potokoLl...né
Lk-ilL-
T BESZÉLG ALELNÖKÉVEL,
I
NÉLKH L... PÉTER LÁSZLÓVAL, A KOLOS-AGRO
A LÚDSZÖVET SÉG KFT. ÜGYVEZETŐjÉVEL
péter László idén 60 éves. 40 éve szolgálja a magyar baromfitenyésztést különféle ágazatokban és vezető munkakörökben. Az általa irányított lúdtenyésztő cégről, a Kolos-Agro Kft-ről kérdeztük, de beszélgetésünk egyre inkább a különleges helyzetben lévő, ma még legalább részben nemzetinek tekinthető hazai lúdágazat helyzetéről szól - protokoll nélkül. Mottó: Csak a tisztességünkkel tudunk versenyben maradni! nagyonfontos a Kaposvári tudományos személy
Hogyan jött létre a Kolos-Agro Kft, mely ma a hazai lúdágazat egyik meghatározó szereplője? A Kolos-AgroKft. szervezését 1988-
I I
.1"
Egyetem
és tenyésztési
szerint
Horn
Péter részvé-
tele a tenyésztési
munkában,
bá a computer
tomográf
nálása a szelekcióban. tenyésztési
továbfelhasz-
Olyan
munkát
típusú
végzünk,
a testösszetétel
elsősorban
mely
célozza, amiben a CT vizsgálatoknak nagy szerepük van. A hasznos hús-
nekem kellett aszülőpár értékesítését is végeznem, ami a mai napig így történik.
Saját
Eredetileg Kolos László volt a cég dán tulajdonosa 51 %-ban, az ő segítségével alapítottukmeg a céget, és a nevet megtartottuk.Azóta annyi változás történt, hogy már csak négy tulajdonosunk van és a cég 100%ban magyar tulajdon. Számunkra
részek
arányának program
növelése
annyit jelent, esetében több
során egy
keretében
melltömeg-növekedést egyik fajtánknál, ez
18%-os
értünk el gyakorlatilag
hogy egy 6 kg-os állat
12-13 dekával
a mellhús
a megelőző,
dán
importból
származó
állatokhoz
viszonyítva.
nemesítő
munka
eredményeként
2005-ben "Kolos
jelentkezünk szuper"
Eredetileg
A
a piacon
nagytestű
libánkkal.
dán importra alapoztá-
tok a tenyésztést. Mondanál pár szót a Kolos-Agro Kft. tenyésztésének
genetikai
kialakításához hoztunk
alapjairól?
lúdtenyésztési
programunk
elsősorban
elterjedt,
hogy a
magyar liba leromlófélben van, nekünk pedig mindenképpen olyan tenyészállatra volt szükségünk az induláshoz, mely versenyképes a hazai piacon. Akkoriban magyar tenyésztők francia libához éveken keresztül nem juthattak hozzá, mert egyszerűen nem adtak, mi pedig alapítóink segítségével mégis tudtunk importálni megfelelő tenyészalapanyagot. Ehhez nagy segítséget kaptunk a dániai kereskedelmi kirendeltségtől is. A kolos lúd importjánál nagyon alaposan végignéztük az összes lehetőséget, nem dőltünk be amarketinges zsonglőrösködéseknek, amelyek eltusolták a tenyésztés megalapozatlanságát és a tenyésztés tudományos hátterének hiányát.
Dániából
be tiszta vonalakat
1988-89-
Most. hol helyezkedik
ben. A céget akkor 50 millió Ft kész-
Agro
pénzzel
ágazatban?
alapítottuk,
munkát.
Az én vesszőparipám a magyar fajták hasznosítása, ezért megkérdezem, miért volt szükség a dán importra, különösen Hba esetén?
