Tantárgy adatlap Kommunikációs zavarok Kommunikációs zavarok A tantárgy kódja: 7PE20NCK69B A tantárgy megnevezése (magyarul): Kommunikációs zavarok A tantárgy neve (angolul): Communication disorders A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 28+0+0 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: őszi félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincsenek A tantárgy típusa: előadás Tantárgyfelelős tanszék: Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Bokor Tamás
A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus komplex áttekintést ad a kommunikáció zavarjelenségeiről, többféle tudományos szempontból megközelítve a központi témát. A kommunikáció- és médiatudomány, a pszichológia, a nyelvészet és a kultúratudomány képviselőiként az egyes előadók rávilágítanak a kommunikációs zavarok legérdekesebb kérdéseire, az egyes diszciplínák meggyőző válaszaira. Évközi tanulmányi követelmények: Előadás lévén évközi tanulmányi követelmények nincsenek az órák lehetőség szerinti látogatásán kívül. Vizsgakövetelmény: Írásbeli vizsga az előadások és a kötelező olvasmányok alapján (a félév során a Moodle-ön kiadott kérdéskatalógusból választott kérdésekkel). Erasmus-ösztöndíjas hallgatók számára ugyanezen követelményekkel és szakirodalmi háttérrel e-mailben egyeztetett időpontban nyílik lehetőség a vizsgadolgozat megírására. A tantárgyat vizsgakurzusként hallgatók szintén ugyanezen követelményekkel és szakirodalmi háttérrel felvértezve az alapszakos hallgatók vizsgaidőpontjain vizsgázhatnak a tárgyból. Az érintettek számára kötelező a kapcsolatfelvétel a tantárgy oktatójával a szorgalmi időszak első felében, legkésőbb október 31-ig a
[email protected] e-mail címen. Az értékelés módszere: A rövid esszékérdésekből álló írásbeli dolgozatra 50%+1 pont elérése esetén elégséges érdemjegy adható. Efölött arányosan és sávosan emelkedik az érdemjegy a szerzett pontszámok függvényében. Tananyag leírása: 1. ELŐADÁS (2016. szeptember 8.) Bokor Tamás „A hiba a mi készülékünkben van” – humán kommunikációs zavarjelenségek az online szociális rendszerekben „Verba volent, scripta manent”, azaz „a szó elszáll, az írás megmarad” – szól a latin szentencia. A humán online társadalmi kommunikáció (a web2-nek is nevezett, internetkapcsolatra képes eszközökön elérhető ún. közösségi médiumok színterein zajló kommunikáció) rendszerében e közhely átalakul, mégpedig így: „Az írás elszáll, a kép megmarad”. Az online kommunikáció vizuális dominanciája és az online színtéren mutatkozó vizuális kommunikátumok memorizálási elsőbbsége rég nem számít újdonságnak, ahogyan az sem, hogy az internethálózatba küldött dokumentumok másolatai (ha itt egyáltalán értelmezhető e kifejezés) tartósan megmaradnak, a hálózatból való teljes eltávolításuk gyakorlatilag lehetetlen. Egyértelműen új jelenséggel állunk szemben azonban akkor, ha a fenti közhely második metamorfózisát vesszük figyelembe: „A diszkréció elszáll, a kép megmarad”. Másképp: a személyről szóló, a személyt ábrázoló felvételek (álló- és/vagy mozgóképek) saját vagy mások általi felhasználásának következményein jól lemérhető a privát- és a
1/9
Tantárgy adatlap Kommunikációs zavarok nyilvános szféra online összemosódásának hatásmechanizmusa és következményrendszere. Az előadás vezérgondolata két forrásból táplálkozik. Az egyik egy komoly botránykarriert befutott honlap szerzői jogi és társadalmi kommunikációs problémáiról szóló esettanulmány, amelynek tárgya amerikai szerveren, de magyar nyelven, magyarok által üzemeltetett „bosszúblogként” személyes használatra készült felvételeket tett közzé. A másik a humán online társadalmi kommunikáció rendszerszemléletű koncepciója, amelynek keretében az esettanulmány tanulságai elhelyezhetők az identitás – felügyelet – (ön)kontroll és