TANMENET MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK

TANMENET

MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK 2–4. osztály

Készítette: DR. GALGÓCZI LÁSZLÓNÉ gyakorlóiskolai szakvezetõ tanító

Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B.; Tel.: (62) 470-101 Drótposta: [email protected] • Honlap: www.mozaik.info.hu Felelõs kiadó: Török Zoltán • Nyomdai elõkészítés: Imosoft Kft. Honlap: www.imosoft.hu • Grafikus: Deák Ferenc • Mûszaki szerkesztõ: Kovács Attila Készült a Készült a Generál Print Nyomda Kft.-ben • 2000. szeptember • Raktári szám: MS-9843

© MOZAIK KIADÓ, 2000

BEVEZETÕ A tanmenetjavaslatok a Magyar nyelv kisiskolásoknak és az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak címû átdolgozott könyvekhez készültek. A tanítási órák száma a közoktatási törvény elfogadott tanítási napjaihoz igazodik. Ezeken bárki változtathat a helyi igényeknek (helyi tanterveknek) megfelelõen. A Magyar nyelv kisiskolásoknak 1-2. és az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak címû könyvek 1. osztályos anyagához nem készült tanmenet. Ez abból adódik, hogy az iskolák különbözõ programokkal tanítanak, s a könyvek használata így igazodhat az ismeretszerzés, illetve a gyakorlás anyagához. A tankönyv és gyakorlókönyv 1. osztályos anyaga 2. osztályban is felhasználható. Javaslom a könyvek mellett az ABC-ház tankönyvcsalád olvasókönyveit, mert azok nagyon jól egymásra épülve használhatók a nyelvhasználat fejlesztéséhez. A tanmenetjavaslatok kreatív felhasználásához jó munkát kíván: a szerzõ.

3

TANMENETJAVASLAT 2. osztály Heti óraszám: 3 óra A 2. évfolyamon a tanév elején a Magyar nyelv kisiskolásoknak címû könyv 1. osztályos részének ismétlése, illetve ennek a fejezetnek az áttekintése a tananyag része. Amennyiben elsõ osztályban használták az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak címû könyvet, ebben elegendõ feladat található a tananyaghoz. Abban az esetben, ha 2. osztályban találkoznak a tanulók ezzel a tan-, illetve gyakorlókönyvvel több gyakorlati feladat kerüljön megoldásra! Az órák anyagát ki-ki a helyi tantervéhez igazítsa, bõvítse több gyakorlóórával, illetve csökkentse azokat!

Óra

Nyelvi ismeretek

A helyesírási készség fejlesztésének feladatai A nyelvhasználat fejlesztése

1.

Ismerkedés a Magyar nyelv kisiskolások- A könyv jeleinek magyarázata. nak 1-2. c. tankönyvvel, az Anyanyelvi gya- Az idézet magyarázata. korló kisiskolásoknak c. munkafüzettel. – Mit tanultál 1. osztályban? – Mit tartalmaz az elsõ osztályos fejezet? – Mit tartalmaz a gyakorlókönyv?

2.

Ismétlés – az 1. osztályban tanultak ismétlése. – Mit jelent számunkra a magyar nyelv? – Mit kell tudnod anyanyelvünkrõl? – A beszédünk.

A beszédben a hangok tiszta ejtése. Nyári élmények eljátszása. Hasznos tanácsok lejegyzése füzetbe.

3.

Az emberi és az állati kommunikáció összehasonlítása.

Az emberi kommunikáció kifejezõ eszközei: beszéd, jel. Az állati kommunikáció: hang, viselkedés. Játékos gyakorlatok a tankönyv képeinek segítségével, egy-egy cselekvés eljátszása (állati-emberi viselkedés).

4.

A szöveg – Szövegalkotás képrôl.

Beszédben a mondathangsúly megfigyeltetése, gyakorlása. Hogyan olvassuk a szöveget?

5-6. Hogyan írjunk helyesen? A mondatok helyesírása.

A kijelentô, kérdô és felkiáltó mondat helyesírása. – Mondatkezdô nagybetû, írásjel. – Másolás.

7-8. A szavak helyesírása Másolással szócsoportok írása helyesírá– A szavak felbontása szótagokra, betûkre. suknak megfelelôen. – Az ábécé betûi. – Hosszú magánhangzók, mássalhangzók, ly-os, j-s szavak. 4

Óra

Nyelvi ismeretek


9.

A szótagolás, az elválasztás – Szótagokból szavak kirakása. – Szótagjátékok.

10.

Szavak írásának gyakorlása az 1. osztályos Rövid szavak tollbamondása. szóanyag szavaiból. Szabályjátékok. A magánhangzók idôtartamának megfigyeltetése: rak - rák, ver - vér, talál - tálal stb.

11.

Szavak, mondatok alkotása. Nyelvi játékok.

Rövid mondatok, szavak tollbamondása.

12.

Tájékozódás a tanulók elsô osztályban szerzett ismereteirôl. Tudásszintmérõ feladatlap alapján.

Rövid mondatok, szavak tollbamondása. Szavak kiegészítése betûkkel.

13.

Ismeretek nyújtása a magyar nyelvrõl Mit nevezünk szövegnek? – A beszélt szöveg. – Hangok a beszédben.

Szövegek befejezése, kiegészítése. A tiszta ejtés, a helyes hangsúlyozás.

14.

A beszélt és az írott szöveg Mikor szöveg a szöveg? Az írás szerepe.

A mondatok helyes sorrendje a szövegben. – A szöveg összekevert mondatainak sorbarendezése. Szövegjátékok.

15.

Mit fejeznek ki a szöveg mondatai? – Képekhez történet (szöveg) alkotása szóban. – Hogyan érzékeltethetô egy szöveg hangulata? Tankönyv 28-29. o. alapján.

A beszélt szöveg egy-két mondatának leírása emlékezetbôl. – Mondathangsúlyok megfigyelése. – A kérdô mondat leírása másolással.

16.

A mondat vizsgálata a tartalom (a beszélô A mondatok helyesírása, mondatkezdés, szándéka) szerint. írásjel: . ? Másolás.

17.

A szavak elválasztása. – A szótaghatárok tapsolása, jelölése függôleges vonallal. – Másolás.

– A kijelentô és kérdô mondat megfigyel- A kérdõ mondatra válasz kijelentõ tetése. mondatokkal. – A kérdô mondat helyes hanglejtése Párbeszédek eljátszása, leírása. a beszédben.

18.

Hogyan kérdezzünk? – Kérdezzünk a mondat szavaira! – A kérdôszók megnevezése. – Kijelentô mondatokra kérdezés. Pl.: Apu a szobában újságot olvas. Pl.: Mit olvas apu a szobában?

19.

Az -e kérdôszó(cska) a kérdô mondatokban. Az -e kérdôszócska helyesírása. A válaszoló mondatok. – Mondatok másolása. – Állító - tagadó mondatok. – A kérdô mondatok dallama. – A nem, se, sem használata. – Helyes hangsúlyozás, hanglejtés.

20.

A kijelentô és a kérdô mondatok gyakorlása. A szavak helyesírása a mondatban. Mondatkezdô betûk, mondatvégi írásjelek A mondat helyesírása. Rövid kijelentô és pótlása. kérdô mondatok tollbamondása.

A kérdõ mondatok leírása másolással. 3-4 kérdô mondat tollbamondása.

5

Óra


21.

Mikor tudunk meg többet a mondatról? Rövid kijelentô mondatok bôvítése kérdésekre válaszoló szavakkal. Pl.: Laci olvas. Mit olvas? Laci könyvet olvas.

Mondatok írása másolással, tollbamondással.

22.

A felkiáltó mondat – Mit fejezünk ki a felkiáltó mondattal? (öröm, fájdalom ...) – A mondatban a jaj, hû szavak utáni szó írása: Jaj, leesett a polc! Hû, de meleg van! A felkiáltó mondat írása. A felkiáltó mondat felismerése szövegben.

A mondat helyesírása. Párbeszédekben a felkiáltó mondat használata (hangsúly).

23.

6

Nyelvi ismeretek

Felkiáltó mondat írása tollbamondással.

24.

Az óhajtó mondat A mondat helyes hangsúlyozása a beszédben. – Mit fejez ki az óhajtó mondat? A vágy, Az óhajtó mondat helyesírása. kívánság, ... kifejezése. – Mondatkezdés - mondatvégi írásjel. – A mondatkezdés és a mondatvégi írásjel: ! – De jó lenne ... szerkezetek helyesírása. – De jó lenne ... , Ó, de jó lenne kezdések.

25.

Az óhajtó mondatok a szövegben. Az óhajtó mondatok használata a párbeszédben.

Mondatok másolása kiegészítéssel. Ó, de jó lenne elmenni ... stb.

2627.

A tanult mondatfajták felismerése. Különbözô mondatok a beszédben.

Mondatok helyesírása. Az írásjelek helyes használata. A mondatok hangsúlyozása.

2829.

A felszólító mondat – parancsolás, tiltás, kérés – A mondatvégi írásjel: (!). – A felszólítást kifejezô szavak megfigyeltetése. – A ne menj ... és hasonló szerkezetek.

A mondat helyesírása. – A tiltást kifejezô felszólító mondat helyesírása. – A felszólítást kifejezô szavak írása.

30.

A kiejtéstôl eltérô helyesírású szavak a fel- Felszólító mondat alkotása . szólító mondatban. A felszólító mondat Párbeszédekbôl a felszólító mondat leírása gyakorlása: felismerés szövegben, mondat- másolással, tollbamondással. alkotás.

31.

A kijelentô mondat szembeállítása a felszó- Mondatok átalakítása: lító mondattal. Nem ülsz le a földre. - Ne ülj le a földre!

32.

A mondatokról tanultak gyakorlása. Mondat- A mondat helyesírása. alkotások, kiegészítések, írásjelek pótlása.

33.

A mondatokról tanultak gyakorlása. Helyes A kérdô mondat helyesírása. kérdezés kérdô mondatokkal. Válaszok Az -e kérdôszócska helyesírása. leírása emlékezetbôl. Kérdô mondatok Mondatok tollbamondása. írása szituációs helyzetekhez.

34.

Mit tanultunk a mondatról? - Összefoglalás

Mondatok helyesírása.

Óra

Nyelvi ismeretek


35.

A mondatról tanult ismeretek felmérése. A mondatról tanult helyesírási ismeretek – Mondatvégi írásjelek pótlása, mondatok ellenôrzése. kiegészítése. – Mondatok tollbamondása.

36.

A felmérés javítása, értékelés, a hiányosságok pótlása.

Egyéni és típushibák javítása.

37.

Mibôl épül fel a mondat? – Szavak a mondatban. – Szórend a mondatban. – Szavakkal mondatalkotás különbözô szórendben.

