Tájszintű fejlesztések jó gyakorlata példák és kritériumok Dr. Szilvácsku Zsolt (BCE/MNVH)
„A TÖRTÉNETI TÁJ VÉDELME ÉS AZ EURÓPAI TÁJ EGYEZMÉNY” A táj mint kulturális örökség – tájgazdálkodás / örökséggazdálkodás Az Európai Táj Egyezmény tárcaközi munkacsoport műhelykonferenciája
Időpont: 2013. november 12. (kedd) 09.30 – 16.30
GLOBÁLIS IRÁNYÍTÁS (Global Orchestration)
ERŐBŐL VALÓ KORMÁNYZÁS (Order from Strength)r
Vezérlő értéktényezők: Liberális gazdaság globálisan összekötött társadalom az ökológiai problémák reaktív megközelítése erőfeszítések a szegénység csökkentésére Várható következmények: legnagyobb gazdasági növekedés legkisebb emberi populáció 2050-re
Vezérlő értéktényezők: a nemzetek csak a saját érdekeiket nézik Várható következmények: kevés figyelem a közjavakra regionalizált világ az ökológiai problémák reaktív megközelítése; legalacsonyabb gazdasági növekedés; legnagyobb emberi populáció 2050-re
MOZAIKOS ALKALMAZKODÁS (Adapting Mozaic)
TECHNO-KERT (Techno Garden)
Vezérlő értéktényezők: regionalitás, táj, mint alapegység alkalmazkodás, Várható következmények: táj, vízgyűjtő szintű döntések; erős lokális intézményrendszer és oktatás; az ökológiai problémák proaktív megközelítése; gazdasági növekedés kezdetben szerény, később nő; emberi populáció 2050-re közel azonos az előzővel (nagy)
Vezérlő értéktényezők: technológiai eredményesség technológiai fejlesztés és vezérlés Várható következmények: globálisan összekapcsolt, fejlett technológián alapuló világ; manipulált ökoszisztémák; proaktív problémakezelés; emberi populáció közepes
/ Millenium Ecosystem Assessment 2005. Global Assessment Reports, Island Press /
A mozaikos alkalmazkodás irányítási rendszer alkalmazása esetében minden szolgáltatás típus jobb állapotban lesz 2050-ben, mint jelenleg (forrás, MEA 2005)
Értékközpontú eredményes fejlesztés és menedzsment Értékek, értékrendszer
Jövőkép, identitás
Az élet megőrzését és kibontakoztatásá t szolgáló fejlesztések
Eredmények •
Annak a közösségnek, amely cselekvő attitűddel rendelkezik, a maga sorsát felelősséggel a kezébe veszi és a változásoknak elébe megy, a stratégia fejlesztése valójában fejlődés-nevelő munka.
•
A makro-stratégia és az egyéni-kisközösségi fejlesztés közvetlenül összekapcsolódik.
Eredményvezérelt menedzsment „Egy szervezet működési módja, amely értékek által motivált és az alkalmazott folyamatok és erőforrások kezelése a megcélzott eredmények megvalósulására irányul„ 1. Speciális eredmények, amelyek mérhetők, monitorozhatók, relevánsak 2. A felhasznált erőforrások megfelelőek ahhoz, hogy a megcélzott eredmények megvalósuljanak
• A szervezeti működés biztosítja a felhatalmazást és felelősséget az eredmények és az erőforrások kezelésére • A szervezet tervezési, monitoring, kommunikációs és az erőforráskezelési folyamatai alkalmasak arra, hogy az erőforrások felhasználásával a vágyott eredményeket érjék el.
