TÁJÉKOZTATÓ A társadalombiztosítást és a szociális ellátásokat érintı jogszabályváltozásokról
I. 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) a Társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl 195/1997. (XI. 5.) Kormányrendelet A törvény változásai:
2010. május 1-tıl 2010. november 3-tól 2010. november 20-tól 2010. december 1-tıl 2011. január 1-tıl 2012. január 1-tıl
lépnek(tek) hatályba. Fıbb változások: -
A foglalkoztató által fizetett nyugdíjbiztosítási nyugdíjhozzájárulás, mértéke változatlanul 24%.
-
Az egyéni (munkavállalói) nyugdíjjárulék mértéke 9,5%-ról 10,0%-ra nıtt. A nyugdíjjárulék-alap felsı határa napi 20.420 Ft-ról napi 21.000Ft-ra nıtt. (Ez egész évben fennálló biztosítási jogviszony esetén évi 7.453.300 Ft.)
-
Saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 10,0% nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett.
-
A fıállású egyéni és társas vállalkozóknál bevezették a legalább középfokú szakképzettséget igénylı fıtevékenység esetén a középfokú végzettségőek garantált bérminimumát. Ez 2011.01.01-tıl havi 94.000 Ft.
-
A biztosítással nem rendelkezık: természetbeni egészségbiztosítási ellátásukra havi 5.100 Ft (napi 170 Ft) egészségbiztosítási természetbeni járulék fizetésére kötelezettek.
-
Változás: a biztosítási idı kezdetében a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozók esetében eddig az általános szabály vonatkozik rájuk („a biztosítás
2011. január.
járulék
új
neve:
2 az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejőleg a törvény erejénél fogva jön létre”) „Most: a munkaviszony esetében a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép.” -
Kibıvült a biztosítottak köre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaira, illetve a katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katonára.
-
A biztosítás függetlenül attól létrejön, hogy a foglalkoztatás teljes-, vagy részmunkaidıben történik.
-
A Tbj törvény részletesen foglalkozik a „szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet szerint a Tbj alá tartozók biztosításáról.” Ennek részleteire e tájékoztató nem tér ki.
-
Nem képez járulékalapot az szja törvény 71.§-aszerinti béren kívüli juttatás.
-
Nem képez járulékalapot a kisösszegő kifizetés sem.
-
2011.01.01-tıl a munkáltatót terheli a teljes – 13,0%-os korkedvezménybiztosítási járulék megfizetése.
-
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentı Alap fizeti a 2011.01.01-je és 2011.12.31-e közötti idıben esedékes gyes, gyermeknevelési támogatás, munka-rehabilitációs díj, rehabilitációs járadék foglalkoztatót terhelı nyugdíjbiztosítási járulékot. Eddig a központi költségvetés fizetett. (A hivatásos állományra - pl. Magyar Honvédség, stb. - vonatkozó, a vállalkozókra és az ıstermelıkre vonatkozó törvényi helyekre ez az összeállítás nem tér ki.)
-
Megállapodás változatlanul kötheti a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási szervvel szolgálati idı és nyugdíjalapot képezı jövedelem szerzése céljából. Szolgálati idı „vásárlása” esetén a járulékfizetés a minimálbér 34%-a, amely havonta fizetendı. Szolgálati idı és „nyugdíjalap” vásárlása esetén a minimálbér és a megállapodás megkötésekor érvényes járulékfizetési felsı határ napi összegének figyelembevételével köthetı. Ez esetben a megállapodásban szereplı összeg 34%-a havonta fizetendı.
