T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft

Bısárkány településfejlesztési koncepció

TP •

1

TALENT−PLAN

Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418−373; Fax: 96/418−699, E−mail: [email protected];www.talent−plan.hu

Bősárkány Településfejlesztési koncepció

Jóváhagyva a 4/2014. (I.22.) Kt. határozattal!

Munkaszám: 12037/K 2014. január

T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


TP •

TALENT−PLAN

2

Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418−373; Fax: 96/418−699; E−mail: [email protected]; www.talent−plan.hu

Bősárkány településfejlesztési koncepció

Tervező:

Németh Gyula

....................................

TT1 08-0066

Társtervező:

Tóth Csaba

………………………

Tájépítész:

Pintér Gabriella

……………………………

TK-2 08-0373



3

Tartalomjegyzék MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ________________________________________________ 5 1.

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ_______________________________________ 5 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok ___________________________________________________________________ 5 1.2.

A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata _____________ 8

1.3. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – Bősárkány fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai __________________________________ 12 1.4.

A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata __________________ 12

1.4.1.

1.5.

A hatályban lévő településrendezési eszközök ______________________________________ 12

A település társadalma __________________________________________________ 13

1.5.1. Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség _______________________________________________________________ 13 1.5.2. Települési identitást erősítő tényezők _____________________________________________ 16

1.6.

A település humán infrastruktúrája________________________________________ 25

1.6.1.

Humán közszolgáltatások ______________________________________________________ 25

1.7.

A település gazdasága ___________________________________________________ 27

1.8.

Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere28

1.9.

A táji és természeti adottságok vizsgálata ___________________________________ 30

1.9.1. 1.9.2. 1.9.3. 1.9.4.

1.10.

Természeti adottságok_________________________________________________________ Tájhasználat, tájszerkezet ______________________________________________________ Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek __________________________________ Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése __________________________________

Zöldfelületi rendszer vizsgálata ___________________________________________ 41

1.10.1.

1.11.

43 44 44 45 46

Hálózatok és hálózati kapcsolatok _____________________________________________ Közösségi közlekedés_______________________________________________________ Kerékpáros és gyalogos közlekedés ____________________________________________ Parkolás _________________________________________________________________

52 53 53 53

Közművesítés __________________________________________________________ 53

1.13.1. 1.13.2. 1.13.3.

1.14.

Területfelhasználás vizsgálata ________________________________________________ A telekstruktúra vizsgálata ___________________________________________________ Épületállomány____________________________________________________________ Az építmények vizsgálata____________________________________________________ Az épített környezet értékei __________________________________________________

Közlekedés ____________________________________________________________ 52

1.12.1. 1.12.2. 1.12.3. 1.12.4.

1.13.

A települési zöldfelületi rendszer elemei ________________________________________ 41

Az épített környezet vizsgálata ____________________________________________ 43

1.11.1. 1.11.2. 1.11.3. 1.11.4. 1.11.5.

1.12.

30 30 39 41

Víziközművek ____________________________________________________________ 53 Energia __________________________________________________________________ 55 Elektronikus hírközlés ______________________________________________________ 55

Környezetvédelem (és településüzemeltetés) _________________________________ 55

1.14.1. 1.14.2.

talaj _____________________________________________________________________ 55 felszíni és a felszín alatti vizek ________________________________________________ 56


Bısárkány településfejlesztési koncepció 1.14.3. 1.14.4. 1.14.5.

4

levegőtisztaság és védelme___________________________________________________ 56 zaj- és rezgésterhelés _______________________________________________________ 56 hulladékkezelés ___________________________________________________________ 56

1.15. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) ____________________________________________________________________ 58 1.15.1.

1.16.

2.

vízrajzi veszélyeztetettség ___________________________________________________ 58

Éghajlat_______________________________________________________________ 58

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ ______________________________________ 58 SWOT – analízis ______________________________________________________________ 58

3.

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ____________________________________ 59 3.1.

A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis _________________________ 59

3.2.

Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ______________________________ 60

3.2.1. településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása _______________________________________________ 60

KONCEPCIÓ _____________________________________________________________ 63 4.

JÖVŐKÉP____________________________________________________________ 63 4.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan__________________________________________________________________ 63

5.

CÉLOK ______________________________________________________________ 63 5.1.

A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása____________________ 63

6.

KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ ___________ 64

7.

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE ____________ 75 7.1.

A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer______________ 75

7.2.

Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére _ 75



5

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1.

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

Magyarország északnyugati részén, Csornától északra 9, Mosonmagyaróvártól délre 28 km-re helyezkedik el; megközelíthető mindkét város felől a 86-os főútvonalon, vonattal a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon. Koordináta: é. sz. 47° 40 59.88, k. h. 17° 15 0.00

Bősárkány körjegyzőség székhelye. Területe 23, 34 km2. Szomszédos települések: északról Jánossomorja, keletről Rábcakapi és Cakóháza, délről Maglóca és Csorna, nyugatról pedig Acsalag. Bősárkány a Hanság déli peremén egy, a Rábától a Rábcáig húzódó dombvonulat legészakibb csücskén települt. Ez a dombvonulat, hasonlóan a többi dél-hansági lápszigethez, tulajdonképpen lösszel kevert futóhomokszerű iszaphalom. A Hanság vizei egykor körülölelték ezeket a dombokat. Évente kétszer, ősszel és tavasszal pedig a Hanság medencéjébe zúduló árvizek mosták, alakították a lápszigeteket, és persze fenyegették a lakosság megélhetési forrásait. Bősárkány határában is több ilyen lápsziget található. Ezek között egykor vagy az ingoványos mocsárvilág dús vegetációja virágzott, vagy - a magasabb területeken - dús füvű rétek, legelők terültek el, amelyeket csak áradások alkalmával öntött el az árvíz. Századunkra viszont már odáig jutottunk, hogy a Hanság lecsapolásával a Hanság menti falvak határa szinte teljes mértékben mezőgazdasági művelés alá került. Manapság Bősárkány



6

határában a régi vízjárta területeket is felszántják. Így már inkább a Hanság teljes eltűnése jelentett veszélyt környezetünkre, amíg létre nem hozták a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot. Az államalapítás korában a Hanság medencéje a nyugati gyepűrendszer szerves része lehetett. Ebbe Bősárkány területe is beletartozhatott, hiszen a Hanság itt annyira összeszűkült, hogy a mai Jánossomorja felé átjárót lehetett kiépíteni rajta. Ez persze hidakkal tagolt töltésút lehetett, amelyet ellenséges támadás esetén gyorsan szét is lehetett rombolni. Ezen átjáró meglétét a szomszédos (Kapi) Rábca-kapi neve is bizonyítja, amely gyepűkapura utal.

Szomszédos települések: Rábcakapi, Markotabödöge, Acsalag, Csorna, Jánossomorja, Maglóca. A település a szomszédos településekhez erdő, mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási területekkel csatlakozik. A település két város, egy kisebb; Jánossomorja és egy nagyobb; Csorna között fekszik, ugyanakkor e városok központjai viszonylag távol helyezkednek el Bősárkány belterületétől. Többek között ezért is lehet Bősárkány a mikrotérség (Tóköz) központja, mivel a környező településektől is távol esik az említett két város, ill. Bősárkánynak jóval nagyobb a lakossága, így nagyobb súllyal bír, mint a Tóköz többi, 10 települése. Az iskola miatt is központi szerepet tölt be; a környező településekről ide járnak be a gyerekek, mert csak Bősárkányban van alsó és felső tagozat. A település ugyanakkor nagymértékben függ Csornától, mivel csak ott vannak középiskolák, nagyobb bevásárlóhelyek, kórház. Többen Jánossomorjára járnak dolgozni, a munkahelyekhez való eljutást az ottani cégek különjáratai biztosítják. Bősárkány nem tagja a győri agglomerációnak, de Győrbe is járnak iskolába, dolgozni.



