TÁJÉKOZTATÓ A 2009. ÉVI EGYSÉGES KÉRELEMBEN IGÉNYELHETŐ - EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS (SAPS), - NÖVÉNYI TERMELÉSHEZ KÖTÖTT NEMZETI KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSOK, VALAMINT - EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSOK RENDSZERÉRŐL
Tartalomjegyzék 1. EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS (SAPS), ÉS A NÖVÉNYI TERMELÉSHEZ KÖTÖTT NEMZETI KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSOK.................................................................................................. 2 1.1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ................................................................................................................ 2 1.2. A TÁMOGATÁSOK IGÉNYLÉSÉBEN TÖRTÉNŐ ALAPVETŐ VÁLTOZÁS ............................................................. 2 1.3. TÁMOGATÁSOK IGÉNYLÉSÉHEZ, ILLETVE AZ EGYSÉGES KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB VÁLTOZÁSOK . 3 1.4. TÁMOGATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ALAPVETŐ TERÜLETI KRITÉRIUMOK ÉS A SAPS TÁMOGATÁS SPECIÁLIS FELTÉTELEI A KENDER TERMESZTÉS ESETÉBEN .................................................................................................. 4 1.5. A NÖVÉNYI TERMELÉSHEZ KÖTÖTT KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI TÁMOGATÁSOK TÍPUSAI 2009-BEN ........................... 6 1.6. RIZS TERMELÉSHEZ KÖTÖTT KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI TÁMOGATÁS .............................................................. 6 1.7. DOHÁNY TERMELÉSHEZ KÖTÖTT KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI TÁMOGATÁS ......................................................... 6 1.8. HÉJAS GYÜMÖLCSŰEK KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI TÁMOGATÁSA ..................................................................... 7 1.9. A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI FONTOSABB FELTÉTELEK, ELLENŐRZÉSEK ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK ................................................................................................................. 7 2. AZ EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB KIEGÉSZTÍŐ TÁMOGATÁSOK................................................................................................................... 14 2.1. ENERGIANÖVÉNYEK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA ................................................................................. 14 2.2. FELDOLGOZÓIPARI CÉLÚ MÁLNA- ÉS FÖLDIEPER TERMESZTÉS TÁMOGATÁSA .............................................. 15 2.3. TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELKÜLÖNÍTETT CUKORTÁMOGATÁS ...................................... 16 2.4. TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELKÜLÖNÍTETT ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TÁMOGATÁS .................... 18
1
1. EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS (SAPS), ÉS A NÖVÉNYI TERMELÉSHEZ KÖTÖTT NEMZETI KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSOK 1.1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a) Fontosabb nemzeti jogszabályok: • A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
egyéb
•
az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2009. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 37/2009. (IV. 3.) FVM rendelet
•
az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 36/2009. (IV. 3.) FVM rendelet
b) Fontosabb uniós jogszabályok: • a Tanács 2009. január 19-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK rendelete; •
a Bizottság 2004. október 29-i, az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról szóló 1973/2004/EK rendelete,
•
a Bizottság 2004. április 21-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására, valamint a 479/2008/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 796/2004/EK rendelete.
Figyelem! A jogcímek igénylését, valamint az egységes kérelmet illető általános információk megismerése érdekében szíveskedjen elolvasni az „Egységes kérelem általános tájékoztató 2009” elnevezésű dokumentumot is. 1.2. A TÁMOGATÁSOK IGÉNYLÉSÉBEN TÖRTÉNŐ ALAPVETŐ VÁLTOZÁS Alapvető változás a korábbi évek gyakorlatához képest, hogy 2009-ben az egységes kérelem kitöltésekor az ügyfélnek minden támogatási jogcím esetében – így a SAPS és a termeléshez kötött növényi top up támogatások esetében is – támogatásonként jeleznie kell az igényét minden területegység (tábla) sorában, amennyiben az adott támogatási jogcím(ek)ben igényelni kívánja a kifizetést. Az alábbi kép az elektronikus kérelemkitöltő felület „Táblaadatok” kitöltő részt mutatja be. A képen példaként látható, hogy a 2009. évi egységes kérelemben miként kell jelezni egy táblasor (példaként: az 1. számú táblasor) esetén a SAPS támogatásra, valamint dohány top up támogatásra vonatkozó támogatási igényeket:
2
Ez változást jelent a korábbi évekhez képest: az idei igénylési évig elegendő volt az ügyfélnek kizárólag a hasznosítási kódot megadnia ahhoz, hogy jelezze támogatási igényét (pl. az almaültetvényt azonosító ULT01 kód megadása automatikusan igénylést jelentett a SAPS támogatás vonatkozásában, vagy a dióültetvényt azonosító ULT08 kód megadása automatikus igénylést jelentett nemcsak a SAPS támogatásra, de a héjas gyümölcsűek kiegészítő nemzeti támogatás vonatkozásában is). 1.3. TÁMOGATÁSOK IGÉNYLÉSÉHEZ, ILLETVE AZ EGYSÉGES KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB VÁLTOZÁSOK
a) A korábbi években az igénylési területegységet parcellának neveztük. A 2009. évben ezt az igénylési területegységet táblának nevezzük. b) 2009-ben az igénylés során az egymással érintkező táblákat a kitöltő felületen jelezni kell: az ügyfélnek jeleznie kell az egymással összefüggő területet képező (azaz szomszédos) táblák esetében a érintkező táblák szomszédosságát (Térképi nézeten a szomszédos táblák mező); a szomszédos táblák grafikus rajzainak szintén érintkezniük kell (automatikus határra-igazítás funkció). A szomszédos táblák ismerete fontos a támogatási jogcímenként megállapítandó parcella (parcellaterületek) meghatározása céljából. c) 2009-ben a hasznosítások kódtáblába bizonyos változások történtek: • az egységes kérelem kitöltésekor azoknál a 2008. évben érvényes, de idén már nem érvényes hasznosítási kódok esetében, ahol a 2008-as kód egyértelműen nem feleltethető meg a 2009. évi hasznosítási kód rendszerben, a szoftver figyelmeztet arra, hogy a „megszemélyesített” hasznosítási kód már nem érvényes (ilyenkor az ügyfélnek ki kell választania a valós hasznosításnak megfelelő új hasznosítási kód valamelyikét). Ezek : • RIZ07 (rizs) és a GAB15 (indiánrizs): változatlan növénykultúra művelése esetén helyette választható a RIZ01 vagy RIZ02 vagy RIZ03, • ULT13: változatlan növénykultúra művelése esetén helyette választható az ULT19 (borszőlő ültetvény: elsősorban bor előállítására szolgáló ültetvény) vagy az ULT20 (egyéb szőlőültetvény, mint például csemegeszőlő) • ERO01: kender hasznosítás esetén helyette választható az EKE01 vagy a KEN01 vagy az IPA18 • EGA12 (energiacirok) → GAB11/GAB12/GAB13 vagy GAB14 • az egységes kérelemben azoknál a 2008. évben érvényes, de idén már nem érvényes hasznosítási kódok esetében, ahol a 2008-as kód egyértelműen megfeleltethető a 2009. évi hasznosítási kód rendszerben, a szoftver a megfeleltetett hasznosítási kódot kínálja fel. Ezek: • EGA01(energiabúza)→ GAB01, • EGA06 (energiakukorica) → GAB06, • EGA08 (energiatritikále) → GAB08, • EIP02 (energiakáposzta repce) → IPA02; • EIP17 (energia napraforgó) → IPA17; • EBU01 (energiaburgonya) → BUR01, • ECS01(energiacsicsóka) → CSI01 • ECU01 (energia cukorrépa) → CUK01 • STA** kódok → megfelelő TAK** kód
3
Kérjük ezeket a változásokat figyelembe venni, és ennek megfelelően a 2009. évre aktualizált HASZNOSÍTÁSI KÓDOK táblázat alapján kitölteni a hasznosítási kód mezőket! d) Az egységes kérelem kitöltésekor a tábla sorában megadott hasznosítási kód határozza meg, hogy az ügyfélnek mely támogatások igénylésére van lehetősége. Például a Virginia típusú dohányt azonosító DVI01 hasznosítási kód magadásakor a kitöltő felületen megjelenik a SAPS igénylésének, valamint a dohány topup igénylésének jelzésére szolgáló üres check boksz, az ügyfél a check boxba tett pipával jelzi a támogatásra vonatkozó igénylését.
