Tájékoztató az Irinyi Terv iparstratégiai támogatásai program keretében nyújtott támogatások igénylésének 2016. évi feltételeiről A Kormány 2016. február 5-én elfogadta a hazai ipar fejlesztéséről szóló Irinyi Tervet, melynek fő célkitűzése, hogy 2020-ra a hazai ipar GDP részaránya elérje a 30%-ot. Ennek megvalósítása érdekében szükséges azon tőkehiányos, a Terv által kiemelt ágazatként azonosított ágazatokba tartozó vállalatok fejlesztéseinek és beruházásainak támogatása, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá a növekedéshez. A fenti célra a 2016. évi költségvetésben 2 Mrd Ft áll rendelkezésre. Az Irinyi Terv végrehajtásához hozzárendelt 2 Mrd Ft költségvetési forrást olyan projektekre szükséges kihelyezni, melyek más forrásból nem finanszírozhatók, s melyek az Irinyi Tervben azonosított ágazatokban (járműgyártás, speciális gép- és járműgyártás, élelmiszeripar, egészséggazdaság, zöldgazdaság, IKT szektor, védelmi ipar) valósulnak meg, továbbá a felsorolt ágazatokban megvalósuló innovációs partnerség kialakítására irányulnak. 1. Az előirányzat felhasználására vonatkozó fontosabb jogszabályok
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény A fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 16/2015. (V.29.) NGM rendelet Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (Átr.) A Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet (2014. június 17.) (Ácsr.) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU rendelet (2013. december 18.) (De minimis rendelet) 2015. évi CXLIII. törvény 95.§-97.§ (Kbt.)
2. Támogatásban részesíthetők köre A 16/2015 számú NGM rendelet 1. számú melléklet 28a. sora szerint. 3. Támogatható tevékenységek köre A 16/2015 számú NGM rendelet 1. számú melléklet 28a. sora szerint. 4. A támogatás módja, mértéke, összege Az előirányzatból egyedi kérelem alapján vissza nem térítendő támogatás nyújtható. Egyedi kérelem alapján támogatás adható a 2015. évi CXLIII. törvény 95.§-97.§ szakasza szerinti innovációs partnerség kialakítására is. A teljes rendelkezésre álló keret a 2016-os költségvetési évben 2 Mrd Ft. A támogatás maximális összege 400 millió Ft, mértéke támogatási kategóriától függ, de a projekt összköltségének (ÁFA levonásra jogosultak esetén nettó összköltségének) legfeljebb 50%-a lehet. A legkisebb támogatható projektméret 100 millió Ft, azzal, hogy a beruházáshoz nyújtható támogatás összege el kell, hogy érje az 50 millió Ft-ot.
Az előirányzatból önállóan a 16/2015 számú NGM rendelet 1. számú melléklet G28a 3. pont a-f), valamint G28a 3. pont h) pontja szerinti tevékenység támogatható. Induló vállalkozás1 esetén kizárólag a legkisebb támogatható mérettel rendelkező projekthez nyújtható támogatás. A támogatást igénylő az elszámolható költségek legalább 50%-át - figyelembe véve a támogatási kategóriákat - saját forrásból kell, hogy biztosítsa és a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára be kell mutassa. Saját forrásnak a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett állami támogatást, valamint regionális beruházás támogatás esetén az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás minősül. Amennyiben az induló beruházás a termelőeszközök beszerzéséhez kapcsolódóan energiahatékonysági-, megújuló energia felhasználást célzó költség elemeket is tartalmaz, úgy ezek aránya az elszámolható költségeken belül nem haladhatja meg a 20%-ot. (Regionális beruházási támogatás esetén az Ácsr. szerint új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősül többek között a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló azon beruházás, amely új létesítmény létrehozásához vagy a létesítmény tevékenységének diverzifikálásához kapcsolódik, azzal