Tájékoztató Veszprém Megyei Jogú Város környezeti állapotáról 2004

Tájékoztató Veszprém Megyei Jogú Város környezeti állapotáról 2004. Az 1995. évi Környezetvédelmi Törvény előírásainak megfelelően minden évben tájékoztatjuk a lakosságot a város környezeti állapotáról, a környezeti elemeket érő hatásokról. A tájékoztató anyag elkészítéséhez felhasználtuk a KDT Környezetvédelmi Felügyelőség, a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Rt. és a Veszprémi Kommunális Rt. adatszolgáltatását. Az anyag a főbb hatótényezőkre kíván koncentrálni, minden részletre nem tér ki, mivel a 2004. június 24-i Közgyűlésen megtörtént Környezetvédelmi Programunk felülvizsgálata, a környezeti állapot részletes értékelésével. Ugyancsak elkészült a 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvény előírásai alapján a helyi hulladékgazdálkodási terv is, amit önkormányzati rendeletben hirdettünk ki. Levegőminőség Veszprém város levegőminőségét alapvetően a termelő üzemek, a szolgáltatást végző telephelyek és intézmények légszennyező pontforrásai, a közlekedésből és a fűtésből származó diffúz levegőszennyezés együttesen határozzák meg. Ezek összesített hatása az immissziós mérések adataival jellemezhető. A KDT Környezetvédelmi Felügyelőség veszprémi mérőállomása a város három pontján rendszeresen méri a következő légszennyező komponensek koncentrációját (RIV hálózat): - kén-dioxid (Megyeház tér, Budapest u., Halle u.) - nitrogén-dioxid (Megyeház tér, Budapest u., Halle u.) - ülepedő por (Budapest u., Halle u., Patak tér, Gyulafirátót) A mintavétel a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid esetében 24 órás átlagértékeket, az ülepedő por esetében pedig 30 napos átlagértékeket jelent. A fenti komponensek egészségügyi határértékei: - kén-dioxid: 125 µg/m3 - nitrogén-dioxid: 85 µg/m3 - ülepedő por: 16 g/m2x30nap A KvVM a települések levegő minőségének jellemzésére és a közvélemény tájékoztatására, külföldi példák alapján, létrehozta az ún. légszennyezettségi indexet, amely egy 1-től 5-ig terjedő osztályozó skálát jelent. A különböző komponensekre ez a következő: Besorolás

1 2 3 4 5

Minősítés

Kiváló Jó Megfelelő Szennyezett Erősen szennyezett

1. táblázat Koncentráció tartományok SO2 (µg/m3) NO2 (µg/m3) (24 órás) (24 órás) 0-50 0-34 50-100 34-68 100-125 68-85 125-200 85-130 > 200 > 130

1

Ülepedő por g/m2x30nap 0-6,4 6,4-12,8 12,8-16 16-32 > 32

A mérések alapján a város besorolása jelenleg, a mért komponensek tekintetében az alábbi: - Kén-dioxid: kiváló - Nitrogén-dioxid: megfelelő - Ülepedő por: jó Az országos légszennyezettséggel összefüggésben a város aktuális helyzetét elsősorban a közúti forgalom következtében fellépő, időszakosan megnövekvő nitrogén-dioxid koncentráció, a száraz időszakokban kisebb mértékben jelentkező porterhelés jellemzi. A gépjármű közlekedésből származó nitrogén-dioxid koncentráció csökkentésére, a KDT környezetvédelmi Felügyelőség határozata alapján, 2004 novemberében Intézkedési Tervet készítettünk. A fűtési időszakban (október-április) ehhez hozzáadódik még a tüzelésből származó nitrogén-oxid koncentráció növekedése és a koromképződés. Az üzemanyagok korszerűsödése és a földgázzal való tüzelés elterjedése következtében a kéndioxid koncentrációja alacsonynak tekinthető. A József A. u. - Kádár u. sarkán 2003-ban felállított monitor állomás, amely az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) része, folyamatosan méri a levegő szén-monoxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, ózon, benzol, toluol, xilolok, etil-benzol, szállópor PM10 tartalmát (10 µm-nél kisebb szemcsék), az UV-A, UV-B és a napsugárzás intenzitását, valamint a meteorológiai adatokat (szélirány, szélsebesség, hőmérséklet, páratartalom, légnyomás). A mért adatok alátámasztják a RIV hálózat által mért adatokat. A monitor állomás adatai, illetve az ún. RIV mérőhálózat adatai a KvVM honlapján (Környezetvédelem - Levegőtisztaság védelem - Levegőminőségi mérőhálózatok) tájékoztató jelleggel megtekinthetők Vízminőség, vízbázis védelem Veszprém Megyei Jogú Város vízellátását és szennyvízkezelését a Bakonykarszt Víz és Csatornamű Rt. biztosítja. Tájékoztatásuk szerint a város vízfogyasztása az utóbbi tíz évben jelentősen csökkent. Tekintettel arra, hogy Veszprém vízbázisai és azok utánpótlódási területei fedetlen, nyílt karsztos területre esnek, rendkívül érzékenyek a szennyeződésekre. Mivel nincs megfelelő védőréteg, az anyakőzet pedig rossz adszorpciós tulajdonságú, a szennyeződések közvetlenül a karsztvízbe juthatnak. A szennyeződésre utaló vízminőségi paraméterek közül, mint legjellemzőbbet, a nitrát tartalom alakulását célszerű nyomon követni. Vízbázisaink víztermelési és vízminőségi jellemzőit a Bakonykarszt Rt. 2004. évi adatszolgáltatása alapján az 1. számú mellékletben közöljük: A szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya a város közigazgatási területén 90 % feletti. Ilyen arány hazai viszonyok között meglehetősen jónak mondható, ha azonban figyelembe vesszük, hogy településünk nyitott karszton helyezkedik el, akkor törekedni kell a 100 %-os csatornázottságra. 2004-ben az épülő új lakóterületeken a közművek, ezen belül a csatornahálózat a beruházások első fázisában elkészül, illetve elkészült (Pl: volt szovjet laktanya, Cholnoky buszforduló alatti terület, Jutasi út melletti terület a Munkácsy M. utcával szemben, stb.). 2