e) A támogatások kérelmezése esetében, bizonyos esetekben a megadott hasznosítási kódtól függően, az ügyfél köteles kitölteni olyan mezőket is, amelyek kitöltésével adatot nyújt a támogatás egyes feltételeinek ellenőrzése céljából. Példa: •
A kenderhasznosítású (hasznosítási kódok: KEN01/EKE01/IPA18) területre történő SAPS támogatás igénylés esetében kötelező nyilatkozni a termesztett kender fajtájáról, illetve a felhasznált vetőmag mennyiségéről (az adott táblasorban külön mezők jelennek meg);
•
A héjas gyümölcsűek kiegészítő nemzeti támogatás igénylése esetén (ULT08/ULT09/ULT10 hasznosítási kódok esetében van lehetőség ezt a támogatást igényelni) kötelező megadni a tábla területén található fa/bokrok számát (az adott táblasor külön mezőjében)
f) Bármely termeléshez kötött növényi top up támogatás igénylése esetében egyidejűleg igényelni kell a SAPS támogatást is (a kitöltő szoftver erre figyelmeztet) 1.4. TÁMOGATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ALAPVETŐ TERÜLETI KRITÉRIUMOK ÉS A SAPS TÁMOGATÁS SPECIÁLIS FELTÉTELEI A KENDER TERMESZTÉS ESETÉBEN
a) SAPS támogatásban részesíthető területek SAPS támogatásban részesíthetőek a 2003. június 30-án jó mezőgazdasági állapotban tartott hasznosított mezőgazdasági területek (szántóterületek, állandó gyepterületek, állandó kultúrák, konyhakertek) függetlenül attól, hogy a terület ebben az időpontban művelés alatt állt-e.
4
Támogatásban részesíthető továbbá a 2003. június 30-án jó mezőgazdasági állapotban tartott, rövid életciklusú erdei fákkal (ex 0601 90 41 KN kód) beültetett mezőgazdasági terület. A SAPS támogatás igénybe vétele szempontjából a termelés, illetve a termelési tényezők alkalmazása nem kötelező. b) Területi kritériumok a támogatások jóváhagyása tekintetében A SAPS támogatás – kérelem szinten – csak abban ez esetben nyújtható, ha a SAPS támogatásra benyújtott igényelt területek ellenőrzése alapján a SAPS támogatható terület eléri az 1 hektárt (kivétel: ha a kérelem tartalmaz SAPS-ra bejelentett szőlő - vagy gyümölcsültetvény területet és ez utóbbiak SAPS támogatható területe legalább 0,3 hektár → kérelem szinten folyósítható SAPS támogatás). Abban az esetben, ha a SAPS támogatásra benyújtott igényelt területek ellenőrzése alapján a SAPS támogatható terület nem éri el az 1 hektárt, de tartalmaz minimálisan 0,3 hektár támogatható megállapított szőlő- vagy gyümölcsültetvényt, a kérelem jogosult lehet a SAPS támogatásra. A SAPS, illetve a növényi termeléshez kötött kiegészítő nemzeti támogatások esetében az igénylési területegységek (tábla) alapján jogcímenként kialakítandó parcella támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt, kivéve a héjas gyümölcsűeket, ahol továbbra is 0,3 ha minimális parcella szükséges. A növényi termeléshez kötött kiegészítő nemzeti támogatások csak olyan területekre (tábla) igényelhetőek, amelyekre SAPS támogatást is igényelt az ügyfél. Málna- és földieper támogatás esetén a feldolgozóipari célú málna- és földieper-termesztés támogatásáról szóló 29/2008. (III. 18.) FVM rendelet alapján a málna vagy földieper parcellák minimális mérete, vagy a szomszédos málna és földieper táblák együttes mérete 0,1 ha, így a málnaés földieper támogatáshoz kapcsolódóan 0,1 ha az a minimális parcellaméret, melyre egységes kérelmet lehet benyújtani. c) A kender termesztés esetén a SAPS támogatás igénylésének speciális feltételei Kender termelésére használt terület (hasznosítási kód: KEN01 vagy IPA18 vagy EKE01) csak abban az esetben támogatható, ha: - a felhasznált fajták tetrahidrokanna-binol (THC) tartalma nem haladja meg a 0,2%-ot, - A felhasznált fajta szerepel a Tanács 2002. június 13-i, a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről szóló 2002/53/EK irányelv 17. cikkével összhangban közzétett Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében (a Finola és Tiborszállási fajták nem támogathatóak)
Támogatható fajták: Asso, Beniko, Bialobrzeskie, Chamaeleon, Carmagnola, Carma, Cannacomp, Codimono, CS, Delta-Ilosa, Delta-405, Denise, Dioica 88, Epsilon 68, Fedora 17, Felina 32, Felina 34, Férimon, Fibranova, Fibrimon 24, Fibrimor, Fibrol, Fibroseed, Futura 75, Kompolti, Kompolti hibrid TC, Lipko, Lovrin 110, Moniseed, Monoica, Multiseed, Red petiole, Santhica 23, Santhica 27, Santhica 70, Silesia, Silvana, Szarvasi, Tygra, Uniko B, Uso-31. - a felhasznált vetőmag címkéje az egységes kérelemmel együtt benyújtásra került (ha a vetés a kérelem benyújtását követően valósul meg, akkor a vetőmagcímkét legkésőbb 2009. június 30-ig kell megküldeni). - rostcélú kender termesztése esetében jóváhagyott feldolgozóval kötött szerződés másolata (az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2009. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 37/2009. (IV. 3.) FVM rendeletben leírtak szerint, de legkésőbb szeptember 15-ig benyújtandó)
5
1.5. A NÖVÉNYI TERMELÉSHEZ KÖTÖTT KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI TÁMOGATÁSOK TÍPUSAI 2009-BEN a) Rizs termeléshez kötött kiegészítő nemzeti támogatás, b) Dohány termeléshez kötött kiegészítő nemzeti támogatás: • Virginia dohány kiegészítő nemzeti támogatás, • Burley dohány kiegészítő nemzeti támogatás c) Héjas gyümölcsűek kiegészítő nemzeti támogatás 1.6. RIZS TERMELÉSHEZ KÖTÖTT KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI TÁMOGATÁS a) az egységes kérelemben kizárólag a termeléshez kötött rizs nemzeti kiegészítő támogatás igénylésére van lehetőség. b) csak rizs hasznosítású területekre igényelhető a támogatás (felhasználható hasznosítási kódok): – – –
rizs japonica fajta (RIZ01), rizs indica fajta (RIZ02) vagy rizs egyéb fajta (RIZ03)
c) A 2008. évben érvényes RIZ07 hasznosítási kód 2009-ben már nem létezik (helyette választandó a RIZ01/RIZ02 vagy RIZ03) d) az állományt rendes növekedési feltételek mellett legalább a virágzás kezdetéig meg kell őrizni 1.7. DOHÁNY TERMELÉSHEZ KÖTÖTT KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI TÁMOGATÁS a) Az igénylésre, illetve a termelőre és termelői csoportra vonatkozó feltételek - az egységes kérelemben kizárólag a termeléshez kötött dohány nemzeti kiegészítő támogatás(ok) igénylésére van lehetőség - kizárólag Virginia, illetve Burley fajtatípusok esetében igényelhető (külön-külön támogatási jogcím) - az állományt a rendes növekedési feltételek mellett legalább a betakarításig meg kell őrizni - a termelő (kedvezményezett) a betakarított nyersdohányra vonatkozóan szerződéssel rendelkezzen a dohány termelői csoporttal: A szerződés kötelező tartalmi elemei: 1. a szerződő felek adatai, 2. a szerződő felek regisztrációs száma, 3. a termelt dohány fajtája, 4. a dohánytermelő terület nagysága hektárban (két tizedesjegy pontossággal) 5. a termelőknek az adataik kezeléséről történő hozzájáruló nyilatkozata - a termelői csoport viszontszerződéssel rendelkezzen az elsődleges feldolgozóval - a termelői csoport írásban igazolja azt, hogy a termelő a termesztési kötelezettségének eleget tett, illetve igazolja, hogy mekkora területen termesztett a szerződésben foglaltak szerint dohányt és e területről fajtánként mekkora mennyiséget értékesített a termelői csoport felé (az igazolást a termelői csoport fajtánként egy alkalommal eljuttatja az MVH részére 2010. március 1-ig)
6
Az igazolás kötelező tartalmi elemei: 1. a szerződő felek, illetve jogutódaik adatai, 2. a szerződő felek, illetve jogutódaik regisztrációs száma, 3. a termelő által a termelői csoportnak az igazolás kiállításáig értékesített nyersdohány fajtája, mennyisége tonnában két tizedes jeggyel, és a termést adó terület nagysága hektárban ( két tizedes jeggyel) 4. a termelő nyilatkozata, miszerint az igazolásban foglaltakkal egyetért, 5. a termelői csoport képviselőjének és a termelőnek aláírása b) A fajlagos támogatás alakulása az igazolásban szereplő termésátlag függvényében a támogatás teljes összegének kifizetési feltétele a termelői csoport által kiállított igazolásban szereplő termésátlag minimális értéke: –
–
–
–
