Környezetgazdaságtan alapjai
PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék
[email protected]
A FÖLD HÉJSZERKEZETE
• Földünk 4,6 milliárd éves • A Föld gömbhéjas szerkezetű • A Föld gömbhéjai: ▫ litoszféra (kőzetburok) ▫ asztenoszféra (Földköpeny felső, folyékony magmából álló része)
▫ hidroszféra (vízburok) ▫ atmoszféra (levegőburok) ▫ bioszféra (élővilág burka)
Forrás: Mozaik web-tankönyv, A Föld ,amelyen élünk. http://www.mozaweb.hu/Lecke-TermeszetismeretA_Fold_amelyen_elunk_6-A_fold_amelyen_elunk-106216
LÉGKÖR •
Troposzféra (0-12 km, hőmérséklet csökken, Tmin= - 50 oC)
•
Tropopauza (kb. 12 km)
•
Sztratoszféra vagy ozonoszféra (12-50 km, UV-sugárzást elnyeli, hőmérséklet nő, Tmax= 10 oC)
•
Sztratopauza (kb. 50 km)
•
Mezoszféra (50-85 km, hőmérséklet csökken, Tmin= - 100 oC)
•
Mezopauza (kb. 85 km)
•
Termoszféra (85-1000 hőmérséklet nő, anyaga elektromosan töltött, elnyeli a Napból érkező töltött részecskéket Tmax= 1100 oC)
•
Termopauza (kb. 1000 km)
•
Exoszféra (1000 km feletti rétegek)
A FÖLD FIZIKAI JELLEMZŐI
Forrás: Környezettan : Földtudományi alapismeretek, 2. fejezet – A Föld felépítése (Kovács János) http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/kornyezettan9/www/out/html-chunks/ch02s04.html
A FÖLD BELSEJÉNEK FIZIKÁJA • geotermikus gradiens: a mélység felé haladva nő a hőmérséklet. A földi átlagérték 100 méterenként 3°C (átlagértéke 33m/1°C=100m/3°C.) • a ma is változó területeken a geotermikus gradiens jóval eltérőbb, gyorsabban nő, a Föld idősebb részein viszont lassabban • a Föld belsejéből származó hő kifelé haladva folyamatosan csökken • a belső hő radioaktív anyagok bomlásából (uránium, tórium) származik • a hőmérséklet csak egy pontig nő ilyen mértékben, aztán lelassul ( a vulkáni anyagok hőmérséklete 1100-1200 °C) • a Föld középpontjában a hőmérséklet 4500-5000°C • a geotermikus gradiens a szilárd közegben lejátszódó gyors hűlés eredménye
FÖLDKÉREG • A földkéreg a föld legfelsőbb rétege. Szilárd, magmás, vagy metamorf kőzetek építik fel. Átlagosan 35km vastag. • A Föld 1%-a. • Az eróziós, felszínformáló erők hatására felszíne folyamatosan változik, ezért a felszínen található kőzetek átlagéletkora kb. 2 milliárd év. (A Kanadához tatozó Baffin-szigeten 4,55 milliárd éves kőzetet találtak) • Bonyolult szerkezetű, eltérő felépítésű ▫ felső része (felső kéreg) alumínium és szilícium oxidokban gazdag, fémekben szegény, átlagos sűrűsége 2,8 g/cm3 ▫ alsó része (alsó kéreg) bazaltos kőzetek, kalciumban, magnéziumban és fémekben gazdagabb terület, átlagos sűrűsége 3g/cm3.
• Két fő típus: ▫ Szárazföldi vagy kontinentális kéreg ▫ Az óceáni kéreg az óceánok és az északi sarkvidékek alatt van jelen
IDŐSKÁLA – AZ ŐSROBBANÁSTÓL NAPJAINKIG • Az általunk ismert világ kialakulása, jelenlegei tudásunk szerint, egy kb. 13,7 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ősrobbanással kezdődött. Az egyszerűség érdekében számoljunk 15 milliárd évvel. • Legyen ez a 15 milliárd év egyetlen esztendő. Ilyen léptékben: ▫ 1 nap kb. 41 millió év ▫ 1 óra kb. 1,75 millió év ▫ 1 perc kb. 30 ezer év ▫ 1 másodperc kb 486 év • A következő Flash animációban szemléletesen mutatom be ennek a képzeletbeli évnek a lényeges eseményeit:
http://www.vilaglex.hu/Erdekes/Html/Idoskala.htm
PANGEA
A hatalmas szuperkontinens, a Pangea 230 millió éve, a triász-időszakban. A Pangea szétdarabolódása az Atlanti-óceán csíráját alkotó hasadékvölgy kialakulásával vette kezdetét, a szárazföld belsejében Forrás: Wikimedia Commons
9
A FÖLD TEKTONIKUS PÁSZTÁI
Forrás: Dieter Heinrich/Manfred Herget: Atlasz, Föld, Természetföldrajz
FÖLDTÖRTÉNETI KORBEOSZTÁS
11
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAI • A holocén kezdetén az évi átlaghőmérséklet néhány évtized alatt 7 Celsius-fokkal emelkedett. • A gleccserek elolvadásával megkezdődött a tengerek partvonalának megváltozása. • A felmelegedéssel hozzák kapcsolatba az emberi kultúra változását. • Elindult a letelepedés folyamata. • A mezolitikumi tábor- és településhelyek többsége közvetlenül víz mellett alakult ki.
Forrás: Dieter Heinrich/Manfred Herget: Atlasz, Föld, Természetföldrajz
12
AZ EMBER MEGJELENÉSE
Forrás: Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete, a jégkorszaktól a globális felmelegedésig
13
FELHASZNÁLT IRODALOM Buday-Sántha Attila (2006, 2009): Környezetgazdálkodás. 4. jav. kiad. Bp.-Pécs, Dialóg Campus Kiadó. Mészáros E. (2002): Az ember és a környezet az ipari forradalom előtt. História, 2002/5-6. szám Szlávik János (2008): Környezetgazdaságtan, Budapest, TYPOTEX. J.R. NcNeill: Valami új a nap alatt. A huszadik század környezettörténete. Ursus Libris. 2011. Dieter Heinrich/Manfred Herget: Atlasz, Föld, Természetföldrajz Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete, a jégkorszaktól a globális felmelegedésig. Corvina, 2010
14
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !
