Tájékoztató a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó szabályokról A rendezvények bejelentésére és a rend fenntartására vonatkozó szabályok A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gytv.) I. fejezete mindenkit megillető alapvető szabadságjogként rögzíti a gyülekezés jogát. A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják, illetve közösen kialakított álláspontjukat jogosultak az érdekeltek tudomására hozni. A közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak (Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak) legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően a tervezett rendezvény kezdete és befejezése várható időpontjának, helyszínének, útvonalának, a rendezvény céljának, napirendjének, a rendezvényen résztvevők várható létszámának, a rendezők számának, a szervező képviselője nevének és elérhetőségének megjelölésével be kell jelenteni. A rendezvény rendjének biztosításáról alapvetően a szervező gondoskodik, de abban a szervező kérésére a rendőrség is közreműködik, a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik. A rendőrség képviselője a rendezvényen jelen lehet. A rendőrségnek kötelessége a rendezvényeken a békés gyülekezés jogának biztosítása. A rendezvény-biztosítási feladatokat csapaterő alkalmazásával kell végrehajtani. Ennek keretében a rendőrség területet a személy- és járműforgalom elől elzárhat. A lezárt területre illetéktelen személyek nem léphetnek be, az ott tartózkodókat a rendőrség távozásra szólíthatja fel, illetve eltávolíthatja. A rendezvény résztvevője által okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős, ami azt jelenti, hogy a károsult kárának megtérítését egyaránt követelheti a károkozótól, valamint a rendezvény szervezőjétől is. Ez utóbbi esetben a szervező a károkozótól a kár megtérítését követelheti.
A rendezvények megtartásának megtiltása, a résztvevőkre vonatkozó tiltó szabályok A Gytv. a rendőrség számára lehetővé teszi a rendezvény bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtiltását, ha annak megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A tiltásnak a bejelentés megérkezését követő 48 órán belül meg kell születnie, amit az ezt követő 24 órán belül közölni kell a rendezvény szervezőjével.
A rendezvényeken résztvevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, illetve felfegyverkezve, valamint a rendezvény bejelentésben megjelölt befejezési időpontjában kötelesek a rendezvény helyszínét elhagyni. Fegyveresen jelenik meg a rendezvényen az, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál, felfegyverkezve pedig az, aki erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. Aki a rendezvényeken önkényuralmi jelképeket (horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot, vagy ezeket ábrázoló jelképet) használva jelenik meg, bűncselekményt követ el. Ezért kérjük az állampolgárokat, hogy tartózkodjanak ezen jelképek viselésétől.
A rendezvények rendőrség általi feloszlatása A rendőrség a Gytv. hatályos rendelkezései alapján a rendezvényt előzetes figyelmeztetést követően feloszlatja, ha: a) a gyülekezési jog gyakorlása bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, b) mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, c) a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg, d) bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül rendezik meg, e) a rendezvényt a bejelentésben foglaltaktól eltérő időpontban, helyszínen, útvonalon, céllal, illetve napirenddel tartják meg, f) a rendezvényt a rendőrség tiltó határozata ellenére rendezik meg. A jogellenesen összegyűlt, illetve jogellenes magatartást tanúsító tömeg feloszlatásának kötelezettségét a rendőrség számára a Gytv., továbbá a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.), valamint a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet írja elő. A tömegoszlatásra minden esetben csapaterőben kerül sor. A csapaterő alkalmazására az Rtv. biztosít lehetőséget. A rendőrök csapaterőben többek között: a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény (Btk. 139. paragrafus) elkövetése esetén; b) a személyek élet- és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztető események megszüntetésére vagy az ilyen következményekkel járó erőszakos cselekmények megakadályozására és az elkövetők elfogására; c) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó vagy más jelentős rendezvény rendjének biztosítására alkalmazhatók.
A rendőrség feladata az adott terület közrendjének közbiztonságának védelme és helyreállítása. A tömegoszlatás megkezdését minden alkalommal megelőzi a szétoszlásra irányuló felszólítás, amelyet hangosító eszköz alkalmazásával legalább kétszer meg kell ismételni. A felszólításban közölni kell a helyszínről való távozás irányát. Az Rtv. kifejezetten megtiltja a tömeg helyszínről való távozásának korlátozását, erre megfelelő időt kell biztosítani. Az utolsó felszólítás során a kényszerítő eszköz alkalmazását kilátásba kell helyezni. Ha a csapaterőt a tömeg részéről közvetlen támadás éri, a tömegoszlatás azonnal megkezdhető. Ilyen esetben a felszólítás a tömeg elleni tevékenység végrehajtásának megindításával egy időben történik. A jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeggel szemben, ha a szétoszlásra irányuló felszólításnak nem tesz eleget a következő kényszerítő eszközök, illetőleg intézkedések alkalmazhatók: a) testi kényszer; b) rendőrbot, kardlap; c) vegyi eszköz, ingerlőgáz; d) elektromos sokkoló eszköz; e) bilincs; f) pórázon vezetett szolgálati kutya szájkosárral, vagy anélkül; g) vízágyú; h) pirotechnikai eszköz; i) elfogó háló; j) lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatás. Az Rtv. módosításáról szóló 2007. évi XC. törvény 2008. január 1-jétől már nem teszi lehetővé a gumilövedék alkalmazását tömegoszlatás végrehajtása során. A rendőrség azonban kijelenti, hogy ezen időpontot megelőzően sem alkalmazza a gumilövedéket. Az alkalmazandó kényszerítő eszközök körét a csapaterő parancsnoka határozza meg. A tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során az Rtv. 60. paragrafusának (2) bekezdése szerint a rendőrség nem vizsgálja a helyszínen lévők egyéni felelősségét. Ebből következően az állampolgárok kötelesek a rendőri felszólítást követően a területet elhagyni, függetlenül attól, hogy milyen okból, illetve célból tartózkodnak ott. Ennek elmulasztása esetén az oszlató alakzat által történő arányos mértékű kényszerítőeszköz-alkalmazás jogszerűnek tekintendő.
