TANTERVELMÉLET ÉS PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS ALAPJAI Tartalmi
szabályozás:
Az
oktatás
tartalmát,
tananyagát
meghatározó
tantervek,
tankönyvek,
vizsgakövetelmények és más dokumentumok (pl. útmutatók), valamint megvalósításuknak irányítási rendszere.
Centralizált tartalmi szabályozás: Az iskolai oktatás tantervi dokumentumainak, azok fejlesztésének meghatározása törvénykezés és más központi, jogi, hivatali előírások útján hozott döntésekkel.
Decentralizált tartalmi szabályozás: Oktatásirányítási rendszer, amelyben a tantervi döntéseket a helyi autonómia, és oktatáspolitika keretében az iskola tevékenységét meghatározó, befolyásoló helyi tényezők, igények alapulvételével maguk az intézmények hozzák.
Kétpólusú tartalmi szabályozás: Az oktatás tartalmának meghatározását, bevezetését, gyakorlati megvalósítását irányító rendszernek az a modellje, amelyben a központi és a helyi szabályozás egyaránt döntőszerepet tölt be. (Magyarországon ez van most jelenleg.)
Tanterv: Az oktatás tartalma kiválasztásának, elrendezésének, feldolgozásának koncepciója, az oktatásirányítás eszköze. „A kitűzött nevelési és oktatási céloknak, meghatározott tanulási követelményeknek megfelelően elrendezett műveltségi anyag és tanulási tevékenységterv dokumentuma.” (Köznevelés1993. 49. 7. sz. 9. o.)
Curriculum: A tanítás-tanulás folyamatterve a célkitűzéstől az értékelésig.
Központi tanterv: Központilag (Minisztérium) kiadott vagy kihirdetett tanterv.
Magtanterv: (core curriculum) Az iskolai műveltségtartalom egységes, közös, központi, minden tanuló számára nélkülözhetetlennek ítélt alapjait tartalmazó tanterv, amely lehet alaptanterv, vagy kerettanterv. (Az éppen aktuális!!!)
Magyarországon három szintű: A tantervek felülről lefelé: o Alaptanterv: Az a tantervtípus, amely egy adott iskolarendszeren belül, minden tanuló számára elsajátítandó tudás alapvető követelményeit, „magját” foglalja magában.
Gazdag tankönyv- és programpiacot feltételez
Lehetővé teszi a differenciálást
Az érdekeltek közötti konszenzus teremtésére törekszik.
1
o Kerettanterv: Az a tantervtípus, amely adott iskolatípusra vonatkozóan felvázolja az egységesen érvényes, illetve ajánlott célokat, lényeges tananyagokat, műveltségi területeket vagy tantárgyakat, követelményeket, óraterveket.
Jelenleg minden évfolyamra érvényesen kettő van központilag kihirdetve (egy sima és egy emelt, amiből lehet választani)
központi legitimáció – Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) készítette
o Pedagógiai program: Egy-egy intézmény tanulóira érvényes tanterv Magyarországon, amelynek elemei az érvényes közoktatási törvény által meghatározottak. (A kerettanterven felül 10 % helyi sajátosságot tartalmaz – népművészet, nemzetiségi)
Nevelési program: Magyarországon a pedagógiai program része az 1993-as Közoktatási törvény alapján, az intézmény nevelő-oktató munkáját meghatározó és irányító értékeket, célokat, alapelveket rögzíti.
Helyi tanterv: Magyarországon a pedagógiai program része, az intézmény nevelőoktató munkáját részletezi, megadja
a tananyagot (tantárgyakra és évfolyamokra bontva)
a követelményeket
a taneszközök listáját
az értékelés módszereit.
Tantervi mikrostruktúra: Egyes témakörök belsőrendszere, amelyet a tanmenet, az óravázlat bont ki. o Óraterv: Meghatározza egy iskola tantárgyainak és ezek óraszámainak elosztását az évfolyamok között a képzés egész időtartamára vonatkozóan.
Tanmenet: Egy tantárgy adott tanulócsoportra szóló oktatási terve, melyet a pedagógus készít a tanév elején, és amely tartalmazza o a tantárgy főbb célkitűzéseit o követelményrendszerét o a tananyagot, az egyes tartalmi egységek feldolgozására fordítandó óraszámot o a tantárgyak közti koncentráció lehetőségeit o szükséges taneszközök listáját.
