Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek III. modul: Általános államháztartási ismeretek című tananyagát érintő változásokról
Budapest, 2013. július 15. 1
Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata, hogy a közigazgatási szakvizsgához kapcsolódó ismeretanyagot hatályosítsa. A jogszabályi kötelezettségen alapuló hatályosítást az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézete (a továbbiakban: NKE VTI) 2013 elején a 2013. január 31.-ig kihirdetett jogszabályok alapján zárta le. Az NKE VTKI azonban fontosnak tartja, hogy közszolgálati tisztviselők ismereteiket hatályosított tananyag alapján sajátítsák el és a 2013. szeptemberi vizsgaidőszak folyamán már a 2013 év eleje óta bekövetkezett jogszabályi módosulások is megjelenjenek a tananyagokban. Ez a tananyag-kiegészítő dokumentum 2013. július 15.-ig bezárólag tartalmazza mindazokat a jogszabályi változásokat, amelyek a legutóbbi 2013. január 31.-ig hatályosított és ennek megfelelően lezárt tananyag kiadását követő időszakban kerültek kihirdetésre, ezáltal egy hatályosított, komplex oktatási segédanyagként segíti a vizsgázók naprakész felkészülését. A tananyag-kiegészítő dokumentumban minden az adott fejezetcímen belül végrehajtott módosítást az oldalszám és bekezdés feltüntetésével dőlt betűtípussal vastagon kiemelve jelöltük. Az új hatályos szövegrészek pirossal szedve találhatóak, míg a hatályát vesztett részek fekete áthúzással vannak jelölve. Az egyes módosítások indokolása dőlt betűvel az adott módosított szövegrészt követően került rögzítésre. A tananyag-kiegészítő dokumentum kibocsátásával az NKE VTKI összefoglalja azokat a változásokat, amelyek a tananyagban átvezetésre kerültek, segítve azok munkáját, akik a tankönyvek hatályosítása előtt megkezdték a közigazgatási alapvizsgára való felkészülést, egyúttal kocentrálva a tananyagot érintő legaktuálisabb változásokra. Eredményes felkészülést és sikeres vizsgát kívánunk! B u d a p e s t, 2013. július 15. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet
2
Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek III. modul: Általános államháztartási ismeretek című tananyagát érintő változásokról
1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZGAZDASÁGI SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE 1.2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A NEMZETGAZDASÁGBAN 16. oldal második bekezdése törlésre kerül, helyére az alábbi bekezdések kerülnek: Az újjászerveződő Magyar Állam gazdaságpolitikai mozgásterének a jegybanki politika területén is célszerű az átgondolása a kor, illetve a nemzetgazdasági igények és világgazdasági helyzet függvényében. 2012 őszén az Európai Központi Bank is a monetáris lazítások eszközéhez nyúlt, kilátásba helyezte a még működőképes, de az államadósságot piaci körülmények között csak jelentős felárral finanszírozni képes tagországok állampapír felvásárlásaiban történő aktivizálódását. Magyarország jegybanki politikája is várhatóan ebbe az irányba mozdul el 2012 tavaszától, szinergikus hatásokat keletkeztetve a már megkezdett, folyamatos jegybanki alapkamat-csökkentésekkel. Az újjászerveződő Magyar Állam gazdaságpolitikai mozgástere a jegybanki monetáris politika vonatkozásában is kibővült 2013 tavaszától. Ennek alapja elsődlegesen a nemzetgazdasági igényekre vezethető vissza, ugyanakkor a világ fejlett jegybankjaiban is hasonló monetáris politikai trendfordulók játszódnak le. 2012 őszén az Európai Központi Bank is a monetáris lazítások eszközével nyúlt, kilátásba helyezte a még működőképes, de az államadósságát piaci körülmények között csak jelentős felárral finanszírozni képes monetáris unió tagországok állampapír felvásárlását. A Bank of England funding for lendig hitelprogramja a vállalkozások hitelterhein könnyít. Magyarország jegybankja 2013 tavaszán meghirdette a Növekedési Hitelprogramját, melynek keretében kétszer kétszázötven milliárd forinttal segíti a vállalkozásokat. Az új magyar jegybanki lépések szinergikus hatásokat keletkeztetnek a már évekkel ezelőtt megkezdett, folyamatos jegybanki alapkamat csökkentésekkel. A Magyar Nemzeti Bank a monetáris politikai eszköztár elemeként 2013. június 1-jén el is indította a három pillérből álló Növekedési Hitelprogramját (NHP), a kis- és középvállalkozások hitelezésében megfigyelt zavarok enyhítése, a pénzügyi stabilitás megerősítése, valamint az ország külső sérülékenységének csökkentése érdekében. A program I. pillérének keretében a KKV-k hitelezésének élénkítése és a pénzügyi stabilitás növelése érdekében a jegybank kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt a hitelintézeteknek, amit a hitelintézetek egy általuk vállalt, felülről korlátozott kamatrés mellett továbbhiteleznek a KKV-knak. A II. pillér keretében kapott kölcsön a KKV-ügyfelek belföldi hitelintézettől 2013. március 31-ig felvett deviza-, illetve deviza alapú kölcsönének vagy pénzügyi lízingjének forint kölcsönnel történő kiváltására fordítható. A Magyar Nemzeti Bank 2013. április 4-én bejelentett Növekedési Hitelprogram (NHP) III. pillérének keretében 2013. június 3-tól új euró likviditást nyújtó devizacsere tendereket vezet be összesen 8 különböző futamidő mellett. A III. pillérben résztvevő Ügyfelek az MNB-től az NHP III. pillér keretében megszerzett devizával azonos mértékben kötelesek rövid külső forrásállományukat csökkenteni, így az ország rövid külső adóssága csökken.
