Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek I. modul: A központi állami szervek rendszere című tananyagát érintő változásokról
Budapest, 2016. július 01.
Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata, hogy a közigazgatási szakvizsgához kapcsolódó ismeretanyagot időközönként hatályosítsa. A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II.27.) Korm. rendelet 3.§ (3) bekezdése kimondja, hogy a követelményrendszeren alapuló tananyagot az NKE – különösen a jogszabályi változásokra tekintettel – rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja, és szükség esetén aktualizálja. A jogszabályi kötelezettségen alapuló hatályosítást, a tananyag átdolgozását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézete (a továbbiakban: NKE VTKI) 2016. július 01-ig kihirdetett jogszabályok alapján zárta le. Az NKE VTKI azonban fontosnak tartja, hogy közszolgálati tisztviselők ismereteiket hatályosított tananyag alapján sajátítsák el és a 2016. szeptemberi vizsgaidőszak folyamán már a tankönyv lezárása, korábbi hatályosítása óta bekövetkezett jogszabályi módosulások is megjelenjenek a tananyagokban, s egyben a számonkérés alapját is képezzék. A tananyag-kiegészítő dokumentumban minden az adott fejezetcímen belül végrehajtott módosítást az oldalszám és bekezdés feltüntetésével dőlt betűtípussal vastagon kiemelve jelöltük. Az új hatályos szövegrészek pirossal szedve találhatóak, míg a hatályát vesztett részek fekete áthúzással vannak jelölve. Az egyes módosítások indokolása dőlt betűvel az adott módosított szövegrészt követően került rögzítésre. A bemutatott változások tankönyvekbe történő átvezetéséről szeptember hónapban gondoskodunk. A tananyag-kiegészítő dokumentum kibocsátásával az NKE VTKI segítséget kíván nyújtani, hogy a közigazgatási szakvizsgára Ön a lehető legnaprakészebben tudjon felkészülni. Eredményes felkészülést és sikeres vizsgát kívánva
B u d a p e s t, 2016. július 01.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet
1.MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYOS BERENDEZKEDÉSE 1.1. AZ ALKOTMÁNY 1.1.1.
AZ ALKOTMÁNY FOGALMA
8. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: Formai szempontból az alkotmányokat két nagy csoportba sorolhatjuk: léteznek történeti és kartális alkotmányok. A történeti alkotmány szerves fejlődés eredményeként jön létre, és alakul…” Indokolás: az osztályozásba anélkül kezd a jelenlegi szöveg, hogy arra felkészítené az olvasót.
1.2. AZ ALKOTMÁNYOSSÁG 1.2.4.
JOGÁLLAMISÁG
9. oldal harmadik (utolsó) bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Európa Tanács Velencei Bizottsága – amely egy szaktekintélyekből álló, demokratikus elvek érvényesülését támogató nemzetközi tanácsadó testület – a jogállam tartalmi elemeinek meghatározása érdekében egy jelentést fogadott el, felsorolván a jogállamiság tartalmi elemeit5. A jelentés szerint a jogállam fogalmi elemei a következők: Indokolás: A Velencei Bizottság mibenlétét érdemes tisztázni, enélkül nincs sok jelentősége annak, hogy a Velencei Bizottság vélekedik a jegyzetben foglaltak szerint a jogállamiságról.
1.3. MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE 1.3.2. AZ ALAPTÖRVÉNY MEGALKOTÁSA
15. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Országgyűlés 2010. június 29-i határozatával eseti bizottságot (Alkotmányelőkészítő Eseti Bizottság) hozott létre az új alkotmány kidolgozása érdekében. A negyvenöt tagú eseti bizottságban eredetileg minden párt képviseltette magát, a későbbiekben – az Alkotmánybíróság adótörvények ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének csökkentésére hivatkozva – az ellenzéki pártok kivonultak a munkából.
Magánszemélyek, egyetemek, önkormányzatok, egyházak és a civil társadalom más szervezetei is kifejthették az alkotmányozással kapcsolatos nézeteiket, számos szakmai alkotmányjogi konferenciát rendeztek az alkotmányozás időszakában. A bizottság munkája alapján az Országgyűlés – „szabadon felhasználható orientációs anyag[ként]”19 – elfogadta az új alkotmány szabályozási elveit tartalmazó határozatot. Az Alaptörvény szövegét a kormánypárti képviselők 2011. március 14-én terjesztették be az Országgyűlésnek, majd 9 vitanapot követően 2011. április 18-án a Parlament elfogadta az új Alaptörvényt. Az Alaptörvényt a köztársasági elnök 2011. április 25-én hirdette ki ünnepélyes keretek között. Indokolás: A szabadon felhasználható orientációs anyag-fordulat politikai kifejezés, egyszerűbben és „semlegesebben” is megfogalmazható a lényeg.
15. oldal első bekezdésének 19. lábjegyzete törlésre kerül: _________________
19 Kövér László az Alaptörvény általános vitája során előterjesztői expozéjában a következőket mondta: „A magunk részéről fontosnak látom leszögezni a következőket. Először is, amint az elhangzott, húsz esztendeje lóg a levegőben az alkotmányozás kérdése. Alkotmányozási kényszer, ahogyan sokan mondják, hála istennek, nem úgy, mint 1949-ben, valóban nincs, szükség és lehetőség viszont annál inkább van, ami számunkra pedig felelősségünkből fakadóan kötelezettséget teremt. Másodszor: tavaly nyár óta, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság életre hívása óta zajlik az előterjesztés felett ma kezdődő vita előkészítése, amely idő sem a korábbi magyarországi hasonló példákhoz képest, sem pedig nemzetközi összehasonlításban nem tekinthető rövid időnek. Harmadszor: se szeri, se száma azoknak az alkalmaknak és módozatoknak, amelyek révén az előterjesztők meg akarták ismerni az alkotmányozás kapcsán felmerülő véleményeket és javaslatokat, beleértve a parlamenti pártok által javasolt társadalmi szervezetek bevonását az előkészítő munkába, vagy kérdőívek kiküldését nyolcmillió magyar választópolgárnak, amelyből majd’ egymillió válaszolt is a megszólításra. Negyedszer: az alkotmány-előkészítő bizottság által asztalra tett koncepciót pusztán szabadon felhasználható orientációs anyagnak elfogadva és ezzel párhuzamosan a Házszabályt módosítva lehetővé tettük, hogy az ellenzék letehesse a Ház asztalára a maga javaslatát, javaslatait, amelyeket így vitában megvédhetett volna. Összességében tehát a Fidesz és a KDNP mindent megtett azért, hogy az alkotmányozás a lehető legnyitottabb, a lehető legszélesebb körben véleményeket, álláspontokat, javaslatokat felszínre hozó parlamentáris aktus legyen, és ez a törekvésünk a ma megnyíló vita lezárásáig fenn is áll. Ugyanakkor nem fogadhatunk el semmiféle antidemokratikus ultimátumot, diktátumot, zsarolási szándékot.”
