Tankönyv a gimnáziumok és a szakközépiskolák III. osztálya számára MAĎARSKÝ JAZYK

1-nyelv3-1-16-j:Elrendezés 1

11/11/2010

6:34 PM

Page 1

MAGYAR NYELV Tankönyv a gimnáziumok és a szakközépiskolák III. osztálya számára

MAĎARSKÝ JAZYK Učebnica pre III. ročník gymnázií a pre III. ročník stredných odborných škől

TERRA vydavateľstvo, s. r. o.


11/11/2010

6:34 PM

Page 2

Autori − Szerzők:  dr. Uzonyi Kiss Judit, PaedDr. Csicsay Károly, Fotografie − Fotók: dr. Uzonyi Kiss Judit

Lektorovali − Lektorálták: Mgr. Mária Gubík, Mgr. Mónika Kulcsárová

Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod č. 2012-12841/46677:6-919 zo dňa 16. októbra 2012 ako učebnicu maďarského jazyka pre 3. ročník gymnázia a stredných odborných škôl s vyučovacím jazykom maďarským. Schvaľovacia doložka má platnosť 5 rokov.

Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sport Minisztériuma 2012. október 16-án 2012-12841/46677:6-919 szám alatt mint magyar nyelvtankönyvet a magyar tanítási nyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák 3. osztálya számára. A jóváhagyás érvényessége 5 év. Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľa práv.

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Prvé vydanie − Első kiadás, 2012

ISBN 978-80-8098-108-2


11/11/2010

6:34 PM

Page 3

Tartalom

ÉV ELEJI ISMÉTLÉS (Uzonyi Kiss Judit) ............................................. 5

SZÓALAKTAN ..................................................................................... 7 A szóelemek fajtái és kapcsolódásuk sorrendje (Csicsay Károly) ..... 7 A névszókhoz járuló toldalékok (Uzonyi Kiss Judit).......................... 9 A melléknevek és számnevek toldalékolása (Uzonyi Kiss Judit) ....... 11 Az igék toldalékolása (Uzonyi Kiss Judit).......................................... 12 A szótőhöz járuló jelek és ragok fajtáinak áttekintése (Csicsay Károly)............................................................................ 14 SZÓJELENTÉSTAN ............................................................................... 18 A jelentés (Uzonyi Kiss Judit)............................................................. 18 A hangalak és a jelentés viszonya (Csicsay Károly)........................... 21 Az egyjelentésű, a többjelentésű és az azonos alakú szavak .............. 22 A hasonló hangzású, a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak. 24

A SZÓFAJOK ÉS TOLDALÉKOLÁSUK A MONDATBAN ............... 28 Szerkezetek a szavak, a szókapcsolatok és a mondatok szintjén (Uzonyi Kiss Judit) ............................................................................. 28 A mondat fogalma, szerkezete és fajtái (Csicsay Károly) .................. 31 A mondatok fajtái a tartalom szerint (Uzonyi Kiss Judit)................... 33 A mondatok fajtái a logikai minőségük szerint (Csicsay Károly)....... 34

MONDATRÉSZEK (Uzonyi Kiss Judit) ................................................. 37 Az alany és az állítmány .................................................................. 37 Az alany fajtái ............................................................................... 38 A állítmány fajtái ........................................................................... 39 Az igei állítmány ........................................................................... 39 A névszói és a névszói-igei állítmány ........................................... 42 Fogódzók a névszói állítmányt tartalmazó mondatok megoldásához ............................................................... 44 A további segédigék kérdése.......................................................... 45 A főnévi igenév alanyi szerepben ................................................. 47 Bővítmények ...................................................................................... 49 A tárgy (Uzonyi Kiss Judit) .......................................................... 49 A határozók (Uzonyi Kiss Judit) ................................................... 53 Az eredet- és eredményhatározó (Uzonyi Kiss Judit) ............. 54 Az idő- és a helyhatározó (Uzonyi Kiss Judit) ........................... 56 A számhatározó (Uzonyi Kiss Judit) ........................................ 58 Az állapot- és a módhatározó (Uzonyi Kiss Judit) ................... 58 Az eszköz- és a társhatározó (Uzonyi Kiss Judit) .................... 62 Az ok- és a célhatározó (Uzonyi Kiss Judit) ............................ 64 A fok- és mértékhatározó (Uzonyi Kiss Judit) ......................... 68


11/11/2010

6:34 PM

Page 4

Az állandó határozó (Uzonyi Kiss Judit) .................................. 69 Fogódzók az állandó határozó megtalálásához (Csicsay Károly) 71 A részeshatározó (Uzonyi Kiss Judit) ...................................... 72 A hasonlító határozó (Uzonyi Kiss Judit) ................................. 72

A SZÓSZERKEZETEK (Csicsay Károly)............................................... 83 A hozzárendelő szószerkezetek .......................................................... 83 Az alárendelő szószerkezetek ............................................................ 85 A mellérendelő szószerkezetek .......................................................... 85

AZ ÖSSZETETT MONDAT .................................................................. 89 Az alárendelő összetett mondatok (Uzonyi Kiss Judit) .................. 89 Az alárendelő összetett mondat elemzésének menete (Uzonyi Kiss Judit) ................................................................ 91 A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok (Uzonyi Kiss Judit) 92 Jelzői alárendelő összetett mondat (Uzonyi Kiss Judit) ............... 93 A minőségjelzői alárendelő összetett mondat .......................... 93 A mennyiségjelzői alárendelő összetett mondat ....................... 93 A birtokos jelzői alárendelő összetett mondat .......................... 93 Az értelmező jelzői alárendelő összetett mondat ..................... 94 Az alanyi alárendelő összetett mondat (Uzonyi Kiss Judit) .............. 95 Az állítmányi alárendelő összetett mondat (Uzonyi Kiss Judit) ........ 96 Az alanyi és az állítmányi alárendelő összetett mondat elkülönítése (Uzonyi Kiss Judit) ................................................................... 97 A tárgyi alárendelő összetett mondat (Uzonyi Kiss Judit) ................. 98 Határozói alárendelő összetett mondat (Uzonyi Kiss Judit) .............. 99 A hely- és időhatározói alárendelő összetett mondat .................... 99 A számhatározói alárendelő összetett mondat ............................... 100 Az állapot- és módhatározói alárendelő összetett mondat ........... 102 Az eszköz- és társhatározói alárendelő összetett mondat .............. 101 Az eredet- és eredményhatározói alárendelő összetett mondat ..... 102 Az ok- és célhatározói alárendelő összetett mondat ...................... 102 A fok- és mértékhatározói alárendelő összetett mondat ................ 103 Az állandó határozói alárendelő összetett mondat ........................ 103 A részeshatározói alárendelő összetett mondat ............................. 104 A hasonlító határozói alárendelő összetett mondat ....................... 104 A mellérendelő összetett mondat (Uzonyi Kiss Judit) ..................... 107 Az összetett mondatok írásjelei (Csicsay Károly) ......................... 111 A többszörösen összetett mondat (Csicsay Károly) ........................ 112

Év végi ismétlés (Uzonyi Kiss Judit) ....................................................... 114 Fogalomtár (Uzonyi Kiss Judit) .............................................................. 116 Irodalom ................................................................................................... 117


1. ☺☺

11/11/2010

6:34 PM

Page 5

ÉV ELEJI ISMÉTLÉS

a) Mielőtt a csoport minden tagja elolvasná a következő újságcikket, beszéljétek meg, hogy a Hódinvázió Tűzföldön cím alapján milyen témát jósoltok! b) Olvassátok el az újságcikket, és feleljetek írásban a következő kérdésekre! • Hol van Tűzföld, mely országok vannak hozzá a legközelebb? • Miért szaporodhattak el a hódok Tűzföldön? • Miért pusztulnak el a Tűzföldön őshonos fafajok? • Miért érdeke Chilének és Argentínának a hódok kiirtása? Hódinvázió Tűzföldön

Tűzföld az amerikai kontinens legdélebbre fekvő szigetcsoportja, melynek élővilága viszonylag háborítatlan lehetne, ha nem szabná át a – mostanra több százezres populációt alkotó – hód a tájat. A nem őshonos kanadai hódok első példányai az 1940-es években érkeztek ide. Az első 25 pár állattal az értékes „vízhatlan” hódprém kereskedelmét szerették volna beindítani. Az üzlet nem indult fejlődésnek, annál inkább a hódszaporulat. A rágcsálók természetes ellenség híján, a bőséges táplálék és a biztonságos folyó menti élőhelyek birtokában egyre nagyobb területet hódítottak meg. A hódítás az őshonos növényzetre hatalmas csapást mért. A nemritkán 30 kg-os testsúlyt is elérő rágcsáló egyrészt táplálkozási céllal pusztítja az erdőt, másrészt a kidöntött fákból építi az úgynevezett hódvárat, amelynek bejárata mindenképpen rejtve, a víz szintje alatt kell hogy legyen. Hogy a vízszint csökkenését megakadályozzák, a rágcsálók gátakat emelnek, tavakat alakítanak ki. A tavakban pangó víz végzetes a Tűzföldön őshonos fafajok, elsősorban a déli bükk számára, amelynek gyökerei az iszapban rövidesen elhalnak. Ráadásul a félig megrágott őshonos fafajok nem képesek újra kihajtani. Az áldozatul esett tűzföldi fák között akadnak 200-300 éves példányok is. A kár helyrehozhatatlannak tűnik. Miközben a hódok számára a Tűzföld maga a paradicsom, addig az őshonos erdőségek 30-50 százaléka lényegében kipusztult, a folyókat mindenütt halott fák szegélyezik. Az ökológusok most a chilei és az argentin kormányt szeretnék megnyerni egy összehangolt hódirtási terv megvalósításához. Az erdők a természetvédők szerint csak egy drasztikus hódirtással lennének megmenthetők. A tervek szerint helikopteres vadászok, csapdák és mérgezett csalétek egyidejű alkalmazásával lehetne megszabadulni a kártékony rágcsálóktól. Még kérdéses, hogy lesz-e kormányzati támogatás a terv megvalósításához. Ha nem, félő, hogy a hódok elérik a kontinenst, és Patagóniában is letelepednek. Biológusok a 90-es években már megfigyeltek néhány egyedet a Magellán-szoros túloldalán, ezek az állatok minden bizonnyal egyszerűen átúsztak Tűzföldről. c) Beszéljétek meg, miért nem szabad az embernek felborítania az ökológiai egyensúlyt! –5–


2.

11/11/2010

6:34 PM

Page 6

Elemezd szófajtanilag a szövegből kiemelt mondatokat! a) Az első 25 pár állattal az értékes „vízhatlan” hódprém kereskedelmét szerették volna beindítani. b) Az ökológusok most a chilei és az argentin kormányt szeretnék megnyerni egy összehangolt hódirtási terv megvalósításához.

3. ☺☺

Alkossatok két csoportot! Az egyik csoport tagjai legyenek a fák, a másikéi a hódok megmentéséért küzdő természetvédő egyesület képviselői! Rendezzetek vitát A hódok vagy a fák? címmel!

4. ☺☺

a) 2-3 fős csoportokat alkotva gyűjtsetek az interneten Tűzfölddel kapcsolatos történelmi vagy földrajzi érdekességeket! A talált szövegből írjátok ki a kulcsszavakat, amelyek segítségével először készítsetek rövid vázlatot, majd alkossatok velük néhány mondatos összefüggő szöveget! A szöveg legyen lényegre törő, figyelemfelkeltő, tájékoztató! b) A tavaly tanultak alapján értékeljétek a csoportok bemutató munkáit; alkossatok véleményt az egyes szövegekről, érvekkel támasszátok alá a dicsérő, valamint az elmarasztaló véleményeteket egyaránt!

5. ☺☺

Végezzetek szófajtani elemzést! • Kár lett volna elszalasztanunk ezt az alkalmat! • Kissé meg van hatódva a nagy ünneplés miatt. • Percekig némán, megmerevedve állt a megdöbbentő hír után. • Holnap akarom megmondani neki a nagy újságot.

6. ☺☺

a) Állapítsátok meg, milyen szófajú szavakat sorakoztattunk fel! Készítsetek minden előforduló szófajnak egy-egy oszlopot! b) Írjátok be a szavakat a megfelelő oszlopba!

7.

semennyi, sehol, bárki, valamerre, alatt, ezalatt, végett, valami, bármikor, miatt, magam, egymással, tietek, rólam, mögött, akármennyi, akárhonnan

Írd le helyesen a következő földrajzi neveket a füzetedbe! Ahol hibát találsz, javítsd! Vigyázz! Ne a számítógépeddel javíttass, mert javító programja nem ismer fel minden hibát!

Vasi-hegységi, belső-somogyi, Balaton felvidéki, csongrád megyei, MagasTátrai, Borsod-abaúj-zemplén-megyei, Borsod-Abaúj-zempléni, Kettős-körösi, sárközi, Maros—Körös közi, Körös-vidéki, Nagy-kunsági, Taktaköz, Bükk-alja, Bodrogköz, szentendrei-szigeti, Tisza-part, Vörös-tenger, Viharsarok, Aranyos-patak, Mezőföld, Kelet-szlovákiai, Zsámbéki-medence, Börzsöny-hegységi, János-hegyi, Tisza-híd, Árpád- híd –6–


11/11/2010

6:34 PM

Page 7

SZÓALAKTAN

A magyar nyelv szavainak egy része szótári alakjában is (pl.: asztal-os; szép-ség), más része csak a mondatban szerepelve (pl.: asztal-on; szépe-k) elemekből épül fel, így szavaink szóelemekre, azaz morfémákra bonthatók. Az egyes elemek (morfémák) alakjukat, jelentésüket, illetve funkciójukat tekintve önálló egységet alkotnak. A szó szerkezetét, belső felépítését vizsgáló nyelvészeti terület a szóalaktan (morfológia). A morfológia foglalkozik a szó elemeinek (a morfémáknak) a fajtáival, különféle csoportosítási lehetőségeivel. Tárgyalja a morfémák lexémává1) vagy szóalakká szerveződésének szabályszerűségeit. A szóelem (morféma) a nyelv alapegysége, a szóalak alkotórésze, a legkisebb nyelvi jel, amely jelentéssel és funkcióval bír. A morfémának két nagy típusuk van: a szótő és a toldalékok. A mondatot felépítő szóalakok rendszerint több szóelemből állnak. Az előző tanévben a szóalkotás különféle módjaival és a képzők fajtáival már részletesen foglalkoztunk. A szótőhöz háromféle toldalék járulhat: képző, jel, rag.

SZÓELEMEK

MORFOLÓGIA

lexéma: a nyelv szótározható szókészleti egysége 1)

A szóelemek fajtái és kapcsolódásuk sorrendje

1. A szótő az egész szó jelentésének magvát hordozza. Két fajtája van: az abszolút és a relatív szótő. a) Abszolút szótőnek azt az alakot nevezzük, amelyen semmiféle toldalék nincs (pl.: ház, ablak, könyv). b) Relatív szótőnek azt a már toldalékkal ellátott alakot nevezzük, amelyhez a további toldalék járul (pl.: házas, majd: házasság, házassági). (Ragos alak nem lehet relatív tő, mert hozzá nem kapcsolódhat toldalék.)

A szótő lehet: egyalakú és többalakú. a) Egyalakú tövek, amelyeknek hangalakja minden toldalék előtt változatlan marad: néz – néző, nézés, nézet asztal – asztalos, asztalok b) Többalakú tövek, amelyeknél a szótő alakja megváltozik, például kiesik egy magánhangzó vagy lerövidül benne egy magánhangzó: mozog – mozgás, mozgat, mozgó kenyér – kenyeret, kenyeres –7–

ABSZOLÚT SZÓTŐ RELATÍV SZÓTŐ

EGYALAKÚ TÖVEK

TÖBBALAKÚ TÖVEK


A KÉPZŐ

A JEL

A RAG

SZÓELEMEK SORRENDJE

11/11/2010

6:34 PM

Page 8

2. A toldalékok önmagukban nem, csak egy szótővel együtt szerepelhetnek. Funkciójuk szerint három nagy csoportra különíthetők el: a) A képző – közvetlenül a szótő után áll. Szerepe egy új, szótárazható szó alkotása. A képzők rendszerint nem zárják le a szóalakot, hanem új szótövet hoznak létre, amelyhez további toldalékok kapcsolódhatnak. A képzett szóhoz mindig kapcsolódhat további képző is. A képzők megváltoztatják a szó jelentését, gyakran még a szófaját is. A szó szófaját (ezzel együtt mondattani szerepét, toldalékolhatóságát, bővíthetőségét) az utolsó képző határozza meg. Vannak szófajtartó (olvas → olvastat → olvastathat) és szófajváltó (olvas → olvasás) képzők. A képzők lehetnek egyalakúak (békít, házi, maroknyi) vagy többalakúak (olvasgat, beszélget, olvasás, nézés, csapkod, lépked, röpköd). Ősi képzőink – az illeszkedés törvényének megfelelően – két- vagy háromalakúak.

b) A jel a képző(k) után következő elem (kivéve a felsőfok jelét, amely megelőzi a szótőt). A jel nem változtatja meg a szó jelentését, csupán módosítja azt (pl.: asztalokat – asztalokon). A szótőhöz több jel is kapcsolódhat (gyerekeké). Az utolsó jel után csak rag következhet (pl.: gyerekekét). Kivételt csak néhány középfokú melléknévből képzett ige (szebbít, nagyobbít, könnyebbít) és a jel után képzőt tartalmazó alak (nagyobbacska, többes, századokbeli) jelent. A jelek szintén lehetnek egy- vagy többalakúak. Egyalakú pl.: a többes szám jele (-k), a birtokjel (-é); többalakú a feltételes mód jele (-na, -ne, -ná, -né).

c) A rag után már nem jöhet sem újabb rag, sem másféle toldalék. A ragok fűzik a szavakat értelmes mondattá. (A könyvet a polcra tette.) A ragok között is vannak egy- és többalakúak. Egyalakú a tárgy ragja (könyvet). A határozóragok – az illeszkedés törvényének megfelelően – két- vagy háromalakúak (házban, kertben; házon, széken, földön).

A szóelemek sorrendje szigorúan kötött: 1.

szótő

olvas

2.

képző(k)

3.

jel(ek)

ó

k

–8–

4.

rag nak


11/11/2010

6:34 PM

Page 9

A toldalékok előtt gyakran megjelenik egy magánhangzó, amely nem a toldalék része (pl.: öregebb, földet, evett stb.) Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy...

A toldalékok előtt megjelenő magánhangzó elnevezését illetően különböző nézetek alakultak ki a szakirodalomban. a) Tővéghangzó-elmélet E szerint a nézet szerint ez a magánhangzó valamikor a szótő része volt, mivel ősi szavaink magánhangzóra végződtek, ám az idők során ezek a tővéghangzók lekoptak. Ez kétségtelenül igaz sok esetben (pl.: kezet, fület), ám ezek a magánhangzók később analógiás alapon is megjelentek, és ahhoz, hogy eldöntsük: mikor jelent meg a lekopott tővéghangzó, és mikor használjuk nyelvtörténeti okok nélkül, komoly nyelvtörténeti ismeretek kellenének. b) Előhangzó-elmélet E szerint a nézet szerint a toldalék előtt megjelenő magánhangzó a toldalék része, amelynek feladata a toldalékmorféma kiemelése. Eszerint pl. a többes szám jelei a következők lennének: -k, pl.: hajók; -ak, pl.: házak; -ek, pl.: fejek; -ök, pl.: gödrök. A tárgy ragjaként a következőket kellene felsorakoztatni: -t, pl.: hajót; -et, pl.: földet; -at, pl.: házat; -öt, pl.: gödröt. Az előhangzós elmélet ellen szól az, hogy gyakran a magánhangzó használata fakultatív: érthetőek – érthetők; használhatóak – használhatók stb. c) Kötőhangzó-elmélet Ezt az elnevezést azért utasítja el a szakirodalom, mert félreérthetőnek tartja, hiszen ez arra utal: a kérdéses hang sem a tőhöz, sem a toldalékhoz nem tartozik, s ebben az esetben önálló morfémának kell tekinteni. Mi azért maradunk mégis a kötőhangzó elnevezésnél, mert ennek a hangnak a megjelenése esetleges: kalap-o-t; asztal-t. Mivel ennek a hangnak jelentése nincs (sem jelentésmegkülönböztető szerepe), természetesen önálló morfémának nem tekinthető.

A névszókhoz járuló toldalékok

Amikor a névszókhoz járuló toldalékokról beszélünk, tulajdonképpen a főnevek jelezéséről és ragozásáról van szó. A rendszermondatban a melléknevek és a számnevek nem kaphatják meg az alább következő toldalékokat. Csak a szövegmondatban, amikor szófajt váltanak. –9–

TŐVÉGHANGZÓELMÉLET

ELŐHANGZÓELMÉLET

KÖTŐHANGZÓELMÉLET


A TÖBBES SZÁM JELE BIRTOKOS SZEMÉLYJELEK

11/11/2010

6:34 PM

Page 10

Jelek

1. A többes szám jele a k. Pl.: asztal + o + k, élmény + e + k

2. A birtokos személyjelek A birtokos személyjelek megjelölik: az adott dolog vagy személy kihez vagy kikhez tartozik, azaz kinek a tulajdona. Egyes szám 1. személyű birtokos

(az én) ház + a + m

Egyes szám 3. személyű birtokos

(az ő) ház + a; kez + e; kalap + ja; meze + je;

(a te) ház + a + d

Egyes szám 2. személyű birtokos

Többes szám 1. személyű birtokosok Többes szám 2. személyű birtokosok

(a mi) hajó + nk; ház + unk; kez + ünk; kalap +unk;

(a ti) ház + a + tok; kert + e + tek; mező + tök

Többes szám 3. személyű birtokosok (az ő) ház + uk; kez + ük; kert + jük

BIRTOKTÖBBESÍTŐ JELEK

Az alanyi szerepben álló főnévi igenéven is a birtokos személyjeleket találhatjuk, mivel mondattani szerepében a főnévre jellemző tulajdonságokkal rendelkezik: mennem, menned, mennie, mennünk, mennetek, menniük.

3. A birtoktöbbesítő jelek Ha egy főnéven birtokos személyjel szerepel, és több van a hangsor által jelölt dologból, nem a többes szám jelével látjuk el, hanem ún. birtoktöbbesítő jelet kap (-i, -ei, -ai, -jei, -jai). Ezek a következő sorrendben járulnak a szóhoz: Egyes szám első és második személyben a szótő és a birtokos személyjel közé ékelődnek: (az én) ház + ai + m, kalap +jai + m (a te) ház + ai + d, kalap + jai + d Az egyes szám 3. személyben követik a birtokos személyjelet: (az ő) ház+a+i, kert +je+i

Többes számban mindig a szótő és a birtokos személyjel között találhatók: (a mi) ház + ai + nk; kalap + jai + nk (a ti) ház + ai + tok, kert +jei + tek (az ő) ház + ai + k, kert + jei + k Az -é birtokjellel ellátott szó végén is a birtoktöbbesítő jel -i alakja szerepel: Péter+é+i, barátom+é+i. – 10 –


11/11/2010

6:34 PM

Page 11

4. A birtokjel, az -é a szótőben megnevezett dolgot, személyt birtokosként jelöli meg, s annak valamilyen birtokára utal. Ez mindig csak szövegmondatokban fordulhat elő, ahol a birtokos jelző átveszi a jelzett főnév szerepét: Pl.: a fiam feladata → a fiamé, a lányom ruhája → a lányomé, három tanuló osztályzata → három tanulóé → háromé stb.

Ragok

1. A tárgy ragja, a -t (fát, könyvet, házat). 2. A birtokos jelző ragja: -nak (a), -nek (a) (háznak a teteje, kertnek a vége). 3. A határozóragok: -ba,-be, -ban,-ben, -ra,-re, -ból,-ből, -tól,-től, -ról,-ről, -hoz,-hez,-höz stb. (iskolába, házban, asztalra, boltból, barátomról, szüleimtől, férjhez, kőhöz stb.).

A tárgy ragja, a -t valamint a határozóragok akkor járulhatnak a főnévhez (vagy főnévi szerepben álló névmáshoz), ha az a tárgy vagy valamilyen határozó szerepében áll. Ezekkel a ragokkal részletesen a tárgy és a különböző határozók kifejezőeszközeinél találkozhatunk.

BIRTOKJEL

TÁRGY RAGJA

BIRTOKOS JELZŐ RAGJA

HATÁROZÓRAGOK

Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy...

A birtokos személyjelet a régebbi szakirodalom birtokos személyragnak nevezte. A névváltoztatás azért következett be, mert a rag után nem következhet újabb rag, ám a birtokos személyjelek esetében ez lehetséges. Pl.: kezemben, kezemhez stb. A birtokos személyjel elnevezés viszont a mondattani és a szövegtani vizsgálódásoknál jelent gondot. Egyrészt mert egyetlen jelnek sincs száma és személye, hiszen szerepük nem az egyeztetés. A birtokos személyjelek viszont – az igei személyragokhoz hasonlóan – egyeztetnek (pl. az én kezem a te lábad), illetve a jelekkel ellentétben a szövegben utaló szerepet töltenek be.

A melléknevek és a számnevek toldalékolása

A melléknevek (és a melléknévi szerepben álló névmások), valamint a számnevek (és a számnévi szerepben álló névmások) a rendszermondatban a főnév toldalékait nem vehetik fel. A melléknevek fokjelet kaphatnak, amellyel a tulajdonságok, körülmények összehasonlítását fejezik ki. A melléknevek és a határozatlan számnevek fokozása jellemző a magyar nyelvre. A mellékneveken csak a közép- és a felsőfok jele állhat: okosabb, legokosabb. – 11 –

FOKJEL


11/11/2010

6:34 PM

Page 12

A melléknévi igeneveket a szófajváltáson átment, tehát melléknévvé vált melléknévi igenevektől úgy tudjuk megkülönböztetni, hogy a melléknévi igenév nem fokozható, a melléknév viszont igen. Pl.: A tűzhelyen forró leves kifutott. *A tűzhelyen forróbb leves kifutott. Ez a leves forró. Ez a leves még forróbb.

KIEMELŐJEL

AZ IGEI SZEMÉLYRAGOK FUNKCIÓJA

ÁLTALÁNOS RAGOZÁS IKTELEN VÁLTOZAT

IKES VÁLTOZAT

A számnevek közül néhány határozatlan számnév fokozható, például: kevés – kevesebb; sok – több

Két tulajdonság közül az egyik kiemelésére szolgál az -ik kiemelő jel. Csak közép- vagy felsőfokú melléknevekhez járulhat. Pl.: a jobbik énem, a szebbik lány, a rosszabbik cipőm stb. Csak közép- vagy felsőfokú melléknevekhez járul. Pl.: szebbik.

Az igék toldalékolása

I. Az igei személyragok funkciója az, hogy számban és személyben egyeztessék az alanyt és az állítmányt. A magyar igeragozási rendszer nagyon gazdag. Az ige ragjai, a személyragok mindig utalnak a cselekvő számára (egyes és többes szám) és személyére (1., 2. vagy 3. személy). A magyar nyelvben az igei személyragok arra is utalnak, hogy határozott vagy határozatlan tárgyra irányul-e a cselekvés. Ez alapján megkülönböztetünk általános (alanyi) és határozott (tárgyas) ragozást. Az általános ragozáson belül elkülönül az ikes (egyes szám 3. személyben az igei személyrag -ik) és az iktelen ragozás. 1. Az általános ragozás esetén segít, ha egy határozatlan tárgyat alkalmazunk (valamit), vagy az ige és a tárgy közé beillesztjük az egy határozatlan névelőt: a) Az iktelen változat: én ismer+e+k egy filmet te ismer+sz egy filmet ő ismer+Ø egy filmet

én olvas+o+k egy könyvet te olvas+o+l egy könyvet ő olvas+ Ø egy könyvet 0

mi ismer+ünk egy filmet ti ismer+tek egy filmet ők ismer+nek egy filmet

mi olvas+unk egy könyvet ti olvas+tok egy könyvet ők olvas+nak egy könyvet

b) Az ikes változat gyakorlatilag már csak az egyes számban őrzi eredeti ragjait. Ebben a változatban csak akkor tudjuk beil– 12 –


11/11/2010

6:34 PM

Page 13

leszteni az egy határozatlan névelőt, ha az igéhez nem határozott tárgyat kapcsolunk, hanem a fent említett valamit határozatlan névmást, vagy egy ugyancsak -t tárgyragos szót pl.: dolgozom egy kicsit.

én dolgoz+o+m valamit te dolgoz+o+l valamit ő dolgoz+ik valamit

én dolgoz+o+m egy kicsit te dolgoz+o+l egy kicsit ő dolgoz+ik egy kicsit

én ismer+e+m a filmet te ismer+e+d a filmet ő ismer+i a filmet

mi ismer+jük a filmet ti ismer+i+tek a filmet ők ismer+ik a filmet

2. Határozott ragozáskor a határozott tárgy (azt) használata mutatja az igei személyragokat, vagy az ige és a tárgy közé beillesztett (a, az) határozott névelők: én mer+e+m azt mi mer+jük azt te mer+e+d azt ti mer+i+tek azt ő mer+i azt ők mer+ik azt

HATÁROZOTT RAGOZÁS

A határozott ragozásban az igei személyrag j-je írásban jelölt teljes hasonuláson megy át az -s, -sz, -z, -dz végű igék esetében! Pl.: játssza, játsszuk, játsszátok, játsszák.