3
Indokolás: 2013 tavaszától elmozdulás történt a magyar jegybanki politikában, erre illetve a főbb részletekre való utalás feltétlenül szükséges. 1.3. A NEMZETGAZDASÁG HELYZETÉT MEGHATÁROZÓ FŐ MAKROGAZDASÁGI TÉNYEZŐK ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KAPCSOLATA 1.3.2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYZETÉT JELLEMZŐ MUTATÓK
1.3.2.2. Az államháztartási hiány 21. oldal harmadik bekezdést követően az alábbiak kiegészítés szükséges: Amennyiben egy tagállamban a költségvetési hiány a megengedett küszöbértékét meghaladja, uniós szinten úgynevezett túlzott hiány eljárás indulhat (Excessive Deficit Procedure, EDP). Magyarország az Európai Unióba történő felvételét követően (2004), rögtön a túlzott deficit eljárás alá került. Három év kitartó, következetes unortodox gazdaságpolitikájának eredményeként az Európai Bizottság 2013. május 29-i ülésén Magyarország kikerülését javasolta a túlzott deficit eljárás alól. A pénzügyminiszterek tanácsa (ECOFIN) június 21-i ülésén döntött a Magyarország elleni túlzott deficit eljárás megszüntetéséről, amely pozitív jelzés a befektetők felé, illetve az ország külső finanszírozhatóságára kedvező hatást gyakorol. Sőt, a nemzeti önbecsülés erősítése, amely az unortodox gazdaságpolitika eredményességét igazolja. Indoklás: az elmúlt három év gazdaságpolitikájának egyik legnagyobb sikerét óhatatlanul be kell mutatni, illetve a siker jelentőségére utalni kell.
2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI GAZDÁLKODÁS ALAPELVEI, LEGFONTOSABB SZABÁLYAI 2.4. KÖLTSÉGVETÉS, KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK 33. oldal ötödik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Magyarország 2013. évi költségvetéséről rendelkező 2012. évi CCIV. törvény a bevétel főösszegét 15 313 816,1 millió Ft-ban, kiadási főösszegét 16 155 650,9 millió Ft-ban, hiányát pedig 841 834,8 millió Ft-ban határozza meg. A gazdasági stabilitásról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás két alrendszere és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek 2013. december 31-ére tervezett adóssága 283,4 forint/euró, 235,4 forint/svájci frank, 226,8 forint/amerikai dollár és 344,1 forint/SDR árfolyam mellett az államháztartás központi alrendszerébe 21.724,9 milliárd forint, az államháztartás önkormányzati rendszerébe 577,5 milliárd forint, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél 131,3 milliárd forint. Az államadósság mutató értéke a törvényben megjelölt árfolyamok alapján várhatóan 73,7% lesz. Mint a fentiekből kiderül, új szabály tehát, hogy a gazdasági stabilitásról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (amely a 2012. évi CXLI. törvénnyel került módosításra) alapján az államadósság-mutató számításakor a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni. Indoklás: a módosítás alapján a megfogalmazás egyértelműbbé válik
4
4. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER HELYI ALRENDSZERE 72. oldal ötödik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az ezredfordulót követően az előző kormányok által előidézett pénzügyi instabilitás a jelenlegi kormányt óhatatlanul stabilizáló, reorganizáló szerepkörbe helyezte. (2001-ben) 2011-ben sor került a megyei önkormányzatok adósságállományának átvállalására, majd 2012-ben döntés született a helyi, települési önkormányzatok adósságállományának rendezéséről is. A településeken lévő egyes közszolgáltatást ellátó intézmények (iskolák, egyes szociális szakellátási intézmények, kórházak és járóbeteg szakellátást biztosító egészségügyi intézmények) fenntartásának átvállalása ugyancsak állami hatáskörbe, pontosabban helytállási körbe került. Indoklás: Az évszám (2011.) javítása elírás következtében elengedhetetlen. Az utolsó mondat pedig ma már múlt időben értelmezhető. 