a támogatás teljes összegére jogosult, aki a teljes betakarítható dohánytermést betakarította, és aki (amely) legalább 1,45 tonna/hektár dohányt értékesített a termelői csoport részére. amennyiben a dohánytermelő 1,25-1,44 tonna/hektár átlagtermés figyelembevételével megállapított dohányt értékesített a dohánytermelői csoport részére, úgy a támogatás mértéke a teljes hektáronkénti támogatási összeg 85%-a. amennyiben a dohánytermelő 1-1,24 tonna/hektár átlagtermés figyelembevételével megállapított dohányt értékesített a dohánytermelői csoport részére, úgy a támogatás mértéke a teljes hektáronkénti támogatási összeg 75%-a. amennyiben a dohánytermelő 1 tonna/hektár átlagtermés figyelembevételével megállapítottnál kevesebb dohányt értékesített a dohánytermelői csoport részére, úgy számára támogatás nem jár. 1.8. HÉJAS GYÜMÖLCSŰEK KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI TÁMOGATÁSA
a) A támogatás csak a dió, mogyoró, illetve a mandula fajok esetében igényelhető, olyan ültetvényterületeken, ahol az egybefüggő terület eléri vagy meghaladja a 0,3 hektárt b) A 2009. évi egységes kérelemben nem kérelem szinten, hanem területi egység (tábla) szintjén kell megadni a fa/bokorállomány számát a támogatás igénylése esetén (ld. kérelemkitöltő felület) c) Az előírt minimális fa/bokorállomány sűrűség alapfeltétel: – – –
Dió: 80 fa/hektár Mandula: 200 fa/hektár Mogyoró: 400 bokor/hektár
1.9. A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI FONTOSABB FELTÉTELEK, ELLENŐRZÉSEK ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK
a) A támogatásokat igénylő gazdálkodók kérelmének és a kérelemben megadott adatok ellenőrzése – alapjogosultság vizsgálat, illetve adminisztratív és fizikai ellenőrzésekről általában
1.Alapjogosultsági vizsgálat A benyújtott egységes kérelem (amely tartalmazza az egyes támogatási jogcímekre történő igényléseket) legelőször egy alapjogosultsági ellenőrzésen esik át (ennek során többek között pl. megvizsgálja a hivatal, hogy a kérelem benyújtására nyitva álló legutolsó határidőn belül érkezett-e be a kérelem).
7
Amennyiben valamelyik alapjogosultsági feltétel nem teljesül, akkor az egységes kérelem egésze érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. Amennyiben az alapjogosultsági feltételek megfelelőek, akkor a kérelem további ellenőrzéseken esik át: adminisztratív és esetenként fizikai ellenőrzések, valamint esetenként az ún. kölcsönös megfeleltetés előírásainak való megfelelés ellenőrzése (kiválasztott minta alapján).
2. Az adminisztratív és fizikai ellenőrzésekről röviden A támogatási kérelemben feltüntetett adatok valódiságát, valamint az egyes támogatási feltételek betartását az MVH adminisztratív, illetve fizikai ellenőrzések révén megvizsgálja. Az adminisztratív ellenőrzés formai és tartalmi ellenőrzésből áll. A formai ellenőrzés során az MVH megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e a formai követelményeknek, esetleg van-e hiányzó adat vagy dokumentum. A tartalmi ellenőrzés elvégzésekor azt vizsgálják, hogy a feltüntetett adatok megfelelnek-e a jogszabályokban leírt feltételeknek. A tartalmi ellenőrzés során kerül sor az ún. keresztellenőrzésre is. Ennek során a kérelem adatait összevetik a kapcsolódó nyilvántartási rendszerekkel (pl. Mezőgazdasági Parcella Azonosítási Rendszer - MePAR) a jogosulatlan igénylések (túl-, illetve többszörös igénylések) kiszűrése érdekében. Az adminisztratív ellenőrzések során már fény derül arra a tényre, hogy az adott fizikai blokkban gazdálkodó termelők nagyobb területre igényeltek-e támogatást, mint a blokk nettó támogatható területe. Ezt nevezzük az adott fizikai blokk túligénylésének. A fizikai ellenőrzések célja, hogy a kérelemben feltüntetett adatok fizikai valóságát vizsgálja. A fizikai ellenőrzés történhet helyszíni ellenőrzéssel, illetve távérzékeléssel. A távérzékeléses ellenőrzés a kérelemben szereplő állításokat vizsgálja űr- és légifelvételek objektív adatainak kiértékelésével. A helyszíni és a távérzékeléses ellenőrzés kiterjedhet a kérelemben megadott terület nagyságára, hasznosításának módjára, illetve a hasznosítással kapcsolatos egyéb feltételek ellenőrzésére. Megjegyzés: a fizikai ellenőrzések során történik meg az ún. kölcsönös megfeleltetés rendszerének egyik pillérét képező Helyes Mezőgazdaság és Környezeti Állapot (HMKÁ) rendszer előírásainak ellenőrzése is (mintavétel alapján). b) Rövid áttekintés az ún. kölcsönös megfeleltetés rendszeréről A kölcsönös megfeleltetés rendszerének követelményei/előírásai – többek között – a közvetlen támogatást (SAPS-ot és kiegészítő nemzeti támogatásokat is beleértve) igénylő gazdálkodók számára egy gazdálkodási keretet írnak elő. Az előírásokat a gazdálkodási tevékenységek függvényében valamennyi gazdálkodó a jogszabályokban előírtaknak megfelelően köteles betartani a gazdaság teljes területén. A kölcsönös megfeleltetés előírásainak rendszere két részre bontható: - a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásai, illetve - a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) előírásai A 2004-ben csatlakozott tagállamokban (így Magyarországon is) a kölcsönös megfeleltetés rendszerét az alábbiak szerint kell(ett) fokozatosan bevezetni, illetve annak előírásait betartatni: • 2004-től: helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai (HMKÁ) • 2009-től: HMKÁ + jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) első csomagja (1-8) • 2011-től: HMKÁ + JFGK 1-8 + JFGK 9-15 • 2013-tól: HMKÁ + JFGK 1-8 + JFGK 9-15 + JFGK 16-18
8
2009. január 1-jétől tehát a közvetlen támogatásokat (így többek között a SAPS-ot) igénylő gazdálkodóknál a megszokott jogosultsági ellenőrzéseken felül tehát nem csupán a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásainak betartását, hanem az ún. jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) bizonyos körére (JFGK 1-8) vonatkozó előírások betartásának teljesülését is ellenőrzi az MVH, illetve az MgSzH.
1. A „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” (HMKÁ) A támogatási rendszerek keretében az Európai Unió agrárpolitikájának alapvető célja az, hogy az egyes nemzeti és európai uniós jogszabályokban előírt minimális gazdálkodási és környezetvédelmi követelmények meghatározásával biztosított legyen a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapota. Ennek megfelelően a csatlakozás óta minden tagállam – a közösségi keretelőírásokkal összhangban – köteles meghatározni az ún. „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” (a továbbiakban: HMKÁ) előírásait. A HMKÁ előírásait a 2008. támogatási évtől kezdve az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szabályozza, annak 1. számú melléklete sorolja fel az előírásokat: 1. Talajerózió elleni védelemre vonatkozó előírások: a) 12%-nál nagyobb lejtésű területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka. b) 12%-nál nagyobb lejtésű területen a kukorica, silókukorica, napraforgó: ba) rétegvonalas művelés mellett termeszthető, vagy bb) termesztése esetén a nyári betakarítású elővetemény tarlóját a betakarítást követően október 30-ig meg kell őrizni és gyommentes állapotban kell tartani, vagy bc) másodvetésű takarónövény alkalmazása mellett termeszthető. 2. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében. 3. Vetésforgóra vonatkozó szabályok: a) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa és dohány; b) Egymás után három évig termeszthető: kukorica; c) Több évig termeszthető maga után: évelő kertészeti kultúrák, évelő takarmánynövények, fűmagtermesztés, méhlegelő céljából vetett növények, illetve energetikai hasznosítás céljából vetett több éves növények, valamint a rizs; d) Minden egyéb növény egy évig termeszthető 4. Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos. 5. Mezőgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos, kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor végzendő gépi munkavégzést. 6. A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos 7. A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani 8. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni.