A szavak helyesírása a mondatban. A szórend.

38.

Mit kell tudnunk a szavakról a mondatban? – A szavak különírása. – Tagolatlan mondat tagolása szavakra. – Nagybetû a mondaton belül.

A szavak különírásának gyakorlása. A helyes tagolás. Tulajdonnév, személynév, állatnév írása a mondatban.

39.

Hogyan használjuk a szavakat a mondatban? A világos magyar mondat: a toldalékok – Szavak toldalékolása a mondatban kér- szerepe. dések szerint.

40.

Hogyan csoportosíthatjuk a szavakat? Szavak másolása. – Mondatok szavainak csoportosítása kérdéseknek megfelelôen. Ki? Mi? Kit? Mit? Kivel? Mivel? ... Versek, egyéb szövegek szavainak csopor- Szavak másolása. Szavak helyesírása kértosítása kérdôszók alapján. Egy szó több déseknek megfelelôen. kérdésre válaszol. Gyakorlás: csoportosítások.

4142.

43.

A szavak csoportosítása. Összefoglalás.

44.

Felmérés. Mondat II.

45.

Hangsorok - betûsorok jelentése - szavak A szavak helyesírása másolással, tollbaTréfás szósorok összeállítása. Visszafelé mondással. olvasva is szó legyen! Pl.: merem, kerék, ... Betûkbôl szavak alkotása.

46.

Mibôl épülnek fel a szavak? Mikor lesz A hangok tiszta ejtése. A betûk helyesírása a betûsorból szó? A betûk rendje a szavak- a szavakban. ban.

47.

Hány betû van? Szavak írása az ábécé betûivel. A magyar ábécé betûi az 1. osztályos isme- Nevek írása ábécérendben. retek alapján. - A 44 betû. Az ábécé. – Hol van szükség az ábécére? – Szavak az ábécé betûivel.

48.

Hogyan keletkeznek a beszédhangok? – A hangképzô szervek megfigyeltetése, hangképzési gyakorlatok.

A magán- és mássalhangzók tiszta ejtése. A hangok betûinek lejegyzése, magán és mássalhangzó. 7

Óra

8

Nyelvi ismeretek


49.

Milyenek a magánhangzók? Szavak magánhangzóinak helyesírása. – A rövid és hosszú magánhangzók jelölése a szavakban – Az ékezet jelentésmódosító szerepe: le - lé

50.

Szabályjáték a szavakkal. Mondatalkotások A magánhangzók helyesírása a szópárokban. a jelentés megfigyeltetésére. (sas - sás) A sas ragadozó madár. Zizeg a sás a réten.

51.

Mikor rövid, mikor hosszú a magánhangzó Szavak írása másolással, tollbamondással. a szóban? a - á, e - é a szavakban: teve tévé, talál - tálal ... Szógyûjtés.

52.

Szavak írása. Melyiket írjam? i vagy í? Szógyûjtés - mondatban az i - í megfigyel- – Tulajdonnevek, személynevek helyesírása, másolás, tollbamondás. tetése: irat - írat (Mondatalkotás) Nevekben az i.

53.

Mikor o - ó a szóban? (koros - kóros, borsot - borsót, ...) Szógyûjtés képekrôl, versekbôl az ó a szavak végén hosszú! Kivétel no, nono.

A szavak helyesírása: tiszta, pontos hangoztatás. Írás emlékezetbôl.

54.

ö - ô a szavakban – Az -ó, -ô a szavak végén mindig hosszú! Kivétel no, nono! – Szópárok gyûjtése: tör - tôr, ... – ó, ô végû szavak gyûjtése képrôl, versekbôl.

A szavak helyesírása. – Másolás, emlékezetbôl írás. – Csoportosítás.

55.

Szógyûjtés: -o, -ó, -ö, -ô A szavak helyesírása, tollbamondás. – A magyar helyesírás szabályai c. könyv használata. Gyakorlás.

5657.

u - ú, ü - û a szavakban Szavak másolása. – ú; -û a szavak végén. Csoportosítás. – Kivételek keresése A magyar helyesírás szabályaiban

58.

Nyelvi játékok. A magánhangzók idôtartamának helyesírása.

59.

A magánhangzók helyesírásának gyakorlása. Csoportosítás, magánhangzók pótlása, tollbamondás.

60.

Felmérés A magánhangzókkal kapcsolatos – A magánhangzók idôtartamának jelölése. helyesírási ismeretek ellenôrzése. – Kiegészítés, betûpótlás, tollbamondás.

61.

A felmérés értékelése, javítása, szóalkotás. A típushibák és az egyéni hibák javítása.

A magánhangzók helyesírása.


Óra

Nyelvi ismeretek

62.

Milyenek a mássalhangzók? – Egyjegyû - kétjegyû - háromjegyû betûk. – Az egyjegyû mássalhangzók hosszúsága írásban. – Szógyûjtés, csoportosítás szövegbôl.

63.

Hogyan jelöljük írásban a kétjegyû másA kétjegyû mássalhangzók idôtartamának salhangzók hosszúságát? helyes jelölése írásban. Szógyûjtés - szóalkotás - csoportosítás. Másolás - emlékezetbôl írás. Kiejtés szerinti írásmód: asszony, füttyent stb.

64.

Hosszú mássalhangzós szavak gyûjtése. Szavak csoportosítása kérdéseknek megfelelôen halmazokban. Mikor ne hallgass a füledre? kisebb, meggyleves, egyes, bodza stb.

65.

A j-s és ly-es szavak helyesírása. Egy hang, két betû: j - ly – j-s és ly-es szavak megfigyeltetése verbagoly, varjú, héja, pulyka, majom, vaj, sekben. sajt, tej, tojás, jég, osztály, folyó, ... – Mit írunk j-vel és ly-jel? – Az I. osztályban megismert szavak írása.

66.

A j-s, ly-es szavak csoportosítása képrôl, tollbamondással. Szógyûjtések, szóalkotások betûkbôl.

A j-s, ly-es szavak helyesírása. Szavakban j és ly pótlása.

67.

A kiejtéstôl eltérô hangkapcsolatok írása szótagolással: utca, barátja, folytatja ...

A szavak helyesírása. Másolás.

68.

Nyelvi játékok. Mássalhangzók - magánhangzók a szavakban. Szóalkotás - rejtvény, csoportosítás. Szabályjátékok - mondatalkotás. Pl.: szál-száll

A betûk helyes jelölése a szavakban. Mondatok helyesírása. Egy betû hogyan változtatja meg a szó jelentését?

69.

A mássalhangzókról tanult helyesírási ismeretek ellenôrzése. Mondatok szavaiban, szavakban betûk pótlása. Tollbamondás.

A mássalhangzók helyesírásának ellenôrzése.

70.

Melyik szót írjuk nagy kezdôbetûvel? – Tulajdonnevek megfigyeltetése; falu, város, folyó, ország, emberek, állatok neve.

Tulajdonnevek helyesírása, másolás.

71.

Szavak írásának gyakorlása. Tulajdonnevek keresése szövegben. Csoportosítás.

A szavak kis- és nagybetûvel való írása. Betûk pótlása a szavakban.

A mássalhangzók idôtartamának helyesírása: az egyjegyû mássalhangzók. Másolás - betûpótlás: tol - toll, vasal - vassal, vet - vett, ...

Szavak csoportosításakor a helyes másolás. Szavak helyesírása tollbamondás után.

9


Óra

Nyelvi ismeretek

72.

Nyelvi játékok. Szóalkotás - szabályjáték rejtvény. Játékos nerek, becenevek. Ladó János: Magyar utónévkönyv keresztneveibôl válogatás.

A szavak helyesírása. Másolás - tollbamondás.

73.

Melyik szót írjuk elôbb? – Szavak ábécérendben. – Az ábécérend szabálya a magánhangzók esetében.

Nevek helyesírása, tulajdonnevek írása.

74.

Szavak írásának gyakorlása ábécérendben. Tulajdonnevek helyesírása. Versek tulajdonneveinek ábécérendbe sorolása.

75.

Tréfás nevek ábécérendben. Pl.: gyümölcsváros lakói.

Nyelvi kreativitás fejlesztése. Rajzos-játékos feladatok.

76.

Mire bonthatók a szavak? – A szótagolás és az elválasztás. – Szavak szótagokra bontása. – Az egytagú szavak. – Elválasztás magánhangzók között. Pl.: fiú, leány, dió stb. – Elválasztás magánhangzó és egy mássalhangzó között pl.: óra, Éva.

A szótagok magánhangzóinak helyesírása. Elválasztás, másolás.

77.

Elválasztás két különbözô mássalhangzó között: ab-lak, Er-zsi. A hosszú mássalhangzós szavak elválasztása: kop-pan. A kétjegyû hosszú mássalhangzós szavak esetében az elválasztás: vesz-szô.

A mássalhangzók idôtartamának helyes ejtése, írásban a helyes elválasztás. Másolás. Szólánc írása a helyes elválasztásokra: alma, ma-dár, dár-da, ...

78.

Az összetett szavak elválaszt.: virág-váza ... Az összetett szavak elválasztásának szabálya. Szóalkotás: szócsalád összeállítása. Másolás - tollbamondás. Gépjátékok: a szótagolásra, elválasztásra.

79.

A szavak elválasztásának gyakorlása. Gépjátékok

A szavak írása emlékezetbôl. Szólánc készítése: ká-vé, vé-ka, Ka-ti, Ti-bor

80.

Nyelvi játékok. – Szótagolás - elválasztás - szóalkotás. Pl.: al-ma, ma-dár, dár-da, da-lol-ta, Ta-más ... Mit tanultunk a szavakról? – Összefoglalás, csoportosítás, kérdésekre szavak írása.

A szavak helyesírása. Az elválasztás gyakorlása.

81.

82.

10

Mit tanultunk a szavakról? Összefoglalás - ábécérend. Szótagolás - elválasztás.

A hangok idôtartamának helyes jelölése. Mondatokban szavak írása. Szavak ábécérendben. Elválasztási gyakorlatok.

Óra

Nyelvi ismeretek


83.

Felmérés – A szavak helyesírása. – Tollbamondás. – Szótagolás.

A helyesírási ismeretek ellenôrzése.

84.

A felmérés értékelése, javítása. A hiányos- Hibás szavak, mondatok javítása másoságok pótlása. lással.

85.

A szavak jelentése. Az egy- és többjelentésû szavak. A szavak keresése a Magyar értelmezô kéziszótárban. A szavak jelentése a mondatban; egyjelentésû!

86.

Az azonos alakú szavak megfigyeltetése. A hosszú magánhangzók helyesírása a szaRajzoláskor mire gondolsz? vakban. Mondatok helyesírása. A Magyar értelmezô kéziszótár használata. Nyúl, zár, sír

87.

