A sajtó és média alapfogalmai, rendszere Ismeretek a médiáról
Mire is jó a médiaismeret? El lehet helyezkedni:
- újságíróként, szerkesztőként, rádiósként, TV-sként És még? - kommunikációs tanácsadóként polgármesteri hivatalban - vezető munkatársként művelődési központban - kapcsolattartóként egy közintézménynél - PR - esként egy magáncégnél Találkoznak a médiával: helyi újsággal, regionális rádióval, országos televízióval, internetes honlappal…
Adatok a magyar médiáról Mo-n a 15 évnél idősebbek 98%-a néz TV-t, 84%-a hallgat rádiót, 68%-a olvas napilapot, 61%-a heti vagy havi lapot, 55%- a könyvet 41%-a nézi a videót, 37%-a DVD-t, 33%-a internetezik Magyar állampolgárok 42%-a egyetlen könyvet sem olvas Magyar állampolgár naponta 31 percet tölt újság olvasással Átlagosan 4,5 órát nézi a TV-t Átlagosan 5 órát hallgatja a rádiót Átlagosan 77 percet internetezik
Adatok a magyar médiáról 255 ezer digitális fényképezőt vásároltak Mo-n (2005)
- 13 milliárd forintot jelent (2005) Mobiltelefon 9,4 millió db., vezetékes 3,4 millió - vezetékes 124ezerrel csökkent, - mobil 600ezerrel nőtt (2005) 10 millió mozijegy, tízmilliárd Ft-ot költöttek mozira - DVD-n sugárzott 3Milliárddal meghaladta a mozi bevételét Reklámtorta 40-40%-át a sajtó+TV viszi el. - TV-n belül a TV2-RTL Klub viszi a reklám 90%-át
Adatok a magyar médiáról Internetes hirdetésből származó bevétel nőtt
2004 - 2,4M, 2005 - 4,2M, 2006 - 6,9M Reklámtorta 2005-ben 503Milliárd FT(!!!) Média–és komm. Szakon több, mint 10 ezren tanulnak felsőoktatási intézményben (!!!) SÉTA, HÍD, LADIK olvasási-nevelési programban 8500 diák vett részt Magyar médiaiparban 25ezren dolgoznak (!!!) Magyar médiaipar bevétele évente kb.1000Milliárd Ft - több, mint a magyar építőiparé
A média meghatározása A média: a tömegközlési eszközök összefoglaló
elnevezése Szűkebb (klasszikus) és tágabb (minden egyéb) értelmezés Média létrejötte – politikusok elérjék a választópolgárt Ma már minden, ami nyilvános - a médiában szerepel Média szerkezete – sajtó kb. 400 éves, el. Média 80 éves - 1. vh.után rádió, 2. vh. után TV, hidegháború után internet
Közismert médiumok (médiák) 30-as évek - rádió aranykora 50-es évek – televízió aranykora (média) 90-es évek internet aranykora…
Tömegmédiumok: újság, rádió, Tv, internet
A média tömeghatása Az európai médiakorszak kezdete - 1936-ban berlini olimpia: először jut el tömegekhez a televízió. - Leni Riefenstahl, 28 operatőrrel, felevette, megvágta, fél órás késéssel továbbította a filmszínházakba Az amerikai médiakorszak kezdete - 1938-ban Orson Welles: Támadás a Marsról rádiójáték New Jersey-ben kitódultak az utcára, a történet szerint itt szálltak volna le a marslakók
Média és a nyilvánosság Bekapcsolja az egyént a társadalomba Helyi eseményeken túli erőtér
Politika Az üzenet küldője
Média A közvetítő (csak ezen keresztül)
Fogyasztók A címzettek
1. Média: a negyedik Hatalmi ág Diktatúra: a hatalmi ágazatok erőszakos egyesítése Demokrácia: a hatalmi ágak szétválasztása
Törvényhozás parlament
Igazságszolgáltatás Bírói hatalom
Végrehajtás kormány
Kormányt ellenőrzik: a képviselők+a bírók
És ha nem tudják? - Politikusok maguk alá gyűrik a parlamentet, bíróságot Média törvényhozás, igazságszolgáltatás ellenőrző szerepét átveszi Jürgen Habermas: nem a médiának van hatalma, hanem a média által teremtett nyilvánosságnak
A média hatalma Napjaink újsága túllépett azon, hogy tájékoztasson
és szórakoztasson. A média ma már rendelkezik azzal a hatalommal, hogy akár politikusokat buktasson meg! Bernstein, Woodvard nem tehetségükkel,
szenvedélyükkel lettek világhírűek, hanem a Wasington Post újságíróiként kényszerítették távozásra Richard Nixont (U.S.A. egykori elnöke). Rábizonyították, hogy hazudott.
A modern média alapkérdése Miben áll a média hatalma? Hatalmi ág-e a média? A francia felvilágosodás óta a demokrácia
alapkérdése az, ki vagy mi képes megakadályozni a korlátlan hatalom kiteljesedését, létezik-e garancia az önkényuralom kizárására.