2. A Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (a továbbiakban: JFGK)
9
A JFGK előírásait szóló a Tanács 2009. január 19-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK rendeletének 4. és 5. cikkei illetve 2. számú melléklete szabályozza: A 2009. évtől alkalmazandó JFGK-k az alábbiak (adott gazdaság tevékenységétől és környezeti feltételektől függően): - JFGK 1. a vadon élő madarak védelméről, - JFGK 2. a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről, - JFGK 3. a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről, - JFGK 4. a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről, - JFGK 5. a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, - JFGK 6. a sertések azonosításáról és nyilvántartásáról, - JFGK 7. a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, - JFGK 8. a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról. A kölcsönös megfeleltetés rendszeréről - azon belül a JFGK-k rendszeréről - külön a gazdálkodók részére készült kézikönyvet állított össze a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A kézikönyv (illetve egyéb KM-et érintő kiegészítő anyagok) megtalálható az MVH külső honlapján is. c) Rövid áttekintés az alkalmazható jogkövetkezmények (szankciók) típusairól
1. A támogatási kritérium be nem tartásából (jogosulatlan igénylésből) származó jogkövetkezmények A jogosulatlan igénylés megállapításából eredő jogkövetkezményeket (szankciókat) az egyes támogatási jogcímekben külön-külön kell vizsgálni. Az adott jogcímben a gazdálkodó által a jogcímre igényelt és az MVH által az ellenőrzések után megállapított területből kell számítani az esetleges jogkövetkezményt. A megállapított terület az adminisztratív- és fizikai ellenőrzések, illetve az adategyeztetés eredményeivel korrigált, továbbá egyéb jogszabályi feltétel betartásának figyelembevételével kérelemszinten megállapított támogatható terület.
a) eset: Ha a gazdálkodó által fentiek szerint az igényelt terület és a megállapított terület nagysága között tapasztalt eltérés (= jogosulatlan igénylés) a megállapított területnek több mint 3%-a, de nem több mint 30%-a, akkor a támogatási összeg a kérdéses évben a megállapított eltérés kétszeresével csökken. (Az eltérés 3 %-áig nem kell jogkövetkezményeket alkalmazni.) PÉLDA: Ha a megállapított terület 10.00 hektár, de a termelő 12.50 hektárra nyújtotta be az igényét, akkor a jogosulatlan igénylés mértéke 2.50 ha, azaz 2.50/ 10= 25%. A szankció ebben az esetben a jogosulatlan igénylés kétszeresének, vagyis 2 x 2.50 hektárnak (azaz 5 ha-nak) megfelelő összeg.
b) eset: Ha az eltérés (jogosulatlan igénylés) több mint a megállapított terület 30%-a, de nem több mint 50%-a, akkor a tárgyévre nem adható támogatás. PÉLDA: Ha a megállapított terület 10.00 hektár, de a termelő 14 hektárra nyújtotta be a támogatás igénylését. Ebben az esetben (14 - 10)/ 10 = 40%-os jogosulatlan igénylésről van szó, amelynek következménye az, hogy a termelő ki lesz zárva a támogatásból, azaz a jogosulatlan igénylés miatt nem kapja meg a 10 hektárra jutó támogatást.
c) eset: Ha az eltérés (jogosulatlan igénylés) több mint 50%, akkor a gazdát még egyszer ki kell zárni a támogatás odaítéléséből, az általa bejelentett és a hivatalosan megállapított terület közötti eltérésnek
10
(jogosulatlan igénylésnek) megfelelő összeg mértékéig. Ezt az összeget azzal az összeggel szemben kell elszámolni, amelyre a gazda az eltérés megállapítását követő három naptári évben benyújtott kérelmei alapján jogosult. PÉLDA: A fizikai ellenőrzése alapján a megállapított terület 10.00 hektár, de a termelő 16 hektárra nyújtotta be a támogatás igénylését. Ebben az esetben (16-10)/ 10 = 60%-os jogosulatlan igénylésről van szó, amelynek következménye az, hogy a termelő ki lesz zárva a támogatásból, azaz nem kapja meg a 10 hektárra jutó támogatást. Továbbá a fizikai ellenőrzést követő három év igényléseiből az MVH le fogja vonni a 6 hektáros jogosulatlan igénylésre jutó támogatási összeget, Vagyis amennyiben a fizikai ellenőrzés évét („n” év) követő évben („n”+1 év) a termelő 10 hektárra igényel, akkor – figyelembe véve az előző évről származó jogkövetkezményt – a 10 hektárra megállapított támogatási összeget csökkenteni kell az előző évi jogosulatlanul igényelt területre számított támogatási összeggel. Amennyiben a fizikai ellenőrzést követő évben benyújtott kérelmében csak 4 hektár a jogosult igénylés, és az arra járó támogatási összeg kevesebb, mint az előző kérelmében megállapított jogosulatlanul igényelt területre számított támogatási összeg, akkor nem kap támogatást a 4 hektáros kérelem esetében és a követő évi („n+2”-dik évi) igénylésére vonatkozóan megállapított támogatási összeg is csökkentésre kerül a fennmaradó jogosulatlanul igényelt területre számított támogatási összeggel.
d) eset: Ha az igényelt és a megállapított terület közötti eltérés (jogosulatlan igénylés) egy része, vagy teljes egésze szándékosan elkövetett szabálytalanságból ered és a szándékos jogosulatlan igénylés o aránya a megállapított területhez képest nagyobb, mint 0,5%, vagy o mértéke nagyobb, mint 1 hektár, akkor a gazda az adott naptári évben nem kaphatja meg azt a támogatást, amelyre egyébként jogosult lenne.
e) eset: Továbbá, ha a szándékosságból eredő eltérés (szándékos jogosulatlan igénylés) a megállapított terület több mint 20%-ának felel meg, akkor a gazdát még egyszer ki kell zárni a támogatásból, az általa bejelentett és a megállapított terület közötti eltérésnek megfelelő összeg mértékéig. Ezt az összeget azzal az összeggel szemben kell elszámolni, amelyre a gazda az eltérés megállapítását követő három naptári évben benyújtott kérelmei alapján jogosult lenne.
2. Késedelmes benyújtásból eredő szankciók Az egységes támogatási kérelem a benyújtási határidőt (2009. május 15.) követően még 25 naptári napig benyújtható, de ebben az esetben a kifizethető támogatási összeget (az 1. pontban részletezett területi szankciók által csökkentett területre járó támogatási összeg) megkésett munkanaponként 1%kal kell csökkenteni. Megjegyzés: a 2009. május 15-ét követő első munkanap május 18-a (ez az első megkésett munkanap). A 2009. június 9-ét követően benyújtott támogatási kérelem elutasításra kerül a már korábban leírt alapjogosultsági vizsgálat szakaszában. PÉLDA: Ha a termelő a kérelemben feltüntetett adatok alapján a szankciómentes benyújtási időszak alatt (azaz a május 15-ig benyújtott kérelme alapján) 100 000 Ft-ra lenne jogosult, akkor az alábbi táblázatban bemutatottak alapján alakulna a támogatási összeg a május 15-ét követő kérelembenyújtások esetében, feltételezve, hogy a kérelem az egyéb feltételeknek megfelel Kérelem benyújtás dátuma május 15-vel bezárólag május 16. május 17. május 18. május 19. május 20.
Támogatási összeg
Kérelem benyújtás dátuma
Támogatási összeg
Kérelem benyújtás dátuma
Támogatási összeg
Kérelem benyújtás dátuma
Támogatási összeg
100 000
május 23.
95 000
május 31.
90 000
június 8.
85 000
100 000 100 000 99 000 98 000 97 000
május május május május május
95 000 94 000 93 000 92 000 91 000
június 1. június 2. június 3. június 4. június 5.
90 000 89 000 88 000 87 000 86 000
június 9. június 10. június 11. június 12. június 13.
84 000 Elutasítva Elutasítva Elutasítva Elutasítva
24. 25. 26. 27. 28.
