Táblázatkezelés alapjai

Excel XP

Táblázatkezelés alapjai

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ..................................................................................................................................... 1 TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI...................................................................................................................... 2 TÁBLÁZATKEZELŐ PROGRAMOK SZOLGÁLTATÁSAI ............................................................................................. 2 AZ EXCEL MUNKAKÖRNYEZETE ................................................................................................................ 2 MUNKAKÖRNYEZET TESTRESZABÁSA ................................................................................................................. 3 MUNKAFÜZET FELÉPÍTÉSE .......................................................................................................................... 4 HIVATKOZÁS CELLÁKRA .................................................................................................................................... 4 MOZGÁS A TÁBLÁZATBAN .................................................................................................................................. 5 TARTOMÁNYOK ................................................................................................................................................. 5 HIVATKOZÁS TARTOMÁNYOKRA ........................................................................................................................ 5 TARTOMÁNYOK KIJELÖLÉSE ............................................................................................................................... 5 SOROK, OSZLOPOK KIJELÖLÉSE ........................................................................................................................... 6 TÖBB TARTOMÁNY KIJELÖLÉSE .......................................................................................................................... 6 ADATOK BEVITELE, MÓDOSÍTÁSA, TÖRLÉSE ......................................................................................... 7 ADATOK BEÍRÁSA .............................................................................................................................................. 7 ADATTÍPUSOK EXCELBEN .................................................................................................................................. 7 Szám adattípus.............................................................................................................................................. 7 Szöveg adattípus ........................................................................................................................................... 7 Logikai érték adattípus.................................................................................................................................. 8 ADATOK MÓDOSÍTÁSA ....................................................................................................................................... 8 ADATOK TÖRLÉSE .............................................................................................................................................. 8 ADATOK FELÜLÍRÁSA......................................................................................................................................... 8 TÁBLÁZATOK FORMÁZÁSA.......................................................................................................................... 9 CELLÁK FORMÁZÁSA ......................................................................................................................................... 9 Alaki formázás.............................................................................................................................................10 Tartalmi formázás........................................................................................................................................10 KÉPLETEK SZERKESZTÉSE .........................................................................................................................12 SZÁMÍTÁSOK A TÁBLÁZATBAN ..........................................................................................................................13 ADATOK MÁSOLÁSA, ÁTHELYEZÉSE...................................................................................................................13 KÉPLETEK MÁSOLÁSA, ÁTHELYEZÉSE ................................................................................................................13 KÉPLETEK MÁSOLÁSA SZOMSZÉDOS CELLÁKBA .................................................................................................14 AUTOSUM IKON HASZNÁLATA ...........................................................................................................................14 KÖRKÖRÖS HIVATKOZÁS ...................................................................................................................................15 TOVÁBBI ÖSSZESÍTŐ FÜGGVÉNYEK ....................................................................................................................16 HIVATKOZÁSOK LEKÖTÉSE, ABSZOLÚT HIVATKOZÁS ..........................................................................................16 DIAGRAMOK....................................................................................................................................................17 DIAGRAM RÉSZEI ..............................................................................................................................................17 DIAGRAMOK KÉSZÍTÉSE ....................................................................................................................................18 ELKÉSZÍTETT DIAGRAM UTÓLAGOS FORMÁZÁSA ................................................................................................22 NYOMTATÁS, NYOMTATÁSI BEÁLLÍTÁSOK............................................................................................23 ÖSSZETETT FELADATOK ....................................................................................................................................26

Prompt Számítástechnikai Oktatóközpont

1

Excel XP


Táblázatkezelés alapjai Az EXCEL XP táblázatkezelő program a Microsoft nevű szoftvergyártó cég irodai alkalmazásokat magába foglaló programcsomagjának, az Office-nak része. A program neve utáni XP betűszó (eXPerience: tudás, tapasztalat) a cég által kiadott szoftverváltozatok (verziók) megkülönböztetésére szolgáló jelölés. Az XP egyébként már a tizedik generációja az Excelcsaládnak (10.0-ás verzió).

Táblázatkezelő programok szolgáltatásai A táblázatkezelő programok nagymennyiségű, főként számadat táblázatos formában való tárolására, feldolgozására alkalmas szoftverek. Lehetőséget biztosítanak a tárolt adatok esztétikus formában történő megjelenítésére, szemléletes diagramokon történő ábrázolására. Egyszerűbb összesítések, kalkulációk számára készíthetünk saját képleteket, összetettebb feladatok (statisztikák, kimutatások, elemzések) elvégzésére pedig használhatunk a programba beépített, egy-egy művelet elvégzésére célirányosan kifejlesztett függvényeket. Emellett a program lehetőséget biztosít nyilvántartások készítésére, és kezelésére is.

Az Excel munkakörnyezete A program elindítása után (Start / Programok / Microsoft Excel) a következő képernyő fogadja a felhasználót: címsor

menüsor

névmező

eszköztárak

szerkesztőléc oszlopazonosítók

sorazonosítók munkalapfülek

állapotsor

munkaablak


2

Excel XP


Munkakörnyezet testreszabása Mielőtt érdemi munkába kezdenénk, érdemes néhány beállítást megtenni annak érdekében, hogy a program még inkább kezelhetővé váljon. Ezek a következők: Az Office programcsomag programjai, így az Excel is ún. testreszabott menüket tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy egy menü lenyitásakor nem jelenik meg az összes elérhető menüpont, hanem először csak a gyakran használt, ill. legutoljára használt menüpontok, majd kis idő elteltével jelenik csak meg az összes menüpont. Ez a beállítás a kevesebb gyakorlattal rendelkező felhasználókat inkább csak összezavarja, ezért célszerű kikapcsolni. Egy másik zavaró beállítás, hogy az alapból a képernyőn megjelenő, Szokásos és Formázás eszköztár egy sorban helyezkedik el, és ez (főleg kisebb méretű képernyőkön) azt eredményezi, hogy mindkét eszköztár „csonkán” jelenik meg, nehézkessé téve a rajtuk elhelyezkedő ikonok használatát. Módosítsuk a fent említett két alapbeállítást az  Eszközök / Testreszabás… párbeszédablak Beállítások lapján.