Külön igealakunk van azokra az esetekre, amikor az alany egyes szám 1., a tárgy pedig egyes szám 2. személyű. Ezekben az esetekben a tárgy elmaradhat a mondatból, mivel az igei személyrag utal rá. Pl.: Vár+lak még. Szeret+lek. Soha nem feled+lek. II. A cselekvés módját a módjelek fejezik ki. 1. Amennyiben a cselekvés valamilyen feltételhez van kötve, a feltételes mód jelét használjuk. Pl.: olvas+na (ha látna) kér+ne (ha lenne kitől) ad+ná (ha nem irigyelné) ír+né+k (ha lenne mivel)

2. Ha valakit cselekvésre akarunk késztetni, a felszólító mód jele segít bennünket: ad+j! A felszólító módban elkülönül az általános és a határozott ragozás. általános ragozás: én dob+j+a+k mi dob+j+unk te dob+j+ál / dob+j ti dob+j+a+tok ő dob+j+o+n ők dob+j+a+nak – 13 –

A CSELEKVÉS MÓDJA


A CSELEKVÉS IDEJÉ

11/11/2010

6:34 PM

Page 14

határozott ragozás: én dob+j+a+m te dob+j+a+d / dob+d ő dob+j+a

mi dob+j+uk ti dob+j+átok ők dob+j+ák

A határozott ragozás E/2. rövid alakú felszólító módjában kiesik a felszólító mód jele, s csak az igei személyrag utal a cselekvés módjára. Az alaktani elemzés tehát a következő: dob: szótő; d: igei személyrag.

III. A cselekvés idejét jelen időben az időjel hiánya jelzi (0), a múltban lejátszódott eseményeket pedig a -t,-tt jellel fejezzük ki. Pl.: olvas+t+a+m e+tt+e+m

A szótőhöz járuló jelek és ragok fajtáinak áttekintése JELEK

Az igéhez járuló jelek

az időjelek a múlt idő jele: -t, -tt (várt, hozott) a módjelek

a feltételes mód jele: -na,- ne, -ná, -né (látna, főzne, látná, főzné) a felszólító mód jele: -j (várj)

a többes szám jele (többesjel)

A főnévhez járuló jelek -k (apák, könyvek) -m (könyvem)

a birtokos személyjelek -d (könyved)

a birtokjel

a birtoktöbbesítő jelek

-nk, -unk, -ünk (ceruzánk, ablakunk, könyvünk)

-tok, -tek, -tök (ceruzátok, könyvetek, körmötök)

-a, -e, -ja, -je (ablaka, -uk, -ük, -juk, -jük (ablakönyve, ceruzája, bicik- kuk, könyvük, ceruzájuk, lije) vesszőjük) -é (Péteré, házé)

-i, -ai, -ei, -jai, -jei (Gáboréi, madarai) – 14 –


11/11/2010

6:34 PM

Page 15

A melléknévhez, számnévhez járuló jelek középfok: -bb (zöldebb, kevesebb)

felsőfok: leg- + -bb (legzöldebb, legkevesebb)

a fokjelek

túlzófok: legesleg- + -bb (legeslegzöldebb) -ik (szebbik, jobbik)

kiemelő jel RAGOK

Igei személyragok általános ragozás

-k (kérek, várok)

-unk, -ünk (várunk, kérünk)

-sz, -l (kérsz, olvasol)

0 (vár, kér)

-m (várom, kérem)

-tok, -tek, -tök (vártok, kértek ) -nak, -nek (várnak, kérnek)

határozott ragozás

-juk, -jük (várjuk, kérjük)

-d (várod, kéred)

-játok, -itek (várjátok, kéritek)

-ja, -i (várja, kéri)

-ják, -ik (várják, kérik)

A főnévhez járuló fontosabb ragok

a tárgy ragja: -t (autót)

a birtokos jelző ragja: -nak, -nek (apának a füzete)

a határozóragok: -ban, -ben, -ba, -be, -ból, -ből, -n, -on, -en, -ön, -ra, -re, -ról, -ről, -nál, -nél, -hoz, -hez, -höz, -tól, -től, -val, -vel, -kor, -nak, -nek, hoz, -hez, -höz stb. (ablakban, ablakba, ablakból ablakon, ablakról, ablaknál, ablakhoz, ablaktól, ablakkal, olvadáskor stb.)

A melléknévhez járuló fontosabb ragok

-an, -en (ügyesen), -ul, -ül (angolul)

– 15 –


11/11/2010

6:34 PM

Page 16

Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... miként használjuk helyesen a névszókhoz kapcsolódó jeleket és ragokat:

1. A páros testrészeket egyes számban használjuk. Pl.: Fáj a kezem. Meghúztam a bal kezem. Szép lába van ennek a lánynak. Fél lábon állok. 2. Néhány szónak viszont kétfajta többes számú alakja is van. Pl.: szók – szavak. 3. Az -ú, -ű végű összetett melléknevek közül a lazább összetételűeknél az előtagot, a szorosabb összetételűeknél az utótagot fokozzuk: bőkezű – bőkezűbb – legbőkezűbb; nagyszabású – nagyobb szabású – legnagyobb szabású 4. A harmadik személyű birtokos személyjel esetében ingadozás mutatkozik: virága – virágja. A kétféle változat azonban néha eltérhet jelentésében, mint például az alábbi esetben: fia – fiúja. 5. A -só, -ső végű melléknevek fokozása rendhagyó, mivel a felsőfoknál elhagyjuk a -bb jelet: alsó – alsóbb – legalsó; felső – legfelső. Ezekben az esetekben a középfok többnyire el is marad. 6. Gyakori nyelvhelyességi hiba, ha a -ban, -ben határozóragok helyett a -ba, -be alakot használják. (Pl.: Iskolába vagyok. Helyesen: Iskolában vagyok.) A -ba, -be (hová?) helyhatározói irányt, a -ban, -ben (hol?) pedig egy helyviszonyt határoz meg. 7. Ugyancsak helytelen a -nál, -nél határozóragok használata, amikor nem helyre, hanem időre utalnának, mint például a következő esetben: Nem voltam jelen a vizsgánál. Helyesen: Nem voltam jelen a vizsgakor. FELADATOK

1. 2.

3. 4. 5.

Magyarázd meg saját szavaiddal az abszolút és a relatív szótövek közti különbséget, majd mindkét fajta szótőre keress két-három példát!

Fogalmazd meg néhány mondatban, hogy mit értünk az egyalakú, valamint a többalakú szótő fogalmán! a) Mindkét típusú szótőre keress 5-5 példát! b) A példaként felsorolt egy-, illetve többalakú szótövek közül válaszd külön az ige- és a névszótöveket! c) Amennyiben csak ige- vagy csak névszótöveket kerestél példaként, akkor keress további hármat a másik típusra is! Alkoss egy-egy olyan szót, amelyben a szótőt két különféle szóelem előzi meg! Nevezd meg e két szóelemet, s alkoss a szavakkal egy-egy mondatot is!

Alkoss minél több olyan értelmes szót, amelyekben egymás után legalább kettő vagy annál több képző áll! Keress minél több olyan szót, amelyben a felszólító mód jele a mássalhangzótörvények miatt változott, hasonult! – 16 –


6.

7.

8.

9.

11/11/2010

6:40 PM

Page 17

Kapcsolj az alábbi csoportok szavaihoz megfelelő ragokat, majd alkoss velük három mondatot! A szavak sorrendjén tetszőlegesen változtathatsz, további szavakkal is kiegészítheted a mondatokat, hogy azok értelmes gondolatot közöljenek. autó, ház, kert, járda, sövény, fa, szoba, polc, szekrény, ajtó, ablak, virág lépcsőház, lift, pince, alagsor, bejárat

Állapítsd meg az alábbi igék ragozási módját! Pl.: tudtam: kijelentő mód, múlt idő, tárgyas ragozás, 1. sz. 1. személy

járom, hoztad, néztél, vittük, ismeri, hozok, építenek, tudsz, láttunk, bontják, viszel, lát, olvasnék, látnád, eresszél, mossam

Bontsd elemeire az alábbi szavakat, majd a szótő meghatározása után nevezd meg az egyes szóelemeket! beszámíthatnátok megállíthatóság érettségiző legszebbiktől

Nevezd meg pontosan az alábbi szavak toldalékait! Pl.: szépítkezéseknek ít: igeképző, kez: igeképző, és: főnévképző, k: a többes szám jele, nek: határozórag olvasmányaitokból asztalosokhoz

10.

megnevezéseket építkezésekre

Írd le helyesen az alábbi melléknevek felsőfokát! nagymértékű, olcsó, nagylábú, jószívű, nagyképű, visszafogott

Ha szereted a kihívásokat...

1. Írd ki az alábbi szavak közül azokat, amelyeknek egyalakú szótöve van! kézben, jössz, szóltam, vesz, fekszik, házig 2. Döntsd el, hogy a jellel kapcsolatos megállapítások közül melyik hamis! A) Módosítja a szó jelentését. B) Egymás után több jel is állhat. C) Megváltoztatja a szó jelentését. D) A jel közbülső szóelem a képző és a rag között. 3. Válaszd ki az alábbi állítások közül a helytelent! A ragra jellemző, hogy: A) értelmes mondattá fűzi a szavakat. B) egymás után több rag is állhat. C) mondatbeli viszonyokat jelöl. D) lezárja a szót. 4. Írd le számokkal, hogy a következő szóban hány szótagot és hány szóelemet fedeztél fel: elkedvetlenítette! – 17 –


11/11/2010

6:40 PM

Page 18

SZÓJELENTÉSTAN

NYELVI JELEK – HANGOK

Jelrendszere az összes tudománynak: a matematikának, a fizikának, a kémiának, valamennyi tantárgynak van, amelyek a világ tudományágainak egy-egy kis szeletei. A leggyakrabban használt jelrendszer viszont a nyelv. Ennek segítségével jutunk el minden egyes fogalomhoz, ismerethez, az összes tudományhoz. A nyelv apró jelelemekből áll. Ezeket hangoknak nevezünk. A hangok összességéből épülnek fel a szavak a toldalékokkal együtt, amelyeket nyelvtani szabályok irányítanak. Minden nyelvnek van szótára (jelkészlete, szókészlete) és a szavak, a mondatok összefonódására vonatkozó szabályrendszere, ami maga a nyelvtan. A nyelv legkisebb, jelentéssel is bíró egysége a nyelvi jel (morféma). Nyelvi jelek: – a szavak, – a toldalékok, amelyek lehetnek: képzők, jelek és ragok.

SZEMANTIKA

A nyelv jelkészletét és szókészletét beszédben és írásban gondolataink közvetítésére használjuk. A nyelv „jelei” a legtökéletesebbek, mert velük pontosan ki tudjuk fejezni gondolatainkat. Azonban ha tökéletesen akarjuk ezt a „jelrendszert” használni, akkor ismernünk kell a jelek hangsorát és jelentését, valamint az egyes szavak hangalakja és jelentése közötti viszonyt. A tudományágat, amely ezzel foglalkozik, idegen kifejezéssel szemantikának (jelentéstannak) nevezik.

A jelentés ELSŐDLEGES

JELENTÉS

SZÓHASZNÁLAT

Mi egy szó jelentése? A válasz egyszerűnek tűnik. Az asztal szó például azt a bútordarabot jelenti, amelyik lábakon áll, sík lappal van lefedve, és étkezésre, írásra használjuk. Ebből az következhetne: a jelentés egy hangsornak és a vele jelölt valóságelemnek a kapcsolata. Ez azonban csak az elsődleges (denotatív) jelentés. Vizsgáljuk meg a következő szósort: öreglány, vénasszony, nana, nene, nyanya, banya, szipirtyó, néni, nénike, anyó, anyóka!

– 18 –


11/11/2010

6:40 PM

Page 19

Tulajdonképpen ezek a szavak mind azt jelentik: „idős nő”. Mégsem cserélhetjük fel őket szabadon, hiszen olyan érzelmi töltéssel rendelkeznek, amely megszabja használatuk lehetőségeit.

Vagyis a jelentésbe beletartozik például a szavak hangulata is. Így az is szerepet játszhat egy szó használhatóságát tekintve, hogy hol és kikkel beszélgetsz. Nyilvánvaló, hogy a szomszéd nénit – még ha történetesen nem is kedveled – nem szólíthatod vén csoroszlyának. Az is előfordul, hogy két, teljesen azonos jelentésű szót (szinonimát) nem cserélhetünk fel. Így például nem jöhet az ebre dér, és ha télen igen fázunk, nem az eb hidegre panaszkodunk. És nem az eb van elhantolva, hanem a kutya elásva. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk: a jelentés a jel használhatóságának a szabálya. Ha idegen nyelvre fordítasz, figyelembe kell venned azokat a kötöttségeket, amelyek a jelentésbe beletartoznak. A költészetben a szövegben a szavak jelentésére még egy többletjelentés (konnotatív jelentés) is ráépülhet. Ezt mindig az olvasó maga fejti meg műveltségétől, lelki beállítottságától stb. függően. Ezért lehet egy-egy versnek több értelmezése is. Például Ady Endre A Hortobágy poétája című versében a „Kúnfajta, nagyszemű legény volt...” sorból a kúnfajta csak annak mond valamit, aki ismeri a történelmet és a kunok szerepét történelmünkben. Az is fontos a többletjelentés értelmezésében, hogy a kunok melyik tulajdonsága ragadta meg az olvasót a róluk szerzett ismeretek közül.

– 19 –

HASZNÁLATI KÖTÖTTSÉGEK

TÖBBLETJELENTÉS


11/11/2010

6:40 PM

Page 20

FELADATOK

1.

2.

Milyen többletjelentést kapnak a te értelmezésedben a kötény, dal, kenyér szavak az értelmező szótárban található elsődleges jelentésükhöz képest József Attila Sok gondom közt című versében? „Ha kerülsz, ne kerülj el messze, köténykéd lennék, ne tépj össze, dalocskád lennék, ne hallgass el, kenyérkéd leszek, ne taposs el.”

Vannak olyan szavak, amelyek érzelmi töltéssel nem rendelkeznek, azaz semlegesek. Pl.: semmi, ág, ül, kis, test, köré, gyűlik, néz. Ám ha egy költő egy versszakon belül együtt használja őket, mégis megváltozik valami. Számodra milyen többletjelentést adnak ezek a szavak egymással összekapcsolva József Attila Reménytelenül című versében? „A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok.”

3. ☺☺

Egészítsétek ki a mondatokat a megfelelő igével!

4.

a) 'Az égből cseppfolyós anyag esik.' Melyek cserélhetők fel egymással és melyek nem a következő mondatokban? Válaszotokat indokoljátok meg! – Nem muszáj esernyőt vinned, csak ... az eső. – Magad elé tartsd az esernyőt, mert elölről ... az eső. – Most az esernyő sem véd, annyira ... az eső. – A csatorna már nem bírja elvezetni a vizet, úgy ... az eső. – Sajnos csak ... az eső, így ma is meg kell locsolnom a füvet. – Az eső ... az ablakot. b) 'Valakinek a szeméből könny jön'. Fogalmazzátok meg, mi határozza meg az egyes igék használhatóságát! – Csendesen ... a sarokban. – Annyira ... , hogy a szomszéd szobában is hallják. – Úgy ... , mint aki eszét vesztette. c) 'Vágószerszámmal valamit valahonnan eltávolít'. Milyen kötöttségek vannak használhatóságukat illetően? Alkossatok olyan mondatokat, amelyekben bizonyos igék nem cserélhetők fel!

Keresd ki a Magyar szinonimaszótárból a kellemes szócikket! Az eddigi feladatok alapján mire kell tekintettel lenned a szótár használatakor? – 20 –


11/11/2010

6:40 PM

Page 21

A hangalak és a jelentés viszonya

Ha tökéletesen akarjuk használni nyelvi „jelrendszerünket”, akkor ismernünk kell a jelek hangsorát és jelentését, valamint az egyes szavak hangalakja és jelentése közötti viszonyt. Minden szónak van hangalakja és jelentése. A hangalak az a betűsor vagy hangsor, amit kiejtünk, hallunk és leírunk, vagyis a szó érzékszerveinkkel felfogható része. A jelentés (nagyon leszűkítve) a hangsornak és a vele jelölt valóságelemnek a kapcsolata. Az a gondolati tartalom, amelyet a hangsor felidéz az adott nyelvet beszélőben. Szavaink között vannak olyanok, amelyeknek hangalakjából lehet következtetni jelentésükre. Ilyen szavak: A hangutánzó szavak elsősorban indulatszók, állathívogató, állatterelő szók, hangutánzó igék, dajkanyelvi szavak. Bizonyos hangok utánzásából vezethetők le. Pl.: indulatszók: puff, durr, csihi-puhi stb., állathangot utánzók: vau, miau, mek-mek stb., állathívogatók: cicc, pipipi stb., állatterelők: gyí, hó stb., hangutánzó igék: csobban, durran, reccsen stb., dajkanyelvi szavak: papi, dudi, csücsül stb. A hangulatfestő szavak valamilyen cselekvés vagy tulajdonság hangulatát kívánják érzékletesebbé, jobban elképzelhetőbbé tenni. Ezek főleg igék, de vannak köztük melléknevek is. Pl.: igék: ballag, totyog, kullog, vánszorog stb., melléknevek: pipogya, alamuszi, bamba stb. A magas és mély hangrendű szópárokban az eltérő hanghatás megerősíti a szavak jelentését (tipeg-topog), de utalhat apró eltérésre is (ezaz, így-úgy), vagy egyszerűen csak játékossá, dallamosabbá teszi a kifejezést (sete-suta). FELADATOK

1. ☺☺

Fogalmazzátok meg, minek lehet a jele a pirulás és az elsápadás! Mondjatok rá néhány példát is! Soroljatok fel az emberi viselkedés során megnyilvánuló jelek közül még néhányat! – 21 –

HANGALAK JELENTÉS

A HANGUTÁNZÓ SZAVAK

A HANGULATFESTŐ SZAVAK

A MAGAS ÉS MÉLY HANGRENDŰ SZÓPÁROK


11/11/2010

6:40 PM

Page 22

2. ☺☺

Fejtsétek ki, hogy milyen információkat továbbíthatunk a beszédet kísérő nem nyelvi jelek által, pl. a különféle kézmozdulatokkal, arcjátékkal! Mutassatok be párat! (Az illetleneket mellőzzétek!)

3. ☺☺

Érvekkel alátámasztva fejtsétek ki, hogy miért van szükség beszédünkben, írásunkban hangutánzó és hangulatfestő szavakra! Keressetek a tananyagban felsorolt hangutánzó és hangulatfestő szavakon kívül még néhányat, majd mondjátok el, hogy azok milyen hang utánzásából jöttek létre, illetve milyen hangulatot érzékeltetnek!

Az egyjelentésű, a többjelentésű és az azonos alakú szavak EGYJELENTÉSŰ SZAVAK TÖBBJELENTÉSŰ SZAVAK

A szavak többségében a hangalakból nem derül ki azok jelentése. A szavak a hangalakjuk és jelentésük közötti viszony alapján többfélék lehetnek: • Egyjelentésűek – a szó hangalakja egyetlen jelentést idéz fel (ajtó, három, fázik stb.) Jelölése: H –– J

(Egy hangalak és egy jelentés.)

• A többjelentésű szavak másod-, harmad stb. jelentése valamilyen képzettársítás alapján jön létre. Ez lehet alaki hasonlóság (pl. körte, csiga, orr), vagy valamilyen érintkezés. Pl.: A cipőnek azért van talpa, a szoknyának dereka, mert érintkeznek az ember ezen testrészeivel. A többjelentésű szavak az Értelmező szótárban egy szócikkben találhatók. J¹ ↓ Jelölésük: H J² (Egy hangalak, több jelentés, és a jelentések között kapcsolat van.) Az idegen nyelvek tanulásakor nagyon figyeljetek arra, hogy az aszszociációk a jelentésátvitel esetén nyelvenként változhatnak! Egyáltalán nem biztos, hogy az általad tanult idegen nyelvben van a szőlőnek szeme vagy a hegynek lába. – 22 –


11/11/2010

6:40 PM

Page 23

• Azonos alakú szavak (homonimák) – a szó hangalakjához két vagy több jelentés kapcsolódik, de a jelentések között semmilyen kapcsolat nincs. Az egyforma hangalakú szavak véletlenül állnak ugyanazon betűkből (hangokból). Arról is felismerhetők, hogy e szavak szófaja többnyire eltérő. (Pl.: vár – vár, terem – terem, ég – ég, él – él, ár – ár, sejt – sejt, török – török, verem – verem, légy – légy, szám – szám, kréta – Kréta) Jelölésük: H

J1 J2

(Egy hangalak, több jelentés, és a jelentések között nincs kapcsolat.)

Valakire vár

A pozsonyi vár

Az azonos alakú szavak az Értelmező szótárban külön szócikkben találhatók. Azonos alakúak nemcsak a szótári szavak lehetnek. Vannak azonos alakú toldalékaink is. Pl.: a -t/tt lehet a múlt idő jele vagy a befejezett melléknévi igenév képzője is. Toldalékolt alakok is lehetnek azonos alakúak, pl.: a legyek lehet többes számú főnév és felszólító módú ige. FELADAT

1. ☺☺ Nevezzétek meg, mi mindennek lehet: szeme, szája, füle, orra, torka, gyomra, hasa, feneke, lába, ujja, sarka! – 23 –

AZONOS ALAKÚ SZAVAK (HOMONIMÁK)


11/11/2010

6:40 PM

Page 24

2. ☺☺

Írjatok olyan párbeszédeket, amelyek az azonos alakú és a többjelentésű szavak használatában rejlő humoron alapulnak! Pl.: – Apu! Miért süt a nap? – Mert főzni nem tud.

– Van egy vég vászna? – Vásznam nincs, de végem van!

3. ☺☺

Csoportosítsátok a füzetetekben a szavakat a szerint, hogy van vagy nincs összefüggés a jelentések között, vagyis többjelentésűek vagy azonos alakúak! Megoldásotokat ellenőrizzétek a Magyar értelmező kéziszótár segítségével! Az azonos szócikk alatt található szavak többjelentésűek, a különbözőekben lévők pedig azonos alakúak. líra, nyom, nő, minisztérium, nyelv, torok, lélek, ló, befagy, disznó, kakas, kalapács, ház, kar, karom, gyümölcs, károg, bélyeg, fej, toll, ken, apad

HASONLÓ ALAKÚ SZAVAK

A hasonló hangzású, a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak

• Hasonló hangzású szavak – hangzásuk hasonló, de jelentésük eltér. Semmiféle kapcsolat nincs közöttük. Helyes használatukra ügyeljünk! Pl.: egyelőre = most, jelenleg egyenlőre = egyforma részekre fáradság = fáradozás fáradtság = fáradt állapot szível = szeret szívlel = megfogad

helység = település, falu helyiség = terem, szoba

– 24 –


11/11/2010

6:40 PM

Világos helyiség

Page 25

Távoli helység

• Rokon értelmű szavak (szinonimák) – teljesen eltérő hangalakokkal azonos vagy hasonló jelentést fejeznek ki. Két fajtáját különböztethetjük meg: – azonos jelentésű szavak: burgonya – krumpli, kutya – eb, tengeri – kukorica stb. teljesen ugyanazt jelentik. Jelölésük: J

ROKON ÉRTELMŰ SZAVAK

H¹ (eszik)

H² (étkezik)

H³ (táplálkozik)

– rokon jelentésű szavak: ballag – botorkál, hegy – bucka, szél – szellő – vihar nem jelentik teljesen ugyanazt, csak hasonlót, ugyanis nagyság és fokozatbeli különbség van köztük. J Jelölésük: J J

H¹ (idős) H² (koros) H³ (vén)

• Az ellentétes jelentésű szavak (antonimák) hangalakja különböző, jelentésük pedig ellentétes. Pl.: hideg – meleg; kicsi – nagy; kap – ad stb. FELADATOK

1. ☺☺

Keressetek minél több rokon értelmű szót (szinonimákat) a következő szavakhoz: megy, néz, fut, szép, alacsony, magas! – 25 –

ELLENTÉTES JELENTÉSŰ SZAVAK


11/11/2010

6:40 PM

Page 26

2. ☺☺

Keressétek meg az alábbi kifejezésekben a száraz ellentétét! A válaszokban írjátok le az egész szókapcsolatot, ne csak a száraz ellentétes megfelelőjét (pl.: száraz ruha – nedves ruha)! száraz kenyér – ... száraz idő – ... száraz pezsgő – ... száraz út – ... száraz beszéd – ... száraz hangulat – ... száraz ember – ... száraz virág – ...

3. ☺☺

Írjátok be ceruzával a következő szavak ellentétes jelentését! szép – ... gyönyörű – ... reggel – ... apály – ... igaz – ... őszinte – ... nyitott – ... felesleges – ... halad – ... sekély – ... vonzó – ...

Összefoglalás

1. Oldd meg a következő tesztet!

A) A nyelvben jelnek tekintendők

a) a szavak. b) a szavak és a toldalékok.

c) az a hangsor vagy hang, amelyhez meghatározott jelentés kapcsolódik.

B) Melyik megállapítás az igaz?

a) A többjelentésű szavak jelentése között nincs összefüggés. b) A többjelentésű szóban a névhez több egymással összefügő jelentés tartozik.

c) A többjelentésű szavak jelentései hasonlóságon vagy érintkezésen alapuló jelentésátvitellel jönnek létre.

C) Melyik megállapítás az igaz?

a) Ha egy nyelv szavait tudjuk, tudunk az adott nyelven kommunikálni. b) Ha egy nyelv szabályrendszerét ismerjük, tudunk az adott nyelven kommunikálni.

c) A sikeres kommunikációhoz ismernünk kell az adott nyelv jeleit és szabályrendszerét.

– 26 –


11/11/2010

6:40 PM

Page 27

2. Írj az igaz állítások után I betűt!

3.

– Az azonos alakú szavak jelentése között logikai kapcsolat van. – A többjelentésű szavak jelentései között hasonlósági alapon is történhet a jelentésátvitel. – A többjelentésű szavak jelentései az Értelmező kéziszótárban külön szócikkekben vannak. – Az érintkezésen alapuló jelentésátvitel alapulhat érintkezésen (pl: térbeli, időbeli) – Az azonos alakú szavaknak csak a szótári alakja egyezhet meg. – Az azonos alakú szavak az Értelmező kéziszótárban külön szócikkben találhatók. – Két szó toldalékolt alakja nem lehet azonos alakú.

a) Melyek az azonos alakú, és melyek a többjelentésű szavak? Rendezd őket a füzetedben a minta szerint táblázatba! b) Karikázd be azokat az azonos alakú szavakat, amelyeknek valamelyik alakja többjelentésű! betűz, gyűrű, él, lepedő, fal, hat, ül, lép, szív, török, elég, hegyes, sírt, hasad, állam, körte, forrás, nyár, ír, fej, árad, lett, bárd, csavar, csík, derék Azonos alakú szavak

Többjelentésű szavak


1. Valamikor az azonos alakú és a többjelentésű szavak játékán alapultak az egyik sörgyár reklámjai. Még egy kört? – kérdezte a kocsmában ivó három férfi egyike, és körbejárták a pultot. Egy másik reklámban az egyik férfi akkor ért oda a söntéshez, amikor levették a sörösüveg kupakját, s ő boldogan bejelentette: Tudtam, hogy nyitásra ideérek! Készíts hasonló reklámokat! 2. Ki tud olyan viccet gyártani, amelyik a szavak azonos alakúságán alapszik? Valahogy így: Mit mond a kéményseprő, amikor belenéz a kéménybe? – A koromhoz képest jól nézek ki! vagy: Mikor lesz a póknak telefonja? – Ha beül a sarokba, és telefonja! 3. A többjelentésű szavak adják Romhányi József következő sírfeliratainak humorát. Írj hasonlókat! Zebra: Tévedés áldozata vagyok. Az elefánt átkelt rajtam gyalog. Gödény: Ha volna sírkövem, megtudnád belőle, miért nincs, mert azt is elittam előre. – 27 –


11/11/2010

6:40 PM

Page 28

A SZÓFAJOK ÉS TOLDALÉKOLÁSUK A MONDATBAN

A mondatban jelekkel és ragokkal szóalakokat szerkesztünk azért, hogy a szavak különböző mondattani szerepet betöltve mondattá szerveződjenek. A mondatokat szöveggé fűzzük össze. A végcél tehát a szövegalkotás – ezt azonban csak a szótani és mondattani ismeretek birtokában tudjuk megtenni. A 2. osztályban megismerkedtél azzal, milyen szempontok szerint soroljuk a szavakat szófajokba. Megtanultad a szófajokat és azt is, hogyan toldalékolhatók. Az alapiskolában megtudtad, milyen szerepet tölthetnek be az egyes szófajok a mondatban, hogyan építik föl az egyszerű mondatot. A továbbiakban a már meglévő ismereteidet felhasználva új öszszefüggésekre szeretnénk felhívni a figyelmedet.

Szerkezetek a szavak, a szókapcsolatok és a mondatok szintjén

Vizsgáljuk meg az 1. és a 2. szöveget! Nézzük meg, milyen különbségek vannak közöttük, s milyen következményekkel jár mindez!

1. A házunkban él két madár. Az egyik madár egy papagáj. A papagáj nagyon jó madár. A papagáj egész nap a kalitkájában ül. A papagáj sokat beszél. A papagáj illegeti magát. A papagáj billegeti magát. A másik madár az öcsém. Az öcsém másképpen jó madár. Az öcsém egész nap egy gép előtt ül. A gép számít. Az öcsém több óráig logikai játékokat játszik a gépen. Az öcsém ügyességi játékokat játszik a gépen. Az öcsém a chaten jön egy szobába. Az öcsém a chaten megy egy másik szobába. Az öcsém a chaten ismeretlen emberekkel beszélget. Az öcsém borzolja a szüleink idegeit. Az öcsém az én idegeimet is borzolja.

Ebben a szövegben csak egyszerű mondatok vannak, tehát olyanok, amelyekben egyetlen alany-állítmányi viszony van. Minden egyes mondat tartalmazza az alanyt és az állítmányt, továbbá minden olyan bővítményt, amely szükséges ahhoz, hogy a mondat az adott szövegkörnyezet nélkül is betölthesse valamelyik kommunikációs funkcióját. Mindez azt jelenti: nincsenek benne hiányos mondatok. Az egyes mondatokban minden mondatrészből csak egy szerepel, s a szavak is egyszerű szavak. – 28 –


11/11/2010

6:47 PM

Page 29

A szöveg ennek következtében rendkívül nehézkes, illetve érthetetlen, hogy miért beszél a szöveg alkotója két madárról. 2. A házunkban két madár él. Az egyik a papagájunk, amelyik jó madár, hiszen egész nap a kalitkájában ülve beszél, miközben illegeti-billegeti magát. A másik az öcsém. Ő jómadár, mivel egész nap a számítógép előtt ülve többórás logikai vagy ügyességi játékokat játszik. Olyan alkalmak is vannak, amikor a chaten jön-megy szobáról szobára. Ismeretlenekkel beszélget, és ezzel borzolja szüleink idegeit. Az enyémet is.