Abban az időben
javítását
ban kezdtük. Tizenkét magyar vállalat és a Kaposvári Egyetem részvételével, dán tőke bevonásával. Kizárólag lúdtenyésztés céljából hoztuk létre a céget, azonban már a társasági szerződés aláírásakor néhányan kiléptek az együttműködésből. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az együttműködésben résztvevő feldolgozók integráljákaz évente előállítható 40-42 ezer szülőpár termelését. Nekem személy szerint az volt a feladatom, hogya céget létrehozzam, és a tenyésztést irányítsam.Sajnos máraz első évben a feldolgozók visszaléptek az integrációtói, tehát előállt az a helyzet, hogy ennek a kis cégnek, illetve
ötéves
el tudtuk indítani a genetikai
háttere,
tehát nem autók
el a Kolos-
Kft. a magyarországi
lúd-
és egyéb tárgyak, pl. íróasztal került a cég birtokába, hanem készpénz, amit
A Kolos-Agro részesedése jelenleg magyar
lúd
azért említek,
mintegy
25-30%-a, amit én jónak tar-
mert ez kiváló lehetősé-
get nyújtott arra, hogya
legkiválóbb
tok. Az
tenyészállatokat
meg, amivel
érdeklődés
vásároljuk
a
szülőpár-forgalmazás
elmúlt
években
is megnőtt
a külföldi
a fajtáink iránt,
~~-
-
arQfn/]) ~..--
ennek ellenére úgy gondoltam, hogy szürke májliba szülőpárt nem adunk el külföldre, az nem szolgálná sem a cég, sem az ország érdekeit. Egyéb-
nem tudunk bevonni a munkánkba, így küszködünk a megélhetésért. A
szágon
kormányzatok
taelőállító cégnek nevezheti magát, ugyanakkor hozzáteszem, hogya
miért
nem veszik
figyelembe azt a közgazdasági tényt, hogy egy áru annál értékesebb,
ként elsősorban keleti, illetve távol-
két-három
létezik,
olyan
mely lúdnemesítő
kacsán
cég és faj-
és a tojóhibriden
kívül
keleti piacokon lehet értékesíteni a magyar tenyészlibát. A környező
tevékenység? Aki erről lemond, az
nemesítés, ezt azonban senki nem
országokban és a volt Szovjetunió
lassan a középszer alá csúszik és ez
értékeli.
utódállamaiban, de sajnos nálunk is
az országnak egyáltalán nem érdeke.
tenyésztési
minél magasabb benne a szellemi
az a legnagyobb gond, hogy nincs
csupán a lúdágazatban van magyar Idén megvonták tőlünk a támogatást is, ami a mi
cégünk esetében
elegendő tőke a lúdágazat működ-
A hazai
tetéséhez. Minden mennyiségben el
vannak a magyar nemesítö cégek,
tudnánk adni szülőpárt
akkor, ha
ami más baromfifélék tenyészté-
fordul
finanszírozni tudnánk egy-két évig az
érdemes-e
eladott terméket. Erre saját erőből
sére már egyáltalán nem jellemzö. Hogyan befolyásolja a belföldi
képtelenek vagyunk, pedig
konkurencia
tisztességes
komo-
lúdágazatban
a magyar lúdágazat
Iyan előre vinné a dolgokat. Se ban-
fejlödését?
kokat, se más pénzügyi
Én úgy gondolom,
forrásokat
még jelen
5-6 millió forint kiesést jelent, s ez nagyon nagy érvágás. Ilyenkor megaz ember
fektetni
fejében,
hogy
ennyi munkát és pénzt abba,
hogy
legyenek
magyar fajtáink, sokkal
könnyebb hogy Magyaror-
évente mintegy
lenne egyszerű
áruter-
meléssei foglalkozni.