a feltétellel, hogy az új tevékenység nem azonos a létesítményben korábban folytatott tevékenységgel, és nem is hasonlít ahhoz.) A versenyjogi szabályok adta kereteken belül a ténylegesen alkalmazásra kerülő támogatás intenzitások/mértékek meghatározására egyedileg, a pályázó és az általa benyújtott egyedi kérelem alapján kerül sor. a) A támogatás nyújtásának alapvető feltételei A 16/2015 számú NGM rendelet 1. számú melléklet G:28a 3. pont h) alpontja szerinti tevékenység estén olyan gazdasági társaság, európai részvénytársaság, valamint európai szövetkezet vagy konzorcium is támogatható, amelynek tevékenysége a 16/2015 számú NGM rendelet 1. számú melléklet G:28a 1. pontjában meghatározott ágazat valamelyikébe esik, amennyiben megfelel az 1. pont a)-c) és f)-g) pontban foglaltaknak. A 16/2015 számú NGM rendelet 1. számú melléklet G28a 3. pont a-g) alpontjában foglalt tevékenységek tekintetében a 2004. évi XXXIV. törvény szerinti, akár induló kis és középvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, európai részvénytársaság, valamint európai szövetkezet részére nyújtható támogatás (a foglalkoztatási adatok meghatározásánál a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet 1. mellékletében rögzített módszertan szerint a kapcsolt- és partnervállalkozások adatait, továbbá kizárólag a támogatást igénylő esetében a kölcsönzött munkaerőnek a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 havi átlagállományát is figyelembe kell venni), amelynek fejlesztendő tevékenysége a 16/2015 számú NGM rendelet 1. számú melléklet G:28a 1. pontjában meghatározott ágazat valamelyikébe esik, amennyiben: 1
Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás részére nyújtható, amely legfeljebb öt éve került bejegyzésre, nem összefonódás útján jött létre, és még nem osztott fel nyereséget. Azon vállalkozás esetén, amely nem kerül hivatalos bejegyzésre, az ötéves periódus kezdete a gazdasági tevékenység megkezdésének az időpontja vagy a gazdasági tevékenységre vonatkozó adófizetés kezdő időpontja.
a támogatást igénylő vagy kapcsolt vállalkozása Magyarországon rendelkezik saját tulajdonú székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel, a támogatást igénylőnek vagy kapcsolt vállalkozásának a támogatási igény benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétele meghaladja a projekt elszámolható összköltségét (induló vállalkozások esetén nem kell figyelembe venni), a támogatást igénylőnek vagy kapcsolt vállalkozásának a támogatási igény benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti mérlegfőösszege meghaladja a projekt elszámolható összköltségét (induló vállalkozások esetén nem kell figyelembe venni), a beruházás a támogatást igénylőnél az átlagos éves nettó árbevétel növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző üzleti év éves nettó árbevételéhez képest (induló vállalkozások esetén nem kell figyelembe venni), támogatást igénylő vállalja, hogy amennyiben a támogatott tevékenység beruházás – és regionális beruházási támogatás igénybevételével valósul meg –, a támogatási szerződésben vállalt feltételek mellett az érintett régióban legalább a projekt befejezését követő 3 évig fenntartja és a támogatott fejlesztéseket a megvalósítás helyszínén üzemelteti, A támogatást igénylő az elszámolható költségek legalább 50%-át (regionális beruházási támogatás esetén 25%-át) saját forrásból kell, hogy biztosítsa és a támogatási tevékenység megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára be kell mutassa, Támogatás csak akkor nyújtható, ha ösztönző hatással bír. (Az ösztönző hatást igazolja, ha a beruházás megkezdése előtt a támogatást igénylő támogatás iránti kérelmét benyújtja.)