3
Figyelem: a befizetési határidı elmulasztása esetén a megállapodás megszőnik. Összefoglalva: 1. Munkáltató (foglalkoztató) Társadalombiztosítási járulék Ebbıl: nyugdíj-hozzájárulás egészségbiztosításra (1,5% természetbeli ellátásra, 0,5% pénzbeli ellátásra) munkaerıpiaci befizetés Ezek mellett, ha korkedvezményre jogosító Munkavállalót foglalkoztat
27% 24% 2%
1% 13%
Ezeket a járulékokat a teljes jövedelemre fizeti. Ezek mellett táppénz hozzájárulást fizet – a táppénz egyharmadát. 2. Munkavállaló Nyugdíjjárulék kizárólag társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében Magánnyugdíjpénztártag esetén 2% Magyarázat: Különleges szabályok 2010. november 3-tól hatályos 2010. november 1. és 2011. december 31-e közötti idıszakban esedékes nyugdíjjárulék mértéke 9,5% 2011. január 1-tıl hatályos 2010. november 1. és 2011. december 31-e közötti idıszakban esedékes magánnyugdíjpénztártag fizetendı nyugdíjjárulék mértéke 10% Egészségbiztosítási és munkaerıpiaci járulék mértéke Ebbıl: természetbeni egészségbiztosítási járulék pénzbeli egészségbiztosítási járulék munkaerıpiaci járulék Saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott nyugdíjjáruléka Saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott természetbeni egészségbiztosítási járuléka
10%
7,5% 4% 2% 1,5% 10% 4%
4
A magánnyugdíjpénztártag 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti idıben esedékes tagdíj mértéke Egyéb esetben
0% 10%
A Tbj törvény egyéb fontos változásai: - megfogalmazza a külföldi pénznemben keletkezett bevételek új szabályait, - a foglalkoztató akkor is köteles bevallani és befizetni a biztosítottat terhelı járulékokat, ha a tárgyhónapban kifizetett jövedelembıl levonni nem volt lehetısége, - a magánnyugdíjpénztár késedelmi kamatot fizet az átutalási határidı elmulasztása esetén, - az 56/A § a járulék kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan kibıvítésre került a külföldi foglalkoztató, a kirendelés alapján foglalkoztatottak, a munkaerı kölcsönzés, stb. esetekkel, - szabályozza a magánnyugdíjpénztárból átlépık esetén a pénztárak teendıit is.
II. Társadalombiztosítási nyugdíjszabályok (TNY) változásai [T: 1997. évi LXXXI. és 168/1997. (X. 6.) korm.r. ]
KORKEDVEZMÉNY 2012. december 31-éig meghosszabbították a korkedvezmény jogosultságának megszerzési idejét. Ezzel az Alkotmánybíróság által 2006. december 31-én hatályát vesztett - a kormányrendelet 1.sz. mellékletében felsorolt munkakörök jegyzékét 2012. december 31-éig alkalmazni kell. A NYUGDÍJ ÖSSZEGE Az összege váltatlanul az elismert szolgálati idı és a figyelembe vehetı havi átlagkereset összegétıl függ. Változatlan a szolgálati idı és a havi átlagkereset százaléka is, például: 20 év - 53% 30 év - 68% 40 év - 80% és minden további év után 2-2%
5 Változások: 2010. december 31-ét követı és 2012. január 1-jét megelızı idıpontban megállapításra kerülı saját jogú nyugellátás alapját képezı havi átlagkereset 330.000 forintnál több akkor 330.001-374.000 közötti átlagkereset 90%-át 374.001-422.000 közötti átlagkereset 80%-át 422.001 feletti átlagkereset 70%-át kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni. A keresetek beszámításához alkalmazandó valorizációs szorzószámok (a kormányrendelet 2. sz. melléklete) 2011. márciusában kerülnek kihirdetésre és a 2010. december 31-e után megállapításra kerülı nyugdíjaknál kell alkalmazni. (Ennek megjelenéséig nyugdíjelıleget számítanak a 2010-es valorizációs számaival, majd a megjelenés után a nyugdíjat újra számítják.) 40 évi „jogosultsági idıvel” rendelkezı nık életkoruktól függetlenül öregségi teljes nyugdíjra szereznek jogosultságot. (Ennek részletes szabályai a 2011. január 12-i „Autonóm” tájékoztatóban jelentek meg.) Saját jogú nyugdíj mellett foglalkoztatottak nyugdíjemelése és járulékfizetése - nyugdíjjárulékuk 9,5%-ról 10%-ra emelkedik, - ha a nyugdíjasnak 365 napnál rövidebb idıre van keresete, az új szabály szerint akkor is jár 0,5%-os nyugdíjemelés a kereseti idıszakkal arányosan, - nyugdíját szüneteltetı 10% nyugdíjjárulékot és 6% (4+2) egészségbiztosítási járulékot fizet 2008. január 1-je után megállapított korhatár elıtti nyugdíjas keresete 2011-ben 1.404.000 forint lehet, e feletti kereset esetén a nyugdíjat szüneteltetni kell! Fontos: A nık részére 40 év jogosultsági idı alapján megállapított korhatár elıtti nyugellátást is szüneteltetni kell, ha a nyugdíj melletti jövedelem meghaladja az évi 1.404.000 forintot. EGYÉB VÁLTOZÁSOK -
Szolgálati idı és a korkedvezményre jogosító idı megállapítása – legfeljebb évente egyszer – kérhetı a nyugdíjbiztosítási szervektıl (eddig korhatárhoz volt kötve).
6 -
Kivételes nyugdíj megállapítására, illetve a nyugdíj kivételes emelésére, valamint egyszeri segélyezésre vonatkozó részletes szabályokról külön tájékoztató készül.