7

A fenti ábrán Győr-Moson-Sopron megye járásai láthatók 2013-tól, Bősárkány a megyében középen helyet foglaló csornai járáshoz tartozik, a járást 33942 fő lakja, ezzel a 7 járásból a 4. legnépesebb. Az önkormányzat társulási megállapodásai: Körjegyzőségi társulás: Bősárkány-Maglóca-Tárnokréti Önkormányzatok részvételével Óvodai társulás: Bősárkány-Tárnokréti-Rábcakapi-Cakóháza Önkormányzatok részvételével Általános iskolai társulás: Bősárkány-Tárnokréti-Rábcakapi-Cakóháza és Acsalag Önkormányzatok részvételével Védőnői társulás: Bősárkány, Maglóca, Barbacs, Acsalag, Csorna-Földsziget Önkormányzatok között Szociális gondozási: Bősárkány-Maglóca Önkormányzatok között Házi orvosi ügyeleti társulás: Bősárkány, Csorna és a csornai járás településeinek önkormányzatai között Tóközi Térségfejlesztési társulás: Bősárkány-Acsalag-Barbacs-Rábcakapi-TárnokrétiCakóháza-Markotabödöge-Bezi-Győrsövényház-Fehértó Önkormányzatok

A Tóköz mikrotérség települései Kistérségi Társulás: Többcélú Kistérségi Társulás Csorna Gyermekjóléti Társulás: Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás Kóny Bősárkánynak két testvértelepülése is van, a németországi Knittelsheim ill. a romániai Tusnád, ahova már kirándulásokat is szerveztek.



1.2. A területfejlesztési összefüggések vizsgálata

8

dokumentumokkal

való

Országos településfejlesztési koncepció Győr és Mosonmagyaróvár Budapesttől számított 120-180 km-es külső nagyvárosi gyűrű északnyugati pólusa. Bősárkány a Komáromot és Szlovákia egy részét is magába foglaló agglomerálódó térségbe tartozik. Ez azt jelentheti, hogy a jelenlegi agglomeráció az infrastrukturális fejlesztések következtében kibővülhet; például Bősárkány esetében ha Győr és Mosonmagyaróvár irányába megépül a gyorsforgalmi útkapcsolat, akkor a település „időben közelebb” kerül a nagyvárosokhoz. Ez számos előnyt hordozhat magával; például megnőhet a lakhatási kedv és a turizmus is fellendülhet, ugyanakkor cégek számára is vonzó lehet telephelyválasztás szempontjából, mert a leendő M86-os gyorsforgalmi út nem csak országosan, hanem európai szinten is fontos észak-déli közlekedési folyosó. Bősárkányhoz közel fekszik Ausztria és Szlovákia, emiatt határon átnyúló fejlesztések, kapcsolatok is szóba jöhetnek.


Bısárkány településfejlesztési koncepció Győr-Moson-Sopron Megye Településfejlesztési Koncepciója

Bősárkány a 2. számú, Pozsony-Mosonmagyaróvár-Csorna-Szombathely – Zágráb/Ljubjana európai fejlődési tengelyen fekszik.

A fenti ábrán a megye öt meghatározó városának vonzáskörzetét láthatjuk. Bősárkány a győri, a mosonmagyaróvári és a csornai vonzáskörzet metszéspontjában található.


