Személyre szabott tanulási környezetek Ulf-Daniel Ehlers & Roberto Carneiro

2008. július 9. szám

eLearning Papers

Vezércikk

Személyre szabott tanulási környezetek Ulf-Daniel Ehlers & Roberto Carneiro

Cikkek

Megérteni a tanulási tereket Philip Banyard & Jean Underwood A személyre szabott tanulási környezetek felé vezető úton: a hét legalapvetőbb szempont Sandra Schaffert & Wolf Hilzensauer Változás: kombinált adatok összeépítésén alapuló (mashup) személyre szabott tanulási környezetek Fridolin Wild, Felix Mödritscher & Steinn Sigurdarson A didaktikai szerkezetek és a szervezeti modellek közötti kölcsönös alkalmazkodási folyamat Laura Gonella & Eleonora Pantò Ön-szabályozott személyre szabott tanulás (ÖSzT): az iClass pedagógiai modell kifejlesztése Aharon Aviram, Yael Ronen, Smadar Somekh, Amir Winer & Ariel Sarid Formatív interfészek, mint az ön-szabályozott tanulás pedagógiai segédeszközei (scaffolding) az SzTK-kban Mustafa Ali Türker & Stefan Zingel

eLearning Papers Az eLearning Papers az elearningeuropa.info portál publikációja, amelyet az Európai Bizottság az egész életen át tartó tanulásban történő IKT-k felhasználásának elősegítése céljából létesíttet. Szerkesztés és előállítás: P.A.U. Education, S.L. Email: [email protected] ISSN: 1887-1542

Az újságban megjelent cikkek, kivéve, ha erre vonatkozó információt tartalmaznak, a Creative Commons jogvédelme alatt állnak: Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 licensz. A szövegek másolása és terjesztése engedélyezett azzal a feltétellel, hogy a szerző és az elektronikus újság neve, eLearning Papers, fel legyen tüntetve. A kereskedelmi felhasználás és a módosítás tilos. Az ide vonatkozó teljes jogszabály a következő címen érhető el: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/deed.hu

Vezércikk: Személyre szabott tanulási környezetek A jelenlegi tanár/tanuló menedzsment rendszerek a Világhálón kínált tanulási lehetőségek tengerében külön szigeteknek tűnnek. A tanulni vágyók nem csak kiválaszthatják, letölthetik és módosíthatják a számukra fontos tartalmat, hanem megválaszthatják a céljaikhoz nélkülözhetetlen eszközöket is, létrehozhatják saját egyéni tanulási portáljaikat, megcímkézhetik a tartalmat, vagy feliratkozhatnak olyan RSS hírcsatornákra, amelyek segítségével rendszeresen tájékozódhatnak a számukra fontos hírekről. A kulcsszó, ami ezt lehetővé teszi: a webkettes (web 2.0.), melynek segítségével eltávolodhatunk a standard tanár/tanuló menedzsment rendszerektől (az „egy mindenkinek” technikától), és áttérhetünk a személyre szabott tanulási környezetek koncepciójára (az „egy nekem” technikára). Ez utóbbi olyan alkotórészekből, darabokból, valamint eszközöket és szolgáltatásokat tartalmazó csomagokból áll, amelyek egymással összekapcsolódva alkotják az egyéni és/vagy másokkal is megosztott ismeretek, tapasztalatok és kapcsolatok összességét. Ily módon haladunk a tanár/tanuló menedzsment rendszerek technikája által képviselt sziget-paradigma felől a felé, hogy úgy tekintsünk a webre, mint egy végtelenül sok tanulási lehetőségre nyíló kapura, portálra. Már korábban is szóltunk arról, hogyan nyitott utat az e-learning a személyre szabott tanulás felé, ma azonban a személyre szabott tanulási környezetek (SzTK) ezt most ténylegesen valóra is váltják. Az eLearning Papers legújabb száma olyan cikkekből nyújt válogatást, amelyek a személyre szabott tanulási környezetek kérdésével foglalkoznak. Hogyan tudják sikeresen támogatni az iskolák, a digitális technológiák segítségével, a személyre szabott tanulást? Ezt a kérdést tették fel cikkükben Philip Banyard és Jean Underwood, amelyben a digitális technológiák és a jelenleg megtett lépések közötti kapcsolatot abból a szemszögből taglalják, hogyan segíthetné elő e kapcsolat a személyre szabott tanulás megtapasztalását. Sandra Schaffert és Wolf Hilzensauer a személyre szabott tanulási környezeteknek azt a hét legfontosabb aspektusát mutatják be, amelyek az SzTK-k következményeivel, nehézségeivel, illetve egyre növekvő használatukkal járnak. Ezen aspektusok alapul szolgálhatnak a tanulók, az oktatók, illetve az oktatási intézmények számára, amikor általánosságban dönteniük kell az SzTK technológiai koncepciója mellett (vagy ellen), illetve amikor pedagógiai hatásait veszik figyelembe. Fridolin Wild, Felix Mödritscher és Steinn Sigurdarson cikkükben bírálják a jelenlegi – az alkalmazkodást elősegítő – személyre szabott tanulási modelleket. Szerintük, az általuk javasolt másik megoldás, a több meglévő webszolgáltatást közös felület alatt integráló (mashup) személyre szabott tanulási környezet, megfelelőbb alkalmazkodási mechanizmusokkal szolgálhat az oktatási környezet kialakítása és fenntartása során. Laura Gonella és Eleonora Pantò cikke segít megérteni, vajon az „eLearning 2.0”, azaz a webkettesre jellemző eszközökön és megközelítéseken alapuló eLearning, hasznosítható-e vagy sem a különböző szervezeti és intézményi keretek között. A szerzők négy különböző szervezeti modellt mutatnak be, illetve a didaktikai szerkezetek ennek megfelelő fejlődését. Az iClass projektet az egyének szükségleteihez igazodó innovatív rendszerként alakították ki. Két különböző cikk foglalkozik a projekttel: az első áttekinti a pedagógiai elképzelés és modell kialakításának folyamatát a projekt folyamán; a másik cikk pedig azt elemzi, hogyan támogathatók az ön-szabályozó tanulási folyamatok a személyre szabott tanulási környezetek segítségével. Jó olvasást kívánunk! Roberto Carneiro, az eLearning Papers igazgatója Ulf-Daniel Ehlers, Duisburg-Essen-i Egyetem; European Foundation for Quality in E-Learning