-
II 1
I ~1"'Y"",
1 I
...-
) JI
I
I
-,
, ~'
~ J;,~
Ar
t a
IC
--
Gyártási szám:
Ol'''' "'U
S
002103
-1
kelt~ép
a
Gy~;
I«JI.O$ AGRO Kll..H-2OO:! Rákóczi u. 42. ~
SJ
Az egyszerű árutermelés azonban azzal járt hogy folyamatosan hozzák be a külföldifajtákatés kiszolgáltatjuk magunkat a külföldi tenyésztőknek. Sajnos már ma is ez a helyzet. Csak az idén behoztak Magyarországra hatvan-hetvenezer, szülőpárnak nevezett állatot 6 eurós áron, ami az én véleményem szerint lehetetlenül alacsony, de úgy néz ki, ebben a világban minden elképzelhető. Végigjártam az országot és a különböző külföldiügynökihálózatokat és kijelenthetem, hogy ennyi pénzért szülőpár libát nem lehet kapni. Egyetlen, 2-3 ezres állományjött be 12 eurós áron, ami már megközelíti a lúd szülőpárok kinti árának alsó határát. Nem lehet ez valamiféle beetetés? Arra már nem is merek gondolnit hogy esetleg végterméket vásárol
valaki
tenyészállat-
papírokkal. Bármi lehetséges,
Ha a végtermék-előállítás volt erre példa
nálunkis, amikor- néhány éwel ezelőtt - orosz piacra ment ki 50 ezer magyarszülőpár és egy újságcikkben m'
feltették a kérdést, vajon ennyi szülőpárt egyszerre elő tud-e Magyarország állítani? Úgy hallottam, ezt az állomány két év múlva megették, mert nem volt tenyésztés re alkalmas. Ilyendolgok tehát előfordulhatnakitt is, ott is. Egy biztos: Magyarországon a tenyésztést sokkaljobban meg kellene becsülni, hiszen a tenyésztés bizalmi kérdés is, mert jóval később derül ki az esetleges csalás. Ez is indokolja pl. az OMMI hatáskörének kiterjesztését, szigorítását. A nemesítő munka most "a sor végén áll", a legrosszabbul mi vagyunk kifizetve, hiszen a termelőt nem fizeti kia feldolgozó, az nem jut időben pénzhez, így aszülőpárt sem tudja kifizetni. Megállt a pénz. Persze nem csak a tenyésztők, hanem a termelők is abszolút kiszolgáltatott helyzetben vannak. Mindez annak ellenére történik, hogy az áraink nemzetközi összehasonlításban nevetségesen alacsonyak. irányá-
ba tartunkt felmerül a kérdést hogy Magyarországon rendelkezünk-e genetikai
megfelelő
alapokkal
hazai
és szakem-
berekkel ahhozt hogy esetleg megforduljon ez a folyamat? Hadd válaszoljak erre egy példával: 1990-ben sikerült megszereznem egy öreg magyar tenyésztő eldugott állományából egy eredeti magyar lúdállományt. Ezeket az állatokat is elvittem CT vizsgálatra és a legnagyobb meglepetésemre szenzációs eredményeketmutattak.A fajtának kitűnő volt a takarmány-felhasználó képessége is. Az állományt ma is fenntartjuk és felhasználjuk az egyik Kolosvonal nemesítésében. Összehasonlításképpen megemlítem, hogya CT vizsgálati lehetőségeket kihasználva, néhány éve megvizsgáltam az összes hazai és import lúdfajtátés a hasznos húsrészek arányában (hús-csont összetételben) valamennyi hazai tenyésztésű fajtajobbnak bizonyult. Összegyűjtve a termelési eredményeket, az is nyilvánvaló, hogy sok esetben elképesztő takarmány-felhasználás jellemzi a behozott fajtákat, a tenyésztők szerint általában 0,6-1 kg takarmánytöbbletet igényelnek. Az OMMI az elmúltévekben sokattett azért, hogy az úgynevezett "fekete törzsek"felszámolásrakerüljenek,ennek ellenére még ma is előfordul, hogy egyes termelők a feldolgozók vagy koordinátorokáltal át nem vett, rosszabb minőségű állományokat "tenyészállatként"tartjáktovább. Ez a gyakorlatokozta egyébként azt, hogy a magyar lúd minősége - különösena nyolcvanas és kilencvenes évek fordulóján- nagyonleromlott. A feldolgozók egy része ma már külföldi kézben van, és komolyan foglalkoznak azzal, hogya saját országuk tenyészállatait erőltessék rá a magyartermelőre. A németek, franciák vagy dánok nyilvánvalóana saját országaik érdekeit képviselik.
'III
A fajtaimport mellett úgy tűnik, hogy a hazai lúdtenyésztés is
.
amióta
a cégnél
naposliba
vagyok,
nálunk
lefojtás nem történt és
A
saját
tartásában
tetés csökkenésévei
nagyon megköti a tenyészállat-előállító
komoly
kezét.
olyan pénzügyi
nő a takar-
mány-felhasználás és a technológiai ráfordítások is tetemesek. Néhányan
elindultak
technológiák
az
bevezetésévei,
millió
zására
intenzív több
Korábban
sokat
beszélgettünk
arról, hogy nem lehetne-e
valami-
program is van, melyek egy resze
lyen támogatási
program kereté-
használhatónak
ben megerősíteni
a magyar lúdte-
látszik. Ugyanakkor
ez nem csökkenti az előállított ter-
nyésztést,
természetesen
a te-
árak mellett évi támogatás
segítséget
jelentene,
konstrukciók
lenne szükség,
romoldalú
mely lehetővé
és
fej lődését.