b) A támogatás nyújtásának az egyedi projektkiválasztásra vonatkozó alapvető feltételei A támogatott egyedi projektekkel kapcsolatban megfogalmazott főbb elvárások, illetve szempontok (együttes teljesülés nem szükséges): újdonság/innováció tartalom, a kérelmező cég innovatív jellege (pl. meglévő, vagy a (regionális beruházás támogatás esetén) fenntartási időszak alatt létrejövő munkakapcsolat egyetemekkel, kutatóhelyekkel; alkalmazott kutatók száma, K+F költségek aránya), az elbírálás során szempont, hogy a kérelmező rendelkezik-e saját tanműhellyel, vagy szerződéses kapcsolatban áll-e tanműhelyt üzemeltető szakiskolával, esetleg vállalja-e a projekt ideje alatt, vagy (regionális beruházás támogatás esetén) a fenntartási időszakban ezek kialakítását, a beruházás eredményeként új (vagy alapvetően átdolgozott) terméknek kell létrejönnie, a hozzáadott értéknek illetve az árbevételhez viszonyított hozzáadott értéknek növekednie kell, lehetővé válik-e új exportpiaco(ko)n való megjelenés, lehetővé válik-e új (nagyvállalati) vevő(k) számára történő beszállítás, lehetővé válik-e energia-megtakarítás vagy megújuló energia felhasználási arányának növelése. c) A támogatás nyújtásának a projektre vonatkozó általános elvárások A projekt végrehajtása esetén a megvalósítandó eredmények fenntarthatósága, A támogatást igénylő – a beruházás támogatása és regionális beruházási támogatás igénybevételének esetén – a beruházást a támogatási szerződésben vállalt feltételek mellett
az érintett régióban legalább a projekt befejezését követő 3 évig köteles fenntartani. A támogatott fejlesztéseket a támogatást igénylő köteles a megvalósítás helyszínén üzemeltetni. (Regionális beruházási támogatás esetén ez a követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott kötelező üzemeltetési időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a kötelező üzemeltetési időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a kötelező üzemeltetési időszakban a támogatást igénylő támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközökkel azonos funkcióval, azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé. Az új eszközre vonatkozó, a jelen pontban meghatározott feltételek fennállásának alátámasztására a támogatást igénylő köteles az ehhez szükséges dokumentumokat benyújtani a támogató számára.) d) A támogatott beruházás elszámolható és el nem számolható költsége Az egyes támogatási jogcímek, valamint az azokhoz tartozó elszámolható és nem elszámolható tevékenységek körét a 16/2015 számú NGM rendelet II. fejezete mutatja be részletesen. I) Elszámolható költségek2: 1. A projekt megvalósításához szükséges, a támogatási kérelemben részletezett szakemberek humán erőforrás költségei (bruttó bér + járulékok), 2. Az olyan, kutatási és tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik, 3. Az innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége, 4. Gyártási dokumentáció elkészítése igénybevett szolgáltatásként, 5. Gyártmányfejlesztési dokumentáció elkészítése igénybevett szolgáltatásként, 6. Megvalósíthatósági tanulmány készítése, 7. Technológiai korszerűsítést eredményező új, egyenként minimum nettó 200.000 Ft értékű eszközök (200.000 Ft érték alatti eszköz csak akkor támogatható, ha az a beszerzendő eszköz tartozéka) vételára, eszközbeszerzéshez kapcsolódó szállítás és üzembe helyezés, eszközbeszerzéshez közvetlenül kapcsolódó betanítás, eszközbeszerzés esetén az eszközök felszerszámozásához az új szerszámok, új kiegészítő berendezések költsége, amennyiben alkalmassá teszi a meglévő gépet új termékek előállítására vagy kapacitásbővülést eredményez. 8. Tárgyi eszköz bérlés, 9. Az új termelő eszköz működtetéséhez szükséges infrastrukturális beruházások költsége, 10. Az új termelő eszköz működtetéséhez szükséges ingatlan építés, bővítés, átalakítás, korszerűsítés költségei (kivitelezőnek fizetett ellenszolgáltatás – saját teljesítés nem lehetséges), 11. Új termelő eszköz beszerzéséhez, működtetéséhez kapcsolódó hardver beszerzése egyenként minimum nettó 30.000 Ft értékben, 12. Új termelő eszköz beszerzéséhez, működtetéséhez kapcsolódó szoftverek beszerzése,
Felhívjuk a figyelmet, hogy támogatási programban alkalmazható támogatási kategóriák (csekély összegű támogatás, regionális beruházási támogatás, energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás, megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás) az Ácsr-ben és a De minimis rendeletben rögzítettek szerint külön elszámolható költségkörrel rendelkeznek. Külön felhívjuk a figyelmet a működési költségekre vonatkozó, 29. pontban található kritériumokra! 2
13. Az új termelőeszköz beszerzéséhez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzésének költsége, vételára, 14. A termelő eszköz beszerzéséhez kapcsolódó minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása költsége, 15. K+F tevékenységhez kapcsolódó anyagköltség, 16. Szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe, 17. Iparjogvédelmi tevékenység (a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége), 18. Hazai vagy külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel, valamint piacra jutás tevékenység, 19. Bioüzemanyag előállítása, bioüzemanyag-előállító egység új generációs bioüzemanyagelőállító egységgé történő átalakítása, 20. Elszámolható költségként kizárólag a támogatási kérelem befogadására vonatkozó értesítést követően felmerült költségek számolhatóak el, figyelemmel a támogatási szerződésben rögzített tevékenység megkezdésének időpontjára és az egyedileg meghatározott költségkategóriákra, 21. A beruházás esetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 47-51. §-ában meghatározott, költségek számolhatók el, 22. Az épületek