nyilvánosság koordinátarendszerében. Az előadás egyik tanulsága az, hogy a humán online társadalmi kommunikációban a kommunikációs zavarok forrása dominánsan maga a szenvedő alany, aki önként közrebocsátja a róla készült felvételeket, s így kiengedi kezéből a felettük való rendelkezési jogot. Ennek okán és a probléma megoldásaként a felügyelet hagyományos extern mechanizmusait ideális esetben fel kell váltania a társadalmi és egyéni önszabályozás intern mechanizmusainak, legyen szó akár szerzői jogról, akár a jó hírnévhez való jogról – hiszen a diszkréció e kommunikációs színtéren összehasonlíthatatlanul illékonyabb jószág, mint a feltöltött képek és videók. Kötelező irodalom: Bokor Tamás 2012. „A hiba a mi készülékünkben van” – humán kommunikációs zavarjelenségek az online szociális rendszerekben. Kézirat. Moodle. Ajánlott irodalom: DiMaggio, Paul – Hargittai, Eszter – Neuman, W. Russel – Robinson, John P. 2001. Social Implications of the Internet. In: Annual Review of Sociology 27. 307–336. Szakadát István 2007. Egyben az egész. Budapest: Typotex. Szentkuti Dániel 2003. Az interneten továbbított jogellenes tartalomért való büntetőjogi felelősség egyes kérdései. In: Kiss Daisy (szerk.): E-akták. Tanulmányok az internetjog világából. Budapest: Bibó István Szakkollégium, Internetjogi Kutatócsoport. 325–348.
2. ELŐADÁS (2016. szeptember 15.) Kovács Gábor Az anyanyelv hatása a gondolkodásra és a kommunikációra Ilja Repin orosz festő értetlenkedve állt német festők képei előtt, melyeken a Bűnt nőként ábrázolták: a német nyelvben a bűn megfelelője („die Sünde”) ugyanis nőnemű főnév, az oroszban („грех”) viszont hímnemű. A magyar nyelvben – az indoeurópai nyelvektől eltérően, de a többi finnugor nyelvhez (pl. finn, észt) hasonlóan – nem különböztetünk meg nyelvtani nemeket. Elképzelhető, hogy e nyelvtani különbségek miatt valóban kissé másképp értelmezi a bűn fogalmát egy orosz, egy német, és egy magyar anyanyelvű személy? Az európai nyelvek megkülönböztetik a kék és zöld színt, de számos ázsiai nyelv (pl. kínai, vietnámi) ugyanazt a szót használja e két színre. Vajon hasonlóbbnak is látja a fű és az ég színét egy kínai, mint egy angol vagy magyar anyanyelvű beszélő? Másképp gondolkodunk és észleljük a világot mi magyarok, mint a japánok, az olaszok, vagy a gaboni himba nyelv beszélői? És ha igen, valóban az anyanyelv sajátosságai okozzák e különbségeket? Okozhatnak-e kommunikációs problémákat e különbségek abban az esetben, ha eltérő anyanyelvű személyek valamilyen közös nyelven kommunikálnak egymással? Kötelező irodalom: Babarczy A. & Szamarasz V. Z. (2014) A nyelvi relativizmus. In Pléh Cs. & Lukács Á. (szerk.), Pszicholingvisztika, pp. 859–876.
3. ELŐADÁS (2016. szeptember 22.) Csillik Olga „Zavar a hálóban” - a nyelv mint hálózat
2/9
Tantárgy adatlap Kommunikációs zavarok A nyelvi változások terjedése hálózatokon történő információáramlásként is magyarázható. Az előadásban a hálózatkutatás alapfogalmainak bemutatása mellett foglalkozunk a hálózatok felbomlásával, átrendeződésével. Kapcsolódási pontokat keresünk a hálózatkutatás és a nyelv között. Megvizsgáljuk, alkalmazhatóak-e a hálózatkutatás eredményei a nyelvi változás terjedésének vizsgálata során. Példákon keresztül bemutatjuk, hogyan használhatjuk fel a hálózatkutatást a kommunikációs zavarok vizsgálatában. Kötelező irodalom: Balaskó Mária – Balázs Géza – Kovács László (szerk.): Hálózatkutatás. Hálózatok a társadalomban és a nyelvben. Tinta, Budapest, 9-17. o. , 71–80., 174-184. o. Ajánlott irodalom: Barabási Albert-László: Behálózva. Magyar Könyvklub, 2003, Budapest Barabási Albert-László (2006). A hálózatok tudománya: a társadalomtól a webig. Magyar Tudomány 2006/11: 1298–308. Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika, Osiris, 2003, Budapest.
4. ELŐADÁS (2016. szeptember 29.) Bokor-Bacsák Györgyi A logopédiai terápia táguló horizontja Az előadás a beszéd- és kommunikációfejlesztés kérdéskörét járja körül a logopédiai tevékenység kapcsán. Alapoz a hang-, a beszéd- és a nyelvi zavarok eredetének taglalására, és részletezi azok korrekciós formáit. Ugyanakkor azzal az előfeltevéssel él, hogy a beszéd nem minden: egyéb, alternatív és augmentatív kommunikációs technikákról is szól, ezzel mutatva be a logopédiai munka új színtereit, céljait és célcsoportjait. Kötelező irodalom: Illyés Sándor (szerk.) 2000. Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 575-600. (szkennelve Moodle-ön elérhető) Ajánlott irodalom: Kálmán Zsófia 2006. Mással-hangzók. Az augmentatív és alternatív kommunikáció alapjai. Budapest: Bliss Alapítvány. 77-129. Bokor Tamás – Bokor-Bacsák Györgyi (2013) Részvéttől a részvételig. A participatív kommunikációs koncepció érvényesítése lehetőségei a logopédiai tevékenységben. Gyógypedagógiai Szemle 4 (2013) 241-254. (Moodle-ön elérhető) David Crystal 2003. A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris Kiadó. 64. fejezet: A nyelv és más kommunikációs rendszerek (492-501. p.)
5. ELŐADÁS (2016. október 6.) Géró Györgyi Különböző világainkról. A női – férfi kommunikáció nehézségei A biológiai nem: a különbségek neurobiológiai alapjai: a női agy és a férfi agy strukturális, működési, hormonális jellemzői. A társadalmi nem: a különbségek szocializációs összetevői. Nemek és nyelvhasználat: gendernyelvészet. A női és a férfi nyelvhasználat jellemzői, a beszélgetési stratégiák különbségei, a társalgás eltérő funkciói. Nem és testbeszéd: a használat és a dekódolás készségének eltérései. A testbeszéd társadalmilag meghatározott mintázatai.
3/9
Tantárgy adatlap Kommunikációs zavarok A nőiesség és a férfiasság kategóriái a XXI. század kezdetén: klasszikus és újfajta nemi szerepek. A különbözőségekből fakadó félreértések kezelése, avagy hogyan találjunk közös nyelvet, amelynek segítségével elkerülhetjük a kommunikációs csapdákat? Kötelező irodalom: Wardhaugh, Ronald 2005. Szociolingvisztika 13. fejezet: Nyelv és nem. Budapest: Osiris. 282–294. Huszár Ágnes 2009. Bevezetés a gendernyelvészetbe 8.és 9. fejezet. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 65–80. Ajánlott irodalom: Huszár Ágnes 2009. Bevezetés a gendernyelvészetbe. Budapest: Tinta Könyvkiadó,. Tannen, Deborah 2009. Pár –beszéd. Férfi – női kommunikáció. Budapest: Nyitott Könyvműhely. Brizendine, Louanne 2010. A női agy. Budapest: Nyitott Könyvműhely. Brizendine, Louanne 2010. A férfi agy. Budapest: Libri Kiadó.
