhető az elmúlt négy-öt évben. Legnyilvánvalóbban ez a hátrányos, a halmozottan hátrányos és a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók számának kismértékű növekedése látható, az eddig átlagosnak számító gyermekek életszívónalában csökkenés látható. A közoktatási törvény jelenlegi definíciója szerint „Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította, ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei … legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek” (121. § (14) bek.9.). A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fogalmát a közoktatási törvény 121. § (29) bek. definiálja. Az önkormányzat ezen fiatalok esélyegyenlőségének javítása érdekében a jogszabályok adta lehetőségek csaknem mindegyikével él. Közoktatási intézményeinkben biztosítottak az arra jogosultak számára a kötelező szolgáltatások: - az ingyenes és a kedvezményes étkeztetés, - a tankönyvellátás ingyenessége, - a napközi ellátás, - a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztése, - valamint a hátrányos helyzetű tanulóknak az alapfokú művészetoktatásban való részvételének ingyenessége. Eredménynek tartjuk, hogy az önkormányzat közoktatás-irányításában és intézményeinek pedagógiai szemléletében helyére került az integráció fogalma, ezzel együtt annak elfogadása és a hozzá kapcsolódó pedagógiai tevékenység, az arra való szakszerű felkészülés és a feladat ellátása. Szakmai szolgáltatások
A pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevétele elengedhetetlen mind az önkormányzat, mind a közoktatási intézmények szempontjából. Az önkormányzatnak – kevés kivételtől eltekintve – a nevelési és a pedagógiai programok fenntartói jóváhagyásához kötelező közoktatási szakértői véleményt beszereznie. A közoktatási törvény szerint a fenntartónak legalább négyévente ellenőriznie és értékelnie kell közoktatási intézményeinek munkáját, melynek legalább a szakmai területéhez szintén közoktatási szakértő igénybevétele szükséges.
2.2.5. A közoktatási feladatok kapcsolódása más ágazatokhoz A közoktatási szolgáltatások szorosan kapcsolódnak más ágazatba tartozó feladatokhoz, illetve feladatokat ellátó rendszerekhez. Ezek biztosítása településünkön lényegében összehangoltan működik, együttműködés jellemzi az e területen dolgozókat. A szociális ellátások a gyermekek ellátásának széles körét ölelik fel, Az intézményekben gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik ½ státuszban,
6
Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el. Az iskolafogászat megszervezése önkormányzati feladat. A könyvtári ellátás biztosított, továbbá a Nagyközségi könyvtár is nyitva áll a tanulók előtt. A mindennapi testedzésre szintén lehetőség van.
3. PROGNÓZIS 3.1. Tápiószecső jövőképe, fejlesztési céljai Az önkormányzat jövőképét és fejlesztési irányait a 2011-2014-es évekre kidolgozott gazdasági programja határozza meg. A közbiztonság megteremtése nem lehet többé pénzkérdés. Az iskoláink felújítása. Új óvoda építése a 2007-es tervek alapján, az alkalmatlan óvoda épületek kiváltására. Bölcsőde építése. A szennyvízhálózat megépítése után az utak minőségének javítása. Erdei iskola, tanösvények kialakítása, a falusi turizmus fejlesztése. A helyi termékek piacra jutásának elősegítése. Az „Élhetőbb és szebb településért” programok beindítása. Egészségügyi ellátó rendszerünket fejleszteni kell, második gyermekorvosi körzet kialakítását lehetővé kell tenni. Honvédségi lakótelep környékének rendezése. A temető mögötti agyagos gödör rekultivációja. A sport és szabadidős tevékenység eltöltésére alkalmas terület továbbfejlesztését elő kell segíteni. A Sági úti kerékpárút befejező szakaszát meg kell építeni. Az önkormányzat a fő fejlesztési irányokat ezért ezekhez a területekhez kapcsolódva fogalmazza meg kiemelve még a versenyképesség javítását, a hagyományőrzést, az infrastruktúra kialakítását, a