TANTÁRGYLEÍRÁS. Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 5 Félévi kontakt óraszám 20 Félévi követelmény. Előfeltétel (tantárgyi kód) -

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Félévi kontakt óraszám Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős intézet kódja

Közigazgatási alapismeretek PSX1101 1. 5 20 K Dr. Szabó Antal főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók ismerjék meg a Magyar Köztársaság alkotmányos alapjait, nyerjenek betekintést a magyar közigazgatás történeti dimenzióiba. Bővítsék ismereteiket a közigazgatás szervezetéről, központi-, helyi- és területi szerveiről, a régióról és a kistérség helyzetéről. Legyenek képesek a közoktatás és közigazgatás összefüggésrendszerét felismerni, a közigazgatási eljárás szabályaira alapozva szélesíteni pedagógiai-szakmai tevékenységkörüket. Ismerkedjenek meg az Európai Unió nemzeti közigazgatásra és a kormányzásra gyakorolt hatásával. 2. Tantárgyi program: Az alkotmány. Az állam funkciói, feladata az államhatalmi ágakban. A közigazgatás intézményrendszere Feladat, hatáskör, illetékesség. A Magyar Köztársaság kormánya (kormányzat, igazgatás, irányítás). A közigazgatás szervezeti rendszere. A közigazgatás központi szervei, a központi alárendeltségű területi és helyi közigazgatási szervek. Regionalizmus, a régiók problémái. A helyi és területi önkormányzati igazgatási rendszer. A közigazgatás hatósági jogalkalmazó tevékenysége. A közigazgatási aktus. Az első fokú közigazgatási eljárás és határozat. – Jogorvoslat és végrehajtás a közigazgatási eljárásban. Közoktatás – közigazgatás. Évközi tanulmányi követelmények: Szóbeli: olvasott szakirodalmak és előadások felhasználásával. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: Kollokvium 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: diák 7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Fehér Zoltán-Németh Gyula-Pécsváradi János (1994): Eljárási jog a közigazgatásban. Unió könyvkiadó, Budapest  Általános közigazgatási ismeretek: 1. témakör: A központi állami szervek rendszere (www.kszk.gov.hu/leftmenu/kozig_szv/tananyagok)  Általános Közigazgatási Ismeretek (Tanköny Bp.2007.; Közigazgatási szakvizsga) (www.kszk.gov.hu/leftmenu/kozig_szv/tananyagok  Az Európai Unió szervezete és jogrendszere. (www.kszk.gov.hu/leftmenu/kozig_szv/tananyagok)  1993.évi LXXIX.törvény


Gazdasági, jogi tanügyigazgatás PSX1102 1. 4 10 G Dr. Márton Sára Katalin, főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A közoktatáshoz kapcsolódó gazdasági és jogi ismeretek közvetítése, melyek birtokában a közoktatásban dolgozók tájékozottakká válnak az iskola működésének jogi és gazdasági területein. 2. Tantárgyi program: A gazdálkodás fogalma. Az intézmény, mint az államháztartás alapegysége. Az intézményi költségvetés, különböző fenntartású intézményi költségvetés különböző fenntartású intézményekben. Fenntartói jogok és kötelezettségek, kistérségi együttműködés keretei. Az intézményi pénzügyi irányítási rendszer elemeinek – tervezés, végrehajtás, beszámolás, ellenőrzés – megismerése a közoktatási intézményekben. A gazdálkodás gyakorlati végrehajtása. Európai Uniós támogatási rendszerek, pályázati rendszer. Jogi alapismeretek. A jogi szabályozás szükségessége és formái a közoktatásban. A jogalkotásban való közreműködés. A tanügyigazgatási jog alkalmazásáról. A központi és regionális tanügyigazgatási szervek feladatai. Az önkormányzat oktatási ellátási kötelezettsége. Az iskolaalapítás szabadsága. Az óvodáztatás és iskoláztatás. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Egy választható téma (intézményhez kötődő, gazdasági vagy jogi területről) elemző feldolgozása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: szummatív értékelés 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: jegyzetek, szakirodalom 7. Kötelező, ajánlott irodalom  Bencze Márta (2006): Gazdálkodás az oktatási intézményekben. BME, Budapest  Bencze Márta (2006): Gazdálkodás az oktatási intézményekben – munkafüzet. BME, Budapest  Bíró Endre (1998): Jog a pedagógiában. Jogismereti Alapítvány, Budapest  Bosch Márta (2001): Tanügyjog és igazgatási ismeretek. Budapest


Iskolai konfliktusok és megoldásuk pszichológiai elvei PSX1103 1. 5 10 K Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A gyakorló pedagógusok képességét fejleszteni az iskolai konfliktushelyzetek felismerésében, elemzésében, tudatos kezelésében. Ismerjenek meg konstruktív konfliktus megoldási módokat, sajátítsák el a konfliktushelyzetek szakszerű kommunikálását. Mindezek segítségével a tolerancia és a szociális készségek fejlesztése. 2. Tantárgyi program: Az iskolai konfliktusok gyökerei, szereplői, iskolai konfliktusok csoportosítása. Konfliktuskezelési stratégiák. A konfliktusok értelmezése, elemzésének módszerei, a konfliktusok előjelei. Konfliktus-térkép készítése. A konfliktusok értelmezése tranzakcionalista felfogásban. Esetelemzések, megoldási és megelőzési lehetőségek kidolgozása. Nevelői attitűdök, nevelési stílus és a konfliktuskezelési technikák összefüggése. 3. Évközi tanulmányi követelmények: aktív jelenlét, esetbemutatás és elemzés 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): kollokvium 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, tesztlapok 7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Győryné Beregszászi Sára – Szatmáryné Balogh Mária (1994): Feszültségek és iskolai konfliktusok az iskolában. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen  Járó Katalin (1999): Hatalmaskodók és kiszolgáltatottak az osztálybanviselkedésmódok nehéz helyzetben. In.: Járó Katalin (szerk.): Játszmák nélkül Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. Osiris, Budapest 479-527.  Kósáné Ormai Vera (1984): A pedagógus és a nehezen nevelhető gyermek. Tankönyvkiadó, Budapest  Magyar Judit (1999): Pedagógusok és szülők-avagy ki fél kitől. Járó Katalin (szerk.): Játszmák nélkül - Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. Osiris, Budapest, 437-451.  Szamosi Judit (1999): Felvértezve a rendbontók ellen. In: Járó Katalin (szerk.): Játszmák nélkül - Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. Osiris, Budapest, 406-417.


Stratégiai tervezés PSX1104 1. 5 20 K Dr. Szabó Antal főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A stratégiai tervezés elveinek megismertetésén keresztül kialakítani azt a meggyőződést a hallgatókban, hogy a stratégiai gondolkodás a minőségbiztosítás feltétele. A hallgatók az ismeret birtokában hatékonyabban valósítsák meg a kompetenciájuknak megfelelően a stratégiai tervezést. Az elmúlt évtized közoktatás-szabályozási vitáinak, törvénymódosításainak áttekintésével, fejlesztési terveknek, helyi programoknak, a finanszírozás változásainak áttekintő kritikai elemzésével hozzásegíteni a hallgatókat ahhoz, hogy a tervezéstől a gyakorlati megvalósításig átfogják a stratégiai tervezést. 2. Tantárgyi program: A stratégiai tervezés kialakulása, meghonosodása a közoktatásban. Az oktatásfejlesztés és a stratégiai tervezés kapcsolata; Nemzeti alaptanterv; regionális- és helyi fejlesztési tervek, a helyi tantervek készítése, mint a stratégiai gondolkodás és cselekvés modelljei. A közoktatás jogi és tartalmi szabályozási rendszerében a képességfejlesztésre irányuló stratégiai gondolkodás megvalósulása, a pedagógiai értékelés, az oktatásügy hatékonyságának folyamatos nyomon követése és elemzése, a minőségbiztosítás kapcsolata a stratégiai tervezéssel. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): kollokvium 5. Az értékelés módszere: Szummatív értékelés 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Szakirodalom, intézményi dokumentumok 7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Balázs Éva (2000): A közoktatási tervezés rendszere, a területi és a helyi tervezés. In: Önkormányzat és közoktatás. Szekszárd  Báthory Zoltán (2002): Tanulók, iskolák – különbségek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest  Csath Magdolna (2004): Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest  Gergely Gyula (2000): Járjunk a földön, és biztosítsuk a minőséget! Új Pedagógiai Szemle, 11.  Stratégiai tervezés a szakképző intézményekben. Módszertani kiadvány (2006) NSZI