A rokon értelmû szavak megfigyeltetése. Egy vers rokon értelmû szavai (Pl.: József A.: Altató) A Képes diákszótár megismertetése.

A választékos beszéd megfigyeltetése. Rokon értelmû szavak használata párbeszédekben. Pl.: vásárlás, Ági segít ...

88.

Mikor melyik rokon értelmû szót használjuk? Rokon értelmû szavak szólásokban, közmondásokban. Rövid szöveg szavainak javítása rokon értelmû megfelelôivel. Egy-egy szó szinonimáinak összegyûjtése.

Mondatok helyesírása. A választékos beszéd szavai. O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások c. könyvének megismerése. A szavak másolása. Mondatok helyesírása.

89.

Szöveg átalakítása, rokon értelmû szavak használata.

Szöveg írása.

90.

Az ellentétes jelentésû szavak. Ellentétes jelentésû szópárok megfigyeltetése. Szabályjátékok. Szópárokkal mondatalkotás.

A magán- és mássalhangzók idôtartamának jelölése a szópárokban; rövid - könnyû, hosszú - nehéz stb. Mondatok helyesírása.

91.

A szavak jelentése - gyakorlás. Egyjelentésû, többjelentésû, azonos alakú, ellentétes jelentésû, rokon értelmû szavak. Mondatalkotások. Mondásokban, szólásokban, közmondásban szavak pótlása. Szituációs játék szóláshoz. Pl.: Jó (különösen) mikor alszik. A könyökén jön ki.

A mondatok helyesírása. A megfelelô szó helye a mondatban. Egy szóláshoz egy szituáció leírása 3 mondatban.

92.

Nyelvi játékok a szó jelentése körében.

Kommunikációs helyzetgyakorlatok - az élô beszéd szóhasználata.

Mondatalkotás szavakkal.

11

Óra

Nyelvi ismeretek


93.

A szavak szerkezete. A szóelemek helyesírása. A szavak vizsgálata: szótô + toldalék. A -t, -ban, -ben, -ba, -be toldalék. A szavak elemzése. Melyik kérdésre, mely toldalékot kapja a szó? Szótárakban - Magyar értelmezô kéziszótárban a szó vizsgálata; az alapszó jelentése.

94.

A szavakhoz járuló -val, -vel toldalék A szavak elemzése. Toldalékok pótlása kérdésnek megfelelôen.

A -val, -vel toldalékos szavak helyesírása. A mondatok helyesírása.

95.

Szóelemzések: szótô + toldalék. Hiányos szövegben a szavak toldalékos alakjainak pótlása.

A toldalékos szavak, a mondat helyesírása. A toldalékok helyes használata a beszédben.

96.

Szószerkezetek toldalékolása. Rövid szövegek alkotása képekrôl. (Kisiskolások anyanyelvi gyakorlókönyvében.) Szóelemzések.

Rövid szöveg leírása önállóan. A mondatok helyesírása.

97.

A helyesírás alapelvei; a szóelemzés a he- A szavak helyesírásában segít a szóelemzés lyesírásban. Szótô + toldalék; azt, (a szótô keresése) és a szótagolás. fogadták: az + t, fogad + ták.

98.

Szavak helyesírása a szótô megkeresésével; A szavak másolása: szótô + toldalék. nénje, bátyja, mondja.

99.

Hogyan ejtjük? Hogyan írjuk? Írásban; dt, tj, dj, nj, nyj, tyj, de: higgye. Szóelemzések, szavak gyûjtése.

Szavak helyesírása, másolás: bátyja, hagyja, adja, látja, anyja stb.

100. A kiejtéstôl eltérô helyesírású szavak gyûjtése szövegbôl. Csoportosítások - halmazok.

A szavak helyes másolása.

101. A mondatokban hogyan változik a szavak írása? A kijelentô mondat és a felszólító mondat szavai: szóelemzés.

Szavak másolása, tollbamondása. Pl.: fut - fusson, lát - lásson.

102. Szóelemzések. Kijelentések átalakítása felszólításra.

Szavak helyesírása, tollbamondás.

103. Szavak csoportosítása helyesírásuk szerint. Szavak helyesírása a szóelemzés segítségével. Másolás, tollbamondás. 104. Nyelvi játékok. Gépjátékok, halmazok, rejtvények.

12

A szavak helyesírása.

Óra

Nyelvi ismeretek


105. A szójelentésrôl, a szavak szerkezetérôl tanultak összefoglalása. Szavak, mondatok írása kérdésekhez. Csoportosítások, szóelemzések.

A szavak és mondatok helyesírása.

106. Felmérés írása. – Szóelemzések. – Tollbamondás.

A helyesírási tudnivalók ellenôzése.

107. A felmérés értékelése, javítása.

Hibák javítása másolással.

108. Ismétlés A mondatról tanultak ismétlése. A mondat a tartalom szerint. Tagolatlan szöveg tagolása.

A mondatkezdés, a mondatzáró írásjel helyes használata. A szavak írása a mondatban. Kisbetû, nagybetû.

109. Mit tanultunk a szavakról? A magán- és mássalhangzók helyesírása a mondatban. Hibás szövegek javítása.

A hibás szövegekben a helyesírási hibák megfigyeltetése, javítása. A szavak helyesírásában a magán- és mássalhangzó idôtartamának jelölése.

110. Szövegek tagolása mondatokra. Rövid szöveg alkotása képrôl. Szavak ábécérendben.


111. Mikor milyen szó illik a mondatba? Mondatok rokon értelmû szavakkal. Szöveg mondatainak kiegészítése kérdés alapján. Szavak csoportosítása kérdéseik szerint.

Megfelelô szóhasználat. A nyelvhelyességi hibák kiküszöbölése. A -suk, -sük elkerülése.

112- Év végi felmérés a 2. osztály anyagából. 113. – Feladatlap. – Tollbamondás.

A tanult helyesírási problémák ellenôrzése.

114. A felmérés értékelése, a hibák javítása. A hiányosságok pótlása.

A helyesírási hibák javítása másolással.

115. A tanév végéig gyakorlás. A nehéz helyesírású szavak gyakoroltatása. – Az osztály szintjéhez igazodó feladatok. menjetek, álljatok, fonja, adja, vetítse, – Másolás, tollbamondás a Kisiskolások gyûjts, halljátok, edzés, lándzsa, ... anyanyelvi gyakorlókönyvébôl. (Tollbamondások fejezet) – Nyelvi játékok. – Nyelvtani, helyesírási totó.

13

3. osztály Heti óraszám: 3 óra A 3. osztályban az alapszófajok megtanítására kerül sor. Az ige, a fõnév, a melléknév megismerése a nyelvhasználat fejlesztését szolgálja. Ezek használatára kerül sor a tanulók fogalmazásaiban. A tanmenetben elmaradhatatlan az igeragozásnál azt hangsúlyozom, hogy csupán az alanyi ragozás tanítása történik, de mindez a megnevezése nélkül. A tanmenet a pedagógusnak készült, nem kell ragaszkodnia minden pontjához mereven. Változtathat rajta a helyi igényeknek megfelelõen. A névmások kiegészítendõ anyagként szerepelnek (kivéve a személyes névmást). Ezeknek a nyelvhasználatban van szerepük (fogalmazáskor) ezért kerültek a tanmenetjavaslatba.

Óra

Nyelvi ismeretek


1.

Hogyan olvassuk a szöveget, hogy mások Mit tanulunk a 3. osztályban? – Ismerkedés a 3. osztályos Magyar nyelv is megértsék? A helyes hangsúlyozás a szövegben. kisiskolásoknak és az Anyanyelvi gyakorlókönyv kisiskolásoknak c. könyvvel. – Ismerkedés a könyvek bevezetô fejezeteivel, a könyv eleji idézetekkel.

2.

Miért tanuljuk a magyar nyelvet? Kik tettek sokat nyelvünkért? Anyanyelvünk kincsünk. Szótárak bemutatása, használata. Magyar értelmezô kisszótár, Magyar szinonimaszótár, O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások c. könyve, A magyar helyesírás szabályai c. könyv

Nyelvünkrôl szóló idézetek pontos másolása. A szavak helyesírása. Képes diákszótár, Kiejtési szótár, Ablakzsiráf.

3.

Ismétlés Beszédünk és írásunk A szöveg, a mondat beszédünkben és írásunkban.

A tagolatlan mondat tagolása mondatokra. A mondat tagolása szavakra. A mondatok helyesírása; mondatkezdés, mondatvégi írásjel. A szöveg funkciója.

4-5. A szavak a mondatban. A betûk rendje. Szóalkotási gyakorlatok.

A szavak helyesírása a mondatban. Összekevert betûkbôl helyes szó leírása.

6-7. A mondatról tanultak ismétlése. – A kijelentô és kérdô mondat. – A mondatok hangsúlya, hanglejtése és dallama. – Mondatok alkotása, írása.

A mondatok helyesírása. Az -e kérdôszócska a kérdô mondatban. Párbeszédek.

14

Óra

Nyelvi ismeretek

8-9. A felkiáltó és az óhajtó mondat. Mondatok gyakorlása. Írásjelek, mondatkezdés pótlása.


A felkiáltó mondat hû, jaj szavainak helyesírása. Az óhajtó mondatban a Jó lenne ..., De jó lenne ..., Ó, de jó lenne ... helyesírása.

1011.

A felszólító mondat helyesírásának gyakorA felszólító mondat. lása. A Ne menj ... stb. kezdetû mondatok, – A parancs, a tiltás a mondatokban. – A mondatok helyesírásának gyakorlása. a felszólítást kifejezô szavak helyesírása. Mondat tollbamondása.

12.

A kijelentô mondat átalakítása felszólítóvá. A felszólítás megváltozott szavainak helyesírása.

Ne suksükölj! A helyes nyelvhasználat gyakorlása. A felszólítás szavainak helyesírása. A mondatvégi írásjelek helyesírása. Szavak tollbamondása.

13.

A mondatokról tanultak gyakorlása.

Mondatok tollbamondása. Írásjelek helyes használata.

14.

Állítás - tagadás Az állítás, a tagadás kifejezése.

A nem, ne, se, sem szavak helyesírása a mondatokban.

15.

Foglaljuk össze! A mondatról tanultak összefoglalása.

A mondatfajták helyesírásának gyakorlása. A típushibák javítása szókiegészítésekkel. Mondatok kiegészítése önálló szavakkal.

16.

Mit tudsz a szavakról? A szavak jelentése: egyjelentésû, többjelentésû, azonos alakú, rokon értelmû, ellentétes jelentésû szavak, a hangutánzó szavak.