4.1. AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI ÖNÁLLÓSÁGÁNAK ALKOTMÁNYOS ALAPJAI, AZ ÁLLAMI ÉS HELYI FELADATELLÁTÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI 73. oldal utolsó előtti bekezdése végére az alábbi kiegészítés szükséges a sikeres önkormányzati adósságkonszolidációról: Az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete az elmúlt évtizedben, különösen 2007 és 2010 között sokat romlott, a pénzügyi kockázatok tovább fokozódtak. Az önkormányzati rendszerben egyszerre jelent meg a működési és felhalmozási forráshiány. A kormányzat az önkormányzatok adósságrendezésére két lépcsőben kerített sort. Először az 5000 fő alatti települések adósságkonszolidációját oldotta meg. Az állam összesen 1710 település 3848 szerződésből eredő 74 milliárd Forint összegű adósságát vállalta át. Az adósságkonszolidáció második lépésében, Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 72. § (1) bekezdése alapján a Magyar Állam az 5000 fő lakosságszámot meghaladó település települési önkormányzatának – ideértve a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat is – a 2012. december 31-i, az átvállalás időpontjában fennálló adósságállománya és ezen adósságnak az átvállalás időpontjáig számított járulékai összegét részben átvállalja, több mint 600 milliárd forint értékben. Indoklás: A sikeres önkormányzati adósságállomány átvállalás a 2013. januári hatályosítást követően történt. Jelentősége indokolja e fejezetben történő kihangsúlyozását. 4.3. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI 4.3.2.2. Átengedett központi bevételek 77. oldal harmadik, negyedik és ötödik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az ide sorolandó bevételek tehát függetlenek a helyi önkormányzat döntésétől, ugyanakkor e bevételi körnek sajátos helyi jelleget mégiscsak kölcsönöz az a tény, hogy helyben (az adott önkormányzat működési területén) keletkező bevételek teljes átengedéséről (pl. a gépjárműadó esetében), illetőleg meghatározott hányad visszaosztásáról (pl. a személyi jövedelemadó vagy az illetékek esetében) van szó. További fontos tényező, hogy e bevételek nem járnak felhasználási kötöttségekkel. Az átengedett központi bevételek körébe jelenleg (2012-ben) az alábbi bevételek tartoznak: a személyi jövedelemadó mindenkori költségvetésben meghatározott hányada (jelenleg 8%; ezt az összeget időről időre változó módon, változó elosztási technikák alkalmazásával juttatják el az egyes helyi önkormányzatokhoz); • a települési önkormányzat által beszedett gépjárműadó jelenleg 100%-a; 5
a helyi önkormányzat illetékbevétele a Nemzeti Adó- és Vámhatóság által, az adott önkormányzat illetékességi területén beszedett illetékeknek az 50%-a – az éves költségvetési törvényben meghatározott levonások, továbbá az ugyanott meghatározott számítási módszer alapján különböző mértékben – a fővárosi, a megyei, illetőleg a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg (2011-ig ebből a bevételből a megyei önkormányzatok is részesültek); a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – az önkormányzati adóhatóság által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a. 2013-tól azonban – az állami feladat-átadások miatt – az átengedett bevételek köre jelentős mértékben szűkül: • a személyi jövedelemadó és az illetékbevételek megosztása megszűnik, azok teljes egészében állami bevételek lesznek; • a gépjárműadó bevételből az eddigi 100% helyett 40% illeti meg az önkormányzatokat. A települési önkormányzatot megillető egyéb bevételek: • a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege; • a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok 30%-a; • a szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról és szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. tv. 252. § (1) bekezdése alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100%-a; • a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította, és • a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság teljes behajtott összege. Az átengedett központi bevételek körébe az alábbi jogcímek tartoznak:
a települési önkormányzat által beszedett gépjárműadó jelenleg 40 százaléka, korábban 100 százaléka, a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100 %-a a települési önkormányzatot illeti meg, a helyi önkormányzat illetékbevétel az adott önkormányzat illetékességi területén beszedett illetékeknek az 50 százaléka volt korábban, a fővárosi, a megyei, illetőleg a megyei jogú városi önkormányzatokat illette meg, 2013-tól megszűnt az illetékbevételek megosztása, az önkormányzati feladatellátások lecsökkentése miatt, a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – az önkormányzati adóhatóság által beszedett – személyi jövedelemadó 100 %-a, a személyi jövedelemadó mindenkori költségvetésben meghatározott hányada (2012-ig 8%; előtte 40 %, ezt az összeget időről időre változó módon, változó elosztási technikák alkalmazásával juttatták el az egyes helyi önkormányzatokhoz), 2013-tól nincs átengedés.