eLearning Papers • www.elearningpapers.eu • ISSN 1887-1542 2008. július. 9 sz • HU

2

Megérteni a tanulási tereket Philip Banyard

Jean Underwood

Nottingham Trent Egyetem, Egyesült Királyság Megállapítjuk, hogy a tanulók tanulási tapasztalatára négy kulcsfontosságú tér hat (az egyéni tanulás tere, az oktatás tere, az iskolai tér és a mindennapi élet tere). Kulcsszavak digitális műveltség, tanulási terek, tanulás, pedagógia, kutatás, iskola, tanár Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.info/ files/media/media15970.pdf

Hogyan tudják sikeresen támogatni az iskolák, a digitális technológiák segítségével, a személyre szabott tanulást? Az itt ismertetett kutatások a digitális technológiák és a jelenleg megtett lépések közötti kapcsolatot abból a szemszögből taglalják, hogyan segíthetné e kapcsolat elő a személyre szabott tanulás megtapasztalását. A kutatások alapján olyan javaslatokat teszünk, amelyek lehetővé teszik a tanulási terek jobb megismerését, valamint a digitális technológiák jobb kihasználását. Azzal kezdjük a cikket, hogy bemutatjuk azt a modellt, amely a tanulók, az általuk használt tanulási terek, valamint a digitális technológiák közötti összefüggést írja le. Megállapítjuk, hogy a tanulók tanulási tapasztalatára négy kulcsfontosságú tér hat (az egyéni tanulás tere, az oktatás tere, az iskolai tér és a mindennapi élet tere). E terek jelentőségét ma még nem igazán értik, aminek eredményeképpen a gyerekek informális és formális tanulásának jelentős részét nem ismerik fel, illetve nem értékelik. Ez után ellenőrizzük e modell érvényességét, felhasználva több ország kutatási projektjeiből származó nyilvánvaló tényeket. Valamennyi kutatási projekt kevert módszerű modellt alkalmazott, azaz cél-csoportok, interjúk, felmérések mennyiségi és minőségi adatait, valamint a tanulók teljesítményének országos adatait gyűjtve egybe. Az itt bemutatott adatok esettanulmányok beszámolóiból származnak, továbbá tartalmaznak osztályokban folytatott megfigyeléseket, valamint a tanárok, az iskola vezetői és a tanulók első kézből vett kiegészítéseit. Ezen adatok, illetve modell alapján igyekszünk megérteni, milyen módon alkalmazhatók hatékonyan a digitális technológiák az oktatásban. A hagyományos oktatási modellben a tanulás tere elsősorban az intézmény és a tanár ellenőrzése alatt állt. Az egyéni tanulási tér fizikai jellemzőit ugyan továbbra is befolyásolhatják a tanárok és az intézmények, e tér kialakítása, valamint a technológia alkalmazásai azonban már a tanulókon múlnak. Ahhoz, hogy hatékony tanulási folyamatot hozhassunk létre, meg kell értenünk, mi a jelentőségük a tanulás egyénivé tételében a különböző tereknek, illetve reagálnunk kell arra, ahogyan azokat a tanulók észlelik, illetve ahogyan azok alapján viselkednek.