Térségi menedzsment alapfeltételei A helyi társadalmi és közösségi fejlettségi (bizalomi és együttműködési) szintje A helyi menedzsment kapacitás és kompetencia, tervezési kultúra A helyi fejlesztési intézményrendszer
Térségi menedzsment sikerkritériumai Időbeni tapasztalat Hosszabb ideje a térségben élő vagy tevékeny emberek erős helyi gyökerekkel, kapcsolatrendszerrel bírnak és élvezik a térségben élők bizalmát. Komplex tapasztalat A sikeres térségmenedzsment tevékenysége rendkívül szerteágazó, sokrétű és komplex. Összeszokott menedzsment csapat Az eredményes térségi menedzsment mögött minden esetben találunk egy operatív csapatot. Képzettség, készségek Készségek, megfelelő szakirányú képzettséggel rendelkező csapat tagok. Anyagi biztonság Rendszeres, megfelelő szintű javadalmazás. Társadalmi, politikai elfogadottság
Tájhasználati értékrend kialakítása
Termelési és nem termelési funkciók értéke A halltermelés és az ökoszisztéma szolgáltatások harmonikusan együtt, egymást támogatva nagyobb értéket állítanak elő. Az extenzív és fél-intenzív halastavak termelési és nem termelési funkcióinak gazdasági hatása (Turkowski&Lirski, 2011)
A termelési funkció értéke: 4.830 EUR/ha/év A nem-termelési funkció értéke: 52.857 EUR/ha/év
Natúrpark keretei • A helyi táj és társadalom értékei • Térségi és szervezeti menedzsment • Színtere Fenntartható térségfejlesztés Oktatás, képzés, kommunikáció Felüdülés, turizmus Természet és táj kezelése, örökségvédelem
• Helyi szereplők • Értékalapú együttműködés
Minőségi natúrparkokért Németországban
Francia regionális natúrparkok száma: 48 (2012. május 22.) (forrás: http://www.parcs-naturels-regionaux.tm.fr/fr/decouvrir/parcs.asp
Települési közösség, Tájegység és Regionális Natúrparkok A települési közösségek egyértelműen megfeleltethetőek a magyar többcélú települési társulásoknak. A tájegység tervezési tér, de nem jelent újabb közigazgatási szintet a területének lehatárolásánál figyelembe kell venni a területi kohéziós tényezőket, pl.: történelmi, geográfiai, gazdasági, társadalmi és kulturális tényezőket és a együttműködési szokásokat is. Az adott tájegység létrejöttében érintett civil, politikai és gazdasági szereplőkből áll fel a fejlesztési tanács, amely egy konzultációs fórum és javaslattételi szerv. Legfőbb feladata az adott tájegység fenntartható fejlesztési chartájának megalkotása, amely a közös hosszú távú politikai tervek kidolgozását és a rendezési és fejlesztési kezdeményezések összehangolását jelenti.
A tájegységi charta alapul szolgál a régióval és/vagy az állammal kötendő szerződéseknek, illetve adott esetben a szomszédos regionális természetvédelmi parkokkal kötendő megállapodásnak.
A területi együttmőködések rendszere (Forrás: Brinbaum D. et al. (szerk.), 2002., Nouveau cadre législatif et dispositif d’accompagnement du développement local, Chambres d’Agriculture, No.911. p. 14.)
Szatmár-Bereg
Cserhát SokoróPannontáj
Gerecse Budakörnyéki NP
Írottkő
Vértes Ráckevei Kis-Duna
Körösök Völgye
Koppány-völgye Nagyberek Alsómocsolád (Hét Patak Gyöngye NP)
Címbirtokos natúrparkok és néhány előkészítés alatt álló natúrpark
Együttműködésen alapuló területhasználat,
városmenedzsment példája Stockholmban A zöld ékek azok a zöldfolyosók, amelyek a város régióját körbevevő erdőségeket kötik össze a Stockholm belső zöldfelületeivel, külön-külön egy-egy egybefüggő folyosót alkotva. A koncepció alapelemei: (1) kommunikáció annak tudatosítására, hogy ezen zöld területek közös felelősséggel járnak; (2) felhívás együttműködésre az önkormányzatokhoz, tervezőkhöz, területhasználókhoz, földtulajdonosokhoz és erdőkezelőkhöz; (3) közös célok megfogalmazása és nyomon követése; (4) a regionális területrendezési tervek új elemmel egészülnek ki; (5) Stockholm régió 26 önkormányzatának közös területhasználati tervének megvalósítása.
Beépítés intenzitása
Társadalmi és ökológiai értékek száma Stockholm 10 zöldfolyosója (sötétzöld az értékekben gazdag terület)
(forrás: Stockholm Város Egészség- és Környezetügyi Hivatala, 2010)
Az együttműködésen alapuló menedzsment eredményességének nyomon követését szolgáló indikátorok Hálózatépítés és társadalmi tanulás
Informatív és tapasztalatmegosztó találkozók száma Több forrásból származó tudáson alapuló döntéshozatal
Megosztott tevékenység
Több partner által is minősített kiváló projektek Különböző partnerek projekt kezdeményezései
Horizontális és vertikális kapcsolatok
Az érintettek által kölcsönösen elfogadott megállapodások vagy különböző léptékű és jellegű kezelési dokumentumok projektfinanszírozás különböző forrásokból
Érdekeltek részvétele
az érdekelt és érintett szereplők részvétele
Bizalom
megállapodás szintje a hosszú távú kezelési célokra vonatkozóan megállapodások szám a kezelési elképzelések terén és az egyes kezelési szakaszokra vonatkozó célokra vonatkozóan A viták és a megegyezések szintje, a találkozók és gyűlések száma Külső szereplőkkel megosztott vélemények
Vezetés
Jó kialakított vezetés, amely valódi hatással van a megvalósítási, kezelési folyamatra
Kulcsszereplők
Érdeklődés és részvétel a találkozókon Megvalósítás javítására vonatkozó kezdeményezés és javaslatok száma Illetékes szereplők elkötelezettsége Speciális kulcsszereplők feltárása
Az erőforrások és a felelősség megosztása
Formális megállapodás az erőforrások és a felelősség megosztása terén
Az 1. és a 2. szint is előtérbe kerülhet 2014-20 között,
ez által:
a 3. és a 4. szint megalapozottabbá és eredményesebbé válhat
Köszönöm a figyelmet és eredményes táj szintű együttműködéseket kívánok! Szilvácsku Zsolt
2014-20 közötti időszak Vidékfejlesztési kihívása: A KÖZÖSSÉGI, FELELŐS RÉSZVÉTEL ÉS RÉSZVÉTELRE KÉPESÍTÉS • Milyen módon tudjuk egyszerre tanulni és tanítani a részvételt, illetve biztosítani a részvételt, valamint a szubszidiaritás feltételeit helyi szinten? • Milyen eszközökkel tudjuk megerősíteni a helyi közösségeket, illetve ahol nincsenek, ott létrejöttüket segíteni? • Magyar Nemzeti Vidék Hálózatban rejlő hálózati együttműködések lehetőségét ki tudjuk-e használni?