3

Excel XP


Munkafüzet felépítése Az Excelben készített állományokat munkafüzetnek nevezzük. A füzet elnevezés találó, hiszen valójában táblázatokat tartalmazó lapok, ún. munkalapok gyűjteményét kezeli egy állományként a program. A munkalapokra nevükkel hivatkozhatunk (alapértelmezett nevük sorra: Munka1; Munka2; Munka3; stb.), a munkalapok között váltani legegyszerűbben az őket azonosító munkalap-fülekre történő kattintással lehet. Új munkalapok helyezhetőek el a munkafüzetben, ha bármely munkalapfülre helyi menüt kérünk, és ott a Beszúrás menüpontot választjuk. (Helyi menüt az egér jobb gombjának lenyomásával tudunk kérni.) Lap törlése hasonló módon helyi menüből a Törlés menüpont kiválasztásával történhet. Vigyázzunk, a munkalapok törlése nem visszavonható, végleges érvényű művelet, és természetesen a munkalapon lévő összes adat elvesztésével jár! A munkalapok teljesen egyforma felépítésűek, sorokba és oszlopokba rendezett cellákat tartalmaznak. A cella a táblázat elemi egysége. A munkalap mindig tartalmaz egy darab ún. aktív cellát. Ezt a többitől jól látható fekete körvonal különbözteti meg. Bármely cellát aktívvá tehetjük, ha egérrel kattintunk rajta. Kijelölésre a képen látható fehér kereszt alakú kijelölő-kurzor szolgál. A sorokat pozitív egész számok, míg az oszlopokat az angol ABC nagybetűi azonosítják. Ezek az azonosítók a munkaterület bal szélén, ill. annak tetején jelennek meg. Egy munkalap 65536 sort és 256 oszlopot tartalmaz. Mivel az angol ABC csak 26 betűt tartalmaz, a 27. oszloptól két betű (AA; AB; AC; …; BA; BB; BC) azonosít egy-egy oszlopot. Ezt a vízszintes gördítősávot használva ki is próbálhatjuk.

Hivatkozás cellákra Bármely cella helyzetét egyértelműen meghatározza, hogy mely oszlopban és azon belül hányadik sorban helyezkedik el. Pl.: a második oszlop második sorában lévő cella címe B2. Ha belekattintunk ebbe (illetve bármely) cellába, akkor a hivatkozás a Név-mezőben (Név mező) is látszódni fog.


4

Excel XP


Mozgás a táblázatban A következő táblázatban összefoglaltuk, hogy mely billentyűk ill. billentyű-kombinációk segíthetnek megváltoztatni az aktív cella helyzetét. Kurzormozgató ↑ ill. ↓ Kurzormozgató → ill. ← Ctrl + Home Ctrl + ↑ ill. Ctrl + ↓ Ctrl + → ill. Ctrl + ←

Egy cellával fel ill. lefelé Egy cellával jobbra ill. balra Munkalap kezdő (A1) cellájába A munkalap első ill. utolsó (65536) sorába A munkalap első (A) ill. utolsó (IV) oszlopába

Tartományok Egymás melletti cellákat tartalmazó táblázatrészt sok esetben célszerűbb külön egységként kezelni. Erre az Excelben a tartomány elnevezést használják.

Hivatkozás tartományokra Az ábrán látható kilenc, vastag vonallal körberajzolt cella tekinthető egy tartománynak. Ezt a tartományt egyértelműen azonosíthatjuk, ha megadjuk két szemközti csúcsában lévő cella – nevezzük kezdő és záró cellának – címét a korábban megismert módon. (Írásban a kezdő és zárócella címét kettősponttal elválasztva kell megadni.) A képen látható tartományt tehát a B2:D4 hivatkozással lehet azonosítani.

Tartományok kijelölése Tartományok kijelölése történhet úgy, hogy lenyomott bal egérgombbal mozgatjuk az egeret a kijelölendő tartomány egyik sarkától a szemközti sarkáig, majd ott felengedjük az egérgombot. A kijelölt terület egyik cellája fehér marad, mert ez a munkalapon az aktív cella. Nagyobb tartományok kijelölésére egy másik megoldás lehet, ha belekattintunk a cellahalmaz egyik sarkába, majd a SHIFT billentyű nyomvatartása mellett a szemközti sarkába. (A képen látható tartomány esetében kattintás a B1-es cellán, majd a SHIFT nyomvatartása mellett kattintás a D4-es cellán.)


5

Excel XP


Sorok, oszlopok kijelölése Egy teljes sor vagy oszlop kijelölése a sorazonosítón ill. az oszlopazonosítón történő kattintással történhet.

Több sor vagy oszlop kijelölése hasonló módon történik, a bal egérgomb nyomvatartása mellett az egér mozgatásával.

Több tartomány kijelölése Ahhoz, hogy egymással nem összefüggő tartományokat ki tudjunk jelölni, meg kell akadályozni, hogy az előző kijelölés feloldódjon. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a megismert módon kijelölünk egy tartományt, majd a CTRL billentyű nyomvatartása mellett jelöljük a következő tartományokat.


6

Excel XP


Adatok bevitele, módosítása, törlése Adatok beírása Adatok beírásához álljunk bele egy cellába, majd egyszerűen kezdjünk el a billentyűzeten gépelni. A bevitt adat látszólag két helyre íródik, a cellába, és a táblázat felett lévő ún. Szerkesztőlécbe. Fogadjuk el azonban, hogy az általunk beírt adat egyelőre csak a szerkesztőlécben van. Ahhoz, hogy innen tényleges helyére a cellába kerüljön, a szerkesztőléc előtt lévő „zöld pipára” (Beírás) kell kattintani, vagy lenyomni az ENTER esetleg a TAB billentyűt.

Figyeljük meg, hogy amíg a Beírás gombra kattintva visszük be az adatot, az aktív cella helyzete nem változik, addig az ENTER leütése után az aktív cella lefelé mozdul el, ill. a TAB leütésekor az aktív cella jobbra mozdul. Ezt kihasználhatjuk ha az adatokat sorban egymás mellé vagy egymás alá akarjuk bevinni. Ha valamilyen okból mégsem akarjuk, hogy az adat a cellába bekerüljön, nyomjuk meg a „piros X” (Mégse) gombot, vagy üssük le az ESC billentyűt. Bármelyik megoldást használjuk, a Beírás ill. a Mégse gombok el fognak tűnni a Szerkesztőléc elől. (Megjegyzés: amíg a fent említett két ikon a Szerkesztőléc előtt látszik, addig a cella ún. szerkesztési állapotban van, ilyenkor sok menüpont és eszköz inaktív.)

Adattípusok Excelben A cellákba bevitt adatokat a program értelmezi, és ennek megfelelően kezeli. Három adattípust különböztet meg, ezek: szöveg, szám és logikai érték.