Most éppen nincsenek beszélő viszonyban

Ő is jómadár?

A második szöveg sokkal gördülékenyebb. Ennek az az oka, hogy összevontunk mondatokat, kiküszöbölve ezzel a szóismétléseket. A szövegösszefüggést kihasználva hiányos mondatszerkezeteket is alkalmaztunk. Szellemesebbé (és érthetőbbé) is vált a szöveg azáltal, hogy kihasználtuk a jómadár szóösszetétel adta lehetőséget. Mindebből az következik, hogy a magyar nyelvben a szövegalkotás közben a szavak, a szószerkezetek és a mondatok szintjén különböző szerkezetek alakulnak. a) A szavak szintjén vannak egyszerű és összetett szavak. Az öszszetett szavak lehetnek alárendelők, ebben az esetben az előtagra az utótaggal rá tudunk kérdezni (pl.: jómadár, számítógép), és mellérendelők, amikor a rákérdezés nem lehetséges (pl.: illegeti-billegeti, jön-megy). b) A szószerkezetek között is vannak mellérendelők (pl.: logikai vagy ügyességi) és alárendelők (pl.: játékokat játszik, a chaten jönmegy stb.). Az összetett szavak és a szószerkezetek nyelvtanilag azonosságot mutatnak, helyesírásuk viszont eltér (például a jó madár szószerkezet, a jómadár pedig összetett szó). – 29 –

A SZAVAK SZINTJE

SZÓSZERKEZETEK


MONDATTANI ELEMZÉS

6:48 PM

Page 30

c) A mondatok lehetnek egyszerűek és összetettek. Az összetett mondatokban két vagy több alany-állítmányi viszony van. Ahány alanyállítmányi viszonyt tartalmaz, annyi tagmondatból áll az összetett mondat. A tagmondatok között – ugyanúgy, mint az összetett szavak és a szószerkezetek esetében – lehet csupán logikai a viszony. Ilyenkor mellérendelésről beszélünk. Ha szerkezeti kapcsolat is van a két tagmondat között, alárendelő mondatról van szó.

A MONDATOK SZINTJE

A SZÓFAJTANI ÉS A MONDATTANI FOGALMAK ELKÜLÖNÍTÉSE

11/11/2010

A szavak és a mondatok szintjének megfelelően elemzéskor mindig el kell különítenünk a szófajtani és a mondattani fogalmakat! A szavak szófajokba csoportosíthatók. A szófajtani elemzés esetében szófajokról (igéről, főnévről), mondattani elemzéskor pedig mondatrészekről (alanyról, állítmányról) beszélünk. Mit jelent ez? Tavaly, amikor szófajtani elemzést végeztél, a következőképpen jártál el: – játszik: ige; cselekvő, tárgyas, – a: határozott névelő, – gyerek: konkrét főnév, köznév, egyedi név, – délelőtt: határozószó, – az: határozott névelő, – udvar: konkrét főnév, köznév, egyedi név.

Ezekből a szavakból mondatot szerkeszthetünk. Szófajiságuk megszabja, milyen mondatrészi szerepet tölthetnek be, milyen toldalékokat vehetnek fel, és hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz. Az ige mindig állítmányi; a ragtalan főnév alanyi szerepbe kerülhet; ha a főnevet határozóraggal toldalékoljuk, határozó lehet; a határozószó csak határozó szerepét töltheti be a mondatban. Ezekből a szavakból pl. a következő mondatot szerkeszthetjük: A gyerekek délelőtt az udvaron játszottak. Ennek a mondatnak a mondattani elemzését az alapiskolában így végeztétek: – Mit állítok? Játszottak. Ez az állítmány. – Kik játszottak? A gyerekek. Ez az alany. – Mikor játszottak? Délelőtt. Ez az időhatározó. – Hol játszottak? Az udvaron. Ez a helyhatározó. FELADAT

1.

Mi a különbség a jó madár és a jómadár jelentése között? Miért jelent mást a jön és megy, mint a jön-megy? – 30 –


11/11/2010

6:47 PM

Page 31

A mondat fogalma, szerkezete és fajtái

Ismételjük át és bővítsük a mondatról szerzett ismereteinket! Már tudjuk, hogy a mondat a beszéd és az írás legkisebb egysége. Szinte sohasem áll önmagában, hanem egy szöveg részeként. A mondat egy adott közlésfolyamatban kapcsolatot teremt a beszélő, a hallgató és a valóság között. A mondat lényeges tulajdonsága a szerkesztettsége, tehát a nyelvi eszközök összekapcsolása a nyelv szabályainak és a beszédhelyzetnek megfelelően. A mondatok lehetnek tagolatlanok és tagoltak. Mondataink többsége szerkesztett és tagolt. Ez azt jelenti, hogy a teljes mondatban a két tagot, az alanyt és az állítmányt nyelvtanilag és szerkezetileg is kifejeztük: pl.: A nap süt. A déli nap teljes erejéből szépen süt.

1. A tagolatlan mondatokban nem különíthető el az alany- állítmányi szerkezet. Tagolatlan mondatok a megszólítások, indulatszók, a felkiáltások egy része és a módosítószók egy része kérdésre adott feleltként. Ezeket vesszővel választjuk el a mondattól. A tagolatlan mondatok lehetnek szerkesztetlenek (pl.: Jaj, de beteg vagyok!; Zsuzsi, figyelj csak!; Persze.) és szerkesztettek. Az utóbbiak több szóból állnak ugyan, de nem különíthető el bennük az alany és az állítmány. Pl.: édes, kedves, drága, jó Anyám!; Talán igen. Ezeket nem kell elemezni, mivel a szavak közötti kapcsolat az esetek többségében nem állapítható meg.

2. A tagolt mondatok esetében el kell különítenünk a rendszermondatot és a szövegmondatot. Első osztályban elkülönítettétek a nyelvet és a beszédet. A rendszermondat a nyelv egysége, így a nyelv szabályai szerint megszerkesztett mondat. Nincs kommunikációs szituációhoz kötve. Szerkezete – amint azt majd látjuk – leképezi a világ felépítését. Kötelezően tartalmazza az alanyt és az állítmányt, továbbá az állítmány szükséges bővítményeit. Pl.: a feltesz ige esetében a tárgyat és a határozót: Csaba feltette a könyvet a polcra. A rendszermondat szórendje kötött: alany + állítmány (igekötős ige esetében az igekötő az ige előtt áll) + tárgy + határozók. Amint azt láthattuk, beszéd közben, szövegeinkben egyszerűsítjük a mondatainkat, vagyis szövegmondatokat alkalmazunk. Ezek a kommunikációs szituáció vagy a szövegösszefüggés miatt lehetnek hiányosak is, és változhat a szórendjük: Csaba tette fel. A polcra tette fel. A könyvet. A szövegmondatból elmaradhatnak a ragok is: Engem(et) szeret. – 31 –

A TAGOLATLAN MONDAT SZERKESZTETLEN SZERKESZTETT

A TAGOLT MONDAT

RENDSZERMONDAT

SZÖVEGMONDAT

HIÁNYOS SZERKEZETŰ MONDATOK


11/11/2010

6:47 PM

Page 32

Kész(en) (van) az ebéd. A szövegmondatokat elemzésekor mindig a rendszermondatra kell kiegészíteni.

A tagolt teljes mondatok szerkezetük szerint egyszerűek vagy öszszetettek. Az egyszerű mondatban csak egy alany–állítmányi szerkezet van, az összetett mondatban kettő vagy akár több is. – Az egyszerű mondat lehet tőmondat vagy bővített mondat. A tőmondatban csak alany és állítmány szerepel – bővítmények nélkül. (Pl.: Gábor olvas. Ő olvas.)

TAGOLT TELJES MONDATOK EGYSZERŰ MONDAT

TŐMONDAT

Tőmondatnak tartjuk azt a mondatot is, amelyikben az alany vagy az állítmány halmozottan fordul elő, és rajtuk kívül nincs több mondatrész benne. (Pl.: Te és én futunk. Te is futhatsz, úszhatsz.) A bővített mondatban az alanyon és állítmányon kívül más mondatrész is szerepel. (Pl.: Gábor könyvet olvas. A legkisebb fiú is kapott könyvet ajándékba.)

BŐVÍTETT MONDAT

ÖSSZETETT MONDAT

– Az összetett mondat kétféle lehet: alárendelő és mellérendelő öszszetett mondat. FELADATOK

1.

Írd le (két szóval), hogy milyen nyelvtani szerkezet hiányzik a tagolatlan mondatból!

2. ☺☺

Jelöljétek meg azt a meghatározást, amelyik az alábbi mondatra illik! Beszéljétek meg! Jó napot kívánok!

3.

a) tagolatlan mondat b) tagolt, hiányos mondat

c)

tagolt, teljes, tőmondat d) tagolt, teljes, bővített mondat

Sorold be az alábbi mondatot a megfelelő típusba! a) tagolatlan mondat b) hiányos mondat

Angolra járok.

c) bővített mondat d) tőmondat

– 32 –


11/11/2010

6:47 PM

Page 33

A mondatok fajtái a tartalom szerint

A mondatokat a mondat tartalma ill., a beszélő szándéka szerint kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondatokra oszthatjuk.

A kijelentő mondat a környezetre vonatkozó információkat közvetíti. Érzelemmentes. A közepes hangfekvés és hangerő, az egyenletesen ereszkedő hanglejtés és a többnyire a kijelentő módú állítmány jellemzi. Mondatvégi írásjele a pont. Előfordul, hogy kijelentő mondatot feltételes módú igével szerkesztünk. Ilyenkor nem a vágy kifejezése, hanem annak közlése a cél. Pl.: Beülhetnénk valahova. Szerénykedés vagy udvariasság kifejezésére is használhatunk feltételes módú igét: Szeretnélek meghívni…; Elmondanám, hogy…

A KIJELENTŐ MONDAT

a) A kiegészítendő kérdés esetében a beszélő ismerete a valóság egy részére vonatkozóan hiányos, s ezt szeretné pótolni. Ezeket a kérdéseket az erre a hiányra kérdező kérdő névmással (ki, milyen, mennyi stb.) vagy kérdő határozószóval (hol, mióta, hogyan stb.) szerkesztjük. A kiegészítendő kérdés dallammenete megegyezik a kijelentő mondatéval. Pl.: Mikor megyünk moziba?

KIEGÉSZÍTENDŐ KÉRDÉS

A felkiáltó mondat – a kijelentő mondathoz hasonlóan – logikai ítéletet fejez ki, ám ilyenkor a beszélő állásfoglalása is hozzákapcsolódik, s ez megkülönbözteti a kijelentő mondattól. Pl.: Esik az eső! Jaj, de fáj a fejem! Jellemzője a rövidség, általában csak alanyból és állítmányból áll, vagy hiányos szerkezetű: Csak az kéne! A fenébe! De szép! A felkiáltó mondat hangsúlya erősebb a kijelentő mondaténál, dallammenete nem olyan egyenletesen ereszkedik. Mondatvégi írásjele a felkiáltójel.

FELKIÁLTÓ MONDAT

A kérdő mondat esetében hiányos ismereteket szeretnénk kiegészíttetni. Kétfajta kérdés van:

b) Az eldöntendő kérdés esetében a beszélő bizonytalan feltevésének megerősítését vagy elvetését várja a hallgatótól. Tartalmazhatja az -e vagy az ugye kérdőszót, bár legtöbbször kérdőszó nélkül szerkesztjük. Az -e kérdőszó mindig az állítmányhoz kapcsolódik: „Szabad-e Dévénynél betörnöm új időknek új dalaival?” (Ady Endre) A kérdőszót tartalmazó eldöntendő kérdés dallammenete megegyezik a kiegészítendő kérdés dallammenetével. Pl.: Megyünk-e moziba?

– 33 –

A KÉRDŐ MONDAT

ELDÖNTENDŐ KÉRDÉS


ÓHAJTÓ MONDAT

FELSZÓLÍTÓ MONDAT

11/11/2010

6:47 PM

Page 34

Az óhajtó mondat a kívánt valóságot fejezi ki. Az óhaj lehet reális, pl.: De szeretnék úszni!; vagy irreális, pl.: De szeretnék hajnalcsillag lenni! Irreális az az óhaj is, amelyik múlt idejű igét tartalmaz, hiszen a lejátszódott események már megváltoztathatatlanok: De jó lett volna nem ütni vissza! Az óhajtó mondatoknak a hanglejtése hasonló a felkiáltó mondatokéhoz, és ezeknek a végén is felkiáltójel áll.

A felszólító mondattal a hallgató gondolatbeli vagy cselekvésbeli magatartását igyekszünk befolyásolni. Pl.: Figyelj csak! Add ide! Udvarias kérés esetén alkalmazhatunk kérdő mondatot is: Ideadnád? Nyelvi megformálásukra jellemző az erős hangsúllyal ejtett felszólító módú igealak, a meredeken eső hanglejtés, helyesírásukra a mondatvégi felkiáltójel. FELADATOK

1.

2.

Döntsd el, hogy a mondatfajták tartalma szerint melyik típusra illik az alábbi megállapítás! A hallgató tudomásul veszi a beszélő közlését, és cselekszik. a) kijelentő b) kérdő c) felkiáltó d) óhajtó

Alakítsd át az alábbi kijelentő mondatot kiegészítendő kérdő mondattá úgy, hogy a mondatban a hangsúlyok ne változzanak! A gyors megint késik.

A mondatok fajtái a logikai minőségük szerint

AZ ÁLLÍTÓ MONDAT

A TAGADÓ MONDAT

TILTÓ MONDAT

A mondatok logikai minőségük szerint állítók vagy tagadók. – Az állító mondatot úgy foghatjuk fel, mint egy eldöntendő kérdésre adott választ, amelyet egy mondatértékű igennel kezdhetnénk. Pl.: Holnap otthon leszek. (Holnap otthon leszel? – Igen. Holnap otthon leszek. ) Este jó film lesz. Ma sokat esett az eső.

– A tagadó mondat az állító mondat ellentéte. Pl.: Nem eszem meg a spenótot. (Megeszed a spenótot? Nem. Nem eszem meg a spenótot. ) Holnap nem megyek veled edzésre. A tagadó felszólító mondatot tiltó mondatnak nevezzük. Pl.: Ne csukd be az ablakot! Ne menj túl gyorsan! – 34 –


11/11/2010

6:47 PM

Page 35

Formai szempontból a tagadás ismertetőjele a tagadószó: nem, ne, sem, se. A tagadószó jelenléte egy mondatban nem jelenti feltétlenül azt, hogy az a mondat tagadó. A mondat rendszerint akkor tagadó, ha a tagadószó vagy tiltószó hangsúlyos mondatrészhez kapcsolódik. Pl.: Gábor nem szereti őt. Nem Mari nyerte meg a versenyt (hanem Zsuzsi). Az első mondatban az állítmányhoz kapcsolódott a tagadószó, a másikban pedig a hangsúlyos alanyhoz. Nem tagadó a mondat, ha a tagadó vagy tiltószó nem hangsúlyos mondatrészhez fűződik. Pl.: Gábor a nem hideg üdítőt szereti. Tagadást vagy tiltást fejezhetnek ki még a létige tagadó formái: nincs, sincs. Hasonló szerepet töltenek be a tagadó értelmű névmások és határozószók is: senki, semmi, semmilyen, semennyi és a sehol, semmikor, semerre stb. FELADAT

Állapítsd meg, hogy milyen az alábbi mondat a logikai minősége szempontjából! Én nem a túlfűszerezett ételeket kedvelem. a) állító

b) tagadó

c) tiltó

d) egyik sem

Összefoglalás 1.

Keress a Szerkezetek a szavak, a szókapcsolatok és a mondatok szintjén című lecke 2. számú szövegében a) teljes szerkezetű mondatot! b) hiányos szerkezetű mondatot, azaz olyat, amelyik a szövegből kiszakítva nem tudja betölteni a kommunikációs funkcióját! c) többszörösen összetett mondatot, tehát olyat, amelyik legalább három tagmondatból áll! d) olyan összetett mondatot, amely tagmondatai közé pontot is tehetnél, mivel a tagmondatok között csak logikai kapcsolat van! e) olyan összetett mondatot, melynek tagmondatai közé nem tehetnél pontot, mivel a két tagmondat között grammatikai (szerkezeti) kapcsolat van. – 35 –


2.

11/11/2010

6:47 PM

Page 36

a) Hasonlítsd össze a következő mondatokat! Állapítsd meg, milyen eltérések vannak az a) alatti rendszermondat s az azt követő szövegmondatok között! b) Írd le azokat a kérdéseket, amelyek a szövegmondatok előtt elhangozhattak! a) Kata beletette a virágot a vázába. b) A virágot tette bele Kata a vázába. c) Kata tette bele a virágot a vázába.

a) Az iskola előtt beszélgető lányokat nézte. b) Az iskola előtt beszélgetőket nézte. c) A beszélgetőket.

3.

4.

a) b) c) d)

Tihamér felhívta Kamillát. Felhívta Tihamér Kamillát. Tihamér Kamillát hívta fel. Tihamér Kamillát felhívta.

Válaszd ki az alábbi állítások közül azt, amelyik a tagolatlan mondatokkal kapcsolatban hamis! a) A tagolatlan mondatok elemezhetők. b) A tagolatlan mondatok egyszerű mondatként állhatnak. c) A tagolatlan mondatok érzelmek kifejezésére alkalmasak.

d) A tagolatlan mondatok összetett mondat részeként állhatnak.

A lehető legpontosabban állapítsd meg az alábbi mondat fajtáját a tartalom szempontjából! Megkérdezhetném a nevét?

– 36 –


11/11/2010

6:52 PM

Page 37

MONDATRÉSZEK Mondatrészek Az alany és az állítmány

„Én én vagyok magamnak s néked én te vagyok, s te én vagy magadnak, két külön hatalom. S ketten mi vagyunk. De csak ha vállalom.”

(Radnóti Miklós: Kis nyelvtan)

A mondat tárgyalását elkezdve kiindulásunk az, hogy ha ismered a világ felépítését, ismered a mondat szerkezetét is. Ez fordítva is igaz. Amennyiben tisztában vagy a mondat szerkezetével, eligazodsz a világban is. Ez azért van így, mert a nyelv feladata a valóság visszatükrözése. Bizonyítsuk be! Ha felteszik a kérdést: mi minden van a világon, kezdhetjük a felsorolást például így: Van ég. Van Nap. Van víz.

Van ég, Nap és víz.

Ezek állítások, melyek egy alanyból (amelyikről megállapítottad a létezést) és egy állítmányból (amelyikkel megállapítottad az alany létezését) állnak. A két mondatrész szófaja minden nyelvben eredendően ugyanaz. Az alany egy főnév (kérdése: ki, mi?), az állítmány pedig egy ige (kérdése: mit csinál?). (Egyelőre tekintsünk el attól, hogy pl. a magyarban és az oroszban van névszói állítmány is.) Ismét hangsúlyozzuk, hogy a mondatban már nem a szófajokra, hanem a mondatrészekre kérdezünk. Az állítmányra a mit állítunk?, az alanyra pedig az állítmányhoz kapcsolt ki? mi? kérdéssel. – 37 –

AZ ALANY ÉS AZ ÁLLÍTMÁNY


11/11/2010

6:52 PM

Page 38

Az alany fajtái

1. Ha valamelyik családtagod a következő mondatokat mondja neked, egyértelmű a számodra, miről vagy kiről van szó: Nagyon hangos a televízió! Az osztályfőnököd keresett.

A HATÁROZOTT ALANY

A HATÁROZOTLAN ALANY

AZ ÁLTALÁNOS ALANY

Ez azért lehetséges, mert a kapcsolatot a hangsor és a jelölt dolog között a határozott névelő megteremti. Ennek következtében az adott kommunikációs szituációban a beszélő és a hallgató csak ugyanarra a személyre vagy dologra gondolhat. A határozott névelő az alanyt határozottá teszi. Nem lenne viszont számodra egyértelmű a közlés, ha így hangzana el: Nagyon hangos egy televízió! Egy osztályfőnök keresett.

2. Ezekben a mondatokban a határozatlan névelő használatának köszönhetően az alany határozatlan. Határozatlan alanyt akkor használunk, ha az alanyt nem tudjuk vagy nem akarjuk megnevezni. Az alany elől csak igen ritkán maradhat el a névelő. Pl.: Szlovákiában szabadon nem élnek delfinek. Ne tanuld el a hírszerkesztők és műsorvezetők helytelen mondatszerkezetét! *Autó árokba borult. *Kamion fának ütközött. Az alany határozatlansága esetén határozatlan névmást is használhatunk, pl.: Valami hiányzik. Valaki mondja meg!

3. Ha a megállapításunk általános érvényű, azaz mindenkire vagy mindenre érvényes, általános alanyt alkalmazunk. Ezt tehetjük általános névmás segítségével, pl.: Mindenki eljött. Bármi megtörténhet. Semmi sem bánt. Akárki meggondolhatja a dolgot. A határozott névelő nemfogalom vagy fajfogalom előtt állva kifejezheti azt is, hogy a megállapítás általános érvényű, azaz a faj minden egyedére érvényes. Pl.: a) A hal még mindig a fürdőkádban van. b) A hal vízben él. a) A kutya be van zárva. b) A kutya háziállat.

Az alany szerepében csak főnév, főnévi névmás, illetve főnévi igenév állhat.

Ha látszólag melléknév, számnév vagy egyéb szófaj áll alanyi szerepben, hiányos a szerkezet, mivel szófajváltás történt. Ezt jelzi az is, hogy a szófajt váltó szót névelővel látjuk el, s névelője csak főnévnek lehet Pl.: A piros szín jól áll neki. → A piros jól áll neki. Két zsömle kell → Kettő kell. – 38 –


11/11/2010

6:52 PM

Page 39

Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... – a határozott alany szerepét betöltheti birtokos névmás is. Ez a szófaj szövegmondatokban használható csak. Ilyenkor az adott kommunikációs szituációban a beszélő és a hallgató pontosan tudja, melyik főnév szerepét vette át a névmás: Az én könyvem kell. Az enyém kell. A te támogatásod nélkülözhetetlen. A tied nélkülözhetetlen. A tulajdonnévvel kifejezett alany természetesen határozottnak tekintendő: Petőfi Sándor Pozsonyban is járt. – van olyan nézet, amely szerint van összetett alany is. Ezt egy főnév vagy melléknév és egy főnévi igenév kapcsolata alkotja. Pl.: Érdekes lehet festőművész lenni. Jó lehet szép lenni. Mi ezeket a szerkezeteket hiányosnak tekintjük. Az eredmény- és állapothatározó tárgyalásakor rendszermondattá kiegészítve elemezzük: Érdekes lehet festőművésznek/-ként lenni; Jó lenne szép lánynak lenni. → Jó lenne szépnek lenni. FELADATOK

1.

2.

Pótold a hiányzó írásjeleket, és állapítsd meg, hogy az alany melyik fajtája található a következő mondatokban!

a) Mindenki takarítsa ki a szobáját f) Senki nem tiltakozhat a feladata ellen b) Nincs de g) Mi az, valami nem tetszik c) Bárki vállalhat plusz munkát h) Hol van egy portörlő d) Gazdálkodjunk jól az idővel i) Az ember szereti a rendet e) A fürdőszobát közösen tegyétek rendbe

Írjatok egy humoros iskolai vagy otthoni házirendet, amelyben sok általános alany található!

Az állítmány fajtái

Annak alapján, hogy az állítmány milyen szófajú megkülönböztetünk igei, névszói és névszói-igei állítmányt.

Az igei állítmány

Az igei állítmány az alany cselekvését, állapotát, vagy a vele való történést fejezi ki.Például: Gábor fut. A kulcs leesett. Szép idő van. A váza eltörött. – 39 –

IGEI ÁLLÍTMÁNY


11/11/2010

6:52 PM

Page 40

Az igei állítmány kifejezi az alany számát és személyét, a cselekvés módját, idejét, irányultságát valamint határozottságát. Éppen ezért a szövegmondatokban nem szükséges kitenni az alanyt. Pl.: (Pl.: Szeretnék veled táncolni! Gyertek velem úszni!)

Az alany határozatlanságát, illetve azt, hogy a megállapítás mindenkire vagy mindenre érvényes (az általános alanyt), kifejezhetjük az állítmány ragozásával is, pl.: Azt mondják, hogy elmarad a fizikaóra. ('Valaki vagy valakik mondták.')

Árnyékáért becsülik/becsüljük a vén fát. ('Mindenki árnyékáért becsüli a vén fát.')

Az állítmány meghatározása után mindig meg kell keresned az alanyt! Ahhoz, hogy elemzésed ne „menjen félre”, minden mondatban találnod kell egy alanyt, vagy az igei személyrag alapján ki tudod következtetni! Az alany és az állítmány hozzárendelő szószerkezetet alkot, amelyet a következőképpen ábrázolunk: A Á Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... – az alany és az állítmány közötti viszony vitatott a szakirodalomban. Mi azért tartjuk őket egyenrangúnak, mert a nyelv a valóságot tükrözi. Abban pedig létező nélkül nincs cselekvés, és cselekedni vagy létezni csak valami vagy valaki tud. Vagyis alany nélkül nincs állítmány, állítmány nélkül nincs alany. Ezt minden bizonnyal tapasztaltad az általad tanult idegen nyelvekben. – a magyar nyelvben látszólag vannak alanytalan mondatok. Feltehetőleg az alany fogalma ezekben az esetekben csak hozzátapadt az állítmány jelentéséhez ugyanúgy, mint a Terítve van (az asztal); Tálalva van (az ebéd) típusú mondatokban. Ha azt mondjuk: Fagy, akkor pl. a föld vagy a víz az, ami ezen a folyamaton keresztülmegy, így tudjuk megállapítani: bekövetkezett ez a természeti jelenség. A Későre jár mondat alanya talán az idő lehetett, a Hajnalodik alanya pl. az angol nyelv tanúsága szerint a nap (The day is breaking) stb. Ezek az úgynevezett tapadásos alanyú mondatok.

– 40 –


11/11/2010

6:52 PM

Page 41

FELADATOK

1. ☺☺

Végezzetek szófajtani elemzést! Keressétek meg az alanyt és az állítmányt! Mondjatok el mindent, amit az adott mondat alanyáról tudni lehet (fajtája, szófaja, toldalékolása)!

a) „Valami fáj a tájnak.”

b) „Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén.”

2.

3.

(Tóth Árpád: Ez már nem nyári alkonyat) (József Attila: Reménytelenül)

c) „...Ezen a világon Nincs senkim, semmim....” (József Attila: Ki-be ugrál) d) „Csengés emléke száll.” (József Attila: Téli éjszaka) e) „ Ah, mennyi szépre, mennyi jóra lett volna bennem késve mersz!” (Babits Mihály: Az életemet elhibáztam) f) „Sohse volt még kisebb az ember…” (Ady Endre: Emlékezés egy nyáréjszakára)

Keresd meg a következő mondatokban az alanyt és az állítmányt! Vizsgáld meg, hogy milyen szóelemekre bontható az alany és az állítmány!

a) b) c) d) e) f)

A barátaim meghívtak a színházba. Ne hagyják a hátvédeink szabadon a kaput! A csatáraitok támadásai gyarapodhatnának. A csatáraitoké gyarapodtak. Az alpinisták a legmagasabb hegyeket is megmásszák. A táj szépsége vonzza a tekintetet.

Hol van az állítmány? a) Hol az állítmány? b) Már látni a partot.

c) Kész(en) az ebéd. d) A bolt leltározás miatt zárva.

Ha szereted a kihívásokat... Fordítsd le a tanult idegen nyel(ek)re a következő mondatokat! a) Esteledik. e) Fagy. b) Havazik. f) Villámlik. c) Pirkad. g) Dörög. d) Esik. – 41 –


11/11/2010

6:52 PM

Page 42

A névszói és a névszói-igei állítmány

A magyar nyelvben előfordulnak olyan mondatok, amelyekben nincs ige. Az emberi nyelvek sajátossága pedig az, hogy igét tartalmaznak. Nyelvtörténetből tudjuk, hogy az ómagyar kori nyelvemlékeinkben sok olyan mondatban volt ige, amelyikben ma nem használjuk. Az alábbiakban néhány mondatot idézünk a Károli Gáspár fordította Bibliából. A mondatszerkezet azt fejezte ki, hogy minden valamilyen állapotban van, volt vagy lesz, s egy cselekvés eredményeképp valami mássá válhat.

a) „...legyen az életem tartalékban az ország számára...” (Mózes I. 43: 23) b) „Az én atyám Istene segítségül volt nékem...” (Mózes II. 18 : 4) c) „Egészségben van-é a ti vén atyátok...” (Mózes I. 43: 27) d) „És a vér jelül lesz néktek a házakon...” (Mózes II. 12 : 18) e) „Kedvessé lőn ezért József az ő ura előtt...” (Mózes I. 39 : 4) f) „a ti feleségeitek özvegyekké lesznek...” (Mózes II. 22 : 24)

Nézzük meg, hogyan alakul a mondat elemzése, ha a határozóragot elhagyta a fordító! a) „...menedékül legyen az a hat város...” (Mózes IV. 35 : 15) NÉVSZÓIIGEI ÁLLÍTMÁNY

b) ‚... menedékvárosok legyenek azok...” (Mózes IV. 35 : 14)

Az a) mondat igei állítmányt tartalmaz, a b)-ben viszont a határozórag nélküli főnevet is az állítmányhoz kapcsoljuk, s névszói-igei állítmányról beszélünk.

Amennyiben a létige kijelentő mód, jelen idő, egyes szám harmadik személyben vagy többes szám 3. személyben kiesik, a létigét segédigeként elemezzük, s így a mondat névszói-igei állítmányt tartalmaz. Ha pl. Az én atyám Istene segítségül volt nékem. mondatból elhagyjuk az állapothatározó ragját, a következőképpen alakul a mondat és elemzése: a) Az én atyám Istene segítségül volt nékem. c) Az én atyám Istene segítség volt nékem. b) Az én atyám Istene segítség nékem.