Óravázlat: Tartalmazza az adott tanítási óra konkrét o személyre szóló feladatait, tevékenységformáit o felhasználandó eszközeit o pontos időbeosztását.
2
Tantervek tipizálásának 2 fajtája van:
Általánosan művelő tanterv: Kultúraközpontú műveltséget, klasszikus eszményeket közvetítő, tudományközpontú tanterv.
Társadalomközpontú
tanterv:
Civilizatórikus
műveltséget
megragadó, a jelenre reflektáló, alkalmazásközpontú tanterv. Báthory szerint a tantervi művetségkép-változás: Megjelent, majd a század utolsó harmadában egyre nagyobb jelentőségű lett az integratív szemlélet és a társadalmi valóságból való kiindulás a tervezésben. Tantervi célrendszer: o Tantervi célok: A tanítási-tanulási folyamat különböző szinteken, és időtartamokra meghatározott értelme, iránya és törekvése a gyermek személyiségének fejlődése érdekében. o Tantervi feladatok: Az iskola, a pedagógusok teendői a tantervi célok megvalósítása és a tantervi követelmények elérése érdekében. A nevelési folyamat főtartalma és a nevelési folyamat irányítóinak tevékenysége. o Tantervi követelmények: A folyamat egyes szakaszainak végére milyen ismereteket, készségeket, képességeket, attitűdöket és magatartásformákat kell a tanulókkal elsajátíttatni. A tanulók tervezett fejlődésének legfontosabb területei, szintjei. o ismeret (lexikális) o képesség (tevékenység, művelet – pl. olvasás) o motívum (attitűd, szokás, érték)
●
●
●
Az első három nem látható, csak a viselkedést tudjuk mérni.
●
●
●
o viselkedés (megfigyelhető viselkedés, produktum). Egyéb a tantervhez kapcsolódó fogalmak: Webbing, hálótervezés: A tantervi tartalmak elrendezésekor tematikus háló, tanulói aktivitás és elvárt eredmény kapcsolódik egymáshoz. Kereszttanterv: Közös követelmények, amelyeknek a korszerű műveltség elengedhetetlen részeként át kell hatniuk az iskolai oktatás valamennyi területét. Rejtett (látens) tanterv: Összefoglalóan mindazok a pszichikus képződmények, amelyeket szervezett, intézményes tanulás keretében sajátítunk el, ám amely tartalmak nincsenek hivatalos tantervben megfogalmazva. Oktatási programcsomag: Egy adott céllal létrejövő teljes eszközrendszer, amely a különféle taneszközök mellett magában foglalja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítőeszközöket is.
Nevelési-oktatási program: A 2011-es Köznevelési törvény és a NAT 2012 terminológiájában oktatási programcsomag, amelyhez tanártovábbképzés, és támogatás kapcsolódik. 3
Tananyag: Az oktatás és a tanulás kiválasztott, elrendezett tudásanyaga.
Tananyag-elrendezés: Didaktikai értelemben a globálisan megjelölt műveltségi tartalom tananyaggá szervezése, a tantárgyi rendszer kialakítása, tantárgyakra osztása, az erre vonatkozó elrendezési elvek tananyagbeosztás, tantervtípusok, tantárgytípusok stb. tisztázása. o Gyűjteményes tanterv: A műveltségi anyag megszervezésének egyik módja: önálló, elkülönült
tantárgyakba
rendezve;
az
összehangolt
részek
egyértelmű,
világos
elhatárolásával és az átfedések kiküszöbölésével. o Integrált tanterv: A műveltségi anyag megszervezésének egyik módja: a tantárgyak széttagoltságát meghaladó, valamilyen rendezőelv (pl. a diák érdeklődése, tapasztalata) alapján kialakított nagyobb egységekben feloldó rendszere, amelyben problémakörök, tanulói tevékenységek, átfogó ismeretkörök állnak középpontban.