11
május 21. május 22.
96 000 95 000
május 29. május 30.
90 000 90 000
június 6. június 7.
86 000 86 000
június 14. június 15.
Elutasítva Elutasítva
3. A kérelemben bejelentésre nem kerülő területek mértékéből eredő szankció Amennyiben a gazdálkodó a területalapú támogatási kérelmében nem jelenti be valamennyi, a gazdasága részét képező mezőgazdasági területét, abban az esetben a be nem jelentett területek és a bejelentésre került összes terület aránya alapján a jogszabályban előírt differenciálás lehetősége alapján számított jogkövetkezményt (szankciót) a gazdálkodó kérelme esetében az MVH érvényesítheti. A szankció mértéke az egyes közvetlen kifizetések legfeljebb 3%-a.
4. A kölcsönös megfeleltetés rendszerében rögzített előírások be nem tartásából eredő szankció A 796/2004/EK bizottsági rendelet alkalmazásában amennyiben a földhasználó a neki közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás következtében nem tartja be a kölcsönös megfeleltetés rendszerében (ennek részei: a „HMKÁ”, illetve a „JFGK”) rögzített előírásokat, az előírások megsértésének naptári évében számára nyújtandó közvetlen kifizetések teljes összege csökkentésre kerül, melynek mértéke a hivatkozott bizottsági rendelet alapján kerül megállapításra.
A kölcsönös megfeleltetésből eredő szankciót az MVH állapítja meg a helyszíni ellenőrzések eredménye alapján. A helyszíni ellenőrzési jelentés a meg nem felelésre vonatkozóan tartalmazza mindazon szempontok értékelését (szándékosság, súlyosság, mérték, tartósság), amelynek alapján a szankció mértéke egyértelműen meghatározható. A kölcsönös megfeleltetési szankciók a kedvezményezett adott évi közvetlen támogatásának teljes összegére vonatkoznak: azon összeget csökkentik, amelyet a mezőgazdasági termelő számára a ténymegállapítás naptári éve során az általa benyújtott vagy benyújtandó támogatási kérelmek alapján odaítéltek vagy odaítéltek volna. A szankciók megítélését alapvetően befolyásolja, hogy a meg nem felelés gondatlanságból vagy szándékosan jött-e létre.
- Gondatlanság Ha a meghatározott meg nem felelés a mezőgazdasági termelő gondatlanságából fakad, akkor a teljes közvetlen támogatási összeg 1, 3, vagy 5%-kal csökken. A szankció pontos mértékét az MVH állapítja meg a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben foglaltak alapján. Az értékelést az alábbi három szempont alapján végzik: • Súlyosság: a meg nem felelés következményeinek jelentőségétől függ, tekintetbe véve a szóban forgó követelmény vagy előírás célját. • Mérték: annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a meg nem felelés kiterjedt hatással rendelkezik-e, vagy hatása magára a mezőgazdasági üzemre korlátozódik (gazdaságon belüli/gazdaságon kívüli). • Tartósság: függ attól az időtartamtól, ameddig a kiváltott hatás érezhető, vagy a szóban forgó hatás ésszerű eszközökkel történő megszüntetésének lehetőségétől. A tényezők kiértékelése alapján a MVH megállapítja, hogy az egyes HMKÁ előírások vagy JFGK követelmények tekintetében 1, 3, vagy 5%-os szankcióval sújtja a gondatlan gazdálkodót. A különböző előírások és követelmények vonatkozásában megállapított szankciók összegzésekor a kölcsönös megfeleltetés előírásait négy csoportra osztják fel: • • • •
JFGK 1-5 JFGK 6-15 (2009-2011 JFGK 6-8) JFGK 16-18 Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ)
12
Amennyiben a kedvezményezett ugyanazon előírás-csoportból több előírást sért meg, akkor az azokra megállapított szankciók nem összegződnek, hanem azok közül csak a legsúlyosabbat veszik figyelembe. Amennyiben a kedvezményezett több előírást sért meg más más előírás-csoportokból, akkor a megállapított szankciók összeadódnak. Az összegzésnél azonban figyelembe kell venni, hogy a szankció összegzett mértéke – gondatlanság esetén – nem haladhatja meg az 5%-ot. Az előírások ismételt megszegését a rendszer kiemelten szankcionálja. Amennyiben három éven belül a gazdálkodó ismételten megszegi valamelyik kölcsönös megfeleltetési előírást, akkor az eredetileg kiszabott szankció háromszorosát kell számára megállapítani. A támogatáscsökkentés maximális értéke azonban ilyen esetben sem haladhatja meg a teljes összeg 15%-át. A maximális 15%-os érték elérését követően a hatóság tájékoztatja az érintett mezőgazdasági termelőt, hogy ha még egyszer megállapításra kerül ugyanaz a meg nem felelés, akkor azt szándékos cselekménynek fogják tekinteni (szándékosság esetén pedig megszűnik a 15%-os maximális szankcionálási korlát). Amennyiben ezt követően – a figyelmeztetés ellenére – további meg nem felelést állapítanak meg, az alkalmazandó támogatáscsökkentést az előző (hárommal egyszer már felszorzott összeg) háromszorosában állapítják meg. Az ismétlődő meg nem felelések szankcionálására nem érvényesül az a szabály, hogy az ugyanazon előírás-csoportból származó meg nem felelésekért járó csökkentést nem kell összegezni. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ahol egy ismétlődő meg nem felelés kerül megállapításra egy másik meg nem feleléssel vagy egy másik ismételt meg nem feleléssel, az eredményként kapott csökkentési százalékok mindenképpen összeadódnak. A maximális csökkentés – gondatlanság esetén – azonban nem haladhatja meg a 15%-ot.
- Szándékosság A szándékos meg nem felelés a gondatlansághoz képest jóval szigorúbb megítélést kap a kölcsönös megfeleltetés szankcionálási rendszerében. Ha a meghatározott meg nem felelés a mezőgazdasági termelő szándékosságából vezethető le, akkor a teljes közvetlen támogatási összeg 15-100%-kal csökken. A szankció pontos mértékét a MVH állapítja meg a meg nem felelés helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvbe foglalt értékelése alapján. Az értékelést ugyanazon szempontok alapján végzik, mint a gondatlanság esetében (súlyosság, mérték, tartósság). A 100%-os szankcionálás azt jelenti, hogy a termelőt kizárják a közvetlen támogatási rendszerből az adott évre. Különösen súlyos szabálytalanság esetén a MVH dönthet úgy, hogy az érintett termelőt a következő támogatási évre is kizárja. A szándékos meg nem felelések szankciói mindenképpen összeadódnak (az ismételt meg nem felelésekhez hasonlóan).
- Összegzés Összefoglalva, a különböző meg nem felelések a következő sorrendben összegződnek: • Gondatlan, nem ismétlődő szankciók összegzése -- Összegzés módszere: azonos előírás-csoportokból származó szankciók közül a legmagasabbal számolnak, különböző előírás-csoportból származó szankciók összeadódnak -- Szankciók maximális értéke: 5% • Gondatlan, ismétlődő szankciók összegzése -- Összegzés módszere: összeadás -- Szankciók maximális értéke: 15% • Szándékos szankciók összegzése -- Összegzés módszere: összeadás -- Szankciók maximális értéke: 100%
13
2. AZ EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB KIEGÉSZTÍŐ TÁMOGATÁSOK 2.1. ENERGIANÖVÉNYEK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA - Hasznosítási kódtáblában jelzett energia támogatással érintett növények támogathatóak energetikai célú hasznosítás során (támogatás mértéke maximum 45 €/ha), nem csak azon növények, amelyeknek kifejezetten energianövényes hasznosítással bírnak (lásd: EFU01-energiafű, ENE02energiaakác, ENE03-energianyár, ENE05-energiafűz, ENE06-egyéb rövid vágásfordulójú sarjerdő, EVN01-energianád, EMI01-energia Miscanthus). Igényelhető például kukorica, búza, napraforgó vagy repce a hozzájuk tartozó nem energiás hasznosítási kódokkal (GAB06, GAB01, IPA17, IPA02), csak az energia kiegészítő támogatás igényléséhez az elektronikus kérelemkitöltő felületen be kell jelölni az energianövény hasznosítást is!