Szám adattípus Ha a begépelt adat csak számjegyeket, illetve negatív előjelet (kötőjel a szám előtt), esetleg egy helyen a a számjegyek közt tizedes jelet tartalmaz, akkor az Excel számként kezeli, beírás után alapértelmezés szerint a cella jobb oldalára igazítja. Szám beírásakor nem szabad mértékegységet (pl.: db, kg, cm, stb.) begépelni! Kivétel ez alól a százalék bevitele, ilyenkor a szám után szóköz nélkül begépelhetjük a százalékjelet. A tizedesjel begépelése mindenképpen a számjegy billentyűzetről történjen (ne használjuk az írógép billentyűzet pont, illetve veszző karaktereit erre a célra)!

Szöveg adattípus Ha a cellába beírt adat számokon kívül egyéb karaktereket is tartalmaz, az Excel szövegként értelmezi, és alapértelmezés szerint a cella bal szélére igazítja. Cellán belül több sorba az ALT+ENTER billentyűkombinációt használva írhatunk.


7

Excel XP


Logikai érték adattípus Az „igaz” és a „hamis” szavakat nem szövegként értelmezi a program. Ezt a két szót, mint logikai értéket kezeli az Excel, beírásuk után a cella közepére igazítva, nagybetűs írásmóddal jeleníti meg.

Adatok módosítása Adatok módosításához bele kell kattintani a módosítani kívánt cellába, majd a szerkesztőlécbe kattintva kell a változtatásokat végrehajtani. Megfigyelhetjük, hogy a szerkesztőléc előtt a belekattintás pillanatában újra megjelenik a „zöld pipa” és a „piros X”, azaz ismét szerkesztési állapotba kerül a cella. A módosítások érvényesítéséhez ugyanúgy kell eljárnunk, mint ha új adatot vittünk volna be.

Adatok törlése Törlés legegyszerűbb módja, ha kijelöljük a törlendő cellákat, és leütjük a DELETE billentyűt. Kipróbálhatjuk ugyan a helyi menüből is a törlést, d evigyázzunk, hogy a helyi menüben lévő Delete menüpont nem a cella tartalmát törli, hanem magát a cellát a munkalapról. Ha egy cellát törlünk a munkalapról akkor természetesen a helyén lévő „lyukat” be kell tömni, erre kínál lehetőségeket a megjelenő párbeszédablak. Bármelyik opciót is választjuk, az adatokat tartalmazó munkalap-rész a törölt cella környezetében összekeveredik, ezért csak körültekintéssel használjuk. Helyi menüben a Tartalom törlése menüpont jelenti az adat törlést a cellából.

Adatok felülírása Adatok felülírásához egyszerűen kattintsunk a cellába, és billentyűzetről vigyük be az új adatot. A cellából tehát nem kell kitörölni a benne lévő adatot, mert a cella korábbi tartalma ilyenkor felülíródik. A felülírást figelmesztetés nélkül elvégzi a program, ezért jól nézzük meg, hogy hol áll az aktív cella, nehogy fontos adatot írjunk így felül!


8

Excel XP


Táblázatok formázása Oszlopszélesség állításához közelítsük az egérmutatót az oszlopazonosítók széléhez, majd amikor annak alakja kétirányú méretező-nyíllá változik, nyomvatartott bal egérgombbal mozgassuk az egeret vízszintes irányban. Mindig annak az oszlopnak a szélessége fog változni, amelyiknek a jobb szélét fogtuk meg. Több oszlop azonos méretűvé alakítható, ha a méretezés előtt kijelöljük őket. Lehetőségünk van arra is, hogy az oszlopszélesség az adott oszlopban előforduló legszélesebb cellatartalomhoz automatikusan igazodjon, ehhez duplán kell kattintani az oszlopazonosító jobb széléhez. Oszlop beszúrásához kérjünk helyi menüt annak az oszlopnak az azonosítójára, amelyik elé be kell illeszteni az oszlopot, majd a feljövő helyi menüből válasszuk a beszúrás menüpontot. Amennyiben több üres oszlopot is be kell illeszteni, jelöljünk ki ugyanennyi oszlopot, majd így végezzük el az előbbi műveletet. Oszlop törlése az oszlop azonosítójára kért helyi menüből a törlés menüpont kiválasztásával történhet. Megjegyzés: Sorokkal a fent említett műveletek ugyanilyen módon elvégezhetőek, sor beszúrásakor mindig az aktuális sor fölé kerül az üres sor.

Cellák formázása

Excelben a formázásokat két csoportba sorolhatjuk. Egyik csoport a cellák megjelenését befolyásoló alaki formázásokat tartalmazza úgy, mint betűtípus, igazítás, mintázat és szegélyek. Ezek a  Formátum / Cellák… útvonalon elérhető Cellaformázás párbeszédablak 2-5 lapjain állíthatóak be. Formázás előtt természetesen ki kell jelölni a formázandó cellákat.


9

Excel XP


Alaki formázás A Betűtípus és Mintázat lapok használata a szövegszerkesztő programokhoz hasonlóan történik. Az Igazítás lapon lehetőség van a cellák tartalmának vízszintes és függőleges irányú igazítására, valamint a cellatartalom elforgatására. Itt van lehetőség a cellákba beírt szöveg megjelenését befolyásoló további beállításokra is (sortörés cellaszélességnél, betűméret csökkentés), valamint cellaegyesítésre. A Szegély lapon a kijelölt cellákat keretezhetjük be. A sorrend fontos: mindig először szegélyszínt, majd vonaltípust kell kiválasztani, majd ezeket a párbeszédablak középső részén lévő mintára kell értelemszerűen elhelyezni. A formázások másik csoportja a tartalmi formázás, ez a cellákban lévő számok megjelenését befolyásolja. Beállítási lehetőségek a  Formátum / Cellák… útvonalon elérhető Cellaformázás párbeszédablak Szám lapján érhetőek el.

Tartalmi formázás Beépített számformátumok Általános: Ez az alapbeállítás, a számok úgy jelennek meg, ahogyan azt begépeltük a cellába. Ezt a kategóriát célszerű akkor is választani, ha egy korábban megformázott cella számformátumát el akarjuk távolítani. Szám: Beállíthatjuk a tizedesek számát, valamint ezres csoportosítást választhatunk (három számjegyenként a szóközök kerülnek beillesztésre, követhetőbbé téve nagyobb számok helyi értékeit). Pénznem: Kiválaszthatjuk, hogy milyen pénznem jele jelenjen meg a cellában lévő szám mellett. Százalék: Százalékos megjelenítéskor a cellában lévő számot a program százzal beszorozza, majd % jelet ír utána.


