A sajtó és média alapfogalmai, rendszere Ismeretek a médiáról
Mire is jó a médiaismeret? n El lehet helyezkedni:
- újságíróként, szerkesztőként, rádiósként, TV-sként n És még? - kommunikációs tanácsadóként polgármesteri hivatalban - vezető munkatársként művelődési központban - kapcsolattartóként egy közintézménynél - PR - esként egy magáncégnél n Találkoznak a médiával: helyi újsággal, regionális rádióval, országos televízióval, internetes honlappal…
Adatok a magyar médiáról n Mo-n a 15 évnél idősebbek 98%-a néz TV-t, n 84%-a hallgat rádiót, 68%-a olvas napilapot, 61%-a heti vagy havi lapot, 55%- a könyvet n 41%-a nézi a videót, 37%-a DVD-t, 33%-a internetezik n Magyar állampolgárok 42%-a egyetlen könyvet sem olvas n Magyar állampolgár naponta 31 percet tölt újság olvasással n Átlagosan 4,5 órát nézi a TV-t n Átlagosan 5 órát hallgatja a rádiót n Átlagosan 77 percet internetezik
Adatok a magyar médiáról n 255 ezer digitális fényképezőt vásároltak Mo-n (2005)
- 13 milliárd forintot jelent (2005) n Mobiltelefon 9,4 millió db., vezetékes 3,4 millió - vezetékes 124ezerrel csökkent, - mobil 600ezerrel nőtt (2005) n 10 millió mozijegy, tízmilliárd Ft-ot költöttek mozira - DVD-n sugárzott 3Milliárddal meghaladta a mozi bevételét n Reklámtorta 40-40%-át a sajtó+TV viszi el. - TV-n belül a TV2-RTL Klub viszi a reklám 90%-át
Adatok a magyar n Internetes hirdetésből származó bevétel nőtt n n n n n
2004 - 2,4M, 2005 - 4,2M, 2006 - 6,9M Reklámtorta 2005-ben 503Milliárd FT(!!!) Média–és komm. Szakon több, mint 10 ezren tanulnak felsőoktatási intézményben (!!!) SÉTA, HÍD, LADIK olvasási-nevelési programban 8500 diák vett részt Magyar médiaiparban 25ezren dolgoznak (!!!) Magyar médiaipar bevétele évente kb.1000Milliárd Ft - több, mint a magyar építőiparé
A média meghatározása n A média: a tömegközlési eszközök összefoglaló n n n n
elnevezése Szűkebb (klasszikus) és tágabb (minden egyéb) értelmezés Média létrejötte – politikusok elérjék a választópolgárt Ma már minden, ami nyilvános - a médiában szerepel Média szerkezete – sajtó kb. 400 éves, el. Média 80 éves - 1. vh.után rádió, 2. vh. után TV, hidegháború után internet
Közismert médiumok (médiák) n 30-as évek - rádió aranykora n 50-es évek – televízió aranykora (média) n 90-es évek internet aranykora…
Tömegmédiumok: újság, rádió, Tv, internet
A média tömeghatása Az európai médiakorszak kezdete - 1936-ban berlini olimpia: először jut el tömegekhez a televízió. - Leni Riefenstahl, 28 operatőrrel, felevette, megvágta, fél órás késéssel továbbította a filmszínházakba Az amerikai médiakorszak kezdete - 1938-ban Orson Welles: Támadás a Marsról rádiójáték New Jersey-ben kitódultak az utcáraJ, a történet szerint itt szálltak volna le a marslakók
A média nyelvezete Három rétegből tevődik össze: Latin: - a kolumna (oszlop) pl. szedésoldalt, újságoldalnyi terjedelmet jelent - impresszum: szerkesztőség adatait tartalmazza Német: - flekk: egy gépelt oldal (26 sor, 60 betű) - kopf: egy újságcikk bevezetője Angol: - lead: egy újságcikk bevezetője Nyomtatott sajtóban: németül Elektronikusban: angolul
Média és a nyilvánosság n Bekapcsolja az egyént a társadalomba n Helyi eseményeken túli erőtér
Politika Az üzenet küldője
Média A közvetítő (csak ezen keresztül)
Fogyasztók A címzettek
n Média: a hírközlés közege + az eszköze is n Médium: a nyilvánosság eszköze n Média: a nyilvánosság eszközrendszere
1. Média: a negyedik Hatalmi ág n Diktatúra: a hatalmi ágazatok erőszakos egyesítése n Demokrácia: a hatalmi ágak szétválasztása
Törvényhozás parlament
Igazságszolgáltatás Bírói hatalom
Végrehajtás kormány
n Kormányt ellenőrzik: a képviselők+a bírók
És ha nem tudják? - Politikusok maguk alá gyűrik a parlamentet, bíróságot Média törvényhozás, igazságszolgáltatás ellenőrző szerepét átveszi Jürgen Habermas: nem a médiának van hatalma, hanem a média által teremtett nyilvánosságnak