2014-20 közötti időszak Vidékfejlesztési kihívása:
A TERÜLETILEG INTEGRÁLT TÁJSZINTŰ FEJLESZTÉSEK • Tudunk-e élni a területi integrációt táji, nemcsak közigazgatási szinten lehetővé tevő eszközökkel, mint pl. a CLLD? • Idejében felismerjük és kidolgozzuk a különböző táji léptékek és közigazgatási területi szintek összehangolásában, rejlő lehetőségeket? (pl. táji koordináció: tájgondnokság) • Magyar Nemzeti Vidék Hálózat megyei, több kistájat, járást érintő tájszintű tervezésben, szerződésekben rejlő lehetőségeket felismerjük-e?
2014-20 közötti időszak Vidékfejlesztési kihívása: A SZEGÉNYSÉG CSÖKKENTÉSE A KULTURÁLIS ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK GYARAPÍTÁSÁVAL
• Tudnunk-e területi szinten eredményt elérni a szegénység csökkentésében, úgy, hogy közben ne tékozoljuk el a természeti és kulturális kincseinket, hanem azok értéke és a mindennapi életben betöltött szerepe erősödjön?
2014-20 közötti időszak Vidékfejlesztési kihívása:
• • • •
A NEMZETKÖZI, EURÓPAI ÉS HAZAI JÓ GYAKORLATOK ÁTGONDOLT, FELELŐS ALKALMAZÁSA Francia területi együttműködések rendszerében felgyülemlett tapasztalatok Európa szerte megvalósult eredményes tájszintű együttműködések a natúrparkokban. Kanadai eredményközpontú és értékalapú közigazgatás szervezés és stratégiaalkotás Finnországot átfogó hosszú távú és több területi szintre kiterjedő tervezési rendszer tapasztalatai
Központi érték- és eredményvezérelt irányítás példája: a kanadai kormányzat Felelős Menedzsment Keretrendszere Kormányzás és stratégiai irányítás Lényegi feltételek, mint a belső koherencia, közösségi, szervezeti fegyelem és az elkötelezettség az eredményesség iránt, teljesülése a célravezető stratégiai irányítás megvalósítása érdekében, illetve a miniszterek, a parlament és az eredmények megosztása terén.
Közszolgálati értékek Eredmények és A közszolgálati vezetők és munkatársaik a kanadai polgárokat szolgáló előrehaladás munkájában és eredményeiben folyamatosan megerősítő módon jelen kell Eredményekre legyenek a közszolgálati értékek és etika. vonatkozóan releváns információk (belső, Emberek Polgárközpontú közszolgálat Politikák és programok A közszolgálatban dolgozó A szolgáltatás állampolgárSzervezeti kutatási és szolgáltatás és személyek számára megfelelő központú, a politikák és elemzési kapacitások program) gyűjtése a programok fejlesztése fejlesztése és fenntartása a munkakörnyezet, képzések és különböző szervezeti vezetés biztosítása a z eredményes és támogatott magas minőségű politikák, eredményes és megbízható részvétel keretében „from the egységek, programok kialakításához közszolgálat érdekében outside in” gyakorlattal működéséhez és és a miniszternek szóló valósul meg. döntéseinek tanácsadás érdekében megalapozásához, társadalmi Kockázat kezelés Gondoskodás Elszámoltathatóság jelentések, mérlegek Egy kompetens team proA szervezeti ellenőrzési Az eredmények, aktív módon világosan rendszer (vagyoni, elszámoltathatósága világos készítése, amelyek átláthatóak és meghatározza a közösségi, pénzügyi, személyi, illetékességen, a testületi összefüggéseket és szolgáltatási stb.) rendelkezésre álló könnyen érthetőek. a szervezeti és stratégiai szintű kockázatokat
integráltan és forrásoknak megfelelő eredményesen működik, módon, és a képességeknek mindenki számára világos megfelelő delegálással alaplevek mentén. biztosított. Tanulás, innováció és változásmenedzsment A szervezetek működése folyamatos innováción, a változások kezelését biztosító képességek fejlesztésén, szervezeti tanulás elősegítésén, közös értéken és az értékekhez kapcsolódó tudásmenedzsmenten és tapasztalatokra épülő tanuláson alapul.