Veszprém város szennyvíztisztító telepét a BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Rt. üzemelteti. A telepre száraz időben 15-18000 m3/nap mennyiségű szennyvíz érkezik, csapadékos időben a beérkező vízmennyiség elérheti ennek másfél-kétszeresét is. A tisztított szennyvíz befogadója a veszprémi Séd. Mivel a patak a veszprémi szakaszon fokozottan veszélyeztetett karsztos területen folyik, a vízügyi és a környezetvédelmi hatóság az I. vízminőségi kategóriának megfelelő határérték betartását követeli meg, szemben a korábbi III. vízminőségvédelmi kategóriával. Az egyre szigorodó vízminőségi követelményeknek csak a szennyvíztelep ütemezett rekonstrukciós bővítésével lehet megfelelni. A III. ütem második építési szakaszának a meglévő iszapkezelési technológia modernizálása és a létesítmények rekonstrukciója, fejlesztése volt a feladata. Az iszapvonal teljes építészeti és gépészeti rekonstrukciója 2001 őszén indult és 2003 tavaszára fejeződött be. Az 1,199 milliárd forintba kerülő beruházás eredményeként megtörtént a fűtött anaerob rothasztók építészeti és gépészeti felújítása, a homokfogó gépészeti berendezésének felújítása, az iszapszűrés biztosítása, a gázhasznosítás, valamint az iszap további kezelésének (víztelenítés, stabilizálás) a megoldása. Időközben az engedélyező hatóságok (KDT VIZIG, KDT Környezetvédelmi Felügyelőség) jóváhagyásával a gépi szárítás napenergiás, un. SOLAR szárításra módosult. Az eljárás lényege, hogy a víztelenített iszap szárítása üvegházban, napenergia hasznosításával történik. A folyamat optimalizálása érdekében, a levegő páratartalma alapján, az üvegházban a szellőztetés programvezérelt. Az aerob jelleg és a nagy légmennyiség miatt, káros szaghatással nem kell számolni, amit az elmúlt év üzemeltetési tapasztalatai is igazoltak. A folyamat eredménye 1-20 mm-es szemcsenagyságú granulátum, amely a szárítás körülményeitől függően 60-90 % szárazanyag tartalmú. A napenergia hasznosítás miatt megmaradó biogáz blokkfűtőműben hasznosítható. A III. ütem harmadik bővítési szakaszában kerül sor az 1981-ben átadott 12000 m3/d kapacitású vízoldali rész átalakítására és bővítésére úgy, hogy alkalmas legyen a szigorúbb követelményeknek megfelelő nitrogén és foszfor eltávolítására. VMJV Önkormányzata pályázati pénzek igénybe vételével valósítja meg ezt a fejlesztési ütemet (megyei jogú városok célprogramjában megítélt támogatás, illetve KAC támogatás). A kivitelezésre kiírt pályázatot a SADE Kft. nyerte el. A 2004. évi kivitelezési munkák időarányosan készülnek, az ütemtervet a kivitelező ez idáig tartja és 2005 első félévében sor kerülhet a próbaüzemre. A szennyvíztisztító meglévő részeinek üzemeltetését a Bakonykarszt Rt-nek a kivitelezés idején is fenn kell tartania, a tisztítási határértékek és az iszapkezelés megfelelő szintentartása mellett. Hulladékgazdálkodás Városunkban a kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását és kezelését a Veszprémi Kommunális Rt. végzi regionális tevékenységként, ugyanis Veszprémmel együtt 21 településen látja el ezeket a feladatokat. Az évente összegyűjtött hulladék mennyisége 2001-ben 125.489, 2002-ben 140.817, 2003 novemberéig pedig 128.910 laza m3 volt. A kommunális hulladékok gyűjtése és elszállítása a város egész területén megoldott. A járműpark korszerűnek mondható, mivel az elmúlt évek során a régi, elavult járműveket folyamatosan új, a mai követelményeknek megfelelő gépekre cserélték. Folyamatosan korszerűsítik a lakossági hulladékok gyűjtésére szolgáló edényeket, konténereket is.