Indokolás: A parlamenti vitában elhangzott politikai érvelésnek nincs helye egy szakjogi tankönyvben. Azt, hogy az alkotmányozási eljárás megfelelő idő alatt, megfelelő „nyitottsággal” zajlott-e, aligha egy, abban részt vevő politikus véleményével lehet magyarázni.
1.3.4. AZ ALAPTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSAI
17. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Alaptörvény 2012. január 1-ei hatályba lépését követően azt az Országgyűlés öt hat alkalommal módosította.” Indokolás: az Alaptörvény hatodik módosításának elfogadása
17. oldal negyedik (utolsó) bekezdése az alábbiak szerint módosul: Ugyancsak elvi kérdésként merült fel, hogy az Alkotmánybíróság elvégezheti-e az alkotmánymódosítás alkotmányossági ellenőrzését. Korábban sem az Alkotmány, sem az Alaptörvény nem tartalmazott erre vonatkozó rendelkezést, a negyedik módosítás nyomán pedig az Alkotmánybíróság csak azt vizsgálhatja, hogy az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotásra és kihirdetésre vonatkozó eljárási követelményeknek megfelelően fogadták-e el.25 Az Alkotmánybíróság a negyedik módosítás egyes rendelkezéseivel kapcsolatban hozott határozatában megerősítette korábbi gyakorlatát, és ismét kimondta, hogy hatásköre nem terjed ki az alkotmány, illetve az alkotmánymódosítás tartalmi vizsgálatára. Az Alkotmánybíróság ezen, formai, eljárási szempontokra szorított hatáskörét az Alaptörvény negyedik módosítása nyomán az Alaptörvény is kifejezetten tartalmazza.
ezt követően új bekezdés kerül beszúrásra az alábbi tartalommal: Az Alaptörvény hatodik módosítására 2016 nyarán került sor, amikor az Országgyűlés a terrorveszélyhelyzettel bővítette a különleges jogrend eseteit.
1.4. ALAPVETÉS 20. oldal hetedik (utolsó előtti) bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Alaptörvény I) cikke tartalmazza Magyarország címerének és zászlajának leírását és képi megjelenítését, amelyek a magyar államiság mellett – a magyar nemzet szimbólumaként – a nemzethez tartozást is kifejezik. Az Alaptörvény ugyanitt határozza meg Magyarország himnuszát is. A J) cikk sorolja fel Magyarország nemzeti ünnepeit (március 15., augusztus 20. és október 23.), egyúttal augusztus 20-át hivatalos állami ünneppé is nyilvánítja. Indokolás: hiányzó pont pótlása, helyesírási pontosítás
1.7. AZ EGYES ALAPJOGOK ÉS JELLEMZŐIK52 31. oldal 52. lábjegyzet az alábbiak szerint egészül ki: _________________ 52
A fejezetben tárgyaltakról bővebben lásd: Smuk Péter (szerk.): Alkotmányjog III. Alapjogok. Universitas, Győr, 2015; Balogh Zsolt – Schanda Balázs (szerk.): Alkotmányjog – Alapjogok. Budapest, Pázmány Press, 2014; Balogh Zsolt – Hajas Barnabás: Rights and Freedoms. In: Schanda Balázs – Varga Zs András – Csink Lóránt (eds.): The basic law of Hungary: A First Commentary. Dublin, Clarus Press, 2012; Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok. Budapest, Osiris, 2008. (Budapest: Osiris, 2008) ) Sári János – Somody Bernadette:Alapjogok – Alkotmánytan II. (Budapest:, Osiris, 2008); Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea – Petrétei József – Tilk Péter – Zeller Judit: Magyar alkotmányjog III. – Alapvető jogok. (Budapest–Pécs:, Dialóg Campus, 2006.)
Indokolás: a legfrissebb hazai alkotmányjogi-alapjogi tankönyv feltüntetése indokolt
1.12. A DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA 41. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Gytv. bejelentési kötelezettséget ír a közterületi rendezvények megtartásához. A békés célú gyülekezéshez való jog gyakorlása ugyanakkor nyilvánvalóan nem függhet a hatóságok szabad mérlegelésétől, vagyis ez nem válhat engedélyezési eljárássá. A bejelentést követően a rendőrség mindössze kétféle döntést hozhat: ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időben való megtartását megtilthatja. Értelemszerűen amennyiben a bejelentéshez kötött rendezvény az előzőekben felsorolt korlátozásokat nem meríti ki, a rendőrség a rendezvény megtartását engedélyezi tudomásul veszi. A rendőrség döntésével szemben bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be, hiszen egy, a végrehajtó hatalom alá tartozó erőszakszervezet nem dönthet véglegesen alapjog gyakorlásának korlátozásáról. Indokolás: a Gytv. kifejezetten hallgat az engedélyezésről – alapjogi terminológiában furcsa is lenne, hogy a rendőrség engedélyezi az alapjog gyakorlását – a szabályozási logika pont fordított: a rendőrség formális döntést csak a tiltásról hoz, arról, hogy „szabad gyülekezni”, arról nem, tehát a rendezvény megtartását tudomásul veszi.