Azoknál a 2008. évben érvényes, de idén már nem érvényes hasznosítási kódok esetében, ahol a 2008-as kód egyértelműen megfeleltethető a 2009. évi hasznosítási kód rendszerben, a szoftver a megfeleltetett hasznosítási kódot kínálja fel. Ezek: • EGA01(energiabúza)→ GAB01, • EGA06 (energiakukorica) → GAB06, • EGA08 (energiatritikále) → GAB08, • EIP02 (energiakáposzta repce) → IPA02; • EIP17 (energia napraforgó) → IPA17; • EBU01 (energiaburgonya) → BUR01, • ECS01(energiacsicsóka) → CSI01 • ECU01 (energia cukorrépa) → CUK01
Szerződés:
Az energianövény kiegészítő támogatás igénylésének az elektronikus kérelemkitöltő felületen történt jelzése mellett szükséges a betakarítandó növényre vonatkozó termeltetési/adásvételi szerződéssel is rendelkezni, amit – az MVH által, a piaci szereplőknek az 1973/2004/EK rendelet 37. cikke alapján energianövény feldolgozóként, illetve felvásárlóként történő elismeréséről szóló 141/2007. (XI. 28.) FVM rendelet alapján elismert – energianövény felvásárlóval vagy elsődleges feldolgozóval kötött. Az elismert piaci szereplővel kötött termeltetési/adásvételi szerződést az egységes kérelemmel egy időben, de legkésőbb 2009. május 15-ig nyújtható be kizárólag postai úton, a termelő/ügyfél székhelye/lakhelye szerint illetékes MVH Kirendeltségre. Az ezen időpont után, de 2009. június 9-ig benyújtott szerződések esetén munkanaponkénti 1% támogatás-levonási szankció kerül alkalmazásra. Figyelem!: amennyiben egy másik tagállamban lévő székhellyel rendelkező piaci szereplővel kötött szerződést kíván az ügyfél benyújtani, érdemes előtte tájékozódni, hogy az adott piaci szereplő a székhelye szerinti tagállamban jóvá van-e hagyva a 1973/2004/EK bizottsági rendelet 37. cikke szerint, vagy ugyanezen rendelet 31. cikke szerint a megfelelő összegű biztosítékot letétbe helyezte (mivel nem kötelező minden tagállamban az engedélyezési rendszert alkalmazni). Harmadik országból származó piaci szereplővel kötött szerződés nem fogadható el! A szerződésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: • a szerződő felek nevét, címét, ügyfélregisztrációs számát, • a szerződés időtartamát, • az összes érintett alapanyag faját, az adott fajjal bevetett területet, megjelölve a blokkazonosítót és a percella területét (hektárban kifejezve két tizedes pontossággal), • az alapanyagok becsült mennyiségének leszállítására vonatkozó feltételeket, • a felvásárló, illetve az elsődleges feldolgozó kötelezettségvállalása az alapanyag energia célú továbbértékesítését, illetve feldolgozását illetően,
14
•
termelő kötelezettségvállalását a megtermelt összes, de legalább a reprezentatív hozamot elérő alapanyag leszállítására. Saját felhasználás esetén (amikor a termelő egyben az alapanyag feldolgozója is) a termelőnek – szerződés helyett – nyilatkoznia kell a mezőgazdasági alapanyag saját üzemben történő felhasználásáról A nyilatkozat benyújtási határideje megegyezik az előző pontban említett szerződés benyújtási határidejével. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell: • az összes érintett alapanyag faját, az adott fajjal bevetett területet megjelölve a blokkazonosítót és a percella területét (hektárban kifejezve két tizedesjegy pontossággal), • évelő kultúra esetén betakarítás első évét, • a termelő kötelezettség-vállalását arra vonatkozóan, hogy az alapanyagot a betakarítást követő második év július 31-ig felhasználja és közvetlenül feldolgozza, • az alapanyag tervezett végfelhasználását és az alapanyag végtermékké történő átalakításának műszaki leírását. A fás szárú energetikai ültetvények esetében a termelőnek rendelkezni szükséges az MgSzH által kiállított, a telepítés teljesítéséről szóló hatósági bizonyítvánnyal, illetve a fennmaradás engedélyezése tárgyában hozott hatósági határozattal. Évelő kultúrák esetén a termelőnek nyilatkozatot kell tennie az összes érintett alapanyag-fajtájáról, bevetett területről (hektárban kifejezve két tizedesjegy pontossággal) és az első betakarítás várható évéről is.
Betakarítási nyilatkozat:
A fenti két követelményen felül, a kérelemben megjelölt és a szerződés által is lefedett területekről származó alapanyag betakarítása után a termelőnek (akár eladta piaci szereplőnek, akár saját felhasználás esetén) betakarítási nyilatkozatot is be kell nyújtani annak érdekében, hogy bizonyítsa, hogy az alapanyagot valóban leszállította-e a vele szerződésben álló piaci szereplőnek (amelyet természetesen az MVH helyszínen is ellenőriz). Ezen formanyomtatványt az alapanyag betakarítását és leszállítását követően kell benyújtani postai úton, a termelő/ügyfél székhelye/lakhelye szerint illetékes MVH Kirendeltségre.
Reprezentatív hozam:
Ahhoz, hogy a termelő jogosult is lehessen, el kell érnie (az igényelt és leszállított alapanyagfajtáira vonatkozóan) az FVM által minden évben, az egyes alapanyag fajták és megyék tekintetében közzé tett reprezentatív hozamokat. Ezen hozamokat az egységes kérelmében jóváhagyott-, a szerződésben szereplő-, és a beszállított területek, valamint a beszállított nyilatkozatban szereplő leszállított mennyiségek arányában kiszámított hozamokkal kell elérni. 2.2. FELDOLGOZÓIPARI CÉLÚ MÁLNA- ÉS FÖLDIEPER TERMESZTÉS TÁMOGATÁSA A támogatás jogszabályi alapja a feldolgozóipari célú málna- és földieper-termesztés támogatásáról szóló 29/2008. (III. 18.) FVM rendelet. Málna- és földieper igénylés esetén a SAPS támogatáson felül a kérelmező további kiegészítő uniós támogatást is igényelhet (támogatás mértéke: legfeljebb 230 €/ha). E kiegészítő támogatás jogosultságának feltétele a következő:
azok a termelők jogosultak, akik rendelkeznek jóváhagyott feldolgozóval/felvásárlóval kötött feldolgozóipari szerződéssel vagy szállítási kötelezettségvállalással, illetve a szerződés másolatát az egységes kérelemmel egy időben, de legkésőbb 2009. július 31-ig az MVH Központhoz postai úton benyújtják.
Az ügyfélnek a támogatási igényét minden málna vagy földieper hasznosítású területegység (tábla) esetén külön jelölnie kell az elektronikus kérelemkitöltő felületen, amennyiben az adott területegységen igényelni kívánja ezt a támogatást.
15
A 29/2008. (III. 18.) FVM rendelet alapján a málna vagy földieper parcellák minimális mérete, vagy a szomszédos málna és földieper táblák együttes mérete 0,1 ha, így a málna- és földieper támogatáshoz kapcsolódóan 0,1 ha az a minimális parcellaméret, melyre egységes kérelmet lehet benyújtani. Amennyiben a táblára nem csak feldolgozóipari málna- és földieper támogatást igényel, hanem SAPSot – azaz jelöli a SAPS mezőt – is, abban az esetben a SAPS támogatás igénybevételéhez a SAPS-ra vonatkozó előírások az irányadóak.