3

A város kommunális szilárd hulladéklerakója a cseri murvabánya bányagödrének felhagyott részén található, s a jelenleg üzemelő része szigeteléssel ellátott és a KDT Környezetvédelmi Felügyelőség által, 2006. december 31-ig meghosszabbított környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkezik. A lerakásra jelenleg rendelkezésre álló kapacitás rövid időn belül kimerül, ezért szükségessé vált egy újabb, regionális települési szilárd hulladéklerakó létesítésének előkészítése. Közgyűlési felhatalmazás alapján a Veszprémi Kommunális Rt. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közreműködésével ISPA pályázatot készített elő " Észak-balatoni térség regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszer" címmel. A tervezett projekt jelenleg a magyar kormány javaslata és az EU egyetértése alapján az elfogadott hulladékkezelési programok között szerepel. A kialakítandó hulladékkezelési rendszer keretében már öt helyszínen - Tapolcán, Ajkán, Balatonfüreden, Veszprémben és Pápán - történne meg a már szelektíven gyűjtött hulladék előkezelése, az előkezelt hulladékok hasznosítása (papír, fém, üveg, műanyag hasznosítása, a biológiailag lebomló szerves anyag komposztálása), a kiszolgáló gyűjtő, szállító és kezelő rendszer kiépítésével, hulladékudvarok, gyűjtőszigetek kialakításával, átrakó állomások létesítésével, a szükséges eszközpark (gyűjtőedényzet, szállítójárművek) megteremtésével. Ezt követően történne csak meg a nem hasznosítható maradék hulladéknak (ami a térségben keletkezett hulladék összes mennyiségének 30%-a) EU követelmények szerinti műszaki védelemmel rendelkező szentgáli regionális hulladéklerakóban történő elhelyezése. Az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség 2004. szeptember 24-i határozatában helybenhagyta a szentgáli hulladéklerakó létesítésére vonatkozó elsőfokú határozatot, amely környezetvédelmi engedélyre való jogosultságot állapított meg. A másodfokú határozat ellen államigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs. A hulladéklerakó tervezett területén a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) a Széchenyi Tervből elnyert forrásokból kutatófúrásokat végzett. Ezen vizsgálatok alapján a KvVM javasolta, hogy a konzorcium végeztessen részletesebb mélyfúrásokat, amelyekre az Egységes Környezethasználati Engedély beszerzéséhez egyébként is szükség lesz. A hulladékgazdálkodás terén a fő törekvés az, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön lerakással ártalmatlanításra és minél több hulladék kerüljön újrahasznosításra. A szelektív hulladékgyűjtés városunkban jelenleg papírra (karton- és újságpapír), műanyagokra (polietilén fólia és műanyag palackok), palackos üvegekre, valamint akkumulátorokra, szárazelemekre és használt étolajra terjed ki. (Az utóbbi három veszélyes hulladéknak minősül, gyűjtésükre és kezelésükre a Kommunális Rt. rendelkezik a megfelelő engedélyekkel). A fentieken túl a Kommunális Rt. tervezi a város iskoláiban alumínium italdobozok és italos kartondobozok gyűjtését és újrahasznosítását. A Kommunális Rt. Kistó utcai telephelyén hulladékudvar és hulladékválogató mű üzemel. A hasznosítható anyagokat válogatás, illetve bálázás után juttatják el a feldolgozókhoz.

A szelektív hulladékgyűjtés mennyiségére vonatkozó adatokat a Kommunális Rt. adatszolgáltatása alapján az alábbi táblázatban közöljük: 2. sz. táblázat Anyagfajta

1997 1998 1999 Lakosság (kg) Hullámkarto 52 636 37 630 49 754 n Vegyes 35 680 87 900 128 271 papír* PET palack 0 0 6 000 Színes üveg 0 6 980 15 500

2000

2001

2002

2003

2004**

51 490 53 315 80 962 172 378 286 643 204 440 130 714 144 259 313 930 341 935 5 709 11 221 23 257 43 860 53 854 16 962 20 075 52 217 76 348 70 586 4

Összesen

88 316 132 510 199 525 278 601 215 325 300 695 606 516 753 018

Változás megelőző évhez képest %

150%

151%

140%

77%

140%

282%

124%

* csomagolóanyag hányad nélkül ** várható mennyiség Köztisztaság A város közterületeinek tisztántartását, az utcai szemétgyűjtők rendszeres ürítését és a téli hóeltakarítást a Veszprémi Kommunális Rt. végzi 2004. december 31-ig szóló szerződés alapján. A szerződés a város közigazgatási területén belül, I., II. és III. fenntartási kategóriát állapított meg, konkrétan meghatározva a végzendő takarítási feladatokat is. Az Rt. rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges személyi, tárgyi és műszaki feltételekkel. A gépi seprési munkálatok végzéséhez 2 db seprő autó és 2 db járdaseprő gép áll rendelkezésre, s a gépek ütemterv szerint végzik a közterületek tisztítását. A kézi közterület tisztítást művezető irányítása mellett 10 fő látja el. A nyári idegenforgalmi időszakban, rendezvények idején, ügyeleti formában hétvégi munkavégzés is történik. A köztisztaság terén évente visszatérő probléma a közterületekre kerülő szemét. A kiváltó okok között első helyen szerepel a szemétgyűjtő konténerek mellé helyezett hulladék, amit a gyakori veszprémi szél az utakra, járdákra, illetve a parkokba, zöldterületekre hord. Egy település tisztaságát nagyban befolyásolja a lakossági hulladék összegyűjtésének módja, a gyűjtőedények száma, fajtája és ürítésének gyakorisága, másrészt a lakosság fegyelmezettsége és környezettudatos magatartása. Jelenleg a város közterületeire összesen 494 db utcai szemétgyűjtő van kihelyezve. A téli hóeltakarítás az enyhe télnek köszönhetően 2003/2004 évben viszonylag kevés problémát okozott. (A hóeltakarítás és síkosság mentesítés feladataira egyébként minden év október 15-ig munkaterv készül, s a tevékenység a Városüzemeltetési Iroda jóváhagyását követően ennek alapján történik.) Viszont minden évben visszatérő probléma Gyulafirátót esetében a Posta utca, a Zirci út és a Hajmáskéri út, Kádárta esetében pedig a Győri és Vasút utca (ezek az utcák a Megyei Közútkezelő Kht kezelésében vannak), valamint a Bakonyművek lakótelep és Szabadságpuszta hóeltakarítása és síkosság mentesítése. Ezekre az utcákra, területekre, a Városüzemeltetési Iroda a Kommunális Rtvel, eseti megbízás alapján, külön szerződést köt. Ugyancsak gondot okoz a téli időszakban nagy mennyiségben kiszórt sózó, érdesítő anyag feltakarításának elhúzódása, ami jelentős porterheléssel jár. Illegális hulladéklerakás A lakosság egy része a szeméttelepi elhelyezés helyett az építési törmeléket (sittet), lomot és egyéb hulladékot illegálisan a város elhagyott területein vagy a városszéli erdőkben rakja le. Évente visszatérő lerakóhelyek: Csatár hegy és környéke, Fenyves u. végi kőfejtők, Deák F. u., Jutaspuszta, a külső körgyűrű észak-keleti része, Rátóti nagymező, Geleméri fennsík, Laczkó forrás környéke, stb. 2004-ben is intézkedési terv készült az illegális hulladéklerakó helyek felderítésére és felszámolására. A Városüzemeltetési Iroda közhasznú munkások segítségével a város belterületén az alábbi illegális lerakóhelyeket felszámolta fel: 5