Az iskolai teljesítmény pszichológiai determinánsai PSX1105 1. 3 10 G Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A motiváció és a teljesítmény összefüggéseinek bemutatása, a nevelésben történő gyakorlati alkalmazása. Egy lehetséges szorongás-szint mérés lebonyolítása. 2. Tantárgyi program: Motiváció – Teljesítménymotiváció. Teljesítmény és Intelligencia (hajlékony, rögzült, szociális). Képességszintek és tanulási technikák összefüggése. Társas pozíció és a teljesítmény összefüggése. A nevelői magatartás, a nevelési stílus és a gyermeki személyiségtípus kapcsolatrendszere. A figyelem, a szorongás és hatásuk az iskolai tanulásra. Az intézményi légkör szociálpszichológiai jellemzői és összefüggése a teljesítménnyel. 3. Évközi tanulmányi követelmények: a mérés megtervezése 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: mérésben, és annak kiértékelésében való részvétel 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, tesztek, kérdőívek 7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Ranschburg Jenő (1998): Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. NTK, Budapest  Schmercz István (szerk.) (2002): Pedagógiai szociálpszichológia. Élmény ’94 Bt, Nyíregyháza  Tóth László (2007): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen.


A közoktatási intézmények hatékonysága PSX1106 1. 3 10 G Dr. Márton Sára Katalin főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók ismerkedjenek meg az intézmények hatékonyságának mutatóival, mérési lehetőségeivel, a tanulói és a pedagógusi munka értékelésének módozataival. A gyakorlatorientált gondolkodás, a minőségtudatos magatartás kialakításával adekvát módon járuljanak hozzá intézményükben a minőségügyi feladatok ellátásához, a hatékonyság modern értelmezésével mélyítsék szakmai-pedagógiai reflektív gondolkodásukat. 2. Tantárgyi program: Fogalomértelmezések: hatékonyság, hatásfok, eredményesség, minőség az oktatásban, szerepe a változó társadalmi-gazdasági mikro- és makro-környezetben. Történeti áttekintés és nemzetközi körkép a 21. század hangsúlyozásával. A minőségirányítás, ellenőrzés, mérés, értékelés szerepe a nevelési-oktatási folyamatban. A pedagógus, mint a hatékonyság, minőség kulcstényezője. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Elemző, szakmai tanulmány készítése 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: Szummatív értékelés 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Szakirodalom, intézményi dokumentumok (pl. Pedagógiai Program, Intézményi Minőségirányítási Program) 7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Buer, van Jürgen-Wagner, Cornelia (Hrsg.) (2007): Qualität von Schule. Ein kritisches Handbuch. Peter Lang Internationaler Verlag der Wissenschaften, Frankfurt am MainBerlin-Bern-Bruxelles-New York-Oxford-Wien  Horn Dániel-Sinka Edit (2006): A közoktatás minősége és eredményessége. In: Halász Gábor-Lannert Judit (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Országos Közoktatási Intézet, Budapest 341-375.  Mártonfi György (2005): Vélemények az eredményességről és a hatékonyságról. Iskolakultúra, 12. 75-84.  Márton Sára (2008): Minőség és minőségbiztosítás az autonóm iskolában. Élmény ’94 Bt, Nyíregyháza  Mollenhauer, Klaus (2003): Szocializáció és iskolai eredmény. In: Meleg Csilla (szerk.): Iskola és társadalom. Szöveggyűjtemény. Dialóg Campus Kiadó, BudapestPécs 129-146.


Önismeret, pedagógus önismeret PSX1107 1. 3 10 M.ai Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: Az önismereti foglalkozásokra épülő szituációs gyakorlatokon keresztül az iskolai életben, a pedagógiai munka során jelentkező konfliktusok felismerésére, feldolgozására való felkészítés. A személyes értékrend és a belső erőforrás feltárása, tudatosítása. Szemlélet- és viselkedésformálás. 2. Tantárgyi program: Az önszeretet, önmagunk elfogadásának kérdései. A gyakorlati emberismeret feltárása és buktatói. A pozitív énkép kialakítása és megerősítése. Értékfeltárás: saját értékek tisztázása, mások értékeivel való azonosságélmény, illetve ütköztetési lehetőségek technikájának elsajátítása. A konfliktusokról általában. Konfliktusszituáció elemzése. Nézőpontok a konfliktusban. A konfliktuskezelés módjai. A pedagógiai hatékonyság növelése az ártó és védő technikák megismerésével. Az eredményes kommunikáció. Az empátia. A szakmai kompetencia tisztázása. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Aktív részvétel a foglalkozásokon. A személyes részvétel hiánya más módon nem pótolható. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Az egyes foglalkozások zárásakor azonnali, szóbeli elégedettséget kifejező visszajelzés, SWOT analízis alkalmazásával. 5. Az értékelés módszere: Nyílt kommunikációban személyes tapasztalatok és élmények bemutatása. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező és ajánlott irodalom  Bagdy Emőke-Telkes József (1990): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest  Dávid Imre-Páskuné Kiss Judit (1998): Kommunikációs képességek fejlesztés az iskolában. Kossuth Egyetem Kiadó, Debrecen  Koncz István (1994): Önkifejezési és kommunikációs készségfejlesztés. KLTE, Debrecen  Rudas János (1990): Delfi örökösei. Gondolat Könyvkiadó, Budapest


A pedagógiai folyamat tervezése, szervezése PSX1208 2. 3 10 G Dr. Márton Sára Katalin főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: Az ismeretek feldolgozásán keresztül erősíteni a korszerű pedagógiai szemléletet, segítséget nyújtani önreflexió útján pedagógiai folyamatok kialakításához és az alapvető pedagógiai kompetenciák fejlesztéséhez. Tanulmányozni a jelenlévő és a hivatalos tervezési, szervezési folyamatokat, kiemelten az intézményi és az egyéni pedagógiai vonatkozásokat, a kompetencia-alapú nevelés-oktatás tervezését. 2. Tantárgyi program: A pedagógiai tervezés, szervezés sajátosságai. A tervezés szintjei, a központi és a helyi (intézményi) tervek funkciója, viszonya, tartalma. Szakmai autonómia a tervezésben, a szervezésben. A pedagógus szerepvállalásaiból adódó tervezés, szervezés alapvető elmélete és gyakorlati kérdései. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A konzultációkon való aktív részvétel, az írásban elkészített feladat időben történő leadása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: Szummatív értékelés 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Szakirodalom, dokumentumok, alapprogramok, mintatantervek 7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Dobos Zoltánné (2004): Napközis foglalkozások tervezése 1-2. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest  Falus Iván (szerk.) (2003): Didaktika – elméleti alapok a tanítás tanulásához. (VII., VIII.: XVI. fejezet). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest  Halász Gábor-Lannert Judit (szerk.) (2006): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Országos Közoktatási Intézet, Budapest  Hunyadi Györgyné-M. Nádasi Mária (2000): Pedagógiai tervezés. Comenius Kiadó Bt., Pécs  Nanszákné Cserfalvi Ilona (2003): Napközis nevelő munka tervezése. Ipszilon Kiadó,