és az egyéb eszközök lízingbe vételével kapcsolatos költségek abban az esetben számolhatóak el, ha a lízingügylet zártvégű pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a lízingszerződés tartalmazza az eszköznek a lízing időtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettségét, amely határidő azonban nem lehet későbbi, mint a beruházás befejezésének dátuma, 23. Az immateriális javaknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük: kizárólag a támogatást igénylő és kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használhatja fel azokat, az érintett immateriális javak bekerülési értékét az Sztv. előírásai szerint, terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentik, piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől kell őket megvásárolni, legalább 5 évig a támogatást igénylő eszközei között kell szerepelniük, és ahhoz a beruházáshoz kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást nyújtották, az immateriális javak az elszámolható költségek maximum 50%-át tehetik ki, 24. A támogatható tárgyi eszközöknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük: a támogatást igénylő a támogatásban részesült helyen használhatja fel, a beszerzett tárgyi eszközöknek tartósan, legalább a projektzárásig, vagy (regionális beruházás támogatás esetén) a fenntartási időszak végéig szolgálniuk kell a támogatott tevékenységet, 25. Ha a támogatást igénylő a beruházás, illetve a beruházás hasznosítása során általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) levonására nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a beruházás ÁFÁ-val növelt, bruttó összköltsége. A projekt költségvetését bruttó módon kell megtervezni, 26. Ha a támogatást igénylő ÁFA-adóalany, vagy még nem ÁFA-adóalany, de a beruházással, illetve a beruházás hasznosításával azzá válik és az általános forgalmi adó levonására egészben vagy részben jogosult, a támogatás alapja a beruházás ÁFA nélkül számított nettó összköltsége, 27. A beruházás bármely elemének nem piaci áron történő szerepeltetése a támogatás felülvizsgálatát, vagy arányos visszavonását eredményezi, 28. A támogatott beruházás kapcsán beszerzett minden eszköznek újnak kell lennie,
29. Általános és működési költség abban az esetben számolható el, ha arra a 16/2015 számú NGM rendeletben, a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben, a 651/2014/EU bizottsági rendeletben valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben foglaltak lehetőséget biztosítanak. Minden egyéb esetben az általános és működési költség a nem elszámolható költségek közé tartozik. II) Nem elszámolható költségek: 1. a támogatást igénylő vagy kapcsolt vállalkozása által előállított, forgalmazott eszköz, szoftver, általuk nyújtott szolgáltatás, általuk forgalmazott rendszer bevezetésének költségei, 2. földterület, telek beszerzési költsége, 3. a forráslehetőségek feltérképezésére és a támogatási kérelemmel kapcsolatos dokumentáció összeállítására, továbbá a támogatott projekt életútja alatti bármilyen, a beruházás megvalósítására irányuló tanácsadás díja, 4. az előkészítési célú tevékenység költségei, különösen a támogatási kérelem elkészítése, a kifizetési igénylés összeállítása, , a közjegyzői díj, 5. meglévő gépek átalakításának költségei, ha az átalakítás után a gép teljesítménye, paramétere nem változik, ide nem értve az új technológia bevezetését, 6. eszközök leszerelési költsége, 7. olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a támogatást igénylő csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól, vagy végrehajtási eljárás alatt álló magánszemélytől szerzett be, 8. azon eszközök, berendezések, amelyek a támogatási kérelem benyújtása előtt bérleti vagy egyéb hasonló konstrukció keretében, továbbá tesztelési, próbaüzemi céllal a támogatást igénylőnél bármely telephelyen már használatban voltak, 9. a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe, 10. az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be, 11. készletek beszerzésének költségei, 12. fogyasztási cikkek beszerzésének költségei, 13. járművek, különösen közúti közlekedésre alkalmas gépjármű, vízi jármű, légi jármű, vasúti jármű, továbbá pótkocsi, félpótkocsi beszerzésének költségei, 14. az apportált eszközök értéke, 15. az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozási vagy megbízási szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés a kifizetést a tevékenység összköltségének a százalékos arányában határozza meg, kivéve, ha a részteljesítés lehetőségét a szerződés tartalmazza, és az ilyen ténylegesen felmerült és kiegyenlített részköltségeket a végső beruházó alátámasztja a munka vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással, részletes teljesítésigazolással, 16. az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, szinten tartó felújítási munka költségei, és az üzemszerű működést szolgáló költségek, 17. azok az eszközök, amelyek a támogatást igénylő által már használt tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat váltják ki anélkül, hogy a kiváltás a meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, a létesítmény termékpalettájának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel, szolgáltatással történő bővítését, vagy a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi, 18. ellátási vagy bekeverési kötelezettség hatálya alatt álló bioüzemanyagok előállítása, 19. garanciavállalási díj,
20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
franchise díj, adótanácsadás és könyvelés díja, biztosítéknyújtáshoz kapcsolódó költségek, jelzálog, banki garancia költségei, kamatráfordítások, reprezentációs költségek, jogszabály frissítési díj, fordítási költségek.
5. A támogatás igénylése és a támogatási döntés A támogatás igénylése az NGM Ipari és Építésgazdasági Főosztály (Postafiók címe: 1369 Budapest Pf.: 481.) részére megküldött, cégszerűen aláírt támogatási kérelem postai úton történő benyújtásával történik. A támogatási kérelem formanyomtatvány az NGM honlapjáról tölthető le. A támogatási kérelem befogadásáról a támogató a kérelmezőt írásban értesíti. A kérelem benyújtását követően, a támogatási döntés meghozatala előtt egy alkalommal lehetősége van a benyújtott támogatási kérelem hiánypótlására. A kérelem benyújtását követően helyszíni szemlére (előellenőrzésre) kerülhet sor. Az előirányzat 2016. évi kereteinek terhére támogatási szerződés megkötésére 2016. december 31éig van lehetőség, amely alapján támogatás kifizetésére 2017. június 30-áig kell, hogy sor kerüljön. 6. A támogatás biztosítékai A támogatást igénylő – a projektzárásig, vagy (regionális beruházás támogatás esetén) a támogatott tevékenység fenntartási időszakának végéig – az igényelt támogatási összeg 100%-ára vonatkozó biztosíték rendelkezésre bocsátására köteles. Biztosíték lehet: a) a kedvezményezett valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata, b) garancia. Ha a támogatás a megítélt összegnél alacsonyabb összegben kerül folyósításra, és a támogatást igénylő a számára nem folyósított összeg igénybevételéről írásban lemond, a támogatást igénylő a támogató előzetes jóváhagyásával jogosult a folyósított támogatási összeg 100 %-ára vonatkozó biztosítékkal kiváltani a folyósítás előtt benyújtott biztosítékot. 7. A támogatás folyósítása, támogatási előleg A támogatás folyósítása a támogatást igénylő által a támogatási szerződésben meghatározott ütemezés szerint benyújtott beszámoló alapján, utólag, teljesítés- és időarányosan történik. A támogatott a megítélt támogatási összegből előlegben részesíthető, melynek mértéke legfeljebb a megítélt támogatás 50%-a lehet. Előleg több részletben való folyósítása esetén az előleg következő részlete csak abban az esetben folyósítható, ha a kedvezményezett az előző részletekkel már teljes körűen elszámolt.
A fennmaradó támogatási összegek a támogatási szerződésben meghatározottak szerint, utólag kerülnek kifizetésre. 8. Beszámolás, visszakövetelés A támogatási szerződésben kerülnek meghatározásra a támogatást igénylő rendeltetésszerű támogatás-felhasználásról szóló beszámolási és bejelentési kötelezettsége, valamint a beszámolók benyújtásának határidői. A támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatást igénylő a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét az Ávr. 98. §-ban meghatározott ügyleti és késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni.