3

Sandra Schaffert

Wolf Hilzensauer

Salzburg Research, Ausztria Az együttműködést segítő eszközök nagy száma a weben jelzi, hogy az SzTK-k és a társadalmi szoftver eszközök nem tekinthetők rövid életű jelenségeknek, hanem a tanulás új felfogásához vezetnek, illetve a képességek tartós fejlesztésének fokmérői. Kulcsszavak virtuális oktatási rendszer, tanár/tanuló menedzsment rendszer (TMR), személyre szabott tanulási környezetek (SzTK), társadalmi szoftverek Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.info/ files/media/media15971.pdf

A személyre szabott tanulási környezetek felé vezető úton: a hét legalapvetőbb szempont A tanulás és az oktatás gyakorlata nem előre meghatározott, hanem mindig a folyamat során alkalmazott eszközökön és rendszereken múlik. Az olyan társadalmi szoftverek alkalmazása, mint amilyenek a weblogok és a wikik, valamint az úgy nevezett „személyre szabott tanulási környezetek” (SzTK) kifejlődése és növekvő sikere átalakítják, megkönnyítik, és megkérdőjelezik az internetes tanulást. Az SzTK-k, elsősorban a hagyományos tanár/tanuló menedzsment rendszerekkel (TMR) szemben, jelentős sikert könyvelhettek el, és legjobb úton vannak a felé, hogy megváltoztassák a tanulási és az oktatási paradigmát. A cikk egyfelől igyekszik jobban megismertetni a két megközelítés mögött meghúzódó elképzeléseket, másfelől pedig kihangsúlyozni, milyen következményekkel és nehézségekkel járnak az SzTK-k, valamint egyre szélesebb körű alkalmazásuk a tanulásban. Hét olyan szempontot emelünk ki, ahol ezek a változások a legnyilvánvalóbbak és/vagy a legfontosabbak. Összegezve, az SzTK-k keretében történő tanulás a következő változásokat vonja maga után: (1) megváltozik a tanuló szerepe: a tartalom aktív, önirányított létrehozójává válik; (2) a közösség tagjaitól kapott támogatás és adatok elősegítik a személyre szabott tanulást; (3) az oktatás tartalma kimeríthetetlen „bazár”; (4) a társadalmi részvétel jelentős szerephez jut; (5) a tanuló saját adatainak tulajdonosává válik; (6) megváltozik az ön-szervezett tanulás jelentése a kulturális és oktatási intézményekben és szervezetekben, és (7) megváltoznak a társadalmi szoftver eszközök használatának, illetve többfajta forrás csoportosításának a technológiai aspektusai. Az együttműködést segítő eszközök nagy száma a weben jelzi, hogy az SzTK-k és a társadalmi szoftver eszközök nem tekinthetők rövid életű jelenségeknek, hanem a tanulás új felfogásához vezetnek, illetve a képességek tartós fejlesztésének fokmérői. Mindazonáltal szükség van a már meglévő SzTK-kkal kapcsolatos megközelítések és elgondolások továbbfejlesztésére és kidolgozására. A TMR-től az SzTK-k felé történő elmozdulásról, valamint az ezzel járó nehézségekről szóló vitákkal, e cikk alapul szolgálhat a tanulók, az oktatók, illetve az oktatási intézmények számára, amikor általánosságban dönteniük kell az SzTK-k technológiai koncepciója mellett (vagy ellen), és amikor pedagógiai hatásait veszik tekintetbe.