9


10

Közúti közlekedés Nyugat-Dunántúl másik két megyéje felé (Vas, Zala) alacsony szintű, elégtelen kiépítettségű a közlekedési kapcsolat. Hiányzik a (megyénkben többágú) markáns, észak-déli irányú közlekedésifolyosó: nevezetesen az M9 és M86 gyorsforgalmi utak és egy minőségi vasútvonal, mely mind a régió belső kohéziója tekintetében, mind pedig az adriai relációban kiemelt jelentőségű. Mindez a Centrope régió szempontjából is jelentős lenne, mivel a Sopron térségéből kiinduló M9 és a Mosonmagyaróvárról induló M86 biztosíthatná Győr-Moson-Sopron megye északdéli kapcsolatát Béccsel, illetve Szlovákiával és Csehországgal. Ugyanakkor az M15 - M86 - M9 gyorsforgalmi útvonal-együttes része a TEN-T hálózatba tartozó közép-európai közlekedési folyosónak (CETC-ROUTE65), mely Svédországtól Horvátországig biztosítja az észak déli nemzetközi kereskedelmi kapcsolatot. Nagyon fontos lenne a kelet-nyugati M85-ös autópálya mielőbbi megvalósítása, mely Győr– Csorna–Kapuvár–Sopron térsége irányába biztosítana összeköttetést. Vasúti közlekedés A GYSEV Zrt. 2011-ben újabb 214 km vasúti pályaszakasz üzemeltetésére kapott megbízást a magyar államtól. A vonalak közül a Rajka- Hegyeshalom-Csorna-Répcelak-Porpác vasútvonal kétharmad része található a megyében. A GYSEV számára azonban kiemelten fontos ennek a szakasznak a felújítása, mely egyben a Svédországban kezdődő és Horvátországig tartó észak-déli közép-európai közlekedési folyosó (CETC-ROUTE65) jelentős szakasza hazánkban. A Porpác-Csorna-Mosonszolnok 87 km, valamint a Szombathely-Zalaszentiván 50 km hosszú szakaszának rehabilitációját 2012. július 13-án jelentette be a GYSEV. A felújítás során 2015-ig mindkét szakaszt villamosítják, átalakítják a villamosításhoz szükséges biztosítóberendezéseket és megerősítik a vasúti pálya felépítményét is. A Győr-Sopron szakasz elérte forgalmi kapacitásának a határát, melyen hosszá távon csak a kétvágányúsítás segíthet. A GYSEV már elkezdte ennek a projektnek az előkészítését, és várhatóan 2018-ig be is fejezi a megvalósítását. A felújítás célja egy kétvágányú, villamosított, 160 km/h sebességű pálya létrehozása. A pályakorszerűsítés során olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, melyek lehetővé teszik nagy sebességű euro city vonatok közlekedését is. Az európai vasúti hálózat fejlesztése és térségünk logisztikai szerepkörének bővítése céljából indokolt a déli irányú vasúti összeköttetést szintén két sínpárra bővíteni. Ezzel egy fontos vasúti folyosó létesülhet Nyugat- és Észak-Európa, Bécs irányából térségünkön keresztül az Adriai-tenger felé. A megye közösségi közlekedésében továbbra sem jött létre közlekedési szövetség, mely a megye centrope régión belüli tagságában komoly hátrányt jelenthet a jövőben. A GYSEV Zrt. ugyanis, köszönhetően a határon átnyúló érdekeltségének 1994 óta tagja a Kelet Régió Közlekedési Szövetségnek (VOR), és kiszolgálja a burgenlandi lakosok ingázó forgalmát. Az ebből adódó előnyöket pedig egyedül az ott élők élvezhetik. A GYSEV ezért aktív kezdeményezője egy Nyugat-magyarországi Regionális (Nyugat-Pannon) Közlekedési Szövetség létrehozásának.



11

A fenti ábrán a települések népességszám 2001-2011 közötti változása látható. A megye valamennyi kistérségében negatív a természetes szaporodás. Alapvetően három csoport különböztethető meg: 1. Azon települések, amelyeknél olyan mértékű a bevándorlási pozitívum, hogy növekszik a népesség: Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár város környékében találhatók. 2. Tét és Pannonhalma térségének települései esetében nem éri el a bevándorlási nyereség a természetes fogyást, ezért csökken a népesség. 3. A legrosszabb helyzetben a Rábaköz térségének települési vannak, ahol a természetes fogyás vándorlási veszteséggel párosul. Hasonló folyamatok figyelhetők meg a Répce-mente, a Tóköz és a dél-keleti megyehatárnál található településeken. Bősárkány sajnos a 3. csoportba tartozik (világoskék -10% - -4%).