-
A biztosított (volt biztosított) igazolást kérhet jogviszonyairól, keresetérıl és a bejelentésre kötelezettnél hatósági ellenırzést is kérhet.
Fontos változások -
Ha a rehabilitációs szakértıi szervezet megalapozatlan szakhatósági állásfoglalása miatt téves határozat születik, meg kell térítenie az általa okozott kárt.
-
A munkáltató (foglalkoztató) köteles megtéríteni a baleseti nyugellátásokat, ha ı, vagy megbízottja a reá nézve kötelezı, a munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény 11-12. §-a szerinti munkavédelemre vonatkozó szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget. Ha a balesetet, illetve foglalkozási megbetegedést több foglalkoztatónál szenvedte el a munkavállaló, a közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni a nyugellátást.
-
A baleseti járadékkal kapcsolatos megtérítés öt éven belül érvényesíthetı.
-
A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét – az öröklés erejéig – az örökössel szemben kell érvényesíteni.
-
A jogerıs határozattal megállapított szolgálati idı, valamint a korkedvezményre, stb. jogosító idı tartamát a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ügyfél terhére nem módosíthatja.
NYUGDÍJMINIMUMOK Öregségi nyugdíj 28.500 Ft Rokkantsági nyugdíj III. rokkantási csoportban II. rokkantsági csoportban I. rokkantsági csoportban Árvaellátás
24.250 Ft
28.500 Ft 29.800 Ft 30.850 Ft
Baleseti rokkantsági nyugdíj 28.600 Ft 30.000 Ft 31.000 Ft
7
MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRTAG TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGDÍJA A nyugdíj összegének kiszámítása: A változás elıtti szabály az volt, hogy a társadalombiztosítási nyugdíj szabályai szerint kiszámított összeg 75%-a volt a magánnyugdíjpénztártag társadalombiztosítási nyugdíjának összege. A változás szerint: 2010. október 1-je elıtt 2010. október 1. és 2011. november 31. között
75% 100%
Ennek kiszámítására a törvény 1. számú melléklete tartalmaz képletet és szorzószámokat. 2011. novemberét követıen a magánnyugdíjpénztártagok biztosítási jogviszonya nem számít bele a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett szolgálati idıbe (nem szerez szolgálati idıt!!), és ettıl kezdıdıen szerzett jövedelmeket sem veszik figyelembe a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámításánál.
III. Korengedményes nyugdíjazás lehetıségei Egy évvel meghosszabbodott, legkésıbb 2011. december 31-ig áll fent, fıbb szabályai változatlanok, de az 1953-ban születettek, ha 2011-ben kötik meg a megállapodást, csak az 58. életévük betöltésekor mehetnek el nyugdíjba és a nyugdíjukat legfeljebb 8,4%-kal csökkentik. (Ha 2010-ben történt volna, 57 éves korukban mehettek volna el.) A megállapodást 2011. december nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak.
31-ig
kell
megküldeni
az
illetékes
8 IV. Családok támogatásáról 1998. évi LXXXIV. törvény 223/1998. (XII. 30.) Korm.r. A törvény 2010. augusztus 1-tıl, illetve 2011. január 1-jével változott. Az ellátások: Családi pótlék - nevelési ellátás - iskoláztatási támogatás Gyermekgondozási támogatás - gyermekgondozási segély - gyermeknevelési támogatás Anyasági támogatás - Nevelési ellátás a gyermek születésétıl a tanulókötelezetté válása évének október 31-éig jár. - Iskoláztatási támogatás a gyermek a nevelési támogatása után a tankötelessé válás évének november 1-jétıl a tankötelezettség teljes idıtartamára. Továbbtanuló esetén a támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben 20. életévét (sajátos nevelési igényő gyermek esetén a 23. életévét) betölti. A családi pótlék összege nem változott. Az iskoláztatási támogatás folyósítása igazolatlan mulasztás esetén: Ha a 18. életévét be nem töltött tanköteles gyermek az adott tanévben 10 kötelezı tanórát igazolatlanul mulaszt, a jegyzı az igazgató jelzése alapján felhívja a gyermeket nevelı személy figyelmét a gyermek védelembe vételének lehetıségérıl. Ha az igazolatlan órák száma eléri a tanévben az 50 órát, a jegyzı elrendeli a gyermek védelembe vételét. Ez azt jelenti, hogy eseti gondnokot jelöl ki, és felfüggeszti az iskoláztatási támogatás folyósítását. (Kivételek vannak, pl. nevelıszülık esetén.) A felfüggesztés alatt a támogatást folyószámlára utalják. A felfüggesztés után az összegyőlt összeget havi részletekben természetben kell a gyermek számára nyújtani. A családi pótlék a szülık között 50-50 százalékban megosztható, ha egyenlı idıszakokban felváltva gondozzák gyermeküket.