Bűncselekmény elkövetésén tetten ért vagy azzal gyanúsítható személyeket, továbbá azokat, akik valamilyen szabálysértést az abbahagyására irányuló felszólítás után is folytatnak a rendőrség jogosult elfogni, előállítani, illetve ha az ellenszegülés megtörése érdekében indokolt, velük szemben kényszerítő eszközt alkalmazni. A személyes szabadság korlátozását követően az intézkedés alá vont személyeket az intézkedést lefolytatók nyilatkoztatják arról, hogy sérülést szenvedtek-e, ha igen, az milyen körülmények között következett be. A sérülteket a rendőrség köteles elsősegélyben részesíteni, illetve orvossal megvizsgáltatni és intézkedni a szükséges ellátásra. Az Rtv. lehetővé teszi a csapaterő alkalmazása során az Rtv. 17. paragrafusának (1) bekezdésében írt, a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogok indokolt mértékű korlátozásának, egy terület személy- és járműforgalom előli elzárásának lehetőségét. A rendőrség csapaterő alkalmazása során foganatosított intézkedései az állampolgárok magánlakáshoz, vagy a magántulajdonhoz fűződő jogait korlátozhatják (például a lakásába nem tud bejutni, vagy gépkocsiját nem tudja használatba venni, stb.), ám a területet ez esetben is el kell hagyni. Javasoljuk, hogy úticéljukat biztonságuk érdekében kerülő útvonalon érjék el, illetve a további teendők érdekében célszerű érdeklődniük a területileg illetékes rendőri szervnél, illetve azok telefonszámain. A rendőrség kép- és hangfelvétel készítésével dokumentálja a jogellenes cselekmény megvalósítását, az elkövető személyét, a környezetet, valamint egyéb más lényeges körülményeket. A felvételeket, amennyiben a rögzített cselekmény miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, annak befejezését követően, egyéb esetben az esemény időpontjától számított legfeljebb 6 hónap elteltével kell megsemmisíteni. Javasoljuk az állampolgárok részére, tartózkodjanak minden olyan rendezvényen történő részvételtől, amellyel kapcsolatban tudomással bírnak arról, hogy az nem került bejelentésre, vagy amelynek megtartását a rendőrség kifejezetten megtiltotta, illetve amelynek jogszerűsége számukra kétséges. A rendezvény színhelyének elhagyására történt felszólításnak haladéktalanul tegyenek eleget. Amennyiben úgy érkeznek a rendezvény helyszínére, hogy annak jogellenességéről, feloszlatásáról nem rendelkeznek megfelelő információval, viszont az ott tapasztalható eseményekből kétségkívül arra lehet következtetni, hogy annak megtartása valamilyen módon jogszerűtlen, feloszlatását a rendőrség megkezdte, az első szabad útvonalon távolodjanak el attól.
A rendőrök személy szerinti azonosíthatósága
A rendőrök a rendezvénybiztosítások végrehajtása, illetve a tömegoszlatások során is személyükben azonosíthatóak. Ezt a célt szolgálja az egyenruha jobb oldalán a zseb felett elhelyezett szám, a bal vállrészen található rendőrségi azonosító-jelvény, továbbá a sisakok hátsó részére festett jelzés és számkombináció. Tájékozódás a lezárt területekről, útvonalakról, valamint a bejelentések megtételére vonatkozó lehetőségek Az állampolgárok a rendezvények megtartása miatt lezárt területekről, illetve közlekedési útvonalakról a rendőrség által kiadott sajtóközleményekből, a www.police.hu internetes portálról, valamint a területileg illetékes rendőri szervek telefonszámain kaphatnak tájékoztatást. Amennyiben valamely tömegrendezvényen jogsértést tapasztalnak a résztvevők magatartásában bejelentéseiket a rendezvény biztosítását végrehajtó rendőröknél, bármely rendőri szervnél személyesen, telefonon, elektronikus formában illetve a 112 egységes európai segélyhívó számon tehetik meg. Arra kérjük az állampolgárokat, hogy amennyiben valamely rendőri intézkedést jogszerűtlennek vélnek, ellenszegülés helyett éljenek az Rtv.-ben biztosított panaszjogukkal. A panaszt az intézkedéstől számított 8 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szervnél lehet megtenni. A panaszra vonatkozó döntés ellen a felettes rendőri szervhez lehet fellebbezni, melynek döntésével szemben lehetséges a bírósági felülvizsgálat. Forrás: ORFK Szóvivői Iroda