környezetvédelem előtérbe helyezését. A közoktatással szemben megfogalmazott legfontosabb követelmény a versenyképesség javítása mind az oktatási (tartalmi) rendszer, mind pedig az oktatást kiszolgáló épületek tekintetében. Ezen belül megfogalmazza a tudás felértékelődött szerepét, az ebből eredő kihívásokat, összefoglalóan az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítását. A közoktatási intézkedési tervünkben a csökkenő gyermeklétszámot meghatározó tényként kell tudomásul vennünk, melyen lényegi változást a helyi gazdasági élet remélt fejlődése a következő években nagyságrendileg nem eredményez. A gazdasági élet, a munkaerő-kereslet és -kínálat, a szakképzési rendszer és a vele szembeni elvárások változásainak folyamatos figyelemmel kísérése, a létező kereteken belüli elemzés és tervezés azonban folyamatosan szükséges. E közoktatási intézkedési terv a helyi közoktatás-tervezés következő négy évére vonatkozóan jelzi a továbblépési lehetőségeket, illetve megerősíti a jelenlegi kedvező folyamatokat, elsősorban szakmai-tartalmi fejlesztésben és a középfokú képzésben. Az önkormányzat folytatja az intézményi gazdálkodások ésszerűsítését, az önkormányzatok állami finanszírozásának, ezen belül a normatívák reálértékének csökkenését várhatóan nem tudja ellensúlyozni, nem javul az önkormányzat anyagi helyzete. Az önkormányzat saját bevételeinek forrása sem fog nőni. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően kiszámíthatók a feladatellátás, ill. az ennek megfelelő éves költségvetés személyi és dologi kiadásai. Költségvetésüket a nevelési-oktatási intézmények az
7
önkormányzat éves költségvetési koncepciója alapján a feladatellátási mutatóknak megfelelően tervezik. A gyermekek számának csökkenése azonban nem jelenik meg arányosan a feladatok csökkenésében. A normatív támogatásokból származó bevétel nem fedezi a személyi juttatások és a munkaadói járulékok együttes összegét sem. Rendkívül átgondolt, körültekintő gazdálkodásra van szükség, melynek során alapvető szempont az önkormányzati szféra, ezen belül intézményi működés folyamatos biztosítása. Számottevő előrelépés a nevelési-oktatási intézmények személyi és tárgyi feltételeiben szinte kizárólag csak központi rendelkezések alapján és sikeres pályázatokkal történhet. A működés feltételeinek biztosítása, intézményi felújítások, a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről szóló jegyzék követelményei, bizonyos tartalmi fejlesztések szinte kizárólag megyei területfejlesztési, közalapítványi és egyéb pályázatok útján lehetségesek. Az önkormányzat akkor látja el költséghatékonyan a helyi közoktatás finanszírozását, ha továbbra is körültekintően állapítja meg a gyermek-, tanuló-, és napközis csoportok számát, ezzel együtt ezen csoportok létszámát. Ez utóbbi megállapításakor a közoktatási törvényben meghatározott átlag, illetve maximális létszámhatárok kialakítására kell törekedni. A közoktatási feladatellátás finanszírozásának meghatározója ez, erre van az önkormányzatnak ráhatása. 3.2. Az önkormányzat nyilatkozata a nevelés és oktatás terén kötelező és önként vállalt feladatainak további ellátásáról (1) Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 6.§ (1) bek. a) és b), 70. § (1) bek., valamint a közoktatási törvény 86. §-a alapján - kötelezően ellátandó feladatként biztosítja - az óvodai ellátást - és az alapfokú nevelést és oktatást, - önként vállalt feladatként gondoskodik - az alapfokú művészetoktatásról, - sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása - pályaválasztási tanácsadás (kistérségi együttműködésben). A kötelező feladatok ellátása magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. (2) Az önkormányzat nevelési-oktatási intézményeit gazdálkodási jogkörüket tekintve részben önálló, az előirányzatok feletti jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervként működteti.