1. számú melléklet Egyes, választható támogatási kategóriákra vonatkozó szabályok A regionális beruházási támogatáshoz / csekély összegű támogatáshoz kapcsolódóan az Ácsr. 38. cikke szerinti energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás továbbá az Ácsr. 41. cikke szerinti megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás is nyújtható, a támogatáshalmozási szabályoknak megfelelően. A kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás (1) A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekt részére nyújtható. (2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái: a) alapkutatás, b) ipari kutatás, c) kísérleti fejlesztés, d) megvalósíthatósági tanulmány. (3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé. (4) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztés valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni. (5) A (2) bekezdés a)-c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig, b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el, c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el, d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe, e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel. (6) A (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el. (7)A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át, b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át, c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át, d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át. (8) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a (7.c) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a) 10 százalékponttal növelhető középvállalkozás, 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozás esetén, b) 15 százalékponttal növelhető, ha ba) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és egy, az EGT megállapodás
szerinti szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutatási és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy bb) ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján. (9) Kísérleti fejlesztés esetén az (7) bekezdés c) pont szerinti támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 50%-áig növelhető. (10) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve a (8) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket is. A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás keretében elszámolható a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége, b) az olyan, kutatási és tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik, c) az innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége. (2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. Az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (1) Nem nyújtható támogatás, ha a fejlesztéseket azért hajtják végre, hogy a vállalkozás már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, még akkor sem, ha azok még nem léptek hatályba. (2) Az elszámolható költségek a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházási többletköltségek. Az elszámolható költségeket a következőképpen kell meghatározni: a) amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, az elszámolható költségek ezen energiahatékonysághoz kapcsolódó költségek; b) minden más esetben az energiahatékonysági beruházás költségei olyan hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva határozhatók meg, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtottak volna. Az energiahatékonysághoz kapcsolódó költséget e két beruházás költségeinek különbsége jelenti, és ez minősül elszámolható költségnek. A magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el. (3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30 %-át. (4) A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető. (5) A támogatási intenzitás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében 15 százalékponttal, a 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében pedig 5 százalékponttal növelhető. (6) A (3) bekezdés szerinti támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 50%-áig növelhető.
Csekély összegű támogatás Csekély összegű támogatás esetén a támogatás maximális mértéke az elszámolható költségek 50%-a, de maximum 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeg, amennyiben a de minimis rendelet ezt lehetővé teszi. A de minimis rendelet szerinti megfelelést a Támogatási Kérelem formanyomtatvány 1. sz. mellékletének megfelelően vizsgáljuk. (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését. (2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni. (3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. (4) Nem nyújtható támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására. (5) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható. (6) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget. (7) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével –- az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – a Támogatási Kérelem 1. sz. mellékeltében nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás (1) A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (2) A támogatás keretében a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvételekor felmerülő, a kiállító helyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költség számolható el. Eljárási és szervezési innováció támogatása (1) Az elszámolható költségek a következők: a) személyi jellegű ráfordítások; b) az eszközök, berendezések, épületek és földterületek költségei, a projektben való használatuk mértékéig és idejére; c) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei;
d) további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel. (2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (3) Nagyvállalat támogatásban nem részesíthető. A megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás (1) A megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás kizárólag új berendezéshez nyújtható. (2) Bioüzemanyag előállításához abban az esetben nyújtható támogatás, ha a beruházás fenntartható – élelmiszer alapú bioüzemanyagoktól eltérő - bioüzemanyag előállítására irányul. (3) A (2) bekezdéstől eltérően támogatás nyújtható meglévő élelmiszeralapú bioüzemanyagelőállító egység új generációs bioüzemanyag-előállító egységgé történő átalakítására, ha ennek következtében az élelmiszeralapú termelés a kialakítandó új kapacitással arányosan csökken. (4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek a) 45%-át (12) és (13) bekezdése esetén, b) 30%-át (14) bekezdése esetén. (5) A támogatási intenzitás a) középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető. b) a támogatási intenzitás – 5 a) bekezdésben meghatározott mértéken túl – az Atr. 25. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti régióban megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal, az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen megvalósuló beruházás esetén 5 százalékponttal növelhető, de a (4) bekezdés szerinti mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (7) Nem nyújtható támogatás a) ellátási vagy bekeverési kötelezettség hatálya alatt álló bioüzemanyagokhoz, b) a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott feltételeket nem teljesítő vízerőművekhez. (8) Nem ítélhető meg támogatás a létesítmény működésének megkezdését követően, és a támogatás nem függhet a termelés eredményétől. (9) Nem ítélhető meg támogatás működési célra. (10) A támogatás keretében a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség számolható el. (11) Ha a környezetvédelmi beruházási költség a beruházás összköltségén belül külön beruházásként vagy egy már működő létesítmény új, jól azonosítható többletkomponenseként meghatározható, ezen beruházás költsége számolható el. (12) Ha az elszámolható költség a (11) bekezdés szerint nem határozható meg, a támogatott beruházás költségének és egy, a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás költségének a különbsége számolható el. (13) Ha kisméretű létesítmény esetén nem létezik a (12) bekezdés szerinti hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás, a magasabb környezetvédelmi szintet megvalósító teljes beruházási költség számolható el. A regionális beruházási támogatás (1) A regionális beruházási támogatás igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet a) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti régióban kis- és középvállalkozás vagy b) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen kis- és középvállalkozás valósít meg.