9
Anyasági támogatás Magyarországon jogszerően tartózkodó nıkre is kiterjesztették a jogosultságot, ha az egyéb feltételeknek eleget tesz (pl. négyszer orvosi vizsgálaton részt vett). Gyermekgondozási segélyben részesülı szülı a gyermek egy éves korági nem, egy éves kora után heti 30 órát meg nem haladóan folytathat keresı tevékenységet (az otthonában idıkorlát nélkül). A GYES havi összege azonos az öregségi nyugdíj legkisebb összegével (2011-ben: 28.500 Ft) ikrek esetében: két gyermek után 200%-ával három gyermek után 300%-ával négy gyermek után 400%-ával öt gyermek után 500%-ával hat gyermek után 600%-ával A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétıl a 8. életévének betöltéséig jár. Fenti szabályokat a 2010. április 30-át követıen született gyermekek esetén is alkalmazni kell (T. 50§. 5.)
V. A kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól 1997. évi LXXXIII. törvény 217/1997. (XII. 1.) Korm.r.
A törvény és a kormányrendelet 2010-ben is több esetben változott. Számos módosítás 2011. január 1-jétıl lép életbe. A módosítások zöme az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), valamint szakigazgatási szervei, illetve a természetbeni egészségügyi szolgáltatásokra terjed ki. Az ellátásokra vonatkozó szabályok, így a háziorvos, fogászati, járóbetegszakellátási, fekvıbeteg ellátási, szülészeti, orvosi rehabilitáció, betegszállítás, mentés nem változtak. Szigorodtak az egészségügyi szolgálatok büntetési tételei, ha nem a hatályos jogszabályoknak, vagy szakmai elıírásoknak megfelelıen járnak el.
10 Az ellátásokkal kapcsolatos változások: - a beteg kérésére elszámolást kell adni, - a kormányrendelet újra szabályozza azoknak a körét, akik jogosultak utazási utalvány rendelésére, - kiegészültek a biztosított által kezdeményezett térítési díj mellett elvégzett vizsgálatok szabályai, pl. kényelmi szolgáltatás, ápolás. A pénzbeli egészségügyi szolgáltatások változásai: - Az ellátások között a biztosított választhat és az újabb ellátás közötti különbözetre jogosult (pl. GYES melletti munkavégzés esetén a keresıképtelenségre járó táppénz). -
Az egészségügyi szakigazgatási szervek az OEP-nek megküldik az üzemi baleseti határozatot és az üzemi baleseti jegyzıkönyvet.
-
Terhességi-gyermekágyi segély jogosultsági feltétele: 2010. május 1jétıl a szülést megelızı két éven belül 365 naptári napi biztosítás kell (addig 180 nap); az ellátás folyósítása a szülés várható idıpontját megelızı 28. napon kezdıdik;
-
Gyermekgondozási díj jogosultsága azonos a fent leírtakkal. Ha a szülınek azért nincs az irányadó idıszakban keresete, mert táppénzen, terhességi-gyermekágyi segélyen, gyed-en volt, az „új” GYED-et az elızı ellátás alapján kell megállapítani. Legmagasabb összege változatlan, a minimálbér kétszeresének 70%-a (2011-ben 109.200 Ft). GYED-bıl 10% nyugdíjjárulékot vonnak.
-
Az ellátások jogalap nélküli felvétele esetén azt vissza kell fizetni, ha arra a felvételtıl számított 90 napon belül írásban kötelezték (eddig ez 30 nap volt).
VI. Rehabilitációs járadék 2007. évi LXXIV. törvény 321/2007. (XII. 5.) Korm.r.
Rehabilitációs járadék melletti munkavégzés: - 50%-kal csökkenteni kell az összegét, ha három (3) egymást követı hónapra vonatkozó kereset havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a mindenkori kötelezı legkisebb munkabér összegét.
11
-
Az ellátást megszüntetik, ha a kereset hat (6) egymást követı hónapra vonatkozó keresetének átlaga meghaladja a fenti pontban már csökkentett keresetének kétszeresét és a mindenkori kötelezı legkisebb munkabér összegét.
-
Ha a járadék 2011-ben telik le és a rehabilitáció még nem fejezıdött be: meghosszabbítható négy (4) évig.
-
Új név: Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal.
Budapest, 2011. január 20.
AUTONÓM SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE
