Tanulás és interkulturális közeg Roberto Carneiro, Lluís Tarín & Elina Jokisalo

2008. február ▪ 7. sz.

eLearning Papers

Vezércikk

Tanulás és interkulturális közeg Roberto Carneiro, Lluís Tarín & Elina Jokisalo

Cikkek

Bevándorlás és Net hálózat: új virtuális tér a kulturális identitás építéséhez Paz Prendes, Francisco Martínez-Sánchez & Linda J. Castañeda Az e-learning, a tanulási elméletek és a tanítási modellek interkulturális dimenziói Claire Bélisle Távképzés tanárok részére Kenya egy falusi vidékén Chiara Pozzi A SCROM előírások a fejlődő világ érdekében: a nyelvi diverzitás Mokhtar Ben Henda Szabad tanítási forrás és gyakorlat Sandra Schaffert & Guntram Geser A gyors e-learning egy informális tanulási eszköz haladó diákok számára Nicolò A. Piave

eLearning Papers

Az eLearning Papers az elearningeuropa.info portál publikációja, amelyet az Európai Bizottság az egész életen át tartó tanulásban történő IKT-k felhasználásának elősegítése céljából létesíttet. Szerkesztés és előállítás: P.A.U. Education, S.L. Email: [email protected] ISSN: 1887-1542

Az újságban megjelent cikkek, kivéve, ha erre vonatkozó információt tartalmaznak, a Creative Commons jogvédelme alatt állnak: Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 licensz. A szövegek másolása és terjesztése engedélyezett azzal a feltétellel, hogy a szerző és az elektronikus újság neve, eLearning Papers, fel legyen tüntetve. A kereskedelmi felhasználás és a módosítás tilos. Az ide vonatkozó teljes jogszabály a következő címen érhető el: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/deed.hu

Vezércikk: Tanulás és interkulturális közeg A 2008-as évet az interkulturális párbeszéd európai évének nyilvánították. Mint ahogy azt joggal hangsúlyozza egyik szerzőnk, „ez csak az egyik jele annak a felismerésnek, hogy szükséges társadalmunk multikulturális dimenzióin gondolkodni, tevékenyen munkálkodni azon, hogy áthidaljuk a távolságokat és megszüntessük a félelmeket, amelyek gyakran elválasztják a különböző kultúrájú népeket”. Ebből kiindulva, eLearning Papers szeretne az e témával kapcsolatos eszmefuttatáshoz hozzájárulni. Mindenek előtt szeretnénk hangsúlyozni az IKT fontosságát, valamint azt, hogy az e-learning használata jelentős hozzáadott értéket jelent. Az interkulturalitás fogalma magában hordja a sokféleséget és elismeri azt a tényt, hogy egyre bonyolultabb társadalmakban élünk, amelyekben szükséges a kultúrák között „találkozási pontokat” létrehozni. Ebből a szemszögből nézve, a pedagógiai folyamatoknak figyelembe kell venniük ezeket az alapvető szempontokat, és az interkulturalitást ösztönző tanulást kell elősegíteniük: feltétlenül fontos, hogy olyan légkört alakítsunk ki, amelyben a kisebbségekkel szemben a párbeszéd, a megbeszélés és a tisztelet az uralkodó. Az interkulturális nevelés az IKT és az e-learning szemszögéből kétségtelenül fontos kihívást, illetve komoly elkötelezettséget jelent a kormányok, állami és nem állami szervezetek részéről. A kihívás abból áll, hogy olyan ingerdús és potenciális tanulási környezetet hozzunk létre, amely egyszerre felel meg az információs társadalomnak és most születő interkulturális állampolgárság új típusainak. A jelen számban megjelent cikkek az interkulturalitás kihívásával foglalkoznak az egész életen át tartó tanulásban. A Murcia Egyetem kutatói azt ismertetik, hogy az IKT korrekt felhasználása az oktatásban mennyiben járul hozzá egy adott közösség kulturális jellemzőinek a megóvásához. Claire Bélisle cikkében azt mutatja be, hogy a kulturális integrációt hogyan kell alkalmazni a tanulási elméleteknél és az oktatási modelleknél. Chiara Pozzi, egy kenyai tanárok számára létre hozott elearning projektet mutat be. A cikke ismerteti a helyi, valamint az országos kontextust, illetve azt, hogy a kultúra miként játszik közvetítő szerepet az egyén és a technológia között. Mokhtar Ben Henda az e-learning szabványosítására vonatkozó kezdeményezéseket, eljárásokat, valamint az eddig elért eredményeket és a jövőben várható perspektívákat ismerteti cikkében. Az interkulturalitás témája mellet két másik cikket is közlünk ebben a számban. Sandra Schaffert és Guntram Geser a szabad tanítási forrásokra vonatkozó aktuális kezdeményezéseket veszik szemügyre. Befejezés képen pedig Nicolò A. Piave cikkét közöljük, amely a gyors e-learningről mint informális pedagógiai eszköz felhasználásáról számol be.