Munkamegosztás a médiában n Rádió, TV, internet minél gyorsabban továbbít infot - Fontosabb a gyorsaság, mint a kidolgozottság - Sajtóban az ellentmondásokat jobban feszegetik - Az újság nem lehet naprakész: másnapra kész - Válsághelyzetben érzékelhető a négy médium
munkamegosztása - Miközben versengenek, kiegészítik egymást
Szemléletváltás a médiában n 2001. szeptember 11. n Tudatosult: mindegyik médiumnak megvan a szerepe n Népi újságírók – kamerás járókelők n Amerikai televíziók megállapodása a kormánnyal n 2004 vége thaiföldi cunami, 2005 londoni merénylet…
- Fényképező turistákból
információ termelő
A média korszakolása 1. Elsődleges vagy primér média - Eszközök (agyagtábla, papirusz, kódex) és hírnökök 2. Másodlagos vagy nyomtatott média - Gutenberg-galaxis: könyvnyomtatástól XV.sz. közepe 3. Harmadlagos vagy analóg média - XIX.sz.- távíróval kezdődik, rádió, TV… 4. Negyedleges vagy digitális média - „Digitális Gutenbergnek” is hívják: internet fontossága
A média funkciói n Tájékoztatási n Dokumentálási n Oktatási n Szórakoztatási n Szolgáltatási
Tájékoztatási+Szórakoztatási a lényeges! Angolszász országokaban: Információ+szórakoztatás=infórakoztatás information+entertainment=infotainment
A kommunikáció típusai n Intraperszonális (belső) kommunikáció n Interperszonális (személyközi) kommunikáció n Csoportkommunikáció n Szervezeti kommunikáció n Tömegkommunikáció (nyomtatott, elektronikus,
digitális) n Interkulturális kommunikáció
A kommunikáció formái § A verbális és non-verbális kommunikáció § Írott és hangzó nyelv. § Közvetlen és közvetett kommunikáció.
A tömeg n Nagyszámú ember n Szervezetlen n Nincs jól körülírható közös cél, tulajdonság n Kezdetben negatív fogalom (tanulatlan, cél nélküli,
egyéniség nélküli, arctalan…) n Mai jelentése: rendezettség nélküli sokaság, differenciálatlan, egyéniség nélküli n Tömegközönség: nyomtatott és elektronikus sajtó közönsége, média tömegfogyasztója
A tömegkommunikáció jellemzői n Tömegviszonyok a kommunikációban n Egyirányú és személytelen viszony (de: változás
figyelhető meg, vö. interaktivitás) n Késleltetett visszacsatolás n Tömeges passzív közönség n Professzionális kommunikátor: stabil szerepek n Aszimetria n Az üzenet árucikk
A tömegkommunikáció 1.Milyen elemekből áll a töm.komm. modellje? 2.Mi jellemzi a tömegkommunikáció szereplőit? 3.Hogyan viszonyulnak egymáshoz?
A tömegkommunikációs rendszer modellje X1 X2 X3 x4 X5 X6
fBA fCA
A
X’
C
X’’
B
fBC Westley, MacLean modellje
Mi jellemzi a töm. komm. szereplőit? Tömegkommunikáció: tömeges, közvetítők közreműködésével zajló kommunikatív aktusok sorozata.
X: „A” által kiválasztott, „C” által módosított, „B” által befogadott információ.
C: nem egyedüli személy, hanem intézmény, médium A: információforrás, személyek, csoportok B: befogadó, „B” > „A”, közönség
Mi jellemzi a töm. komm. szereplőit? n „C” „A”-tól kapja az X1, X2 , X3 információkat n „A” szelektálja ezeket az információkat, X’ közlések n „A” szelektál, de figyelembe veszi „B” igényeit n „C” X’’ formában továbbítja a közléseket „B”-hez n „C” információhoz jut X5, ill fBC visszacsatolásból is n „B” közvetlen információhoz juthat X6 információhoz
A tömegkommunikáció, mint társadalmi jelenség Megismerés három módja: - Művészi visszatükrözéssel
Katarzis élménnyel kiváltott új emóciókon keresztül - Tudományos visszatükrözéssel Mérésekkel, kísérletekkel - Hétköznapi visszatükrözéssel Mindennapi tapasztalatszerzés segítségével (a tömegkommunikációs folyamat többnyire ilyen)
A tömegkommunikáció, mint társadalmi jelenség tőkés árutermelés
információ
műszaki eszközök
„A tömegkommunikáció…nem jelent mást, mint közlések tömeges termelését és elosztását csoportok részére, amelyek térben és időben annyira szétszóródtak, hogy szemtől-szembe, személyesen sohasem kommunikálhatnának egymással”. (Márványi György)
A tömegkommunikáció, mint társadalmi jelenség Kommunikáció tömeges formáinak kialakulása
Populáris tömegmédia kialakulása
Magánéletre való befolyás
Társadalmi nyilvánosság alakítása: a magánszféra és a hatalom közötti információcsere terepe.