A szavakkal mondatalkotás. Szójelentés, helyesírás gyak. Pl.: ér, vár, sír. A hosszú mássalhangzós szavak helyesírása: kipp, loccs ...

17.

Az összetett szavak Szócsalád különbözô szavakkal. A lyuk, hely szavakkal összetett szavak gyûjtése.

Az összetett szavak helyesírásának gyakorlása. Az ly-jes szavak. Tollbamondás: összetett szavak különbözô fajta mondatokban.

18.

Mit tanultál a szótagolásról és az elválasztásról? Szótagolási gyakorlatok. Szavak elválasztásának gyakorlása.

Az elválasztás gyakorlása: a hosszú mássalhangzónál, az összetett szavak, dz-s, dzs-s szavak elválasztása stb. Tollbamondás: szavak.

19.

Év eleji felmérés a 2. osztály anyagából. A mondat, a szavak, elválasztás.

Tollbamondás. Feladatlap.

20.

A felmérés értékelése, hibák kijavítása, hiá- Típushibák és egyéni hibák javítása. nyosságok

21.

Új ismeretek és a folyamatos gyakorlás A szavak helyesírása a kérdéseknek megfelelôen. anyaga Hogyan csoportosítjuk a szavakat a 3. osztályban? Mit neveznek meg a szófajok?

15


Óra

Nyelvi ismeretek

22.

A fõnév - szófaj - névszó A fônév fogalma - konkrét és elvont fônév

A toldalékos fônevek helyesírása egyszerûbb esetekben: -ba, -ban, -be, -ben. Magánhangzók a fônevekbem.

23.

A fõnév fajtái: köznév, tulajdonnév A fogalom kialakítása.

A köznév és a tulajdonnév helyesírása.

24.

A tulajdonnév fogalma. A személynevek helyesírása. A tulajdonnevek fajtái: A nevek ábécébe sorolása. – A személynevek. Ladó János Magyar utónévkönyvének bemutatása. Nevek gyûjtése. A köznév és a tulajdonnév megkülönböztetése a helyesírásban.

25.

Az állatnév Állatnevek gyûjtése hozott könyvekbôl.

Az állatnevek helyesírásának gyakorlása.

26.

A földrajzi név: ország, földrész, város, folyó, tájegység, hegy neve, utcák, terek neve.

A tulajdonnevek helyesírása.

27.

Minek lehet még saját neve? A köznév és a tulajdonnév helyesírása. Egyéb nevek: újság neve, könyvek címe, márkanév, égitest neve, intézmények neve.

28.

A köznév és a tulajdonnév a szövegben. Tulajdonnév, köznév gyûjtése. Tulajdonnevek a környezetünkben.

A gyûjtött nevek helyesírásának gyakorlása. A tulajdonnevek helyes használata a beszédben. Pl.; Nem a Jancsi, csak: Jancsi.

29.

Összefoglalás – A fônévrôl tanultak összefoglalása. – Nyelvi játékok.

Köznév, tulajdonnév helyesírása szóalkotással, tollbamondással, kiegészítésekkel.

30.

A tanultak ellenôrzése; tollbamondás. A köznév, tulajdonnév keresése, gyûjtése szövegbôl.

A fônevek helyesírása.

31.

Milyen toldalékot kap a fônév? Az egyes és többes számú fônév. A többes szám jele: a -k.

A többes számú fônevek helyesírása. A tô végi magánhangzó változása: babák. Egyéb változások; híd - hidak.

32.

Az egyes és többes számú fônevek felisAz ly-jes fônevek helyesírása. merése a szövegben. Az összetett fônevek írása. Az összetett fônevek gyakorlása szövegben.

33.

A ragos fônevek. A -t ragos fônév.

34.

A -t ragos fônév felismerése a szövegben. A -t ragos fônév helyesírása. Fônevek elemzése; szótô + rag Tollbamondás. A fônév -t ragjának felismertetése példákon.

35.

Játék a fônevekkel. Egyes, többes-számú és -t ragos fônevek. Szó, szótagjátékok.

16

A -t ragos fônév helyesírása. Mindig: -t!

A fônevekben a magán- és mássalhangzók idôtartamának jelölése. Szótagjátékon elválasztás gyakorlása.

Óra

Nyelvi ismeretek


36.

A -ban, -ben, a -ba, -be ragos fônevek Szótô + rag

A -ban, -ben, a -ba, -be ragos fônevek helyesírása, helyes használata.

37.

A -ban, -ben, a -ba, -be ragos fônevek helyes használata, felismerése a szövegben. Szóalkotások.

A fônév ragos alakjainak helyesírása. A -ba, -be, a -ban, -ben ragok helyesírása a mondatokban. Tollbamondás.

38.

A -val, -vel, ragos fônevek. A szótô + rag - elemzés.

A -val, -vel ragos fônevek helyesírása.

39.

A -val, -vel ragos fônevek megkülönböztetése más szavaktól. Pl.: vasal - vassal.

A mássalhangzó helyesírása a -val, -vel ragos fôneveknél a toldalék (-val, -vel rag) kapcsolásakor.

40.

A -val, -vel, a -ban, -ben, a -t ragos és a többes számú fônevek a szövegben. A szóelemzés, a felismerés gyakorlása.

A tanult ragos fônevek helyesírásának gyakorlása.

41.

A tanult ragos fônevek felismerésének és helyesírásának ellenôrzése. Szövegbeni felismerés - tollbamondás.

A helyesírás ellenôrzése, tollbamondás.

42.

A hiányosságok pótlása. A hibák javítása.

A helyesírás típushibáinak, egyéni hibáinak javítása.

43.

Milyen ragokat és egyéb toldalékot kaphat a fônév? – A -ból, -bôl; -ról, -rôl; -hoz, -hez, -höz stb. ragos fônevek. – Szóalkotás. – Szóelemzés.

A ragos fônevek helyesírása; -ból, -bôl, -tól, -tôl; -ról, -rôl. A -ban, -ben és a -hoz, -hez, -höz helyes használata: Hol? Orvosnál. Hová? Orvoshoz.

44.

Nyelvi játékok a ragos fônevekkel. Szöveg kiegészítése; fônevekben ragok pótlása.

A fônevekhez járuló ragok helyesírása. Tollbamondás.

45.

A szóképzés. A képzô; -ás, -és, -ász, -ész, -at, -et. Szóelemzés; szótô + képzô + rag. A rag lezáró szerepe.

A képzett fônevek helyesírása: vadász, vadászat stb.

46.

Szóalkotás: szóképzés gyakorlása, szóelemzések. Az összetett fõnév.

A szavak helyesírása tollbamondással.

4748.

A fônevek helyesírásának tudnivalói -ó, -ô, A fônevek helyesírása. -ú, -û a fônevek végén. Az -ó, -ô, -ú, -û és a kivételek írása másoA kivételek: áru, apu, falu, kapu, eskü ... lással. Szövegbeni felismerés. A magyar helyesírás szabályaiból a kivételek leírása

49.

Az -ó, -ô, -ú, -û végû (és a kivételek) A magánhangzók helyesírása a fônevekben. fônevek gyûjtése szövegbôl, képrôl. Nyelvi Tollbamondás: szó, mondat. játékok. Szóalkotás betûkbôl, szótagokból. erdô, hajó, hosszú, gyönyörû, ...

17

Óra

Nyelvi ismeretek


50.

A j-s és ly-jes fônevek helyesírása. Szógyûjtés. A fônevek a szövegben. A ragos fônevek csoportosításának gyakorlása kérdéseik szerint.

A -j-s és ly-jes fônevek, a ragos fônevek helyesírása.

51.

A fônevek gyakorlása. Nyelvi játékok. Rokon értelmû fônevek. Fônevek szólásokban, közmondásokban.

A fônevek helyesírása mondatban. A rokon értelmû fônevek helyes használata, írása. Helyesírási gyak.

52.

A névutós fônév. Leggyakoribb névutók: alatt, alá, alól, fölött, fölé, mellett, mellé, között, közé.

A névutók helyesírása. A névutós fônév helyesírása.

53.

A névutók helyes használata. Hol? ház mellett, ház fölött ... Hová? ház mellé, ház fölé ...

Szavak írása tollbamondással. Mondatok írása kiegészítéssel, tollbamondással.

54.

A névelôk: a, az; egy. A névelôk szerepe. A névelôk helytelen használata a személynevek (földrajzi nevek) esetében. Pl.: Nem a Lacit, hanem: Lacit. Pl.: Nem az Egerben, hanem: Egerben.

A névelôk helyesírása a köznevek elôtt szószerkezetekben a hosszú mássalhangzók helyesírása. Pl.: az asszonynál, a madárfüttyöt.

55.

A névelôs és névutós szerkezetek a szövegben. A fônevek felismerésének gyakorlása.

A fônevek helyesírása: köznév, tulajdonnév.

56.

Összefoglalás – A fônévrôl tanultak rendszerezése.

A toldalékos fônevek: köznév, tulajdonnév esetében, helyesírásuk.

57.

A fônévrôl tanultak számonkérése. Felmérô dolgozat.

A helyesírásról tanultak ellenôrzése felméréssel.

58.

A felmérés értékelése. Hibák javítása.

Típushibák és egyéni hibák javítása.

59.

Az ige. A szófaj. Az ige fogalma: cselekvés, történés.

A cselekvést, a történést jelentô igékben a mássalhangzók helyesírása: kiejtéstôl eltérô igék: elszáradt, lehunyja. Ly az igében.

60.

A ige létezést is jelent. A van, volt, lesz igék. A tagadást kifejezô igék: nincs, sincs.

A hosszú mássalhangzók helyesírása az igékben. Pl.: vannak, hallgatnak, állnak ... A lesz ige helyesírása.

61.

Az igék csoportosítása jelentés szerint kérdések alapján. Igék gyûjtése, alkotása betûkbôl.

Igék helyesírása. Másolás - emlékezetbôl szógyûjtéssel.

62.

Igék a beszédben. Igék írott szövegben. A rokon értelmû igék. A szinonimaszótár használata. Egy-egy ige szinonimáinak lejegyzése. Tanult versekben rokon értelmû igék keresése.

Az igék helyes használata a beszédben. A írásbeli fogalmazás igéi: - a rokon értelmû igék vizsgálata, írása, szövegalkotás. Kommunikációs gyakorlatok. Szövegek átalakítása.

18

Óra

Nyelvi ismeretek


63.

Az igék felismerése szövegben. A hangutánzó szavak. Az ellentétes jelentésû igék. Ige-e? Azonos alakú szavak: sír, zár, fog, nyúl, nevet magyarázata.

64.

Az igék helyesírása. Az -ul, -ül végû igék helyesírása szavakAz -ul, -ül végû igék; szógyûjtés, szóalkotás. ban. Mondatokban kiegészítések a helyesírás gyakorlására.