Roberto Carneiro, igazgató, eLearning Papers Lluís Tarín és Elina Jokisalo, elearningeuropa.info

eLearning Papers • www.elearningpapers.eu • ISSN 1887-1542 2008. február • 7. sz. • HU

2

Bevándorlás és Net hálózat: új virtuális tér a kulturális identitás építéséhez Paz Prendes

Francisco MartínezSánchez

Linda J. Castañeda

Oktatási Technológiák Kutató Csoportja (GITE) Murcia-i Egyetem Célunk, hogy azt elemezzük, hogy miképpen teszi lehetővé az IKT pedagógia kontextusban történő korrekt felhasználása egy adott közösség kulturális jellemzőinek a megőrzését és ugyanakkor, miképpen járul hozzá más kultúrák jobb megismeréséhez és elfogadásához. Kulcsszavak multikulturálizmus, IKT, pedagógia, iskola, bevándorlás, akkulturáció, alkalmazkodás

Ebben a cikkben a Murcia-i Egyetem Oktatási technológiákat kutató csoportjának (GITE) a multikulturálizmus és bevándorlás témájával kapcsolatos projektjeiből, eszmefuttatásaiból és eredményeiből ismertetünk néhányat. Az ismertetett projektek közül volt néhány, amelyik egyetemek közötti együttműködési program volt, ezeket támogatta a Spanyolországi Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (AECI). Célunk, hogy azt elemezzük, hogy miképpen teszi lehetővé az IKT pedagógia kontextusban történő korrekt felhasználása egy adott közösség kulturális jellemzőinek a megőrzését és ugyanakkor, miképpen járul hozzá más kultúrák jobb megismeréséhez és elfogadásához. Manapság a fiatal bevándorlók Spanyolországban (akik többségükben az első vagy a második bevándorló generációhoz tartoznak) különböző típusú akkulturáción estek át, ami több tényezőből fakad, és amely meghatározza mind életstílusukat, mind kapcsolataikat a befogadó kultúrában. Ezek közül a tényezők közül a lefelé történő akkulturáció és az asszimiláció jelentős akadályt jelentenek egy olyan társadalom kialakulásában, amelyben igazán tartós modell biztosítja a multikulturális együttélést. Az iskola egy intenzív kommunikációs környezetet jelent a gyerekek számára. Ebből adódóan az első időkben az iskola játssza a legjelentősebb szerepet mind a befogadó kultúra elsajátításához, mind a származási kultúra elvesztéséhez, illetve a különböző kultúrák megértéséhez, elfogadásához és terjesztéséhez. Olyan technológiai világban élünk, amely óriási lehetőséget biztosít számunkra kommunikációs hálózatok építéséhez és ahhoz, hogy nyitottá váljunk más népekkel és kultúrákkal való kapcsolatra. Projektjeink célja, hogy megoldást találjanak az új technológiák segítségével, mindazokra a problémákra, amelyek a jelenlegi bevándorlásból adódnak, és ehhez arra a tényezőre támaszkodunk, amely az embereknek a környezetükhöz való alkalmazkodásában az egyik legjelentősebb: az oktatásnevelésre.

Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.info/ files/media/media14902.pdf


3

Az e-learning, a tanulási elméletek és a tanítási modellek interkulturális dimenziói Claire Bélisle

LIRE (Lyon 2 Egyetem és CNRS), Franciaország A multikulturális és többnyelvű társadalmakban az e-learning környezetre vonatkozó implicit pedagógiai hipotéziseket világosan ki kell fejteni. Kulcsszavak tanulási elméletek, interkulturalitás, tanítási modellek, gyakorlat, modell kidolgozás Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.info/ files/media/media14903.pdf