A társadalmi újratermelés folyamata Társadalmi erőviszonyok tulajdonviszonyok
Politikai hatalmi viszonyok
Materiális javak, szolgáltatások
Össztársadalmi méretekben rendelkezésre álló jogosultság
tudásviszonyok Információ felhalmozás, mely a társadalmi cserefolyamatokban értékként szerepel
Vilfredo Pareto törvénye 20-80%
Kereslet és kínálat: a médiaipar n Az üzenet árucikk, mert: n n
az előállítás és a terjesztés költségei magasak, a termékek fogyasztói igényeket elégítenek ki.
n A médiaszövegek iránti keresletet főleg a fogyasztó n n n n n
szabadideje, anyagi helyzete, neme, életkora, kulturális háttere határozza meg.
A médiaszövegek kínálatát a következők határolják be: n a médiaintézmények gyártási - kereskedelmi
lehetőségei: mit tudnak kihozni a ktg.vetésből n törvényi előírások: - pl. reklámidő, hírműsorok, besorolás n technikai lehetőségek: – pl. földfelszíni, kábel, műhold.
Kapuőrzés és hozzáférés n Kapuőrzés: szerkesztési funkció, válogatás nagy mennyiségű n n n n n
hírből, információból Az első kapuőri döntés: az információ továbbadása vagy megtartása? Második döntés: szerkesztés, átírás, kiemelés Hozzáférés: a lényegi információk birtoklása hatalmat és befolyást biztosít A hozzáféréshez való igény megalapozza a kapuőrzés fontosságát Hozzáférés az általános információkhoz, speciális tudáshoz: média mint elsőszámú kapuőr
A televízió és a rádió explicit társadalmi funkciói • • •
•
szórakoztatás; tájékoztatás; reklám, hirdetés (kereskedelmi és társadalmi célok); oktatás.
A televízió és a rádió implicit társadalmi funkciói •
•
•
•
A társadalom szempontjából fontos személyek (politikusok, sportolók, tudósok stb.) kapcsolatot létesíthetnek a társadalom tagjainak nagy részével; kulturális mintákat közvetít (életmód, erkölcs, viselkedés, világkép stb.); a társadalom egészéről és bizonyos csoportjairól alkotott képet segít kialakítani, tematizálja a közéletet és segít a közérdeklődésre számot tartó témák és a velük kapcsolatos különböző álláspontok felszínre jutásában.
McBride-jelentés MacBride-jelentés -1980-ban ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) foglalkozott a világ kommunikációs problémáival. - A kommunikációt általános értelemben, mint minden társadalmi érintkezés alapját tárgyalta.
A tömegkommunikáció társadalmi funkciói Tájékoztatási funkció: - A társadalom különböző csoportjai közötti általános, a társadalom alapvető kérdéseiben való eligazodást lehetővé tevő információcsere keretében megvalósuló, a jelek, szimbólumok, hangok, képek, segítségével megragadható üzenetek közvetítését értjük.
A tömegkommunikáció társadalmi funkciói A politikai hatalom kontrollálása funkció: Kezdeményező módon közreműködik a hatalom gyakorlói által meghozott döntések nyilvánosságra hozatalában és megvitatásában. Hatalomgyakorlás és kormányzás – közigazgatás funkció: politikai-gazdasági csoportok közléseinek tömegekhez juttatása a társadalmi cselekvésre ösztönzéshez
A tömegkommunikáció társadalmi funkciói Érték – és normahordozás funkció: Társadalmi értéket, normákat, viselkedésmintákat ültet el a társadalmi tudatban - szocializáció: szerepek elsajátítása, közös tudásalap, fejleszteni a társadalmi összetartó erőt és tudatosságot, aktív bekapcsolódás a közéletbe. - integrálás: minden egyén és csoport lehetőséget kapjon mások megismerésére, feltételek megteremtése, hogy az egyénekből, kiscsoportokból nagyobbak keletkezzenek
A tömegkommunikáció társadalmi funkciói - motiválás: közvetlen és távolabbi cél támogatása, törekvések ösztönzése, elősegítése - konszenzusteremtés: közérdekű kérdésekben való megegyezésekhez az eltérő álláspontokhoz szükséges tények megismertetése - oktatás-kutatás: új ismeretek feltárása, régiek átadása - kulturális csere: örökség megőrzése, műveltség fejlesztése
A tömegkommunikáció társadalmi funkciói Szórakoztatás funkció: - Színdarabok, tánc, képzőművészeti és irodalmi alkotások, zene, sportjátékok, filmek, jelek, szimbólumok, hangok, képek útján történő közvetítése. - A társadalmi problémákból való kikapcsolódást elősegítő szabadidő-tevékenység
A médiafogyasztás típusai n Milyen figyelmet szentelünk az adott médiumnak?
- Első típusú befogadás - közvetlen figyelem szintje. Az olvasó, hallgató, néző a médiumra összpontosít. - Második típusú befogadás – a médiafogyasztás más tevékenységgel jár együtt (TV-zés közben háziasszony vasal) - Harmadik típusú befogadás – fogyasztó, médium kapcsolata áttételes (járókelő kirakatot néz, és hallja közben a rádiót)
A tömegkommunikáció válfajai Nemzetállami tömegkommunikáció Elősegíti az országhatáron belül élők kohézióját Nemzeti nyelven íródott tömeglapok jelentek meg Rádiózásnál: földfelszíni sugárzású jeltovábbítás Közösségi tömegkommunikáció Helyi lapok, rádiók, televíziók. Helyi társadalom alapvető kérdéseinek megvitatása, nyilvánosság kibontakozása
A tömegkommunikáció válfajai Globális tömegkommunikáció: 1. Csatornák számának gyors gyarapodása 2. Országhatároktól független célcsoport 3. Globalizálódás: olimpiai játékok, szappanoperák… 4. Műholdas, kábel adók, azonos receptek, licencek
Információtermelők, kommunikátorok Paretó – féle megközelítés: a társadalom tulajdon-, hatalmi-, és tudásviszonyait meghatározók képesek érvényesíteni érdekeiket számukra megfelelő közlések kapnak publicitást
Információtermelők, kommunikátorok Tömegkommunikáció csatornái feletti ellenőrzés: - szólásszabadság bürokratikus vagy kereskedelmi cenzúrával való korlátozása - Médiumok feletti teljes vagy részleges monopólium - Partvonalra szorítás, bebörtönzés, meggyilkolás - Öncenzúrára késztetés, nyomásgyakorlással - Fölülről-lefelé irányuló kommunikáció - Zárt a pálya: gazdasági-politikai elitből kerül ki a mediátorok többsége, újratermeli magát a folyamat
Média intézményrendszer Média: A mások által termelt információk egész tömegéből választja ki az üzenetek egy kisebb, de még mindig tömeges mennyiségét „C” kiiktatódik a rendszerből: - ha az információk szelektálásában, kódolásában, dekódolásában sorozatosan megsérti a politikai-gazdasági hatalmat is gyakorló közlő csoportok, ill. - a közönség társadalmi normákban, napi elvárásokban kifejeződő érdekeit.
Média funkcionális feladatai Tájékozódási háromszög – Kommunikáló társadalom Angelusz Róbert (1983)
szervezetek minőségi lapok televízió rádió szóbeszéd
minőségi lapok televízió rádió szóbeszéd
televízió rádió szóbeszéd
rádió szóbeszéd rádió
A népesség létszáma a nyíl irányában növekszik Kedvezőbb társadalmi-gazd.
Kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági
Mutatókkal jellemezhező réteg
mutatókkal jellemezhető réteg
Média funkcionális feladatai a, feltárása, hogy milyen csoportok vesznek részt a töm.komm. információcserében (tájékozódási háromszög) tulajdon-politikai-tudás viszonyok b, közönség információ szükségletének megítélése,(gyors, drámai fordulat, ellentmondó info, elmaradt közlés, érzelem, érdeklődés, érintettség) c, közvélemény alakulásának folyamatos megismerése „pozitív funkciója, hogy egyes társadalmi szereplőket…jogilag befolyásolhatatlan negatív cselekedetektől térítsen el…” (John Stuart Mill) d, töm.komm.rendsz. működtetése
A média törvényi keretei n A médiatörvény az elektronikus tömegközlési eszközök n n n n
működését szabályozó jogszabályok összessége. 1996. évi I. törvény - elfogadva 1995. december 21-én Az 1986-os sajtótörvényt váltotta ki Kizárólag a rádióra és televízióra vonatkozik Nyomtatott sajtóra már nem, internetre még nem
Sajtótörvény, médiatörvény n Sajtótörvény – nyomtatott sajtóra n Médiatörvény – elektronikusra (mínusz internet) n Médiatörvény 2/3-os (kormánypárt, ellenzék) n Vannak kísérletek egy új médiatörvény bevezetésére n 2012-ben át kell térni digitális műsorszórásra…