(2) A termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét. (3) Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítését eredményező beruházáshoz a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét. (3) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább három évig fenntartja. (4) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét vagy, ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül. (5) A (3) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé. (6) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja. (7) Nem nyújtható támogatás a) acélipari tevékenységhez, b) hajógyártási tevékenységhez, c) szénipari tevékenységhez, d) szintetikusszál-ipari tevékenységhez, e) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához, f) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz, g) az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúratermékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz, h) ha a beruházó a kérelem benyújtását megelőző két évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az EGT területén, vagy a támogatási kérelem benyújtásakor - egyidejűleg benyújtott nyilatkozat alapján - tervezi, hogy azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az EGT területén a támogatási kérelemben szereplő beruházás befejezését követő két éven belül. (8) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes régiókban az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel az alábbiakra: A támogatási intenzitás kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek. A támogatási intenzitás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (9) A támogatás keretében elszámolható a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége, b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége, vagy c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.
(10) Az elszámolható költség a (9) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg: a) a tárgyi eszköznek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége, b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége, c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára, d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege. (11) Az (10) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók - Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának - ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket - 24 havi összege a munkakör betöltésének napjától számítva. (12) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. (13) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel. (14) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel, b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik, c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg, d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották, (15) Nem minősül elszámolható költségnek a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége, b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe, c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be, d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás, e) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi költsége, (16) Az (9) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha a) a beruházás a kedvezményezett vállalkozásnál foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest, b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik, c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja, (17) A beruházás megkezdésének napja a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja, b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja, bb) – a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában – az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,
bc) – a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában – a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon, c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja, d) az a)-c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése. Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (1) Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás részére nyújtható, amely legfeljebb öt éve került bejegyzésre, nem összefonódás útján jött létre, és még nem osztott fel nyereséget. Azon vállalkozás esetén, amely nem kerül hivatalos bejegyzésre, az ötéves periódus kezdete a gazdasági tevékenység megkezdésének az időpontja vagy a gazdasági tevékenységre vonatkozó adófizetés kezdő időpontja. (2) A vissza nem térítendő támogatás bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 50%-át, valamint kizárólag a legkisebb támogatható mérettel rendelkező projekthez nyújtható támogatás. a) a 400 000 eurónak megfelelő forintösszeget, b) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén a 600 000 eurónak megfelelő forintösszeget, c) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 800 000 eurónak megfelelő forintösszeget. (3) A támogatási intenzitás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, valamint kizárólag a legkisebb támogatható mérettel rendelkező projekthez nyújtható támogatás. (4) Innovatív kisvállalkozás támogatása esetén a (2) bekezdésben meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetők.
