A közgazdaságtan alapfogalmai A közgazdaságtan fogalma A közgazdaságtan főbb részei Mikroökonómia Makroökonómia A közgazdaságtan főbb eszközei és módszerei Gazdasági modell Ceteris paribus módszere A termelési lehetőség határa Az alternatív költség Elemzési hibák Post hoc tévedés Az összetétel csapdája A gazdaság általános jellemzése Szűkösség Erőforrások Gazdasági javak Gazdálkodás Gazdaságosság Hatékonyság
A gazdaságszervezés három alapkérdése Mit termeljünk Kinek termeljünk Hogyan termeljünk A gazdasági rendszer A gazdaság szervezeti keretei Háztartás Vállalat Állam Tulajdonviszonyok Gazdasági érdek A gazdaság koordinációs rendszere Piaci koordináció Bürokratikus koordináció Etikai koordináció Agresszív koordináció
A közgazdaságtan fogalma • A közgazdaságtan: azt tanulmányozza, miként használják a piacgazdaságok szereplői szűkös erőforrásaikat termékek és szolgáltatások előállítására és hogyan történik a termékek elosztása az egyének között. • A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson – Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
A közgazdaságtan főbb részei • • • • •
Mikroökonómia Makroökonómia Nemzetközi gazdaságtan Összehasonlító rendszerelemzés Közgazdasági elméletek története
Mikroökonómia • Az elkülönült gazdasági egységek viselkedésével foglalkozik, vagyis egyedi piacokkal, vállalatokkal, háztartásokkal. Ezek kapcsolatát tárja fel a modellek segítségével. • A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson – Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
Makroökonómia • A gazdaság egészét vizsgálja, összevont mutatók segítségével jellemzi és elemezi a gazdaság egészének teljesítményét, az összes kibocsátás, fogyasztás, megtakarítása, foglalkoztatottság, infláció stb. kategóriákat alkalmaz. • A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson – Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
A közgazdaságtan főbb eszközei és módszerei • A közgazdaságtan a gazdaság működését vizsgálja, ehhez eszközökre és módszerekre van szükség. Ezek közül mutatunk be itt néhányat, valamint kitérünk néhány elemzési hibára is. – Gazdasági modell – Ceteris paribus módszere – A termelési lehetőség határa – Az alternatív költség
Gazdasági modell • Leegyszerűsíti a valóságot. • Lehetővé teszi a gondolatban folytatott kísérleteket, az események és összefüggések magyarázatát.
Ceteris paribus módszere • Jelentése: egyébként azonos feltételek között. • Azaz a modellben csak egy meghatározó tényezőt változtatunk meg és ennek következményeit elemezzük, feltételezve a többi tényező változatlanságát. • Így lehetséges, hogy egy – egy ok következményeit tiszta formában elemezzük
A termelési lehetőség határa • Modell feltételei: – adott a rendelkezésre álló termelési erőforrások állománya – kétféle terméket állíthatunk elő,
• A görbe alakja lefelé hajló, az origóra konkáv, növekvő relatív költségek, a csökkenő hozadék elve szerint. • Ahhoz, hogy az egyik termékből folyamatosan egy egységnyivel többet állíthassunk elő, a másik termékfajtából növekvő termékmennyiségről kell lemondanunk. • Jól szemlélteti a szűkösséget, a választási lehetőségeket és a választással szükségszerűen együtt járó haszonáldozatot, alternatív költséget.