A megye természeti, épített környezeti és kulturális öröksége A természeti örökség védelmét két-két nemzeti park és natúrpark teljesíti a megyében: Fertő– Hanság Nemzeti Park; Balaton-felvidéki Nemzeti Park (fenyőfői ősfenyves); Sopronihegység Natúrpark és Pannontáj-Sokoró Natúrpark. A természeti turizmus kiemelkedő helyszínei: Szigetköz, Lővérek, Fertőrákosi kőfejtő, Rába és Mosoni-Duna (vízitúra útvonal), Magas-Bakony és Sokorói-dombság, Rábaköz és Tóköz (kisforgalmú útjai a kerékpárosokat, csendes falvai a nyugalmat kedvelő turistákat várják), termál- és gyógyfürdők (Balf, Győr, Mosonmagyaróvár, Lipót, Hegykő). Jövőkép A megye belső tereinek, a vidéki térségeknek a teljesebb integrálása a 2030-ig tartó időszak meghatározó feladata. A Rábaköz, a Répce mente, a Tóköz, a Sokoró-alja, a Bakony-alja térsége értékes természeti és környezeti, de egyben mezőgazdasági kultúrával is rendelkezik, amelyeknek hasznosítása, s egyben megújítása a megyei fejlesztéspolitika kiemelt célkitűzése. A kisvárosok határozottabb funkcióalakítása, azok gazdasági bázisainak megerősítése, a vidékükkel való jobb kapcsolatok sokoldalúbb megteremtése, a helyi termelési bázisok támogatása, azok korszerűsítése, a meglévő értékek megóvása és azok fokozott bekapcsolása T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


12

az országos és országhatáron túli hálózatokba, segítheti a megye vidéki térségeinek felzárkózását.

1.3. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – Bősárkány fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Bősárkány szomszédos települései: Jánossomorja, Rábcakapi, Markotabödöge, Maglóca, Csorna, Acsalag Mindegyik település külterülettel kapcsolódik Bősárkányhoz, a települések belterületeinek esetleges összenövésétől nem kell tartani. Jánossomorja Hanságliget városrészében található egy állattartó telep, melynek védőtávolsága átnyúlik Bősárkányra, ugyanakkor a telepnek a távolság miatt a település belterületére nincs számottevő hatása.

1.4. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.4.1.

A hatályban lévő településrendezési eszközök

Bősárkány első rendezési terve az 1990-es évek elején készített Általános Rendezési Terven alapult. 2000-ben új településfejlesztési koncepció készült, amelyre alapozva megtörtént a rendezési terv felülvizsgálata. 2007-ben hagyták jóvá a rendezési terv módosítását, amelynek során kialakult a Szávíz 2 terület, illetve bővült a gazdasági terület. 2009-ben újabb módosítást hagyott jóvá a Képviselő-testület. A 2001-es évek előtt a lakóterületek kialakítása kapcsán kisebb módosításokra is sor került. A településszerkezeti terv ezekből kiindulva, a megváltozott gazdasági feltételek és eszközrendszer figyelembevételével végezte el a korábbi ÖRT felülvizsgálatát. A tervezés során „Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Stratégiája V. kötet, Koncepció 1996. május”, illetve „Magyarország nyugati határmenti régiójának komplex területfejlesztési koncepciója 1998. november” vizsgálatait, javaslatait figyelembe vettük. A 2001-es településszerkezeti terv első fázisaként 15 éves időtávra szóló településfejlesztési koncepció kidolgozására került sor, a koncepciót az önkormányzat 1999. december 17-én kelt 1-752-3/1999 sz. határozatában, észrevételekkel elfogadta. 2001-ben a terv elkészítésének aktualitását több szempont együttesen alkotta: a. törvényi kötelezettség a terv meghatározott idő távlaton belüli megvalósítására b. „Mélyvölgy” területrész lakóterületi bővítés sport-szabadidő célú különleges területként, valamint üdülőterületként való szabályozása c. „Pusztakertek” területrész lakóterületi bővítés szükségessége (jelen munkarész esetében –tekintettel arra, hogy a területet az érvényben lévő ÖRT is lakóterületbe sorolta- a szabályozási terv készítése és jóváhagyása felgyorsítva különvált, így lehetőség nyílt a területen jelentkező lakótelek igények rugalmasabb kielégítésére) d. A meglévő iskola és környékének „településközponti vegyes terület”-be történő átminősítése