Azokban az esetekben, amikor az állítmány szerepébe is főnév került, és úgynevezett azonosítást tartalmazó mondattá lett, eredet-, eredményvagy állapothatározóvá alakítással tudjuk megállapítani, melyik az alany és melyik az állítmány. Nézzük meg A vizsla vadászkutya. mondat segítségével, hogyan lehet megtalálni az alanyt és az állítmányt! – 42 –


11/11/2010

6:52 PM

Page 43

Amelyik főnévből eredethatározót tudunk alakítani, az az alany: A vizslából vadászkutya lett. (belőle képeztek vadászkutyát)

eredet

Amelyik főnévből eredmény- vagy állapothatározó alakítható, az az állítmány: A vizsla eredményvadászkutyává lett. (azzá képezték ki) A vizsla

vadászkutyaként van.

állapot

A mondat elemzése tehát: A vizsla vadászkutya.

Melléknévi igenév a nyelv szerkesztési szabályai szerint nem kerülhet állítmányi szerepbe: Az a leves égette meg a számat, amelyik gőzölgött. → A gőzölgő leves megégette a számat. Kerüljük tehát az ilyen mondatokat: A leves még gőzölgő. Állítmányi szerepbe csak a szófajváltáson átment, azaz melléknévvé lett igenevek kerülhetnek. Pl.: Ez tűrhető. Nyugodt voltam. FELADATOK

1.

Igei vagy névszói-igei állítmány található a következő mondatokban? a) Soha nem lesz nyugtom. b) „Nem voltam én mindig ilyen Csöndes és elgondolkozó…” (Szabó Lőrinc: Pán ajándéka) c) „Sovány is, halvány is volt az ábrázatja..” (Arany János: Toldi VII.)

2.

d) „…magamnak én vagyok a fontosabb.”

(Szabó Lőrinc: Az Egy álmai)

Keresd meg a mondatokban az alanyt és az állítmányt, majd alakítsd át őket úgy, hogy névszói vagy névszói-igei állítmányt tartalmazzanak! Az átalakított mondatokat is elemezd! a) Pali határozottan jobb emberré lett az utóbbi időben. b) Egyszer minden gyerekből felnőtt lesz. c) A három szálból a fonás után egy szál lett. – 43 –


11/11/2010

6:52 PM

Page 44

Fogódzók a névszói állítmányt tartalmazó mondatok megoldásához

1. „Munkátlanság csak az élet...”

(Petőfi Sándor: A magyar nemes)

A mondatban csak a határozott névelős főnévből tudunk eredethatározót alakítani: Az életből munkátlanság lesz. A névelő nélkül használt főnév eredményhatározóvá alakítható: Az élet munkátlansággá válik. Ha tehát az egyik főnév előtt határozott névelő áll, a másik előtt nincs névelő, a névelős főnév az alany.

2. „A csend a halál.”

(Móricz Zsigmond: A hiba)

Ha mindkét főnév előtt áll névelő vagy egyik előtt sem, az első az alany, a második az állítmány. Ez azért van így, mert ha megváltoztatjuk a szórendet, megváltozik a jelentés is, és így az alany–állítmányi viszony is.

3. „A paraszté a dolog.”

(Petőfi Sándor: A magyar nemes)

A két határozott névelős főnév közül az egyiken birtokjel van. Csak ezt tudjuk eredményhatározóvá alakítani: A dolog a parasztévá vált. Így csak ez lehet az állítmány.

4. Balogh János az igazgató. Balogh Jánosból lett az igazgató, illetve Balogh János lett igazgatóvá. A tulajdonnév – akár van előtte névelő, akár nincs – az alany szerepét tölti be a mondatban. Ez alól egyetlen kivétel van: ha a tulajdonnév mellett személyes névmás áll.

5. Ő Balogh János. A személyes névmás a mondatban mindig csak az alany szerepét töltheti be! FELADATOK

1.

Keresd meg, miről mit állítanak a költők! a) „Legyen a költő hasznos akarat.”

(Szabó Lőrinc: A költő és a többiek)

b) „A szívem egy nagy harangvirág…”

(Ady Endre: A Tisza-parton)

– 44 –


11/11/2010

c) „Minden ember legyen ember…”

6:52 PM

Page 45

(Vörösmarty Mihály: Fóti dal)

d) „Tavasznak alkonyata vagyok én most...”

(Ady Endre: A tavasznak alkonyata)

A további segédigék kérdése

Murphy egyik törvénye: Ami elromolhat, az el is romlik. Gyakran igaz ez a nyelvi szerkezetekre is. Nézzünk rá néhány példát! 1. Valamikor a magyar nyelvben a múlik ige tárgyat vonzott. Még ma is él a kifejezés: idejét múlt. Tehát őseink öt hónapot vagy húsz évet múltak. A tárgyrag lekopott, és a főnevet elláttuk egy melléknévképzővel: öt hónapos múlt, húszéves múlt. Mivel igének soha nem lehet a bővítménye jelző, kénytelenek vagyunk a szerkezetet együtt, állítmányként elemezni. Tehát a múlik az életkort kifejező mondatokban segédige. Pl.: Az öcsém ötéves múlt. Én ........... tizenöt éves múltam.

2. Állapothatározói vonzata volt a marad igének, s általában a meg igekötővel együtt használták: Mária szűzen megmarada. Később elmaradt az igekötő és a határozórag is, így igen ellentmondásos helyzet állt elő. Vizsgáljuk meg az alábbi két mondatot! a) „Maradj fölöslegesnek, a titkokat ne lesd meg.”

b) Maradj fölösleges!

(József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat)

Ha használjuk a vonzatot, abban az esetben a mondatban igei állítmány van. Ha a vonzat elmarad, a marad segédigeként elemzendő. 3. A magyar nyelvben valamikor nemcsak a múlt időnek volt jele, hanem a jövő időnek is, az -nd. Pl.: eljövend. Miután ez kihalt, két igét kezdtek használni a később bekövetkező események jelölésére: a fog és a kezd igéket. Eredetileg mind a kettő tárgyat vonzó ige (ezt a vonzatot a kezd máig megtartotta: kezd valamit). A főnévi igenévvel kifejezett tárgyat a fog mellett átértékelték állítmánnyá, így a szabály a következőképp módosult: A főnévi igenév a szerkesztési szabályok értelmében sohasem lehet állítmány, kivéve, ha a fog ige mellett áll. Az elemzés tehát a következő: Fogok én még szép tájakon nyaralni!

FELADATOK

1.

Elemzés nélkül próbáld meg eldönteni, miről mit állítottunk neked! Ezután ellenőrizd a tanult módszerekkel, jól értelmezed-e mások közléseit! a) Az élet nem habos torta. b) Az élet egy pillanat. c) Szabó János a neve. d) Ő Szabó János.

e) A nyár a legszebb évszak. f) A szomszédunk orvos. g) Az édesanyám a barátnőm. h) A barátnőm nem az édesanyám.

– 45 –


2.

11/11/2010

6:52 PM

Page 46

Mi a különbség a következő mondatpárok jelentése között, vagyis miért mindig az első helyen álló névelős főnév az alany? A) a) A sógorom az orvos. b) Az orvos a sógorom.

B) a) Az ember nem maga a tökéletesség. b) A tökéletesség nem maga az ember.

Helyesírás

1.

2.

Az ómagyar korban még gyakori volt nyelvünkben az alanyos szószerkezet. Ez nem azonos az alany–állítmányi hozzárendelő szószerkezettel. Tulajdonképpen két olyan tagmondat eggyé alakításával hozható létre, amelyekben az alanyok különböznek. Pl.: Márta azt kabátot dobta ki, amelyet a moly rágott. .... a----------Márta kidobta a moly ......... rágta kabátot. ---------

Ezeknek a szerkezeteknek a zömét ma már egybeírjuk, pl.: molyrágta, vízmosta, villámsújtotta stb. a) Olvasd el az AkH.-ban, hogy mely alanyos szószerkezeteket kell egybeírni! Annak is nézz utána, hogyan alakul a helyesírásuk, ha vagy az előtag, vagy az utótag összetett! b) Írj mondatokat olyan alanyos kapcsolatokkal, amelyeket nem a szabály alapján írunk, tehát kivételt képeznek! Húzd alá a táblázatban ceruzával a helyesen leírt alakot!

az anyámsütötte kenyér az anyám sütötte kenyér az anyám sütötte-kenyér zápor eső áztatta

záporeső-áztatta

záporeső áztatta

a por hólepte csúcsok

a porhó leptecsúcsok

a porhó lepte csúcsok

a hó leptecsúcsok

eszeveszett rohanás nap sütötte táj

vízmosta terület

árvízmosta terület vihar okozta kár

a hólepte csúcsok

esze-veszett rohanás nap sütöttetáj

vízmostaterület

árvíz-mosta terület viharokozta kár – 46 –

a hó lepte csúcsok

esze veszett rohanás napsütötte táj

víz mosta terület

árvíz mosta terület vihar okoztakár


11/11/2010

6:52 PM

Page 47

A főnévi igenév alanyi szerepben Vizsgáljuk meg a következő mondatot!

„1Kell, 2hogy elmúljon ez a fájás”

(József Attila)

A költő alárendelő mondatot használt, mert a leghangsúlyosabb mondanivalót az ő szempontjából az ige hordozta. Ha mondanivalónk módosul, és a cselekvés lefolyásának eredménye fontos a számunkra, egy mondattá alakítjuk József Attila sorait. Ekkor az igekötő, amelyik a cselekvés lefolyásának végét jelzi, kerül a mondat élére: El kell múlnia ennek a fájásnak.

Ezt az eggyé alakítást csak néhány ige, a kell, lehet, illik, tetszik, sikerül, van, nincs mellett végezhetjük el úgy, hogy a második mondat állítmányának szerepében álló igéből főnévi igenevet képezünk. Az eggyé alakítás csak akkor végezhető el, ha a két tagmondat alanya különbözik. Ez az oka annak, hogy az egyszerű mondatban a főnévi igenevet el kell látnunk a birtokos személyjellel. A jel arra utal, hogy kinek a cselekvése kell, illik stb. Pl.: Az kell, hogy te szeress. Szeretned kell.

A -ni képzős igenév azért főnévi igenév, mert a főnévre jellemző mondattani szerepbe került (alany), s azért szerepel benne az ige szó, mert az ige bővítményeit viszi magával az egyszerű mondatba. Pl.: a) Az kellene, hogy (Pista) még ma megérkezzen. b) (Pistának) Még ma meg kellene érkeznie. megérkeznie ma

kellene

Pistának

A főnévi igenévi alany névszói állítmány mellett is megjelenhet. Pl.: Jó az, ha pihenünk. → Pihenni jó. Felesleges dolog az, hogy oly nagyon süt (a nap). → „Felesleges dolog sütnie oly nagyon” (Petőfi Sándor: János vitéz)

Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... – az alanyt és az állítmányt vagy alakilag, vagy értelmileg egyeztethetjük. Alaki egyeztetés esetén az alanyok száma és személye a döntő, értelmi egyeztetés esetén pedig több alany esetén többes számú állítmányt használunk. A következő lehetőségeink vannak az alany és az állítmány egyeztetésére: Alaki egyeztetés: a) Egyes számú alanyok esetén: A könyv, a füzet és a ceruza az asztalon van. b) Különböző számú alanyok esetén az állítmányhoz legközelebb álló alany száma dönt: A könyvek, a füzet és a ceruza az asztalon van. A füzet, a ceruza és a könyvek az asztalon vannak. – 47 –

ALANY ÉS AZ ÁLLÍTMÁNY EGYEZTETÉSE


11/11/2010

6:52 PM

Page 48

Értelmi egyeztetés: a) Egyes számú alanyok esetén is többes számú állítmányt használunk, pl.: A könyv, a füzet és a ceruza az asztalon vannak. b) Különböző számú alanyok esetén többes számú az állítmány, pl.: A könyvek, a füzet és a ceruza az asztalon vannak. c) Egyes számú állítmányt használunk a többes számú alany mellett akkor, ha az egyedi fogalmat jelöl: A Gázművek már megint árat akar emelni. FELADATOK

1. ☺☺

Keressétek meg a mondatok alanyát és állítmányát! a) „Máskor se volt itt élni jó dolog....” b) „Ki kellene a csillagokat oltani.”

(Ady Endre: A Mindegy átka) (Szabó Lőrinc: Tehetetlenül)

c) „...ki kéne mondanom szégyenemet...”

(Szabó Lőrinc: Titkos követelés)

d) „...csókolni szomjas tűzzel Már nem szabad és nem lehet.”

(Ady Endre: A csókok átka)

e) „S jó volna részeg táncba vinni Még egyszer mind az álmokat.”

(Tóth Arpád: Józanul és fantáziátlanul)

f) „... csudálni kell a lányszem tiszta kékjét...”

☺☺ 2.☺

(József Attila: Ének magamhoz)

Írjatok olyan mondatokat, amelyekben az állítmány a sikerült; nem kellett volna; nem lett volna felesleges; jó lesz; nem illik; érdekes lenne és a kell, az alany pedig főnévi igenév!

3. ☺☺

Alakítsátok egy mondattá a következő alárendelő összetett mondatokat! Az igenevet mindig lássátok el a megfelelő birtokos személyjellel! a) Az nem sikerült, hogy kivédje a támadást. b) Néha az kell, hogy megdicsérj. c) Az nem lehet, hogy ne válaszoljatok. d) Az nem illik, hogy köszönés nélkül távozzunk. e) Felesleges, hogy beleegyezzem. f) Jó lenne, ha elutaznánk nyaralni. – 48 –


11/11/2010

6:56 PM

Page 49

A bővítmények A tárgy

Az igéről a szófajtani ismeretek kapcsán azt szoktuk mondani: lehet tárgyas vagy tárgyatlan. Tárgyas az az ige, amelyikhez fűzhető tárgy, illetve általános és határozott ragozással egyaránt rendelkezik.

Az igéhez tárgyat a mondatban fűzünk. A tárgy tehát mindig a mondatban jelenik meg, s jelentése is csak itt tisztázható. 1. Cselekvésünkkel létrehozhatunk valamit, vagyis keletkezhet egy tárgy, amelyet az alany alkot. Ez az eredménytárgy, amely a cselekvés megkezdése előtt még nem létezett. Leggyakrabban főnévvel kifejezhető dolog, és a kit? mit? kérdésre felel. Pl.: (Házi) feladatot írok. Levest főzök.

AZ EREDMÉNYTÁRGY

2. A következő mondatok vastagon szedett szavaira is a mit? kérdéssel kérdezhetünk, de jelentésük eltér az előző mondatokétól: A tanár ellenőrzi a (házi) feladatot. Levest eszem.

Ezekben a mondatokban a tárgy olyan dolgot jelöl, amely már a cselekvés megkezdése előtt is létezett. Cselekvésünk tehát nem létrehozza, hanem csupán rá irányul. Ez az iránytárgy.

A tárgy szófaji lehetőségei ugyanazok, mint az alanyéi. Lehet főnév, főnévi szerepben álló névmás és főnévi igenév. A tárgy mondatbeli szerepét a főnéven vagy a főnévi szerepben álló névmáson a tárgy ragjával, a -t-vel jelöljük. A tárgy ragja szövegmondatokban elmaradhat az egyes szám 1. és 2. személyű személyes vagy visszaható névmásokról. Pl.: Engem ne hibáztass. Téged választottalak. Magam okolom. Ne hibáztasd magad.

Az egyes szám 1. vagy 2. személyű birtokos személyjelet tartalmazó főnevekről is hiányozhat a tárgy ragja. Pl.: „A szívem hoztam el.” (József Attila: Az én ajándékom) Add a kezed!

A tárgy lehet határozott és határozatlan. – 49 –

AZ IRÁNYTÁRGY A TÁRGY SZÓFAJA A TÁRGY RAGJA


A HATÁROZOTT TÁRGY

A HATÁROZATLAN TÁRGY

11/11/2010

6:56 PM

Page 50

1. Határozott a tárgy, ha az ige határozott ragozású; illetve határozott ragozású az ige, ha a tárgy határozott. Pl.: Elkérem a könyvedet. Csak magadat szereted. Karolát keresi. Őt szeretjük. Meghívjátok őt is? Szeretik egymást.

Határozott a tárgy a kommunikációs szituáció következtében birtokos névmással kifejezve is. Pl.: A te autódat akarom. → A tiedet akarom.

2. Határozatlan a tárgy, ha az ige általános ragozású; illetve határozatlan tárgy esetén az ige általános ragozású: Elkérek egy könyvet. Regényt ír. Kit is szerettek?

Meghívhatsz egy énekest is. Szeretünk valakit. Szeretnek valamit.

Ha egy mondat ágrajzát készítjük, mindig az alá a mondatrész alá húzzuk az éppen elemzett mondatrészt, amelyikkel kérdezni tudunk rá. (Azzal alkot szószerkezetet.) Vigyázz, ha az alany szerepében főnévi igenév áll! Amint azt már a főnévi igenévvel kifejezett alany kapcsán tanultuk, a főnévi igenév igei tulajdonsága abban nyilvánul meg, hogy igére jellemző bővítménye (tárgya, határozója) lehet. A Vennem kell egy hátizsákot mondat tárgyára pl. a következőképpen kérdezhetünk: mit venni? vennem

kell

egy hátizsákot -----------------

Szövegmondatokban a melléknév vagy a számnév alkalmi szófajváltással átveheti az eredetileg utána álló főnév szerepét, s így tárgyként szerepelhet a mondatban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a melléknév és a számnév felveheti a tárgy ragját, hiszen ebben az esetben szófajt váltott, azaz főnévként használjuk! Pl.: Finom süteményt sütök. → Finomat sütök. ........... ----------------------

Három jegyet veszek. → Hármat veszek ........... -----------------

Ennyi almát vehetsz el. → Ennyit vehetsz el. ........... -------------– 50 –


11/11/2010

6:57 PM

Page 51

Vannak olyan igéink (ezek főleg valamilyen érzelmet fejeznek ki), amelyek kötelezően vonzzák a tárgyat. Pl.: szeret, imád, gyűlöl, utál, akar, kíván, próbál, kezd stb. Ezek mellett a tárgy valamilyen cselekvésfogalom is lehet. Ha azt hangsúlyozzuk, hogy magát a tortaevést mint cselekvést szeretjük, mondhatjuk: Szeretem azt, ha tortát eszem. Mivel a két tagmondat alanya megegyezik (én szeretem és én eszem) alakíthatunk belőle egy mondatot: Szeretek tortát enni. (Általában csak az eggyé alakított mondatot használjuk.) Ábrázolása:

szeretek enni -------

tortát -------Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... – a szakirodalom számon tart összetett tárgyat is. Ez egy főnév vagy melléknév és egy főnévi igenév kapcsolata. Pl.: De szeretnék első lenni! Nem akarok rossz tanár lenni. A történeti adatok szerint ezek hiányos szerkezetek, az eredményhatározó ragja maradt el belőlük. FELADATOK

1.

Alkoss mondatokat a következő igealakokkal, és állapítsd meg: milyen mássalhangzótörvény érvényesül a különböző igealakokban! elhalasztja – halassza el! kifest – fesse ki! megtanítja – tanítsa meg! megterítjük – terítsük meg!

2. ☺☺

Vizsgáljátok meg a tanult idegen nyelv(ek)ben, hogyan viselkednek azok az igék, amelyek a magyarban kötelezően vonzzák a tárgyat! – 51 –

TÁRGYAT VONZÓ IGÉK


11/11/2010

6:56 PM

Page 52

Összefoglalás

1. ☺☺

Elemezzétek a mondatok eddig tanult mondatrészeit, s készítsétek el a b), c) és d) mondat ágrajzát! a) „...fog az én szívem is nyitni még.”

(Szabó Lőrinc: Nyitnikék)

b) „Csudálni kell a lányszem tiszta kékét,”

(József Attila: Ének magamhoz)

c) „s egyre jobban kezdem szeretni a gyerekeket.”

(Szabó Lőrinc: Különbéke I.)

2.

d) „...ma még csak zavaromat tudom elmondani...” (Szabó Lőrinc: Zavar)

Kösd össze a mondatokat a megfelelő betűjelű megállapítással! a) Elvesztettem a tolltartómat.

a) határozott alany van benne

c) Megkeresem az órámat.

c) az alanya általános

e) Bárki elkövethet hibát.

e) a tárgy határozatlan

g) Egy önként jelentkezőt várok!

g) iránytárgy van benne

b) Meg tudja mondani valaki a megoldást?

b) határozatlan alany van benne

d) Nem kell mindig rosszra gondolnod!

d) a tárgy határozott

f) Az ellenőrzőm otthon maradt.

3.

f) az alany főnévi igenév

Alkoss mondatokat a következő ábráknak megfelelően! A

Á

[A– A]

Á

T

T

– 52 –

A

Á

T T


11/11/2010

6:56 PM

Page 53

A határozók

A világon minden térben és időben, valamilyen állapotban van vagy cselekszik, valamiből származik, illetve állandóan valami mássá változik. A cselekvéseket végezhetjük valakivel vagy valamivel együtt, valakinek vagy valaminek a segítségével, valamilyen okból vagy valamilyen cél elérésének érdekében stb. Ezeket a körülményeket a mondatban a határozók fejezik ki. Mindebből következik, hogy a határozók (kivéve a fokhatározót) csak az igei állítmány, vagy más, igenévvel kifejezett mondatrész bővítményei lehetnek. A határozó mondattani szerepét betöltheti ragos vagy névutós főnév, határozószó, illetve határozói igenév. Ragos melléknév vagy melléknévi igenév csak kevés határozó (eredmény-, mód- és állapothatározó) szerepét töltheti be, ragos számnév pedig szám- vagy számállapot-határozóként szerepelhet a mondatban. a) A határozó alaptagja leggyakrabban az állítmány szerepében álló ige. Pl.: Anna reggel óta az udvaron játszik a társaival. Anna

reggel óta

játszik

az udvaron

a társaival

b) A határozó alaptagja ritkábban nem az állítmány, hanem valamely más mondatrész, amelyet igenévvel fejezünk ki. Pl.: A reggel óta az udvaron a társaival játszó Anna mostanra elfáradt. .........

reggel óta

Anna

elfáradt

játszó ..........

mostanra

az udvaron

a társaival

– 53 –

A HATÁROZÓ MONDATTANI SZEREPE


11/11/2010

6:56 PM

Page 54

Az eredet- és az eredményhatározó

AZ EREDETHATÁROZÓ

AZ EREDETHATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI

Az anyagmegmaradás törvénye szerint anyag nem vész el, csak átalakul. Ez azt jelenti, hogy minden valamiből lesz vagy valamivé átalakul. Az eredethatározó azt a személyt, dolgot vagy állapotot határozza meg, amelyből az alanyban vagy tárgyban megnevezett személy, dolog vagy állapot létrejön, ered. Kérdései: kiből?, miből?, kitől?, mitől?, kiről?, miről? Alaptagja ige vagy igenév. Kifejezőeszköze határozóragos főnév vagy személyes névmás lehet: -ból,-ből ragos főnév A gyermekből felnőtt lett. -ról,-ről ragos főnév Egy tőről fakadnak. -tól,-től ragos főnév

személyes névmás ragozott alakja

Maritól származik az információ.

(Ő)belőle soha nem lesz rendes ember.

Az eredethatározót és létigét tartalmazó mondatok elemzésekor vigyázzunk! A mondat nem alakítható át kijelentő mód, jelen idő, egyes szám harmadik személyűvé, mivel a létige mellett van egy főnévvel kifejezett alany. A létige így önmagában állítmány. Ábrázolása: Katából hamarosan ismert .......... modell lesz. modell

ismert ..........

mi

lesz

hamarosan

idő

Katából

eredet

Ha az eredethatározót vagy annak ragját elhagyjuk, más szerkezetet kapunk, vagyis amint azt már tanultuk, névszói-igei állítmányúvá lesz a mondat: Kata

modell lesz

Az eredményhatározó azt mutatja meg, hogy valamely, általában az alanyban vagy tárgyban megnevezett személy vagy dolog a cselekvés, történés, létezés eredményeképp mivé vagy milyenné lesz. Kérdései: kivé?, mivé?, mibe?, mire?, kinek?, minek? Alaptagja ige vagy igenév. – 54 –

3-nyelv3--55-74-j:Elrendezés 1

11/11/2010

7:01 PM

Page 55

Kifejezőeszközei:

-vá, -vé ragos főnév Könnyűvé tette számomra a dolgot. vagy melléknév Az idők során megkeseredett emberré vált. -ra,-re ragos névszó

Ábrázolása:

Darabokra törted a szívem.

„(Mi az,) mi embert boldoggá tehetne?” -------(a)mi

tehetne

embert ---------

(Vörösmarty Mihály: A merengőhöz)

boldoggá

eredm


– azokban az esetekben is eredményhatározó van a mondatban, amikor valamilyen mozgást jelentő ige mellett -ba, -be vagy -ra, -re ragos főnév áll. Pl.: „Vágom a fát hűvös halomba...” (József Attila: Favágó) A halom a cselekvés eredményeképpen alakul ki ugyanúgy, mint a következő mondatban a rakás: „1No, 2valaki itt szép rakásra hordta a szenvedést...” (József Attila: Mert ismeretlenünknek tetszik). FELADATOK

1.

2.

Elemezd a következő mondatok eddig tanult mondatrészeit! a) „...az óriásból negyedórára törpe lett.” b) „Hamis tanúvá lettél saját igaz pörödnél.”

(Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz)

(József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat)

Keresd meg a következő mondatok alanyát és állítmányát úgy, hogy alkalmazod az eredet- vagy eredményhatározóvá alakítás módszerét! a) A testvérem mérnök. b) Egy szomszéd könnyen lehet barát is. c) A Villám a világ leglassúbb hajója. d) Szlovákia egyik legszebb városa Kassa. e) Te voltál a klubdélután szervezője. f) Akkora város polgármestere Kiss Kálmán volt. g) A nagybátyám lehetett volna orvos is. h) Mikor leszel te mintagyerek? – 55 –

AZ EREDETHATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI


HÁRMAS IRÁNYULÁS

11/11/2010

7:01 PM

Page 56

Az idő- és a helyhatározó

A világon mindenki és minden időben és térben létezik, cselekszik. Ezeket a határozói körülményeket az idő- és helyhatározók fejezik ki. Mindkettőt hármas irányulás jellemzi: a) Minden cselekvés indul valahonnan, játszódik valahol és tart valamerre. b) Minden és mindenki létezik/cselekszik egy idő óta, most és valameddig.

Péter reggel indult el otthonról. Azóta volt a moziban, most a boltban van, és délig talán beér az iskolába is.

Az ábrának megfelelően a kérdések: a hely esetében:

AZ IDŐ- ÉS A HELYHATÁROZÓ LEHETSÉGES KIFEJEZŐESZKÖZEIK

az idő esetében:

honnan? merről? mióta?

hol?

mikor?

Lehetséges kifejezőeszközeik: határozóragos főnév névutós főnév határozószó határozói igenév (csak idő kifejezésére) (én)

merre? meddig? meddig?

az udvarról, az udvaron, az udvarra; hétfőről, hétfőn, hétfőre

az udvar felől, az udvar felé; reggeli után, ebéd közben, vacsora előtt arról, ott, arra, kint, bent, előtted, utánam, korán, későn

Akkor találkoztam vele, amikor a boltba mentem. → A boltba menvén találkoztam vele. találkoztam

idő

menvén

a boltba

hely

– 56 –


11/11/2010

7:01 PM

Page 57

FELADATOK

1.

Elemezd a következő mondatokat az eddig tanult mondatrészeknek megfelelően! a) „Tüzesen süt le a nyári nap sugára Az ég tetejéről a juhászbojtárra.”

(Petőfi Sándor: János vitéz, I.)

b) „Korán vájta belém fogát a vágy...”

(József Attila: Talán eltűnök hirtelen)

c) „A tölgyek alatt Szeretek pihenni”

(Arany János: A tölgyek alatt)

d) „S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt.”

(Vörösmarty Mihály: Szózat) e) „Magamban bíztam eleitől fogva –...”

2.

(József Attila: Kész a leltár)

Alkoss az ágrajzoknak megfelelő mondatot! a)

A

Á

helyH

c) A

időH

hely H

b)

eredetH

Á

(A)

Á időH

helyH

T


Keresd meg azokat az idő- és helyhatározókat, amelyek a humor forrásául szolgálnak! Egy nagyszerű fóka rámordult a rákra: – Ne haladjon hátra, hisz nem jut előbbre soha, kinek vissza van az oda. Ám a ráknak, mi tagadás, visszásnak tűnt ez a tanács. Azt értette belőle, szégyenszemre hátráljon meg előre .

De kevéssel előbb úgy gondolta aztán, más kárát tanulná meg a saját hasznán, hogyha maga mögött egy célt is kiszabva, előregázolna hátra az iszapba. Viszont azt is tudta a nyomorult pára, az ilyesmi nem megy úgy holnapról mára, és hogy ne hagyja a drága időt veszni, elhatározta, már tegnap el is kezdi.