- Tüzér utca melletti erdőszegély - Laczkó forrás környéke - Betekints völgy - Fenyves utca végi kis és nagy kőfejtő - Kopácsi utca - Fenyves utca melletti parkerdő - Barátság park - Bel - és külvárosi hajléktalan "tanyák" - A fentieken túl Csatárhegyen tavaszi lomtalanítás történt A beszállított hulladék mennyisége elérte a kb. 1500 m3-t, költsége pedig a 1,7 millió forintot. A 2004. évi tavaszi lomtalanítást követően, a Kommunális Rt. által begyűjtött lakossági veszélyes hulladékot (főképp elektronikai hulladékot) a Városüzemeltetési Iroda engedéllyel rendelkező vállalkozóval, ártalmatlanításra elszállíttatta, ennek költsége 156500 Ft volt. Zaj- és rezgésvédelem Az elmúlt időszak zajjal kapcsolatos panaszbejelentéseit áttekintve megállapítható, a közlekedés okozta zajterhelés dominanciája. Mivel a járművek száma napjainkban is növekszik, s a veszprémi utak áteresztő képessége korlátozott, a zajterhelés számottevő csökkenése nem várható. Különösen a külső körgyűrű mentén élők (Alkotmány és Boglárka utca) szenvednek a megnövekedett forgalom keltette zajtól. A valós helyzet tisztázása érdekében hatósági mérések elvégzését kértük a KDT Környezetvédelmi Felügyelőségtől. A mérési jegyzőkönyv alapján, az út "főút" jellegéből adódóan, a zajszint az Alkotmány u. 9. és 13. szám alatti védendő ingatlanok tekintetében, a módosított forgalmi adatok figyelembe vételével, éjszaka megközelíti, illetve eléri a zajterhelési határértéket (nappal 65 dBA, éjjel 55 dBA), határérték túllépés viszont nincs, amit a lakók kifogásolnak. A városban működő ipari üzemek, telephelyek által okozott zajterhelés javuló tendenciát mutat. Ez egyrészt az új ipari üzemek kedvező telepítési helyének, másrészt a telepengedélyezési eljárások szigorúbb rendjének tulajdonítható. A környezetvédelmi hatóságok ugyanis csak a zajvédelmi követelmények teljesülése esetén járulnak hozzá a telepengedély kiadásához. Fontos feladatnak tartjuk a felmerülő lakossági panaszok szakszerű kivizsgálását és a szükséges intézkedések megtételét. Példaként említhető legutóbb, a Balaton Plaza CBA Élelmiszer Áruház hűtő aggregátorai keltette zajterhelés megszüntetése. Parkfenntartás 2004. évi tevékenysége Szerződéses rendszer A parkfenntartási feladatok ellátására kiírt közbeszerzési eljárás során kiválasztott szervezetek az előző évekhez képest megnövelt műszaki tartalommal végzik parkfenntartási feladataikat. A parkfenntartási feladat üzemeltetési koncepciója az előző időszaktól az alábbi fő szempontokban tér el: - A kertészeti körzetek számát 16-ról 9-re csökkentették. Ezzel a város területét és ezzel a parkfenntartás működését sokkal áttekinthetőbbé, működtethetőbbé kívánták tenni. - A fenntartási kategóriák számát 5-ről 3-ra csökkentették. A gyakorlat azt igazolta, hogy a napi munkában csak három kategóriának van jelentősége. Ezzel a rendszert egyszerűbbé és áttekinthetőbbé kívánták tenni. 6