Ez a cikk azt az elméletet támasztja alá, amely szerint az elearning környezet megkönnyíti az interkulturális tudat fejlesztését a diákoknál. A szerzőknek és a nevelőknek tisztában kell lenniük a pedagógiai tevékenység rejtett dimenzióival már akkor, amikor egy e-learning környezetben a tanítási objektumok megválasztásához kezdenek. A kulturális integráció ugyanúgy vonatkozik a tanulási elméletekre mint a tanítási modellekre. A reflexió ezekről a szempontokról, és ezeknek a szempontoknak a figyelembe vétele a különleges környezetek létrehozásánál bizonyosan meg fogja könnyíteni az interkulturális tanulást és tanítást. A multikulturális és többnyelvű társadalmakban az e-learning környezetre vonatkozó implicit pedagógiai hipotéziseket világosan ki kell fejteni. A nevelési gyakorlat két kulturális dimenziója különösen érintett: a pedagógia kultúra és az innét fakadó értékek, hitek, attitűdök, elméletek és modellek egyrészt, a digitális kultúra és a kezdeti változások az ismeretek és a pedagógiai modellek kidolgozása terén másrészt. A nyelvoktatás terén már jelen lévő interkulturális fejlődőképesség új utat nyithat egy gazdag tanulási és oktatási tevékenységhez. Diákok és tanárok egyaránt megerősödhetnek ettől a tapasztalattól abban az esetben ha egy új oktatási kultúrát sikerül felfejleszteniük, amely az interkulturális kapacitásra, a kritikai szellemre, valamint az önszabályozott gyakorlatra lesz alapozva.


4

Távképzés tanárok részére Kenya egy falusi vidékén Chiara Pozzi

Milánói Egyetem – Bicocca – Centro di Produzione Multimediale Elsőként ismertetjük az országos, valamint a helyi szituációt, majd azt tanulmányozzuk, hogy miként használható a kultúra mint közvetítő az egyén és a technológia között. Kulcsszavak digitális szakadék, Afrika, elearning, Kenya, globalizáció, tanárok, multikulturális, oktatás, behatolás, fejlődő országok Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.info/ files/media/media14905.pdf

A globalizáció világszinten megnövelte és delokalizálta a társadalmi kapcsolatokat. Összekapcsolt „egymástól messze található helyeket, olyan módon, hogy mesze történő dolgok is befolyásolhatják a helyi dolgokat vagy éppen fordítva. A helyi átalakulás a globalizáció egyik komponense ugyanúgy, mint, ahogy a társadalmi kapcsolatok térben és időben történő megszaporodása” (Giddens, 1990). Az információs technológiákban végbement forradalmi fejlődés és az ebből fakadó digitális szakadék jelensége fontos aspektusát képezik ennek a folyamatnak. Ebben a tanulmányban egy periferikus szemszögből kiindulva elemezzük a digitális szakadékot, amelyet olyan ipari országok helyzetével hasonlítunk össze, ahol ez a forradalom már elkezdődött. Afrika és Kenya példáját felhasználva tanulmányozzuk a globalizáció keretében történő új technológiák behatolását egy a változó helyi kontextusba. Az Afrikában megfigyelhető digitális szakadék, az információs technológiák használatát befolyásoló társadalmi különbségek és különösképpen ezeknek a technológiáknak az eléréséhez és felhasználásához szükséges infrastruktúrák létrehozásában tapasztalt lemaradás alkalmatlanná teszi a helyzetet. Ugyanakkor meg kell, hogy jegyezzük, hogy a globalizáció folyamata elősegíti az új technológiák folyamatos terjedését az afrikai kontinensen. A lakosságnak meg kell szereznie a képességet, hogy felhasználja, terjessze, kezelje és szabályozza ezeket az új technológiákat. Ez egy rendkívül fontos dimenzió, hiszen az IKT erős hatással van a társadalmi kapcsolatokra és a helyi kultúrára. A jelen cikk egy kísérleti e-learning projektet mutat be, melynek keretében egy távtanítási programot hoztak létre a kenyai Gwassi régió tanárai számára. Elsőként ismertetjük az országos, valamint a helyi szituációt, majd azt tanulmányozzuk, hogy miként használható a kultúra mint közvetítő az egyén és a technológia között. Befejezésképpen, azt a helyi kontextust illetve azokat a stratégiai problémákat vesszük majd közelebbről szemügyre, amelyeket a projektben résztvevők pillanatnyilag próbálnak megoldani.