– 57 –

(Romhányi József: A rák haladása)


A SZÁMHATÁROZÓ A SZÁMHATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI

11/11/2010

7:01 PM

Page 58

A számhatározó

A számhatározó azt fejezi ki, hogy a cselekvés milyen gyakorisággal ismétlődik. A hányszor? hányadszor? kérdésre felel. A számhatározó kifejezőeszközei: -szor ragos számnév vagy Százszor megkértem már. számnévi névmás Sokszor vártam rá. Néhányszor felhívott. Valahányszor találkozunk, köszön. névutós számnév határozószó

két ízben, sok esetben

ritkán, időnként, gyakran, esetenként

Pl.: „Alkonyatok és délibábok / Megfogták

százszor is a--------lelkét”

szám

(Ady Endre: A Hortobágy poétája)

Ábrázolása:

(alkonyatok – délibábok)

megfogták százszor

szám

a lelkét ---------

Az állapot- és a módhatározó

ÁLLAPOTHATÁROZÓ

Amikor felteszik a kérdést: Hogy(an) vagy?, állapotunk felől érdeklődnek, s válaszunkkal is pillanatnyi állapotunkat határozzuk meg: Jól / roszszul vagyok; Fáradtan. Ki vagyok merülve stb. Amikor azt kérdezik: Hogy(an) akarod ezt megcsinálni? akkor viszont a cselekvés mikéntje érdekli a kérdezőt, és a válasz is a módot közli: Jól akarom megcsinálni. Az állapot- és a módhatározó elkülönítését megnehezíti az, hogy kifejezőeszközeik sokban hasonlítanak, és mindkét mondatrészre az állítmánnyal kérdezünk, és az alá húzzuk. Hogyan lehet mégis teljes biztonsággal eldönteni azt, hogy állapot- vagy módhatározó szerepel-e a mondatban? Az állapothatározó az alanyban vagy a tárgyban megnevezett személynek vagy dolognak az állapotát határozza meg. Ha azt mondjuk: Tejfelesen szeretem a töltött káposztát, akkor egyértelmű, hogy nem a szeretet tejfölös, hanem a káposzta. Tehát az állapothatározó grammatikailag az igéhez, logikailag a tárgy állapotához kapcsolódik. – 58 –


11/11/2010

7:02 PM

Page 59

A módhatározó a cselekvés módját határozza meg. Ha azt mondjuk: Óvatosan mentem be a szobába, egyáltalán nem biztos az, hogy alapvetően nem voltunk meggondolatlanok. Ez az óvatosan csak a cselekvésünk módját határozza meg, vagyis azt, hogy lassan, halkan lépkedtünk. Az állapot- és a módhatározó lehet komplex jelentésű is, pl.: Szomorúan nézett rám. Ez vonatkozhat a nézés módjára és az alany állapotára is – feltéve, hogy nem színészkedett az illető. Az állapothatározó lehetséges kifejezőeszközei:

szövegmondatokban ragtalan melléknév Esztelen(ül) rohant egész nap. határozóragos melléknév vagy melléknévi igenév

Kedvetlenül ült. Sápadtan járkált. Fáradtan esett össze. Kabátban jött.

ragos főnév

Hanyatt feküdt. Egyedül vagyok. Maradj veszteg!

határozószó

Állva alszik.

határozói igenév

A határozói igenévvel kifejezett állapothatározó egy állapothatározói alárendelő összetett mondat eggyé alakításának eredményeként jön létre. Pl.: Úgy szárad a ruha, hogy a kötélre teregették ki. → A kötélre kiteregetve szárad a ruha. a ruha

szárad

kiteregetve

állapot

a kötélre

hely

A határozói igenév állapothatározói funkcióban gyakran a létigével alkot szerkezetet. Ilyenkor gyakran beékelődik az igekötő és a határozói igenév közé. A nyomaték ilyenkor az igekötőre esik, és ezáltal egy dallammenettel ejtjük ki a szerkezetet. Ez ne tévesszen meg benneteket, csak – 59 –

A MÓDHATÁROZÓ

A KOMPLEX HATÁROZÓ

AZ ÁLLAPOTHATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI


11/11/2010

7:02 PM

Page 60

a létige az állítmány. A határozói igenév a mondatban csak határozói szerepet tölthet be! Pl.: A kerítés be van festve. a kerítés

van

befestve

állapot

A főnévi igenevek bővítményeként szereplő állapothatározók ragja a -nak, -nek vagy a -ként. Pl.: Tanárnak lenni nem könnyű. lenni

A MÓDHATÁROZÓ KIFEJEZŐ ESZKÖZEI

nem könnyű

tanárnak

állapot

A módhatározó lehetséges kifejezőeszközei: szövegmondatokban ragtalan melléknév

Hasztalan(ul) próbáltam meggyőzni.

ragos főnév

Titokban meglátogatott.

Jóízűen ette a levest. Ügyesen kikerülte a problémákat. Ügyetlenül fogta meg a poharat. Futólag említett téged is.

határozóragos melléknév vagy melléknévi igenév

Az előírás szerint cselekedett. Segítség nélkül oldotta meg a feladatot.

névutós névszók

Így ne viselkedj! Valahogyan csak átvészeljük.

határozószó

Araszolva lépkedett.

határozói igenév

Előfordulhat, hogy a módhatározó nem az igei állítmány, hanem valamelyik másik, igenévvel kifejezett mondatrész bővítménye. Ebben az esetben az igenévvel kifejezett cselekvés módját határozza meg. Pl.: „Egy ......... nagy szilaj széles helyutcán ........ bika fut a ......... Valahogyan

mód

vágóhídról szabadulván”

hely

ok idő

– 60 –

(Arany János: Toldi)


nagy ........

egy bika

szilaj ........

11/11/2010

utcán

fut

Page 61

szabadulván

hely

széles .........

7:02 PM

ok

valahogyan helyvágóhídról

mód

FELADATOK

☺☺ 1.☺

Elemezzétek a következő mondatokat! Az a) és d) mondatok ágrajzát is készítsétek el! a) „Oly szomorú embernek lenni...”

(Ady Endre: Intés az őrzőkhöz)

b) „Tücsök felel rá csöndben valahol.”

(Juhász Gyula: Tiszai csönd)

2.

3.

c) „Kisleány szoknyája térdig fel van hajtva,...” (Petőfi Sándor: János vitéz, I.) d) „Másnap reggel a nap szokás szerint fölkelt.” (Petőfi Sándor: János vitéz, XII. )

Elemezd a mondatokat! Melyik mondat tartalmaz módhatározót és melyik állapothatározót? a) Álmosan gubbasztott a széken. b) Guggolva szedte az epret. c) Megdöbbenve vette tudomásul az esetet. d) Éhesen maradtam vacsorakor. e) Fáradtan rogyott le a székre. f) Vidáman nézett rám. g) Mereven ül a volánnál. h) Hasztalanul igyekeztem meggyőzni. i) Suttogva beszélt. j) Mozdulatlanul figyelte az eseményeket. k) A sok rohanástól kifáradva lassan lépkedett. Először végezz szófajtani, azután mondattani elemzést! (Csak az eddig megtanult mondatrészeket elemezd!) Készítsd el a mondatok ágrajzát! a) Az év eleje óta három ízben dicsért meg az osztályfőnök.

b) Időnként jó lett volna pihenni egy kevés ideig. – 61 –


11/11/2010

7:02 PM

Page 62

Az eszköz- és a társhatározó AZ ESZKÖZHATÁROZÓ

A TÁRSHATÁROZÓ

A cselekvések elvégzéséhez legtöbbször valamilyen eszközre van szükségünk. A kezünkkel integetünk, az agyunkkal gondolkozunk, kanállal, késsel, villával eszünk stb. Ezt fejezi ki a mondatban az eszközhatározó. Kérdései: kivel? mivel? Eszköz nemcsak élettelen dolog, hanem élő személy is lehet. Pl.: A barátnőmmel üzentem a barátomnak.

A társhatározó azt a személyt vagy dolgot jelöli meg, akivel vagy amivel valaki együtt cselekszik vagy együtt van. Pl.: Marival ettem meg a levest.

A társhatározó kérdései szintén a kivel? mivel?. Társunk lehet élettelen dolog is. Pl.: ELKÜLÖNÍTÉSÜK

AZ ESZKÖZHATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI

Táskával ment az utcán.

A kettő elkülönítése egyrészt logikai úton lehetséges, másrészt a kérdések kiegészítése is segítségünkre lehet. Az eszközhatározó esetében a kinek, minek a segítségével, a társhatározó előfordulásakor pedig a kivel, mivel együtt kérdés tehető fel. Az eszközhatározó kifejezőeszközei:

Ceruzával ír. (Én)velem üzent. Saját erejéből jutott idáig. Ezt Pétertől üzente. mozgást jelentő igék mellett Vödörben hordta a vizet. Villamoson utazott. határozóragos főnév vagy főnévi névmás

névutós főnév

Zsombor által szereztem róla tudomást. Egy osztálytársa útján küldte el. Egy barátom révén jutottam hozzá.

Gyakran segít az eszközhatározó felismerésében az, hogy a mondatban műveltető igét használunk. Ez az ige azt fejezi ki, hogy az alany mással végezteti el a cselekvést. Leggyakoribb képzője az -at,-et; -tat,-tet: Az anyjával varratta meg a kabátját. – 62 –


11/11/2010

7:02 PM

Page 63

Ábrázolása:

„És időmost a múltja bünteti

Fekete eszkkorbáccsal, ...........

keményen”

mód

a múltja

bünteti most

idő

(Ady Endre: A fajtám sorsa)

korbáccsal módkeményen

eszk

A társhatározó kifejezőeszközei:

Az új táskájával ment az utcán. A barátnőjével látogatott meg. Ruhástul ugrott a vízbe. Kivel mégy moziban? Inkább (én)velem gyere!

határozóragos főnév vagy főnévi névmás

Balázzsal együtt látogatott meg. A gonoszság ellen küzd.

névutós főnév

Egyéb szófajok csak szövegmondatban, alkalmi szófajváltással kerülhetnek társhatározói szerepbe. Pl.: Ilyen emberekkel ne barátkozz! → Ilyenekkel ne barátkozz! stb.

Ábrázolása: „A............... petrencés

(Ő)

tár

rúddal

Jancsi után szaladt.”

hely

szaladt

Jancsi után

hely


a rúddal

társ

petrencés ................

– 63 –

A TÁRSHATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI


11/11/2010

7:02 PM

Page 64

FELADATOK

1. ☺☺

Elemezzétek a mondatokat, majd keressétek meg a műveltető ige képzőit, amelyek azt mutatják, hogy az alany mással (vagy másnak a segítségével) végezteti (végzi) a cselekvést! a) Hajszárítóval szárította meg a haját. b) Táppal hizlalja a csirkéit. c) Géppel dagasztottam be a tésztát. d) Festővel festette ki a lakást. e) A nővérével íratta meg a leckéjét.

2. ☺☺

Elemezzétek a következő mondatokat!

a) „Kicsalta a leányt édes beszédével,...”


b) „Nádorispán látja Toldit a nagy fával És elámul rajta mind egész hadával.” c) „... puha szárnyakon száll a korom,...”

(Arany János: Toldi, I.) (József Attila: A város peremén)

d) „Lámpával segítek sütni a Napnak.”

(Ady Endre: A bölcsesség áldozása)

e) „Szénát hord szegényke künn a béresekkel...”

(Arany János: Toldi, II.)

f) „Kenyeret hoz amaz bükkfa tekenőben...” g) „Szóval, tettel majd segítsünk A hazán.”

(Arany János: Toldi, I.)

(Vörösmarty Mihály: Fóti dal)

Az ok- és a célhatározó AZ OKHATÁROZÓ A CÉLHATÁROZÓ

Cselekvéseinknek, illetve a történéseknek általában van valamilyen kiváltó oka. Ezt fejezi ki a mondatban az okhatározó. Alaptagja ige vagy igenév. A miért?, mi okból?, mi miatt? kérdésre felel. Cselekvéseink ugyanakkor többségükben valamilyen cél elérésére irányulnak, vagy valakinek vagy valaminek az érdekében mennek végbe. Ezt célhatározóval fejezzük ki. A célhatározó alaptagja ige vagy igenév, és a miért?, mi végett?, mi célból? kérdésre felel. Felelhet – 64 –


11/11/2010

7:02 PM

Page 65

a célhatározó a mire?, mi célra?, minek? kérdésre is. Ebben az esetben azt fejezi ki, hogy egy másik mondatrészben megjelölt dolog vagy személy alkalmas vagy felhasználható-e az alaptagban megnevezett célra. Ez a típus az előbbinél jóval ritkábban fordul elő. Azt, hogy okról vagy célról van-e szó, az alaptag, azaz az ige (esetleg bővítményeivel együtt) jelentése mutatja meg. ok

cselekvés

cél

A változtatásért felelősségre vonták. (A felelősségre vonásnak mindig oka van.) A változtatásért küzdött egész életében. (A küzdés mindig valamilyen cél elérését szolgálja.) Az okhatározó kifejezőeszközei: határozóragos főnév

névutós főnév határozói igenév

Elfáradtam a járkálásban. Laci ezt csak bosszúból mondta. Haragszom a történtekért. Nem látok a ködtől. Kiszaladtunk a nagy kiabálásra. Felháborodtam ezen a beszéden.

A pénz miatt veszekedtek. Butaságánál fogva nem fogja föl. Szünidő lévén pihentek.

Elvesztvén a fonalat, nem értettem a magyarázatot.

A határozói igenév olyan okhatározói alárendelő összetett mondat eggyé alakításának eredményeként kerül az egyszerű mondat okhatározójának szerepébe, amelynek tagmondataiban az alanyok megegyeznek. Pl.: Azért hallgatok, mert nem tudom az igazat. -----------

ok

Nem tudván az igazat, hallgatok. -----------

– 65 –

AZ OKHATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI


11/11/2010

Ábrázolása: ,,...öcsém

7:02 PM

Page 66

el van veszve

állapot

Szántszéndékkal való ....... állandgyilkosságba

ok

öcsém

állapot

elveszve

van

ok

állandó

esve!”

ok

(Arany János: Toldi VIII.)

esve

gyilkosságba való ........

mi

ok

CÉLHATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI

szántszéndékkal

A célhatározó kifejezőeszközei határozóragos főnév vagy főnévi névmás névutós főnév főnévi igenév

A jó osztályzatokért tanul. Előkészítettem a nyersanyagokat a főzéshez. Látogatóba indulok. Ez már portörlőnek se jó. Katonai szolgálatra már nem hívták. Árubeszerzés végett utazott el. A szomszéd lány után jár. Igyekszem idejében odaérni.

A főnévi igenév olyan célhatározói alárendelő összetett mondat eggyé alakításának eredményeképpen kerül ebbe a szerepbe, amelyekben a főmondat igéje mozgást vagy akarati cselekvést fejez ki. A két tagmondat alanya megegyezik. Pl.: cél

cél

Azért mentem el a boltba, hogy -----tejet vegyek.

Elmentem a boltba -----tejet célvenni.

Arra készülök, hogy kitakarítsam ---------a lakást.

Készülök

cél

kitakarítani ---------a lakást.

– 66 –


11/11/2010

7:02 PM

Page 67

Ábrázolása: „Félve nyúltam egyszer-máskor (én)

Egy rózsát szakasztani... ” -------------

(Arany János: Visszatekintés)

nyúltam

félve számegyszer-máskor

állap

szakasztani

cél

egy rozsát ------------

Amint azt láthattuk, az ok- és a célhatározót sok esetben ugyanazon határozórag segítségével fejezzük ki. Elkülönítésük éppen ezért elsősorban logikai alapon történhet. Az ok esetében a mondat cselekvését megelőzte az okhatározóban kifejezett dolog, míg a célhatározó a következményt fejezi ki. Segíthet elkülönítésükben az alárendelő összetett mondattá való alakítás is. Az okhatározónál mindig azért ... mert, a célhatározónál azért ... hogy szerepel. A cél felismerésében az is segíthet, hogy a mellékmondatban (tehát abban, amelyik a hogy kötőszóval kezdődik) az ige felszólító módban áll. Pl.: a) Összeszidták a rossz jegyért. — Azért szidták össze, mert rossz jegyet kapott. (ok) b) A jó jegyért tanul. — Azért tanul, hogy jó jegyet kapjon. (cél) FELADATOK

1. ☺☺

Elemezzétek a következő mondatokat! a) „Új kalandra, szebb csatára Ereszkedtek a pusztára.”

(Arany János: Buda halála)

b) „Minden: változásért és újért kiált itt...”

(Ady Endre: A márciusi naphoz)

c) „Miért nem éjszaka álmodtál?”

2. ☺☺

(József Attila: Karóval jöttél)

A csoport minden tagja válasszon a következő két téma közül, és írja le: – milyen okok miatt tetszik neki egy fiú vagy egy lány! Használjátok az okhatározó összes kifejezőeszközét pl. a következő igékkel, szószerke– 67 –

ELKÜLÖNÍTÉSÜK


3.

3.

11/11/2010

7:02 PM

Page 68

zetekkel: figyelni kezdek rá, értékelem, jól érzem magam, meghatódom, gyorsabban ver a szívem, elolvadok, felgyorsul (a pulzusom) stb., – milyen okok miatt kerül egy fiút vagy egy lányt! Használjátok az okhatározó összes kifejezőeszközét pl. a következő igékkel, szószerkezetekkel: kiborulok, rosszul vagyok, agybajt kapok, felidegesítem magam stb.

Írj olyan mondatokat, amelyekben a célhatározó különböző kifejezőeszközeit felhasználva elmondod: miért küzdesz az életben, milyen célokat szeretnél elérni! Használd pl. a következő igéket: járok, tanulok, igyekszem, harcolok, küzdök, törekszem stb. Elemezzétek a tanult mondatrészeket! Állapítsátok meg, ok- vagy eredethatározót tartalmaznak-e a mondatok! a) Bosszúból terjeszt rólam ilyen dolgokat. b) Barátságból támogatta a kérésemet. c) A barátságból szerelem lett. d) Nem látja a fától az erdőt. e) Ebből a fából nem lehet gerendát készíteni. f) A dicsérettől szárnyakat kap az ember.


Ha a következő célhatározói alárendelő összetett mondatokat egyszerű mondattá alakítod úgy, hogy a mellékmondat igéjéből főnévi igenevet képezel, Presser Gábor egyik legszebb slágerének sorait kapod (Meddig jössz velem). Hívlak, hogy csukott házakon nyissunk ablakot. Hívlak, hogy hűvös messzi tájba menjünk mindhiába. Hívlak, hogy jobban értsünk régi képeket, újra kezdjük, ami elveszett.

A fok- és mértékhatározó

A FOK- ÉS A MÉRTÉKHATÁROZÓ

Gyakran érezzük szükségét annak, hogy cselekvéseink, érzéseink vagy a különböző tulajdonságok erősségét, fokát is meghatározzuk. Ebben a milyen fokban?, milyen mértékben?, mennyire? kérdésre felelő fok- és mértékhatározók segítenek, melyek az alaptagban kifejezett cselekvés-, minőség-, mennyiség- vagy körülményfogalomnak az erősségét, fokát, mértékét határozzák meg. A fokhatározók hozzávetőlegesen, általánosságban, a mértékhatározók pedig pontosan. (Nem szükséges elkülönítened őket.) Alaptagjuk vagy az állítmány, vagy egy jelző. – 68 –


11/11/2010

7:02 PM

Page 69

A fok- és mértékhatározó kifejezőeszközei:

Egészen megnyugodtam. Eléggé szétszórt. Igen becsületes ember. Jócskán szedett a süteményből. Nagyon nagy gondban van. Rendkívül agyafúrt ember. Valamelyest csökkent az érdeklődés.

határozószó

A FOK- ÉS MÉRTÉKHATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI

Fülig szerelmes. Szokatlanul kedves volt. Nyolccal több alkalom lesz erre.

ragos névszó

A fokhatározók között vannak összekapcsolt fokhatározók. Pl.: Egyre jobban ragaszkodom hozzá. Tetőtől talpig felöltöztette.

Ábrázolásuk:

„S ekkor Magyarország jámbor lelkü népe Igen becsületes módon bánt ővéle.” népe Magyarország .......................

(Petőfi Sándor: János vitéz, VIII.)

lelkü

.........

jámbor ............

bánt

idő

ekkor

mód

módon

ővéle

álland

becsületes ..................

Az állandó határozó

fok

igen

Az eddig tárgyalt határozók a mondatból elhagyhatók anélkül, hogy a mondat szerkezete hiányossá válna. Hiányuk nem okoz grammatikailag helytelen mondatot. Az is jellemző rájuk, hogy egy-egy határozónak többféle kifejezőeszköze van. Az állandó határozók jellemzője, hogy az alaptag és a vonzata között jelentésbeli kapcsolat is van, azaz egy lexikai egységet alkotnak. Így az adott igének vagy melléknévnek egy jelentésben csak egyetlen kifejezési lehetősége van. A vonzatokat két típusba soroljuk. – 69 –

AZ ÁLLANDÓ HATÁROZÓ


11/11/2010

7:02 PM

Page 70

1. Vannak úgynevezett fakultatív vonzatok, amelyeknek elhagyása nem eredményez hiányos mondatot. Az alaptag mellől elmaradhat a vonzat, de ha szerepel a mondatban, akkor kötelezően meghatározott esetragot kell felvennie. Pl.: „Örökre összeveszhet semmiségen .... két örök ....... barát...”

(József Attila: Harag)

Az összevesz valamin vonzatos ige, de a mondat a vonzat nélkül sem hiányos szerkezetű: Örökre összeveszhet két örök barát.

2. Az alaptag mintegy kötelezően vonzza a meghatározott raggal vagy névutóval ellátott névszót, így a bővítmény elhagyása hiányos szerkezetű mondatot eredményez. Pl.: „Én már csak

A SZÓFAJ ÉS A VONZAT ÖSSZEFÜGGÉSEI

a rosszban hiszek.”

*Én már csak hiszek.

Vonzata lehet: igének

melléknévnek vonzatos igéből képzett igenévnek

AZ ÁLLANDÓ HATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI

állandó

(Szabó Lőrinc: Gyanakvás)

hozzáfog valamihez; kételkedik valamiben; töpreng valamin féltékeny valakire; alkalmas valamire; elégedetlen valamivel

a sikerben kételkedő ember; a sorson töprengő költő; a vadaktól megmenekülvén; holtra vált arccal

Vannak olyan igék, amelyeknek különböző vonzataik is lehetnek, ilyenkor azonban a különböző vonzatok eltérő jelentést eredményeznek. Pl.: hisz valakinek vagy valamiben; nevet valakire vagy valakin stb.

Az állandó határozó kifejezőeszközei: ragos névszó

főnévi igenév

Rettegett a szegénységtől. Bízik a tanítványaiban.

Nincs időm elmenni hozzátok. Képtelen vagyok figyelni.

– 70 –


11/11/2010

7:02 PM

Page 71

Ábrázolása: ökle csontos „állandóÜtni készül ....... ............ buzogánya”

(Arany János: Toldi, II.)

buzogány

készül

ökle csontos ........ ............állandóütni

Fogódzók az állandó határozó megtalálásához

Az állandó határozót a nyelvkönyvek különböző módon definiálják. Mivel határozóragjai megtévesztők lehetnek, az alábbiakban egy kis segítséget nyújtunk annak eldöntéséhez, hogy milyen határozóval van dolgunk a mondatban.

Ha egy szó helyhatározóragra végződik, de a helyhatározórag ellenére a szó nem határoz meg helyet, akkor az állandó határozó szerepét tölti be a mondatban. Pl.: A barátomra gondolok.

A -ra helyhatározórag, a ragos szó azonban ennek ellenére nem helyet határoz meg. A fenti mondatban tehát a barátomra szó állandó határozó. Kérdése: Ki+re gondolok? A bányászok bíznak a szerencséjükben.

A -ben helyhatározórag, de a fenti mondatban a szerencséjükben szó nem helyet határoz meg, ezért állandó határozó lesz. Kérdése: Mi+ben bíznak? Elbúcsúztunk a vendégektől.

A -tól, -től helyhatározóragok (de utalhatnak időre is pl.: reggeltől), de ebben a mondatban, sem helyet, sem időt nem határoz meg, vagyis a vendégektől állandó határozó. Kérdése: Kik+től búcsúztunk? A kutya hűséges a gazdájához.

A -hoz, -hez, -höz helyhatározóragok, ebben az esetben sem határoz meg helyet a mondatban, a határozó fajtája ismét állandó határozó. Kérdése: Ki+hez hűséges? Ugyanez a „szabály” érvényes a többi határozórag esetében is. Ha például egy mondatban a vizsgált szó társhatározóragra végződik, de nem határoz meg társi viszonyt, akkor az is állandó határozó lesz. Pl.: A gyerekek nem törődtek egymással. Véleménye megegyezett szülei véleményével.

.........

A -val, -vel a társ- vagy az eszközhatározó ragjai, de ezekben a mondatokban egyiket sem határozzák meg közülük, mivel az egymással nem törődtek, a megegyezett akaratával esetében nincs sem társi, sem eszközviszony. Az állandó határozó kérdései tehát: Ki + határozórag? Mi + határozórag? Pl.: kiben? kire? miből? mihez? kitől? kinek? stb. – 71 –


11/11/2010

7:02 PM

Page 72

A részeshatározó

A RÉSZESHATÁROZÓ

A RÉSZESHATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI

Cselekvéseink gyakran valakinek a javát szolgálják, vagy éppen a kárára történnek. Ezt a kinek?, minek?, kinek, minek a részére? kérdésre felelő részeshatározók fejezik ki. Alaptagja ige vagy igenév. Sokban hasonlítanak az állandó határozókhoz, mivel csupán egyetlen rag áll rendelkezésünkre a részeshatározó kifejezésére, ez azonban felváltható névutós névszóval is. A részeshatározó kifejezőeszközei:

Péternek is kérek egy jegyet. (Te)neked vettem.

ragos főnév, ragos névmás

A barátom számára kérem. A beteg gyerekek részére gyűjtött.

névutós főnév Ábrázolása:

„Ne válasszunk magunknak csillagot?” ----------(mi)

(Petőfi Sándor: A négyökrös szekér)

ne válasszunk

magunknak

A hasonlító határozó

HASONLÍTÓ HATÁROZÓ

csillagot -----------

Az életben gyakran hasonlítgatunk. Van valaki vagy valami, akihez vagy amihez viszonyítunk valakit vagy valamit. Ebben az esetben használjuk a hasonlító határozót. A középfokú melléknevekhez kapcsolódik a -nál, -nél ragos főnév vagy névmás, amely azt a személyt vagy dolgot, minőséget vagy mennyiséget mutatja meg, akihez vagy amihez hasonlítunk. A középfokú melléknévhez vagy határozószóhoz kapcsolt kinél?, minél? kérdésre felelnek. Pl.: „ Alázottnál jobban alázva has

Vizsgálom szívem ...” --------

(Ady Endre: Mai próféta álma)

– 72 –


11/11/2010

7:02 PM

Page 73

Egyes nyelvjárásokban -tól, -től rag is szerepel a hasonlító határozó ragjaként, de ezt a normanyelv helyteleníti. (Okosabb a testvérétől.) Ábrázolása: „ ... apámnál is, anyámnál is nagyobb leszek én.” én

(Szabó Lőrinc: Versek a gyerekszobából)

nagyobb leszek

apámnál

has

has

anyámnál

FELADATOK

1. ☺☺

Végezzetek szófajtani és mondattani elemzést! a) „Nagyon kis boldogság Permetezett a mi fejünkre. .”

(Ady Endre: Vándor, téli hold)

b) „Álmomban mindig egészen enyém vagy.”

(József Attila: Álmomban enyém vagy)

c) „...minden erejét Összeszedve, kissé fölemelte fejét...”

(Arany János: Toldi estéje VI)

d) „Túlságosan szerettem élni...”

2. ☺☺ 3.

(Szabó Lőrinc: Útrakészen)

Készítsétek el az 1. feladat d) mondatának az ágrajzát!

a) Keresd meg a következő mondatokban a fokhatározót! b) Írj egy rövid fogalmazást egy szabadon választott témáról, hasonlóan sok fokhatározóval! A szomszédunk tegnap meglepően kedves volt hozzám. Igen megdöbbentem, mert egyébként kimondottan magának való ember. Rettenetesen furdalta az oldalamat az, hogy vajon mi változtatta meg ily nagyon egy nap leforgása alatt.

4. ☺☺

Elemezzétek a következő mondatokat!

a) „Én maradok: magam számára börtön...”

(Babits Mihály: A lírikus epilógja)

– 73 –


11/11/2010

7:02 PM

b) „...Az álomba merülőnek Jó dolga van.”

Page 74

(Tóth Árpád: Jó éjszakát)

c) „Szoktatom szívemet a csendhez.”

(József Attila: Óda)

d) „Toldi György veresebb lőn a főzött ráknál,... ”

(Arany János: Toldi VIII.)

e) „...csak neked nem tudtam sosem megköszönni szerelmedet.”

(Szabó Lőrinc: Köszönöm, hogy szerettelek)

2.

f) „De urának nem volt kedve azt ráhagyni.”

(Arany János: Toldi estéje I.)

A Magyar értelmező kéziszótár segítségével gyűjts olyan igéket, amelyeknek állandó vonzatuk van! Ha ezeket nem ismered a tanult idegen nyelve(ke)n, keresd meg őket a kétnyelvű szótárban! Hasonlítsd össze, hogy azonos vagy különböző vonzatokkal rendelkeznek-e a két (vagy három) nyelvben!

Helyesírás

A jelentésmódosulás kapcsán már találkoztunk hasonló mondatokkal:

a) Az ágról leszakadt gyümölcsöt összeszedtük. b) Az ágrólszakadt emberek jellegzetes ruháját viselte. A b) mondat azt bizonyítja: vannak olyan határozós szószerkezetek, amelyeket egybeírunk. Az AkH részletesen tájékoztat a szabályokról. A leglényegesebb tudnivalók a következők: Pl.: nyakigláb, tökkelütött, ágrólszakadt stb. b) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait egybeírjuk. Pl.: ökölvívás (ököllel vívás), szélvédett (széltől védett) stb. Vannak azonban kivételek. Pl.: partra lépés, de partraszállás, férjhez menés, de férjhezmenetel stb. Ezek helyesírásában az AkH. ad tanácsot. Írd le hibátlanul a következő mondatokat!

A páratelt levegő fojtogatta. Hátbavágta barátját, de ez a hátba vágás nem a barátság jele volt. Szívbemarkoló zokogását szívérevette az egyébként is szívszorongva érkező adóbehajtó. Búbánattólütötten járkál. A vízmosta területeken adó mentes telkeket árulnak. A tápanyag szegény talajban kókadoznak a napraforgók. Észre vettem, hogy véghez vitted a terved.