A szerződő felek egyfelől jóváhagyott elsődleges feldolgozók, másfelől pedig kérelmezők (azaz termelők) vagy az őt képviselő zöldség-gyümölcs termelői csoportok, illetve termelői szervezetek, valamint jóváhagyott felvásárlók lehetnek. A feldolgozóipari szerződés/szállítási kötelezettségvállalás speciális tartalmi elemeit az 1973/2004/EK bizottsági rendelet 171da. cikke, valamint a 29/2008. (III. 18.) FVM rendelet 3. §-a tartalmazza. A szerződésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a szerződő feleknek a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: MVH eljárási tv.) 28. §-ában meghatározott regisztrációs számát; b) a szerződő felek kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy abban az esetben, ha olyan körülmény merül fel, amelynek következtében a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előre láthatóan akadályba ütközik, a felek kötelesek egymást haladéktalanul írásban értesíteni, kivéve, ha az akadályt a másik félnek is ismernie kellett; c) az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 29. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően megállapított fizetési határidőt és az annak elmulasztásából eredő jogkövetkezményeket; d) a szerződésben képviselt kérelmezők regisztrációs számát és a jogosult fajokkal beültetett terület azonosítására alkalmas helyrajzi vagy blokkazonosító számot. Feldolgozókra/felvásárlókra vonatkozó szabályok: A támogatási rendszerben csak az MVH által jóváhagyott felvásárlók vehetnek részt. Azon feldolgozóknak, akiknek 2008-ban az MVH általi jóváhagyása megtörtént, nem kell újra jóváhagyási kérelmet benyújtaniuk. A feldolgozóként/felvásárlóként történő jóváhagyás megszerzése érdekében a feldolgozóknak a Kérelem málna- és földieper- feldolgozóként, felvásárlóként történő jóváhagyásához (K0881) formanyomtatványt és a hozzá tartozó igazolásokat kell benyújtaniuk az MVH-hoz. A jóváhagyás speciális feltételeit az 1973/2004/EK bizottsági rendelet 171db. cikke, és a 29/2008. (III. 18.) FVM rendelet 4. és 5. §-ai tartalmazzák. A nyomtatványt 2009. április 30-ig kell az MVH Központjába postai úton benyújtani. zöldség-gyümölcs termelői csoport: az 1182/2007/EK tanácsi rendelet 7. cikke szerint értendő. termelői szervezet: az 1182/2007/EK tanácsi rendelet 3. cikke szerint értendő. 2.3. TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELKÜLÖNÍTETT CUKORTÁMOGATÁS
16
A támogatás jogszabályi alapja az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőknek nyújtott elkülönített cukortámogatásról szóló 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet. A támogatásra vonatkozó igénylést az egységes kérelemben az erre kialakított mezőben kell jelölni.
A támogatást azon ügyfél igényelheti: aki a tárgyévben egységes területalapú támogatásra (SAPS) jogosult; aki a referencia időszakban (2004. és 2005.) répaszállítási jogosultság, vagy Szlovénia cukor kvótája alapján szerződéssel rendelkezik; aki a szállítási joggal kapcsolatos kötelezettségeket teljesíti; Támogatás mértéke: x = támogatás mértéke a = a pályázó szállítási jogának mértéke 2004. július 1-én 2004/2005. évi szerződött mennyiség (tonna) b = a pályázó szállítási jogának mértéke 2005. július 1-én 2005/2006. évi szerződött mennyiség (tonna) c = a termeltetési szerződés alapján leszállított „A” és „B” gazdasági évben (tonna) d = a termeltetési szerződés alapján leszállított „A” és „B” gazdasági évben (tonna) e = összes igényelt mennyiség (tonna) f = az egy évben kiosztható támogatás összértéke X= (a+b+c+d)/4/e*f
(tonna) / Szlovéniába termelőknél a (tonna) / Szlovéniába termelőknél a cukorrépa mennyisége a 2004/2005 cukorrépa mennyisége a 2005/2006
Amennyiben az ügyfél 2006-ban és/vagy 2007-ben és/vagy 2008-ban igényelt ilyen támogatást a kapcsolódó igazolások, dokumentumok beküldése nem szükséges, mivel azok már az MVH rendelkezésére állnak. A támogatás igényléséhez az alábbi igazolásokat kell mellékelni: a) a Cukor Terméktanács által kiadott igazolást a pályázó 2004. július 1-jén, valamint 2005. július 1-jén meglévő (16%-os) szállítási jogának (tonna) mértékéről (amit egységesen 140 kg/t kihozatallal kell számítani); b) a cukorrépát feldolgozó kvótajogosult gazdálkodó szervezet által kiadott igazolást a termeltetési szerződés alapján leszállított „A” és „B” (16%-os) cukorrépa mennyiségről (tonna) a 2004./2005., illetve 2005/2006. gazdasági évben (a feldolgozók igazolásaikat egységesen - amennyiben ez szükséges - 140 kg-os cukorkihozatalra korrigálva adják ki); c) a Cukorrépa Termesztők illetékes Térségi Szövetségének igazolását arról, hogy a pályázó a szállítási joggal kapcsolatos kötelezettségeit teljesítette; d) egyéb, a jogosultságot igazoló iratokat. Az integrátor*, a TÉSZ, a BÉSZ - a Cukor Terméktanács írásos engedélyével – átengedheti az integrált termelőinek, illetve TÉSZ, BÉSZ tagjainak a támogatás közvetlen igénylésének jogosultságát. Az integrátor, a TÉSZ, a BÉSZ - a Cukor Terméktanács írásos engedélyével - a szállítási joga szerinti leszállított mennyiség figyelembevételével dönthet úgy, hogy integrált termelőinek, illetve tagjainak a támogatás közvetlen igénylésének jogosultságát átengedi. Ez esetben: a) a szállítási jogot aa) egyes integrált termelőre eső mértékét az integrátor, ab) a TÉSZ egyes tagjára eső mértékét a TÉSZ, ac) a BÉSZ egyes tagjára eső mértékét a BÉSZ igazolja; b) az integrátor, a TÉSZ, illetve a BÉSZ által átadott összes mennyiségről a feldolgozók, az összes mennyiséghez az integrált termelők, illetve a tagok által teljesített hozzájárulásról pedig az integrátor, TÉSZ, BÉSZ állítja ki az igazolást.
17
* integrátor: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a referencia-időszakban saját maga termelt, illetve termeltetési szerződéssel cukorrépa-termelőkkel termeltetett cukorrépáját a kvótajogosult gazdálkodó szervezet számára értékesítette. A integrátor, TÉSZ, illetve BÉSZ-ek igénylése tekintetében alkalmazandó további előírások Amennyiben a támogatást integrátor, TÉSZ, illetve BÉSZ igényli, úgy az igénylőnek ki kell tölteni a K0900 - Integrált termelők, illetve BÉSZ, TÉSZ tagok listája formanyomtatványt. A K0900 - Integrált termelők, illetve BÉSZ, TÉSZ tagok listája formanyomtatvány benyújtásának határideje: 2009. október 1. Az integrátor, a TÉSZ, illetve a BÉSZ köteles a támogatást az integrált termelők, a TÉSZ, illetve a BÉSZ tagok részére a kifizetést követő 15 napon belül továbbítani. A támogatás továbbításánál az elosztás arányai tekintetében a támogatás mértékére és kiszámítási módjára vonatkozó szabályok irányadóak, azaz az integrátor, a TÉSZ, illetve a BÉSZ a referencia időszakban meghatározott szállítási joga és a termeltetési szerződés alapján az integrált termelő, a TÉSZ, illetve a BÉSZ tag által leszállított cukorrépa mennyisége alapján az egyes termelőre kiszámított ellenértéket köteles továbbítani. Az integrátor, a TÉSZ, illetve a BÉSZ köteles a támogatási összegek utalását követő 40 napon belül az MVH felé benyújtani az egyes integrált termelőkre vonatkozó támogatási összeg részletes kiszámítását a K0990 - Integrátor, illetve BÉSZ, TÉSZ jelentés a támogatási összeg továbbításáról formanyomtatványon és a hozzá kapcsolódó Excel táblázaton, valamint az átutalás tényét bizonyító dokumentumokat (pl. bankszámla kivonat másolata). Amennyiben a támogatás nem kerül továbbításra határidőn belül, úgy jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, és az integrátor, a TÉSZ, illetve a BÉSZ a jegybanki alapkamat kétszeresével növelten köteles azt visszafizetni. A K0990-Integrátor, illetve BÉSZ, TÉSZ jelentés a támogatási összeg továbbításáról benyújtás határideje: „A támogatási összeg utalását követő 40 napon belül.” Figyelem! Az Excel táblázatot e-mailen is be kell nyújtani a
[email protected] e-mail címre. Felhívjuk a figyelmét, hogy amennyiben a Excel táblázat több oldalas, annak minden oldalát el kell látni aláírással. A elkülönített cukortámogatás nyomtatványok benyújtásának helye: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közvetlen Támogatások Igazgatósága 1385 Budapest 62. Pf.: 867. 2.4. TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELKÜLÖNÍTETT ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TÁMOGATÁS A támogatás jogszabályi alapja az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőknek nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott, elkülönített zöldség-gyümölcs támogatásról szóló 22/2008. (II. 28.) FVM rendelet. A támogatásra vonatkozó igénylést az egységes kérelemben az erre kialakított mezőben kell jelölni.