4. INTÉZKEDÉSI TERV 4.1. A feladatellátás és intézményműködtetés irányai, feltételeinek biztosítása 2014-ig 4.1.1. Az óvodai ellátás tervezése (várható létszámok és férőhelyek) (1) Az önkormányzat egy Óvodai Intézmény fenntartásával, illetve működtetésével biztosítja Tápiószecsőn a közoktatásról szóló törvény (1993. évi LXXIX. tv.) 24. §-a szerint az óvodai nevelést minden, a 3. életévét betöltött kisgyermek számára. (2) A gyermekek számának az elmúlt évtizedben tapasztalt jelentős mértékű csökkenése alapján az önkormányzat az óvodai nevelést a Pöttöm Óvodán belül – 2012. július 1-jétől négy tagóvodában biztosítja. Ezen időponttól a Hipp – Hopp Óvoda beolvad a Pöttöm Óvodába. (3) Az épületellátottságban a jelen tervidőszakban az önkormányzat – alapvetően pályázati forrás(ok)ból a következő fejlesztések megvalósítását tervezi:
8
- a Pöttöm Óvodán belül tagintézményként funkcionáló bölcsőde létrehozása - a 2007-es tervek alapján Óvoda épület építése. Az önkormányzat ezzel kívánja elkerülni egyes tagóvodákban a spontán etnikai szegregációt is. 4.1.2. Az általános iskolai nevelés és oktatás tervezése (1) Az önkormányzat általános iskolájában továbbra is fokozatosan csökkenő tanulólétszámra kell számítani. (2) Az 1-8. évfolyamon történő általános iskolai nevelést és oktatást az önkormányzat a tervezett időszakban továbbra is a Gróf Széchenyi István Általános és Művészeti Iskola működtetésével biztosítja. (3) Az általános iskolában angol tantárgyból az emelt szintű oktatás folytatódik. A különböző, nem kötelező foglakozások mellett kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az informatikai oktatás, valamint a két tannyelvű oktatás lehetőségének a megteremtése. Az általános iskolai feladatellátásban – a gazdaságos működtetés érdekében – a tanulócsoportok számának csökkenésével párhuzamosan kevesebb tanterem és egyéb oktatási helyiség szükséges, ezért ezeket fokozott figyelemmel kell kísérni, a tanterem felosztásnál a közüzemi díjakban megtakarítást eredményező felosztásokat kell előnyben részesíteni. (4) Az épületellátottságban a jelen tervidőszakban az önkormányzat – alapvetően pályázati forrás(ok)ból a következő fejlesztések megvalósítását tervezi: - Szent István úti, és Petőfi Sándor úti iskola épületek felújítása, - akadálymentesítés minden épületben. Az önkormányzat e beruházásokkal azt kívánja elérni, hogy az általános iskolai ellátásban a tanulók számára egészséges, biztonságos és esztétikus, a modern nevelési-oktatási igényeknek – beleértve a kompetencia alapú nevelést és oktatást – megfelelő, korszerű környezetet, a feladatellátás szempontjából pedig gazdaságosan és energiatakarékosan működtethető épületeket biztosítson. 4.1.3. Általános és más ágazatokhoz kapcsolódó feladatok (1)Az önkormányzat az intézmények működtetésében a pedagógiai, szakmai érdekeket és a gazdaságosságot egyenrangú szempontnak tekinti. Következetesen érvényesíti a közoktatási törvény előírásait, a racionális tanulócsoport-szervezést. (2) Az önkormányzat folyamatosan vizsgálja az ésszerű közoktatási feladatellátás módját. A költségvetés készítésekor és azt megelőzően ellenőrizi, hogy az intézmények betartották-e az oktatásszervezésben a törvényi előírásokat, különösen a csoportok kialakításában, az engedélyezett heti óraszámokban és az ezekhez szükséges pedagógus-álláshelyek meghatározásában, továbbá hogy objektíven tervezték-e meg az adott év költségvetését, érzékelhető-e benne a racionalitás és a takarékos szemlélet. (3) Az önkormányzat biztosítja az óvodákban és az általános iskolákban az igény szerinti napközis ellátást, valamennyi intézményben a tanulói étkeztetést. (4) A közoktatási szolgáltatások ellátása folyamán továbbra is törekedni kell a más ágazatba tartozó feladatokat ellátó rendszerekkel való kapcsolattartásra és jó együttműködésre. 4.1.5. A személyi feltételek fejlesztésének terve
9
(1) Az önkormányzati közoktatási feladatellátáshoz szükséges pedagógus és nem pedagógus álláshelyek számát az önkormányzat mindenkor a gyermek- és tanulócsoportok száma és az egyéb ellátandó feladatok alapján, a közoktatási törvény előírásait figyelembe véve állapítja meg. (2) A közoktatási intézményekben gyakorlattá kell tenni a pedagógusok munkájának rendszeres elszámoltathatóságát. A pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét intézményenként a minőségirányítási programok tartalmazzák, melyhez alapelveket az önkormányzati minőségirányítási program fogalmazott meg. Az intézményvezetők értékelésének szempontjait szintén e dokumentum tartalmazza. A kiemelkedő tevékenységet végző pedagógusok munkájának erkölcsi, szakmai és anyagi elismerését az önkormányzat továbbra is szorgalmazza: élni kell a különböző helyi, megyei és országos kitüntetésekre, való felterjesztés lehetőségeivel, a kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítéssel, szakmai értékelések alkalmával szóbeli elismeréssel. 