10

Excel XP


Egyénileg szerkesztett számformátumok Az Egyéni listaelemet választva olyan megjelenítést definiálhatunk, amely nem szerepel a fenti kategóriákban. Számok formázására formátumkódokat készíthetünk. Egyéni formátumkódok készítésekor a 0 (nulla) és a # (hashmark) számjegypótló karaktereket használhatjuk. Nézzük meg hogyan!

Feladat (egyéni formátumkódok használata) Ehhez írjunk be egy üres cellába egy számot, legyen ez a 3,198. Miután beírtuk, válasszuk a Formátum / Cellák... menüpontot, majd a feljövő párbeszédablak Szám lapján kattintsunk az Egyéni elmre. A Type mezőben a Normal szónak kell szerepelnie (ez jelenti a formázatlan megjelenítést), a felette lévő mintán (Sample) pedig az általunk begépelt szám látszódik. Ürítsük ki a beviteli mezőt, majd kezdjünk el az alábbi táblázatnak megfelelően nullákat begépelni, közben figyeljük a mintán, hogyan hatnak ezek a szám megjelenésére. Beírt szám Formátumkód Megjelenített szám 3,198 0 3 3,198 0,0 3,2 3,198 0,00 3,20 3,198 0,000 3,198 3,198 0,0000 3,1980 Láthatjuk, hogy ahol a formátumkódban 0 szerepel, ott mindenképpen megjelenik számjegy, sőt a megfelelő számú tizedes a cellában lévő szám kerekített értéke. Most ismételjük meg ezt a műveletet heshmark jelek begépelésével. Beírt szám Formátumkód Megjelenített szám 3,198 # 3 3,198 #,# 3,2 3,198 #,## 3,2 3,198 #,### 3,198 3,198 #,#### 3,198 Most is azt határozzák meg a formátumkódban lévő karakterek, hogy hány tizedesre kerekítve jelenjenek meg a számok, a # viszont csak abban az esetben jelenít meg számjegyet, ha az értékes jegy. A kerekítést az Excel 5 tizedtől felfelé végzi. Mértékegységek kiíratása számok után, úgy történik, hogy a fenti formátumkóddal megadjuk, miként jelenjen meg a szám, majd idézőjelek közé tesszük azokat a karaktereket, amelyeknek a szám után kell megjelennie. Beírt szám Formátumkód Megjelenített szám 3,198 0” Ft” 3 Ft 3,198 0,00” Ft” 3,20 Ft 3,198 0” db” 3 db 3,198 0,##” m” 3,2 m


11

Excel XP


Képletek szerkesztése A táblázatkezelő programok legfontosabb szolgáltatása a dinamikus táblázat. Ez azt jelenti, hogy ha a táblázat bármely adata megváltozik, akkor a tőle függő értékek is módosulni fognak. Ennek a roppant hasznos szolgáltatás azonban csak akkor működik helyesen, ha néhány nagyon fontos szabályt betartunk. Ezek a következők:  A képleteket mindig egyenlőségjellel kell kezdeni, ez jelenti a program számára, hogy a képlet eredményét kell megjeleníteni a cellában, nem pedig ki kell írnia a cellában szereplő karaktersorozatot.  A képletekbe soha ne gépeljünk be konkrét értékeket, hanem hivatkozzunk az adatokat tartalmazó cellákra. Amennyiben betartjuk ezt a két nagyin fontos szabályt, nagy lépést tettünk a dinamikus táblázat megvalósulásáért. A program is hozzájárul ahhoz, hogy a táblázatunkkal végzett munkánkat megkönnyítse. Ez nem más, mint az automatikus újraszámolás funkciója. Ez a következőt jelenti: ha bármelyik adat megváltozik a munkalapon, akkor az Excel az összes képletet újra kiértékeli, így mindig aktuális értékeket láthatunk a cellákban.

Feladat (képlet szerkesztése)  Nyissunk egy üres munkalapot a munkafüzetben.  Az A oszlop celláiba gépeljük be a képen látható szövegeket, majd a B1 illetve aB2 cellákba egy-egy számot.  A két szám összegének meghatározásához kattintsunk a B4-es cellába, majd gépeljünk be egy egyenlőségjelet!  A képletben a két számot tartalmazó cellára kell hivatkozni, amit a cellákra történő kattintással tehetünk meg legegyszerűbben. (A képletben szereplő műveleti jelet billentyűzetről vigyük be!)  Az elkészült képlet jóváhagyásához kattintsunk a Szerkesztőléc előtti „zöld pipára”. Ismételjük meg az előző lépéssorozatot a B oszlop további celláiban is a két szám különbségének (-), szorzatának (*) és hányadosának (/) kiszámítására. Miután a számításokat elvégeztük, nézzük meg valóban dinamikus-e az elkészült táblázat!  Módosítsuk a B1-ben lévő számot! Ha jól dolgoztunk az új adatok bevitele után rögtön a módosított adatokkal számolt értékek látszódnak a B4:B7 tartomány celláiban. A képletek eredményének változása (a képletek újraszámolása) automatikusan történik, minden olyan esetben, amikor a cellák tartalma módosul.


12

Excel XP


Számítások a táblázatban A képletekben a következő aritmetikai műveletek használhatjuk: + összeadás kivonás * szorzás / osztás ^ hatványozás A hatványozás műveleti jelet alap^hatványkitevő formában kell megadni. Például a 23 számítást az =2^3 képlettel végezhetjük el.

Adatok másolása, áthelyezése Bármelyik cella illetve tartomány áthelyezhető egy másik helyre, ha kijelölés után a kijelölt tartományt szegélyező keretvonalnál lenyomott bal egérgombbal vonszoljuk a cellákat.

Feladat (adatok mozgatása, másolása)  Szúrjunk be egy üres munkalapot.  Töltsük fel az A oszlop első három celláját tetszőleges adatokkal.  Jelöljük ki ezeket a cellákat, majd a kijelölés szélénél megragadva vonszoljuk (Drag & Drop) őket két oszloppal balra, majd engedjük fel az egérgombot. Cellák másolásához az előbb megismert módszert használhatjuk, de itt a vonszolás időtartama alatt tartsuk végig lenyomva a CTRL billentyűt.  A C1:C3 cellatartomány celláit másoljuk 5 sorral lejjebb.

Képletek másolása, áthelyezése Képletek másolásakor a program nem a képletekben szereplő hivatkozások tényleges helyét jegyzi meg, hanem a képlethez viszonyított helyzetüket. A képletet akárhol illesztjük be a munkalapon, oly módon fog módosulni, hogy az ugyanilyen helyzetű cellákra mutasson. A képletekben szereplő hivatkozásokat emiatt relatív hivatkozásnak nevezzük.