tartok egy olyan há-
finanszírozási
együttműkö-
dést, melynek szereplői
a tenyészállat-
mékek árát sem rövid, sem hosszú
nyésztők összefogásával
a kÜlföldivei menedzselés tetében
is versenyképes
hazai
drágán állí~uk elő a terméket. Nem
fajtákkal jelentkezhessünk
a pia-
pontosan értem hogy miért, hiszen a
con? Véleményed szerint van-e egy
erről tárgyalni. Mindehhez
munkabérünk alacsonyabb,
ilyen gondolatnak
sen szükség van a feldolgozók
mányunk nem drágább,
a gyógy-
tekin-
realitása a mai
előállító, a termelő, és köztük egy bank vállalná az átmeneti finanszírozást.
Én
tíz éve nem találkoztam olyan bankkal, amely
azt mondaná,
hogy érdemes természete-
helyzetben?
telére is. A feldolgozók
szerköltség sem több, nincsen amor-
A felvetett kérdés egyik részére az a
telezettsége
tizációs költség, mint pl. Nyugat-
válaszom, hogy én a Kolos libát már
tikáról, stratégiáról beszélni
Európában.
dász, de csak egy dologra tudok
100%-ig magyar fajtának tekintem. A magyar államnak ugyanakkor el kell
gondolni,
gondolkodnia azon, hogy milyen jel-
Nem vagyok közgaz-
illetve
nemzeti tenyész-
fennmaradását
Elképzelhetőnek
már
kidolgo-
távon, pedig Magyarországon mindig az a probléma merül föl, hogy
a takar-
úgy, hogy
fenn-
forintos
tenné a tisztességes tés
munkánk
a jelenlegi
remélem,
50
tY
nemesítő
egyre intenzívebbé válik, a legel-
nem is történik soha, bár ez
_..í~~!/~
részvé-
nemzeti elkö-
nélkül viszont
piacpolibadarság.
olyan formában támoga~ák az EU-
legű nemzeti tenyésztést tart szük-
ban a termelőket, amit mi még nem
ségesnek és azt hogyan kívánja támo-
tudunk, vagy nem akarunk tudni.
gatni. Az állattenyésztésben is vannak
Téged a közelmúltbana Baromfi Terméktanács keretében működő Lúdszövetség alelnökévé választottak. Mit tud tenni a szövetség az említett célok eléréséért?
a tokaji és a villányi borhoz hasonló
A Lúdszövetségen
Ez már termelői támogatás, a
értékeink,
tenyésztői
tenyésztői támogatásrói meg ne is beszéljünk, hiszen kis lúdtenyésztő cégek is magyar szemmel csillagászati méretű tenyésztési költségvetéssel dolgoznak.
lúdtenyésztési ágazat is. Rajtunk kívül még van két-három olyan tenyészet az
témában egynél többször
országban, mely komoly nemzeti érté-
évben.
ket képvisel, és amelyre építve ki lehet-
egyébként az, hogy konkrét ügyekben
ne alakítani a nemzeti lúdtenyésztést.
döntsön,
mégpedig
arra,
hogy
hungarikumaink. Ilyen a
hogy
belül működik egy
tagozat,
összeültünk
A
nem emlékszem, volna
Lúdszövetség
ezek
aktuális,
ebben
a
az elmúlt tíz feladata
üzletpolitikai
Igen, és ezekkel a cégekkel kellene nekünk versenyezni ma is, és még inkább az EU csatlakozás után. Mondhatom azt, hogy csak a tisztességünkkel tudunk versenyben Eszünk szerint
maradni.
már régen elhagy-
tuk volna az ágazatot. ugyan
állami
Kaptunk
támogatást
elmúlt években,
az
de a magyar
pénzügyi világ nem foglalkozik a mi problémáinkkal.
Akikeltetett,
nagy értékű tenyészállatot is oda kell adnom,
akkor
ha a partner
esetleg csak több hónap múlva tud fizetni, a megkötött szerződés ellenére pozitívumnak
is. Ennek ellenére. tekintem,
hogy
fl
kérdések. nem
A
lúdtenyésztés
tartoznak
szövetség
e
kérdéskörbe.
munkájában
mészetesen
gondjai
és fenntartással foglalkozna.