1.13. AZ EGYESÜLÉSI (ÉS SZERVEZKEDÉSI) JOG 42. oldal ötödik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az egyesülési szabadság egy másik alapjog – pl. a pártalapítás szabadsága – érvényesülését is elősegíti. Indokolás: így van értelme a mondatnak
1.14. INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉS ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG 1.14.1. A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME
44. oldal utolsó (45. oldalra áthúzódó) bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az információs önrendelkezéshez való jog alapelvei: • A célhoz kötött adatkezelés követelménye. Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.91 Ebből következik az is, hogy ha az adatkezelés célja megváltozik, új adatkezelésről van szó. A meghatározott cél nélküli, „készletező”adatgyűjtés és adattárolás sérti az információs önrendelkezéshez való jogot. • Az adatminimalizálás elve. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.92) • Az adatminőség elve. (Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha ez az adatkezelés céljára tekintettelból szükséges – naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.93) • Az adatbiztonság követelménye. Az adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét.94) Indokolás: szükségtelen zárójelek, ragok törlése, stilizálás;
1.14.2. KÖZÉRDEKŰ ADATOK NYILVÁNOSSÁGA
46. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: A közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerése igényének az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv a lehető legrövidebb idő alatt, de legfeljebb tizenöt napon belül eleget tesz. A közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat. A megismeréséhez való jogot törvény honvédelmi érdekből, nemzetbiztonsági érdekből, bűnüldözési, vagy - megelőzési érdekből, környezet- vagy természetvédelmi érdekből, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel, bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel korlátozhatja. A döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Az elutasítás ebben az esetben sem automatikus, a döntés meghozatalát követően csak akkor utasítható el igény teljesítése, ha az adat megismerése, ha az további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylés teljesítéséért – az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően – költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegéről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatni kell. Indokolás: A hallgató legalább értesüljön ezen alapjog gyakorlásának ezen – egyébként legerősebb – korlátjáról.
1.16. TULAJDONHOZ VALÓ JOG 49. oldal ötödik (utolsó) bekezdése az alábbiak szerint módosul: Három mércét különböztethetünk összefüggésbenban.: Indokolás: elírás korrigálása;
meg
a
tulajdonba
való
beavatkozással
1.18. AZ ALAPVETŐ KÖTELESSÉGEK 1.18.3. HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉG
54. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A XXXI. cikk az alapvető kötelességek között rögzíti a haza védelmének kötelezettségét, és meghatározza a honvédelmi kötelezettség teljesítésének a formáit. Ennek megfelelően – kiemelve azt, hogy a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos részletes szabályok megállapítását sarkalatos törvényre bízza – meghatározza a személyes honvédelmi kötelezettség típusait (hadkötelezettség, honvédelmi munkakötelezettség, polgári védelmi kötelezettség), továbbá megteremti annak az alaptörvényi alapjait, hogy az embereket és a törvény alapján létrehozott jogalanyokat gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhessék. A XXXI. cikk a békeidőszaki felkészülés alapjainak megteremtésével alaptörvényi szinten rendezi az önkéntes tartalékos rendszerben való szerepvállalás lehetőségét. Az (1) bekezdésben megfogalmazott, a haza védelmére vonatkozó általános állampolgári kötelezettség olyan, időben változó fogalom, amelynek tartalmát nem határozza meg az A alkotmány, hanem arról a törvényalkotónak kell rendelkeznie. Indokolás: itt az alkotmány kifejezés nem az 1949. évi XX. tv.-re, hanem az Alaptörvényre utal – jogforrási státusán keresztül – így kisbetűvel írandó.
2. AZ ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE 2.1.
AZ ÁLLAM HELYE AZ ALKOTMÁNYOS ÉRTÉKEI
ALAPTÖRVÉNYBEN
ÉS
AZ
ÁLLAM
57. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Alaptörvény negyedik elkülönült részében, a Különleges jogrend rendelkezései között rendkívüli állami szervként szerepel a Honvédelmi Tanács. …. Indokolás: a jegyzet koherenciája sérül az 1.3.3. résszel összeolvasva, ahol a Különleges jogrend c. „szerkezeti egységet” – kimondatlanul – az Állam c. szerkezeti egység részeként tételezte a Szerző. Ott 4 részre osztotta az Alaptörvényt, itt eszerint 5 lenne a részek száma. Ezt az ellentmondást igyekeztem feloldani anélkül, hogy egyik vagy másik megközelítés helyessége mellett állást foglaltam volna (egyébként nem is lehet, mert a „címek” tipográfiája a „különálló Állam és Különleges jogrend”-iskola helyességét támasztja alá, míg az arab számozás folytatása a Különleges jogrendben a két szerkezeti egység egybeolvadására enged következtetni…)
2.2.
AZ ORSZÁGGYŰLÉS 59. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Alaptörvény Az Állam című részében első helyen szerepel az Országgyűlés. Ezzel az alkotmányozó formailag is kifejezi az Országgyűlés alapvető szerepét. Eltérően az Alkotmány 1949-es és 1989-es szövegétől, az Alaptörvény nem határozza meg az Országgyűlés és a népszuverenitás kapcsolatát, rögzíti azonban, hogy a legfőbb népképviseleti szervről van szó. Az Országgyűlés szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott házszabályi rendelkezések tartalmazzák, amelyek két jogforrásban, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben és - a közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősülő –, az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozatban – vagy röviden határozati házszabályi rendelkezésekben – találhatók. állapítja meg. Indokolás: Az Alaptörvény 5. cikk (7) bek. szerinti terminológia megjelenítése indokolt.
2.2.1. AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
60. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Országgyűlés két legfontosabb funkciója: a törvényhozó hatalom gyakorlása és a végrehajtó hatalom ellenőrzése. E funkcióit az Alaptörvényben rögzített hatáskörei gyakorlásával, az ott meghatározott eljárási szabályok szerint látja el. Az Országgyűlés három legfontosabb funkciója: a törvényalkotás, a végrehajtó hatalom ellenőrzése és az ún. szervezeti-személyi döntések meghozatala. Utóbbi a demokratikus legitimáció szükségessége – vö. az alkotmányosság kritériumrendszerével – miatt hangsúlyos: valamennyi közhatalmat gyakorló személy megbízatása visszavezethető kell, hogy legyen a választópolgári akaratra. Mivel a választópolgárok országos szinten csak az országgyűlési képviselőket választják meg közvetlenül, a legitimációs láncolat miatt elengedhetetlen, hogy a legfontosabb állami tisztségek betöltőit az Országgyűlés válassza meg, ekként „átsugározva” rájuk – a parlament népképviseleti jellegével összhangban – a választópolgári akaratot, felhatalmazást. Az Országgyűlés funkcióit – úgy a három legfontosabbat, mint az itt most nem említetteket – a mintegy 400 hatáskörének gyakorlásán keresztül látja el. Indokolás: Nem egységes a szakirodalom a funkciók és hatáskörök közti megkülönböztetésben, ahogyan abban sem, hogy hogyan csoportosíthatók a funkciók (pl. a költségvetés elfogadása törvényalkotás, vagy önálló funkció…) E problémát a jegyzetben még csak fel sem vetve tettem
kísérletet arra, hogy a jegyzetben már kétszer szereplő demokratikus legitimáció miatt fontos személyzeti jogkör itt is megjelenjen. (Talán így jobban bevésődik, valamint kiviláglik, hogy az alkotmányjognak rendszere van…)
2.2.2. AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEGALAKULÁSA
61. oldal ötödik (utolsó) bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Országgyűlés megbízatásának megszűnése A megbízatás megszűnése eseteinek egyértelmű meghatározása alkotmányossági garancia. Az esetek felsorolását az Alaptörvényben találjuk. Az Országgyűlés megbízatása megszűnik, ha • a következő Országgyűlés megtartja alakuló ülését; • az Országgyűlés kimondja feloszlását; • a köztársasági elnök – a választások egyidejű kitűzésével – feloszlatja az Országgyűlést. Az Országgyűlés megbízatása – ahogyan már fentebb is szerepelt – az új Országgyűlés alakuló ülésével ér véget. A köztársasági elnök az új Országgyűlés alakuló ülését a következő esetekben hívhatja össze: lezajlott a négyévenként április vagy május hónapban tartott országgyűlési képviselők általános választása, azaz tulajdonképpen „lejárt” a korábbi parlament mandátuma, vagy ezen főszabályként tételezett, kb. négyéves mandátum lejárta előtt: o az Országgyűlés kimondja feloszlását vagy o a köztársasági elnök – a választások egyidejű kitűzésével – feloszlatja az Országgyűlést. Indokolás: az Alaptörvény 3. cikk (1) bekezdés az OGY megbízatásának megszűnéseként egyértelműen az új alakuló ülést tételezi. Ezzel nem mosható egybe az, hogy milyen esetekben kell új alakuló ülést kitűzni. Egyébként a pontatlan terminológia szerint kétszer szűnne meg az OGY megbízatása: egyszer, amikor feloszlott vagy feloszlatták, másodszor pedig az új OGY alakuló ülésével. Ez nyilván helytelen.
2.2.3. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ JOGÁLLÁSA
63. oldal második bekezdése törlésre kerül, helyére az alábbi szövegrész kerül: A szabad mandátummal rendelkező képviselőnek függetlennek kell lennie. A függetlenség az Alaptörvény értelmében részben garancia a képviselő számára, részben követelmény vele szemben. A garanciális elemet az jelenti, hogy az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. A követelmény pedig abban áll, hogy a képviselő meghatározott közhivatalokat nem tölthet be, illetve nem kerülhet a megbízatásával összeférhetetlen, azaz a tőle elvárt függetlenséget gyanúba keverő pozíciókba és helyzetekbe.” A szabad mandátum a képviselő függetlenségének alkotmányjogi kifejezése. E függetlenség a hatalommegosztás elvéből vezethető le, emiatt egy fontos alkotmányossági követelmény is a képviselővel szemben. A függetlenség érvényesülésének három fő garanciáját, biztosítékát emelhetjük ki: a mentelmi jogot, a függetlenséget biztosító javadalmazást és az összeférhetetlenségi szabályokat. Indokolás: A módosítás oka didaktikai megfontolás: a függetlenség nem a képviselőnek garancia, hanem a hatalommegosztásnak, vele szemben követelmény. Ettől függetlenül a képviselői függetlenségnek vannak garanciái. Ennek tisztázása a mentelmi jog, a javadalmazás és az összeférhetetlenség funkciójának, értelmének tisztázásához is fontos.
2.4. A KORMÁNY 2.4.3. A KORMÁNY LÉTREJÖTTE ÉS MEGBÍZATÁSA
86. oldal hatodik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik. A Kormány miniszterelnök megbízatása legfeljebb egy parlamenti ciklusra szól, s megszűnik: ……. Indokolás: az Alaptörvény a miniszterelnök megbízatásának megszűnési esetiként tartalmazza az idézetet követő felsorolás elemeit. Az Alaptörvénynek megfelelő terminológia jobban kifejezi azt, hogy a miniszterelnöknek van Kormánya és nem a Kormánynak miniszterelnöke (kancellárelv).
2.4.4. A KORMÁNY TAGJAI ÉS A KORMÁNY SZERVEZETE
88. oldal ötödik bekezdése törlésre kerül, helyébe az alábbi szövegrészlet kerül: A miniszterelnök munkaszerve a Miniszterelnökség, melyre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a minisztériumra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni. A Miniszterelnökség tevékenységét a miniszterelnök irányítja. A Miniszterelnökséget miniszter vezeti. A Miniszterelnökség segíti a miniszterelnök tevékenységét, közreműködik a kormányzati politika kialakításában. A miniszterelnök munkáját – a jogállásukat tekintve minisztériumnak minősülő – Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda segíti. A Miniszterelnökség elsősorban az állam tevékenységének kormányzati, valamint a Kormány társadalompolitikai tevékenységének összehangolását ellátó minisztérium, a Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig elsősorban általános politikai koordinációt ellátó minisztérium. Indokolás: a Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozása, lásd 2014. évi XX. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról 1. § (1) bek.
2.5. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 90. oldal hatodik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Magyarországon az Alkotmánybíróság 1989-ben létesült és 1990 óta működik. Az Alkotmánybíróság hatáskörére, szervezetére, eljárására vonatkozó részletes szabályokról az 1989. évi XXXII. törvény rendelkezett. Az Országgyűlés 1989 novemberében választotta meg az Alkotmánybíróság első öt tagját, mely tényleges működését 1990. január 1. napjától kezdte meg. Indokolás: jogtörténet, nem releváns információ ilyen „mélységű” tananyagban
90. oldal hetedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Magyarország Alaptörvényének külön fejezete rendelkezik az Alkotmánybíróságról. Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait pedig sarkalatos törvény állapítja meg. (lábjegyzet) ------------------lábjegyzet: 2011. évi CLI. tv. az Alkotmánybíróságról”
Indokolás: a továbbiakban többször említi a jegyzet az Abtv.-t, legalább lábjegyzetben szerepeljen
2.5.1. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI
91. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az alkotmánybíráskodás a jogállamiság fontos garanciája, amely biztosítja, hogy az alkotmányosság megtartása felett független bíróság szerv őrködjön. Az Alaptörvény olyan hatásköröket állapít meg az Alkotmánybíróság számára, amelyek lehetővé teszik egyrészt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésének megelőzését, másrészt a tényleges jogsérelmet okozó, alaptörvény-ellenes jogszabály által okozott jogsérelem kiküszöbölését. Indokolás: az AB nálunk nem bírói szerv, a szövegkörnyezet (a köv. mondat) pedig arra utal, hogy a magyar AB-ról van szó.