- 17 hektárral nagyobb felületet vontak be a rendszeres gondozásba. Ezek a területek a városi összekötő utak mentén, külső körgyűrű mentén, új lakóövezetek mentén helyezkednek el. - Számos területen nőtt a kaszálási gyakoriság, az addigi évi 3-ról 6-ra. - A kertészeti körzetek leírása és valamennyi adatbázis aktuális terepi felmérésen alapul, amelyet 2003. április és július között végeztek el. - A szöveges és a táblázatos mellékletek kidolgozottak. A dokumentációban kirészleteztük a gyepterületek, fák, cserjék, virágok, évelők, murvás utak, virágládák, kandeláberre helyezett növények, és a homokozók üzemeltetési és fenntartási feladatait, továbbá a zöldterületek takarításával kapcsolatos elvárásokat. - Az ellenőrzési rendszert és a szükség esetén alkalmazható szankciókat kidolgoztuk. Feladatcsoportonként megállapították az elégtelen munkavégzésből adódóan visszatartható összeget. - A számlázás nem átalánydíjas, hanem feladat csoportonként tételesen történik. A vállalkozók feladatcsoportonként és havonta bocsátják ki számláikat, ezzel biztosítja azt az Iroda, hogy a kifizetések a tényleges munkavégzéshez kapcsolódjanak. - A zöldterületek visszapótlási és felújítási feladatai az alapszerződés részét képezik. Az öreg fasorok és cserjeágyak ütemezett leváltása, a virágfelületek bizonyos mértékű növelése, a belvárosi gyepfelületek ütemezett felújítása a feladat része. - Az öntözés fejlesztése, a murvás utak gondozása, a zöldfelületek rendszeres takarítása a feladat része. 2004-ben a mai napig 66 darab szerződést kötött az Iroda a különböző parkfenntartással, zöldfelület gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátására. Ezek a szerződések a kaszálás, zöldterület takarítás, szemétszállítás, zöldkár helyreállítás, közterület rendezés, fa és cserjeültetés, parkerdő gondozás, valamint a játszótér karbantartás feladatait foglalták magukba. A fenti feladatokat a Városüzemeltetési Iroda mintegy 22 vállalkozással, folyamatosan végeztette. A folyamatos magas színvonalú tevékenység végzésére alkalmatlan vállalkozóval a Városüzemeltetési Irodaszerződést bontott, az érintett körzetek gondozását a második legjobb árajánlatot adó vállalkozás végzi. A parkfenntartó szervezetek részére mai napig összesen 543 írásos kifogást, felszólítást, feladat meghatározást továbbított a Városüzemeltetési Iroda. A közterületen folyó munkálatokkal kapcsolatban a zöldszámos bejelentések keretében a lakosság kérdéseit vizsgálták ki és válaszolták meg 44 esetben. Fasormetszés, fűnyírás, takarítás A parkfenntartó szervezetek januártól március végéig mintegy hatvan utcai fasor metszését végezték el. A vadgesztenye fasorok növényvédelmét szakvállalkozással, három alkalommal végeztették el a tavaszi és a nyári időszakban. Március 20-ig bezárólag megtörtént a városi zöldterületek hóolvadást követő első tavaszi nagytakarítása. Ennek keretében több száz m3 parki hulladékot, szemetet, illegális hulladékot szállítottak el a parkfenntartó szervezetek a közterületekről. A szerződéses és azon kívüli területekről elszállíttatott - folyamatosan képződő - lakossági illegális hulladék nagyságrendje mai napig 1249+1150=2399 m3 volt.

7

A Városüzemeltetési Iroda a takarítási akciók keretében a helyi lakóközösségekkel, civil szervezetekkel együttműködik. Szállítóeszközt, konténert, zsákokat, kesztyűt biztosítanak folyamatosan az azt igénylő közösségek részére, a területek megtisztítása céljából. Az előző évi bővítést követően a Kommunális Rt. a városi közterületen 494 utcai szemetes edényt üzemeltet. A parkfenntartó szervezetek november első hetében megkezdték a falevél gyűjtését és folyamatos szállítását a közterületekről. Ezzel párhuzamosan szállíttatják el a lakosság által közterületre kihelyezett nagymennyiségű kerti hulladékot és illegális szemetet. Padok A közterületen lévő 1050 darab városi padot a tavaszi időszakban felmérték. Árajánlatok bekérését követően vállalkozók végezték a szükséges javításokat, lécpótlásokat, festéseket mintegy 450 városi padon. Új padokat helyeztettek ki a Kossuth utca, Nagy László utca, Megyeház tér, Szerelemsziget területére. Játszóterek A 78/2003. GKM rendelet szerint elkészítették a városi játszóterek üzemeltetési tervét. A tavaszi időszakban 21 avult játszóteret elbontottunk, egyúttal az év során 4 új játszótéri beruházást fejeztünk be (Stromfeld utca 7., Barátság park, Egry József utca 1. Palást utca). Az új építésű játszóterek jogszabály szerinti üzemeltetésre szerződést kötöttünk. A játszóterek karbantartási, hibaelhárítási munkáit 4 vállalkozás végezte az év során. Kezdeményezte az Iroda további új játszóterek építését az anyagi lehetőségek függvényében, amelyekre az engedélyezési eljárást lefolytatták: Nagy László utca, Alsóújsor utca, Ady Endre utca, Vilonyai út, Alsóerdő utca, Szőlőhegy utca, stb. A jogszabály szerinti kötelező szabványossági felülvizsgálatok elvégzésére közbeszerzési pályázatot írnak ki az év hátralevő részében. Fakivágás, fapótlás November 19-ig 50 fakivágási kérelmet nyújtottak be. A jóváhagyott kérelmek alapján összesen 54 darab fa kivágására tett az Iroda javaslatot. Október 25. és november 19. között 38 helyszínen mintegy 370 fa és 500 cserje lett elültetve. 5 helyszínen a lakosság, ill civil szervezet is közreműködött a Városüzemeltetési Iroda által biztosított növényzet elültetésében. Csobogók, szobrok Május elejétől szeptember közepéig működtették a belvárosi szökőkutakat. A falfirkák eltávolítása, a vízgépészeti ellenőrzések, a könnyű karbantartások május elején megtörténtek. A Színházkertben ivókutat adtunk át a nyári időszakban. Felújították a Jókai út 15-nél lévő árvíz emléktáblát, és az Ararát szobor megrongált emléktábláját. November közepén megtörtént a csobogók és a belvárosi szobrok téli védőfóliázása. Virágok Április-május hónapban a parkfenntartó szervezetek 25.000 darab egynyári virágot ültettek ki a belvárosi virágágyakba. Októberben 16.100 tulipán és nárciszhagymát ültettek ki a parkfenntartó szervezetek a virágágyakba. Az év során 20 új virágládát helyeztettek ki a belvárosba. Legyártattak 20 virágládát Gyulafirátót és Kádárta területére, amelyek 2005. tavaszán kerülnek kihelyezésre. 8