– 74 –


11/11/2010

7:08 PM

Page 75

A jelzők Nyelvünkben a dolgok tulajdonságának vagy mennyiségének a jelölésére külön szófajok: a melléknevek és a számnevek állnak rendelkezésünkre. Ezek a rendszermondatban mindig jelzői szerepet töltenek be. A jelzők azok a mondatrészek, amelyeknek a segítségével a főnevek jelentését szűkítjük, pontosabbá tesszük. Ez történhet tulajdonságukat (minőségjelző), mennyiségüket (mennyiségjelző) vagy valakihez, valamihez tartozásukat (birtokos jelző) illetően.

A minőségjelző

A minőségjelző az alaptagban megnevezett dolog tulajdonságát vagy tulajdonságszerű körülményeit jelöli meg. Két fő típusa van. Az egyik a minősítő jelző, amelynek kérdőszava milyen?, miféle?, mekkora?, a másik a kijelölő jelző, melyre a melyik?, hányadik? névmással kérdezünk. Ez utóbbi egyetlen egyedre korlátozza a jelzett szó jelentését. A minőségjelző mindig a jelzett szó előtt áll. A kijelölő jelző szerepében álló főnévi mutató névmás kivételével nem veszi fel a jelzett szó jelét és ragját. Alaptagja bármelyik, főnévvel megnevezett mondatrész lehet. Az állítmány tehát csak akkor, ha az névszói vagy névszói-igei. Igének sohasem lehet jelzője.

A MINŐSÉGJELZŐ KIJELÖLŐ JELZŐ

A minősítő jelző kifejezőeszközei: melléknév vagy melléknévi igenév

Gyönyörű tájakon jártunk. Sok a megtanulandó lecke. A kertben nyíló rózsában gyönyörködtem. Sárgult falevelek hullnak.

melléknévi (szövegmondat- Az én ruhám is ilyen színű. ban) névmás

– 75 –

A MINŐSÍTŐ JELZŐ KIFEJEZŐESZKÖZEI


11/11/2010

7:08 PM

Page 76

A kijelölő jelző kifejezőeszközei: A KIJELÖLŐ JELZŐ KIFEJEZŐESZKÖZEI

főnévi mutató névmás (szö- Ezt a filmet szeretném megnézni. vegmondatban) Arról a fiúról beszéltem. főnévi határozatlan névmás

Az egyik kezében a könyvet tartotta, a másik kezében az ellenőrzője volt.

sorszámnév és sorszámnévi névmás

A második sorban ültem. Sokadik alkalommal hazudott. Hányadik születésnapját ünnepli?

tulajdonnév, ha főnév előtt áll Laci bácsi volt itt.

Ábrázolása:

„Az őszutói .......... barna ........ alkonyat halkan piheg a pelyhező havon. ................

(József Attila: Őszi alkonyat)

az alkonyat miőszutói ............

piheg

mibarna ..........

módhalkan

Helyesírás

helyhavon mipelyhező

A minőségjelzős szószerkezetek helyesírását szabályok határozzák meg. Olvasd el ezeket az AkH.-ban a 107.-től a 116. §-ig, majd indokold meg, mit miért írtunk egybe, és mit miért külön. A nővérem az alapiskola felső tagozatán német-tanár. A fogadóóra a tanári szobában lesz. A fedett uszoda már nyitva van. Az ócskapiacon ócska tragacsokat is árulnak. A barna sör sötétbarna, nem sárgásbarna. Nap nap után ez játssza nála a fő szerepet. A főszerepet megint másra osztották. A kérdő mondatok végén kérdőjel áll. Az ikes igék egyes szám első személyben -m ragot kapnak. Az asztalon márványborítás van, a széken pedig műbőr bevonat. A rosszindulatú emberek a rossz-szívűekben lelnek barátokra. Almás rétest vagy eperfagylaltot kérsz? – 76 –


11/11/2010

7:10 PM

Page 77

A szabály alapján készíts a képekhez aláírást!

A mennyiségjelző

A mennyiségjelző az alaptagban megnevezett dolog mennyiségét jelöli meg. Kérdőszava: hány?, mennyi? A jelzett szó előtt áll, annak jelét és ragját nem veszi fel.

A mennyiségjelző kifejezőeszközei:

A millió ígéretéből egy ígéretet sem tartott be

tőszámnév vagy határozatlan számnév

Van valamennyi pénzem. Bármennyi pénzt el tudna költeni.

számnévi névmás Ábrázolása:

„Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz ........ ..............

Végül egy erős akarat?” ...............

(Ady Endre: Magyar jakobinus dala)

akarat egy me.......

nem lesz

mierős ........

ervágyból okmért idővégül

ezer me.......

zsibbadt mi .............

Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... – a szakirodalom szerint ritkán főnév is állhat mennyiségjelzőként. Pl.: „Tenger csillag ragyog a magas égen.” (Juhász Gyula: Petőfi), Egy szekér fát hozott. Ezekben az esetekben szövegmondatokkal van dolgunk, mivel a -nyi képző maradt el a szóról. – 77 –

A MENNYISÉGJELZŐ


11/11/2010

7:08 PM

Page 78

Helyesírás

A mennyiségjelzős szószerkezeteket jelentésmódosulás esetén egybeírjuk. Valahányszor meglátjuk az egyik áruházláncon a kiírást: Ezer mester boltja, arra gondolunk: csak ezret engednek be? Vannak persze olyan szókapcsolatok is, amelyekre a jelentésmódosulás szabálya nem érvényes. Tanulmányozd át az AkH.-ból a 117.-től a 121. §-ig a szabályokat, majd írd le kijavítva az alább következő mondatokat!

A több gyermekes anya több gyermeke is ebbe az iskolába jár. A második tíz percben a fizikaszertár előtt gyülekezzetek! A harmincötheti kemény munka meghozta gyümölcsét. Az öcsém öt éves múlt, én tizenöt éves vagyok. Sok milliós adócsalással vádolják.

A birtokos jelző

A világban a dolgok, személyek általában tartoznak valakihez vagy valamihez. Ezt, vagyis az alaptagban megnevezett dolog birtokosát jelöli meg a birtokos jelző. Kérdőszava: kinek a?, minek a?

A BIRTOKOS JELZŐ KIFEJEZŐESZKÖZEI

A birtokos jelző kifejezőeszközei:

ragtalan vagy -nak, -nek Az öcsém(nek a) szobájában találtam ragos főnév a jelzett szó előtt meg a könyvem. -nak, -nek ragos főnév a jelzett szó után

ragos vagy ragtalan főnévi névmás

Egyetlen gyermeke vagyok a szüleimnek.

Az én gondom ennél sokkal nagyobb.

A birtokszón a birtokos személyjel minden alkalommal utal a birtokos jelzőre, azzal számban és személyben megegyezik. A személyes névmás általában ragtalanul tölti be a birtokos jelző szerepét. Előfordulhat azonban ragos formában is, ilyenkor névelő nélkül áll. Pl.: (Én)nekem a gondom ennél sokkal nagyobb. Más szófaj csak alkalmi szófajváltás esetén, főnévi szerepben lehet a birtokos jelző kifejezőeszköze. Ábrázolása:

„Apró fiúk, csitri lányok ........ ....... ....... ............ Hajnali ............ lelkében szunnyadozik Az .... én fényes ......... Árgyilus-arcom.”

(Ady Endre: Ahol Árgyilus lakik)

– 78 –


11/11/2010

7:08 PM

Árgyilus-arcom én bi....

szunnyadozik

mifényes ..........

helylelkében

fiúk ......

lányok ...........

bi

Helyesírás

Page 79

bi

apró .......

csitri ........

mi

hajnali ...........

bi

mi

A birtokos jelzős kapcsolatokra vonatkozó helyesírási szabályokat az AkH. 128. §-a tartalmazza. A kétféle írásmódot a következő mondatokkal szemléltetjük. a) A bolondok háza a város végén van. b) Ma kész bolondokháza volt az iskolában!

Javítsd ki a mondatokban található helyesírási hibákat! A már korábban megtanult szabályokról se felejtkezz el!

A főnév ragozás a magyar nyelvben nem könnyű. Sok benne a határozó rag. A tárgyragja a -t. Az irodalom tanárok szívesen látogatnak el Niklára, a Berzsenyi-kúriára. A verseny kiírást a ti matematika tanárotok tette ki a hirdető táblára? Nap barnított bőrén csillogtak a nap sugarak. Elvesztettem a kulcs csomómat.

Az értelmező jelző

Az eddig tárgyalt jelzőkkel ellentétben az értelmező jelző mindig a jelzett szó után áll, vele számban és viszonyragban megegyezik. Az értelmező jelzőt (vagy értelmező jelzős szerkezetet) vesszővel vagy kettősponttal választjuk el a jelzett szótól. 1. Az értelmező jelző egyik típusa tartalmi szempontból a minőség- vagy mennyiségjelzőnek felel meg, és ilyenekké át is alakítható. Pl.: „Most álarc van rajtam, zord és hideg...” (Tóth Árpád: Álarcosan) → Most zord és hideg álarc van rajtam.

2. Az értelmező jelző másik típusa nem felel meg a többi jelző tartalmának. A főnévi szófajú értelmező jelzők azonosítást fejeznek ki. Elsősorban a költői nyelv használja, pl.: „Havas csúcsával nézi a napot Daloknak szent hegye: a lelkem” – 79 –

(Ady Endre: Búgnak a tárnák)

AZ ÉRTELMEZŐ JELZŐ


11/11/2010

7:08 PM

Page 80

FELADATOK

1. ☺☺

Elemezzétek a következő mondatokat! a) „Mindig csak az örök egészben pihen a töredék perc...” b) „Szeszélyes, bús ajándék E rímes, furcsa játék,... "

(Szabó Lőrinc: Édenek) (Tóth Árpád: Rímes, furcsa játék)

c) „...drága nevedet csengi csendülő szívembe szived.”

(Szabó Lőrinc: Mert sehol se vagy)

d) „Pillám alatt összetört ezer álom...”

(Szabó Lőrinc: Hasztalan lázadás)

e) „...a lélek orvosa a szerelem.”

(Szabó Lőrinc: Szeretők)

f) „Nagy, mély szemed reámragyog sötéten...”

(József Attila: A szemed)

2.

g) „Hálót fon az est, a nagy barna pók.”

(Juhász Gyula: Tiszai csönd)

a) Készíts egy fogalmazást Kirándulni voltunk címmel! Használj minél több jelzőt! b) Válassz ki öt mondatot a szövegből, és elemezd! Készítsd el az elemzett mondatok ágrajzát is!


Végezz szófajtani és mondattani elemzést, majd készítsd el a mondatok ágrajzát! a) „lengő levelek szeme nézi merengőn a tükörre csapó halakat.” (Radnóti Miklós: Álomi táj)

b) „Uram, rövid pár évre add csak A szavak csengő színezüstjét Vert aranyát a gondolatnak, Képek suhogó selymét nekem...” (Reményik Sándor: Imádság)

– 80 –


1. ☺☺

11/11/2010

7:08 PM

Page 81

Összefoglaló feladatok

a) Közösen elevenítsétek fel az ismereteiteket arról, hogy • milyen szófajú szavak tölthetik be az alany szerepét, és milyen toldalékkal láthatjuk el őket! • milyen fajtái vannak az állítmánynak! • milyen kifejezőeszközei lehetnek a határozóknak!

2. ☺☺

a) Írjátok le röviden a nyelvtanórát megelőző óra történetét! Csak egyszerű mondatokat használjatok! b) Elemezzétek a mondatokat mondattani szempontból! c) Válasszatok ki a szövegből 5 mondatot, amelyben szófajtani elemzést is végeztek! d) Válasszatok ki 5 ragozott igét és 5 toldalékolt főnevet! Elemezzétek őket alaktanilag!

3. ☺☺

4.

5.

a) Írjatok két papírra a tanult határozók mindegyikével két-két mondatot! b) Az egyiken elemezzétek a mondatokat! c) Cseréljétek ki a nem elemzett mondatokat egy másik csoport által írt mondatokkal! Elemezzétek azokat is! d) Hasonlítsátok össze a megoldásokat!

Elemezd a mondatokat, és állapítsd meg, melyikben van hely-, melyikben eszközhatározó! a) Tegnap a villamoson ellenőrökkel találkoztam. b) Tegnap kivételesen villamoson jöttem iskolába. c) Ezen az írógépen írta Hemingway a regényeit.

d) Vödörben hordtunk vizet a fürdőkádba. e) Nem volt víz a vödörben.

Hemingway-múzeum Key Westen

Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, hol van Key West, és milyen kapcsolata volt Hemingwaynek a szigettel! – 81 –


11/11/2010

7:08 PM

Page 82

6. ☺☺

Végezzetek szófajtani és mondattani elemzést!

a) „... és kinyitván a magas korlátot Három ízben kürtölt, háromszor kiáltott... ” b) „A váratlan kérdéstől megzavarva, Anyám elhallgatott.”

(Arany János: Toldi estéje, III.) (Reményik Sándor: Szomorúfűz)

c) „E szálakból válik az aranynak érce Kincsleső emberek nem kis örömére.”

(Petőfi Sándor: János vitéz, XXVI.)

5.

6.

d) „Egy kis dicsőségtől nem leszek én boldog.”

(Juhász Gyula: Őszi verőfényben)

Alkoss olyan mondatot, amelyben a) az alany szerepében főnévi igenév áll; b) a tárgy szerepében főnévi igenév áll; c) a célhatározó szerepében főnévi igenév áll!

Alkoss olyan mondatot, amelyben a) az időhatározó szerepében határozói igenév áll; b) az okhatározót határozói igenévvel fejezed ki; c) a határozói igenév módhatározói funkciót tölt be; d) a határozói igenév állapothatározó!

7. ☺☺

8.

a) Elemezzétek a mondatokat! b) Állapítsátok meg, hogy a -ban, -ben határozórag milyen határozó kifejezésére szolgál! • A faluban már hetek óta lázasan készülődtek a nagy eseményre. • Örömében átölelte a jó hírt hozó barátnőjét. • Boldogan feszített az új ruhájában. • A táskájában hozta a lánynak vett virágot. • Nagyon bízom a csapatunk sikerében. • Hetek óta kómában van.

A számítógépen egy cédé írása közben a következő tájékoztatások olvashatók, ha magyar nyelvű programod van. Javítsd ki a hibákat! Ahol lehet, kétféle megoldást is javasolj! Keress továbbiakat, mert nem írtuk ki mindegyiket! Más programokból is gyűjthetsz helyesírási hibákat! adat lemez adat elfogadás szükséges forrás lemez típus adat elfogadás védelem aktivizálva fájl letárolás kész írás utáni adat ellenőrzés fájl letárolás indítás mappa részletek – 82 –


11/11/2010

7:08 PM

Page 83

A SZÓSZERKEZETEK

A mondatrészek egymással nyelvtani vagy logikai viszonyban állnak. Ezt nevezzük szószerkezetnek (szintagmának). A szószerkezetek tagjai közt fennálló viszony szerint háromfélék lehetnek: – hozzárendelő (alany–állítmányi), – alárendelő, – mellérendelő.

A hozzárendelő szószerkezetek

A hozzárendelő szószerkezet tagjai az alany és az állítmány. Köztük egyenrangú a viszony. Együtt alkotják a mondat központi magját. Ha ágrajzban ábrázoljuk őket, akkor e két főmondatrész áll a felső szinten. Az alany és az állítmány között tehát nincs se alá-, se mellérendelés. Kivéve egy esetet, amikor a mondatban alárendelt alany van. Pl.: A nap sütötte .......... táj szikrázott a verőfényben. táj

szikrázott

sütötte ..........

verőfényben

nap

Mit állítunk? Szikrázott.

Mi szikrázott? A táj szikrázott.

Miben szikrázott? A verőfényben szikrázott. Milyen táj? ........... Sütötte táj

Mi sütötte? Nap sütötte. ...........

– 83 –

HOZZÁRENDELŐ SZÓSZERKEZET


11/11/2010

7:08 PM

Page 84

Az árvíz sújtotta kitelepítették. ............ vidék ........ lakóit ------(ők) kitelepítették lakóit -------vidék .........

sújtotta ............ árvíz

A mondatrészekre való kérdéskor nagyon ügyeljünk a mondat logikai és nyelvtani felépítésére. Mit állítunk? Kitelepítették.

Kik telepítették ki? (ők) telepítették ki – (Az alany nincs feltüntetve!)

Kiket telepítettek ki? lakóit telepítették ki. ------Minek a lakóit? ............... vidéknek ---------a lakóit. Milyen vidéknek? ............. sújtotta vidéknek a. ................. Mi sújtotta? árvíz sújtotta. ............

Arra is figyeljünk, hogy mondatelemzéskor egyszerre csak két mondatrész viszonyát vizsgáljuk! Minek a lakóit? Vidéknek a lakóit. Ebből megtudjuk, hogy a vizsgált mondatrész birtokos jelző lesz. Az alany–állítmányi szószerkezetből álló mondatot tőmondatnak nevezzük. A bővített mondatokban az alanyi és/vagy az állítmányi rész további szószerkezetekből állhat. Így egy bővített mondat egész szószerkezetcsoportokból épülhet fel. A további mondatrészekkel bővített alanyt és állítmányt szerkezetes alanynak és szerkezetes állítmánynak nevezzük. Pl.: Az óvatosabb úszók messzire elkerülték a hajóroncsot. ...................... ----------------Szerkezetes alany: az óvatosabb ............... úszók.

Szerkezetes állítmány: messzire elkerülték / elkerülték a hajóroncsot. --------------– 84 –


11/11/2010

7:08 PM

Page 85

Az alárendelő szószerkezetek

Az alárendelő szószerkezet tagjai között nyelvtani alá-, illetve fölérendeltségi viszony van. Három fajtáját különböztetjük meg: tárgyas, határozós, jelzős. Ritkán előfordul az alárendelt alanyos szószerkezet is, amelyre a hozzárendelő szószerkezetek részben láthattok két példát. . Az alárendelő szószerkezetben a mondatrészek egymástól függnek. Mondatelemzéskor a fölérendelt taggal kérdezünk az alárendeltre. Pl.: Az óvatosabb úszók messzire elkerülték a hajóroncsot. ..................... -----------------

ALÁRENDELŐ SZÓSZERKEZET

Melyik úszók? ...................... Az óvatosabb úszók. Mit kerültek el? A hajóroncsot kerülték el. ----------------Mennyire kerülték el? Messzire kerülték el.

A válasz rámutat az alárendelt tagra, amely bővíti az alaptagot. Az alárendelő szerkezeteket az alaptag fajtájáról nevezzük el:

Az óvatosabb ............... úszók. – jelzős alárendelő szerkezet A hajóroncsot kerülték el. – tárgyas alárendelő szerkezet --------------Messzire kerülték el. – határozós alárendelő szerkezet

A mellérendelő szószerkezetek

A mellérendelő szószerkezet esetében a mondatrészek között nincs aláés fölérendeltségi viszony, hanem egyenrangúak. A mellérendelő szószerkezet két tagja között tartalmi, logikai kapcsolat van. Azonos szinten állnak a mondat ágrajzában, és ugyanahhoz a fölöttük álló mondatrészhez kapcsolódnak. Öt fajtáját különböztetjük meg: 1. kapcsolatos A könyv és a papír előtte hevert. ( – ) 2. ellentétes Fehér, de foltos ......... ........ terítő díszelgett az asztalon. (↔) 3. választó Vaníliás ............ vagy csokis ......... fagylaltot kérsz? ( ~ ) 4. következtető Keserű, tehát rossz a barackmag. ( → ) – 85 –

MELLÉRENDELŐ SZÓSZERKEZET


11/11/2010

5. magyarázó

7:08 PM

Page 86

Könnyű, ............ ugyanis egyszerű ............. példát kaptam. ( ← )

A mellérendelő szószerkezetek mondatrészei között kötőszók állnak, amelyek meghatározzák a mellérendelés fajtáját.

SZÓSZERKEZETCSOPORTOK

Egy mondatban kettő vagy akár több főmondatrészek is szerepelhetnek. Tehát az alany és az állítmány is lehet halmozott, és állhatnak egymással mellérendelői viszonyban. Pl.: Péter és Gábor indultak a versenyen. A fiúk indultak és győztek a versenyen.

A szószerkezetek egymáshoz kapcsolódva szószerkezetcsoportokat alkotnak. Erre a korábbiakban már láthattatok példákat. veszélyes hajóroncsot. Az óvatosabb úszók messzire elkerülték a................. ...................... ---------------

óvatosabb úszók ............... messzire elkerülték

elkerülték a hajóroncsot ----------------veszélyes ............... hajóroncsot ---------------

úszók

elkerülték

óvatosabb messzire ................ SZÓSZERKEZETLÁNC

A szószerkezetcsoportok legfontosabb fajtái:

hajóroncsot --------------veszélyes ................

1. Szószerkezetlánc – akkor jön létre, ha az alárendelő szószerkezetek egymást bővítik. Azt mondjuk, hogy az egyes szószerkezetek hierarchikus viszonyban vannak egymással.

A távoli ........... trópusi őserdőkkel borított országokat szívesen látogatják a kutatók. ............ .......... ------------– 86 –


kutatók

11/11/2010

szívesen

7:08 PM

Page 87

látogatják

országokat ------------borított .............

őserdőkkel trópusi ...........

távoli ........... országokat látogatják (tárgyas alárendelő szószerkezet) ------------borított országokat (jelzős alárendelő szószerkezet) ............. ------------őserdőkkel ............. borított (határozós alárendelő szószerkezet) trópusi ........... őserdőkkel (jelzős alárendelő szószerkezet) távoli ........... trópusi (jelzős alárendelő szószerkezet) .........

2. Szószerkezetbokorról akkor van szó, amikor egy mondatban aláés mellérendelő szószerkezetek kapcsolódnak össze. A mondatban a mellérendelő szószerkezetek pedig egy közös alaptaghoz kapcsolódnak.

küldött A szomszéd város polgármestere átengedte a hídon az építkezésre ........... ........................... teherautókat és a........... nehéz gépeket. ----------------------polgármestere város .........

szomszéd .................

átengedte

hídon ---------------teherautókat ---------gépeket küldött ............

építkezésre

nehéz ..........

Álszószerkezetek (álszintagmák) is léteznek a magyar nyelvben, amelyek igekötős, névelős, névutós vagy segédigés szókapcsolatok. Ezek tényleg csak álszintagmák, mivel két szóból állnak ugyan, de mondattanilag együtt elemezzük őket. Pl.: A ház mögött rakták le ------------------a szerszámokat. – 87 –

SZÓSZERKEZETBOKOR


11/11/2010

7:08 PM

Page 88

FELADATOK

1. 2.

3.

Hogyan nevezzük azt a szószerkezetet, amely az alany és az állítmány mondattani kapcsolatát fejezi ki!

Állapítsd meg, hogy milyen szószerkezetben lesz az alábbi mondatban alanyként álló első, vastagon szedett szó! A nagymama sütötte kenyér még másnap is friss.

A) hozzárendelő C) alárendelő

B) mellérendelő D) semmilyen

Döntsd el, hogy az alábbi megállapítás melyik szószerkezettípusra vonatkozik!

Ez a szószerkezet akkor jön létre, amikor az alárendelő szószerkezetek egymást bővítik.

4. 5.

6.

A) álszószerkezet C) szószerkezetbokor

B) szószerkezetlánc D) szószerkezetcsoport

Fejezd ki egy szóval, hogy miként nevezzük a mondatrészekkel bővített alanyt, ill. állítmányt!

Nevezd meg a legpontosabban az alábbi mondatban vastagon szedett két mondatrészt! Az utóbbi években sok vad esik áldozatul a mértéktelen vadászatnak. Állapítsd meg, hogy melyik mondat illik az alábbi ágrajzhoz! A

Á

helyH miJ

miJ

T

miJ

helyH

A) A hegyi üdülőkben nyaralók kedves, figyelmes kiszolgálást vártak el a személyzettől. B) A szomszéd domboldalon a házak magas, csúcsos tetőt kaptak a felújítás során. C) A besztercei hegyekben a törésvonalak forró, érces vizet hoztak a felszínre. D) Az ereszes házak tetejére kemény, hegyes hófogót raktak sorba. – 88 –


11/11/2010

7:13 PM

Page 89

AZ ÖSSZETETT MONDAT Az alárendelő összetett mondatok

Az az, ez mutató névmás a rendszermondatban a kijelölő jelző szerepét tölti be, s csak az adott kommunikációs szituációban, szófajváltással veheti át a főnév szerepét. Pl.: Azt a blúzt kérem. → Azt kérem. Az egyszerű mondatok esetében névmást vagy határozószót két esetben használhatunk a mondatban. Vagy egy ott lévő, nem szóbeli kommunikációval is megmutatható dologról van szó, vagy a szövegösszefüggés megadja a névmás vagy a határozószó jelentését, tartalmát. Pl.: Ezt kérem. Arra ment. Oda tedd. Akkorra már minden befejeződött.

A NÉVMÁS SZEREPE AZ EGYSZERŰ MONDATBAN

Vannak olyan esetek, amikor a rámutatás vagy az egyértelmű utalás nem lehetséges, mivel nem főnév, hanem egy cselekvés az, amire az utalás vonatkozik. Pl.: Azzal a lánnyal találkoztam, akit tegnap ismertem meg. Arról a lányról beszélek, aki a 3. B-be jár. Azóta nem láttam, amióta elköltözött.

Amint a példák mutatják, ezekben az esetekben a névmás vagy a határozószó tartalmát egy másik mondattal kell pontosítani, azaz annak segítségével lehet kifejteni. Ezért használunk alárendelő összetett mondatot. Az alárendelő összetett mondat egyik tagmondatában valamely mondatrész szerepében egy távolra mutató névmás vagy határozószó áll. Ez a főmondat. A névmás vagy határozószó tartalmát fejti ki a mellékmondat. Pl.: Ott születtem, 2ahol a Vág a Dunába torkol.

1

1

Azzal a lánnyal találkoztam, 2akit tegnap ismertem meg.

A távolra mutató névmást vagy határozószót utalószónak nevezzük. A mondat szerkezetének ábrázolásakor a főmondat számát egy körbe írjuk. Az a tagmondat, amelyik kifejti a névmás vagy a határozószó tartalmát, a mellékmondat. Amilyen mondatrészi szerepben áll az utalószó, olyan alárendelésről beszélünk. A mellékmondat élén áll vagy kitehető egy kötőszó. A mellékmondat száma egy négyzetbe kerül: 1

2

– 89 –

AZ ALÁRENDELŐ ÖSSZETETT MONDAT

A FŐMONDAT ÉS A MELLÉKMONDAT

AZ UTALÓSZÓ

A KÖTŐSZÓ


A RENDSZERMONDAT ÉS A SZÖVEGMONDAT ELKÜLÖNÍTÉSE

11/11/2010

7:13 PM

Page 90


A rendszermondat és a szövegmondat elkülönítése az alárendelő összetett mondatok esetében is szükséges. Azokban a mondatokban, ahol a főmondatban az utalószó szerepében távolra mutató névmás áll, ma még az esetek többségében egyértelmű a szófajváltás ténye. Az, hogy a névmásokat főnévként használjuk. Pl.: Az a DVD kell, amelyik tegnap jelent meg. ..... Az kell, amelyik tegnap jelent meg.

Azt a képet nézte, amelyik a jobb oldali falon van a teremben. ...... --------Azt nézte, amelyik a jobb oldali falon van a teremben. ......

Ma már rendszermondatnak tekinthetők azok az alárendelések, amelyeknek főmondatában az utalószó szerepében határozószó áll. Az alárendelő összetett mondatokban használható (névmási eredetű) határozószavaink helyet (ott, oda, arra), időt (azóta, addig), számot (annyiszor), módot vagy állapotot (úgy), illetve fokot (annyira) határoznak meg. Esetenként a mellékmondat beékelődhet a főmondatba. Pl.: 1

A fiút, 2amikor először találkoztak, 1nem találta vonzónak.

A tagmondatok viszonyának ábrázolása: 1

Azzal a lánnyal találkoztam, 2aki a 3. B-be jár. 1

2 1

Aki a 3. B-be jár, azzal (a lánnyal) találkoztam. 2

1

1

A fiút, 2amikor először találkoztak, 1nem találta vonzónak. 1

2

Ha az alárendelő mondat mellékmondata nem rendelkezik sok bővítménnyel, egyszerű mondattá alakítható. A mellékmondat állítmánya – 90 –


11/11/2010

7:13 PM

Page 91

a főmondat utalószavának mondattani szerepébe kerül, főnévvé vagy igenévvé képezve. Pl.: Arról a lányról beszélek, aki a 3. B-be jár. .......... A 3. B-be ........ járó lányról beszélek. Azzal ..........a lánnyal találkoztam, akit tegnap ismertem meg. A tegnap megismert .................lánnyal találkoztam. Azóta nem láttam, amióta elköltözött.

Az elköltözése óta nem láttam.

Az alárendelő összetett mondat elemzésének menete

1. döntés: Melyik a főmondat? Amelyik tagmondatban van vagy kitehető egy távolra mutató névmás vagy határozószó, az a főmondat. Amelyik élén áll vagy kitehető egy kötőszó, az a mellékmondat. 2. döntés: Milyen mondatrész szerepében áll az utalószó, vagyis a távolra mutató névmás vagy határozószó: alany? állítmány? tárgy? határozó? jelző?

3. döntés: Ha határozói vagy jelzői szerepben áll, ennek melyik fajtáját képviseli?

4. lépés: Ágrajz készítése: a főmondat jele mindig a kör, a mellékmondat jele mindig a négyszög, bennük a tagmondatok sorrendjének megfelelő szám szerepel. Pl.: 1 Akkor találkoztam vele, 2amikor a boltba mentem.