91. oldal harmadik bekezdése törlésre kerül, helyébe az alábbi szövegrészlet kerül: Az Alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálata - előzetes normakontroll Az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket. Ez az előzetes normakontroll, hiszen a vizsgált jogszabály érvényesen még nem jött létre. Az előzetes normakontrollt a törvény kezdeményezője, a Kormány, az Országgyűlés elnöke, a köztársasági elnök indítványozhatja. Előzetes normakontroll alkalmazható az Országgyűlés házszabályi rendelkezésére, amelyet az Országgyűlés – annak elfogadása előtt – az Alkotmánnyal való összhang vizsgálata céljából küldhet meg az Alkotmánybíróságnak. Egy nemzetközi szerződés megerősítése előtt, annak aggályosnak tartott rendelkezéseire vonatkozóan előzetes normakontrollt indítványozhat a Kormány és a köztársasági elnök. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket. Ez az előzetes normakontroll, hiszen a vizsgált jogszabály érvényesen még nem jött létre. Az előzetes normakontrollt a törvény kezdeményezője, a Kormány, az Országgyűlés elnöke javaslatára az Országgyűlés, vagy a köztársasági elnök indítványozhatja. Amennyiben az Alkotmánybíróság a törvény alaptörvény-ellenességét észleli, a köztársasági elnök nem hirdetheti ki azt, az Országgyűlésnek módosítania kell azt. Az előzetes normakontroll célja az, hogy megelőzze alkotmányellenes jogforrások jogrendszerbe kerülését. Előzetes normakontroll a törvények mellett más jogforrásokkal szemben is igénybe vehető: Alaptörvény és Alaptörvény módosításával szemben – bár ebben az esetben tartalmi szempontból nem vizsgálódhat az Alkotmánybíróság, csak az eljárási követelmények megtartását vizsgálhatja; határozati házszabályi rendelkezésekkel szemben; nemzetközi szerződéssel szemben, annak kötelező hatályának elismerése előtt.
Indokolás: előzetes normakontroll kezdeményezője az OGY és a KE lehet, az OGY-n belül csak az OGY ezen döntésének javaslattevői Az előzetes normakontrollnak helye van az Alaptörvény és módosításával szemben is
Az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata 91. oldal ötödik bekezdését követően az alábbi szövegrészlet kerül bejegyzésre: Utólagos normakontroll tárgya lehet a jogszabályokon kívül: Alaptörvény és Alaptörvény módosítása – bár ebben az esetben tartalmi szempontból nem vizsgálódhat az Alkotmánybíróság, csak az eljárási követelmények megtartását vizsgálhatja; közjogi szervezetszabályozó eszközök. Indokolás: fontos hatáskörök, ne felejtsük el ezeket
92. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: Ha az Alkotmánybíróság megállapítja egy jogszabály vagy valamely közjogi szervezetszabályozó eszköz vizsgált jogforrás alkotmányellenességét, azt teljesen vagy részben megsemmisíti. Indokolás: az előző módosítási javaslatom tisztázza az utólagos normakontroll lehetséges tárgyait, a jogkövetkezményeknél felesleges ezek – főleg pontatlan – részletezése.
Alkotmányjogi panasz elbírálása 93. oldal negyedik bekezdése törlésre kerül az alábbiak szerint: Az egyházak elismerésére vonatkozó sarkalatos törvényi rendelkezésekkel szemben ugyancsak alkotmányjogi panasznak van helye. Indokolás: önálló hatáskör, nem AJP (márcsak azért sem, mert itt a mérce a sarkalatos tv., nem az alkotmány a mérce) Az JP az Abtv. a 9. cím alatt, míg az egyházi bejegyzést a 11/A. cím alatt tárgyalja.
Hatásköri összeütközés feloldása 94. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Alkotmánybíróság az indítványozó meghallgatása nélkül dönt arról, hogy a vitatott ügyben kit illet a hatáskör, és kijelöli az eljárásra kötelezettet. Nem tartoznak az Alkotmánybíróság hatáskörébe a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben keletkezett hatásköri viták. Ezekben az ügyekben az eljáró szervet – ha az érintett hatóságok között a vita eldöntése céljából lefolytatott előzetes egyeztetés nem vezetett eredményre – a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jelöli ki. Indokolás: Ket. 23. § (3) bek. b) pont
Az Alaptörvény értelmezése 94. oldal hatodik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az indítványozó nem kérhet általában általános alkotmányértelmezést: Indokolás: csak nyelvhelyességi változtatás
2.7.
AZ ÜGYÉSZSÉG(lábjegyzet) 104. oldalon lévő fejezetcím egy lábjegyzettel egészül ki: ------------------lábjegyzet: részletesen lásd: Erdős Csaba: Az ügyészség. in: Smuk Péter (szerk.): Alkotmányjog II. Államszervezet. Universitas, Győr, 2015. 162-178.
2.7.1. AZ ÜGYÉSZSÉG FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI
91. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Alaptörvény hatalommegosztási rendjében az ügyészség nem önálló hatalmi ág. Az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően az igazságszolgáltatás közreműködője, amely az Országgyűlésnek felelős. Az Alaptörvény hatalommegosztási rendjében az ügyészség hatalmi ágnak nem minősülő, önálló hatalmi centrum. Az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően az igazságszolgáltatás közreműködője, amely minden más állami szervtől – így az Országgyűléstől is – független. Az ügyészségről Magyarország Alaptörvénye, valamint az ügyészségről és az ügyészek jogállásáról és életpályájáról szóló sarkalatos törvények rendelkeznek.
Indokolás: az ügyészség OGY-nak való felelőssége semmivel nem támasztható alá. Az Alaptörvény még inkább elszakította az OGY-tól azzal, hogy a LÜ megválasztása 2/3-os lett és az interpellálhatósága is megszűnt.