Fejlesztések A nyári időszakban 150 tonna 5/12-es zúzottkő terítésével újították fel a Jutasi ltp., a Komakút tér, Ördögárok utca, Színház kert, Völgyikút utca, Március 15. út, Batthyány utca, Wartha Vince utca egyes zúzottköves felületeit. Májusban kiépítették a Jutasi út-Munkácsy úti körforgalom zöldfelületét, automata öntöző rendszerrel. Megkezdték a Pöltenberg utcai közterület rendezését, 1000 m3 termőföld behordásával és elterítésével. Folyamatosan közreműködtek a Kálvária domb zöldterületének rendezéséhez, az erdősáv tisztításához, kaszálás, takarítás és szárazfakivágás elvégeztetésével. Hozzájárultak továbbá a területen lévő romok konzerválási költségeihez is. Nyertes pályázatok A Séd völgy nyugati szakaszának turisztikai célú kertészeti rendezése tárgyában nyertes pályázatuk alapján 6.250.000 Ft értékben újították fel a Séd-menti sétányt a tavaszi időszakban. Pályázatot nyújtottak be az Alsóújsor utcai játszótér építésére, amelynek eredménye 2005-ben várható. Parkerdők Az Állami Erdészeti Szolgálat támogatásával elkészíttették a Veszprém Város tulajdonában lévő erdőterületek 2010-ig érvényes erdőtervét. A Fenyves utcai parkerdőben szeptemberben végeztettek nagytakarítást, állománytisztító vágást, bozótirtást és a területen található padok és lépcsők javítását a meglévő kezelési terv alapján. Mezei Őrszolgálat A Mezei Őrszolgálat 2004. július 01-én alakult meg 5 fővel. Veszprém külterületét 5 körzetre osztották fel, így a mezőőröknek saját működési területük van. Működési területük nagysága összesen: 4793,5 ha. A mezőőr működési területén elsődlegesen a termőföldek őrzését, az azokon lévő, illetve azokhoz tartozó termények és termékek, felszerelések és eszközök, haszonállatok, mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét látják el. Feladatuk még az illegális hulladéklerakó-telepek keletkezésének megelőzése, tettenérés során az elkövető azonosítása, további illegális lerakók keletkezésének megakadályozása. Feladatuk továbbá a termények lopásának megakadályozása, a műveletlen, elhanyagolt földterületek és azok tulajdonosainak felderítése. A mezőőrök a munkakörük ellátásához szükséges tanfolyamokon vettek részt az elmúlt időszakban (mezőőri vizsga, fegyvervizsga, "A" kategóriás járművezetői tanfolyam.) A területek bejárása során a mezőőrök tapasztalták, hogy a külterületeken lévő termőföldek egy része elhanyagolt, parlagfűvel borított. Sok az illegális hulladéklerakó hely. Összesítő adatbázist készítettek az illegális hulladéklerakó helyekről, annak tulajdonosairól és a kihelyezett hulladék típusáról, mennyiségéről. Az összes fellelt külterületi hulladék nagyságrendje kb. 1.400 m3. A külterületi hulladék elszállíttatásának anyagi fedezetére a jövő évi költségvetés tervezetében tesz javaslatot az Iroda. 9

Az Iroda munkatársai összeállították a földtulajdonosok adatait tartalmazó számítógépes adatbázist. A következő időszakban a földtulajdonosoknak kiküldik a mezőőri járulék bevallására szolgáló formanyomtatványokat, amelyen a tulajdonosok nyilatkoznak a földterületük nagyságáról, és a járulékfizetési kötelezettségük mértékéről.

Veszprém, 2004. november 22. Schmid Ferenc Környezetvédelmi referens

10

Veszprém város környezetállapot jelentése 2004. 1.) Kutak műszaki állapota, vízminőség:

Sédvölgyi vízbázis

Ü/AT/ PT Veszprém-Gyulafirátót-Kádárta-Szentkirályszabadja

2002-benVíztermelés

vízmennyiségSzolgáltatható

kapacitásaVízbázisa

kapacitásaKút

tereptőlSzűrőzés

Talpmélység

Vízbeszerzőművek, vízellátórendszere

Kútműszaki, víztermelési és vízminőségi jellemzők módjaÜzemeltetés

Vízbázis

Ellátott települések

Vízadó

Általános vízminőségi kép

(m) (m-m)

(m3/d (m3/ (m3/d (m3/d típu védettsé (2001-2003. évi ) d) ) ) sa ge vízvizsgálatok alapján)

Sédvölgy 1. kút

Ü

150, 26,30 135,0

7390 160 1000 3660 kars érzéken 00 0 zt y

Sédvölgy 2. kút

AT

150, 35,20 150,0

4100

0

Sédvölgy 3. kút

PT

150, 47,90 150,0

2260

0

Sédvölgy 4. kút

PT

150, 26,10 131,1

2460

0

11

nitrát: 9-12 mg/l, fajl.vez.kép.: 590 uS/cm, össz. CaO: 210-280 mg/l nitrát: 11,0 mg/l, fajl.vez.kép.: 602 uS/cm, össz. CaO: 256 mg/l (1 adat) nitrát: 7,5 mg/l, fajl.vez.kép.: 589 uS/cm, össz. CaO: 217 mg/l (1 adat) nitrát: 7,8 mg/l, fajl.vez.kép.: 604 uS/cm, össz. CaO: 234 mg/l (1 adat)

Ismert vízminőségi, műszaki probléma, egyéb megjegyz.

tartalék (jelenleg megfigyelő) kutak, vízhálózatba nincsenek bekötve;

Sédvölgy 5. kút

Ü/AT/ PT PT

Sédvölgy 6. kút

PT

150, 34,00 132,7

Csatárvölgy 1.