A települési önkormányzatot megillető egyéb bevételek: a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok 30%-a, a szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról és szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. tv. 252. § (1) bekezdése alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési 6
pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100 %-a, a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította, és a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság teljes behajtott összege.
Indoklás: a módosítás az egyszerűbb megfogalmazás, a számok pontosítása és az időközben bekövetkezett változások átvezetése miatt vált szükségessé
5. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK 5.5. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA 5.5.4. A KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÁS
99. oldal utolsó bekezdésének végére az alábbi kiegészítés kerül: A jelenleg érvényes magyar államháztartási számvitel nincs összhangban a nemzetközi elvárásokkal, így az Európai Unióban elvárt adatszolgáltatásnak való megfelelést a jelenlegi számviteli rendszer csak részben tudja teljesíteni, illetve csak többlet munkaráfordítások árán képes biztosítani. Ennek előmozdítása érdekében került kiadásra a 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet az államháztartási számvitelről, amely a 2014. január 1-jével lép hatályba. A nemzetközi gyakorlatban a közszféra pénzügyi beszámolóinak elkészítésére, és az azt alátámasztó számviteli tevékenységre nemzetközi költségvetési számviteli standardok vonatkoznak (IPSAS), hogy a nemzetközi összehasonlításra alkalmasak legyenek az egyes országok közszektorai, költségvetési rend szerint gazdálkodói. Az Európai Unió Tanácsa 2011-ben fogadta el a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló – már idézett – 2011/85/EU irányelvet, amelyet a tagállamok 2013. december 31-ig kell, hogy a nemzeti jogrendjükbe átvegyenek. Az Európai Uniós elvárásoknak való megfelelés jegyében került kiadásra Magyarországon a 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet az államháztartás új számviteli rendszeréről. Az új számviteli rendszer jellemzője, hogy a beszámolót alátámasztó könyvvezetés módja kettős könyvvitel, azonban a különböző információk kielégítésére két részre különül el a számvitel: Ad 1. költségvetési számvitelre, amely a klasszikus költségvetési adatokat (előirányzatok, pénzforgalom, kötelezettségvállalások, bevételi előírások) szolgáltatja, Ad 2. pénzügyi számvitelre, amely a vagyonra, önköltségre, jövedelmezőségre vonatkozó információkat méri. A 2014-től hatályos eredményszemléletű számviteli rendszer a vagyonmérleg tekintetében teljes képet ad, többéves rálátást biztosít a pénzügyi kimutatásaiból fakadóan, és a számviteli tételek analitikus személetét biztosítja. Hatékonyabb gazdálkodás és döntéshozatali rendszer keletkezik, a pénzügyi ellenőrzés világosabbá és egységesebbé válik, szigorúbb ellenőrzést biztosít a politikumnak, a hibalehetőségek kockázatát mérsékli, illetve a keletkezésüket jobban kiszűri. A hatékony, jól kormányzott állam működéséhez a közpénzügyek mérhetősége, szabályszerű és teljesítmény centrikus felhasználása elengedhetetlen. Indoklás: A szerepeltetett beszámolási rendszer 2013. december 31-ig érvényes, 2014. január 1.-től új beszámolási rendszer lép hatályba. A még regnáló szabályozás bemutatása mellett utalni szükséges a rövidesen bekövetkező változásokra. 7