III. 2015. évi CXLIII. törvény szerinti Innovációs partnerség 95. § (1) Az innovációs partnerség olyan sajátos közbeszerzési eljárás, amelynek célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő beszerzése. (2) Az innovációs partnerség két szakaszra tagolódik: a) az e törvényben szabályozott eljárásrend szerint kerül sor az innovációs partnerségi szerződés vagy szerződések megkötésére (eljárási szakasz), majd b) a fejlesztési folyamat és a beszerzés az innovációs partnerségi szerződésben szabályozott feltételek szerint történik (szerződéses szakasz). 96. § (1) Az innovációs partnerségi szerződés – vagy ha az ajánlatkérő a partnerséget több ajánlattevővel kívánja létrehozni, szerződések – megkötésére az e §-ban foglalt eltérésekkel a tárgyalásos eljárás szabályait kell alkalmazni. (2) Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban a 95. § (1) bekezdésének megfelelően igényét olyan innovatív termékre, szolgáltatásra vagy építési beruházásra határozza meg, amely a piacon nem áll rendelkezésre. Az eljárás nem hirdethető meg előzetes tájékoztató útján és az eljárásfajta választását a beszerzés tárgya újszerűségének (innovativitásának) ismertetésével kell indokolnia az ajánlatkérőnek. A közbeszerzési dokumentumokban foglalt szerződéses feltételeknek részletesen ki kell térniük a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokra vonatkozó feltételekre. Építési beruházás esetében nem szükséges árazatlan költségvetést a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani, illetve az ajánlatban árazott költségvetést benyújtani. (3) A részvételi jelentkezés benyújtására rendelkezésre álló határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban, a tárgyalásos eljárásnál rendelkezésre álló határidő rövidítési lehetőségek nem alkalmazhatóak. (4) Az ajánlatok értékelése csak a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontrendszeren alapulhat. (5) Az eljárás ajánlattételi szakaszában a 87. § (3) bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő nem élhet a 87. § (6) bekezdése szerinti lehetőséggel. (6) Ha az ajánlatkérő él az ajánlattételre felhívandó részvételre jelentkezők száma korlátozásának lehetőségével, a részvételre jelentkezők kiválasztása során különösen a jelentkezőknek a kutatás és a fejlesztés, valamint az innovatív megoldások kifejlesztése és megvalósítása terén meglévő kapacitásával kapcsolatos kritériumokat kell alkalmaznia. (7) Az ajánlattevők ajánlatának tartalmaznia kell az ajánlatkérő által meghatározott – a létező megoldásokkal nem megoldható – igények teljesítésére irányuló kutatási és fejlesztési projekt leírását. Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia, hogy az ajánlatban az ellenszolgáltatást mely az ajánlattevőknek fizetendő díjelemekre és milyen bontásban kell megadni és az értékelési szempontok között szerepeltetni kell a fejlesztés eredményeként létrejövő árukra, szolgáltatásokra vagy építési beruházásokra előre meghatározott maximális árat is. (8) Az ajánlatkérő az eljárási szakasz lezárásaként több ajánlattevővel is megköthet partnerségi szerződést. A 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti hirdetményt a partnerségi szerződés megkötéséről kell közzétenni. 97. § (1) A partnerségi szerződésben kell meghatározni a kutatási és innovációs folyamat menetét, amelynek egymást követő szakaszokból kell felépülnie, és amely magában foglalhatja az áruk előállítását, a szolgáltatások nyújtását és az építési beruházások megvalósítását is. A partnerségi szerződésnek meg kell határoznia a partner által elérendő közbenső célokat, amelyekhez kapcsolódóan díjazás kifizetéséről is rendelkeznie kell. (2) Az ajánlatkérő minden szakasz lezárulását követően dönthet a partnerség megszüntetéséről vagy a partnerek számának csökkentéséről az egyes partnerségi szerződések felmondása révén, ha a közbeszerzési dokumentumokban jelezte ennek lehetőségét és feltételeit. A partnerségi szerződésben egyértelműen rögzíteni kell a partnerek számának csökkentésére alkalmazandó
objektív szempontokat, valamint hogy a folyamat végén az ajánlatkérő hány gazdasági szereplőtől szerez be árut, szolgáltatást vagy építési beruházást, illetve – ha a fejlesztési folyamat során nem csökkentette a partnerek számát ennek megfelelően – hogy mely objektív szempontok alapján dönti el, hogy melyik partnertől szerzi be azokat. (3) Több partnerrel létrehozott innovációs partnerség esetében az érintett partner hozzájárulása nélkül az általa közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi partnerrel. A partner hozzájárulását valamely konkrét információ tervezett közlésére vonatkozóan kell kérni. (4) Az ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy a partnerség felépítése, a különböző szakaszok tartama és értéke tükrözze a javasolt megoldás innovativitását és azt, hogy a megoldás kifejlesztéséhez milyen kutatási és innovációs tevékenységek sorozatára van szükség. A fejlesztést követően megvalósuló árubeszerzés, szolgáltatás vagy építési beruházás értéke nem lehet aránytalan a kifejlesztéséhez szükséges költségekhez képest.