PT

95,0 21,082,9

Csatárvölgy 2.

PT

100, 25,60 92,1

Laczkó karsztakna

Ü

22,5 táró

Lőtéri fúrt kút

Ü

155, 78,40 140,0

(m) (m-m) 130, 41,06 121,0




kapacitásaKút


Talpmélység



Vízbázis


Vízadó



(m3/d (m3/ (m3/d (m3/d típu védettsé (2001-2003. évi ) d) ) ) sa ge vízvizsgálatok alapján) 1600 0 nitrát: 13,5 mg/l, fajl.vez.kép.: 690 uS/cm, össz. CaO: 210 mg/l (1 adat) 2050 0 nitrát: 14,1 mg/l, fajl.vez.kép.: 610 uS/cm, össz. CaO: 209 mg/l (1 adat) 3390 0 nitrát: 7,3 mg/l, fajl.vez.kép.: 547 uS/cm, össz. CaO: 206 mg/l (1 adat) 3900 0 nitrát: 10,7 mg/l, fajl.vez.kép.: 579 uS/cm, össz. CaO: 217 mg/l (1 adat) 2500 1658 nitrát: 10-15 mg/l, fajl.vez.kép.: 590 uS/cm, össz. CaO: 200-240 mg/l 1540 907 nitrát: 18-25 mg/l, fajlagos vízhozam csökkent fajl.vez.kép.: 600 uS/cm, össz. CaO: 200-250 mg/l

12

vízbázisAranyosvölgyi




kapacitásaKút


Talpmélység



Vízbázis


Kiskúti fúrt kút Kiskúti galéria Sintérkúti karsztakna Unger galéria

PT PT PT

galéria 22,0 táró galéria

Aranyosvölgy 3. kút

AT

30,0 9,8-29,0 2770

24


PT

30,0 3,6-30,0 230

0


Ü

Aranyosvölgy galéria

Ü

30,0 16,928,9 galéria

120, 35,00 120,0


(m3/d (m3/ (m3/d (m3/d típu védettsé (2001-2003. évi ) d) ) ) sa ge vízvizsgálatok alapján) 2770 0 nitrát: 5-10 mg/l, fajl.vez.kép.: 625 uS/cm, össz. CaO: 220-260 mg/l 300 0 700 0 nitrát: 70 mg/l 300 0 nitrát: 13 mg/l, amm.: 0,26 mg/l, fajl.vez.kép.: 750 uS/cm, össz. CaO: 190 mg/l

Ü/AT/ PT AT

(m) (m-m)

Vízadó

1070 450 4500 2251 kars érzéken 0 zt y 1800

1207

13


gyakori bakteriális probléma, erős csőkorrózió vízhozam és vízminőségi problémák miatt vízellátásból tartósan kizárva

A 3. és 5. sz. kutak között nitrát: 15-18 mg/l, intenzív egymásra hatás fajl.vez.kép.: 700 uS/cm, össz. tapasztalható, az 5. sz. CaO: 210-280 mg/l kútból is kivehető a 3. sz. kútnál megadott hozam

vízbázisKádártai

Ü/AT/ PT Kádártai galéria ÉNY-i PT ág

(m) (m-m) -

galéria galéria

Kádártai galéria DK-i ág

Ü

-

Gyulafirátót 1. kút

Ü

120, 71,00 101,0




kapacitásaKút


Talpmélység



Vízbázis


Vízadó



(m3/d (m3/ (m3/d (m3/d típu védettsé (2001-2003. évi ) d) ) ) sa ge vízvizsgálatok alapján) 3000 0 nitrát: 45-55 mg/l, magas nitráttartalom miatt fajl.vez.kép.: 680 uS/cm, össz. vízellátásból tartóan kizárva kars érzéken CaO: 170-230 mg/l 800 3000 y 5000 1547 zt nitrát: 36-30 mg/l, fajl.vez.kép.: 690 uS/cm, össz. CaO: 170-230 mg/l 2870

1055

800 4500 1030 0 32


AT

250, 45,000 237,4


AT

107, 25,00 88,5

3000

17


PT

102, 29,89 84,2

2460

0

14

kars érzéken zt y

nitrát: 12-17 mg/l, fajl.vez.kép.: 550 uS/cm, össz. CaO: 190-260 mg/l nitrát: 7-10 mg/l, fajl.vez.kép.: 580 uS/cm, össz. CaO: 190260 mg/l nitrát: 14-20 mg/l, fajl.vez.kép.: 550 uS/cm, össz. CaO: 190-260 mg/l nitrát: 38 mg/l, fajl.vez.kép.: magas nitráttartalom miatt 580 uS/cm, össz. CaO: 190üzeme kívül helyezett kutak 260 mg/l

vízbázisTekeresvölgyi

vízbázisGyulafirátót


Ü/AT/ PT PT


PT

Gyulafirátót községi kút

Ü

Tekeresvölgy 1-10. sz. PT kutak

(m) (m-m) 100, 5 103, 0

28,489,7 25,8100,0

182, 132,10 177,6




kapacitásaKút


Talpmélység



Vízbázis


Vízadó



(m3/d (m3/ (m3/d (m3/d típu védettsé (2001-2003. évi ) d) ) ) sa ge vízvizsgálatok alapján) 2980 0 1230