4.2. Tartalmi fejlesztés 4.2.1. Alapelvek és feladatok az oktató-nevelő munka eredményességében (1) Az önkormányzat minden, a közoktatást érintő intézkedésének összefüggésben kell lennie azzal az alapelvvel, hogy a tápiószecsői nevelési-oktatási intézményekben tanuló, illetve ellátott gyermekek, fiatalok tankötelezettségük során részesüljenek a lehetőségekhez mérten legszínvonalasabb közoktatási ellátásban. Az önkormányzat fenntartásában működő nevelésioktatási intézmények maximálisan lássák el a közoktatási törvényben meghatározott feladataikat, amihez az önkormányzat biztosítja az alapfeltételeket. A közoktatás szolgáltatás, amely meg kell hogy feleljen a szülői-tanulói elvárásoknak, a közoktatás-politika jogszabályi előírásainak és a fenntartó ezek alapján kialakított feladat-meghatározásainak. (2) A közoktatási intézmények törvényes és hatékony működésének ellenőrzése mellett meg kell győződni a szakmai munka eredményességéről is. Az önkormányzat ezt egyrészt a közoktatási intézmények kötelező szakmai, törvényességi és gazdálkodási („átfogó”) ellenőrzései révén, közoktatási minőségirányítási programja szerint teszi meg. (3) Az önkormányzat minden évben önértékelésen alapuló tájékoztatót kér közoktatási intézményeitől az előző tanévi munkáról és az új tanév kezdéséről. (4) A nevelési-oktatási intézményekben folyó tartalmi munka eddigi eredményeit meg kell őrizni. Ugyanakkor hasznosítani kell a korszerű szakmai-módszertani ismereteket. A nevelés-oktatás során figyelembe kell venni a gyermekek, tanulók a különböző, egyéni képességeit, érdeklődését; a készségek és képességek fejlesztése az alkalmazásképes tudást kell erősítse. Ugyanakkor folytatni kell a pedagógiai programokban meghatározott sajátos nevelési és képzési feladatokat. (5) Az önkormányzat minden, rendelkezésére álló lehetőséggel elősegíti a gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének javítását, ezt várja el minden intézményétől, különös tekintettel a közoktatási intézményekre. Az esélyegyenlőség javításának lehetőségeit széles körűen kell értelmezni, nem feledkezve meg benne a hátrányos, a halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű, a tanulási és beilleszkedési nehézséggel küzdő és bármely szempontból kisebbségi helyzetben lévő gyermekeknek, tanulóknak biztosítható lehetőségekről, valamint a napközi és kollégiumi ellátásról, a szociális juttatásokról, ösztöndíjakról, támogatásokról sem. Alapvető elvárás, hogy a helyi közoktatási szolgáltatások minden gyermek, tanuló számára elérhetőek legyenek. (6) A közoktatási intézmények az általuk elkészített és a képviselő-testület által elfogadott pedagógiai program ill. felmenő rendszerben a helyi tantervek, valamint a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott nevelési-oktatási tervek szerint végzik munkájukat.
10
(7) Az eredményesség biztosítása, a szükséges korrekciók időben történő alkalmazása érdekében hatékony intézményi minőségirányítást és -biztosítást kell működtetni minden intézményben. (8) Az önkormányzat elvárja és segíti a közoktatási intézményeiben folyó innovatív, a szakmai, pedagógiai munkát javító, fejlesztő kezdeményezéseket, tevékenységeket. (9) A tehetséggondozás és a felzárkóztatás egyaránt fontos nevelési-oktatási feladat. Minden intézménytípusban szükséges az egyéni fejlődési, illetve tanulási utak figyelemmel kísérése, segítése az intézményben eltöltött teljes időszakra vonatkozóan. Ez elsősorban a gyermek- és tanulócsoportok vezetőire, osztályfőnökeire ró kiemelt feladatot. A gyermekeknek és szüleiknek érezniük és tapasztalniuk kell a gyermekre irányuló segítő odafigyelést, támogatást. (10) Az iskola a tanórák védelme érdekében törekedjen arra, hogy tanórák ne maradjanak el, a szükséges helyettesítések pedig szakszerűek legyenek. Az eredmények mérhetősége érdekében minden tanév zárásakor számszerűen mutassák ki az elmaradt, illetve a szakszerűtlen és a szakszerű helyettesítésekkel megtartott órák számát. 4.2.2. Intézményenkénti feladatok 4.2.2.1. Óvodai Intézmények: (1) Az óvodáztatásban a hároméves kortól történő, teljes körű ellátást kell szorgalmazni és ezzel is elérni az eredményesebb felkészítést az iskolába lépéshez. Tudatosítani kell a szülőkben, hogy a kisgyermek hároméves korának betöltésekor, illetve utána nevelési év közben is bármikor megkezdheti óvodai életét. (2) Az óvodai nevelés az óvodai nevelés országos alapprogramja alapján elkészített saját nevelési program szerint folyik. Alapvető feladata, hogy eredményesen teljesítse óvó-védő, szociális és nevelő, személyiségfejlesztő és az iskolai életre előkészítő funkcióját. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű gyermekekkel való foglalkozásokra és a cigány etnikumú gyermekek beilleszkedésének segítésére. (3) Az intézmény folytassa és fejlessze az általános iskolákkal kialakított jó együttműködését az óvodaiskola átmenet megkönnyítésére. 4.2.2.2. Általános iskolai fejlesztések (1) Tudatosan és megfontoltan kell gazdálkodni a nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkeretével, ennek terhére kell megoldani az emelt szintű tantárgyak oktatását, a csoportbontásokat, a szakköri, a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat az osztályközösségek programjainak megvalósítását. Különösen ez utóbbi esetben törekedni kell arra, hogy a foglalkozások minél jobban megfeleljenek a tanulók igényeinek, és emelkedjen a résztvevők száma. A nem kötelező tanórai keretek felhasználásának kialakításakor el kell kerülni a tanulók túlterhelését, és biztosítani kell számukra a választási lehetőséget. (2) A tankötelezettség teljesítéséhez különösen fontos feladat a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel való foglalkozás, a szakszerű korrepetálások, felzárkóztatások megszervezése a közoktatási törvényben meghatározottak szerint. Ezt a célt szolgálja az integrációs felkészítés is. (3 ) A tanulás számos összetevője tanítható, tehát minden iskola, minden pedagógus teendője, hogy a gyermeket tanítsa tanulni, azaz egyénekre szabottan is segíteni kell a tanulás módszereinek, technikájának elsajátíttatásában.
11
(4) Az önkormányzat elvárja a fenntartásában működő általános iskolától az emelt szintű nevelésoktatás eredményességét. Az iskola segítse elő diákjainak személyiségfejlődését az alapfokú művészetoktatásba való bekapcsolódás ösztönzésével és támogatásával. (5) Az intézmény folytassa és fejlessze az óvodai intézménnyel kialakított jó együttműködését az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére, és segítse elő az általános iskolából a középfokú intézményekbe történő átmenet zökkenőmentességét. A továbbtanulás előtt álló fiatalok és szüleik számára tudatosítsák a középiskolák kínálta lehetőségeket, értékeket. 4.2.2.4. Fejlesztések az alapfokú művészetoktatási intézményben (1) Ezen alapfokú művészetoktatási intézmény feladata a művészeti nevelés és általa a személyiségfejlesztés a zene- és valamint a társastánc oktatása során. Az intézmény folyamatosan kísérje figyelemmel a pedagógiai programjának megvalósulását, emellett a szülői-tanulói igényeket, vizsgálja az egyes tanszakok iránti érdeklődés mértékét, valamint új, érdeklődésre számot tartó tanszakok indításának lehetőségét, és az intézmény szakmai munkájának tartalmi fejlesztését ezek alapján segítse elő.
5. A FEJLESZTÉSEK ANYAGI FORRÁSAI 5.1. Alapelvek (1) A közoktatási intézmények működtetése alapvetően a normatív állami hozzájárulások és egyéb állami közoktatási támogatások, valamint az önkormányzati kiegészítések révén, a nevelő-oktató munkában (beleértve a pedagógusellátottság biztosítását is) elsősorban feladat-, a működési költségek biztosításában pedig és bázisalapú finanszírozásban valósul meg. (2) Tekintettel a feladatellátásra biztosított állami hozzájárulásoknak a tényleges működtetési költségeknél kisebb összegére, az önkormányzat szorgalmazza tervezett közoktatási fejlesztéseinek különböző pályázati támogatások elnyerésével történő megvalósítását. Ebben maga az önkormányzat maga is aktív partnere intézményeinek, legyen szó szakmai vagy tárgyi fejlesztések megvalósításáról. Az eredményes pályázati munka érdekében kialakult fejlesztési elképzelésekkel kell mind az önkormányzatnak, mind pedig intézményeinek rendelkeznie közoktatási intézkedési terve és minőségirányítási programja alapulvételével. (3) Az épület-felújításokra és -átalakításokra vonatkozó tervek elkészíttetésének költségeit az adott évi önkormányzati költségvetésekben tervezni kell. A kivitelezésekre az önkormányzat külön döntés alapján, saját erő biztosításával pályázat(oka)t nyújt be a megyei és központi, európai uniós forrásokra. (4) Felhívja a fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmények figyelmét arra, hogy minden lehetséges alkalommal éljenek kötelező taneszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak határidőre történő beszerzésének érdekében a különböző pályázati lehetőségekkel, kiemelten az európai uniós támogatásokra vonatkozó, közzétett pályázati lehetőségekkel.
6. Záró gondolatok „Olyan lesz a jövő mint amilyen a ma iskolája” /Szent-Györgyi Albert/
12