Módszerek, eljárások, eszközök PSX1209 2. 3 10 G Harsányiné Petneházi Ágnes főiskolai tanársegéd TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: Gyakorlati foglalkozások keretein belül bemutatni a percepcióból adódó pszichológiai csapdahelyzeteket. Percepciós gyakorlatok szervezése a pedagógus önismeret fejlesztésére, a személyiségformálással kapcsolatos ismeretek, kompetenciák elsajátítására. 2. Tantárgyi program: Hétköznapi szintű és tudományos emberismeret. A pszichológia módszerei (megfigyelés, kísérlet, explorációs módszerek). A pszichológia módszereinek, mint a tudományos emberismeret módszereinek adaptációja a pedagógusi munkában. Önállóan elvégzett tanulói vizsgálatok közös elemzése az előbbi tárgykörben. A személypercepció egy speciális területe: pedagógusok gyermekpercepciója. A személypercepció szabályszerűségei, pszichológiai csapdák a hétköznapi emberismeretben. Szakmai önismeret és önreflexió a pedagógiai gyakorlatban. 3. Évközi tanulmányi követelmények: kérdőív kiválasztása, a vizsgálat megtervezése 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: kérdőíves vizsgálat önálló lebonyolítása, kiértékelése 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, kérdőívek, kiértékelési eljárások 7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Aronson, Elliot (1978): A társas lény. Közgazdsági és Jogi Kiadó, Budapest  Atkinson, Rita, L.-Atkinson, Richard, C. et al. (1994): Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest 24-30, 334-349, 406-419.  Forgas, Joseph, P. (1989): A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest  Harsányi István (1978): A tanulók megismerése. Tankönyvkiadó, Budapest  Schmercz István (szerk.) (2003): A tanulói személyiség megismerése. Élmény ’94 Bt, Nyíregyháza

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Pedagógus kutatások Tantárgy kódja PSX1210 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 5 Félévi kontakt óraszám 10 Félévi követelmény G Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Dráviczki Sándor főiskolai tanár Tantárgyfelelős intézet kódja TI 1. A tantárgy elsajátításának célja: A szakmai önismeret és pályaidentitás ésszerűsítése, megerősítése. A pedagóguspályára vonatkozó multidiszciplináris ismeretek szisztematikus áttekintése, feldolgozása, rendszerezése. A hallgatók saját tapasztalatainak és élményeinek összevetése a pályával kapcsolatos publicisztikai, tudományos elemzésekkel, tanulmányokkal. 2. Tantárgyi program: Pedagógusképzés Európában. A pedagógusképzés mai rendszere Magyarországon. További fejlesztésének irányvonalai, új törekvések. Pedagóguspálya, pedagógushivatás, pedagógusszerep. Szerepjátszás, szerepazonosulás. Szerepkonfliktus, szerepfeszültség. A tanárok szerepe és hatása a mai Magyarországon. A pedagógusok napi tevékenységstruktúrája. A pedagóguspálya mentálhigiénés vonatkozásai. A pedagóguspálya foglalkozási ártalmai. Szakmai betegségek. A jó pedagógus ismérvei. Kulcsfontosságú képesség és személyiségjegyek a pedagógus munkában. A tehetséges tanár jellemzői. A pedagógus munkája. Új eljárások, módszerek, technikák alkalmazása a pedagógiában. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A hallgatói munka értékelése, a megmérettetés a hallgató folyamatos munkavégzéséhez, ill. az elvégzett feladatok minőségéhez kapcsolódik. Az értékelés több forrásra támaszkodik: a hallgatók írásbeli munkáinak dokumentációjára, a foglalkozásokon tanúsított megnyilvánulásaira, aktivitására, egy alkalommal elvégzett rövid tudásmérésre (zh). 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy, dolgozat jegy, félévközi jegy 5. Az értékelés módszere: Számszerű értékelés. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom  Bábosik István (2000): A pedagógus szerep megváltozása. In: Petró András (Szerk.): Olvasókönyv a pedagógusról. BME, Budapest 68-73.  Dráviczki Sándor (2002): a PEDAGÓGUS. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza  Hrubos Ildikó-Szentannai Ágota-Veroszta Zsuzsanna (2003): A „bologna” folyamat. Oktatáskutató Intézet – Új Mandátum Kiadó, Budapest  Kotschy Beáta (2001): Az iskolai munka tervezése és a pedagógusok nézeteinek összefüggései. In: Golnhofer Erzsébet-Nahalka István: A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 308-325.  Szebedy Tas (2005): A pedagóguspálya sajátosságai és a foglalkozási ártalmak. Új Pedagógiai Szemle 7/8.


Az iskola mentálhigiénéje PSX1211 2. 3 10 G Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: Megismertetni az iskola világát a lelki egészségvédelem szempontjából. Olyan pszichológiai ismereteket nyújtani, amelyek segítik a pedagógusokat a mindennapi munkájuk során a mentálhigiénés problémák megoldásában. 2. Tantárgyi program: A mentálhigiéné jelentése, jelentősége. A lelki egészségvédelem kialakulása. Paradigmaváltás és szemléletváltás. Az iskolai mentálhigiéné. Konfliktusok a pedagógiai gyakorlat során. A kapcsolatok, mint feszültségforrások. 3. Évközi tanulmányi követelmények: írásbeli vizsgálat elkészítése 4. Az értékelés módszere: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakkönyv, jegyzet 7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Bóta Margit (szerk.) (2000): Iskolai mentálhigiéné. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen  Buda Béla (2003): A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest  Fodor Gábor (2001): Az iskola: esély a lelki egészségvédelemre. Új Pedagógiai Szemle, 5.  Kézdi Balázs (2003): Iskolai mentálhigiéné. Tanulmányok. Pro Pannónia, Pécs  Szabó Éva (2006): Szeretettel és szigorral. Az iskolai nevelés problémái a szülők és a tanárok szemszögéből. Akadémiai Kiadó, Budapest


Sajátos nevelési igényű gyerekek az iskolában PSX1212 2. 5 20 K Dr. Szabó Edina főiskolai docens TK

1. A tantárgy elsajátításának célja Megismertetni a sajátos nevelési igényű és átlagtól eltérő tanulói személyiség jellemzőit. Olyan pszichológiai ismereteket nyújtani, amelyek segítik a pedagógusokat mindennapi munkájuk során a sajátos nevelési igényű gyerekekkel való foglalkozásban. 2. Tantárgyi program Sajátos nevelési igényű gyerekek az iskolában. Szorongásos rendellenességek (szeparációs szorongás, teljesítmény-szorongás, generalizált szorongás). A tanulás zavarai (a percepció zavarai, a kognitív funkciók zavarai, motoros működési zavarok). Magatartászavarok. A bánásmód kérdései, a prevenció és a korrekció lehetőségei. 3. Évközi tanulmányi követelmények: esettanulmány készítése 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: szummatív értékelés 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakkönyv, jegyzet. 7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Andrássy Ildikó (2007): A sajátos nevelési igényről - nemzetközi összehasonlítás. Fejlesztő pedagógia, 2. 50-72.  Bárdossy Ildikó (2006): A befogadó iskola és környezete. Új Pedagógiai Szemle, 3. 545.  Jeszenszkyné Gallai Gabriella (2006): Sajátos nevelési igényű tanulók egy általános iskolában. In: M. Tamás Márta (szerk.): Integráció és inklúzió: Fejlesztő módszerek a közoktatásban. Trefort, Budapest 47-58.  Magyi Anikó-Burai Pál Józsefné (2007): Sajátos nevelési igényű csoportban. Óvodai nevelés, 6. 203-204.  Mesterházi Zsuzsa (főszerk.) (2008): Inkluzív nevelés: Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. SuliNova, Educatio, Budapest


Befogadó pedagógia: az integráció és a szegregáció kérdései PSX1213 2. 3 10 G Dr. Vincze Tamás főiskolai adjunktus TK