Feladat (képletek másolása, relatív hivatkozás)  Térjünk vissza az előző munkalapra, és gépeljünk be a C1 és C2 cellákba is egy-egy számot.  Jelöljük ki a képleteket tartalmazó B4:B7 tartományt, és másoljuk eggyel jobbra.


13

Excel XP


Hasonlítsuk össze a B4 illetve a C4 cellában lévő képleteket. Jól látható, hogy mindkét képletben lévő hivatkozás a képlethez képest ugyanúgy elhelyezkedő cellákra mutat. Képletek áthelyezésekor a hivatkozások nem változnak!

Képletek másolása szomszédos cellákba Ha elkészített képletünkkel egy oszlopot, vagy egy sort kell feltöltenünk, használhatjuk az aktív cella jobb alsó sarkában lévő kitöltőnégyzetet.

Feladat (kitöltőnégyzet alkalmazása)  Nyissuk meg a kocsi.xls állományt! Ha a kitöltőnégyzetre duplán kattintunk, a képlet függőleges irányban addig másolódik, amíg a tőle balra lévő oszlopban kitöltött cellák találhatóak.

 Szerkesszünk képletet a négy autómárka januári eladási adatainak összesítésére.  Az elkészült képletet a kitöltő négyzetre történő dupla kattintással másoljuk le az F oszlop többi cellájába.  Hasonlóan az előző feladathoz, összesítsük autómárkánként is az eladási adatokat az 5. sorban. A képlet a B5-ös cellába kerüljön! Képletek vízszintes irányú másolása a kitöltőnégyzetet megragadva, vonszolással történik.



Töltsük fel az elkészült képlettel az 5. sor további celláit! Itt is használjuk a kitöltőnégyzetet!

Autoszum ikon használata Az összeadás a legösszetettebb táblázatok esetében is a leggyakrabban használt műveletek közé tartozik. Az összegzés megkönnyítésére tehát egy ikont (Σ Autoszum) is elhelyeztek az eszköztáron.

Feladat (AutoSum ikon használata)  Nyissuk meg a kocsi.xls állományt!  Álljunk a B oszlop első üres cellájába (B5).  Kattintsunk az eszköztár Autoszum ikonjára! Az eredmény egy függvény, ami a szerkesztőlécben jól látható. A függvények valójában előre elkészített képletek (sok esetben igen bonyolult képletek), amelyeket a program néhány paraméter megadása után végrehajt. Prompt Számítástechnikai Oktatóközpont

14

Excel XP


A függvények általános alakja (szintaktikája) a következő: FÜGGVÉNYNÉV(paraméter1;paraméter2;…) A függvény neve után zárójelek közt kell felsorolni azokat az adatokat, amelyek a számítás elvégzéséhez szükségesek. Általános működési sajátosság az Excelben, hogy ha egy számokat tartalmazó tartomány alatt állunk, és függvényt szúrunk be, akkor paraméterként automatikusan a cella fölött elhelyezkedő számoszlopot kínálja fel a program. (Ha ez nem a megfelelő cellahalmaz, akkor természetesen ezt a kijelölést egérrel módosíthatjuk.)  A függvény esetünkben a megfelelő tartományt kínálja fel összegzésre, fogadjuk el!  Másoljuk le az elkészült függvényt az 5. sor többi cellájába is! Függvény másolására ugyanúgy használható a kitöltőnégyzet, mint bármely általunk készített egyszerű képletre. Összesítsük most sorokban is a táblázat adatait! Álljunk a F2-es cellába, és használjuk ismét az Autoszum ikont!

Ha egy számokat tartalmazó tartomány mellett állunk, és függvényt szúrunk be, akkor paraméterként automatikusan a cellától balra elhelyezkedő számsort kínálja fel összesítésre a program.

Körkörös hivatkozás Ha képlet szerkesztésekor mi magunk határozzuk meg a paramétereket (pl.: kijelöléssel), előállhat az az eset, hogy véletlenül az éppen készülő képletet tartalmazó cellát is kijelöljük. Ez persze hiba, hiszen, ha egy ilyen képletet kezdenénk kiértékeltetni az Excellel, akkor ez egy végtelen hosszú folyamatot indítana be. Védelmi okokból az ilyen képletek jóváhagyásakor egy üzenetet kapunk ahelyett, hogy nagy számolásba kezdene a program. A leírt hiba az ún. körkörös hivatkozás. Prompt Számítástechnikai Oktatóközpont

15

Excel XP


Mintafeladat (körkörös hivatkozás előidézésére)  A már jól ismert kocsi.xls munkafüzetben álljunk a B7-es cellába, majd kattintsunk az eszköztáron az Autoszum ikonra.  A program által felkínált függvényparamétert módosítsuk, egérrel jelöljük ki a B2:B7 tartományt. (Tudatosan, a feladat kedvéért jelöltük ki a képletet tartalmazó cellát is!)  Hagyjuk jóvá a képletet! A kapott hibaüzenet a körkörös hivatkozásra figyelmeztet.

További összesítő függvények Hasonló módon járhatunk el abban az esetben is, ha más jellegű összesítéseket szeretnénk a táblázatok adataival végezni. Az Autoszum ikon melletti legördítő nyílra kattintva további összesítő függvények érhetők el. Átlag (tartományban lévő számok átlagát adja eredményül) Darab (tartományban lévő cellák közül azokat számolja meg, amelyek számokat tartalmaznak) Max (tartományban szereplő számok közül kiválasztja a legnagyobbat) Min (tartományban szereplő számok közül kiválasztja a legkisebbet)

Hivatkozások lekötése, abszolút hivatkozás Sokszor fordul elő olyan eset, amikor nem jó, hogy a képletek másoláskor megváltoznak (relatív hivatkozás). Nézzünk meg egy ilyen esetet.

Feladat (abszolút hivatkozás)  Nyissuk meg az arlista.xls állományt! A táblázat processzorok beszerzési árait tartalmazza a B7:B20 tartományban.  Írjunk be egy haszonkulcs értéket (pl.: 1,3) a C2-es cellába, majd számítsuk ki ezt az értéket használva a termékek eladási árát!

Mivel minden termék esetében a C2-es cellában lévő haszonkulccsal kell számolni, meg kell akadályozni, hogy a képlet lefelé másolásakor ez a hivatkozás megváltozzon (a hivatkozást le kell kötni). Lekötéshez kattintsunk a szerkesztőlécben az adott hivatkozásba, majd billentyűzeten üssük le az F4 funkcióbillentyűt.  Fogadjuk el a képletet, majd másoljuk le a többi termékre is! Prompt Számítástechnikai Oktatóközpont

16

Excel XP


Diagramok A táblázatok mellett gyakran találhatunk diagramokat, hiszen ezekkel szemléletesen ábrázolhatók a sok esetben nagyméretű, összetett táblázatok jellemző adatai, illetve az ábrázolt adatok viszonya, az értékek változása. Jól elkészített, szemléletes diagramok azok számára is információ jelleggel bírnak, akik egyébként könnyen elvesznek a táblázatok sűrűjében.

Diagram részei Nézzünk meg egy táblázatról készített diagramot, amely a diagram részeinek elnevezéseit mutatja. Értéktengely-cím

Értéktengely

Adatpont

Diagramcím

Jelmagyarázat

Adatsor

Értékesítési adatok 600

db

500 400

Január

300

Február

200

Március

100 0 Audi

Opel

Mazda

Suzuki

Típus

Kategória tengely

Rajzterület

Értéktengely fővezetőrács

Kategóriatengely-cím Diagramterület


17

Excel XP


Diagramok készítése Első lépésként ki kell jelölnünk a táblázat mindazon adatait, amelyeket szeretnénk ábrázolni a diagramon. A fent látható diagram a következő táblázat adataiból készült: A kategóriatengely feliratait az autók típusait tartalmazó B1:E1 tartomány cellái tartalmazzák. A jelmagyarázat elemei a hónapneveket tartalmazó A2:A4 tartomány cellái adják. A diagram adatpontjai a táblázat belsejében lévő számadatok ábrázolásával rajzolódnak ki. (Az adatpontok a fenti ábrán egyenes vonalak kötik össze.) Jelmagyarázat elemei

A 1 2 3 4 5

Január Február Március Összesen

Kategóriatengely feliratai

B Audi

C Opel 100 150 200 450

250 300 400 950

D E F Mazda Suzuki Összesen 120 500 970 150 300 900 100 350 1050 370 1150 2920 Adatpontok

Be kell azonban tartani egy fontos szabályt a kijelöléssel kapcsolatban, mégpedig, hogy a kijelölt tartománynak téglalap alakúnak kell lennie! Ezért akkor járunk el helyesen, ha az A1-es cellát is kijelöljük, ezzel téglalap alakúvá kiegészítve a diagramkészítéshez szükséges területet. A 1 2 3 4 5

Január Február Március Összesen

B Audi

C Opel 100 150 200 450

250 300 400 950

D E F Mazda Suzuki Összesen 120 500 970 150 300 900 100 350 1050 370 1150 2920 Diagram készítéshez szükséges terület

Fontos, hogy nem szoktuk egy diagramon ábrázolni a részadatokat, illetve az összesített adatokat, mert ez zavaró, megtévesztő lehet az értékek leolvasásakor, ezért nem jelöltük ki az 5. sor és az F oszlop elemeit!

Mintafeladat - Diagram készítése  Nyissuk meg a kocsi.xls állományt! (A nyersanyag egy autókereskedés eladási adatait tartalmazza.)  Írjuk be a F1 és az A5 cellákba az Összesen szót, majd összesítsük az eladási adatokat havonta és típusonként! Használjuk az Autoszum eszközt.  Ábrázoljuk grafikonon az eladási adatokat! (A szükséges cellákat jelöljük ki!)


18

Excel XP


 Kijelölés után indítsuk el a Diagramvarázslót az eszköztárról, vagy a Beszúrás/Diagram... menüpontból! A varázsló négy lépésen keresztül gyűjti össze azokat az információkat, amelyből el tudja készíteni a diagram alapját. Első lépés – Diagram Típus A varázsló első lépésénél diagram típus kiválasztására van lehetőségünk. A bal oldali listából 14 különböző változatot tartalmaz, és mindegyik típus további altípusok kiválasztását teszi lehetővé. Az altípusok sajátosságait későbbiekben részletesen tárgyaljuk.

A legelterjedtebb, leggyakrabban használt diagramtípusok:      

Oszlop Sáv Grafikon Kör XY – Pont Terület

Bármelyik típust kiválasztva előnézeti képet kaphatunk ha lenyomva tartjuk a Minta megtekintéséhez tartsa nyomva feliratú parancsgombot.  Válasszunk Grafikon típusú diagramot, az altípust ne változtassuk meg!


19

Excel XP


Második lépés – Diagram Forrásadat A második lépésnél a kiválasztott diagramtípus alapján előnézeti képet mutat. Az adatforrás mezőben az általunk kijelölt tartomány hivatkozása látható. A választógombok segítségével azt állíthatjuk be, hogy az adatsorokat a kijelölt tartomány soraiból, vagy oszlopaiból értelmezze a program. A jelenlegi beállítás sorokból vett adatsorokat jelenít meg. A sorok fejléce, azaz hónap neveket tartalmazó tartomány kerül a jelmagyarázatba, az autótípusok pedig a diagram kategóriatengelyének feliratai lesznek. Ha a választógombot áthelyezzük, egy olyan diagramot kapunk, amely a hónapok függvényében mutatja az értékesítési adatokat, az adatsorok most a típusok adataiból rajzolódnak ki. (A jelmagyarázat és a kategóriatengely feliratai megcserélődnek.)  A választógomb segítségével nézzük meg, hogyan változik a diagram, ha az adatsorokat a táblázat oszlopaiból értelmezi a program! (Megtekintés után állítsuk vissza a jelölőt.)


20

Excel XP


Harmadik lépés – Diagram Tulajdonságai Ennél a lépésnél a diagram megjelenésére vonatkozó beállításokat tehetünk. Címek fül Címekkel láthatjuk el a diagramot, és a tengelyeket.

Tengelyek fül Ki- és bekapcsolhatjuk a tengelyek láthatóságát.

Rácsvonalak fül Mindkét tengelyhez húzhatunk a leolvasást segítő fő-vezető rácsokat, illetve segédrácsokat.

Jelmagyarázat fül Ki- és bekapcsolható a jelmagyarázat láthatósága, megjelenítés esetén kiválaszthatjuk ennek elhelyezkedését.


és

21

Excel XP


Feliratok fül Az adatpontok mellett megjeleníthető feliratok: Adatsor neve – bekapcsolt jelmagyarázat esetén nincs értelme. Kategória neve – megjelenített kategóriatengely esetén nincs értelme Érték – az adatpont pontos értékét mutatja Százalék – kördiagram esetében az adatok százalékos arányát jeleníti meg.