65.

Az -ít végû igék helyesírása. Az -ul, -ül, és -ít, mint képzô fogalma. Szóképzés, szóelemzés.

Az -ul, -ül, -ít képzôs igék helyesírása. Szavak, mondatok tollbamondása.

6667.

Mássalhangzók, j és ly az igékben. Igék felismerése és gyûjtése szövegbôl. Igék csoportosítása helyesírásuk szerint. Az igék helyesírásának gyakorlása.

A hosszú mássalhangzók, a kiejtéstôl eltérô helyesírású j-s és ly-jes igék írása. Igékben betûk pótlása, szövegben igék pótlása.

68.

Az igék helyesírásáról tanultak ellenôrzése. Szavak, mondatok tollbamondása. Az igék felismerése szövegben.

69.

Az ige ragozása Az igék helyesírása. Szavak. Alanyi ragozás - az igékhez járuló személyragok. A cselekvô személye: én, te, ô, mi, ti, ôk. A személyes névmások.

70.

Az igei személyragok kifejezik a cselekvô Önálló igeragozáskor a helyesírás számát, személyét. Igeragozás gyakorlása, gyakorlása. a szövegben az igék felismerése.

71.

Az ige ideje. Az igeidôk megközelítése. A jelen idejû ige. A jelen idô jele: ∆. Szóelemzés: igetô + ∆ illetve személyrag. Igeragozás jelen idõben.

A magánhangzók helyesírása az igékben. -ul, -ül; -ít képzôs igék: merül, merít, repül, repít. Magánhangzó az igetôben: húz, ír, vív, szúr.

72.

A múlt idejû ige. A múlt idô jele: a -t! Szöveg elemzése.

A múlt idejû igék helyesírása. – Mássalhangzó után: -t. – Magánhangzó után: -tt.

73.

A múlt idejû ige -t jele és a fônév -t ragjának megfigyeltetése. Múlt idejû igék és -t ragos fônevek a szövegben.

A múlt idejû igék és a -t ragos fônevek helyesírása.

7475.

A múlt idejû igék ragozása. A létezést jelentô igék múlt ideje. Szóelemzés.

A lett ige helyesírása.

Mondatokban az igék helyesírása. Szövegben igék, mondatokban betûk pótlása. Mondatalkotási gyakorlatok azonos alakú szavakkal.

19

Óra

Nyelvi ismeretek


76.

A lesz ige, a fônévi igenév mássalhangzóAz ige jövô idejének kifejezése. A fônévi igenév -ni képzôje, a fog szerepe. jának helyesírása. Pl.: hinni fogok. A jövô idô: fônévi igenév + fog. A majd + jelen idejû alak. A mondaton belüli jelentés: mire utal a mondat igéje - a mondat szerkezete.

77.

Az igeidôk felismerése szövegben: Szöveg Az igeidôk helyesírásának gyakorlása: múlt átalakítása különbözô igeidôben. idô jele: -t, -tt. A mondatok helyesírása.

78.

Nyelvi játékok az igékkel. Szólások, közmondások igéi. Rejtvények, találos kérdések.

Igék helyesírása emlékezetbôl. A hangok idôtartamának helyes jelölése.

79.

Az igék helyesírásának gyakorlása. A múlt idejû igék, j-s, ly-jes igék.

Szöveg tollbamondása. Szövegben betûk pótlása.

80.

Az igekötôs igék. Az igekötô jelentésmódosító szerepe. Hol áll az igekötô?

Az igekötôs igék helyesírási tudnivalóinak megismerése. Igekötôs igék másolása a helyesírásuknak megfelelô csoportba.

81.

Szöveg igekötôs igéinek helyesírása. Igekötôs igék a szövegben. Az igekötôs igék helyesírása. Igék gyûjtése: – igekötô az ige elôtt, – igekötô az ige után, – az igekötô és az ige között más szó is van. A magyar helyesírás szabályai c. könyv használata.

82.

Az igekötôs igék elválasztása. Az igekötôs ige összetett szó, ezért a szóösszetételnél választjuk el.

83.

Az igekötôs igék helyesírása a képzett Az igekötôs igék gyakorlása. Szólásokban, közmondásokban, szövegben igékben (-ul, -ül; -ít). az igekötôs igék.

84.

Összefoglalás Az igérôl tanultak rendszerezése.

Az igék helyesírására vonatkozó ismeretek elmélyítése.

85.

Az igérôl tanultak felmérése. Igék felismerése. Szöveg tollbamondása. Elválasztás.

Tollbamondás. Helyes másolás - igék a szövegben.

86.

A felmérés értékelése. Hibák javítása.

A helyesírás hibáinak javítása.

20

A helyes elválasztás.


Óra

Nyelvi ismeretek

87.

A melléknév - szófaj: névszó A melléknév fogalma: milyenséget, tulajdonságot jelöl. A ragos melléknevek. A milyen? kérdésre válaszolandó szó nem mindig melléknév.

A melléknevek helyesírása.

88.

Melléknevek beszédünkben, írásunkban. – A rokon értelmû melléknevek. – Melléknevek a szövegben.

A melléknevek helyesírása: hosszú mássalhangzók (rossz), j-s, ly-es melléknevek. Fogalmazásokban melléknév keresése, ezek használata.

89.

Melléknevek felismerése szövegben. A ragos melléknevek. Melléknevek gyûjtése, alkotása.

A ragos melléknevek helyesírása. Magánhangzók helyesírása a melléknevekben: új, jó, rossz.

90.

Az -ú, -û végû melléknevek. Szógyûjtés. Szövegben melléknevek keresése.

Az -ú, -û a melléknevek végén mindig hosszú.

91.

Az -i képzôs melléknév. – A földrajzi nevekbôl képzett -i képzôs melléknevek. – Szóelemzés.

A földrajzi nevek és az -i képzôs melléknevek helyesírása.

92.

Nem csak földrajzi, hanem egyéb névbôl képzett -i képzôs melléknév van. Pl.: mocsári élet, nádi csibe Nem minden -i végû szó melléknév: fiai, nénjei.

A tulajdonnevek, köznevek és az -i képzôs melléknevek helyesírása. A kiejtéstôl eltérô helyesírású fônevek.

93.

A melléknevek fokozása. – Alapfok: nincs jele. – Középfok jele: -bb. – Felsôfok jele: leg + -bb. – Szóelemzések. – A jó, szép melléknevek fokozása.

A fokozott melléknevek helyesírása. – kisebb, lassúbb, könnyebb stb.

94.

Az -s végû melléknevek fokozott alakjai. Az -ú, -û, végû melléknevek fokozása. A fokozott melléknevek a szövegben. A fokozás gyakorlása.

Az -s végû; az -ú, -û végû melléknevek helyesírása. – friss, frissebb, savanyú, keserû, ...

95.

A melléknevek a szólásokban, közmondásokban. Helyesírás: betûpótló feladatok.

Mondatok helyesírása. Mondatokban a melléknév fokjelének, a betûknek: -ú, -û, -j -ly pótlása.

96.

Nyelvi játékok. Állítások, tagadásokban melléknevek. Melléknevek alkotása betûbôl, szótagból.

A melléknevek elválasztása.

21

Óra

Nyelvi ismeretek


97.

A melléknevek felismerésének és A rokon értelmû melléknevek helyesírásának gyakorlása. változatainak helyesírása. Mondatokban a Rokon értelmû, ellentétes jelentésû mellék- melléknevek tollbamondása. nevek. Egy-két melléknév szinonímáinak összegyûjtése a Képes diákszótárból.

98.

Rendszerezés. A melléknévrôl tanultak összefoglalása.

99.

A melléknévrôl tanultak ellenôrzése felmé- A helyesírási ismeretek számonkérése. réssel. Szövegben melléknevek keresése. Szöveg tollbamondása.

100. A számnév A számnév fogalma. A határozott és a határozatlan számnév.

Mellékneves szerkezetek, mondatok írása.

Számneves szerkezetek írása.

101. A számnév fajtái, a fogalom pontosítása. A számok helyesírása. A határozott számnév: tô-, sor-, törtszámnév. A sorszámnév helyesírása. Mit ír A magyar helyesírás szabályai c. könyv a számok írásáról? Hogyan írjuk a sorszámnevet, számjegyet? 102. A számnevek helyesírásának gyakorlása. A magyar helyesírás szabályai c. könyv segítségével. Ragos számnevek. Keltezés írása.

Számnevek írása betûvel és számjeggyel. A ragos számnevek helyesírása. A napi keltezés írásának változatai.

103. A számnevek a szövegben A számnevek helyesírása. Csoportosítás. - A számnévi kérdô névmás. Mondatok tollbamondása. Számnevek szólásokban, közmondásokban. 104. Játék a számnevekkel. A fokozott számnév: sok, kevés. Betûkbôl számnevek alkotása. Számnevek pótlása szövegben.

A sorszámnevek helyesírása szövegben. A fokozott számnevek helyesírása.

105. Számnév vagy névelô? Az egy mikor számnév, mikor névelô?

Az egy számnév ragos alakjainak és az egy névelô helyesírásának gyakorlása, szószerkezetekben, mondatban.

106. Összefoglalás. Mit tanultunk a számnévrôl?

A számnevek helyesírása.

107- Felmérés a számnevekbõl. 108.

Helyesírás, felismerés, kiegészítés.

109. A ragos névmások. A mutató névmások. A névmások szerepe beszédben.

A ragos névmások: ezt, azt, ezzel, azzal helyesírása.

22

Óra

Nyelvi ismeretek


110. A szófajokról tanultak összefoglalása. Szófajok: ige. Névszók: fônév, melléknév, számnév. A nyelvi tudnivalók összefoglalása.

A helyesírásra vonatkozó ismeretek gyakorlása. Az összetett szavak, igekötôs igék elválasztása.

111. A szófajok rendszerezése táblázat segítségével.

A szófajok helyesírásának gyakorlása.

112- Tanév végi felmérés: a szófajok felismerése. 113. A szófajok helyesírása, szöveg tollbamondása.

A szófajokra vonatkozó helyesírási ismeretek ellenôrzése.

114. Ismétlés A szövegrôl, a mondatról tanultak ismétlése. A mondat a tartalom szerint. 115. A szófajokról tanultak ismétlése.

A mondatok helyesírása a szövegben. A felszólító mondat írása. Nehezebb helyesírású szavak gyakorlása. Elválasztási gyakorlatok.