2.7.2. AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE
108. oldal hatodik (utolsó előtti) bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az ügyészség önálló – közhatalmi feladatot megvalósító – szervtípus, amely az Országgyűlésnek felelős, de minden más közhatalmi szervvel mellérendeltségi viszonyban, külső kapcsolataiban független szervként, csak a törvényeknek és más jogszabályoknak alárendelten működik. Indokolás: lásd fentebb
2.7.3. AZ ÜGYÉSZEK JOGÁLLÁSA
110. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az ügyészeket mentelmi jog illeti meg. A legfőbb ügyészt az Országgyűlés, a többi ügyészt, ügyészségi titkárt, fogalmazót és nyomozót pedig a legfőbb ügyész hozzájárulása nélkül őrizetbe venni, ellene büntető-, illetőleg szabálysértési eljárást indítani vagy ilyen eljárásban kényszerintézkedést alkalmazni – a tettenérés esetét kivéve – nem lehet. Indokolás: már alügyészek tevékenykednek az ügyészségi titkárok helyett, de sem nekik, sem az ügyészeken kívüli más ügyészségi alkalmazottaknak nincs mentelmi joguk.
2.8.
AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA 110. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az országgyűlési biztos a törvényhozó hatalom intézménye, ezért e tisztség betöltéséről is a parlament dönt” A biztos a törvényhozó hatalom ellenőrzési funkciójának gyakorlását is segíti, de az Alaptörvény hatályba lépése óta inkább a parlament ellensúlyának, semmint az Országgyűlés szervének tekinthető.
Indokolás: ez egy nemzetközi összehasonlító rész, általában sem igaz, hogy a törvényhozás intézménye lenne az ombudsman (így pl. már nálunk sem, lásd a köv. javaslatom indokolását) Indokolás: az Alaptörvény hatályba lépése óta nem adekvát az országgyűlési biztos kifejezés használata, azzal sem értek egyet, hogy a parlament szerve lenne (nem véletlenül módosult az elnevezés is…), mivel a gyakorlat azt mutatja, hogy a legtöbb, politikailag is legfontosabb AB-döntések indítványozója rendre az ombudsman volt. Az Ackerman-féle hatalommegosztási iskola alapján is a kormányzati (politikailag motivált) szervek és a jogi döntést hozó (ellenőrző) szervek kettősében inkább az utóbbiban helyezhető el a biztos.
2.8.2. AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
113. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az alapvető jogok biztosának feladata, hogy alapjogvédelmi tevékenységet lásson el. Az biztos alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat, - ami alatt az alkotmányos jogokkal összefüggésben okozott sérelmet, illetőleg ennek közvetlen veszélyét kell érteni -, kivizsgálja vagy kivizsgáltatjssa, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Az alkotmányos visszásságnak valójában nincs törvényi definíciója, de az nyilvánvaló, hogy tágabb érvényű, mint a törvény- és jogsértés. A magyar ombudsmanok gyakorlata az alkotmányos visszásság fogalmába a törvénysértés mellett a vizsgálati körbe tartozó hatóságok működésének rendszerhibáját is beleértette azon az alapon, hogy az ilyen hiba bármikor vezethet jogsérelemhez. Indokolás: ragozási, nyelvhelyességi, értelmezési javítás
2.8.3. AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK INTÉZKEDÉSEI
114. oldal hatodik (utolsó) bekezdése az alábbiak szerint módosul: Ha a lefolytatott vizsgálat alapján az országgyűlési biztos azt állapítja meg, hogy a visszásság fennáll, annak orvoslása érdekében a következő intézkedéseket teheti: ha a rendelkezésre álló adatok szerint az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságot az előidéző szerv saját hatáskörében meg tudja szüntetni, az alapvető jogok biztosa a visszásság orvoslása céljából – az érintett szerv egyidejű értesítése mellett – ajánlással fordulhat a visszásságot előidéző szerv felügyeleti szervéhez. Indokolás: nyelvhelyességi, értelmezési javítás
2.9.
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK 2.9.1. AZ ÖNKORMÁNYZATI ELV ALKOTMÁNYOS GARANCIÁI
116. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Alaptörvény és a sarkalatos törvény az önkormányzáshoz való jogot kollektív alapjogként definiálja. Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A sarkalatos törvény alapján a helyi önkormányzás joga a települések, azaz a község, a város, a járásszékhely város, a megyei jogú város, a főváros és kerületei közösségét illeti meg. Megyei jogú város: a megyeszékhely város, valamint az Országgyűlés által a sarkalatos törvény hatályba lépése előtt megyei jogú várossá nyilvánított város. A helyi önkormányzás joga a megyék választópolgárait is megilleti. A fővárosi önkormányzat települési és területi önkormányzat. Indokolás: az Alkotmány TÉNYLEG alapjogként (a helyi választópolgárok közösségét megillető jogként) definiálta a hely önkormányzást, ez az Alaptörvénybe nem került be, csak az Mötv.-be. Ugyan az AB az Alaptörvény „helyi önkormányzatok működésére” vonatkozó alaptörvényi klauzulát az Mötv. fényében értelmezte, ettől még az Alaptörvény nem definiálja alapjogként a a helyi önkormányzáshoz való jogot. A vonatkozó AB-értelmezés részletes ismertetése meghaladja a jegyzet kereteit, így kiegészítése helyett a problémás mondat törlését javaslom.
116. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az önkormányzáshoz való jog alkotmányos alapjog, amely jelenti egyrészt a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézését, másrészt a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlását. Indokolás: lásd fentebb
2.12. A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS 122. oldal hatodik (utolsó előtti) bekezdése az alábbiak szerint módosul: A központi költségvetés előkészítése a Kormány feladata és felelőssége. A Költségvetési Tanács az Országgyűlés tájékozott hozzájárulását segíti a költségvetési törvény elfogadásához. A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a költségvetés megalapozottságát vizsgálja. Közreműködése elengedhetetlen a költségvetés megalkotásának folyamatában.”
Indokolás: A módosítás elsősorban stilisztikai jellegű: a Kormány nem elkészíti a központi költségvetést, hanem előkészíti. Ebben a kontextusban az elkészítés inkább az elfogadással rokonítható fogalom, ami zavaró lehet. Ugyanígy az OGY nem hozzájárul a költségvetési tv elfogadásához, hanem elfogadja azt. Az pedig nem igaz, hogy KT közreműködése elengedhetetlen lenne, hiszen sokáig nem is létezett, költségvetés mégis volt.