13

Az akkor érvényben lévő ÖRT elhatározásaitól az igények részben eltértnek, vagy azt módosították, részletes szabályozási tervek csak a Településszerkezeti terv, (előzetesen az azt megalapozó településfejlesztési koncepció) elkészítésével párhuzamosan történhettek. Akkor az önkormányzattal közösen, számos előzetes egyeztetés eredményének összegzését követően olyan jövőkép felvázolását tűztük ki célul, amely a település szerves fejlődését kívánja biztosítani a következő másfél évtizedben. A településszerkezeti terv fő feladata az, hogy a megfelelő jogi-, területi-, szabályozási feltételeket biztosítsa a tervezett fejlődés számára. A koncepció megküldésre került valamennyi –az eljárásba kötelezően bevonandóállamigazgatási szerv részére (I. egyeztetési kör 2000. február 3.). Az eljárásban továbbiakban is részt venni kívánó szervezetek nyilatkoztak a további részvételi szándékról, illetve a koncepció alapján számos előzetes szakvélemény keletkezett, amely a tervek további feldolgozását segítette. A terv készítése során lakossági fórum megtartására 1999. december 17-én került sor, majd tervtanács elé a munkaközi tervek 2000. március 22. kerültek, amely a terveket továbbdolgozásra alkalmasnak találta. A tervtanács észrevételeinek mérlegelése és önkormányzati újraegyeztetéseit követően történt a tervek további feldolgozása. A tervek véleményezési eljárására 2000. október-november hónapban került sor. Az érdekeltek szakvéleményeit a továbbtervezés során figyelembe vettük, eltérő vélemény tisztázására szolgáló egyeztetésre 2000. december 6-án került sor. Végül a terveket a 43/2001. (III.26.) Kt. sz. határozattal és a 3/2001. (III.29.) Kt. rendelettel a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről a Képviselő-testület jóváhagyta.

1.5.

A település társadalma

1.5.1. Demográfia, népesség, képzettség, foglalkoztatottság, életminőség

nemzetiségi jövedelmi

összetétel, viszonyok,

Népesség összetétele, alakulása A település demográfiailag kedvezőtlen helyzetű. A népességszám folyamatosan csökken. A halálozás nagyobb mértékű a születésnél, például 2009-ben háromszor annyian haltak meg, mint születtek, ezek az adatok elöregedő társadalomra utalnak.