23

4. osztály A tanmenetjavaslat A és B változatban készült. Javasolt óraszám mindkét változatnál 2,5 óra, illetve a fogalmazás (szövegalkotás) 1,5 órájával variálhatóan a tanítási ciklus felénél: fogalmazás: 2 óra anyanyelv: 2 óra Illetve: fogalmazás: 1 óra anyanyelv: 3 óra A tanmenetjavaslat A variációjában sok iskola kérésére, helyi tantervéhez igazodva mondattani ismereteket is tartalmaz. A B változatban annak az igénynek kíván eleget tenni, ahol az iskolák helyi tanterve a helyesírási készség, a nyelvhasználat fejlesztésének alapos elmélyítését tartja fontosnak. A tanulók egyéni képességének fejlesztésére, a gyengébb képességûek felzárkóztatására nyújt több lehetõséget ez a tanmenetjavaslat. Mind az A és B változatnál javaslom a gyakorlókönyv Játékok c. fejezetétõl a kreatív felhasználást. A B változat esetében az egyes tananyaghoz javasolt feladatok is szerepelnek. A Magyar nyelv kisiskolásoknak c. könyv rövidítése: Tk., míg az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak: Mf.

A változat Óra

1.

Nyelvi ismeretek

Ismétlés Mit tudsz anyanyelvedrôl? Ismerkedés a tankönyvekkel.


Anyanyelvünk helyesírásának ismerete fontos minden magyar ember számára. A tájnyelv értéke.

2.

Nagyjaink vallomása a nyelvrôl. Idézetek felolvasása. Szótárak forgatása.

A magyar helyesírás szabályainak lapozgatása. Egy-egy helyesírási tudnivaló megkeresése.

3.

Mit tudsz a szövegrõl?

A szöveg funkciója. Különbözô kommunikációs helyzetgyak.

4.

A mondatok a szövegben. A mondat a tartalom szerint: kijelentô, kérdô, felkiáltó, felszólító, óhajtó.

A mondat helyesírása.

5.

Szöveg- és mondatalkotási gyakorlatok.

6-7. Mit tudsz szavakról? A szavak jelentése: egyjelentésû, többjelentésû, rokon értelmû, azonos alakú.

A hangutánzós szavakban a hosszú mássalhangzók helyesírása. Szójelentések megfigyelése különbözõ helyzetekben.

8-9. Mire bonthatók a szavak? – Szótagolás - elválasztás. – Az ábécé betûi. – A magán- és mássalhangzók.

Az elválasztás gyakorlása. A magánhangzók ékezetének, a mássalhangzóknál a jelentésváltozásra mondatok alkotása. Pl.: bab-báb, gépel-géppel.

24

Óra

Nyelvi ismeretek


10.

Szavak csoportosítása: szófajok. Szavak a szófajok halmazában.

A szavak helyesírása: -ít, -ul, -ül képzôs igék, j-s, ly-jes szavak.

11.

A fônevek: köznév, tulajdonnév, ragos fônevek. A nevek ábécérendben.

A köznév, tulajdonnév helyesírása. Régies családnevek írása: Széchenyi, Eötvös ...

1213.

A fônevek – Az összetett fônevek, a névutós fônevek. – A ragos fônevek - A szóelemek. – Szótô – A -val, -vel, ragos fônevek.

A névutók helyesírása. Az összetett fônevek és ragos fônevek elválasztása, helyesírása. Szószerkezetek, mondatok tollbamondása.

14.

Nyelvi játékok. Szóképzés. A fônevek helyesírási ismereteinek gyakorlása.

Az -ó, -ô, az -ú, -û és a kivételek: áru, eskü helyesírása. j - ly a fônevekben.

15.

A melléknév. – A fokozott melléknevek. – Melléknevek a szövegben.

Az -ú, -û végû melléknevek. A j-s, ly-jes melléknevek helyesírása.

16.

Az -i képzôs melléknevek. A tulajdonnévbôl -i képzôs melléknév képzése. Szóelemzés.

A tulajdonnév és az -i képzôs melléknév helyesírása.

17.

Melléknevek alkotása. Melléknevek használata szövegben: a rokon értelmû melléknevek

A mondatok helyesírása. Tollbamondás.

18.

A számnév. – A tô-, sor-, törtszámnév írása. – A számnév fokozása: sok, kevés.

A számnevek helyesírása. A magyar helyesírás szabályai c. könyv használata.

19.

Számnevek a szövegben. Számnevek és helyes használatuk. Szólásokban, közmondásokban számnevek Tollbamondás. használata. O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások c. könyvébôl magyarázatok. A páros testrészek megnevezése, ezek helyes használata a szövegben.

20.

Nyelvi játékok az ismételt szófajokkal. Szóalkotás, totó, rejtvény.

Az elválasztás gyakorlása. Tollbamondás.

21.

A névmás. A névmásról tanult ismeretek bôvítése. A személyes-, kérdô-, mutató névmások ragos alakjai.

A ragos névmások helyesírása: ezt, abban, errôl, ehhez, ilyennel ...

22.

Névmások a szövegben. Szövegben a szóismétlés elkerülése névmások használatával.

A névmások helyesírása és használata a szövegben.

25

Óra

Nyelvi ismeretek


23.

Mit tudsz az igérôl? Cselekvés, történés, létezés. Igeidôk: múlt, jelen, jövô Csoportosítás: -t ragos fônév, múlt idejû ige a szövegbôl.

A múlt idejû igék helyesírásának gyakorlása. A -t ragos fônevek és múlt idejû igék írása a szövegbôl.

24.

Az igék a szófajok között. Igék felismerése szövegben.

Az -ít, az -ul, -ül képzôs igék helyesírása. Szövegek átalakítása.

25.

A szófajok felismerése, megnevezése. Az igekötôs igék. Igekötôs ige vagy nem? feladóvény, felad, bemondó, bemond.

2627.

Az igék gyakorlása. Igeidôk: szöveg átírása különbözô igeidôkbe. Az igék ragozása, helyesírása.

Az igék helyesírására vonatkozó feladatokban a betûk (magán-, mássalhangzó), a múlt idô jelének pótlása. Tollbamondás.

28.

A 3. osztályban tanult ismeretek felmérése. Szófajok a szövegben.

Tollbamondás. Elválasztás.

29.

A felmérés értékelése. A hibák javítása.

Egyéni és típushibák. Szavak keresése a Helyesírási Szótárban.

30.

Mit tanulunk az igérõl a 4. osztályban? Az igemódok. A kijelentô módú ige. Ideje: jelen, múlt, jövô. A kijelentô mód jele: ∆

A j-s, ly-jes és hosszú mássalhangzós igék helyesírása.

31.

A feltételes módú ige. A feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né. Szóelemzés.

A feltételes módú igék helyesírása.

32.

Milyen idejû ige lehet feltételes módú? A feltételes mód múlt ideje; múlt idejû ige + volna segédige. A feltételes mód jelének megfigyeltetése. Szóelemzés.

A feltételes módú igék helyesírása. Szószerkezetek.

33.

Hogyan ragozzuk az igét feltételes módban? Feltételes módú igék a szövegben.

Ragos igék helyesírása.

34.

Hogyan használjuk a feltételes módú igéket? Feltételes módú igék a nyelvhasználatban. Kommunikációs gyakorlatok.

35.

Az ige felszólító módja. A felszólító mód jele: a j. Szóelemzés.

Az igék felszólító módjának helyesírása azokban az esetekben, ahol megtalálható a j!

36.

Az ige felszólító módjelének a nemléte; változása. Pl.: kergesd, kiálts, ûzd, mondd stb. A magyar helyesírás szabályaiban, helyesírására vonatkozó tudnivalók.

A módjel változása hogyan jelentkezik a helyesírásban? Az ige felszólító módjának a megkeresése, olvasása.

37.

A felszólító módú igék a szövegben. A felszólító mód jelének megfigyeltetése. Szóelemzések.

A felszólító módú igék helyesírása - tollbamondás.

26

Óra

Nyelvi ismeretek


38.

Az igekötôs igék felszólító módja. A felszólító módú ige ideje. Kijelentô mondat átalakítása felszólítóvá.

A felszólító mondatok igekötôs igéinek helyesírása.

39.

Igeragozás felszólító módban. Miért csak jelen idôben ragozható? A felszólító módú igék használata szövegben.

Tollbamondás. Szöveg felszólító módú igékkel. A ragos igék helyesírása. A hosszú mássalhangzók írása. (mondd meg, olvass ...)

40.

Az igemódok gyakorlása. Szöveg igéinek csoportosítása igemód szerint.

Az igemódokra vonatkozó helyesírási ismeretek gyakorlása. Mondatok tollbamondása.

41.

Nyelvi játékok. Rejtvények, szabályjátékok, totó ...

Emlékezetbôl az igék helyesírása. Elválasztás.

42.

Igék átalakítása különbözô idôbe és módba. A múlt idejû és a felszólító módú igék heA cselekvô száma, személye nem változik. lyesírása. ülök, ültem, ülni fogok, ülök, ülnék, üljek

43.

Helyesírási gyakorlás. Az osztályban elôforduló típushibák javíTípushibák javítása. Igék gyûjtése, csopor- tása másolással, tollbamondással. tosítása, igemód, helyesírás szerint

44.

Az igemódokról tanultak összefoglalása.

45.

Az igérôl tanultak rendszerezése. Táblázat. Az ige ragozása.

4647.

Az igérôl tanultak felmérése. Az igérôl tanult helyesírási ismeretek ellenEllenôrzô dolgozat. ôrzése. Igék a szövegben. Helyesírás. Tollbamondás.

48.

A dolgozat értékelése. A hibák javítása.

49.

A fônévi igenév. A fônévi igenevek helyesírása. – A fônévi igenév képzése; ige + ni Az -ít; -ul, -ül képzôs igébôl képzett fônévi képzô. igenevek írása. – A fônévi igenév igei és fônévi tulajdonsága. Fogalom: A cselekvést fogalomként megjelölô szavak fônévi igenevek.

50.

A fônévi igenév és az igekötôk. A jövô idejû igék: le fogok feküdni, meg is fogom enni. A fônévi igenév felismerése fônevek, más szófajok (melléknevek, igék) között.

Az igekötô és a fônévi igenév helyesírása. Szavak helyesírása: enni, Dani, Béni, venni, néni, balatoni stb. Tollbamondás.

51.

A fônévi igenév a szövegben. Szóképzések. Pl.: kifehéríteni, elsajátítani. Mondatalkotások fônévi igenévvel.

A fônévi igenév helyesírásának gyakorlása szógyûjtéssel; j és ly a fônévi igenévben. A mondatok írása.

Igekötôs igék helyesírása. Szószerkezetek írása. Mondatok átalakítása.


27

Óra

Nyelvi ismeretek


52.

A melléknévi igenév. A folyamatos: -ó, -ô képzôs, és a befejezett: -t, -tt-s melléknévi igenevek. Szóelemzés - a melléknévi igenév képzése. Mit fejez ki a melléknévi igenév?