A tananyag szerkezeti differenciálása (Báthory által elkülönített szintek) o
minimális kompetencia – Minden tanulónak leginkább az első hat évfolyamon megadandó tudás.
o iskolai tananyag – A helyi igényeket és szükségleteket leképező tudástartalmak o törzsanyag – A tantárgyi alapműveltség, társadalmilag releváns közös műveltség. o
egyéni tananyag – A differenciált fejlesztéshez kapcsolódó, tanári, tanulói meghatározású tudástartalmak
a tantervi elrendezést jelölő terminusokat o Ismétlés nélkül egymásra épülő tananyagelemek - lineáris o Ismétléssel, de egyre bővebben és mélyebben tárgyalt tananyagelemek – koncentrikus o Ismétléssel, a tananyagot egyre magasabb szinten és más összefüggésrendszerben tárgyaló tananyagelemek – spirális o Egymásra épített témák, egyre bővülő képességfejlesztéssel, időkerettel az alaposabb feldolgozásra – teraszos
Tantárgy: A tanulók életkorának, teljesítőképességének megfelelően felépített ismeretkör, amelyet hagyományos értelmezés szerint az egyes tudományok, művészetek műveltségi anyagából szakemberek állítanak össze, figyelembe véve a pedagógiai és pszichológiai szempontokat. Tanóra: Az oktatás alapvető, de nem kizárólagos szervezeti formája. Projekt-módszer: A tanulók érdeklődésére, tanárok és diákok közös tervező és kivitelező tevékenységére építő oktatási módszer és ismeretelméleti koncepció, amely a megismerő folyamatot olyan komplex feladatok – projektek – sorozataként szervezi meg, amelyek középpontjában egy, többnyire gyakorlati természetű, a mindennapi élethez kapcsolódó probléma áll. Epocha: Hosszabb időszakaszon keresztül napi rendszerességű blokkokból álló zárt egységek rendszere, rendszerint az alaptantárgyak feldolgozásának kerete.
4
Tantervi értékelés: A tanterv, elméleti és/vagy gyakorlati elemzésén alapuló minősítése fejlesztés céljából, esetenként új tanterv készítéséhez szükséges tanulságok nyerése érdekében. o Koherencia: A tanterv megfelelése saját nevelési filozófiájának. o Konzisztencia: A tanterv felépítésének következetessége, egységessége minden szinten. o Kongruencia: A tanterv használhatósága, megvalósíthatósága, hatékonysága.
5
PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS ALAPJAI Pedagógiai értékelés: A pedagógiai információk szervezett és differenciált visszajelentésének elmélete és gyakorlata. Célja: az oktatás rendszerének javítása, optimalizálása. o Információk az oktatás szintjeiről: a. Tanulói értékelés b. Tanítási-tanulási folyamat értékelése c. Osztályértékelés d. Intézményértékelés e. Országos felmérések f. Nemzetközi mérések o Szervezett jelleg: célok – tanulási tapasztalatok – értékelés hármasa közötti oda-vissza kapcsolat, visszacsatolás. o Differenciált jellege: A tanítási-tanulási folyamat minden területére kiterjed. o Diagnosztikus értékelés: a tanár tájékoztatását szolgálja valamely nagyobb tartalmi-tematikus egység tanításának megkezdése előtt; célja a tanuló előzetes tudásának feltárása. o Formatív
értékelés:
a
tanítási-tanulási
folyamat állandó kísérője; célja a megerősítés, illetve
a tanulási hibák
és nehézségek
differenciált feltárása, amely lehetővé teszi a javítást és a pótlást. o Szummatív értékelés: a tanulási folyamat befejezésekor alkalmazzák; célja az elért tudásállapot rögzítése, az induló tudásállapothoz, valamint a kitűzött tanulási célokhoz való viszonyítása. Az értékelés fajtái: o Normaorientált értékelés: a tanulók teljesítményeit egy kiválasztott populáció teljesítményének átlagához (norma) viszonyítják. o Közepesen nehéz feladatok készítése jellemzi. o A teljesítmények rangsorolhatók o Kritériumorientált értékelés: a tanulók eljesítményeit a tanulási követelményekből kiindulva, azokhoz viszonyítva határozzák meg. 6
Mérés: az adatgyűjtés követően számszerűsítjük a tanuló viselkedését, produktumát előre meghatározott kritériumok és szempontok szerint. -
a vizsgált tulajdonságot egy mérőeszközön rögzített skálához igazítjuk
-
a mérés eredményeként számszerűsített értéket kapunk, s döntést kell hozni, aminek következménye van. Mindig viszonyítás referenciapontokhoz, követelményekhez.
Mérőeszközök: o Kérdőív - attitűdöt, szokást, viselkedést vizsgálunk – affektív o Megfigyelés - adatfelvételi és kiértékelési útmutatók o Teszt - Tudásszintet és képességet vizsgálunk. o teljesítménytesztek (tantárgyi tudás, dolgozat) o tulajdonságtesztek (mire lesz képes a tanuló – továbbtanulási előrejelzés) o képesség-vizsgáló tesztek (induktív, deduktív gondolkodás) Teszt: olyan vizsgálati mód, amelynek egyértelmű megoldása van, pontosan elhatárolt képességeket, illetve készségeket vizsgál, és a kapott eredmények kvantifikálhatók, és standardizálhatók. o Item: a teszt legkisebb önállóan értékelhető eleme. o Tesztfeladat: egy gondolatmenettel megoldható, összetartozó itemek együttese. o Szubteszt: a teszt valamely egységként kezelhető része. Feladatok elkülöníthető csoportja o Ismeret-jellegű tudáselemek: körébe tartoznak a képzetek, a fogalmak, a tények, a definíciók, a szabályok, a leírások, a törvényszerűségek és az elméletek. o Képesség-jellegű tudás: körébe tartoznak a készségek, a jártasságok és az általános képességek. Feladattípusok: Feleletválasztó feladatok: megoldásuk során a tanulók kész, előre megadott válaszok közül választják ki a megfelelőt. Feleletalkotó feladatok: a választ a tanuló alkotja meg, nem pedig a felkínált lehetőségek közül választ. Az alkalmazási kritérium követelményszintjei -
felismerés (válaszadás megadott elemekkel): alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése – zárt/feladatválasztó típus – rövid válasz
-
kapcsolás (válaszadás önállóan alkotott elemekkel): kiegészítés, teljes válasz – nyílt/feleletalkotó – rövid válasz, hosszú válasz, esszé
-
kivitelezés (módosult/új információ létrehozása): kiegészítés, teljes válasz – nyílt/feleletalkotó 7
-
értelmezés (fogalom jelentésének, szabály működésének szemléltetése): teljes válasz
–
nyílt/feleletalkotó Nyílt kérdések: olyan kérdések, amelyekre az alany tartalmilag szabadon adhatja meg válaszát, a behatárolás legfeljebb terjedelmi lehet. Zárt kérdések: olyan kérdések, amelyek megválaszolása során az alanyt döntési helyzetbe hozzuk; a helyesnek ítélt választ ki kell választania, megállapításokat értékelnie, esetleg rangsorolnia. Pontozás: Súlyozás: olyan eljárás, amelynek során a feladatelemekhez különböző pontszámokat rendelünk a tudáselemek fontossága és/vagy a nehézsége szerint. Nyerspont: A tanuló által helyesen megoldott itemek pontértékeinek összessége, amelyből különböző transzformációkkal kifejezőbb pontszámokat származtathatunk. Összpontszám: a tesztet alkotó itemek pontértékeinek összessége. Ekvivalens tesztváltozatok: olyan tesztek, amelyek különböző feladatokat tartalmaznak, de arányosan válogatva ugyanabból a feladathalmazból. Meghatározott valószínűséggel egymás helyettesítésre használhatók. Standardizálás: a teszt felvétele statisztikailag reprezentatív mintán, majd az eredmények alapján a nyerspontok átszámítása standard skálára o célja: hogy eltérő nehézségű teszteket közvetlenül össze tudjunk hasonlítani o statisztikailag reprezentatív populációt választanak. Jóságmutatók: o Adatfelvételi objektivitás: akkor teljesül, ha a teszteredmény független az adatfelvevő személytől. o Értékelési objektivitás: akkor teljesül, ha a teszteredmény független a tesztek javítását, kódolását és értékelését végző személytől. o Interpretációs objektivitás: akkor teljesül, ha a teszteredmény független az eredmények felhasználásától, értelmezésétől. o Reliabilitás: a teszt megbízhatóságát jelenti; azt fejezi ki, hogy a teszt mennyire jól méri azt, amit mér. o Validitás: Jóságmutató, a teszt érvényességét jelenti; azt fejezi ki, hogy a teszt valóban azt méri-e, aminek a mérésére felhasználjuk. (A reliabilitás és a validitás kapcsolata: 0 ≤ 𝑣𝑎𝑙 ≤ 𝑟𝑒𝑙 ≤ 1) o Ha a reliabilitás magas, a validitás lehet magas vagy alacsony. o Ha a reliablitás alacsony, akkor a validitás is csak alacsony lehet.