A támogatást azon ügyfél igényelheti: aki rendelkezik zöldség-gyümölcs támogatási jogosultsággal vagyis a referencia időszakban (2006/2007. gazdasági év) közvetve termelői szervezeten keresztül zöldséggyümölcs feldolgozóipari támogatásban részesült, vagy számára a jogosultság átírásra kerül(t)
18
aki a tárgyévben egységes területalapú támogatásra (SAPS) jogosult; aki tárgyévben termelői szervezet* tagja és az ebből eredő, külön jogszabályban foglalt kötelességeit teljesítette;
* termelői szervezet: a 1182/2007/EK tanácsi rendelet 4. és 7. cikkében meghatározott szervezet A megállapított támogatási jogosultság mezőgazdasági vagyoni értékű jog. A jogosult személyében bekövetkezett változás esetén a történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A támogatási jogosultsággal rendelkező termelő a támogatási jogosultságának megfelelő termeléstől elválasztott támogatást igénybe veheti. A támogatási jogosultság az alábbiak szerint változhat: Átruházás: a támogatási jogosultság egészének, vagy egy részének egy vagy több termelőnek történő eladása, elajándékozása. Ideiglenes átengedés: a támogatási jogosultság egészének vagy egy részének, egy vagy több termelőnek, meghatározott időre történő bérbeadása, haszonkölcsönbe adása. Jogutódlás/öröklés A támogatási jogosultság jogosultjának személyében bekövetkezett változás esetén a nyilvántartásban történő átírás iránti kérelmet postai úton az MVH Központi Hivatalához kell benyújtani. Átadó: az a mezőgazdasági termelő, akinek támogatási jogosultságai átruházásra, ideiglenes átengedésre kerültek egy vagy több másik mezőgazdasági termelő részére. Átvevő: az a mezőgazdasági termelő, aki, illetőleg amely mezőgazdasági tevékenység végzése céljából, az átírási kérelem benyújtásával egyidejűleg az MVH eljárási tv. 28. §-ában foglalt regisztrációs kötelezettségének eleget tesz, és akire, illetőleg amelyre a támogatási jogosultságokat átruházzák vagy ideiglenesen átengedik. A termelők a támogatási jogosultság használatában bekövetkező változásokat az átírás típusától függően külön-külön formanyomtatványon kérvényezhetik. Több átvevő esetén minden átvevő vonatkozásában külön formanyomtatványt kell kitölteni és benyújtani. Azon átírási kérelmeket, melyek 2009. év november 30-ig benyújtásra kerülnek, az MVH a tárgy (2009-es) támogatási évre vonatkozóan bírálja el. Az ezt követően benyújtott kérelmeket, jóváhagyás esetén az MVH a következő (2010-es) támogatási évre veszi figyelembe. Amennyiben a mezőgazdasági termelő még nem rendelkezik a támogatási jogosultságát igazoló végzéssel, de a támogatási jogosultságot illetve a támogatási jogosultság átruházásához/ideiglenes átengedéséhez kapcsolódó jogot átruház/ideiglenesen átenged, akkor a szerződésben egyértelműen rendelkezni szükséges az MVH által a későbbiekben megállapított támogatási jogosultság átruházásáról, ideiglenes átengedéséről is. A támogatási jogosultság átírása csak ebben az esetben hagyható jóvá. Átruházásra, ideiglenes átengedésre vonatkozó feltételek: • Megfelelően kitöltött és aláírt K0041 számú Támogatási jogosultság átírás iránti kérelem (a továbbiakban: K0041 formanyomtatvány), és a csatolandó melléklet, mely a jogosult személyében történt változást igazolja (az átruházásról/ideiglenes átengedésről szóló), teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt szerződés (a továbbiakban: szerződés) eredeti vagy hitelesített másolatának határidőben (a szerződés megkötését követő 15 napon belül) történő benyújtása az MVH-hoz. • A szerződés tartalma egyezzen meg a K0041 formanyomtatványon megadott adatokkal (támogatási jogosultság típusa, átírási kérelem típusa, átadó-átvevő adatai, átírni kívánt támogatási jogosultság összege).
19
A K0041 formanyomtatványt mindkét, az átruházásban/ideiglenes átengedésben szereplő félnek alá kell írnia, mert aláírás nélkül a kérelem érvénytelen. A K0041 formanyomtatványt csak eredeti aláírásokkal fogadható el. Bármely aláírás hiányában az átírási kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül! • Az átvevő rendelkezzen ügyfél-regisztrációs számmal. Ha az átvevő még nem rendelkezik ügyfél-regisztrációs számmal, a kitöltött G001 számú Ügyfél regisztrációs adatlapot legkésőbb a K0041 formanyomtatvány benyújtásával egy időben be kell nyújtania az MVH illetékes Megyei Kirendeltségére. A benyújtott G001 számú Ügyfél regisztrációs adatlap fénymásolatát csatolni kell az átírási kérelemhez. • Az átírni kívánt támogatási jogosultság az átadó tulajdonában legyen. • Ideiglenes átengedés esetén az átengedés időtartamát években kell megadni, amely azonban egy támogatási évnél nem lehet rövidebb. • Az átadó a tárgyévre vonatkozóan, a K0041 formanyomtatvány benyújtását megelőzően ne jusson támogatási jogosultsághoz átruházás/ideiglenes átengedés révén. Öröklésre/jogutódlásra vonatkozó feltételek: • Megfelelően kitöltött és aláírt K0042 számú Támogatási jogosultság átírás iránti kérelem – Öröklés/Jogutódlás esetén átírási kérelem (a továbbiakban: K0042 formanyomtatvány) benyújtása az MVH-hoz. A K0042 formanyomtatványt az örökösnek/jogutódnak alá kell írnia, mert aláírás nélkül a kérelem érvénytelen. A K0042 formanyomtatvány csak eredeti aláírással fogadható el. Aláírás hiányában az átírási kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül! Egy K0042 formanyomtatvány csak egy támogatási jogosultság típus jelölhető be. Amennyiben az öröklés/jogutódlás több típusú támogatási jogosultságot érint, akkor támogatási jogosultság típusonként külön kérelmet kell benyújtani. Több örökös/jogutód esetén mindegyik örökösnek/jogutódnak külön K0042 formanyomtatványt kell benyújtania! • Az öröklést/jogutódlást alátámasztó dokumentum fénymásolata a K0042 formanyomtatvány mellékleteként, az előírt határidőben kerüljön benyújtásra. Az öröklést/jogutódlást alátámasztó dokumentum a jogerős hagyatékátadó végzés, illetve cégbírósági végzés. • Az átvevő rendelkezzen ügyfél-regisztrációs számmal. Ha az örökös/jogutód még nem rendelkezik ügyfél-regisztrációs számmal, a kitöltött G001 számú Ügyfél regisztrációs adatlapot legkésőbb a K0042 formanyomtatvány benyújtásával egy időben be kell nyújtania az MVH illetékes Megyei Kirendeltségére. A benyújtott G001 számú Ügyfél regisztrációs adatlap fénymásolatát csatolni kell az átírási kérelemhez. • Az átírni kívánt támogatási jogosultsággal az átadó rendelkezzen. Az öröklést/jogutódlást alátámasztó dokumentum tartalma egyezzen meg a K0042 formanyomtatványon megadott adatokkal támogatási jogosultság típusa, átírási kérelem típusa, átadó-átvevő adatai, átírni kívánt támogatási jogosultság összege) A K0042 formanyomtatványnak az öröklést vagy jogutódlást alátámasztó dokumentum jogerőre emelkedését követő 30 napon belül történő benyújtása. A támogatási jogosultság átírása iránti kérelem visszavonása
20
A támogatási jogosultság átírására vonatkozó kérelmeket - kizárólag teljes mértékben - vissza lehet vonni az erre szolgáló K0043 számú Támogatási jogosultság átírás iránti kérelem visszavonása formanyomtatvány beadásával. Az átírási kérelmet legkésőbb az átírás iránti kérelemre vonatkozó döntés jogerőre emelkedéséig lehet visszavonni. Amennyiben a visszavonás oka az, hogy az átvevő vagy mindkét szerződő fél a korábbi szerződés tartalmát módosítja, akkor ennek a nyilvántartásban történő átvezetéséhez a visszavonást követően beadható az új átírás iránti kérelem, melyhez csatolni kell az új szerződés eredeti példányát, vagy hitelesített másolatát. A visszavonási kérelmet alá kell írnia a visszavonni kívánt szerződést aláíró félnek/feleknek. A szerződött fél/felek aláírása nélkül a visszavonási kérelem érvénytelen.
21