5

A SCROM előírások a fejlődő világ érdekében: a nyelvi diverzitás Mokhtar Ben Henda

ISIC, Bordeaux 3 Egyetem, Franciaország Számos projekt, együttműködés és kezdeményezés arra törekszik, hogy megfelelő megoldást találjon a digitális szakadék csökkentésére vagy felszámolására szabványok kidolgozásával és alkalmazásával az oktatás területén. Kulcsszavak e-learning szabvány, nyelvi diverzitás, multikulturális nevelés, kompetencia, AUF, SCORM Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.info/ files/media/media14906.pdf

Amikor a különböző modellek, technikák és e-learning megoldások világszerte terjednek, a digitális szakadékból fakadó új kihívások arra kényszerítik a fejlődő országokat, hogy szükségszerűen részt vegyenek az elkerülhetetlen világméretű oktatási folyamatban. Számos projekt, együttműködés és kezdeményezés arra törekszik, hogy megfelelő megoldást találjon a digitális szakadék csökkentésére vagy felszámolására szabványok kidolgozásával és alkalmazásával az oktatás területén. Az e-learning úttörői – légi közlekedés és hadipar – voltak az elsők, akik az interoperábilis együttműködési rendszereket harmonizáltak és rendszereztek szabványelőírások alkalmazásával, amelynek keretében forrásanyagot és az oktatási folyamatra vonatkozó információt cserélhettek az információs és kommunikációs technológiák (IKT) segítségével. Később számos előírás és jogi szabvány jelent meg, melyek világszinten szabványosították az elearninget. Az IMS-t (Instructional Management Systems) a Global Learning Consortium kidolgozta, a SCORM referencia rendszert (Sharable Content Object Reference Model) pedig az amerikai Honvédelmi Minisztérium (DoD) kérésére hozták létre. Ezek a rendszerek, amelyeket kezdetekben főként az angol nyelvű közösségekben használtak, felhívták végül is magukra a nemzetközi kulturális és oktatási szervezetek figyelmét, melyek tudatában vannak annak, hogy szükséges az oktatás által megerősíteni a kulturális és nyelvi diverzitást. Az AUF (Francia Nyelvű Egyetemi Ügynökség) egyike azoknak a nemzetközi szervezeteknek, amelyek csatlakoztak az e-learning nemzetközi szabványosító folyamatához és ehhez közvetítőként képviselte a partnerországok kultúráit és nyelveit. Az AUF-nek ezen a téren indított egyik fő kezdeményezése az volt, hogy segítséget nyújtott a tanároknak és diákoknak szánt szabványosított pedagógiai forrásanyag kidolgozásában a francia nyelvű partnerrégiók számára, amelynek során figyelembe vették a helyi kulturális és nyelvi sajátosságokat. Ez a cikk ismerteti az AUF kezdeményezéséből született eljárásokat és eredményeket, valamint a jövő perspektíváit, illetve más e-learningre vonatkozó nemzetközi szabványrendszerek közül bemutatja a SCROM uralkodó modell előírásait.


6

Szabad tanítási forrás és gyakorlat Sandra Schaffert

Guntram Geser Salzburg Research Forschungsgesellschaft Az új OERek kidolgozását, illetve a tanulói közösségek közötti együttműködésen alapuló OER megosztását az innovatív oktatás fontos katalizátorának tekintik. Kulcsszavak szabad tanítási források, szabad tartalom, szabad forrás, oktatási politika, útiterv, útmutatók, együttműködéses munkaeredmény Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.info/ files/media/media14907.pdf