6. ELŐADÁS (2016. október 13.) Aczél Petra Konfliktusok a közéleti-politikai kommunikációban. Ügybirtoklók, értéknyelvek és vezérek: szóval győzni kell A funkcionálisan differenciált társadalmak színtereinek rendszer, kódja, retorikája különbözik: ez a közéleti kommunikáció konfliktusainak egyik forrása. A másik a gyanakvással szemben megteremtendő politikai hitelességért és társadalmi hatalomért folyó politikai diskurzusok versenye. A harmadik a médiatérbe helyezett közéletiség, a médiaaréna működésének gerjesztő hatása. Az előadásban közéleti események médiabemutatásának, viták, kampányok, beszédek és bejegyzések szervezésének és hatékonyságának áttekintésével világítunk rá a legjellemzőbb konfliktusokra és álkonfliktusokra. Feltárjuk a hatalom és kommunikáció, a metafora és politika, az ügyképviselet és a véleményformálás kapcsolatát, betekintünk az újmédia által létrejövő új közösségi színterek működésébe, az e-közélet konfliktusosságába és zavaraiba. Az előadás során, elemző figyelemmel, a közéleti kommunikáció számos esetét hozzuk példának. Kitérünk a kommunikációs érték-birtoklásra mint zavar-forrásra, csakúgy, mint az integrált, permanens kampányok befogadásával realizált zavarokra. Az előadásban felhasználjuk a kommunikációelmélet szemléleti keretében a retorika, a kognitív metaforaelmélet, a humánetológia, a politikatudomány és a társadalomtudomány releváns forrásait. Az előadás célja egy olyan kritikai-elemző látásmód kialakulásának megalapozása, amely érzékeny és nyitott a közéleti kommunikáció zavaraira és arra, miként győznek (le) szóval. Kötelező irodalom: Dieckmann, Walther 2000. A politikai kommunikáció stílusai. In: Szabó Márton – Kiss Balázs – Boda Zsolt (szerk.): Nyelv szimbólum, retorika, diskurzus. 79-114. Ajánlott irodalom: Horányi Özséb 2001. A közéleti kommunikációról. In: Buda Béla-Sárközy Erika (szerk): Közéleti kommunikáció. Budapest: Akadémiai Kiadó. 13-27. Kiss Balázs 2003. Kampány és tabloidizáció. A perszonalizáció jelensége. In: Sárközy Erika – Schleicher Nóra (szerk.): Kampánykommunikáció. Budapest: Akadémiai. 9-41. Terestyéni Tamás 2006. Kommunikációelmélet. Budapest: Akti-Typotex. 295–310.
7. ELŐADÁS (2016. október 20.) Deli Eszter Meggyőzéstechnika
4/9
Tantárgy adatlap Kommunikációs zavarok Amikor arról kérdeznek bennünket, mennyire gondolkodunk racionálisan, döntéshozatalaink mennyire logikusak, vajon minket is annyira manipulálnak a televíziós reklámok, mint másokat, általában akaratlanul is jóval pozitívabb értékelést adunk magunkkal, mint társainkkal kapcsolatban. A jelen kurzus a hallgatók bevonásával világít rá a befolyásolás mechanizmusaira, bemutatva annak altípusait: a meggyőzést, manipulációt és kényszerítést, érzékeltetve, hogy ezek a kevésbé, vagy egyáltalán nem tudatos mechanizmusok milyen óriási hatással vannak attitűdjeinkre. Ezen kívül szó esik még arról, hogy hogyan tesznek bennünket kiszámíthatóvá a hétköznapi döntési szituációkban alkalmazott ökölszabályaink, sémáink. Mindezek kreatív vizuális reprezentációk segítségével kerülnek bemutatásra, a könnyebb és mélyebb megértést szolgálva. Kötelező irodalom: Pratkanis – Aronson: The Age of Propaganda, Ab Ovo, 1992. Ajánlott irodalom: Tversky, A., & Kahneman, D.: Judgment under uncertainty: Heuristics and biases in Kahneman D., Slovic P. & Tversky A (ed.): Judgment under uncertainty: Heuristics and biases, Cambridge University Press, Cambridge, 1982 Dan Ariely: Kiszámíthatóan irracionális, Gabó, 2011
8. ELŐADÁS (2016. október 27.) Kovács Lajos Szervezeti konfliktusok Mindennapjaink során gyakran találkozunk konfliktusos helyzetekkel. Ez alól sem a szervezetek, sem a szervezeti ágensek nem kivételek. A konfliktusok érzelmi töltetűek, nagy energiákat emésztenek fel, ezért általában úgy tekintünk rájuk, mint negatív vagy legalábbis kellemetlen helyzetekre. A konfliktushelyzetek azonban elősegíthetik rossz struktúrák megváltoztatását, megromlott emberi kapcsolatok tisztázásának a lehetőségét. Fenyegető veszedelem helyett akár a konfliktusok okainak a kiküszöbölési lehetőségét is láthatjuk benne: mi állhat a háttérben, milyen információk hiányoznak, milyen okokra vezethetők vissza? – kérdezhetnénk. Ezekről beszélünk kommunikációs megfontolásokból. Kötelező irodalom: Klein, B., Klein, S., A szervezet lelke, Edge kiadó, 2000, 14. fejezet: Munkakapcsolatok (együttműködés és ellentét) a csoportban, 519-562 old. Ajánlott irodalom: Bakacsi Gyula (2004) Szervezeti magatartás és vezetés, Aula, Bp, 4. és 7. fejezetek Jablin, M. F., - Putnam, L.L., The New Handbook of Organizational Communication, Advances in Theory, Research, and Methods, Sage Pub., 2001, 20. fejezet Communiation Competence, 819-865. old.
9. ELŐADÁS (2016. november 3.)
10. ELŐADÁS (2016. november 10.) Székely Levente Nemzedékek közötti kommunikációs zavarok Ma már kissé közhelyes, hogy az információs társadalomba született fiatalok számára az új technikai eszközök használatának elsajátítása spontán és természetes módon történik. A mindennapokban
5/9
Tantárgy adatlap Kommunikációs zavarok használják és a maguk képére formálják ezeket az eszközöket (és tartalmakat). Készségeiknek köszönhetően az edukációs irány is megváltozik, a digitális világban ők vannak otthon, az idősebbek, ahogy Prensky fogalmaz, csupán bevándorlók. Az előadás a nemzedékek közötti tudásátadás, a szocializáció viszonyrendszerében értelmezi a nemzedékek közötti kommunikációt és azon belül foglalkozik a kommunikációs zavarokkal. Az előadás olyan kérdésekre keresi a választ, hogy a tágan értelmezett ifjúsági munka során miképpen szólítható meg az új nemzedék és Parsons gondolatait a mára alakítva, hogyan lehet a digitális barbárokat a társadalom hasznos tagjaivá tenni vagy épp fordítva miképpen maradhat fenn a digitális korban az offline civilizáció? Kötelező irodalom: Székely, L. – Nagy, Á. (2011): Online youth work and eYouth - A guide to the world of the digital natives. Children and Youth Services Review, 33(11), 2186-2197.
11. ELŐADÁS (2016. november 17..) Horváth Dorottya A digitális identitás A Nokia legfrissebb felmérése szerint átlagosan hat percet sem bírunk ki mobil-kontaktus nélkül. A kutatás rámutat, hogy okostelefonunkat napi százötven alkalommal ellenőrizzük. A megbeszéléseken titkon lessük a telefon világító képernyőjét, a tanórák alatt online vásárolunk, a nyaraláson előbb fotózzuk, mint nézzük a soha nem látott panorámát. A temetésen sms-ezünk, a hálószobában chat-elünk. A közösségi oldalak egyfajta online agorát jelentenek számunkra. Miközben az állandó kommunikáció és a közösségi oldalak egyre jobban összekötnek minket, képes vagyunk megválni a klasszikus emberi kontaktusoktól. A jelenségnek természetszerűleg komoly következményei lehetnek a kapcsolatainkra, önmagunk megértésére és érzelmi fejlettségünkre. Az állandó kapcsolódás, a folyamatos inger, hogy közöljünk valamit, a személyiségünkre is hatással van. Ez a közlési inger és a reakció utáni vágy megváltoztatja azt, ahogy magunkra tekintünk. Egy újfajta létezés formálódik. A Digitális identitás. A megosztott tartalom tényleg mi magunk vagyunk? A benne rejlő adathalmazból alakulunk, tényleg megszületett az Én2.0? A Foresight Future Identities (2013) a következő tíz évre azt jósolja, hogy az internet nem egy újfajta identitást termel, hanem abban játszik szerepet, hogy felismerjük: kulturálisan és kontextuálisan sokkal összetettebb jelenség a személyiség, mint azt korábban gondoltuk. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy az offline és az online identitás megkülönböztetése a következő évtizedben már lényegtelenné válik, s a lét különböző aspektusai digitálisan jelennek meg. Kötelező irodalom: Felix Stadler: Az analógtól a digitális identitás felé, Szabó Géza fordítása. Online: http://felix.openflows.com/html/id_ana_dig_hu.html Csákvári József: Avatarkultúra: a digitális identitás természete és jelentősége. Jel-kép, 2008. 19. évf. 2. sz. p.21-33. Ajánlott irodalom: Fehér Katalin: Milyen stratégiák mentén épül fel a digitális identitás? Online: http://www.mediakutato .hu/cikk/2014_02_nyar/11_digitalis_identitas.pdf?#search=feh%C3%A9r+katalin Dan Schwabel: Én 2.0. .Online: https://www.hvgkonyvek.hu/image/data/355_pdf_355.pdf Sherry Turkle: Alone Together: Why We Expect More from Technology and Less from Each Other Paperback – October 2, 2012. Online: http://apps.carleton.edu/curricular/aiseminars/assets/Sherry_Turkle_book.pdf