Hatalommegosztás elmélete (Montesquieu) Alapvető a hatalmi ágak elválasztása, a kölcsönös
függőség, ellenőrzés, valamint az ellensúly beépítése a kormányzat mechanizmusába. Korunkban a legfontosabb ellensúly a média, amely képes eljátszani az ellenőr szerepét is. A média napjainkban nemcsak felnőtt a klasszikus ágak közé, hanem át is vállalt azokból.
Hatalmi ág: 1. Törvényhozás (parlament) A törvényhozói hatalom jogszabályokat alkot
(magatartási szabályok; pl. pirosnál meg kell állni). A mindennapi társadalmi együttműködés alapjait jelenti, befolyásolja alapvető életviszonyainkat. Van-e szabályozó hatalma a médiának? Igen. Alapvetően befolyásolja életvitelünket. (pl. milyen terméket választunk, hogyan öltözünk…)
Hatalmi ág: 2. Bírói hatalom Ellenőri feladatokat lát el. Ha nem jogkövető a magatartásod (bűntett) (Rablás = erőszak + lopás) A bíró a jogszabályokban leírt elvont magatartási formákat hasonlítja össze a hétköznapok átlagos magatartási formáival. A média amikor a bírói hatalmat játssza el, akkor túlterjeszkedik a bírói hatalom határain, mert nemcsak a jogkövető magatartást követeli meg, hanem olyan etikai szabályokat is, amelyeket az erkölcs hozott létre. A média ezáltal nagyobb hatalommal rendelkezik, mint a bírói hatalom.
Hatalmi ág: Végrehajtó hatalom (Kormány - önkormányzat ) Alapvető feladata, hogy végrehajtsa és kikényszerítse a jogszabályokban foglaltakat, működtesse az intézményrendszert A média a nyilvánosság erejével képes súlyos krízishelyzeteket megoldani (pl. taxis blokád) A végrehajtó hatalom és a társadalom között az egyetlen híd a média.
A médiának formális értelemben nincs szankcionális, kényszerítő ereje. Közjogi értelemben a média semmiképpen sem önálló hatalmi ág, hiszen nem rendelkezik sem kényszerítő apparátussal, sem szankcionális erővel. Hatalmi jellege abban áll, hogy befolyásolni képes a magatartást és rendelkezik azzal a képességgel, hogy morális és etikai nyomást gyakorolva képes felemelni vagy sárba taposni egyes személyeket vagy intézményeket, sőt eszményrendszereket is. Fontos feladata, hogy ellenőrzi a három klasszikus hatalmi ágat.
A média szerepe és funkciója A média ezzel a hatalmával képes visszaélni (pénz, hatalom,
választások, hírnév) Kundera: „Az újságírónak jogában áll megkérdezni: feleljen egyértelműen, hogy igen vagy nem?” Az igen és nem között óriási a mesgye. Tízparancsolat: Ne hazudj! „Aki azt mondja, hogy ne hazudj, annak előtte azt kellene mondani, hogy válaszolj, noha Isten senkit sem hatalmazott fel arra, hogy ezt követelje.”
Két olyan foglalkozás van, amelynek művelői közmegegyezés
szerint „mindennel jogosan foglalkoznak”, a világ minden jelenségét joguk van megítélni: az újságíró és a politikus.
A média szerepe és funkciója Lippmann szerint tárolt képekkel, prekoncepciókkal,
előítéletekkel, indítékokkal és érdekkel operálunk, hogy megfejtsük a külvilágból érkező üzeneteket. Ezek az interpretációk és gondolati extrapolációk mintákká vagy sztereotípiákká állnak össze. Ezek a sztereotípiák azok, amelyek meghatározzák az emberi cselekvést. Lippmann szerint a sztereotípiákat szintén öntőmintákba töltik, az ember aztán előhívja, s reprodukálja az eszméket, s az öntőmintának megfelelően reagál a külvilág ingereire.
A média szerepe és funkciója Modern korunk elérhetetlen, átláthatatlan és elgondolhatatlan. A globalizáció, tömegkommunikáció stb. annyi kérdést vet fel,
hogy nincs esélyünk elérni a jelenségeket tapasztalati módon. Az újságíró beszámol minderről. Lippmann szerint nem jutunk a dolgok mélyére. Lippmann modelljében korunk embere nem a való világ közvetlen és biztos ismerete, hanem a maga alkotta vagy másoktól átvett képek alapján viselkedik! Fejünkben egy többé-kevésbé valósághű kép áll össze a világról, s cselekedeteinket ez határozza meg.
A média korszakolása 1. Elsődleges vagy primér média - Eszközök (agyagtábla, papirusz, kódex) és hírnökök 2. Másodlagos vagy nyomtatott média - Gutenberg-galaxis: könyvnyomtatástól XV.sz. közepe 3. Harmadlagos vagy analóg média - XIX.sz.- távíróval kezdődik, rádió, TV… 4. Negyedleges vagy digitális média - „Digitális Gutenbergnek” is hívják: internet fontossága