1. A tantárgy elsajátításának célja A pedagógusok szakmai ismereteinek megszilárdítása a befogadó pedagógiai törekvésekről, melyek hozzájárulnak személyes hatékonyságuk fejlődéséhez. A pedagógusok azon speciális kompetenciáinak fejlesztése, mellyel eredményesen képesek irányítani, szervezni sajátos nevelési igényű tanulók/gyermekek tevékenységét. 2. Tantárgyi program: Kedvezőtlen társadalmi folyamatok és azok hatása a felnövekvő nemzedékre csoport és egyéni szinten. Oktatási rendszer előtt álló kihívások, mellyel a veszélyforrások kezelhetők, csökkenthető hatásuk. Oktatási egyenlőtlenségek. Szelekció, szegregáció, diszkrimináció, pozitív diszkrimináció. Egyenlő esély, egyenlő bánásmód, egyenlő eredmények, oktatási méltányosság elveinek megvalósítására kialakult stratégiai megoldások nemzetközi és hazai szinten. Befogadó pedagógia, befogadó iskola létrejöttének feltételei. Fenntartói megoldások az integrációra, szektorközi együttműködés. 3. Évközi tanulmányi követelmények: esettanulmány készítése az integráció megvalósításáról egy adott közoktatási intézményben öt évre visszatekintve. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga és a tanulmány védése 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Hagyományos és elektronikus információhordozók 7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Csányi Yvonne (2008): Új utak és törekvések a sajátos igényű személyek oktatása terén az OECD szakmapolitikájában és ennek néhány hazai vonatkozása. Fejlesztő pedagógia, 1. 28-32.  Havas Gábor-Kemény István-Liskó Ilona (2002): Cigány gyerekek az általános iskolában. OKI, Új Mandátum Kiadó Budapest  Kőpatakiné Mészáros Mária (2007): Elfogadás - befogadás - társadalmi integráció: nemzetközi tapasztalatok - hazai gyakorlatok. Fejlesztő pedagógia, 6. 43-50.  Réthy Endréné (2007: Integráció, inklúzió Európában. In: Bábosik István-Torgyik Judit (szerk.): Pedagógusmesterség az Európai Unióban. Eötvös Könyvkiadó, Budapest 217-234.  Tetler, Susan (2006): Inkluzív osztályok: a tanítás és tanulás modelljei, dilemmák és kihívások. Iskolakultúra, 10. 36-42.


Intézményfejlesztés - kapcsolatrendszerek az iskolában PSX1214 2. 3 10 G Dr. Baracsi Ágnes Erzsébet főiskolai docens SP

1. A tantárgy elsajátításának célja: Az alapvető szervezettani és vezetéselméleti alapismeretek elsajátítása mellett az iskolai szervezetek speciális jellemzőinek rendszerező, összefoglaló bemutatása. A tapasztalati tanulás módszerével az ismeretek gyakorlatban való felhasználásának segítése. 2. Tantárgyi program: A tantárgy keretében az iskolával, mint szervezettel kapcsolatos témakörök kerülnek bemutatásra. Az iskolai szervezet sajátságaihoz kapcsolódva elsősorban a szervezeti kultúra (szintjei, fejlesztése és jelentősége az iskolai szervezet hatékony működésében), a szervezeti klíma, változás-elméletek és vizsgálati eredmények kerülnek áttekintésre. Az iskolai légkörrel kapcsolatban tárgyaljuk a munkahelyi kapcsolatok, a tanári szerep, elégedettség, kiégés, bizalom és elköteleződés jelenségeket. A kérdéskörök értelmezéséhez, a felvetődő problémák, kérdések csoportos munkában való feldolgozása társul. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Prezentáció bemutatása, programértékelő lap kitöltése 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: szummatív értékelés 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Órán használatos handautok, klíma - kérdőív, szervezeti motivációs kérdőív 7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Hunyadi Gy.-Székely M. (szerk.)(2003): Gazdaságpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest Szervezeti bizalom fejezet  Kőműves Zsuzsanna (2002): Az iskola, mint szervezet. In: Schmercz I. (szerk): Pedagógiai szociálpszichológia. Élmény’94Bt, Nyíregyháza, 201-218.  László, J. (1998): Szerep, forgatókönyv, narratívum. Stientia Humana, Budapest 9-39.  N. Kollár Katalin-Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest 452-471.  Serfőző Mónika (2005): Az iskolák szervezeti kultúrája. Iskolakultúra, 10.


Komplex szigorlat PSX1215 2. 2 Dr. Márton Sára Katalin főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A komplex szigorlat keretén belül a pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak kötelezően oktatott témaköreinek megfelelő, azok szakmai tantárgyaihoz kapcsolódó szóbeli számonkérés, mely során a továbbképzésen résztvevő bizonyítja, hogy képes szakirodalmakat önállóan (is) feldolgozva komplex módon szemlélni, megérteni a közoktatási rendszerben zajló folyamatokat, az elméletben elsajátított ismereteket a mindennapi pedagógiai gyakorlatban alkalmazni. 2. Tantárgyi program: 3. Évközi tanulmányi követelmények: Egyéni tapasztalatok alapján készült beszámolókkal történik az ellenőrzés 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): 5. Az értékelés módszere: Szummatív értékelés 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Szakirodalom 7. Kötelező, ajánlott irodalom: A továbbképzés különböző tantárgyaihoz felsorolt szakirodalom

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Félévi kontakt óraszám Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Szakdolgozat PSX1216 4. 10 G Dr. Márton Sára Katalin főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A szakdolgozat a pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak kötelezően oktatott témaköreinek és választáson alapuló tanulmányterületének, szakterületének megfelelő, azok szakmai tantárgyaihoz kapcsolódó írásbeli, minimum 30 oldalas feladat, melynek elkészítésével a továbbképzésen résztvevő tanúsítja, hogy tanulmányaira alapozva a vonatkozó szakirodalmak feldolgozásával képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, továbbá - különös tekintettel a választott tanulmányterület, szakterületen önálló munka végzésére. 2. Tantárgyi program: A téma választása feleljen meg a hallgató érdeklődésének, eddigi ismereteinek, kapcsolódjon a szakvizsga tartalmához, továbbá tükrözze a magyar közoktatás aktuális prioritásait. A továbbképzésen résztvevők végezzenek forráskutatást, irodalmi feldolgozást, korrekt hivatkozásokkal fogalmazzák meg a téma általános elméleti hátterét, illetve tanulmányterülettől, szakterülettől függően - empirikus vizsgálatot hajtsanak végre a témavezetővel folytatott konzultációk beiktatásával. A tartalmi követelmények mellett fordítsanak figyelmet a szakdolgozatírással kapcsolatos formai követelményekre. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A témavezetővel folytatott konzultáció, különböző formában történő kapcsolattartás (pl. személyes, e-levelezés). 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A dolgozat értékelése, a szóbeli védés értékelése 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: A választott témához kapcsolódó szakirodalmak, segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom:  A választott témához kapcsolódó szakirodalmak

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgyi kód Meghirdetés féléve Kreditpont Félévi kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelő neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Filozófiatörténet EE1101 3. 4 10 kollokvium Dr. Trembeczki István, főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja a hallgatók filozófiai szemléletének kialakítása és filozófiai tartalmú gondolkodásának megalapozása. 2. Tantárgyi program A hallgatók ismerkedjenek meg a filozófiatörténet legfontosabb irányzataival, képviselőivel és problémafelvetéseivel a klasszikus görögségtől a 19. század végéig. A tantárgy részét képezik továbbá azok az általános problémák is, amelyek összefüggésben állnak a mindennapi élet kérdéseivel. A félév során a hallgatók megismerkednek a filozófiatörténet néhány klasszikus szövegével, és lehetőség szerint elsajátítják ezek önálló értelmezésének technikáját. A tantárgy hangsúlyt fektet arra is, hogy az itt felmerülő absztrakt kérdéseket a hallgatók képesek legyenek az életvilág jelenségeiben újra felismerni. 3. Évközi tanulmányi követelmények A félév során zárthelyi dolgozat írása. 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) kollokvium 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelés írásban és szóban történik 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Arno Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába. Cartophilus, Bp., 2001. Etienne Gilson: A középkori filozófia szelleme. Paulus – Kairos, Bp., 2000. Steiger Kornél: Bevezetés a filozófiába. Tankönyv és Szöveggyűjtemény. Holnap, Bp., 2002. Maria Fürst: Bevezetés a filozófiába. Ikon, Bp., 1994.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgyi kód Meghirdetés féléve Kreditpont Félévi kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

A filozófiai antropológia alapjai EE1102 3. 4 10 Kollokvium Dr. Trembeczki István, főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja A társadalom- és bölcsészettudományi ismeretek elmélyítéséhez nélkülözhetetlen a kutatások kiindulópontjáról, egyúttal tulajdonképpeni alanyáról, az emberről szóló általános igényű szemléletmód elsajátítása. 2. Tantárgyi program A tantárgy arra vállalkozik, hogy a biológiai antropológia, az etológia és a filozófiai antropológia legmodernebb eredményeinek felhasználásával átfogó képet adjon az emberi létezésről, a „kik vagyunk”, „honnan jöttünk” és „hová tartunk” kérdésekre adott válaszok minél szélesebb körű bemutatásával. A fentebbi tudományok együttes említése ugyanakkor azt is jelzi, hogy a kurzus interdiszciplináris igényű kontextusban gondolkodik az elemzései során, tág teret engedve az újabb problémafelvetéseknek. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A tárgy kollokviummal zárul. 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése szóban, illetve írásban történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Gyenis Gy.: Humánbiológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2001. Slater: Bevezetés az etológiába. Mezőgazdasági, Bp., 1987. Farkas L. Gy.: Fejezetek a biológiai antropológiából. JATE Press, Szeged, 1996. M. Scheler: Az ember helye a kozmoszban. Osiris-Gond, Bp., 1995. A. Gehlen: Az ember. Gondolat, Bp., 1976.


Vallásismeret EE1103 3. 3 10 Gyakorlati jegy Dr. Jakab András, főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja Azoknak a vallástudományi alapismereteknek az elsajátítása, ill. ezek szempontjainak a vizsgálata, amelyek lehetővé teszik egy általános vallás-fogalom meghatározását és megértését. A vallások és a vallásosság világának a vizsgálata, a vallásfenomenológia segítségével. A nagy világvallások rövid, összehasonlító rendszerezése. Ezek után korunk vallási helyzetét vizsgáljuk, benne a kereszténység és a "vallások" kapcsolatával. 2. Tantárgyi program A nagyobb témakörök: a) Fogalomtisztázás, b) A nagy világvallások, c) Korunk vallási helyzete. A tantárgy szakirányú jellege leginkább a c) pontban figyelhető meg, ahol szeretnénk kitérni a kereszténység "álláspontjára" a más-vallásokat illetően. 3. Évközi tanulmányi követelmények Házi dolgozat készítése, kiselőadás tartása. 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A félév során beadandó házi dolgozat vagy kiselőadás megtartása. 5. Az értékelés módszere 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Eliade, M., Vallási hiedelmek és eszmék története I-III., Osiris, Bp. 1994-1996., Cupitt, d., Eltűnt istenek nyomában. A vallásosság jövője, Kulturtrade, Bp. 1997., Hunyadi, L., Az emberiség vallásai az őskortól napjainkig, Lipták Kiadó, Bp. 1998., Leeuw, G. van der, A vallás fenomenológiája, Osiris, Bp. 2001., Lugosi, Á. - Lugosi, Gy., (szerk.) Szekták - új vallási jelenségek, Pannonica, 1998., Otto, R., A szent, Osiris, Bp. 1997., de Rosa, G., Vallások, szekták és a kereszténység, Szent István Társulat, Bp. 1991., Tarnay, B., Vallástörténet - keresztény szemmel, Bencés Kiadó, pannonhalma 1995., Minden vallás egyház? Tájékozódás a mai vallási pluralizmusban. Ökumenikus Tanulmányi központ, Bp. 1996.


Etikatörténet EE1104 3. 4 15 Kollokvium Dr. habil. Kiss Lajos András, főiskolai tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja az európai erkölcsfilozófia irányzatainak történeti, illetve szisztematikus jellegű bemutatása. 2. Tantárgyi program A tantárgy segíteni kívánja a hallgatókat abban, hogy az etikatörténeti korpusz ismeretében el tudjanak igazodni a morálfilozófiai érvelések, bizonyítások kérdéseiben, illetve ismerjék meg az erkölcs filozófiai megalapozhatóságának az elméleti összefüggéseit. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Zárthelyi dolgozatok a félév folyamán, a tárgy kollokviummal zárul. 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Nyíri Tamás: Alapvető etika. Szent István Társulat, Budapest, 1995. Arno Arzenbacher: Einführung in die Ethik. Patmos, Düsseldorf, 2001. Arno Arzenbacher: Keresztény társadalometika. Szent István Társulat, Budapest, 2001. Heller Ágnes: Általános etika. Cserépfalvi, Budapest, 1994. Heller Ánes: Morálfilozófia. Cserépfalvi, Budapest, 1996.


A keresztény etika alapjai EE1105 3. 4 15 Kollokvium Dr. Jakab András, főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja Az etika oktatásában feltétlenül szükség van, a filozófiai és vallástörténeti alapokon túl, azon fogalmak és rendszerek megismerésére, melyek a keresztény viselkedés kiinduló pontjait megvilágítják, és azok megértését minden külső szemlélő számára is lehetővé teszik. Az európai ember kultúrájának egyik fő alappillére a kereszténység a maga normáival, szemléletmódjával. Állandó vonatkozási pont az emberek viselkedésének vizsgálatában. Ezért az etika oktatásában részt venni szándékozó pedagógusok jó szándékú tájékozottsága a keresztény etika és erkölcs területén elengedhetetlennek mondható. A kereszténység üzenete minden emberhez szól, így megismerése egyéni haszonnal is jár az oktatás elsősorban közösségi céljai mellett. 2. Tantárgyi program A címben jelzett tantárgy be kívánja mutatni a keresztény ember alaphelyzetét Istennel való kapcsolatában, értelmezi a szabadságot s a cselekvés legfontosabb normáit. Olyan erények is sorra kerülnek, melyek sajátosan vallási tartalmúak, de a gyakorlati életben nélkülözhetetlenek. Végül az emberi élettel kapcsolatos felelősség kerül tárgyalásra, egy sajátos életetika, mely reflektál korunk frekventált témáira, s a modern tudomány lehetőségeire. Ezzel a modern életben való eligazodáshoz nyújt támpontokat katolikus keresztény szemszögből.1.A keresztény istenképiség, 2. Szabadság, krisztusi szabadság, bűn, 3. Az erkölcsiség objektív és szubjektív normái, 4. A hit erénye, 5. A remény erénye, 6. A szeretet erénye, 7. Nemiség és házasság, 8. A magzati élettel kapcsolatos felelősség, 9. Agresszió és önvédelem, 10. Az eutanázia problémája 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Zárthelyi dolgozatok a félév folyamán, a tárgy kollokviummal zárul. 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Häring, B.: Krisztus törvénye I-II. Pannonhalma-Róma, 1997-8. Boda, L.: A keresztény erkölcs alapkérdései, Bp. 1993. Isten országa közöttünk, Bp. 1992. Adjátok meg Istennek, ami az Istené, Bp. 1993. Emberré lenni, vagy birtokolni? Bp. 1994. Király, E.: A keresztény élethivatás, Bp. 1982. Berán, F.: A keresztény erkölcs alapjai, Bp. 1999. Katolikus Egyház Katekizmusa, Bp. 1993. Weber, H.: Általános erkölcsteológia, Bp. 2001. Speciális erkölcsteológia, Bp. 2001.


Az erkölcsi személyiség fejlesztése EE1106 3. 3 10 Gyakorlati jegy Dr. Mester Béla, főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja A kurzus célja az erkölcsi szocializáció komplex iskolai feladatrendszerének pedagógiai, módszertani eljárásait megismerve a hallgató hatékonyan működjön közre a tanulók erkölcsi személyiségének alakításában, autonómiájuk fejlesztésében. 2. Tantárgyi program Antropológiai alapok. A személyiség filozófiai, pszichológiai, pedagógiai megközelítésben. Az erkölcsi fejlődés elméletei. Az erkölcsi nevelés alapelvei: az erkölcsi nevelés aktív jellege, az indirekt hatások elve, a gyermek iránti igényesség és tisztelet összekapcsolásának elve, a pozitív tulajdonságokra támaszkodás elve. A bátorítás elve. Az életkori sajátosságok és egyéni sajátosságok figyelembevételének követelménye. A folytonosság és fokozatosság elve az erkölcsi személyiség fejlesztésében. Az érett, autonóm erkölcsi személyiség, mint a pedagógiai tevékenység célja. Módszerek és eszközök. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Házi dolgozat készítése, kiselőadás tartása. A tárgy gyakorlati jeggyel zárul. 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Kiss Tihamér: Erkölcsi személyiségfejlesztés óvodai és iskolai foglalkozásokon. In.: Iskolakultúra, 1999. 3. 23-31.o. Benkő Antal: A személyiség erkölcsi és vallási fejlődése. In.: Horváth-Szabó Katalin (szerk.): Lélekvilág. Pszichológiai tanulmányok a vallásról, az erkölcsről és az én-ről. PPKE, BTK, Piliscsaba, 1998. 11-74.o. Cole, M., Cole, S.R.: Fejlődéslélektan. Osiris, Bp. 2006. Homor Tivadar: Az etika tanítás gyakorlata. Tantárgypedagógiai Műhelytanulmányok. Krónika Nova Kiadó, Bp. 2003.