12. ELŐADÁS (2016. november 24.) Pelle Veronika
6/9
Tantárgy adatlap Kommunikációs zavarok A tudatos újmédia-használat kihívásai: konfliktusok, paradoxonok és zavarjelenségek a webkettő kommunikációs színterében Közösségi hálózatok tagjának lenni ma már evidencia. Mindennapjainkat ugyanis a közösségi médiával olyan szintű, természetesnek vélt digitális szimbiózisban éljük, melyben a virtuális és a valós lét közötti határ pusztán egy gombnyomás. Egy könnyed log-in telefonunk érintőképernyőjén a megosztások és követések, lájkok és tweetek világába, amelyben a bölcs, zavartalan és következményekkel számoló eligazodás viszont annál nehezebb – mert újfajta tudást és új képességeket igényel. S mi vajon a kommunikáció szakos hallgató tudatosságával tudunk-e megbirkózni az újmédia hozta új kihívásokkal és konfliktusokkal? Egyáltalán felismerjük őket? Az előadás nem titkolt szándéka újmédia-tudatosságunk erősítése: ezért nemcsak megkeressük és példákkal illusztráljuk azokat a konceptuális, nyelvi¬–nyelvezeti, tartalmi és médiahasználati kommunikációs konfliktusokat, melyek részben transzparens módon, részben kevésbé észlelhetően kísérik közösségimédia-használatunkat, hanem elgondolkodunk azon is, hogy tud-e a médiatudatosság megoldásokkal szolgálni a webkettő egyre erősödő zavarjelenségeire. Hogy joggal bizakodhassunk abban, hogy az órát követő közösségimédia-használatunkat könnyedebb log-outok és tudatosabb log-inek kísérik majd. Kötelező irodalom: B. Bernáth István – Pais Károlyné – Rétfalvi Györgyi – Szilágyi Erzsébet – Turi László 2012. Média, kultúra, kommunikáció. Budapest: Libri. 359–482. Ajánlott irodalom: Miller, Vincent 2011. Understanding Digital Culture. London: Sage. Christakis, N. A. – Fowler, J. H. 2010. Kapcsolatok hálójában. Mire képesek a közösségi hálózatok, és hogyan alakítják sorsunkat? Budapest: Typotex.
13. ELŐADÁS (2016. december 1.) Szépe Orsolya Kommunikációs zavarok az élet végén A modern korban a halál és a haldoklás kultúrája rendkívül ellentmondásos és problematikus. Az emberi élet kezdetével, az újszülött várásával, fogadásával sokkal kedvezőbb a helyzet: az újszülötteket, a kismamákat jól működő intézményrendszer és ellátóhálózat veszi körül, kiforrott normákkal, tennivalókkal, kommunikációs szokásokkal. A távozásról, a búcsúról, a haldoklásról ugyanez nem mondható el. Igaz, a tanatológia (a halállal, haldoklással foglalkozó tudományág) és a palliatív medicina (terminális állapotú betegek tünetei enyhítésére irányuló kezelések összessége) mára elfogadottá vált, azonban a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők ápolásának holisztikus felfogása és e felfogás megvalósítását szolgáló hospice intézmények kevéssé ismertek, nem részei a közgondolkodásnak. Az előadásban kitérünk arra a kérdésre, hogy miért alakult úgy, hogy az emberi lét vége, amit az emberek régebben természetes folyamatként éltek meg, a mai modern társadalomban félelemmel, fájdalommal társított fogalommá, a haldoklás tabu-témává vált, aminek következményeként sokszor a haldokló maga is úgy érzi: nem illik, nem szabad nyíltan beszélnie tényleges kívánságairól. Miért akarjuk sokszor megtagadni a haldoklótól azt a természetes igényét, hogy ne egyedül, kiszolgáltatottan vegyen búcsút az életétől, hanem szerettei között, emberi méltóságban halhasson meg? Az előadás bemutatja a halál és haldoklás kultúrantropológiai és kommunikációs kontextusát, valamint a posztmodern társadalomban a haldokló igényeinek kielégítésére életre hívott Hospice mozgalmat. Kötelező irodalom: Hegedűs Katalin 2006. A hospice ellátás elmélete. Budapest: Egészségügyi Szakképző és