2.17. A KÜLÖNLEGES JOGREND 129. oldal első (előző oldalról áthúzódó) felsorolási pontja (Megelőző védelmi helyzet után egy új pont kerül rögzítésre az alábbi tartalommal: Megelőző védelmi helyzet: az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával. Ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. Ennek keretében a Kormány rendeletben a közigazgatás, az MH és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be, egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti. Terrorveszélyhelyzet: Az Országgyűlés a Kormány kezdeményezésére terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre kihirdeti a terrorveszélyhelyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A terrorveszélyhelyzet időtartama meghosszabbítható. A terrorveszélyhelyzet kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A Kormány rendeletben a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét, működését és tevékenysége ellátását érintő törvényektől eltérő, valamint sarkalatos törvényben meghatározott intézkedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb tizenöt napig tart. A Kormány a terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Magyar Honvédséget a Kormány fenti intézkedéseinek hatályossága és a terrorveszélyhelyzet idején akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő. A Kormány rendelete a terrorveszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.
Indokolás: 2016. július 1. napján – az Alaptörvény hatodik módosítása nyomán – hatályba lép az Alaptörvény 51/A. cikke.
3.
KÖZIGAZGATÁS AZ ÁLLAMI FUNKCIÓK RENDSZERÉBEN
3.2.
A KÖZIGAZGATÁS FUNKCIÓI ÉS FELADATAI 134. oldal negyedik (utolsó) bekezdése az alábbiak szerint módosul: A közigazgatás feladatainak meghatározása formális alapon egyszerűnek tűnhet, mert a közigazgatás joghoz kötöttségének elvéből adódóan valamennyi közigazgatási szerv valamennyi feladatát jogszabályoknak kell meghatároznia. A feladatok megismeréséhez nincs más dolgunk tehát, mint áttekinteni a jogi szabályozást. Ez azonban egyáltalán nem egyszerű, amit jól mutat, hogy a közigazgatás fejlesztését célzó Magyary Program keretében elkészített, úgynevezett állami feladatkataszter több mint harmincezer (!) közigazgatási feladatot nevesített.! Indokolás: stilisztika, mondatszerkesztés: a hangsúly a közigazgatási feladatok számán, s nem az első mondatrészen van. Emiatt a mondat nem felkiáltó, de a megszokott figyelemfelhívó jelzés a feladatok száma mögött indokolt.
1. 4.2.
KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETRENDSZERE AZ ÁLLAMIGAZGATÁS SZERVEZETE 4.2.1.
A KORMÁNY
140. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Kormány tevékenységét, működését jogszabályokban létrehozott vagy a Kormány által akár alacsonyabb szintű jogforrásokban létrehozott szervek segítik. Ezek a Kormány segédszervei. Vannak közöttük, amelyek folyamatosan működnek, mások eseti jelleggel, határozott időre vagy feladatra, illetve egy konkrét ügy megoldására. Ezzel szemben a Kormány tagjainak tevékenységét folyamatosan működő adminisztráció segíti. A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. Munkájukat önálló hivatali apparátusok, a Miniszterelnökség és a minisztériumok segítik. A központi államigazgatás hierarchiájában a minisztériumoknak alárendelten, a politikai döntéseket meghozó Kormány vagy annak valamely tagja irányítása alatt, az e döntéseket végrehajtó és szintén folyamatosan működő államigazgatási apparátus szervei találhatók.
Indokolás: a 2014. évi XX. tv. (1) bek. szerint a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda is minisztérium, később ezeket úgyis részletezi a jegyzet.
4.2.2. A KORMÁNY MŰKÖDÉSÉT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK
142. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul:
A miniszterelnöki biztos A miniszterelnöki biztos elsősorban a miniszterelnök munkáját segíti, ugyanakkor a miniszterelnök Kormányban betöltött központi szerepe miatt közvetve a Kormány segédszervének is tekinthető. Miniszterelnöki biztost a miniszterelnök jogosult kinevezni a feladatkörébe tartozó feladat ellátására. Tevékenységét a miniszterelnök irányítja, és maga is felhatalmazható irányítási jogkörrel. Hivatali apparátusa a Miniszterelnökségen vagy a Miniszterelnöki Kabinetirodán belül működő titkárság. Megbízatása határozott időre, de legfeljebb a miniszterelnök megbízatása megszűnéséig szól. Indokolás: Kásztv. 31. § (8) bek. és 152/2014. Korm. r. 19/B. § (1) bek. 4.2.3. A MINISZTÉRIUMOK
142. oldal harmadik és negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Alaptörvény előírja, hogy a minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. Ebből adódik, hogy a minisztériumok számát és elnevezését törvény határozza meg, következésképpen minisztérium létrehozására, megszüntetésére, elnevezésének megváltoztatására kizárólag az Országgyűlés jogosult. A jelenleg működő minisztériumokat a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény határozza meg, amely a minisztériumok két három típusát különbözteti meg. Sajátos típusai a minisztériumoknak a Miniszterelnökség és a Miniszteri Kabinetiroda. A törvény minisztériumi jogállással ruházza fel a Miniszterelnökséget mint elsősorban az állam kormányzati tevékenységének, valamint a Kormány társadalompolitikai tevékenységének összehangolását koordinációt ellátó minisztériumot, valamint a Miniszterelnöki Kabinetirodát mint elsősorban általános politikai koordinációt ellátó minisztériumot. A minisztériumok másik harmadik típusaába a szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumok tartoznak. A kétháromféle miniszter viszonyára vonatkozó általános szabály, hogy a szakpolitikai feladatot ellátó miniszterek a feladat- és hatáskörük gyakorlása során együttműködnek a Miniszterelnökséget és a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel.
A Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda funkciója összetettebb, tágabb, mint a szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumoké, ezért ezt külön pontban szükséges bemutatni. Így előbb a szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumokat tárgyaljuk. Indokolás: 2014. évi XX. tv. 1. § (1) bek.
4.2.4. A MINISZTERELNÖKSÉG, A MINISZTERELNÖKI KABINETIRODA ÉS A TÁRCA NÉLKÜLI MINISZTER
Indokolás: a Miniszterelnökség mellett meg kell jeleníteni a Miniszterelnöki Kabinetirodát is, amely így – új alcím és ezzel a hátrébblévők újraszámozása nélkül – is megoldható. A tárca nélküli miniszterről eddig is volt szó a részben, így a cím tartalomhoz igazítása indokolt.
145. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Miniszterelnökség jogállása különös. A vonatkozó törvényi definíció szerint elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium. Következésképpen a Miniszterelnökséget vezető miniszter elsősorban a kormányzati munkát, más szóval az ágazati munkamegosztásnak megfelelően tagolt központi államigazgatási szervek tevékenységét hangolja össze, és érvényesíti az összkormányzati érdeket a Kormány döntéseiben. E feladatköre az alábbiakban foglalható össze: • felel a Kormány általános politikája megvalósításának stratégiai irányításáért, • felel a kormányzati munka tervezéséért, • felel a Kormány Országgyűléssel való kapcsolattartásáért, • felel az egységes kormányzati kommunikáció megvalósításáért, • felel a miniszterelnöki döntésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátásáért, • koordinálja az alkotmányos szervek, az önálló szabályozó szervek és az autonóm államigazgatási szervek vezetőivel való kapcsolattartást.” Indokolás: 152/2014. Korm. r. 5. §
145. oldal második bekezdése az alábbiak szerint egészül ki: A koordinációs feladatkör mellett a Miniszterelnökséget vezető miniszternek szakpolitikai feladatai is vannak. Ezek tekintetében feladatai azonosak a szakpolitikai minisztériumoknál meghatározott általános feladattípusokkal. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szakpolitikai feladatköre az elmúlt években folyamatosan bővül és az alábbiakban foglalható össze: • közigazgatási minőségpolitika és személyzetpolitika, • közigazgatás-fejlesztés,
• közigazgatás-szervezés, • a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete, • az európai uniós ügyek koordinációja, • az európai uniós források felhasználása, • agrár-vidékfejlesztés, • közbeszerzések, • építésügy, • kulturális örökség védelme, • településfejlesztés és -rendezés, • területrendezés, • polgári hírszerzési tevékenység irányítása, • postaügy, a társadalompolitika összehangolása, tudománypolitikai koordináció, kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolása. Indokolás: 152/2014. Korm. r. 4. §
145. oldal harmadik bekezdését követően új bekezdés kerül rögzítésre az alábbi tartalommal: A miniszterelnök kabinetfőnökének, mint a minisztériumi besorolással bíró Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Kormány általános politikai koordinációjáért felelős. A miniszterelnök kabinetfőnöke összehangolja az állami kitüntetésekkel, díjakkal kapcsolatos kormányzati tevékenységet, az általános politikai koordinációért való felelőssége keretében o biztosítja és megszervezi a miniszterelnöknek a Kormány általános politikájának meghatározásával kapcsolatos feladat- és hatásköre gyakorlását, e feladat- és hatáskörében felel a Kormány általános politikája kialakításának stratégiai irányításáért, o biztosítja és megszervezi a miniszterelnöknek a központi államigazgatási szervek vezetőinek feladatmeghatározását és tájékoztatáskérését, e feladat- és hatáskörében részt vesz a Kormány általános politikája végrehajtásának ellenőrzésében, o felel az egységes kormányzati kommunikáció megvalósításáért, o felel a miniszterelnök személye körüli feladatok ellátásáért. Indokolás: 152/2014. Korm. r. 19/B-C. §§
4.2.5. A KORMÁNYHIVATALOK
146. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A kormányhivatalokat a 2010. évi XLIII. törvény sorolja fel az alábbiak szerint: • Központi Statisztikai Hivatal, • Országos Atomenergia Hivatal, • Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, • Nemzeti Adó- és Vámhivatal, • Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.” Indokolás: Ksztv. 1. § (4) bek.
4.2.6. A KÖZPONTI HIVATALOK
146. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A központi hivatalok azok a központi államigazgatási szervek, amelyeket a Kormány jogosult létrehozni. A központi hivatalokat törvény vagy kormányrendelet a Kormány rendelettel hozza létre, miniszter irányítása alatt működnek. A működést irányító miniszter adja ki a központi hivatal szervezeti és működési szabályzatát, nevezi ki és menti fel a hivatal vezetőjét. A központi hivatal területi szervekkel rendelkezhet, ha a létesítéséről szóló kormányrendelet így rendelkezik. Indokolás: Ksztv. 72. §
147. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: Központi hivatal többek között a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala, az Oktatási Hivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. Indokolás: A NAV talán a legismertebb központi hivatal, kormányhivatali létéből történő „lefokozása” nyomán itt jeleníthető meg a jegyzetben. Lásd egyébként: A nemzetgazdasági miniszter 26/2015. (XII.30.) NGM utasításának 1. számú mellékletének 2. § (1) bekezdését.
4.3.
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK 4.3.3. AZ ÁLLAMI SZERVEK ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KAPCSOLATA
161. oldal utolsó (162. oldalra áthúzódó) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „A törvényességi felügyelet eszközei az alábbiak: • információkérés, • törvényességi felhívás, • a képviselő-testület és a társulási tanács ülésének összehívása, •önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése, •önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangja bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése, • az önkormányzati határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezése, • a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása, • a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása, • az önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztásának megállapítása, • törvényességi felügyeleti bírság megállapítása.” A törvényességi felügyelet eszközei az alábbiak: törvényességi felhívás; a képviselő-testület és a társulási tanács ülésének összehívása; önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezésének indítványozása; az önkormányzati határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezése; az önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztásának megállapítása; az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatásának kezdeményezésére irányuló javaslattétel; a helyi önkormányzatnak a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások felülvizsgálatának kezdeményezése; a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránti perindítás; fegyelmi eljárást kezdeményezése a helyi önkormányzat polgármestere ellen és a polgármesternél a jegyző ellen; a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatásának kezdeményezése az Állami Számvevőszéknél; törvényességi felügyeleti bírság megállapítása.
A szűk értelemben vett törvényességi felügyeleti eszközök a fővárosi és megyei kormányhivatal alábbi hatáskörei segítik a helyi önkormányzatok jogszerű működésének biztosítását, helyreállítását: információkérés, önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangja bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése a Kúria előtt, a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításának kezdeményezése a Kúria előtt, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása a Kúria döntése alapján. Indokolás: Mötv. 132. § (1) bek.