8
o (reliabilitás magas és validitás alacsony – ha pl. hőmérővel mérjük az asztal hosszát, de ilyen volt a Rigó utcai nyelvvizsga nyelvtan tesztje is) Tudásszintmérő tesztek: Ismeret-jellegű tudás vizsgálatára alkalmas mérőeszközök. Képességvizsgáló tesztek: Irányulhatnak általános értelmi tulajdonságok vizsgálatára, mint pl. az intelligencia, a kreatív gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, és mérhetnek speciális képességeket is, mint pl. a zenei, a verbális képességek stb. Egyéb fogalmak: Ankét módszer: az írásbeli kikérdezés egyik változata; kérdőív segítségével történő kikérdezés, amely a kérdésektől függően vélemények, tanult ismeretek felderítésére alkalmas. Hipotézis: Olyan elméletileg megfogalmazott tétel, amely empirikus eszközökkel igazolható vagy elvethető Populáció (alapsokaság): azon személyek összessége, akikre a kutatás eredményeit vonatkoztatni szándékozunk. Reprezentativitás: a vizsgálatba bevont személyek (minta) a kutatás szempontjából fontos jegyekben tükrözik a populáció egészét és ez statisztikai eljárásokkal is bizonyítható Taxonómia: Olyan besorolási lehetőséget nyújtó rendezést, ahol a végzendő gondolkodási művelet fokozatosan magasabb rendű. Az ilyen rendszer úgy épül fel, hogy feltételezi: aki a magasabb rendű gondolkodási műveletre képes az adott tartalmon, az alacsonyabb szintűeket biztosan meg tudja oldani. Követelményszintek: Kognitív terület
Affektív terület
Pszichomotoros terület
Ismeret
Befogadás
Utánzás
Megértés
Válaszadás
Külső vezérlés (jártasság)
Alkalmazás
Értékek kialakulása
Belső vezérlés (készség)
Analízis
Értékrendszer
Interiorizáció (képesség)
Szintézis
Jellem
Értékelés
.
9
Attitűdvizsgálat: az írásbeli kikérdezés egyik változata; a viszonyulások feltárását a kérdőívben elhelyezett attitűdskálák és/vagy intenzitás-kérdések szolgálják. o Differenciális skála: olyan attitűdskála, amelyben az attitűdállításokhoz skálaértékeket rendelnek (0-11 intervallumban); egy személy attitűdjének skálaértéke azoknak a kijelentéseknek a középértéke, amelyekkel egyet értett. o Összegző skála: olyan attitűdskála, amellyel a személyek attitűdje közvetlenül skálázható; típusa a Likert skála, amely az egyetértés vagy egyet nem értés különböző mértékének kifejezésére alkalmas 5, 7, 9 fokozatú skálán. o Kumulatív skála: olyan attitűdskála, amellyel az attitűdállítások és a személyek attitűdjei közösen skálázhatók; típusa a Guttman-féle perfekt skála, amelyben a magasabb értékű, nagyobb súlyú állítás igenlése, teljesülése maga után vonja az alacsonyabb értékű, kisebb súlyú állítás teljesülését is.