1. A főmondat az első tagmondat. (Ebben található a távolra mutató határozószó.) 2. Mivel az utalószó szerepében határozószó áll, az alárendelés határozói lesz. 3. Mivel a határozószó mikor? kérdésre válaszolva az időhatározó szerepében áll, és ennek tartalmát fejti ki a mellékmondat, az alárendelés időhatározói lesz. 5. Ábrázolása: 1

2

Hi

– 91 –

AZ UTALÓSZÓ SZEREPE ÉS FORMÁJA


11/11/2010

7:13 PM

Page 92

A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok

A FELTÉTELES SAJÁTOS JELENTÉSTARTALOM

A MEGENGEDŐ SAJÁTOS JELENTÉSTARTALOM

A HASONLÍTÓ SAJÁTOS JELENTÉSTARTALOM

A KÖVETKEZMÉNYES SAJÁTOS JELENTÉSTARTALOM

Vannak olyan esetek, amikor a mellékmondatok – azon túl, hogy a főmondat valamely mondatrészét kifejtik – egyfajta sajátos jelentéstartalommal is rendelkeznek. Ez négyféle lehet: feltételes, megengedő, hasonlító és következményes. Az elnevezések mutatják, hogy itt a grammatikai kapcsolatra szemantikai (jelentésbeli) többlet épül rá. 1. A feltételes mellékmondatban olyan körülmény, feltétel fogalmazódik meg, amelynek bekövetkezésétől függ a főmondatban megfogalmazott esemény érvényre jutása. Pl.: 1 Akkor nem mehetsz moziba, 2ha egyest kapsz.

Ebben a mondatban a főmondat időhatározóját fejti ki a mellékmondat (Majd akkor nem mehetsz moziba, amikor egyest kapsz). Ez az időpont azonban feltételhez van kötve, ezért feltételes kötőszót használunk: ha, hogyha.

2. A megengedő sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok lényegében olyan körülményeket, feltételeket foglalnak magukban, amelyek ellentétben állnak a főmondat tartalmából következő várható cselekvéssel. Ennek ellenére megengedik, illetve nem akadályozzák meg. Tipikus kötőszavai: bár, ámbár, noha, jóllehet. Pl.: 1

Nem bánom, 2ha hazudsz is.

3. A hasonlító sajátos jelentéstartalom elég gyakori. Amint azt az elnevezés is mutatja, a hasonlító mellékmondat úgy fejti ki a főmondat tartalmát, hogy közben valamihez hasonlítja. Kötőszava a mint. Pl.: 1

Olyanok voltunk, 2mint két testvér.

A hasonlító sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok gyakran igen hiányos szerkezetűek.

4. A következményes sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok csak logikai úton ismerhetők fel, mivel tipikus kötőszavuk nincs. A hogy kapcsolja őket a főmondathoz, amely lehet nem következményes sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok kötőszava is. A következményes mellékmondat a főmondatban megnevezett minőségnek, mennyiségnek vagy a cselekvés/állapot fokának a következményét fejti ki. Pl.: 1 Annyira szeretem, 2hogy az már fáj. 1 Annyi kenyér van, 2hogy elég lesz holnapra is. – 92 –


11/11/2010

7:16 PM

Page 93

A jelzői alárendelő összetett mondatok A minőségjelzői alárendelő összetett mondat

A minőségjelzői mellékmondat a főmondat valamely főnévvel kifejezett mondatrészének minőségjelzőjét fejti ki. Két típusa van. A minősítő és a kijelölő jelzői alárendelés. A kijelölő jelző egyetlen egyedre szűkíti le a jelzett szó jelentését. Minősítő jelzői alárendelés

MINŐSÉGJELZŐI MELLÉKMONDAT

Kijelölő jelzői alárendelés

Olyan problémákat akar egyedül megoldani, Az .... a döntése nyugtalanít, ......... ---------------amelyet tegnap hozott. amelyek több embert érintenek. Akkora autót vett, hogy nem fér ........... ------be a garázsba.

Azzal a fiúval láttam, akit ......... te mutattál be nekünk. Azt aktát láttam a kezében, ..... az --------amelyiket te keresel.

A minőségjelzői alárendelő összetett mondatok igeneves szerkezet segítségével egyszerű mondattá alakíthatók. Pl.: Olyan problémát akar egyedül megoldani, amelyik több embert érint. → Több embert érintő problémát akar egyedül megoldani. Azt a csomagot bontotta fel, amelyik tegnap érkezett. A tegnap érkezett csomagot bontotta fel. A mennyiségjelzői alárendelő összetett mondat

A mennyiségjelzői mellékmondat a főmondat valamely névszóval kifejezett mondatrészének mennyiségjelzőjét fejti ki. Utalószava az annyi számnévi névmás. Kötőszava leggyakrabban számnévi vonatkozó névmás. Pl.: Annyi könyvet vett ebben a hónapban, amennyit más egy év alatt sem vesz. ........ --------.........

MENNYISÉGJELZŐI MELLÉKMONDAT

A birtokos jelzői mellékmondat a kijelölő jelzői alárendelő mondatokból alakul. A névmás – alkalmi szófajváltással – átveszi a jelzett szónak a szerepét, így a főmondatban közvetlenül a birtokszóhoz kapcso-

BIRTOKOS JELZŐI MELLÉKMONDAT

A birtokos jelzői alárendelő összetett mondat

– 93 –


11/11/2010

7:16 PM

Page 94

lódik. Tartalmát a mellékmondat fejti ki. Utalószava az annak (a), olyannak (a), annyinak (a). Pl.: Annak bia............ fiúnak az autójával voltunk, akit te nem szeretsz. ................. Annak az autójával voltunk, akit te nem szeretsz. bi............ mi

Olyan ........... biembernek ................. a szavára adj, akiben bízol. biOlyannak ................ a szavára adj, akiben bízol. mi

A birtokos jelzői alárendelő összetett mondatok hiányos szerkezetek. A kommunikációs szituáció teszi lehetővé használatukat, tehát szövegmondatok. ÉRTELMEZŐI MELLÉKMONDAT

Az értelmező jelzői alárendelő összetett mondat

Az értelmezői mellékmondat a főmondat valamely névszóval kifejezett mondatrészének értelmező jelzőjét fejti ki. Utalószava a jelzett szó után álló, azzal esetben és számban egyeztetett főnévi, melléknévi vagy számnévi névmás. Kötőszava rendszerint vonatkozó névmás. Pl.: Add ide a könyvet, azt, amelyik az asztalon van. Adj a szavára az embereknek, az olyanoknak, akikben bízol. Vegyél könyvet, annyit, hogy hónapokig legyen mit olvasnod.

Az értelmező jelzői alárendelő mondatok főmondata tulajdonképpen igen hiányos mondat. Pl.:

Add ide a könyvet, azt a könyvet add ide, amelyik az asztalon van. Éppen ezért előtte is és utána is vesszőt használunk.

FELADATOK

1.

Elemezd a következő mondatok főmondatát! Állapítsd meg az alárendelés fajtáját! a) Olyan fiataloknak a társaságát keresd, akiktől jót tanulhatsz! b) Olyanoknak a társaságát keresd, akiktől jót tanulhatsz. c) Olyan emberekkel barátkozik, akiktől csak jót tanulhat d) Azokat az embereket tiszteli, akiktől csak jót tanulhat. e) Annyin hármasom van, hogy már nem fér a naplóba. f) Társaságot keres, olyat, amelyikben jól érzi magát. g) Akkora szél fújt, hogy fákat csavart ki. – 94 –


11/11/2010

7:16 PM

Page 95

Ha szereted a kihívásokat... 1. Alakítsd egyszerű mondattá a következő minőségjelzői alárendelő öszszetett mondatokat! a) Azok a gyerekek kiabálnak, akik már órák óta az udvaron rohangálnak. b) Azt a szoknyámat öntöttem le kólával, amelyiket tegnap vettem. c) Azt a kabátot kérem, amelyik a kirakatban van. 2. Keress az általad tanult idegen nyelv(ek)ben példát arra, hogy az alárendelő összetett mondatok igeneves szerkezettel egyszerű mondattá alakíthatók! Hasonlítsd össze a magyar és az idegen nyelv igeneves szerkezetét! Állapítsd meg a hasonlóságot vagy az eltérést!

Az alanyi alárendelő összetett mondat

A rendszermondatban az alanyt nem lehet kifejteni – éppen ezért minden alanyi alárendelés szövegmondat. A főmondatban az alany előtt álló főnévi, melléknévi vagy számnévi távolra mutató névmás szófajváltással átveszi az alany szerepét. Ennek, az így alanyi szerepbe jutó névmásnak, ami egyben az utalószó szerepét is betölti, a tartalmát fejti ki a mellékmondat. A mellékmondat élén kötőszó áll, vagy hiánya esetén kitehető. A szófajváltás azokra az esetekre is igaz, amikor ma már annak ténye nem szembetűnő.

Típusai: a) Az alany szerepét az az, azok, azé főnévi mutató névmás veszi át. A kötőszó szerepében a mellékmondatban vagy vonatkozó névmás, vagy a hogy kötőszó szerepel. Pl.: Rendszermondat

Szövegmondat

Azok a lányok varrták, akik ........ szakkörbe jártak.

Azok varrták, akik szakkörbe

Az a fiú hiányzik, aki tegnap .... megsérült.

Az .... a tény/dolog izgat, hogy ötöst kaptam.

Az hiányzik, aki tegnap megsérült. jártak.

Az izgat, hogy ötöst kaptam.

Azé ...... a festőé kell, akinek a kiállításán Azé kell, akinek a kiállításán voltunk. (Már ez sem rendszermondat.) voltunk. – 95 –

ALANYI ALÁRENDELÉS

UTALÓSZÓI


AZ UTALÓSZÓ: OLYAN

11/11/2010

7:20 PM

Page 96

Az utalószó és a hogy kötőszó szövegmondatokban elmaradhat a mondatból. Pl.: Hozta, aki hozta. Mindegy, sikerül-e.

b) Az alany szerepét az olyan, olyanok, akkora melléknévi névmás veszi át. Pl.: Rendszermondat

Olyan ........ ember kell, aki ért a számítógéphez.

Szövegmondat

Olyan kell, aki ért a számítógéphez.

Olyan .......... lányok kellenek, akik vállalják Olyanok kellenek, akik vállalják a szereplést. a szereplést. Akkora ............ dinnye kell, hogy mindenkinek jusson. AZ UTALÓSZÓ: ANNYI

Akkora kell, hogy mindenkinek jusson.

c) Az alany szerepét az annyi számnévi mutató névmás veszi át. Pl.:

Rendszermondat

Annyi ......... búza termett, hogy olcsó lesz a kenyér.

Annyi .......... munkám van, amennyi még soha nem volt.

Szövegmondat

Annyi termett, hogy olcsó lesz a kenyér.

Annyim van, amennyi még soha nem volt.

Az állítmányi alárendelő összetett mondat

AZ ÁLLÍTMÁNYI ALÁRENDELÉS

AZ UTALÓSZÓK

Az állítmányi alárendelő összetett mondatok esetében a névszói-igei állítmány névszói részét fejtjük ki. A távolra mutató névmás szófajváltással, jelzői szerepből kerül a szövegmondatban az állítmány szerepébe. Pl.: Rendszermondat

Nem ...... azé az emberé a dicsőség, aki megérdemelte.

Szövegmondat

Nem azé a dicsőség, aki megérdemelte.

Olyan ember vagyok, aki .......... megmondja az igazságot.

Olyan vagyok, aki megmondja

akinek hinni lehet.

hinni lehet.

Ő soha nem volt ... az az ember,

az igazságot.

Ő soha nem volt az, akinek – 96 –


11/11/2010

7:20 PM

Page 97

Az alanyi és az állítmányi alárendelő összetett mondat elkülönítése

Az alany és az állítmány elkülönítésére az azonosítást tartalmazó egyszerű mondatoknál leírt szabályok az alárendelő összetett mondatok esetében is érvényesek. a) Ha a főmondatban egy névmás és egy határozott névelős főnév szerepel, a mondat állítmányi alárendelés, mivel az eredet- vagy eredményhatározóvá alakítás ezt bizonyítja. Pl.:

ÁLLÍTMÁNYI ALÁRENDELÉS

„A zárdában a folyosó az, ami a világban az utca.”

(Szabó Magda)

A zárdában a folyosó azzá vált, amivé a világban az utca.

b) Ha a főmondatban egy névmás és egy névelő nélküli főnév áll, az alárendelés alanyi alárendelés. Pl.: Az jó ember, aki segít.

Az vált jó emberré, aki segít. Abból lett jó ember, aki segít. FELADATOK

1.

2.

Elemezd a következő mondatok főmondatát! Állapítsd meg az alárendelés fajtáját! a) Az a lány keresett, aki tegnap is hívott. b) Az keresett, aki tegnap is hívott. c) Olyan blúz kell nekem is, amilyen Panninak van. d) Olyan kell nekem is, amilyen Panninak van. e) Annyi dolgom van, mint még soha. f) Annyi van, mint még soha. g) Az a tény tagadhatatlan, hogy nem tanultam mára. h) Az tagadhatatlan, hogy nem tanultam mára. i) Akkora balhé volt, mint még soha. j) Akkora volt, mint még soha.

Alakítsd át a következő jelzői alárendelő összetett mondatokat alanyi alárendeléssé! a) Az a színész a kedvencem, aki a Trójában Hektort játssza. b) Szerintem az a versenyző a legügyesebb, aki a kettes sorszámot viseli. c) Olyan bizonyíték kell, ami cáfolhatatlan. d) Annyi esze van neki, mint (amennyi) senki másnak (nincs). – 97 –

ALANYI ALÁRENDELÉS


3.

4.

11/11/2010

7:20 PM

Page 98

Alakítsd át a következő jelzői alárendelő összetett mondatokat állítmányi alárendeléssé!

a) Ez a könyv azé az íróé, aki ott áll. b) Károly nem olyan fiú, mint amilyennek te gondolod. c) Ez nem annyi pénz, mint amennyire számítottam. d) Ez nem az a füzet, amelyikbe a házi feladatot írtam.

A 2. és 3. feladat mintájára írjatok jelzői alárendelő összetett mondatokat, majd alakítsátok át őket alanyi vagy állítmányi alárendelő összetett mondatokká!

A tárgyi alárendelő összetett mondat

TÁRGYI ALÁRENDELÉS

UTALÓSZÓK

A tárgyi alárendelő összetett mondatok tulajdonképpen szövegmondatok, amelyekben a tárgy minőségjelzője átvette az utána álló főnév szerepét. A mellékmondatra a tárgynál megtanult kérdőszavakkal kérdezünk. Az utalószó és a kötőszó elmaradhat a mondatból. Az utalószó azért maradhat el, mert a főmondat igéjének határozott ragozása utal rá. A idézet mindig tárgyi mellékmondat. Pl.: Azt tudom, hogy találkoztak. Tudom, hogy találkoztak. Tudom, találkoztak. Utalószó azt olyat annyit

Azt lányt várta, akit szeret. ..... a-------Azt .... várta, akit szeret.

Olyan szeretne, aki kényezteti. .......... barátot -------Olyat szeretne, aki kényezteti. ------Annyi pénzt szeretne, amennyiből vehetne egy házat. .......... -----Annyit szeretne, amennyiből vehetne egy házat. --------

Az utalószó és a kötőszó elmaradhat a mondatból. Az utalószó azért maradhat el, mert a főmondat igéjének tárgyas ragozása utal rá. Pl.: Azt tudom, hogy találkoztak. Tudom, hogy találkoztak. Tu-dom, találkoztak.

– 98 –


11/11/2010

7:20 PM

Page 99

A határozói alárendelő összetett mondat

A hely- és időhatározói alárendelő összetett mondat

A helyhatározói alárendelő összetett mondatok főmondatában a helyhatározó szerepében egy távolra mutató határozószó áll, ennek jelentését fejti ki a mellékmondat, amelynek élén vonatkozó határozószó áll. Pl.: Az utalószó határozószó

oda

Oda ment, ahol vártak rá.

onnan

Onnan jött, ahol korábban te is éltél.

ott

HELYHATÁROZÓI ALÁRENDELÉS

AZ UTALÓSZÓK

Ott várok rád, ahol mindig szoktam.

Az utalószó határozóragos mutató névmás

abból abban abba

Abból ......... a szobából jött ki , amelyikben Kati lakik. Abból jött ki, amelyikben Kati lakik.

Abban .......... a fiókban keresd, amelyikbe tetted. Abban keresd, amelyikbe tetted.

Abba a fiókba tette vissza, amelyikből kivette. ......... Abba tette vissza, amelyikből kivette.

Az időhatározói mellékmondat a főmondat igei állítmányához vagy más, igenévvel kifejezett mondatrészéhez kapcsolódó, határozószóval kifejezett időhatározót fejti ki. Utalószó azóta

Azóta bízik bennem, amióta te beszéltél vele.

addig

Addig várj, amíg meg nem érkezik.

akkor, azalatt

Azalatt beszélgettünk, amíg te moziban voltál.

– 99 –

AZ IDŐHATAROZÓI ALÁRENDELES AZ UTALÓSZÓK


11/11/2010

7:20 PM

Page 100

Ha a két tagmondat alanya azonos, (bizonyos feltételek mellett) határozói igeneves szerkezettel egyszerű mondattá alakíthatjuk az alárendelő összetett mondatot. Pl.: Akkor ugrottam be hozzá, amikor a moziba mentem. → A moziba menvén ugrottam be hozzá. Ezt a tervet azalatt gondoltam ki, amíg a városban sétálgattam. →A városban sétálgatván gondoltam ki ezt a tervet.

SZÁMHATÁROZÓI ALÁRENDELES

ÁLLAPOTHATÁROZÓI ALÁRENDELÉS

A számhatározói alárendelő összetett mondat

A számhatározói mellékmondat leggyakrabban a főmondat igei állítmányához, ritkábban más, igenévvel kifejezett mondatrészéhez kapcsolódó számhatározót fejti ki. Utalószava az annyiszor. Kötőszava rendszerint a -szor ragos számnévi vonatkozó névmás: ahányszor vagy a valahányszor határozatlan névmás. Az utóbbi esetben általában a mellékmondat áll elöl, és a főmondatban nem tehető ki utalószó. Pl.: Valahányszor hozzám szólt, elpirultam. Az állapot- és módhatározói alárendelő összetett mondat

Az állapothatározói mellékmondat a főmondat alanyában vagy tárgyában megnevezett dolog vagy személy állapotát határozza meg. Utalószó úgy

anélkül

MÓDHATÁROZÓI ALÁRENDELÉS

Úgy ment el, hogy átöltözött.

Anélkül ment el, hogy átöltözött volna.

Az állapothatározói alárendelésnél a felismerésben gyakran az egyszerű mondattá való alakítás is segíthet: Úgy szeretem a gyümölcslevest, ha tejszínnel készítik. → Tejszínnel készítve/tejszínesen szeretem a gyümölcslevest.

A módhatározói mellékmondatok a főmondatban a módhatározó szerepében álló, rendszerint az igei állítmányhoz, esetleg más, igenévvel kifejezett mondatrészhez kapcsolódó utalószó tartalmát fejti ki. Utalószó úgy

anélkül

Úgy ment el, hogy nem is köszönt.

Anélkül ment el, hogy köszönt volna. – 100 –


11/11/2010

7:20 PM

Page 101

A módhatározói mellékmondatok gyakran a főmondat cselekvésének módját egy másik cselekvés módjához hasonlítják, vagyis hasonlító sajátos jelentéstartalmúak. Pl.: Úgy megy, mint aki karót nyelt. Az eszköz- és társhatározói alárendelő osszetett mondat

Az eszközhatározói mellékmondatok rendszerint a főmondatban az igei állítmányához, ritkábban más, igenévvel kifejezett mondatrészéhez kapcsolódó utalószót fejtik ki. Ezek eredetileg alkalmi szófajváltással kerültek a főnév szerepébe, tehát az eszközhatározói alárendelés szövegmondat. Utalószó azzal olyannal az által

ESZKÖZHATÁROZÓI ALÁRENDELÉS

Azzal a-tv-t, akit te ......... a szerelővel csináltattam meg -------ajánlottál. Azzal csináltattam meg a tv-t, akit te ajánlottál. -------

Olyan .......... ceruzával írt, amelyiknek tompa volt a hegye. Olyannal írt, amelyiknek tompa volt a hegye.

Az által az ember által üzent, aki az előbb érkezett. ............. Az által üzent, aki az előbb érkezett.

A társhatározói mellékmondat rendszerint a főmondatban az igei állítmányhoz, ritkábban más, igenévvel kifejezett mondatrészhez kapcsolódó utalószót fejti ki. Az utalószók alkalmi szófajváltással kerülnek a társhatározó szerepébe, tehát a társhatározói alárendelő mondat sem rendszermondat. Utalószó

Azzal a fiúval ne menj vacsorázni, aki a múltkor botrányt ......... okozott az étteremben. azzal Azzal ne menj vacsorázni, aki a múltkor botrányt okozott az étteremben.

Olyan lánnyal ne menj szórakozni, aki nagyon kihívóan viselkedik. olyan- ......... Olyannal ne menj szórakozni, aki nagyon kihívóan viselkedik. nal Annyi lánnyal járt már, amennyivel egyetlen fiú sem. a n y - ......... nyival Annyival járt már, amennyivel egyetlen fiú sem. – 101 –

TÁRSHATÁROZÓI ALÁRENDELÉS


11/11/2010

7:20 PM

Page 102

Az eredet- és eredményhatározói alárendelő összetett mondat

EREDETHATÁROZÓI ALÁRENDELÉS

Az eredethatározói mellékmondat a főmondatban az igei állítmányhoz (ritkábban más, igenévvel megnevezett mondatrészhez) kapcsolódó, az eredethatározó szerepében álló utalószót fejti ki, amely szófajváltással veszi át az eredethatározó szerepét: Utalószó

Abból a városból származik, ahol Jókai született. .......... Abból származik, ahol Jókai született.

abból

Attól ezt, aki a középiskolában tanított. ........ a tanártól tanultam --Attól tanultam --ezt, aki a középiskolában tanított.

attól

.......... forrásból ered a hír, amelyet nem nevezhetek meg. olyantól/ Olyan olyanból Olyanból ered a hír, amelyet nem nevezhetek meg. EREDMÉNYHATÁROZÓI ALÁRENDELÉS

Az eredményhatározói alárendelő összetett mondat főmondatában lévő utalószó is szófajváltással kerül határozói szerepbe. Pl.. Utalószó azzá

olyanná olyanra/ akkorára

OKHATÁROZÓI ALÁRENDELÉS

Azzá az emberré vált, akivé válni akart. ........ Azzá vált, akivé válni akart.

Olyan emberré vált, amilyen emberré nem kellett volna (válnia). .......... Olyanná vált, amilyenné nem kellett volna.

Olyan/akkora ...................... nagyra nőtt, mint amilyen (nagyra nőtt) az apja. Olyanra/akkorára nőtt, mint az apja.

Az ok- és célhatározói alárendelő összetett mondat

Az okhatározói mellékmondat a főmondat állítmányához, esetleg más, igenévvel kifejezett mondatrészéhez kapcsolódó utalószó tartalmát fejti ki.Az okhatározói alárendelő mondatok mellékmondatában az ige kijelentő módban áll. Utalószó azért

amiatt

okAzért

haragudott meg rám, mert hazudtam.

Amiatt nem kell haragudnod, hogy ezt mondta. – 102 –


11/11/2010

7:20 PM

Page 103

A célhatározói mellékmondat rendszerint a főmondat állítmányához, esetleg más, igenévvel kifejezett mondatrészhez kapcsolódó célhatározót fejti ki. A célhatározói alárendelő mondatok mellékmondatában az ige felszólító módban áll. Pl.: Utalószó

CÉLHATÁROZOI ALÁRENDELÉS

Azért tanul, hogy tudjon.

azért

Arra biztatott, hogy induljak el a tanulmányi versenyen.

arra

A fok- és mértékhatározói alárendelő összetett mondat

A fok- és mértékhatározói mellékmondat a főmondat állítmányához vagy más, melléknévvel, számnévvel vagy igenévvel kifejezett mondatrészéhez kapcsolódó fok- és mértékhatározó szerepében álló utalószó tartalmát fejti ki. A mellékmondat gyakran sajátos jelentéstartalmú, következményes vagy hasonlító. Utalószó

FOK- ÉS MÉRTÉKHATÁROZÓI ALÁRENDELÉS

Annyira feldühített, hogy kiabálni kezdtem.

annyira

Annyira feldühített, mint (amennyire) még senki (sem dühített fel).

úgy (annyira) Úgy (annyira) feldühített, hogy kiabálni kezdtem. oly(annyira) olyan

Oly (annyira) szemtelen, hogy már nem lehet elviselni.

Az állandó határozói alárendelő összetett mondat

Az állandó határozói mellékmondat a főmondatban szereplő vonzatos melléknévhez, igéhez vagy igenévhez kapcsolódó, a vonzat ragját viselő utalószót fejti ki. Az utalószó távolra mutató névmás, amely szófajváltással kerül az állandó határozó szerepébe. Utalószó

Jelzői alárendelő összetett mondat Ahhoz a fiúhoz vonzódott,aki nem

.........

viszonozta érzéseit.

Állandó határozói alárendelő összetett mondat Ahhoz vonzódott, aki nem viszonozta

érzéseit. – 103 –

ÁLLANDÓ HATÁROZÓI ALÁRENDELÉS


11/11/2010

7:20 PM

Page 104

Azzal a lehetőséggel nem számolt, hogy Azzal nem számolt, hogy ez is ........ megtörténhet. ez megtörténhet. Olyan ......... lányba szerelmes, aki ezt a szeretetet nem érdemli meg.

Olyanba szerelmes, aki ezt nem érdemli meg.

A részeshatározói alárendelő összetett mondat

RÉSZESHATÁROZÓI ALÁRENDELÉS

A részeshatározói mellékmondat leginkább a főmondat igei vagy más, igenévvel kifejezett mondatrészéhez kapcsolódó, a részeshatározó szerepében álló utalószó tartalmát fejti ki. Utalószava a szófajváltással főnévi szerepbe kerülő annak, azoknak, olyannak stb. mutató névmás. Kötőszava általában vonatkozó névmás. Pl.: Annak a lánynak is kérek tortát, aki betegen fekszik. ........... ------Annak is kérek tortát, aki betegen fekszik. ------A hasonlító határozói alárendelő összetett mondat

HASONLÍTÓ HATÁROZÓI ALÁRENDELÉS

A hasonlító határozói mellékmondat a főmondat valamely középfokú melléknévvel, számnévvel vagy határozószóval kifejezett mondatrészéhez kapcsolódó, a hasonlító határozó szerepében álló utalószó tartalmát fejti ki. Utalószava az annál, azoknál, amely azonban rendszerint elmarad, kötőszava a mint, minthogy, semhogy, semmint, mintsem, hogy stb. Pl.: Laci okosabb annál, hogy ilyet csináljon. A hasonlító mellékmondatok a szövegben gyakran hiányos szerkezetűek, hiányzik belőlük a vonatkozó névmás. Pl.: „Legyen minden magyar utód Különb ember, mint apja volt” (Vörösmarty Mihály: Jóslat)

FELADATOK

1.

Elemezd a következő mondatok főmondatát, és állapítsd meg az alárendelés fajtáját! a) „Ahol éppen nem vagy, mindig hiányzol onnan...” (Bihari Sándor: Itt téged írnak a betűk)

– 104 –


11/11/2010

b) „És irigyelni kezdtem azokat, Akik lelkesen is normálisak tudtak maradni.”

7:20 PM

Page 105

(Szabó Lőrinc: Szétfúj a szél)

c) „Mindenütt ott vagy, ahol valaha Tudtalak, láttalak, szerettelek...”

(Szabó Lőrinc: Mindenütt ott vagy)

2.

d) „... és most könnyezve hallgatom, a száraz ágak hogy zörögnek.”

(József Attila: Talán eltűnök hirtelen)

Elemezd a következő mondatok főmondatát, és állapítsd meg az alárendelés fajtáját! a) „Ha vétkes nem vagyok, mi joggal Dorgál ön engemet? (Petőfi Sándor: Az apostol)

b) Azokkal voltam síelni, akikkel tavaly is voltam. c) „Mintha kő ütött volna homlokon, úgy ébredtem...”

3.

4.

(Szabó Lőrinc: A borzasztó szégyen)

d) Azzal daraboltam fel a húst, amelyiket megéleztél.

Elemezd a következő mondatok főmondatát, és állapítsd meg az alárendelés fajtáját!

a) Azért szidott össze, mert rossz jegyet kaptam. b) Azért tanulok, hogy jó jegyet kapjak. c) Attól származik a hír, aki saját szemével látta. d) Azzá vált, akivé válni akart. e) Azért nem látod, mert eltakarja egy fa. f) Azért nézd meg, hogy tanulj belőle. g) Abból készítettem, amelyiket tőled kaptam. h) Azért edz ilyen keményen, hogy kimehessen az olimpiára.

Elemezd a következő mondatok főmondatát, és állapítsd meg az alárendelés fajtáját! a) Abban reménykedem, hogy nagyon jó nyaram lesz. b) Annyira várom a nyarat, hogy azt el sem lehet mondani. c) Annak pihenni kell, aki sokat tanult. d) Annál többet tudok, minél többet tanulok. e) Nem arra büszke, amire büszkének kellene lennie. f) Hisz abban, hogy jobb lesz a jövő. g) Annak hisz csak, akiben még sohasem csalódott. – 105 –


11/11/2010

7:20 PM

Page 106

Összefoglaló feladatok ☺☺ 1.☺

a) Írjatok olyan minőségjelzői alárendelő összetett mondatokat, amelyekben az az, azt, azokkal, azokról, azoktól, abból és az ahhoz áll az utalószó szerepében! b) Alakítsátok át őket szófajváltással szövegmondatokká! Állapítsátok meg az alárendelés fajtáját!

2. ☺☺ 3.

a) Írjatok olyan hely-, idő-, mód-, állapot- és fokhatározói alárendelő öszszetett mondatokat, amelyeknek az utalószava határozószó! b) Készítsétek el a mondatok ágrajzát!

Állapítsd meg, hogy az úgy a főmondatban milyen mondatrész szerepét tölti be! a) „Ma már nem fáj úgy, hogy sok vágy semmivé lett.” (Tóth Árpád: Köszöntő)

b) „úgy megyek most haza a hangverseny után mintha agyamban rakott volna fészket egy egész liget csalogány.”

(Szabó Lőrinc: Hangverseny után)

c) „semmi sincs úgy, ahogy ma látszik.”