Tiszóczi Tamás-Terencsényi Borbála: Erkölcstan szöveggyűjtemény. Korona Nova Kiadó, Bp. 2005. Kamarás István – Homor Tivadar – Vörös Klára: Erkölcstan V-VI. osztály (Tankönyv) 2013. (az új NAT-nak megfelelő engedélyezett tankönyv)


Etikai érvelésmódok, morálfilozófiai rendszerek EE1107 3. 3 10 Gyakorlati jegy Dr. Csobó Péter György, főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja Az erkölcsfilozófia különböző irányzatainak mind történeti, mind szisztematikus jellegű bemutatása. E mellett segíteni kívánja a hallgatóknak abban, hogy eligazodni tudjanak a morálfilozófia érvelések, bizonyítások, illetve az erkölcs filozófiai megalapozhatóságának a kérdéseiben. 2. Tantárgyi program A kurzus az erkölcsi tudás laikus (preteoretikus) természetének elemzésével indul, majd rátér az utóbbi kétezer év európai gondolkodásában vezető szerepet játszó irányzatok elemzésére. Elsősorban az ún. érzelemetikák (vagy más néven eudaimonisztikus felfogások), illetve a kötelesség etikák (más néven deontologikus elméletek) érvelési technikáit mutatja be. A kurzus tartalmának gerincét az ún. utilitarista felfogások ismertetése, ill. bírálata alkotja. A kurzus utolsó harmada az erkölcs posztmodern relativizásából fakadó kérdések vizsgálatával fogalakozik. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Házi dolgozat készítése, ill. kiselőadás megtartása. 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Hársing László: Az európai etikai gondolkodás. Miskolc, 2001. Arzenbacher Arno: Einführung in die Ethik. Düsseldolf, 2001. J. Habermas: Kommunikatív etika. Miskolci Egyetemi Kiadó, 1995. Heller Ágnes: Morálfilozófia. Cserépfalvi Kiadó, 1996. Karl-Otto Apel: Két erkölcsfilozófiai tanulmány. Áron Kiadó, Bp. 1992.


Az erkölcstan tanítási módszertana EE1201 4. 4 15 Gyakorlati jegy Dr. Jakab András, főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja A kurzus elsődlegesen azt a feladatot tűzi maga elé, hogy a filozófiai és etikai problémákat „a nem felnőtt gondolkodás logikájával és fogalmi apparátusával” történő feldolgozását valósítsa meg. 2. Tantárgyi program A kurzus kiindulópontként munkájához M. Lipman professzor „Philosophy for Chlidren” (Gyermekfilozófia) programját használja, amelynek alapján már több mint húsz éve, s immár 35 országban meghonosították a gyermekekkel folytatott filozófiai beszélgetéseket. A program alapja a szókratészi módszer, mely szerint a tanár csak bábáskodhat a tanulók gondoltainak születésénél. A kérdező közösségé alakult osztályban folytatott beszélgetések fejlesztik a gyerekek problémameglátási, ítéletalkotási, érvelési, bizonyítási képességét, segítenek a megértésben és a másokkal való toleráns magatartás elsajátításában. A kurzus második része az etikaoktatás módszertani kérdéseit dolgozza fel. Segítséget nyújt a megfelelő pedagógiai, didaktikai módszerek, eszközök kiválasztásához és alkalmazásához az iskolai oktatásban. Valamint konkrét segítséget nyújt tanmenetek, óravázlatok elkészítéséhez, és tanácsokat ad a megfelelő színvonalú és minőségű oktatási segédeszközök kiválasztásához. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Házi dolgozat készítése, kiselőadás tartása. 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Szirtes László: Gyermekfilozófia, filozófia kisiskolásoknak, Korna, Bp. 1998. Antoine De Saint-Exupery: A kis herceg, Bp. Móra, 1993.

N. Sz. Júlia: Hogyan tanítsunk ésszerűségre és demokráciára: a „Gyermekfilozófia” stratégiája. Gyermekfilozófiai Szgy. I-IV. kötet


Pedagógiai etika EE1202 4. 4 15 Kollokvium Dr. Jakab András, főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja A kor képzési követelményei, a globalizáció, a tömegkommunikáció radikális átalakulása szükségessé teszi a közoktatásban tevékenykedő pedagógusok elméleti és gyakorlati felkészültségének hozzáigazítását a nevelés, a morális kommunikáció megváltozott célrendszeréhez. A tantárgyelem fő célkitűzése abban áll, hogy segítséget nyújtson a posztmodern kor világában való tájékozódáshoz, megismertetve a hallgatókkal a nevelésetika néhány kiemelt elméleti témakörét (természet és erkölcsösség, ész és haszon, a pluralizmus, mint pedagógiai paradoxon, a nevelés, mint egyezkedés). Szólni kíván továbbá a pedagógus etika néhány fontos gyakorlati kérdéséről is (a pedagógus, mint erkölcsnevelő, a pedagógus személyisége, a szabadság és „beavatkozás”). A humán tudományok etikai kódexének és a pedagógusok etikai kódexének a kérdései zárják a feldolgozandó témák körét. 2. Tantárgyi program A pedagógiai etika kérdésfeltevésének tisztázása után a program érinti a pedagógus etika, a hivatásos nevelőtevékenység etikája legalapvetőbb fogalmait. A modernitás etikai kérdésfeltevéseinek, az újkor etikai, pedagógiai elméletei és a pedagógus-etika összefüggéseinek megismertetése után kitér a modern pluralizmus nevelésetikai következményeire is. A nevelés és etika klasszikus viszonyának felbomlása és annak Oelkersnél található interpretációja segítségével vizsgáljuk a pluralizmus pedagógiai paradoxonát, a posztmorális szubjektivitás kérdéseit, valamint a nevelés, mint egyezkedés komplex folyamatának elméleti és gyakorlati kérdéseit. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Zárthelyi dolgozatok a félév folyamán, a tárgy kollokviummal zárul. 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) J. Oelkers: Nevelésetika. Problémák, paradoxonok és perspektívák. Bp. 1998. Zrinszky L.: A pedagógus etika elméleti és gyakorlati kérdései. 1995. Hoffmann Rózsa (szerk.): Pedagógus etika – kódex és kommentár. Bp. 19972. Rorty, R.: Etika egyetemes kötelességek nélkül. In: Megismerés helyett remény. Jelenkor, 1999. Bruch, E. A.: Multikulturális nevelés – egy válasz. In: Magyar Pedagógia, 95. (1995.) 1-2. sz. 19-26.o. Nagy Mária: Tanári szakma és professzionalizálódás. Bp. 1994.


Határszituációk etikai kérdései EE1203 4. 3 10 Gyakorlati jegy Dr. Trembeczki István, főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja A kurzus az erkölcs gyakorlati kérdéseit helyezi a vizsgálódás fókuszába. Elsődlegesen a határszituációk morális vetületeit dolgozza fel (eutanázia, abortusz, devianciák). Ezenkívül érinti az alternatív etikai elméleteknek a határszituációkkal kapcsolatos diszkurzusát is (pl. feminista etika). 2. Tantárgyi program A tantárgy programjának központjában az abortusz, az eutanázia és a halálos ítélet kérdései állnak, vagyis az emberi létet alapvetően érintő sorskérdések. A kurzus a 2000 éves európai kultúra, illetve a felvilágosodástól számított modernitás filozófiaiantropológiai alapvetéseire épít, illetve tárgyalja az utóbbi évtizedek morálfilozófiai vitáinak az említett területhez kapcsolódó állásfoglalásait is. A legfontosabb kérdések, hogy mi az ember, meddig terjednek az emberi önrendelkezés határai, a „halállal” és az „élettel” kapcsolatos döntések mennyiben maradnak meg a társadalom kompetenciáinak határain belül, illetve mennyiben tartoznak a vallási-transzcendens szférához. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Kiselőadás tartása, házi dolgozat készítése, a tárgy gyakorlati jeggyel zárul. 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Fehér Ferenc – Heller Ágnes: Biopolitika In.: Világosság. 1993. 8-9. sz. 5-50.o. Kiss Lajos András: Létezik-e ökológiai diskurzus? In.: Liget, 1998. 7. sz. Kis János: Eutanázia, Világosság, 1995. 6. sz. 26-55.o. Somfai Béla: Eutanázia keresztény szemmel, Világosság, 1995. 6. sz. 55-63. Jan Patočka:: Az általános erkölcs és a tudós erkölcse In.: A jelenkor értelme (Kalligram, Pozsony, 1999.) 37-57.o. David Hume: Az öngyilkosságról In.: Összes esszéi II. kötet (Atlantisz, Bp., 1994.) 345355.o.


Feminista etika EE1204 4. 3 10 Gyakorlati jegy Dr. Mester Béla, főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgyelem célja: ismerjék meg a hallgatók a feminista etikával kapcsolatos nemzetközi és hazai szakirodalom legfontosabb téziseit, és legyenek képesek – pro és kontra – racionális érveket megfogalmazni az alkalmazott etika ezen viszonylag új, de egyre népszerűbbé váló területén is. 2. Tantárgyi program A feminista etika első számú kérdése így hangzik: léteznek-e „nemspecifikus” különbségek az erkölcsi cselekvésekben, viselkedési formákban. A hagyományosnak tekinthető morálfilozófiai álláspontok – Kanttól Rawls-ik – az erkölcs definiálása során univerzalista álláspontra helyezkednek, melynek eredményeképpen az erkölcsi cselekvés „objektuma” az „általánosított Másik”. A feminista etika hívei és ismert képviselői (Carol Gilligan, Seyla Bernhabib és mások) mint tipikusan a férfi magatartásformát kifejezésre juttató álláspontot ítélik meg (és el) ezeket a klasszikus elméleteket. Ezekkel szemben bizonyos női princípiumok felfedezését, ill. rehabilitását tartják szükségesnek, melyek a feminista etika hívei szerint lehetővé tennék a morálfilozófiai kérdések újszerű tematizálását. Ezzel együtt, állítják a feminista szerzők, számtalan, eddig megoldhatatlannak hitt etikai dilemma megoldására is – a korábbiaknál jobb – esélyek kínálkoznak. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Kiselőadás tartása, házi dolgozat készítése, a tárgy gyakorlati jeggyel zárul. 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Pieper, Annemarie: Van-e feminista etika? Budapest, 2004. Galligan, Carol: In a Different Voice. Psychological Theory and Woman’s Devlopment. Cambridge. Mass. 1982.

Németül: Die Andere Stimme. Lebenskonflikte und Moal der Frau. München, 1984. Feministische Ethik (Schwerpunkt) Deutsche Zeitschrift für Philosophie. 1994/2. 222–291. Judith Butler: Jelentős testek. Budapest, 2005. Laquer, Thomas: A testet öltött nem. A test és nemiség a görögöktől Freudig. Budapest, 2002.


Ökológiai és gazdasági etika EE1205 4. 3 10 Kollokvium Dr. habil. Kiss Lajos András, főiskolai tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgatók ismerjék meg az ember gazdasági tevékenységének antropológiai és pszichológia alapjait, valamint a „homo oeconomicus” és a „homo sociologicus” közismert ellentétéből fakadó etikai dilemmákat. 2. Tantárgyi program A morálgazdaságtan alapjai Arisztotelészhez, ill. Adam Smith-hez nyúlnak vissza. A kurzus gerincét az újkori angolszász filozófiában uralkodóvá vált utilitarista irányzat (Bentham, Mill) gazdaságerkölcsi nézeteinek feldolgozása alkotja. A 20. században elsősorban Max Weber és Polányi Károly munkái jelentik a gazdaság etikai nézőpontból történő interpretálásának fő forrásait. A múlt század második felében a globális problémák felerősödésével és az ökológiai válsággal párhuzamosan megrendül a lineáris gazdasági fejlődés és ennek morális legitimációjába vetett hit. Innentől kezdve világossá vált a gondolkodó emberek számára, hogy a gazdasági tevékenységnek a szigorú önérdek és a haszonmaximalizálás alapján történő működtetése egyértelműen válságba jutott. A gazdasági etika legújabb irányzatai és mérvadó gondolkodói erre az új helyzetre igyekeznek reflektálni, és éppen ezért arra törekszenek, hogy az ökológiai és az ökonómiai „racionalitás” értékrendje egymással kibékíthetővé váljék. A kurzus ezen része – néhány hazai szerző (Kindler, Zsolnai) mellett – Fromm, Rawls, Schumacher, Sen és Koslowski nézeteinek interpretálására épül. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Zárthelyi dolgozatok a félév folyamán, a tárgy kollokviummal zárul. 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) J.S. Mill: A szabadásgról - A haszonelvűség. Magyar Helikon Kiadó, Bp. 1980.

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság. A buddhista közgazdaságtan eszméi. Typotex Kiadó, Bp. 2010. Kindler József– Zsolnai László (szerk.): Etika a gazdaságban. Keraban Kiadó, Bp. 1993. Ernst F. Schumacher: A kicsi szép. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp. 1991. A. Smith: A nemzetek gazdaságtana. (részletek) Akadémia Kiadó, Bp. 1959.


A multikulturalitás és interetnikus kapcsolatok etikája EE1206 4. 3 10 Kollokvium Dr. habil. Kiss Lajos András, főiskolai tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgatók ismerjék meg a modern, illetve posztmodern világ kulturális, nyelvi, vallási és életmódbeli sokféleségét a multikulturalizmus filozófiájának alapszövegein keresztül, s legyenek képesek a legkülönbözőbb identitásokkal szemben toleráns és megértő állásfoglalások kialakítására, illetve ezek képviseletére a legkülönbözőbb élethelyzetekben. 2. Tantárgyi program A kurzus kiindulópontját az a felismerés képezi, hogy a demokratikus élet immáron nem az egy nyelvű, egy kultúrájú, illetve azonos fejlettségű nemzetállami keretek között valósul meg, hanem világszerte a legkülönbözőbb identitások együttélésére kell berendezkednünk. A Habermas által posztnemzeti állapotnak nevezett korszakban az elismerésre való igény olyan új formái jöttek, illetve jönnek létre, amelyek messze meghaladják a klasszikus liberalizmusnak az individuális jogokra alapozott szabadságfelfogását. A multikulturalizmus a társadalom homogenizálása helyett a heterogén diskurzusok sokféleségének szükségességét hangsúlyozza, nem az egységre, hanem a sokféleség együttélésére szavaz. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a multikulturalizmusnak nincs egységes ideológiája, a Cultural Studies, a Subaltern Studies, a Postcolonial Studies, a radikális feminizmus stb. képviselői más és más módon látják a sokféleség realizálásának lehetőségeit, illetve más és más helyre helyezik a hangsúlyt. A kurzus során megismerkedünk Charles Taylor, Edward w. Said. Jürgen Habermas, és Axel Honneth, Ralf Dahrendorf, Ernst Geller és Slavoj Žižek munkáival. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Zárthelyi dolgozatok a félév folyamán, a tárgy kollokviummal zárul. 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db)

Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus. Osiris Kiadó, Láthatatlan Kollégium, Bp. 1997. Said W. Edward: Orientalizmus. Európa Kiadó, Budapest, 2002. Kymlicka, Will: Etnikai kapcsolatok és a nyugati politikaelmélet (internet). Francesco Fistetti: Théories du multiculturalisme. Un parcours entre philosophie et science sociales. Éditions la découverte/M.A.U.S.S. Párizs, XIII. 2009. Axel Honneth: Elismerés és megvetés. Jelenkor, Pécs, 1997. Norbert, Elias: A civilizáció folyamata. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. 286-305. (Az orrtörlésről és a köpködésről). Ariès, Philippe: Gyermek, család, halál. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. 7-180. (A gyermekkor felfogása) Tenbruck, Friedrich: A polgári kultúra. In: Wessely, Anna: A kultúra szociológiája. Osiris, Budapest, 1998. 52-71.