4

Fridolin Wild

Felix Mödritscher

Steinn Sigurdarson

Institute for Information Systems and New Media, Vienna University of Economics and Business Administration, Ausztria A webes alkalmazások mashup megoldása lehetővé teszi, hogy a tanulók „újrahasznosíthassák” a már meglévő (webalapú) eszközöket és szolgáltatásokat. Kulcsszavak személyre szabott tanulási környezetek, modell, LISL, MUPPLE megközelítés Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.info/ files/media/media15972.pdf

Változás: kombinált adatok összeépítésén alapuló (mashup) személyre szabott tanulási környezetek A formális oktatási intézményekben, valamint a legtöbb munkahelyen már ma is rendelkezésre állnak bizonyosfajta olyan eszközök, amelyek igyekeznek a tanulási tevékenység során közel hozni egymáshoz az embereket és a tartalom artefaktumokat, annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak az információk és az ismeretek létrehozásában és feldolgozásában. Majdnem fél évszázada annak, hogy a tudomány és a gyakorlat olyan modellekről folytat vitát, melyek révén digitális úton személyes jelleget lehetne kölcsönözni e környezeteknek. A tanulási környezetek – létrehozásuk, illetve fenntartásuk – teszik ki a tanulási folyamat legfontosabb részét. Ezt a tényt mind a tanulás során elérendő eredményeket, mind az elméleteket illetően figyelembe kellene venni. Magának a tanításnak, mint legfőbb paradigmának, is búcsút kellene mondanunk. A tanulási környezet a tanulási folyamatnak egyik (hacsak nem ‘a’) legfontosabb eredménye, nem pedig pusztán a ‘tanulási színjáték’ eljátszásának színtere. Ezen okokból elhibázottnak tartjuk az elméleti pedagógiai koncepciókat. Ebben a cikkben először is tisztázzuk a személyre szabott tanulás koncepcióját alátámasztó kulcsfogalmakat és alaptételeket. Ez után összefoglaló bírálatát adjuk a személyre szabott és alkalmazható jelenlegi tanulási modelleknek. Ezt követően pedig alternatív megoldást javasolunk, azaz a személyre szabott kombinált (mashup) tanulási környezetnek egy olyan koncepcióját, amely a tanulási környezet létrehozásához és fenntartásához szükséges – alkalmazkodást elősegítő – mechanizmusokkal szolgál. A webes alkalmazások mashup megoldása lehetővé teszi, hogy a tanulók „újrahasznosíthassák” a már meglévő (webalapú) eszközöket és szolgáltatásokat. Alternatív megoldásunk: a LISL (a tanulók interakcióját szolgáló szkriptnyelv). Ez egy olyan konceptuális nyelvi modell, amely tanulási környezetek létrehozására, irányítására, fenntartására, továbbá létrehozásuk megismerésére szolgál. Ezt egészíti ki a koncepció bizonyítására szolgáló MUPPLE program (személyre szabott tanulási környezet a mashup segítségével). A megközelítést egy már megvalósított prototípussal, és egy – szerintünk – érthető példával illusztráljuk, A cikk végül azzal fejeződik be, hogy az új modell kibővítési lehetőségeiről gondolkodunk, illetve az általa felvetett kérdésekről.


5

Laura Gonella

Eleonora Pantò

CSP-ICT Innovation – Knowledge Communities Dep., Olaszország Egy tudásalapú társadalomban, ahol a termékek kifejlesztésétől a piacra jutásukig eltelt idő lerövidült, továbbá ahol kibővültek, és gyorsan változnak a kompetenciaterületek, ott a szervezetek arra kényszerülnek, hogy az úgynevezett „vállalat 2.0” modell felé mozduljanak el, amelyet a blogok, a wikik, a kedvenc helyek listájának megosztása és az RSS hírcsatornák intenzív használata jellemez. Kulcsszavak informális tanulás, képzés, TMR (tanár/tanuló menedzsment rendszer), pedagógia, SzTK (személyre szabott tanulási környezet), eLearning 2.0., didaktikus szerkezet, online oktatás, oktatási programok

A didaktikai szerkezetek és a szervezeti modellek közötti kölcsönös alkalmazkodási folyamat A cikk párhuzamot kíván vonni a vállalatokon belüli képzés során alkalmazott szervezeti modellek, valamint a didaktikai szerkezetek között. A cél, hogy fény derüljön arra, vajon az úgynevezett „eLearning 2.0”-t (a webkettest jellemző eszközökön és megközelítéseken alapuló eLearning-et) hasznosítani lehet-e vagy sem a különböző intézményekben és szervezetekben. Ebben a kontextusban a cikk azt vizsgálja, vajon a szervezeti modellek és a képzési modellek – amelyet didaktikai szerkezeteknek neveztünk – között felfedezhető-e kölcsönös alkalmazkodási folyamat. Az elemzés során négy különböző szervezeti modellt mutatunk be (ipari társadalom, posztindusztriális társadalom, vállalat 1.0 és vállalat 2.0), valamint javaslatot teszünk a didaktikai szerkezetek ennek megfelelő kifejlesztésére (webalapú képzés, eLearning 1.0, online oktatás, eLearning 2.0). Egy tudásalapú társadalomban, ahol a termékek kifejlesztésétől a piacra jutásukig eltelt idő lerövidült, továbbá ahol kibővültek, és gyorsan változnak a kompetencia-területek, ott a szervezetek arra kényszerülnek, hogy az úgynevezett „vállalat 2.0” modell felé mozduljanak el, amelyet a blogok, a wikik, a kedvenc helyek listájának megosztása és az RSS hírcsatornák intenzív használata jellemez. E szervezetek vízszintes szerkezetűek, működésük pedig az autonómia elvén alapul. A cikk a mellett érvel, hogy e kontextusokban szintén megvalósíthatók lennének az azonos elveken – tehát az autonómián, az informális jellegen és a nyitott szemléleten – nyugvó oktatási és szakmai képzési rendszerek. Más, hagyományosabb struktúrákban a tanár/tanuló menedzsment rendszerek (TMR) programjain nyugvó formális eLearning továbbra is hatékony megoldást képvisel, legalábbis mindaddig, amíg a felhasználók nem ismerkednek meg közelebbről a 2.0 technológiák által nyújtott működési módokkal, és nem válnak ez által a változás motorjaivá. A dokumentum három részre oszlik. Az első fejezet négy különböző didaktikai szerkezetet elemez, kiemelve az eLearning 1.0 és az eLearning 2.0 közötti eltéréseket. A második fejezet a szervezeti modelleket írja le, illetve kapcsolatukat a didaktikai szerkezetekkel. Végül, a harmadik fejezet a didaktikai szerkezetek és a szervezeti modellek közötti kölcsönös alkalmazkodási folyamat fontosságára mutat rá.

Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.info/ files/media/media15973.pdf


6

Aharon Aviram

Yael Ronen

Smadar Somekh

Amir Winer

Ariel Sarid

Ben-Gurion University in the Negev, Izrael Az iClass – a jelenlegi globális gazdasági és munkapiaci körülmények között – a személyre szabott tanulás fontosságát hangsúlyozza. Egyfelől mert így elérhetők lesznek az európai oktatási célok (ahogyan ez a 2000-es Lisszaboni Célkitűzésekben is áll), másfelől az egyéni jóllét érdekében. Kulcsszavak ÖSzT, oktatási program, személyre szabott tanulás, körültekintő tanulók

Ön-szabályozott személyre szabott tanulás (ÖSzT): az iClass pedagógiai modell kifejlesztése A cikk áttekinti az iClass pedagógiai szemlélet és modell kialakulásának folyamatát. Ennek az ön-szabályozott személyre szabott tanulási projektnek (ÖSzT) az a célja, hogy olyan innovatív rendszert fejlesszen ki, amely az egyének szükségleteihez igazodik A folyamatot irányító konceptuális módszer egyedülálló, mivel a fejlődést oly módon próbálja alakítani, hogy ezzel koherens pedagógiai eredményeket érjen el. Az iClass modellt azért fejlesztették ki, hogy ebben a posztmodern/digitális korszakban igazodni tudjanak mind az oktatók, mind a diákok változó szükségleteihez, illetve, hogy közvetlenül reagálhassanak rájuk. Az iClass – a jelenlegi globális gazdasági és munkapiaci körülmények között – a személyre szabott tanulás fontosságát hangsúlyozza. Egyfelől mert így elérhetők lesznek az európai oktatási célok (ahogyan ez a 2000es Lisszaboni Célkitűzésekben is áll), másfelől az egyéni jól-lét érdekében. Az iClass kifejlesztésével kapcsolatos alapvető felvetések között szerepel a következő kérdés: az általunk bemutatott modell olyan kérdések fontosságára hívja fel a figyelmet, mint például a racionális, stratégiai és megfontolt gondolkodás hanyatlása. Hangsúlyozza továbbá, hogy e modellhez feltétlenül szükség van olyan körültekintő és ön-szabályozott tanulókra, akik képesek tájékozottan választani, illetve megtervezni a saját szükségleteiknek, érdeklődésüknek és preferenciáiknak megfelelő tanulási folyamatot. Azzal, hogy az infokommunikációs technológiák (ICT) kifejlesztették a megfelelő nyomon követési, profilkészítési és mintaillesztési képességeket, az oktatók és gondolkodók több nemzedékének álmát váltják valóra. Ebben a cikkben a mellett érvelünk, hogy a személyre szabott tanulásra irányuló rendszer kidolgozásával párhuzamosan ki kell dolgozni egy pedagógiai módszertani csomagot is, éspedig három szinten. Mindazonáltal, mivel az ÖSzT céljainak megvalósítása az európai iskolákban nagymértékben a pedagógiai módszerek használhatóságán múlik, az ÖSzT-re alapozó jövőbeni fejlesztéseket célzó erőfeszítéseknek arra kell majd irányulniuk, hogy – a tanárokkal együtt végzett iskolai kísérletek kiértékelése alapján – tökéletesítsék és működőképesebbé tegyék őket.

Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.info/ files/media/media15974.pdf


7

Mustafa Ali Türker1

Stefan Zingel2

1

IES Information and Education Technologies, Törökország 2

Laboratory for Mixed Realities, Németország Az SzTK-k, pedagógiai értéktöbblet nélkül nem tekinthetők tanulási eszközöknek, legfeljebb fejlett, felhasználóbarát fájlkezelő eszközöknek.. Kulcsszavak SzTK, oktatási elméletek, önszabályozott tanulás, vizuális interfészek, kapcsolt tanulás, informális tanulás, hozzáállás, koncepciók/tervek, pedagógiai segédeszközök, iClass, RIA, program Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.info/ files/media/media15975.pdf

Formatív interfészek, mint az ön-szabályozott tanulás pedagógiai segédeszközei (scaffolding) az SzTK-kban A személyre szabott tanulási környezet (SzTK) olyan (PC- vagy webalapú) szoftver-alkalmazás, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy rendszerezhessék az oktatási forrásokat, és egyedi eredményeiket közölhessék. Habár az SzTK-k teljes mértékben alulról építkező személyes használatra szolgálnak, ennek ellenére olyan kommunikációs, illetve egyre gyakrabban, társadalmi eszközöket is tartalmaznak, amelyek előnyben részesítik a hálózati tanulási megoldásokat. Az SzTK-k tökéletesítésével összefüggő jelenlegi kutatási kérdések a következők: az ismeretek kezelése, a források elosztása, továbbá a források összegyűjtésének megbízhatósága és kiértékelése. Az SzTK-k, pedagógiai értéktöbblet nélkül nem tekinthetők tanulási eszközöknek, legfeljebb fejlett, felhasználóbarát fájlkezelő eszközöknek.. Ezek után hogyan lehetséges, hogy ez a felhasználóra irányuló eszköz olyan módon befolyásolhassa a tanulási folyamatot, hogy sokkal gyakrabban űzzenek vele értelmes és konstruktív tevékenységeket, mint a kezdetleges informális tanulással? Más szóval: vajon hogyan válhatnak az SzTK-k az ön-szabályozás pedagógiai segédeszközeivé? A cikk azt a nézetet fejtegeti – támaszkodva arra a kutatásra, miszerint a pedagógiai segédeszközöknek fontos szerepük van a magasabb rendű tanulási képességek kibontakoztatásában –, miszerint e jártasságokra fiatal felhasználók is képesek. Az iClass integrált projekt, melyet részben az Európai Bizottság 6. kutatási és technológiai fejlesztési keretprogramja finanszírozott. Habár azzal indult, hogy egy a felhasználóra irányuló intelligens segítő programot fejlesszenek ki, a projektben a pedagógiai elképzelést a harmadik évben módosították, és a továbbiakban azt a célt tűzték ki, hogy elősegítsék az ön-szabályozott egyéni tanulást a legfőbb virtuális tanulási környezetekben. Ebben a cikkben az iClass webalapú gazdag internetes alkalmazások (RIA) vizuális interfészének formatív jellemzőit fejtjük ki, mivel azok a tipikus szabályozó struktúrák jelzői. A cikkben továbbá leírjuk az egyes jelentések mögött meghúzódó szemiotikai elveket, és feltesszük azt a kérdést, vajon mi a szerepe a vizualizációnak az aktív beszoktatásban, illetve az önállóvá válásban.


8

Személyre szabott tanulási környezetek Ulf-Daniel Ehlers & Roberto Carneiro

Recommend Documents