Az alternatív költség • A szükséglet kielégítése során, a korlátozott források miatt választásra kényszerülünk. A választott tevékenység gazdasági költsége, a legkedvezőbb elhalasztott alternatíva értéke, Ezt az értéket nevezzük alternatív költségnek. • Alternatív költség mindazon várható ráfordítások összessége, amelyek az által merülnek fel, hogy a döntéshozó az adott döntéssel erőforrásokat von el más felhasználási területektől. • A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson – Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
Elemzési hibák • A gazdasági elemzések bonyolultak, rengeteg tényező, összefüggés szerepel bennük, ezek elemzése során igen könnyű logikai hibákat elkövetni, ezekre hívjuk fel itt a figyelmet. – Post hoc tévedés – Az összetétel csapdája
• A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson – Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
Post hoc tévedés • Akkor követünk el post hoc tévedést, ha események egymás utániságából ok-okozati összefüggésre következtetünk. • Nem biztos, hogy a későbbi esemény az őt megelőző miatt jön létre • A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson – Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
Az összetétel csapdája • Általában feltételezzük, hogy ami igaz a részre, az igaz az egészre is, de ez nem mindig igaz. • Pl: ha a moziban egy ember feláll, az jobban fog látni, de ha mindenki feláll… • A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson – Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
A gazdaság általános jellemzése • A gazdaság lényege az anyagi szükségletek kielégítése. Legfőbb jellemzői: – Szűkösség – Erőforrások – Gazdasági javak – Gazdálkodás – Gazdaságosság – Hatékonyság
Szűkösség • Egy erőforrás akkor szűkös, ha zérus ár mellett többet igényelnének belőle, mint amennyi az erőforrásból rendelkezésre áll, vagyis zérus áron nem lehet a piacgazdasági szereplők igényeit teljesen kielégíteni. • A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson – Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
Erőforrások • Erőforrások = Ráfordítások (inputok) = Termelési tényezők – Természeti tényezők, pl. mezőgazdasági földterület, bányakincsek (kőolaj) – Munkaerő – Tőke, pl. gépek, termelési épületek – a vállalkozó, aki a fentieket koordinálja, a termelés megvalósítása érdekében
• A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson – Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
Gazdasági javak • Ezek a termeléssel létrehozott javak, melyek gazdálkodást igényelnek. • Szemben a szabad javakkal, melyek korlátlanul állnak rendelkezésre és nem szükséges velük gazdálkodni
Gazdálkodás • A termelési erőforrások és javak céltudatos felhasználása a szükségletek lehető legmagasabb fokú kielégítése érdekében
Gazdaságosság • Minden gazdasági cselekvés alapelve, amely két eltérő lehetőséget foglal magában: – Adott erőforrásokból a lehető legnagyobb kibocsátás elérése. – Adott kibocsátás elérése a lehető legkisebb erőforrás felhasználásával
Hatékonyság • Egy gazdaság szereplői akkor termelnek hatékonyan, ha egyetlen egyén gazdasági jóléte sem növelhető már anélkül, hogy másvalaki rosszabb helyzetbe kerüljön. • A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson – Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
A gazdaságszervezés három alapkérdése • A vállalkozások mit, hogyan, kinek termeljenek. – Milyen terméket? – Milyen technológiával? – Kinek a számára?
• A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson – Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
Mit termeljünk • A fogyasztó fizetőképes kereslete határozza meg. A termelés növekszik, ha a kereslet (a fogyasztó) megadja a termelési költségek feletti árat. • Ha a fogyasztók nem hajlandók már a továbbiakban a termék költségek feletti magasabb árát megadni, vagy egyre kevesebben vásárolják, akkor a termelés csökken. • A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson – Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
Kinek termeljünk • A termelők határozzák meg, annak a piaci szegmensnek termelnek, akik a legtöbbet hajlandók fizetni a termékért. • Vagyis a kinek termelünk kérdés a javak elosztását jelenti (kik kapják). • A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson – Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
Hogyan termeljünk • A termelési tényezők tulajdonosai határozzák meg, elsősorban a termelési tényezők árával szabályozzák, hogy mely tényezők kombinációjával állítsák elő a termékeket a vállalatok. • Cél, hogy a korlátozott erőforrásokat leghatékonyabban használjuk fel.
• A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson – Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
A gazdasági rendszer • A gazdasági rendszer a gazdaság működési formája. Négy vetülete van: – A gazdaság szervezeti keretei – Tulajdonviszonyok – Gazdasági érdekstruktúra – A gazdaság koordinációs rendszere
A gazdaság szervezeti keretei • A gazdaság szereplői gazdasági tevékenységüket különböző szervezetekbe tömörülve végzik • Háztartások • Vállalatok • Állami intézmények
Háztartás • Fogyasztás színterei, itt termelődik újra a munkaerő, melyet aztán a vállalatok felhasználnak. • Fogyasztás centrikusak. • Szükségleteiket elégítik ki.
Vállalat • Erőforrásokat alakítanak át kibocsátásokká profitszerzés érdekében
Állam • Az állam (kormány, önkormányzatok stb.) – létrehozza a formális gazdasági szabályokat és betartatja azokat a gazdaság szereplőivel – létrehozza a közjavakat, amelyeket a magánszféra egyáltalán nem, illetve csak nagy hatékonysági veszteséggel lenne képes előállítani (pl. egészségügy) – társadalmi igény van arra, hogy az állam az igazságosság és a méltányosság érdekében a piaci körülmények között létrejött eredeti jövedelemelosztást módosítsa
• Az állami intézmények (pl. önkormányzatok, non-profit szervezetek) nem gazdasági szervezetek, de gazdálkodnak. pl.: iskolák, kórházak, rendőrség.
Tulajdonviszonyok • Tulajdon: az a viszonyrendszer, amelyben az emberek rendelkeznek a javakkal, a gazdasági erőforrásokkal, ill. a pénzzel, birtokolják, használhatják azokat, s mindebből ugyanakkor másokat kizárnak. • Van alanya (pl. a tulajdonos) tárgya (pl. az áru) és funkciója (pl. bérbe adott, használt….) • A tulajdonnak több formája van: – magántulajdon: ha az egyén a tulajdonos – közösségi tulajdon: ha az emberek kisebb nagyobb csoportja a tulajdonos (szövetkezet, egyesület, Rt,) – állami tulajdon: ha az állam polgárai a tulajdonosok
Gazdasági érdek • Az emberek (szervezetek) a tulajdon alapján a szükségleteik legjobb kielégítésére törekszenek, ez a motiváció a gazdasági érdek. • Az emberekre, társadalomra a gazdasági racionalitás jellemző, ami olyan magatartás, viselkedés, amely a valós érdekek érvényesítésére irányul. • A racionális magatartás tehát érdekkövető! Pl.: a termelő úgy használja fel az erőforrásokat, hogy abból a legnagyobb jövedelme származzon. • A gazdaság szereplőinek érdekei részben találkoznak, részben eltérnek egymástól. Így kialakulhatnak érdekellentétek, melyek a gazdasági szereplők versenyzéséhez vezetnek.
A gazdaság koordinációs rendszere • Gazdasági koordináció: a gazdasági szereplők kölcsönös egymásra hatásának a mechanizmusa. (2 vagy több személy vagy szervezet egymásra hatásával járó mikró folyamat szabályozása) • Kornai János fogalmi rendszere alapján 4 formáját különböztetjük meg: – – – –
Piaci koordináció Bürokratikus koordináció Etikai koordináció Agresszív koordináció
Piaci koordináció • Fő színtere a piac • Az emberek egyenrangúak, önállóak, de egymásra utaltak, így az egyenrangúság, önállóság az érdekek kölcsönös figyelembevétele mellett érvényesülhet. (a nyújtott és a kapott dolgok egyenlők) • A piaci koordináció, a piac mechanizmusa. A piac informálja az eladót és a vevőt. Az ár pedig befolyásolja a termelők és a fogyasztók döntéseit. • A piaci koordináció elválaszthatatlan a magántulajdontól és a pénztől.
Bürokratikus koordináció • Alá-, fölérendeltségi viszony vannak koordinálók és koordináltak. Fő eszköze az utasítás. • Legjellemzőbb megjelenési területe a gazdaság állami szektora. A bürokratikus koordinációban a gazdaságot kívülről mozgatják. • Pl.: 1968-ig Mo. tervutasításos rendszer közvetlen, direkt irányítási rendszer. • 1968 az új gazdasági mechanizmus éve, továbbra is bürokratikus koordináció, de közvetett indirekt irányítási rendszer.
Etikai koordináció • Az emberek gazdasági kapcsolataiban a társadalmi tradíciók, erkölcsi normák érvényesülnek. A felek mellérendeltek. • Alapulhat viszonosságon, egymás kölcsönös segítése, de lehet egyoldalúan önzetlen is.
Agresszív koordináció • Felszínesen hasonlít a bürokratikus koordinációra, hiszen itt is az alá-, fölérendeltség érvényesül. • A lényeges különbség az, hogy az agresszív koordinációban a fölérendeltek nyers erőszakot alkalmaznak. • Felrúgják a törvényeket. Pl.: jellemző volt a gyarmati gazdálkodásban, hadi gazdálkodásban, kártérítés nélküli államosítások során.