Az utóbbi években nagy érdeklődést keltett fel az úgynevezett szabad oktatási forrás témája (Open Educational Resources – OER). Az OLCOS projekt (Open eLearning Content Observatory Services), melynek finanszírozásához az Európai Bizottság is hozzájárult az eLearning Program keretében, azt tanulmányozta 2006. január és 2007. december között, hogy milyen pluszt jelenthet az OER a tanulásban és az oktatásban. A projekt célja különböző termékekre és tevékenységekre támaszkodva az OER terjesztése volt, többek között egy európai OER útiterv és egyéb OER használati útmutatók segítségével. Ebben a cikkben ismertetni fogunk az útiterv eredményeiből néhányat, amelyek jó rálátást adnak a teljes OER-re és felvázolják a forrás termelés növekedéséhez, jobb megosztásához és hatékonyabb felhasználásához vezető utakat. Ezenkívül az útiterv tartalmaz néhány ajánlást a szükséges akciókra és rendelkezésekre vonatkozóan, amelyek elősegíthetik a döntéshozatalt politikai szinten és az oktatási intézményekben. A útterv kiemelten hangsúlyozza azt a tényt, hogy a tudástársadalom olyan kompetenciákat és képességeket igényel, amelyek elsajátításához innovatív oktatási gyakorlatot kell bevezetni, amely a gondolatok szabad megosztásán és értékelésén alapul, amely előnyben részesíti a kreativitást és a tanulók közötti csoportmunkát. Az új OERek kidolgozását, illetve a tanulói közösségek közötti együttműködésen alapuló OER megosztását az innovatív oktatás fontos katalizátorának tekintik. Az OLCOS projekt keretében szintén sor került szabadon megtekinthető online útmutatók kidolgozására. Ezeknek az útmutatóknak a célja, hogy segítséget nyújtsanak a tanároknak, illetve a tanulóknak a létező források felhasználásában és megosztásában, valamint új források kidolgozásában. A gyakorlati munka ösztönzését célozva, az útmutatók többek között a következő kérdésekre adnak választ: Hogyan keressünk OER? Milyen dokumentumokat lehet felhasználni, illetve módosítani? Hogyan kell kidolgozni egy OER és hogyan lehet elismertetni? Ezek az útmutatók könnyen elérhetők lesznek és meg lesz a lehetősége annak, hogy rendelkeznek a megfelelő potenciával ahhoz, hogy az OLCOS projekt befejezése után is fejlődjenek, hiszen egy nagy számú látogatóval bíró wiki platformon jelentek meg, ahol bárki megtekintheti őket és szükség esetén frissítheti az oda vonatkozó információkat (Wikieducator.org).


7

Nicolò A. Piave

Macerata-i Egyetem; Studio e-Learning ONE, Olaszország A gyors e-learning képes arra, hogy szinkronizált digitális tartalmakat állítson elő valamint, hogy különböző dokumentumokat egy formátumba összesítve megteremtse a kompatibilitást közöttük és a hagyományos VLE között. Kulcsszavak informális tanulás, gyors elearning, tartalom, stratégiák Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.inf o/files/media/media14908.pdf

A gyors e-learning egy informális tanulási eszköz haladó diákok számára A jelen cikk annak a lehetőségét tanulmányozza, hogy miképpen lehet hagyományosan tanárok és tartalom előállítók által használt gyors e-learning szoftvert beilleszteni egy hibrid tanulási modellbe mint informális tanulási eszközt. Az ilyen fajta szoftverek felhasználása a virtuális osztálytermekben két különböző típusú de egymással kapcsolatban álló forrás megjelenését hozza magával a piacon a hagyományos virtuális tanulási környezetben (Virtual Learning Environment = VLE): Az elsőbe tartoznak az egyszerű források, melyeket könnyen lehet egymással kombinálni és ezáltal bonyolultabb digitális forrásokat létrehozni, a másodikba azok a bonyolult források tartoznak, amelyek vagy az előbb említett belső piacról vagy egyenesen a Webről származnak. A belső piachoz történő hozzáférést elősegítheti az e-learning újabb formáinak a terjesztését a diákok körében, valamint ráébresztheti őket tartalom megközelítésükben a médianevelés fontosságára abban, érdemes a különböző tartalmakhoz nyúlni. A gyors e-learning képes arra, hogy szinkronizált digitális tartalmakat állítson elő valamint, hogy különböző dokumentumokat egy formátumba összesítve megteremtse a kompatibilitást közöttük és a hagyományos VLE között. Ebből kifolyólag, ha úgy használják mint a Web 2.0 eszközöket, a gyors e-learning szoftver képes arra, hogy a megfelelő önállóságot biztosítsa a tanulónak, aki saját maga fogja előállítani a tartalmat, valamint biztosít a tanulók számára egy olyan segédeszközt, amelynek segítségével megoszthatják a bonyolultabb tartalmakat és mindez egy magasabb szintű megértést és újraértelmezést eredményez. Tekintettel erre, részben módosítani kell a Salmon modellt, olyan módon, hogy az e-learning módszer kompatibilis legyen egy informális megközelítéssel, amely a gyors e-learning eszközök használatára épül, azzal a kikötéssel, hogy a diákok a hagyományos VLE keretében vitatják meg az elért eredményeket.


8

Tanulás és interkulturális közeg Roberto Carneiro, Lluís Tarín & Elina Jokisalo

Recommend Documents