(Szabó Lőrinc: Úgy látszik)

d) „S ahogy a kör visszatér önmagába, ugy térek vissza önmagamhoz én.”

(Benjámin László: Három kétely kapujában)

e) „Ugy szivére beszélt a királynak, Hogy elméje javuláson forgott.”

(Petőfi Sándor: Kun László krónikája)

– 106 –

6-nyelv3-107-120j:Elrendezés 1

11/11/2010

7:24 PM

Page 107

A mellérendelő összetett mondat

A mellérendelő összetett mondatok tagmondatai között nincs grammatikai kapcsolat, csupán a tartalom és a logikai kapcsolat fűzi őket össze.

A mellérendelő összetett mondatok közül a legegyszerűbb összefüggés a kapcsolatos viszonyban lévő tagmondatok tartalma között van. Az első tagmondat gondolatát a második újabb gondolattal fűzi tovább vagy kiegészíti azt. Általában a tagmondatok tartalma között időbeli vagy térbeli összefüggés van. A leggyakrabban használt kötőszókra találsz példát a következő mondatokban:

KAPCSOLATOS MELLÉRENDELÉS

a) Megtanultam a nyelvtant, és most a teszteken gondolkozom. b) Megtanultam a nyelvtant, meg a teszteket is megoldottam. c) Megtanultam a nyelvtant, aztán a teszteket is megoldottam. d) Megtanultam a nyelvtant, a teszteket pedig estére hagytam. e) Megtanultam a nyelvtant, és a teszteket is megoldottam. f) Nemcsak megtanultam a nyelvtant, hanem a teszteket is megoldottam. g) A nyelvtant is megtanultam, és a teszteket is megoldottam. h) Sem nyelvtant nem tanultam, sem a teszteket nem oldottam meg. i) Hol a szobában tanulok, hol a teraszon. j) Megtanultam a nyelvtant, sőt a tesztlapokat is megoldottam.

Ábrázolása:

A d) mondatban a pedig kötőszó nem a második tagmondat élén áll. Ha ott használjuk, már ellentétes mellérendelést szerkesztünk, ahol a tagmondatok tartalma között valamiféle ellentét fejeződik ki: a) Megtanultam a nyelvtant, pedig holnap nem is kell iskolába menni. b) Megtanultam a nyelvtant, mégis rosszul feleltem. c) Nem a nyelvtant tanultam meg, hanem az irodalmat. d) Meg akartam tanulni a nyelvtant, ám/de elhagytam a könyvemet. e) A nyelvtant megtanultam, viszont a házi feladatot elfelejtettem megírni.

A c) mondat arról tanúskodik, hogy amennyiben a mellérendelő tagmondatok állítmányai megegyeznek, szövegmondatokban az egyikből töröljük, tehát nem használjuk kétszer ugyanazt a szót. – 107 –

ELLENTÉTES MELLÉRENDELES


11/11/2010

7:24 PM

Page 108

Ábrázolása:

VÁLASZTÓ MELLÉRENDELÉS

A választó mellérendelés tagmondatai különféle lehetőségeket tartalmaznak, s ezek közül kell vagy lehet választani. Pl.:

a) Vagy a nyelvtant tanulom ma meg, vagy a történelmet (tanulom meg). b) Akár a nyelvtant tanulom, akár a történelmet, előbbre leszek.

A b) mondatnál láthatod, hogy amennyiben a kötőszó az akár – akár, mindig szükséges egy harmadik tagmondat is.

Ábrázolása:

KÖVETKEZTETŐ MELLÉRENDELÉS

A következtető utótagú mondatokban az első tagmondat tartalmából következik a második tagmondat tartalma. Az első tagmondat tehát az okot, a második pedig az okozatot tartalmazza. Pl.: a) Holnap dolgozatot írunk, tehát ma nem mehetek moziba. b) Holnap dolgozatot írunk, így/ezért ma nem mehetek moziba. c) Holnap dolgozatot írunk, ennélfogva/következésképpen ma nem mehetek moziba.

Ábrázolása:

MAGYARÁZÓ MELLÉRENDELÉS

A magyarázó mellérendelések esetében az első tagmondat tartalmát magyarázza meg a második, vagyis az első tagmondat tartalmazza az okozatot, a második pedig az okot. Pl.: a) Ma nem mehetek moziba, mivel holnap dolgozatot írunk. b) Ma nem mehetek moziba, ugyanis holnap dolgozatot írunk c) Ma nem mehetek moziba, hiszen holnap dolgozatot írunk. d) Ma elmehetek moziba, úgyse tudom már megtanulni az anyagot. e) Ma nem nézek televíziót, illetve csak a híradóba lesek bele. – 108 –


11/11/2010

7:24 PM

Page 109

Ábrázolása:

A mellérendelő összetett mondatokat szerkeszthetjük kötőszó nélkül is. Ebben az esetben logikai alapon a helyes kötőszót kitehetjük, ami segít a mellérendelés típusának felismerésében. Pl.: „A szerelemmel leszámolok, Az élettel elszámolok.” (József Attila: Útrakészség)

A hiányzó kötőszó az és, tehát mellérendelő kapcsolatos viszony van a két tagmondat között. FELADATOK

1.

Elemezd a következő összetett mondatok tagmondatait, majd állapítsd meg a közöttük lévő viszonyt! a) „Senki sem állhatott ellent haragjának, De ingét is odaadta barátjának...”

(Arany János: Toldi XXII)

b) „Bencének ez a kép egy betűt sem mondott, Sőt tán még nevelte az előbbi gondot...”

(Arany János: Toldi estéje I.)

c) „A világ süllyed, vagy én lettem halott.”

(Babits Mihály: Holt próféta a hegyen)

2.

d) „Valahogy ösztöneim ellen acsarkodott bennem az ész, azok meg ellene…” (Szabó Lőrinc: Menekülés)

Milyen kötőszót illeszthetnél a következő összetett mondatok tagmondatai közé! Állapítsd meg a mellérendelés fajtáját! a) „Nem én kiáltok, a föld dübörög.”

b) „Alszik a falu, én virrasztok... „

(József Attila: Nem én kiáltok)

(Ady Endre: Közel a temetőhöz)

– 109 –


11/11/2010

7:24 PM

Page 110

c) „Hálj nálam, sötét lesz elmenned egyedül…”

3.

d) „A szó tied, a fegyver enyém”

(Arany János: Toldi estéje I.) (Babits Mihály: Jónás könyve)

Elemezd a következő mondatokat, és állapítsd meg, hogy melyekben nem használta a költő a nyelvtani szabályoknak megfelelően a kötőszót! a) „ És lám, még öreg sem vagyok, És már az első bús fagyok Jöttén itthágy a hangulat.”

(Tóth Árpád: Egy-két sugárnyi félelem)

b) „Úgy szeretnék gyáván kihúnyni S meg kell maradnom Herkulesnek.”

(Ady Endre: A muszáj-Herkules)

4.

c) „Mindig őrülten szépet akarok S gyáva kutyaként a vágyba halok.”

(Ady Endre: A fiaim sorsa)

Következtető vagy magyarázó mellérendelés? a) „Nem vagy legény, nem vagy, Nem mersz megcsókolni.”

b) „Néhányan az efféléket Megsokalták végre, Szövetkeztek rettenetes Összeesküvésre.”

c) „Szegény vagyok, szegénynek születtem...”

d) „Kár elrontani, kár buta kis életünket, úgyis ritka az ünnep...”

5.

(népdal)

(Petőfi Sándor: Bánk bán) (népdal)

(Szabó Lőrinc: Kár)

e) „Mind megitták a pálinkát, nem tudtak hazamenni...” (népdal)

Alkoss mellérendelő összetett mondatokat a következő kötőszókkal, majd állapítsd meg a mellérendelés fajtáját! a) Nemcsak ................................, hanem ........... is ............. b) .............................................., mivel ............................... c) Vagy ....................................., vagy ................................. – 110 –


6.

11/11/2010

7:24 PM

Page 111

d) .............................................., ezért ................................ e) .............................................., aztán ................................ f) .............................................., sőt ..................................... g) .............................................., úgyse ................................

Alkoss mellérendelő összetett mondatokat a következő ágrajzoknak megfelelően!

a) b) c) d)

1 – 2 1 2 1 2 1 2

Az összetett mondatok írásjelei Az összetett mondatok tagmondatai közé leggyakrabban vesszőt teszünk. A tagmondatok határán pontosvessző is állhat, ha a köztük lévő kapcsolat laza. Pl.: Zsófi elaludt a pamlagon; Zsuzsa sem bírta sokáig. Kettőpontot akkor használunk, ha valami lényeges dologra akarjuk felhívni a figyelmet, Pl.: Elértem a célom: megvettem álmaim autóját. Az alárendelő összetett mondat végére olyan írásjel kerül, amilyen a főmondat tartalmának felel meg. Pl.: Azt mondtam, hogy csukd be az ablakot.

A mellékmondatban lévő felszólító módú ige ellenére az összetett mondat végére pontot teszünk, ugyanis a főmondattal kijelentő. Megkérdeztem tőle, hogy mikor megyünk már végre haza.

A mellérendelő összetett mondat végére az utolsó tagmondat tartalmának megfelelően tesszük ki az írásjelet.

Pl.: Szeretnék egy nap szabadságot, csakhogy a munkadóm ezt nem teszi lehetővé.

Hiába óhajtunk az első tagmondatban, a másodikban csupán kijelentünk.

Holnap biztos esni fog az eső, de mi azért elmegyünk horgászni?

Az első tagmondatban kijelentünk, a másodikban viszont kérdezünk, ezért lesz a mondat végén kérdőjel.

– 111 –


A TÖBBSZÖRÖSEN ÖSSZETETT ALÁRENDELŐ MONDAT AZ ELEMZÉS MENETE

11/11/2010

7:24 PM

Page 112

A többszörösen összetett mondat

A többszörösen összetett mondatok kettőnél több tagmondatból állnak, amelyek között egyaránt lehet alárendelő vagy mellérendelő kapcsolat. A többszörösen összetett mondatok elemzésének menete a következő: 1. Pótoljuk az esetleg hiányzó utalószókat és kötőszókat: „Amikor bennem legnagyobb volt már az inség, akkor mutatta meg szived (azt), hogy van még segítség.”

2. Megszámozzuk a tagmondatokat: „1Amikor bennem legnagyobb volt már az inség, 2 akkor mutatta meg szived (azt), 3hogy van még segítség.”

3. Az elemzést azzal a tagmondattal kezdjük, amelyiknek élén nincs (és nem is tehető ki) kötőszó: 3 1 Akkor mutatta meg szived azt, ---- hogy van még segítség, amikor bennem

2

legnagyobb volt már az inség.

4. Megállapítjuk a tagmondatok közötti viszonyt. Példánkban az első tagmondatban két utalószó van: az akkor és az azt, ami azt jelenti, hogy a másik két mondat ennek a mondatnak van alárendelve. Akkor mutatta meg szived, amikor bennem legnagyobb volt már az inség (időhatározói alárendelés), azt mutatta meg szived, hogy van még segítség (tárgyi alárendelés).

Ábrázolása:

Hi

1

2

T

3

– 112 –


11/11/2010

7:24 PM

Page 113

Az is előfordulhat, hogy több tagmondat kapcsolódik logikailag egymáshoz, amelyek együttesen egy újabb tagmondattal állnak logikai vagy grammatikai kapcsolatban. Pl.: „1Ha majd egykor egy igazán Hűn szerető szívre vágyol, 2 S keresed, 3de nem mutatja Sem a közel, sem a távol, 4 Akkor emlékezz rám!”

(Vajda János: Gina emléke 24.)

Ebben az idézetben az utolsó (4.) mondat a főmondat. Ennek időhatározói alárendelése az 1., a 2. és a 3. tagmondat. Az 1. és a 2. tagmondat között kapcsolat van, és mindkettő tartalmával ellentétben áll a 3. mondat:

(

Hi

1

4

Hi

2

Hi

)

3

Többszörös mellérendelés akkor jön létre, ha az összetett mondat minden tagmondata azonos értékű, tehát mellérendelői viszonyban áll egymással. A fiú karja lassan felemelkedett, 2intett a bátyjának, 3és komótosan lesétált az emeletről. 1

Az 1. és a 2. tagmondat között kapcsolatos mellérendelés van, ahogyan a 2. és a 3. tagmondat között is.

Ábrázolása:

1

2

3

FELADAT

1.

Ábrázold a következő többszörösen összetett mondatok tagmondatai között lévő viszonyt! a) „...mindössze az derült ki, hogy az vagyok, ami vagyok.”

(Szabó Lőrinc: Szégyen)

– 113 –

TÖBBSZÖRÖS MELLÉRENDELÉS


11/11/2010

7:24 PM

Page 114

b) „Azt szeretem, aki engedi, hogy legyek nyugodtan az, aki vagyok.”

(Szabó Lőrinc: Magam ügyében)

c) „Szorongva ment ki reggel Leó a porondra, mert várta már a goromba idomár, hogy tanszernek használva rút ostorát, számolásra tanítsa az ostobát.”

(Romhányi József: Mese a számolni tudó oroszlánról)

d) Az idei baracktermés nem valami különös, de a szőlő gyönyörű, némelyik tőkén többkilós fürtök csüngnek a szálakon.

I.

Év végi ismétlés 1. Elemezd a következő mondatokat! 2. Állapítsd meg, milyen szófajok töltik be az egyes mondatrészek szerepét! 3. Melyik szófaj nem tölt be mondatrész szerepet? 4. Keresd meg, melyik mondat melyik ágrajzhoz tartozik!

a) Ébren hánykolódva vártam a reggelt. b) Reggel a nagy rohanás miatt elfelejtettem magammal hozni a füzetemet. c) Pista a szünidőben minden délután Karcsival ment edzeni. d) Valaki szórakozásból viaszt nyomott a postaládánk kulcslyukába. e) A jó osztályzatért ebben az évben is keményen meg kell dolgoznunk. f) Nem lesz könnyű visszaállni a régi kerékvágásba. g) Senki sem tudta megmutatni az állomáshoz vezető utat. 1) A

Á

2) (A)

T

T

Á

H H

T J

H – 114 –


3) A

Á H

T

7:24 PM

4) (A)

Page 115

Á H

H

H

Á H

Á

T

J H

J

5) (A)

7) A

11/11/2010

H

H

J

H

6) A

T

Á H

H J

H

H

H J

II.

1. Elemezd a következő alárendelő összetett mondatok tagmondatait! 2. Állapítsd meg az alárendelés fajtáját! 3. Szófajváltással alakítsd át a mondatokat alanyi, társhatározói, tárgyi, állandó- és eszközhatározói, az utolsót pedig birtokos jelzői alárendeléssé!

a) A szünidőben az a nap volt a legemlékezetesebb, amikor a hegyekben elkapott bennünket a vihar. b) Azzal a fiúval utaztam egy autóbuszban, aki a jövőre az osztályunkba fog járni. c) Azokat a könyveimet vittem magammal, amelyeket tőled kaptam a születésnapomra. d) Azokról a barátainkról beszélek, akik nem jöttek el a kirándulásunkra. e) Azzal a lánnyal üzentem neked, akit a múlt hónapban mutattál be. f) Annak a lánynak a haja tetszik, amelyik most jött ki a könyvtárból.

III.

Elemezd alaktanilag a II. feladat vastagon szedett szavait!

– 115 –


11/11/2010

7:24 PM

Page 116

Fogalomtár

alaktan (morfológia) = a nyelvtudománynak az az ága, amely a szó szerkezetét, felépítését vizsgálja alanyi alárendelő összetett mondat = mellékmondata a főmondat alanyának szerepében álló távolra mutató névmást fejti ki alanyos szóösszetétel = olyan összetett szó, amelyikben az előtag az utótagnak az alanya alaptag = az a mondatrész, amelynek jelentését valamilyen bővítménnyel pontosabbá tesszük alárendelő összetett mondat = két tagmondatból álló olyan összetett mondat, amelyben a két tagmondat között grammatikai kapcsolat van alárendelő szintagma (szószerkezet) = a mondat valamelyik mondatrészéhez bővítmény kapcsolódik, amely az alaptag alá van rendelve, annak határozója vagy jelzője alárendelő szóösszetétel = olyan összetett szó, amelyben az előtag az utótagnak mondattanilag alá van rendelve alkalmi szófajváltás = egy szó a mondatban nem eredeti szófajának megfelelő szófaji és ennek megfelelően nem eredeti mondattani szerepében fordul elő állandó határozó = mondatrész, az alaptag állandó határozóragos vonzattal rendelkezik; köztük a grammatikai kapcsolat mellett szemantikai (jelentésben) kapcsolat is van állandó határozói alárendelő összetett mondat = a mellékmondat a főmondat állandó határozójának szerepében álló utalószó tartalmát fejti ki állapothatározó = mondatrész, megjelöli, hogy az alanyban vagy a tárgyban megnevezett személy vagy dolog milyen állapotban van, milyen állapotból kerül ki vagy milyenbe jut a cselekvés, történés, létezés közben, illetve eredményeképpen állapothatározói alárendelő összetett mondat = a főmondatban az állapothatározó szerepében álló utalószó tartalmát fejti ki a mellékmondat

állítmányi alárendelő összetett mondat = a mellékmondat a főmondat névszói, vagy a névszói-igei állítmány névszói részének szerepében álló távolra mutató névmást fejti ki általános alany = az állítmány megállapítása mindenre vagy mindenkire igaz. általános ragozás = az ige személyragozása, ha nincs mellette tárgy vagy a tárgy határozatlan átmeneti szófaj = két szófaj tulajdonságait egyszerre, elválaszthatatlanul hordozó szófaj; ilyenek az igenevek, pl. olvasni, olvasó, olvasván birtokos jelző = mondatrész, az alaptagban megnevezett dolog birtokosát jelöli meg birtokos jelzői alárendelő összetett mondat = a főmondatban a birtokos jelző szerepében álló utalószó tartalmát fejti ki a mellékmondat. birtokos személyjel = a névszókhoz járuló toldalék, utal a birokos számára és személyére birtoktöbbesítő jel = a névszókhoz járuló toldalék, a birtokos személyjel használata esetén a birtok többes számának kifejezésére szolgál célhatározó = mondatrész, azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés vagy létezés milyen cél elérésére irányul, illetve kinek vagy minek az érdekében megy végbe célhatározói alárendelő összetett mondat = a főmondatban a célhatározó szerepében utalószó áll, melynek tartalmát a mellékmondat fejti ki egyszerű mondat = csak egy alany–állítmányi viszonyt (predikatív szerkezetet) tartalmaz ellentétes mellérendelő összetett mondat = a tagmondatok között valamiféle ellentét fejeződik ki eredethatározó = mondatrész, azt a személyt, dolgot, cselekvést vagy állapotot jelöli meg, amelyből vagy amitől az alanyban, tárgyban megnevezett személy, dolog, cselekvés vagy állapot létrejön, származik

– 116 –


11/11/2010

eredethatározói alárendelő összetett mondat = a főmondatban az eredethatározó szerepében utalószó áll, amelynek tartalmát a mellékmondat fejti ki eredményhatározó = mondatrész, azt mutatja meg, hogy az alanyban vagy tárgyban megnevezett személy vagy dolog mivé vagy milyenné lesz a cselekvés eredményeképpen eredményhatározói alárendelő összetett mondat = a főmondatban az eredményhatározó szerepében utalószó áll, amelynek tartalmát a mellékmondat fejti ki eredménytárgy = a cselekvés eredményeképp létrejövő tárgy értelmező jelző = mondatrész, a jelzett szó után álló, azzal számban és viszonyragban egyeztetetett jelző eszközhatározó = mondatrész, azt az eszközt határozza meg, amely segítségével a cselekvés végbemegy eszközhatározói alárendelő összetett mondat = a főmondatban az eszközhatározó szerepében utalószó áll, melynek tartalmát a mellékmondat fejti ki feltételes sajátos jelentéstartalmú mellékmondat = úgy fejti ki a főmondat valamely mondatrészének tartalmát, hogy közben olyan feltételt szab, amelynek bekövetkezésétől függ a főmondatban megfogalmazott esemény érvényre jutása fok-és mértékhatározói alárendelő öszszetett mondat = a főmondatban a fokhatározó szerepében álló utalószó tartalmát fejti ki a mellékmondat fok- és mértékhatározói alárendelő öszszetett mondat = a főmondatban a fokhatározó szerepében álló utalószó tartalmát fejti ki a mellékmondat főmondat = az alárendelő összetett mondatnak az a tagmondata, amelyikben valamelyik mondatrész szerepében áll vagy kitehető egy távolra mutató névmás vagy határozószó hasonlító határozó = mondatrész; azt a személyt vagy dolgot, minőséget vagy mennyiséget mutatja meg, akihez vagy amihez történik a hasonlítás hasonlító határozói alárendelő összetett

7:24 PM

Page 117

mondat = a főmondatban a hasonlító határozó szerepében álló utalószó tartalmát fejti ki a mellékmondat hasonlító sajátos jelentéstartalmú mellékmondat = úgy fejti ki a főmondat tartalmát, hogy közben valamihez hasonlítja határozatlan alany = az alanyt nem tudjuk vagy nem akarjuk megnevezni határozó = az a mondatrész, amely az igei állítmányban vagy igenévvel kifejezett mondatrészében kifejezett cselekvésnek, történésnek, létezésnek a körülményeit (pl. helyét, idejét, célját stb.) fejezi ki határozói alárendelő mondat = a főmondat valamelyik határozójának szerepében távolra mutató névmás vagy határozószó áll, ennek tartalmát fejti ki a mellékmondat határozós szóösszetétel = az előtag az utótagban kifejezett jelentéstartalom valamilyen körülményét fejezi ki. határozószó = a cselekvés helyét, idejét, módját, illetőleg a cselekvő állapotát kifejező, határozott fogalmi tartalommal nem rendelkező szó helyhatározó = mondatrész; a mondatban kifejezett cselekvés, történés, létezés színhelyét vagy irányát határozza meg helyhatározói alárendelő összetett mondat = a főmondat helyhatározójának szerepében álló utalószó tartalmát a mellékmondat fejti ki időhatározó = mondatrész; a mondatban kifejezett cselekvésnek, történésnek, létezésnek az időpontját, időtartamát határozza meg jelző = mondatrész; alaptagjának minőségét, mennyiségét vagy birtokosát jelöli meg, vagy utólag értelmezheti vagy azonosítja az alaptagot jelzői alárendelő összetett mondat = a főmondatban a jelző szerepében álló utalószó tartalmát fejti ki a mellékmondat jelzős szóösszetétel = az előtag az utótagnak minőség-, mennyiség- vagy birtokos jelzője kapcsolatos mellérendelő összetett mondat = az első tagmondat gondolatát a második újabb gondolattal fűzi tovább vagy kiegészíti azt

– 117 –


11/11/2010

7:24 PM

következtető mellérendelő összetett mondat = az első tagmondat tartalmából következik a második tagmondat tartalma mellékmondat = az alárendelő összetett mondatnak az a tagmondata, amelyik a főmondat utalószavának tartalmát fejti ki mellérendelő összetett mondat = a tagmondatok között csak tartalmi-logikai kapcsolat van, nyelvtani nincs mellérendelő szószerkezet (szintagma) = tagjai között tartalmi-logikai összefüggés van mennyiségjelző = az alaptagban megnevezett dolog mennyiségét jelöli meg mennyiségjelzői alárendelő összetett mondat = a főmondat mennyiségjelzőjének szerepében utalószó áll, melynek tartalmát a mellékmondat fejti ki minőségjelző = mondatrész; az alaptagban megnevezett dolog tulajdonságát, milyenségét jelöli meg. minőségjelzői alárendelő összetett mondat = a főmondat minőségjelzőjének szerepében utalószó áll, amelynek tartalmát a mellékmondat fejti ki módhatározó = mondatrész; meghatározza, hogy az alany hogyan végzi a cselekvést, illetve hogy az alany hordozta történés, létezés milyen módon megy végbe módhatározói alárendelő összetett mondat = a főmondatban a módhatározó szerepében utalószó áll, amelynek tartalmát a mellékmondat fejti ki módosítószó = valamely mondatrész vagy az egész mondat tartalmát módosítja mondattan = azt vizsgálja, hogyan szerkesztünk az egyes szavakból a gondolatunkat kifejező mondatokat, és milyen eszközöket (dallam, hangsúly, hanglejtés, szórend stb.) használunk mondanivalónk pontosabb kifejezésére okhatározó = mondatrész; az alaptagban megjelölt cselekvés, történés, állapot létrejöttének okát fejezi ki rendszermondat = nyelvileg teljes szerkezetű mondat részeshatározó = azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés vagy történés kinek, minek a részére, javára vagy kárára megy végbe részeshatározói alárendelő összetett mon-

Page 118

dat = a főmondatban a részeshatározó szerepében utalószó áll, melynek tartalmát a mellékmondat fejti ki segédige = mindig csak egy másik szófajjal együtt tölt be mondattani szerepet számállapot-határozó = az alanyban, tárgyban stb. kifejezett személyek számára mutat rá számhatározó = mondatrész; az alaptagban kifejezett cselekvésnek, történésnek, létezésnek a gyakoriságát, időbeli ismétlődését határozza meg. számhatározói alárendelő összetett mondat = a főmondat számhatározójának szerepében álló utalószó tartalmát fejti ki a mellékmondat szószerkezet (szintagma) = a mondatban a szavak egymással vagy logikailag, vagy nyelvtanilag kapcsolódnak, így szószerkezeteket alkotnak szövegmondat = a szövegben, a különböző kommunikációs szituációkban használt, gyakran hiányos szerkezetű mondat tagmondat = az összetett mondatokon belüli, saját alany–állítmányi viszonnyal rendelkező mondat tagolatlan mondat = olyan mondat, amelyikben nem tudjuk elkülöníteni az alanyt és az állítmányt tagolt mondat = elkülöníthető benne az alany és az állítmány tárgy = mondatrész; megmutatja, hogy a mondat állítmányában kifejezett cselekvés kire vagy mire irányul vagy a cselekvés eredményeképpen mi jön létre társhatározó = mondatrész; azt a személyt vagy dolgot jelöli meg, akivel vagy amivel az alany együtt cselekszik vagy együtt van tőmondat = az alanyon és az állítmányon kívül más, mondatrész értékű szó nem szerepel benne utalószó = az alárendelő összetett mondat főmondatában valamelyik mondatrész szerepében álló, távolra mutató névmás vagy határozószó; tartalmát a mellékmondat fejti ki választó mondat = a mellérendelő összetett mondat két tagmondata különféle lehetőségeket tartalmaz, s ezek közül lehet vagy kell választani

– 118 –


11/11/2010

7:24 PM

Irodalom

Page 119

A. JÁSZÓ ANNA szerk.: A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Budapest, 2004.

BENCZÉDY JÓZSEF–FÁBIÁN PÁL–RÁCZ ENDRE–VELCSOV MÁRTONNÉ: A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó, Budapest, 1968. BENKŐ LORÁND szerk.: A magyar nyelv története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. BENKŐ LORÁND szerk.: A magyar nyelv története 11/2. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995. CRYSTAL, DAVID: A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest. 1998. É. KISS KATALIN: Az egyszerű mondat szerkezete. Strukturáis magyar nyelvtan I. Mondattan. Szerk.: Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. E. KISS KATALIN–KIEFER FERENC–SIPTÁR PÉTER: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. GRÉTSYLÁSZLÓ szerk.: Mai magyar nyelvünk.Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. HUSZÁR ÁGNES: A predikatív viszony szintaktikai kategóriái. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. KESZLER BORBÁLA szerk.: Magyar grammatika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. KIEFER FERENC szerk.: A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. KOMLÓSY ANDRÁS: Régensek és vonzatok. Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Szerk.: Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. OTTLIK KÁROLY: Protokoll. Protokoll '96. Könyvkiadó, 1993. RÁCZ ENDRE szerk.: A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó. Buda-pest, 1968. RÁCZ ENDRE–SZEDRE GYULA: Mondattani elemzések. Tankönyvkiadó, Budapest. 1989. SZENDE TAMÁS: A jelentés alapvonalai. Corvinus Kiadó, 1996. TOMPA JÓZSEF szerk.: A mai magyar nyelv rendszere I–II. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1961–62. TUBA MÁRTA–UZONYI KISS JUDIT: Tudnunk kell, hogy mit állítunk! Magyar Nyelvjárások XXXVI. 1999. UZONYI KISS JUDIT–TUBA MÁRTA: Mit tanítsunk a határozói igenévi állítmányról? Magyar Nyelvőr 122. 1998: 161-173. UZONYI KISS JUDIT–TUBA MÁRTA: Hány segédigénk van? Magyar Nyelvőr 123. 1999. 1. szám UZONYI KISS JUDIT–TUBA MÁRTA: Újra a segédigékről. Magyar Nyelvőr 123. 1999. 3. UZONYI KISS JUDIT: Az egyszerű mondatok elemzésének elmélete és gyakorlata. Apáczai Kiadó, Celldömölk, 1999. UZONYI KISS JUDIT–TUBA MÁRTA: Az összetett mondatok elemzése. KFRTKF. Debrecen, 1996. UZONYI KISS JUDIT: Gondolatok a főnévi alapú szintagmákról. Magyar Nyelv, XCIX. 3. – 119 –


11/11/2010

7:24 PM

Page 120

MAGYAR NYELV Tankönyv a gimnáziumok és a szakközépiskolák III. osztálya számára

MAĎARSKÝ JAZYK

Učebnica pre III. ročník gymnázií a pre III. ročník stredných odborných škől

Vydalo: TERRA vydavateľstvo, s r.o., Janáčkova 2, 81108 Bratislava Tel. /fax: 00421 45988308, E-mail: [email protected], Internet: www.terra-bratislava.sk Za vydanie zodpovedá: Mgr. Alžbeta Tóthová, konateľka Terra vydavateľstva, s. r. o. Dizajn:  Donátprint, Hamuliakovo ISBN 978-80-8098-108-2 – 120 –

Tankönyv a gimnáziumok és a szakközépiskolák III. osztálya számára MAĎARSKÝ JAZYK

Recommend Documents