A melléknévi igenév helyesírása.

53.

A múlt idejû ige és a befejezett melléknévi igenév megkülönböztetése. A szófaj a mondatban vagy múlt idejû ige, vagy melléknévi igenév. Mindig egy szótagú a szó a mondatban. Pl.: Elszáradt a virág. - elszáradt: ige Anyu levágta az elszáradt virágot. - elszáradt: melléknévi igenév.

Múlt idejû igék és befejezett melléknévi igenevek helyesírása mondatokban. A mondatok helyesírása.

54.

A melléknévi igenevek a szövegben.

A melléknévi igeneves szószerkezetes ábrázolása, tollbamondása.

55.

Rendszerezzünk! Mit tanultunk a szófajokról? Szavak szófaji felismerése. A szófajtani ismeretek gyakorlása.

A szófajok helyesírásának gyakorlása.

56.

A szófaji rendszer Táblázat. Helyesírási emlékeztetõ.

A szófajok helyesírására vonatkozó ismeretek áttekintése.

57.

Nyelvi játékok a szófajokból.

A tipikus helyesírási hibát rejtô szófajok írásának gyakorlása.

5859.

Felmérés a szófajokból. Szöveg szófaji elemzése, tollbamondás.

A szófaji helyesírási ismeretek ellenôrzése.

60.

A felmérés értékelése, javítása.


61.

Mondattani ismeretek A mondat a tartalom és szerkezet szerint. Az egyszerû és az összetett mondat.

A mondat helyesírása. Mondatban felsorolás, tagmondathatár jelölése: , : ; .

62.

Az egyszerû és az összetett mondat felismerése. Szövegben mondatok keresése.

Szövegbôl egyszerû és összetett mondatok másolása. Tollbamondás.

63.

Az egyszerû mondat vizsgálata. A szófajok - mondatrészek. Mi a mondatrész? Hány szóból áll a mondat? Az egyszerû mondat két fô része: az alany és az állítmány. (A - Á) Kérdése: Mit állítok? Ki? Kik? Mi? Mik? + állítmány

A mondat helyesírása. A mondatrészek elemzése aláhúzással. Állítmány: Alany:

64.

Mi az állítmány és az alany szófaja? Az igei és névszói állítmány. A mondatok elemzése, szerkezeti ábrája.

Az igei és névszói állítmányok helyesírása.

65.

Az egyszerû mondat elemzése: a névszói és igei állítmányok a mondatban. A halmozott alany, halmozott állítmány.

A mondatrészekre helyes kérdezés. Az igei állítmányok helyesírása. Mondatok kiegészítése.

28

Óra

Nyelvi ismeretek


66.

A névszói - igei állítmány.

A létezést jelentô igék, mint állítmányok, a névszók helyesírása. (lesz, lett, nincs, kék lesz, jobb lett)

67.

Mi az alany? Az alany nélküli mondat - rejtett alany. Az igei személyrag szerepe. Mondattani elemzések.


68.

A bõvítmények Az egyszerû és a bôvített mondat. A bôvítmények = mondatrészek: a tárgy A tárgy jelölése elemzéskor: - - - - A mondat szerkezeti ábrázolása: -t .

A -t ragos fônevek, mint tárgyrag helyesírása.

69.

Milyen szófajú a tárgy? A tárgy ragja: ∆ és -t.

Tárgyrag pótlása. A mondat helyesírása.

70.

Mondatelemzési gyakorlatok.

A tanult mondatrészek helyesírása.

71.

A mondatról és a mondatrészekrôl tanultak Tollbamondás: mondatok. ellenôrzése. Mondatelemzések, feladatlap kiegészítése a mondatról tanultak alapján.

72.

Az ellenôrzô dolgozatban tapasztalt hiányosságok pótlása. A határozók mint bõvítmények A határozók jelölése elemzéskor:

Helyesírási feladatok a hibákból adódóan.

73.

A helyhatározó. – Mit jelöl? – Kérdése: Hol? Hová? ... – Szófaja, alaki jelölôje. – Elemzés.

A helyhatározó ragjainak (-ban, -ben, -ba, -be, -hoz, -hez, -höz, -tól, -tôl) helyesírása.

74.

A helyhatározó mely mondatrész bôvítmé- A határozóragok és a névszók helyesírása. nye? A mondat szerkezeti ábrázolása: hh.

75.

A helyhatározó a szólásokban, közmondásokban. Mondatok elemzése.

A mondatok, mondatrészek helyesírása. A helyhatározók a beszédben. Szituációs játékok.

76.

Az idôhatározó. – Az idôhatározó szófaja, alaki jelölôje. – Kérdései: Mikor? Mióta? ... – Elemzéskor: Szerkezeti ábrázoláskor: hi.

A számnevek, mint idôhatározók helyesírása. Pl.: 1993-ban

77.

Az idôhatározó keresése. Mondatok elem- Mondatbôvítési gyakorlatok. Pl.: Esett az esô. Tegnap esett az esô. zése, ábrázolása. Mely mondatrész Tegnap délután esett az esô. bôvítménye lehet az idôhatározó? 29

Óra

Nyelvi ismeretek


78.

A módhatározó. – A módhatározó szófaja, alaki jelölôje. – Kérdései: Hogyan? Mi módon? ... – Elemzéskor: m. – Szerkezeti ábrázoláskor: hm.

79.

A határozók gyakorlása. Szólások, köz- Mondatok helyesírása. Felszólító mondat, mondások határozói. Elemzések, mondatok tollbamondás. alkotása.

80.

Az eszköz- és társhatározó. – Mikor eszköz, mikor társ? – Hogyan kérdezünk? Társ: Kivel? Mivel? (együtt) Kivel? Mivel? - Minek a segítségével? – Elemzéskor: t~ , e~ . Ábrázoláskor: ht, he. – Mi a szófaja a mondatrésznek? Melyik mondatrész bôvítménye?

A társhatározó -val, -vel ragjának helyesírása. Szituációs gyakorlatok.

81.

Az eszköz és társhatározó gyakorlása. Állítmány? Határozó? Elemzések.

A mondatrész helyesírása. Rendel - renddel, könyvel - könyvvel a mondatban.

82.

A határozók keresése a mondatokban. Mondatelemzési gyakorlatok.

A szófajok, mint mondatrészek helyesírása. Mondatok kiegészítése határozókkal. Tollbamondás.

83.

A jelzõk Mit fejeznek ki a jelzôk? Mely mondatrészek bôvítményei? Jelzôs szerkezetek. A jelzôk jelölése elemzéskor: ...............


84.

A minôségjelzô. – Kérdése: Milyen? Minô? – Mi a szófaja? – Jelölése: mi ............. Szerk. ábr.: jmi – Mely mondatrész bôvítménye?

A melléknevek, melléknévi igenevek, mint mondatrészek helyesírása.

85.

A mennyiségjelzô. – Mit fejez ki? – Kérdése: Mennyi? Hány? – Mi a szófaja? – Jelölése: me ........... Szerk. ábr.: jme A minôség- és mennyiségjelzô felismerésének gyakorlása az egyszerû mondatban. Versidézetek, szólások, közmondások minôség-, meny-nyiségjelzôi.

A tô- és törtszámnév, mint mondatrész. A számnevek helyesírása, a fokozott számnév.

86.

87.

30

A birtokos jelzô. – A birtokos jelzô szófaja, a mondatrészek bôvítményei. – Kérdései: Kinek? Minek a ... ? – Jelölése: jb ................. Szerk. ábr.: jb.

Az -n ragos melléknevek, mint módhatározók helyesírása.

A jelzôk helyesírásának gyakorlása.

A tulajdonnevek helyesírása. Pl.: Elnéztem a Tisza hullámzó vizét.

Óra

Nyelvi ismeretek


88.

A jelzôk gyakorlása. Mondatelemzések. Mikor jelzô? Mikor más mondatrész? Pl.: édes, sok.

A mondatrészek, mint szófajok helyesírása. Melléknevek, számnevek. Szövegjátékok.

89.

A mondatrészek felismerése. Mondatok elemzése, szerkezeti ábrázolások.


90.

A mondatrészek felismerése. Játékos feladatok, hiányzó mondatrészek keresése, kiegészítés. Rejtvények, találós kérdések. Mondatelemzések.

Tollbamondás. Szövegek a nyelv funkciójában.

91.

Rendszerezzünk! Mit tudunk a mondatról? A mondatrészek.

92.

Ellenôrzô dolgozat a mondattan ismereteibôl. Mondatrészek szófajának megnevezése, mondatok elemzése, ábrázolása. Helyesírási dolgozat. (Mondatok a szövegben.)

Tollbamondás.

93.

A felmérés értékelése, javítása.

Egyéni és típushibák javítása.

94.

Ismétlés A szöveg és a mondat.

95.

A szófajok. A szófajok: mondatrészek. A tanult ismeretek gyakorlása játékosan. Szótárak, könyvek használata, nyelvtani helyesírási totó.

A szükséges helyesírási problémák gyakoroltatása. Szövegjátékok.

B változat Óra

Nyelvi ismeretek


Ismétlés Mit tudsz anyanyelvedrôl? Ismerkedés a taneszközökkel. Idézetek. Mf. 3-4.o., Tk. 3-6.o.

Anyanyelvünk helyesírásának ismerete fontos minden magyar ember számára. A tájnyelv értéke.

2.

Napjaink vallomása a nyelvrõl. Idézetek olvasása, magyarázata. Szótárak forgatása. Tk. 5-6.o.

A magyar helyesírás szabályainak lapozgatása. Egy-egy helyesírási tudnivaló megkeresése.

3.

A szöveg A beszélt és az írott szöveg. Tk. 6-7.o.

Kommunikációs helyzetgyakorlatok.

4.

A szöveg funkciója. Különbözõ szituációs Helyes hanglejtés, hangsúly. helyzetekbõl adódó történet elõadása, befe- Helyesírás. jezése. Mf. 5.o.

1.

31

Óra

Nyelvi ismeretek

5.

Mondatok a szövegben. Tk. 6-7.o., Mf. 5.o.


6-9. A mondat – A mondat tagolása Mit tanultál a mondatról? A mondat a beszélõ szándéka (a tartalom) szerint: kijelentõ, kérdõ, felkiáltó, felszólító, óhajtó. Tk. 9.o., Mf. 7-8.o., 74-75.o.

A mondat helyesírása a szövegben. Írásjelek használata. Hangsúly, hanglejtés. Tagolatlan mondat szavakra bontása. Mondatalkotás, szövegalkotás képrõl.

1014.

Mit tudsz a szavakról? – A szavak jelentése: többjelentésû, rokonértelmû, ellentétes jelentésû, azonos alakú szavak. Tk. 9.o., Mf. 7-8.o., 64.o.