Romológia EE1207 4. 3 10 Kollokvium Dr. Jenei Terézia, főiskolai tanár TI

1. A tantárgy elsajátításának célja, hogy: fejlessze a hallgatók tudományos igényű társadalomismereteit, segítsen a magyarországi társadalmi viszonyok, ezen belül a többségi társadalom és a kisebbségek viszonyának megértésében. Hangsúlyozottan foglalkozzon a nemzeti és kiemelten a roma kisebbség társadalmi helyzetével, szerepével. 2. Tantárgyi program A többség és a kisebbség relációja, a többségi társadalom és a kisebbségek. Nemzetiségek és etnikai kisebbségek a mai Magyarországon. Az identitás fogalma, a szabad identitásválasztás és identitásnyilvánítás. Identitás-típusok.. A társadalmi együttélés normái. Empátia, deviancia, konfliktus. Előítéletek és sztereotípiák. Társadalmi beilleszkedési zavarok és következményei. A cigányság etnikai definiálása. Ki a cigány? Vélemények és viták a cigányok meghatározására vonatkozóan. Demográfiai áttekintés. A cigány népesség lélekszámának, földrajzi elhelyezkedésének alakulása napjainkban. A cigányok életkörülményei és a különböző településtípusok. Város és/vagy falu? Cigánytelepek, cigányutcák, gettók. Foglalkozási és megélhetési stratégiák a hazai cigányság körében. A magyarországi cigányok iskolázottsága. Az oktatás szerepe és feladata a romák társadalmi integrációjának megvalósításában. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Zárthelyi dolgozatok a félév folyamán, a tárgy kollokviummal zárul. 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Kemény István–Janky Béla–Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság 1971– 2003. Gondolat Kiadó, Bp., 2004. Forray R. Katalin (szerk.): Ismeretek a romológia alapképzési szakhoz. http//:www. mek.niif.hu/04800/04867/04867.pdf

Síklaki István: Előítélet és tolerancia. Akadémiai Kiadó, Bp. 2010. Forray R. Katalin–Hegedűs T. András: Cigányok, iskola, oktatáspolitika. Új Mandátum Kiadó, Bp., 2003.


Az információs társadalom etikai dilemmái EE1108 3. 2 10 Gyakorlati jegy Dr. Csobó Péter György, főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy elsajátításának célja, hogy a hallgatókat megismertesse az információs társadalom sajátos etikai problémáival, melyek az információáramlással, az információk gyűjtésével, tárolásával és hozzáférésével kapcsolatosak. Ezen belül egyforma súlyt fektet mind az információs önrendelkezés (adatvédelem), mind a tájékozódáshoz való jog (közérdekű adatok), mind pedig a szólás- és véleményszabadságnak az új mediális környezetben való megjelenési formáira. Kitér olyan speciális kérdésekre is, mint a copyright fogalmának átértelmeződése az új médiumokban. 2. Tantárgyi program A félév során először rövid történeti visszatekintésen keresztül mutatjuk be, hogy az információcserével kapcsolatos jogok, kötelezettségek és etikai problémák rendszere mindig médiumfüggő. Ennek klasszikus példája a gondolatszabadság hagyományos azonosítása a sajtószabadsággal már legalább a XVII. század óta (Milton). A következőkben vázlatosan áttekintjük az információs társadalmat értelmező eddigi fontosabb elméleteket és azok kulcsfogalmait (Kondor–Fábri, Béres–Horányi, Ropolyi), majd részletesebben megvizsgáljuk az információs önrendelkezés, a tájékozódáshoz való jog, a szólás- és véleményszabadság és a szerzői jog problémáit a történetileg kialakult különböző mediális környezetekben, korunkra helyezve a fő súlyt (Krokovay, Császi, Mathews–Rivers). Az értelmező elméletek és az azokat szokásosan kísérő példatár mellett arra törekszünk, hogy minden egyes elméleti tézist releváns eseteknek a hallgatók által önállóan elvégzett elemzésével támasszunk alá. Ahol csak lehetséges, magyar példákkal kívánunk élni. 3. Évközi tanulmányi követelmények A hallgatók folyamatosan számot adnak a kötelező olvasmányok ismeretéről, és aktívan részt vesznek az oktató által ismertetett etikai helyzetek közös szemináriumi elemzésében, értelmezésében a megszerzett elméleti ismeretek alapján. 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Az megszerzett ismeretek értékelésére gyakorlati jegy formájában kerül sor. Ebben egyenlő súlya van a kötelező olvasmányokból és az oktató előadásából megszerzendő elméleti ismereteknek (ez zárthelyi dolgozat formájában történik); és a kialakítandó elemzési készségnek (ezt a félév végén, egy etikai szituáció szóbeli elemzésének feladatának megoldása révén ellenőrizzük).

5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Mivel a kurzus célja éppen a kortárs információs társadalom etikai dilemmáinak vizsgálata, az intézményben egyébként is rendelkezésre álló infrastruktúrán kívül (szakkönyvtár, informatikai háttér, tantermi szemléltető eszközök) nincs szükség. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) John Milton: Areopagitica. Részletek magyarul in: Szenczi Miklós (szerk.): Milton, az angol forradalom tükre. Budapest: Gondolat, 1975. Kondor Zs. – Fábri Gy. (szerk.): Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai. Budapest: Századvég, 2003. C. Mattews – W. L. Rivers: Médiaetika. Budapest: Bagolyvár, 1993. Császi Lajos: Tévéerőszak és morális pánik. Budapest: Új Mandáum, 2003. Krokovay Zsolt: Médiaetika. A szólásszabadság és a polgárjogok. Budapest: L’Harmattan, 2003. Terestyéni Tamás: Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Budapest: Typotext, 2006. Béres István – Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Budapest: Osiris, 1999, 2. kiad. 2001. Ropolyi László: Az Internet természete. Internetfilozófiai értekezés. Budapest: Typotex, 2006.


Személyiségfejlesztő (kommunikációs) tréning EE1109 3. 3 10 Gyakorlati jegy Szatmári Ágnes, főiskolai tanársegéd TR

1. A tantárgy elsajátításának célja segítségnyújtás olyan önálló módszer kidolgozásában, amely alapvetően a tanulók lehetőségeit és képességeit tartja szem előtt, s az ő erősségeikre épít. A személyiség kezelésében mozgósítja az ember öngyógyító erőit, s a tanulók énrészeire épít. 2. Tantárgyi program A kurzus tartalmának lényegét, az általános pedagógiai és pszichológiai alapismeretekre támaszkodva, a következő tartalmi területekben lehet összefoglalni. A) A nevelés és a nevelhetőség problémái az iskolában. B) A csoport helye és szerepe a személyiség fejlesztésében. C) Válságok és feldolgozásuk. D) Fejlesztő tréningek iskolai lehetőségei. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Kiselőadás tartása, házi dolgozat készítése, a tárgy gyakorlati jeggyel zárul. 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Bagdy Emőke-Telekes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. TK, Bp. 1988., Watzlawik-Weakland-Fisch: A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Bp. 1990., Gáti Ferenc: Gyermekvédelem az iskolában. TK, Bp. 1982., Zsidi Zoltán: Hagyjuk sorsára? Magatartászavar fiatalkorban. Nemzeti TK, Bp. 1997., Adelheid Stein: Válságok és feldolgozásuk a szociálterápiás szerepjáték segítségével, különös tekintettel az élet értelmét, célját érintő krízisek.


Tantárgypedagógiai gyakorlat (mikrotanítás és/vagy pedagógiai prezentáció) EE1208 4. 2 10 Gyakorlati jegy Dr. Jakab András, főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja 2. Tantárgyi program 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Zárthelyi dolgozatok a félév folyamán, a tárgy kollokviummal zárul. 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db)

TANTÁRGYLEÍRÁS. Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 5 Félévi kontakt óraszám 20 Félévi követelmény. Előfeltétel (tantárgyi kód) -

Recommend Documents