A
résztvevők ter-
saját érdekeiket képviselik,
és mindenkinek
ményeket
más az érdeke. Olyan
sáróilenne
kapcsolatban
Amikor
fel,
képviselői
összejött kiléptek
a
magyar cégek
az ajtón,
minde-
hanem
mégsem vagyunk a bennünket megillető helyen.
Ezért
befejezésként
már komoly ered-
elmondok egy történetet. Életem egyik
el a tenyésztési
legkellemesebb szakmai pillanata volt
érhetünk
képviseletben.
alakításával
mondtam.
legyünk, ha három-négy
ilyen cég összeáll,
ez, mint amit a KoIos-Agro
cégalapításra
Nem
kartell kialakítá-
szó, az öngyilkossággal
az a visszautasítás, amit Lengyelországtói
kaptam. Végeztettem
egy
együttmű-
felmérést a lengyel lúdágazatról, a
új formában
tenyészállataink ottani piaci lehető-
kialakítani. Ebbe a munkába be lehetne
ködést
a tenyésztési
ér
lehetne teljesen
gyikük azt nézte, nekik ebből mi lesz a
vonni az egyetemeket és kutatóin-
ségeiről. Ennek keretében 80 lengyel céggel vették föl a kapcsolatot. A
jó?
tézeteket
Nem
a
közösségnek,
hanem
mindazokat,
akik
megküldött
személy szerint nekik. Ugyanígy műkö-
fontosnak tekintik a nemzeti
lúd-
lengyel
dik a Lúdszövetség
tenyésztés jövőjét.
is, természetesen
nem akarom bántani a szövetség
szövetség
Az
munkáját.
a véleményed,
nyésztő
hogy
szövetség
egy
te-
létrehozására
lenne szükség? Pontosan erről van szó. hozni
egy olyan
séget,
amely
Létre kellene
tenyésztő
a Lúdszövetség
is és
következő,
tag-
jait, de más alapokra kellene helyezni a
g
hogy százan
Nem kell,
szövetpart-
anyagban
szövetség nagyon
szerepel
a
elnökének
a
udvarias,
Negyven év tapasztalattala hátad mögött van még benned optimizmus? Én a magam részéről nem adom föl. Aki nem adja föl, abban kell, hogy legyen valamiféle optimizmus. Mindig hittem abban, nehézségek
hogy az átmeneti
után jobbra
fordul a
nem kívánunk a lengyellúdtenyésztésnek konkurenciát teremteni." Megmondom őszintén, - amellett, hogy visszautasította minden lehetséges lépésemet - az tetszett a legjobban, hogy ez az ember a saját ágazatáért felelősséget érez és tisztességesen gondolkozik. Ok is az EU-ba tartanak, mint
helyzet, az értékesnek értéke lesz.
mi, ezért ennek az embernek
nereként kizárólag a hazai lúdtenyész-
A világ második legnagyobb lúdter-
elkötelezettségét
téssei,
melő
tiszteletre
nemesítéssei,
fajtaelőál Iítással
de
egyértelmű mondata: "Köszönjük, de
országaként
tenyésztésben
méltónak
az
mindenképpen tartom,
és
li
követésre ajánlom
!l~J~fl~LV
valamennyiőnknek.
Ha már szóba hoztad az EU csatlakozást, mi a
véleményed,
van
esélyünk a lúdnemesítésben eredményeink,
elért
értékeink
meg-
védésére? Én szkeptikus
vagyok
ezen
a téren,
mert fegyelmezetlen
a gazdáIkodá-
sunk, fegyelmezetlen
az irányításunk,
fegyelmezetlenek is. Az
egyik
vagyunk oldalon
mi magunk
van
az,
amit
elvesznek tőlünk, a másik oldalon pedig az, amit mi magunk odaadunk. Nekünk nagyon sok olyan értékünk van, ami a saját fegyelmezetlenségünk széthúzásunk
miatt
és
elveszhet.
Ráadásul mi gyakran önként tesszük be fejünket a járomba.
Harcolni,
küzdeni
kell azért, hogy ez ne így történjék. LEJEGYEZTE
ÉS A FOTÓKAT
KÉszíTETTE
SZALAY
ISNÁN
(,'1} ~