A hosszú mássalhangzók helyesírása a hangutánzó szavakban. A jelentés nyelvi funkciója, a szavak jelentésváltozása a mondatban.

1518.

Mire bonthatók a szavak? – Szótagolás - elválasztás. – Az ábécé betûi. – A magán- és mássalhangzók. Tk. 12-14.o., Mf. 9-10.o., 75.o.

Az elválasztás gyakorlása. A magánhangzók ékezetének jelentésváltozása (bab - báb). A mássalhangzók idõtartamának változása a szójelentésben (szelem - szellem, gépel - géppel).

1920.

Felmérés a tanulók tudásából. Tollbamondás, szöveg kiegészítése, elválasztás, mondatfajták írása. A felmérés értékelése, hiányok pótlása.

Helyesírási - nyelvi készségek felmérése.

21.

A szavak csoportosítása: szófajok. Szavak a szófajok halmazában. Tk. 14.o., Mf. 11-12.o.

Szófaj, szójelentés mondatbeli szerepe.

2223.

A fõnevek – A köznév és a tulajdonnév. Tk. 15.o. A tulajdonnevek – A nevek ábécérendben. Mf. 16.o.

A köznév és a tulajdonnév helyesírása. Tollbamondás.

24.

A köznév, tulajdonnév gyakorlása. Mf. 15-18.o.

Nevek kezdõbetûi.

2526.

A fõnév toldalékai: – A többes szám jele. – ragok Tk. 16.o., Mf. 13.o.

A ragos fõnevek helyesírása. Egyes-többes szám helyesírása. Pl.: ló - lovak, híd - hidak. Elválasztás.

2729.

A szóelemzés, a szóelemek: szótõ, toldalékok. – Az összetett fõnevek. – A névutós és névelõs fõnevek. Tk. 17-19.o., Mf. 15, 17-18.o.

A névutós fõnevek helyesírása. Az összetett fõnevek elválasztása. Tollbamondás.

30.

Nyelvi játékok. Szóképzés. A fõnevek helyesírásának gyakorlása.

Az -ó, -õ, -ú, -û a fõnevekben. A j-s, ly-jes fõnevek helyesírása.

31.

Tollbamondás. Fõnevek felismerése szövegben.

Helyesírásra vonatkozók ellenõrzése, elmélyítése.

32

Óra

Nyelvi ismeretek


32.

A melléknév. Tk. 19.o., Mf. 19.o.

Az -ú, -û végû melléknevek helyesírása. A j és ly a melléknevekben.

33.

A melléknév fokozása. Tk. 20.o., Mf. 20.o.

34.

Az -i képzõs melléknevek. Tulajdonnévbõl -i képzõs melléknév képzése. Szóelemzés. Mf. 20.o., Tk. 21.o.

3536.

Melléknevek alkotása, felismerése szöveg- A melléknév szerepe a szövegben. ben. A szövegben rokonértelmû melléknév Szövegbeli funkciók. használata. Tk. 21.o. Tollbamondás.

37.

A számnév A számnév fajtái: – határozott: – tõ, – tört, – sor; – határozatlan Tk. 20-21.o., Mf. 21.o.

38.

A számnév fokozása. Ragos számnevek helyesírása. Pl.: 48-cal stb. Pl.: 1-jén. Keltezés írása. Mf. 21.o.

3941.

Számnevek a szövegben. Szótárokban, közmondásokban számnevek. Páros testrészek megnevezése, ezek helyes használata szövegben. Mf. 22.o.

42.

Nyelvi játékok a fõnévvel, melléknévvel, számnévvel. Szóalkotás, totó, rejtvény.

Helyesírási készségfejlesztés. Elválasztások, toldalékolások. Logikai játékok.

4346.

A névmás – A személyes névmás. – A kérdõ és mutató névmás. A névmások használata a szövegben. A névmások ragozása. Tk. 22-24.o., Mf. 23-25.o.

A névmás szövegbeni funkciójának vizsgálata. A névmás helyettesítõ szerepe. A ragos névmások helyesírása.

47.

Mit tudsz az igérõl? A 3. osztályban tanult ismeretek felelevenítése. Mf. 26.o., Tk. 25-26.o.

Az ige szövegbeli szerepe.

48.

Az igeidõk: jelen, múlt, jövõ. A jövõ idõ kifejezése: fõnévi igenév + fog segédige. Igeidõk a szövegben. Tk. 26.o., Mf.26.o.

Az igeidõk nyelvhasználati funkciója. Helyesírási ismeretek, különösen a múlt idejû ige és a fõnév -t ragjának viszonyában.

49.

Az igekötõs igék. Az igekötõ jelentésmódosító szerepe. Gyakori igeidõk. Tk. 26.o., Mf. 27., 48.o.

Az igekötõs igék helyesírása.

A tulajdonnevek és az -i képzõs melléknevek helyesírása.

A számnevek helyesírásánál A magyar helyesírás szabályai c. könyv használata. Sorszámnév helyesírása. Keltezés helyesírása.

33


Óra

Nyelvi ismeretek

50.

Az igekötõs igék és az igeidõk gyakorlása. Az igekötõs igék összehasonlítása más igékkel. Szóelemzés. Pl.: bemond - bemondó, feladta - feladat. Mf. 28.o.

Helyesírásra vonatkozó szabály alkalmazása. Az igekötõs igék helyesírása felszólító mondatokban.

5153.

Az igeragozás és az igei személyragok. Tk. 26.o., Mf. 29.o. Az igék helyesírásának gyakorlása. Mf. 47.o.

Az igeragok szerepe a szövegben. Helyesírási ismeretek alkalmazása A magyar helyesírás szabályai c. könyv használata. Az -it, az -ul, -ül képzõs igék helyesírása.

5455.

Igék a szövegben. j és ly az igékben. Igeidõk: szöveg, mondat átírása különbözõ Az igeidõk helyes használata szövegben. igeidõkbe. Mf. 48.o. Dialógusok. Tollbamondás.

5657.

Az igék a szófajok között. Szóképzések: különbözõ szófajokból új szófajok. Mf. 30-32., 83.o.

58.

A tanult szófajok összefoglalása.

5960.

A tanult szófajok felmérése: – szövegben – helyesírás

Tollbamondás. A szófajok felismerése, megnevezése.

61.

A felmérés értékelése. A hibák javítása.

Egyéni, tipushibák. Hibás szavak javítása a szabályzat segyítségével.

62.

Mit tanulunk az igérõl a 4. osztályban? Az igemódok. A kijelentõ módú ige. Tk. 28.o. A kijelentõ mód jele: ∆. Szóelemzések különbözõ igeidõben.

Hosszú mássalhangzók az igében.

63.

A feltételes módú ige. A módjelek: -na; -ne; -ná; -né. Szóelemzés. Tk. 29-30.o., Mf. 33-34.o.

A feltételes módú ige szövegbeli funkciója. Az óhajtó mondatok igéinek vizsgálata. Összefüggés a feltételes módú ige és a mondatfajta között.

6465.

A feltételes módú ige ideje. Jelen, múlt idejû igék feltételes módja. A feltételes módú múlt idejû igék elemzése: múlt idejû ige + volna segédige. A feltételes módú igék szövegben különbözõ igeidõben. Mf. 35-36.o., Tk. 34.o.

Az igemódok helyesírása. A feltételes módú igék idejének szövegbeni funkciója.

66.

Igeragozás igemódokban. Hogyan használjuk a feltételes módú igéket? Mf. 36-38.

Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Igék átalakítása.

67.

Az ige felszólító módja. A felszólító mód jele: a j. Szóelemzés. Mf. 39.o., Tk. 33-34.o.

Az igék felszólító módjának helyesírása, ahol megtalálható a j!

34

A szófajok helyesírása.

Óra

Nyelvi ismeretek


68.

Az ige felszólító módjának a nemléte; változása. Pl.: keresd, verd, olvass. Szóelemzés. Tk. 34-35.o., Mf. 39.o.

A módjel változása a helyesírás szempontjából. A felszólító módú igék helyes ejtése, olvasása szövegekben.

69.

A felszólító módú igék a szövegben. Helyesírás, mondatfajták. A felszólító mondatok igéinek vizsgálata. Mf. 48.o.

Összefüggés a mondatfajták és az igemódok között.

70.

Az igekötõs igék felszólító módja. A felszólító módú igék ideje. Tk. 36.o., Mf. 49.o.

Az igekötõs igék felszólító módjának helyesírása.

71.

Igeragozás felszólító módban. Csak jelen idõben ragozható. A felszólító módú igék használata szövegben. Mf. 47., 49.o.

Szövegek elemzése, párbeszédek felszólító módú igékkel. Tollbamondás.

72.

Az igemódok gyakorlása, felismerése. Szöveg igéinek csoportosítása. Mf. 40-41.o.

Igemódokra vonatkozó helyesírási ismeretek. Elválasztás, tollbamondás.

7374.

Igék átalakítása, ragozása különbözõ módban, idõben. Mf. 42-46., 49-50.o.

Szövegátalakítások. Helyesírás: elválasztás, mondatfajták.

7576.

Az igérõl tanultak rendszerezése. Tk. 37-38.o., Mf. 45., 47., 75.o.

Helyesírási tudnivalók rendszerezése.

7778.

Az igérõl tanultak felmérése. Igék a szövegben, tollbamondás.

A tanult ismeretek ellenõrzése.

79.

A dolgozat értékelése, javítása.

Típus ésegyéni hibák javítása.

8081.

A szóképzés A fõnévi igenév. A fõnévi igenév képzése: ige + ni képzõ. Fogalom: A cselekvést fogalomként megjelölõ szavak fõnévi igenevek. Tk. 39-41.o., Mf. 51.o.

A fõnévi igenevek helyesírása. Az -ít; -ul; -ül képzõs igébõl képzett fõnévi igenevek.

82.

A fõnévi igenév szövegben. Nem minden -ni-re végzõdõ szó fõnévi igenév. Pl.: hajdani, Béni. Szóképzések. Tk. 42.o. Szóelemzések. Mf. 52.o.

A fõnévi igenév helyesírása.

83.

A fõnévi igenév és az igekötõk. Szóelemzés, helyesírás. Pl.: el kellene menni. Párbeszédekben egy-egy szituáció.

A nyelvi jelentések vizsgálata. Kommunikációs helyzetek. Helyesírási tudnivalók megfigyeltetése.

84.

A melléknévi igenév: – folyamatos: -ó; -õ képzõs, – befejezett: -t; -tt-s. Szóelemzések, szóképzések. Tk. 43-44.o., Mf. 53-54.o.

A melléknévi igenevek helyesírása.

35

TANMENET MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK

Recommend Documents