620

0

620 620

10-15 m-től (5 db kút), 100, ill. 30 387 3870 0 0 m-től (5 0 db kút) 85-100 m-ig

nitrát: 43 mg/l, fajl.vez.kép.: 635 uS/cm, össz. CaO: 190260 mg/l

240

kars részlege nitrát: 6-8 mg/l, fajl.vez.kép.: zt sen 570 uS/cm, össz. CaO: 190védett 260 mg/l

kars érzéken zt y

0

15

fajlagos vízhozam csökkent

nitrát: 7-24 mg/l, fajl.vez.kép.: tartalék vízbázis, jelenleg 460-610 uS/cm, össz. CaO: megfigyelőkútként 170-240 mg/l funkcionál a 10 db kút

Kiegészítés és magyarázat a táblázathoz Üzemeltetés módja: Ü AT - aktív tartalék PT - passzív tartalék

üzemelő kút

Szűrőzés: Tájékoztató adat a vízadó réteg települési mélységéről, részletes információ a vízadó környezeti érzékenységéről. (Amennyiben több vízadó réteg/szakasz beszűrőzésére került sor a kútban, a teljes beszűrőzött szakasz terepszinttől számított legfelső és legalsó mélységét adtuk meg a táblázatban. Kút kapacitása:

Kút egyedi víztermelési kapacitása, mely részben a vízadó réteg vízadóképességétől, részben a kút kiképzésétől függ.

Vízbázis kapacitása: Ugyanazon vízadóra telepített kutak esetében a kivehető max. vízmennyiség részben a vízkészlet folyamatos utánpótlódásának mértékétől, részben a kutak műszaki paramétereitől függ, tehát az azonos/közel azonos utánpótlódási területtel rendelkező kutak esetében a vízbázis kapacitása nem egyenlő a kútkapacitások összegével. Eltérő vízadóra telepített, vagy eltérő utánpótlódási területtel rendelkező vízbeszerzőművek esetében a kapacitások összegezhető. Szolgáltatott vízmennyiség: vízkészlet.

Víztermelési kapacitás, azaz vízminőségi és műszaki szempontok együttes figyelembevételével kitermelhető

Szolgáltatott vízmennyiség: Valamelyik vízminőségi paraméter megközelíti/elérte/meghaladta a 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletben megengedett határértéket, (mennyiség l-lel) új vízbázis kialakítása szükséges vagy már folyamatban van Víztermelési adatok: A táblázatban megadott adat az éves napi átlagos vízfogyasztást mutatja, egyúttal jelzi a vízbázis kapacitásának kihasználtságát. Figyelembe veendő, hogy a nyári napi csúcs az éves napi átlag 1,5-2,5-szerese a vidéki településeken. Ha a kút nem üzemelt folyamatosan egész évben, a *-gal jelölt napi víztermelési adat az éves víztermelést az üzemnapokra vetítve mutatja. Vízminőségi adatok: Amennyiben a tartósan nem üzemelő kutaknál aktuális vízvizsgálati eredmény nem áll rendelkezésre, korábbi vízminőségi adatot közöltünk (jelölés *-gal). Ahol *mang., amm., nitrit 0 mg/l * szerepel, az azt jelenti, hogy ezek a paraméterek a kimutathatósági határ alatti mennyiségben találhatók a vízben. 16

Vízminőségi határértékek - a táblázatban feltüntetett paraméterek esetében - a 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet értelmében: nitrát: 50 mg/l vas: 0,2 mg/l szulfát:250 mg/l nitrit: 0,1 mg/l mangán: 0,05 mg/l nátrium: ammónia: 0,2 mg/l (karszt- és talajvíznél) ammónia: 0,5 mg/l (rétegvíznél)

fajlagos vezetőképesség: 2500 uS/cm 200 mg/l össz. CaO (keménység): legalább legfeljebb 350 mg/l

(Az ideiglenes határértékek a fenti kormányrendeletben találhatók meg.)

17

50 mg/l

2.) Víztermelés (2004 I-IX hó tény adataival, m3-ben): Település Veszprém I.min.oszt. Veszprém II.min.oszt. Gyulafirátót község Összesen

január

február március I. n.év

auguszt szeptemb III. n.év us er 374.457 366.788 393.109 1.134.35 383.806 393.595 368.599 1.146.0 2.280.3 378.965 374.982 368.835 1.122.78 4 00 54 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

I-IX. hó

7.142

62.313

6.536

7.091

20.769

április

6.886

május

7.870

június

7.402

II. n.év I. f.év

július

22.158 42.927 6.858

6.522

6.006

19.386

3.403.1 36 0

381.599 373.324 400.200 1.155.12 390.692 401.465 376.001 1.168.1 2.323.2 385.823 381.504 374.841 1.142.16 3.465.4 3 58 81 8 49

3.) Vízbázisvédelem A 2004. évben a korábbi 2003-as jelentés szerinti állapothoz képest változás nem történt. Forrás: http://www.veszprem.hu/Portals/0/Hivatali%20dokumentumok/k%C3%B6rnyezet_2004.doc

18

Tájékoztató Veszprém Megyei Jogú Város környezeti állapotáról 2004

Recommend Documents