 Adjunk címeket a mintának megfelelően! Negyedik lépés – Diagram Helye

Objektumként itt: Az elkészítet diagram alapértelmezés szerint ugyanarra a munkalapra kerül (beágyazott objektumként), ahol a forrástáblázat is van. Új munkalapon: Új munkalap kerül beszúrásra, amelyen csak a diagram található.  Beágyazott objektumként hozzuk létre a diagramot!

Elkészített diagram utólagos formázása Az elkészített diagram területében állva, és újra elindítva a diagram-varázslót, a négy lépés újrajárható, a kifelejtett beállítások így pótolhatók. A kész diagram a diagramterületbe kattintva lenyomott bal egérgombbal áthelyezhető, illetve a méretezőpontoknál megfogva átméretezhető. Ha a diagram bármely szerkezeti egységére duplán rákattintunk, az adott egység formázási lehetőségeit tartalmazó párbeszédablakot kapunk. Prompt Számítástechnikai Oktatóközpont

22

Excel XP


Nyomtatás, nyomtatási beállítások Nyomtatási kép megtekintéséhez a Fájl / Nyomtatási kép menüpontot használhatjuk. Az itt megjelenő kép a számítógépünkhöz csatlakoztatott nyomtató műszaki paramétereit, nyomtatási tulajdonságait figyelembe véve jeleníti meg elkészített táblázatunk papírra kerülő, előnézeti képét. A nyomtatási kép a következő eszköztárral jelenik meg:

Az eszköztáron a Beállít… gombra kattintva egy párbeszédablak jelenik meg, ahol finomíthatunk a nyomtatásban megjelenő kép külalakján. A párbeszédablak Oldal lapján állíthatjuk be a laptájolást (álló vagy fekvő elhelyezkedésű lapra kívánjuk-e nyomtatni a táblázatot). Megadható a nagyítás (kicsinyítés) százaléka, de sok esetben célszerűbb azt beállítani, hogy hány lap szélességű illetve magasságú táblázatot szeretnénk kapni. Ezesetben a program automatikusan kiszámítja a szükséges kicsinyítést vagy nagyítást. Ha nem A4 (21 x 29,7 cm ) méretű papír van a nyomtatóban, a papírméretet is itt módosíthatjuk.

A Margók lapon állíthatjuk be egyenként a lap négy szélén lévő margók méretét, és az élőfej/élőláb távolságát a lap széleitől. A nyomtatott kép függőleges és vízszintes irányú igazítása a megfelelő jelölőnégyzetek bejelölésével választható.


23

Excel XP


Az Élőfej és élőláb lapon egyéni fejlécet és láblécet készíthetünk.

A három beviteli mezőbe begépelt szövegek a fejléc (lábléc) megfelelő oldalára igazítva jelennek meg. Ezenkívül az eszköztár ikonsorát használva mezőkódokat is beszúrhatunk, amelyek a dokumentum adatait jelenítik meg. Az eszköztár ikonjai balról jobbra: betűtípus (a begépelt szöveget kijelölve használható), oldalszám, összes oldal száma, rendszerdátum, rendszeridő, elérési útvonal, fájlnév, munkalapnév, (kép beillesztés).


24

Excel XP


A Lap fülre kattintva meghatározhatjuk, hogy a nyomtatásban megjelenjenek-e a cellákat elválasztó rácsvonalak, sor- és oszlopazonosítók, valamint választhatunk fekete fehér nyomtatást (színes nyomtatók esetében a színes festékkel spórolhatunk). A Próbanyomatként opciót választva, szintén festéktakarékos nyomtatást érhetünk el, bár ez esetben rosszabb minőséggel kell számolni.


25

Excel XP


Összetett feladatok Egyenleg  Nyissuk meg a kp.xls állományt! A nyersanyag egy cég bevételeit és kiadásait tartalmazza.  A D oszlop megfelelő celláiban számítsuk ki a hónapok végén rendelkezésre álló készpénz mennyiségét!  Összesítsük a havi bevételeket és kiadásokat a 15. sorban!  Töltsük fel a B17:B19 tartomány celláit a minta szerint, majd függvények segítségével határozzuk meg az átlagos havi kiadás, maximális havi bevétel és az év végi készpénz nagyságát a D17:D19 tartomány celláiban!  Formázzuk meg a táblázatot a minta alapján! Hónap Áthozat

Bevétel

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesítés

Kiadás

3 400 000 Ft 75 000 Ft 400 000 Ft 650 000 Ft 989 000 Ft 876 000 Ft 568 000 Ft 450 000 Ft 2 008 000 Ft 1 707 000 Ft 300 000 Ft 560 000 Ft 11 983 000 Ft

Készpénz 430 000 Ft

2 300 000 Ft 3 000 000 Ft 65 000 Ft 320 000 Ft 450 000 Ft 200 000 Ft 600 000 Ft 400 000 Ft 500 000 Ft 1 300 000 Ft 870 000 Ft 560 000 Ft 10 565 000 Ft

1 530 000 Ft -1 395 000 Ft -1 060 000 Ft -730 000 Ft -191 000 Ft 485 000 Ft 453 000 Ft 503 000 Ft 2 011 000 Ft 2 418 000 Ft 1 848 000 Ft 1 848 000 Ft

Átlagos havi kiadás Maximális havi bevétel Készpénz év végén

880 417 Ft 3 400 000 Ft 1 848 000 Ft

3 500 000 Ft 3 000 000 Ft

Bevétel Kiadás

2 500 000 Ft 2 000 000 Ft 1 500 000 Ft 1 000 000 Ft 500 000 Ft


December

November

Október

Szeptember

Augusztus

Július

Június

Május

Április

Március

Február

Január

0 Ft

26

Excel XP


Tanulmányi statisztika  Nyissuk meg a tanulo.xls nyersanyagot! A nyersanyag egy osztály hallgatóinak jegyeit tartalmazza öt tantárgyból.  Rendezzük névsor szerint a hallgatókat!  Illesszünk sorszámot a nevek elé!  Számítsuk ki a hallgatók tanulmányi átlagait a H oszlopban!  Számítsuk ki a tantárgyi átlagokat 32. sorban!  A táblázat alatt határozzuk meg a legrosszabb és a legjobb tanulmányi átlagot!  Szúrjunk be egy üres sort a táblázat fölé, majd helyezzük el benne a címet!  Formázzuk meg a táblázatot a minta alapján!  Ábrázoljuk sávdiagramon a tantárgyi átlagokat! A TÁLTOS csoport tanulmányi eredményei Név