10
Értékelés az osztálytermi gyakorlatban Énkép: Azon tulajdonságok összessége, amelyeket a személy magával szemben igaznak tart. Kognitív disszonancia: Kellemetlen feszültséggel járó állapot, melyet akkor élünk át, ha tudatunkban két tartalom ellentmondásba kerül, ekkor önigazolást keresünk. Müller-Lyer-illúzió: az észlelés bizonytalanságának egyik formája, amelyben eltérítő hatások következtében különböző módon észleljük ugyanazt a jelenséget. Haloeffektus: a személyészlelés jellegzetes torzítása, amelyben néhány pozitív vagy negatív vonás alapján értékelünk egy másik személyt oly módon, hogy az elsőként megfigyelt vonásokat kiterjesztjük a megítélendő személy összes tulajdonságára. Pygmalion-effektus: Az önmagát beteljesítő jóslat jelenségkörébe tartozik, mely az elvárások valóságalakító hatását jelöli: a másik ember sokféle tényező által torzított megismerése alapján elvárások fogalmazódnak meg, amelyek a sugallt információknak megfelelően ténylegesen bekövetkező eseményekké, cselekvésekké válnak a partner viselkedésében. Attribúcióelmélet: az értékelés során elért teljesítménytől függően tulajdonítunk okot. Szöveges értékelés: Szöveg formájában megfogalmazott, részletesen kifejtett, tartalmában komplex, a fejlődést elősegítő értéklet. Vizsga: előre meghirdetett követelmények és előzetesen tisztázott módszerek szerint lebonyolított mérésiértékelési eljárás. Prediktív validitás: a szelekciós eljárások egyik jóságmutatója, amely a továbbtanulási alkalmasságot jelzi előre. Külső értékelés: Olyan értékelési eljárás, melyben az értékelők nem vettek részt a teljesítmény létrehozásában és az adott értékelési szintnél magasabb szint elvárásaihoz viszonyítva értékelik az elért eredményeket. Belső értékelés: Olyan értékelési eljárás, melyben a teljesítmény létrehozásában részt vett személyek végzik az értékelést és a saját célokhoz viszonyítva értékelik az elért eredményeket. Fejlesztő értékelés: A tanulók fejlődésének és tudásának gyakori, interaktív módon történő értékelését jelenti; célja, a tanulási célok meghatározása és a tanítás azokhoz igazítása.
11
Intézményértékelés: Folyamatosan végzett személyes felelősségvállalásra ösztönző visszajelentési forma egy intézmény elért teljesítményéről, a működés jellemzőiről. Cél: az iskolát használók informálása és a külső elszámoltathatóság. Oktatás minőségének dimenziói: o Hatékonyság: az oktatás költségei arányban/összhangban vannak a teljesítménnyel o Eredményesség: milyen tényezők hogyan segítik elő az oktatási teljesítmény növelését o Méltányosság (equity): Olyan oktatási környezetre vonatkozik, amelyben az egyéneknek módjukban áll, hogy képességeik és tehetségeik alapján fontoljanak meg választási lehetőségeket és hozzanak döntéseket o Pedagógiai hozzáadott érték: Az iskola egy adott időtartam alatt mit (mennyit) ad hozzá a tanulók tudásához valamely jól definiált területen. Intézményellenőrzés: Alkalomszerűen, egyes kijelölt személyek által végzett értékelési forma egy intézmény hibáinak megtalálása, a szankcionálás vagy jutalmazás céljából. Q7 modell: A közoktatás sajátosságait figyelembe vevő intézményértékelési modell.
12
Rendszerszintű értékelés: olyan értékelési szisztéma, melynek keretei közt egy reprezentatív mintán a tanulók tudását, képességeinek állapotát, gondolkodását standardizált tesztekkel mérik. Cél: az eredményekből következtetéseket vonnak le a populációra, és az egész oktatási rendszerre vonatkozóan. Szakértelem (expertise): Az adott szakterület által meghatározott konkrét ismeretek, készségek és képességek együttese, amely teljes mértékben tartalomfüggő és nem vagy csak nagyon szűk korlátok között transzferálható. Műveltség (literacy): Az adott kultúrában releváns, felhasználható készségek, képességek, ismeretek összessége, társadalmilag értékes tudás, amely közepes mértékben tartalomfüggő, bizonyos határok között transzferálható. Monitor-típusú felmérések: Négy öt évente ugyanazt a tanulói populációt mindig azonos műveltségi területen vizsgáló felmérések a teljesítmények időbeli változásának, a teljesítménytrendek tanulmányozása céljából.
Nemzetközi mérések: PIRLS – szövegértés – 4. évfolyam – 5 évente TIMS – matematika és természettudományok – 4. és 8. évfolyam – 3 évente PISA – szövegértés, matematika, természettudományok – 15 évesek (7.-10. évfolyam) Magyarországi mérések Diagnosztikus mérés: alsó tagozat Kompetenciamérés: 6., 8., 10. évfolyam – évente
13