7/9
Tantárgy adatlap Kommunikációs zavarok Továbbképző Intézet. 10-20., 35-49. Clark, David 2000. A palliatív gondozás története: rituális folyamat? Kharon, Thanatológiai Szemle, Elektronikus folyóirat - 2000/2001 tél (ford.: Veszelka András) Letölthető: http://www.kharon.hu/docu/2000-2001-tel_david-palliativ.pdf Hospice alapfogalmak. Letölthető: http://www.hospice.hu/hospice-alapfogalmak/ Ajánlott irodalom: Buda Béla 1997. A halál és a haldoklás szociálpszichológiai tényezői és folyamatai. Kharón Thanatológiai Szemle Elektronikus folyóirat, 1. 5-15 Letölthető: http://www.kharon.hu/docu/1997-tel_buda-halal.pdf Hennezel, Marie de 1997. A meghitt halál. Budapest. Európa Könyvkiadó (ford.: Szabolcs Katalin) Kübler-Ross, Elisabeth 1988. A halál és a hozzá vezető út. Budapest. Gondolat Kiadó (ford.: Blasszauer Béla). Szépe Orsolya, Ferdinandy Nóra 2010. Intimitás és nyilvánosság, A gyász- és halál-témájú blogok néhány sajátosságáról. Kharon, Thanatológiai Szemle, Elektronikus folyóirat - XIV. évfolyam, 2010/1 Letölthető: http://www.kharon.hu/?t=2010-1_szepe-intimitas#mc Szépe Orsolya 2014. A betegséghez, a haldokláshoz való viszony és a hospice ellátás ismerete az egyetemi és főiskolai hallgatók körében. Kézirat. Moodle.
14. ELŐADÁS (2016. december 8.) Veszelszki Ágnes Konfliktusok a közösségi médiában A nagymértékű internethasználat, a hálókommunikáció, a folyamatos online jelenlét – ahogyan ezt egyre több nyelvészeti és (szociál)pszichológiai vizsgálat bizonyítja – a nyelvi viselkedésre is hatással van. A nemzetközi szakirodalom eredményeit figyelembe véve feltételezhető, hogy a digitális/online kommunikáció a kvázi-anonimitása, a retorzió hiánya vagy gyengesége miatt az offline kommunikációhoz képest durvább, több sértést, személyeskedést tartalmaz, amelyek feloldására, kezelésére egyelőre nincsenek kidolgozott nyelvhasználati stratégiák. Az előadás ennek a kérdéskörnek jár utána, és az online világban előforduló, valamilyen szintű konfliktust magukban foglaló helyzetek (többek között: verbális és vizuális konfliktusok, félreértések, zaklatás: cyberbullying és cyberstalking, viták, fórum- és kommentháborúk, trollok, manipuláció, irónia, spam és hoaxok) kommunikációs szempontú bemutatását adja. Kötelező irodalom: Hardaker, Claire 2010: Trolling in asynchronous computer-mediated communication: From user discussions to academic definitions. Journal of Politeness Research 6: 215–242. Ajánlott irodalom: Herring, C. S. – Stein, D. – Virtanen, T. (eds.) 2013: Pragmatics of Computer-Mediated Communication. Berlin: De Gruyter. Sarlos, G. – Szondi, G. 2015: Crisis communication during the red sludge spill disaster in Hungary – a media content analysis-based investigation. Journal of Public Affairs 15/3: 277–286. Veszelszki Ágnes 2015: Konfliktuskezelés a közösségi médiában. Esettanulmány a Trollfoci vs. Notts County példáján. Médiakutató 2015/2: 39–51.
Órarendi beosztás: Csütörtök 11.40-13.10, C V-VI. Kompetencia leírása: A hallgatók kritikai szemlélete és elemző képessége fejlődik az ismeretek elsajátítása nyomán.
8/9
Tantárgy adatlap Kommunikációs zavarok Félévközi ellenőrzések: Nincsenek.. A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: írásbeli vizsga Szak neve: Kommunikáció- és médiatudomány BA Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: Lásd a tananyag leírásánál, az egyes előadásoknál. Ajánlott irodalom: Lásd a tananyag leírásánál, az egyes előadásoknál. A tantárgy oktatói:
9/9 Powered by TCPDF (www.tcpdf.org)