Számítástechnikai Gépkezelés, SzövegNovell alapismeretek DOS szerkesztés

dBASE

Tanulmányi átlagok

1 Bánovics Teréz 2 Berkes Irén

4 5

4 5

4 5

4 5

3 5

3,80 5,00

3 Bíró Zsuzsanna

3

3

4

4

3

3,40

27 Tóth Istvánné

3

4

4

5

5

4,20

28 Veress Gábor 29 Wágner Zoltán

4 5

5 5

5 5

5 4

5 5

4,80 4,80

4,21

4,34

4,48

3,97

Tantárgyi átlagok 3,76 A legrosszabb tanulmányi átlag: A legjobb tanulmányi átlag:

2,40 5,00

dBASE Novell Szövegszerkesztés Gépkezelés, DOS Számítástechnikai alapismeretek

1,00

2,00

3,00

4,00


5,00

27

Excel XP


Varroda  Nyissuk meg a varroda.xls nyersanyagot! A táblázat egy cég termékeinek megrendeléseit és leszállított mennyiségeit tartalmazza.  Számítsuk ki a teljesítéseket az E oszlopban (a teljesítés megadja, hogy a leszállított mennyiség hány százaléka a megrendelt mennyiségnek)!  Az F oszlopban a nettó árak az egységárak és a leszállított mennyiség szorzataként számíthatók.  A bruttó árak a nettó árak ÁFA-val megnövelt értékei. (Az áfakulcsot a B9-es cellából vegyük!)  Végezzünk összesítést a nettó- illetve bruttó árakból!  Formázzuk meg a táblázatot a minta szerint!  Ábrázoljuk oszlopdiagramon a rendeléseket, ill. a leszállított mennyiségeket!

Módi varroda Terméknév Ing Kabát Nadrág Cipő Szoknya

Egységár 2 400 Ft 3 500 Ft 1 600 Ft 1 900 Ft 220 Ft

Rendelés

Leszállítás

100 db 110 db 120 db 130 db 140 db

Teljesítés

100 db 89 db 110 db 96 db 65 db

100% 81% 92% 74% 46%

Összesen: ÁFA kulcs:

Nettó érték

Bruttó érték

240 000 Ft 311 500 Ft 176 000 Ft 182 400 Ft 14 300 Ft

300 000 Ft 389 375 Ft 220 000 Ft 228 000 Ft 17 875 Ft

924 200 Ft

1 155 250 Ft

25%

Rendelés és leszállítás 150 db 130 db 110 db Rendelés

90 db

Leszállítás

70 db 50 db 30 db Ing

Kabát

Nadrág

Cipő


Szoknya

28

Excel XP


Elszámolás  Nyissuk meg a csavar.xls állományt! A táblázat egy cég dolgozói által gyártott termékek mennyiségét szemlélteti. A B4-es és B5-ös cellákban megadtuk a darabonkénti árat, valamint a dolgozótól elvárt normát.  Rendezzük névsor szerint az adatokat!  Számítsuk ki a dolgozók teljesítményeit a legyártott darabszám és a norma alapján!  A dolgozók fizetéseit a legyártott mennyiség és a darabonkénti termékár alapján számolhatjuk.  A táblázat alatt határozzuk meg az összesített munkabért, az átlagos-, a legrosszabb- és a legjobb teljesítést!  Rejtsük el a 2-6 sorokat!  Készítsünk sávdiagramot, amelyben a dolgozók teljesítményeit ábrázoljuk!  Az elkészült diagramot, a táblázattal egy lapon nyomtassuk ki, a láblécben szerepeljen a fájl elérési útvonala, és az aktuális dátum!

PROMPT Csavargyár, Gödöllő Dolgozó Berneczei János Ferencz Zsolt Fiedler Tibor Koch Róbertné László Zoltán Malina Ferenc Mészáros Józsefné Németh István Radnóti Józsefné Sventek Gézáné Tóth Zs. Edit Vértes Viktor Zentai Istvánné

Mennyiség Teljesítmény Munkabér 11 000 db 92% 33 000 Ft 14 000 db 117% 42 000 Ft 10 500 db 88% 31 500 Ft 9 950 db 83% 29 850 Ft 9 000 db 75% 27 000 Ft 12 000 db 100% 36 000 Ft 17 000 db 142% 51 000 Ft 15 000 db 125% 45 000 Ft 13 000 db 108% 39 000 Ft 8 000 db 67% 24 000 Ft 15 000 db 125% 45 000 Ft 13 500 db 113% 40 500 Ft 12 000 db 100% 36 000 Ft

Összes bér

479 850 Ft

Átlagos teljesítmény Legrosszabb teljesítmény Legjobb teljesítmény

103% 67% 142%

Zentai Istvánné Vértes Viktor Tóth Zs. Edit Sventek Gézáné Radnóti Józsefné Németh István Mészáros Józsefné Malina Ferenc László Zoltán Koch Róbertné Fiedler Tibor Ferencz Zsolt Berneczei János 50%

60%

70%

80%

90%

100% 110% 120% 130% 140% 150%


29

Excel XP


Beszámoló  Nyissuk meg a besz.xls nyersanyagot! A táblázat egy irodaszereket forgalmazó cég különböző ágazatainak értékesítési adatait tartalmazza négy évre.  Összesítsük mind évenként, mind ágazatonként az értékesítési adatokat az Autoszum eszköz segítségével!  A G oszlopban számítsuk ki, hány százalékban részesedtek a különböző ágazatok a négy év alapján számított összesített értékesítésből!  A 8. sorban számítsuk ki az évenkénti értékesítések növekedését évről évre!  A 9. sorban az évenkénti értékesítések változását az 1990-es évhez képest számítsuk!  Készítsünk diagramokat, amelyek a forgalom alakulását, ill. az értékesített mennyiségek százalékos megoszlását szemléltetik! papír írószer alkatrész könyv számítógép összesen növ. évről évre növ. 1990-hez képest

1990 12 7 18 6 34 77

1991 14 8 24 5 36 87 13% 13%

1992 18 6 23 4 37 88 1% 14%

1993 20 9 25 7 54 115 31% 49%

összesen 64 30 90 22 161 367

arányok 17,4% 8,2% 24,5% 6,0% 43,9% 100,0%

A forgalom alakulása 60

millió Ft

50 40

papír írószer

30

alkatrész könyv

20

szám ítógép

10 0 1990

1991

1992

1993

A forgalom megoszlása

papír 17% írószer 8%

számítógép 44%

könyv 6%

alkatrész 25%


30

Excel XP


Lektorálta: Kósa István Érvényesítette: Hartyányi Mária


31

Táblázatkezelés alapjai

Recommend Documents