népességszám születés halálozás lakásszám

2003 2201 20 29 765

2004 2202 15 18 767

2005 2169 14 26 770

2006 2163 22 27 771

2007 2164 17 25 775

2008 2140 14 28 776

2009 2121 9 27 784

2010 2119 14 25 785

2011 2097 22 33 790


2012 2095 n.a. n.a. 791


14

Népsűrűség Az 598,8 km2-t kitevő Csorna kistérség 34 településének összlakossága meghaladja a harmincezer főt (36.276 fő), átlagos népsűrűsége pedig 60,58 fő/km2. Bősárkány nagyközség népsűrűsége 1534 fő/km2 . A kistérség lakosainak száma kismértékű csökkenést mutat 2000 és 2002 viszonylatában. 2000-ben 36501 fő, 2001-ben 36422 fő, 2002-ben pedig 36276 fő állandó lakosa volt a kistérségnek. Bősárkány település belterületi népsűrűsége 2007-ben 1534 fő/km2. Népsűrűségi mutató alapján a kistérség négyzetkilométerre jutó lakottsága majdnem fele az országos és megyei átlagnak. Országosan 109,5 fő/km2, Győr-Moson-Sopron megyében 102 fő/km2, a csornai térségben 60,58 fő/km2 a lakosok száma. Mindez jól mutatja a térség rurális, aprófalvas jellegét. A kistérség településeinek átlagos lakos száma 1066 fő, mely azonban nagymértékű szóródást mutat. A lakosság 30 %-a (10.838 fő) él a kistérség székhelyén, Csornán. Bősárkány lakosainak száma kismértékű csökkenést mutat 2005 és 2007 viszonylatában. 2004-ben 2202 fő, 2005-ben 2169, 2006-ban pedig 2163 fő állandó lakosa volt a településnek. Az adatokból világosan kiolvasható a település népességének- több okra is visszavezethetőcsökkenő tendenciája. A településcsoportra az utóbbi évtizedekben jelentős népességmozgási tendencia volt jellemző. A kezdeti növekedést az ötvenes évek elejéig stagnálás, majd népességcsökkenés követte- ez a tendencia a régió településeinek egészére ma is jellemző. A térség természetes szaporodási mutatója negatív. A 90-es években Bősárkány település népessége növekedett, majd a természetes szaporodás természetes fogyásba csapott át, ily módon az utóbbi évtizedben település és a környező községek népességszáma is csökkenő tendenciát mutat.

Korösszetétel Bősárkány településen az idős korúak (60 és felett) száma 2002-ben 481 fő, a megyében 198 fő, országosan pedig 204 fő. Az időskorúak otthonaiban gondozottak száma 1000 lakosra 3,9 fő. Ez a szám Győr-Moson-Sopron megyében 3,8 fő, az országban 4,1 fő. A kistérségben T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


15

1000 lakosra 90 általános iskolai tanuló jutott, amely szám alig tér el a megyei 87, illetve az országos 91-től. A táblázat adataiból kiderül, hogy Bősárkány településen a 0-5 éves korosztály, illetve a 80 év felettiek száma a legkevesebb.

Vallási, nemzetiségi hovatartozás A kérdőíves megkérdezésünk szerint a település 92 %-ban római katolikus 4 % evangélikus felekezeti hovatartozás szempontjából. Foglalkoztatottság A lakosság 48 %-a aktív dolgozó. Nagy részük Győrben és a csornai, jánossomorjai ipari üzemekben dolgozik Sokan vállalkoznak, illetve a mezőgazdaságban szövetkezeti tagként, kistermelőként dolgoznak. A Nyugat-dunántúli régióban az utóbbi évek negatív folyamatai ellenére is jóval kedvezőbb a foglalkoztatási helyzet, mint az ország legtöbb régiójában, csak Budapesten jobb még a helyzet valamivel. A foglalkoztatottak száma a 90-es évek közepétől folyamatosan csökken, bár a csökkenés mértéke elenyésző, másfél százalékos, az akkori 431 ezer főről 2000-re, 427 ezerre, 2004-re pedig 424,6 ezer főre apadt. Jóval nagyobb ugyanakkor az aktív munkaerő számának csökkenése, amely elérte a 3,5%-ot. A munkanélküliek száma ezzel szemben egészen 2002-ig dinamikusan csökkent. T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


16

A Tóközi településcsoport népességének egy része- településenként változó aránybanhelyben, vagy a szomszédos településeken dolgozik. A helyi rossz munkavállalási lehetőségek miatt számottevő az ingázás. A térség foglalkoztatási szerkezetét vizsgálva látható, hogy mind a kistérségen belülre, mind annak határain kívülre jelentős az ingázás. Csorna mellett Szany is fogad ingázókat a környező településekről, ám jelentősebb a munkaerő áramlása a térségen kívüli nagyobb ipari körzetekbe. A kistérségtől délre Beled, Kapuvár, Pápa, északra Jánossomorja, keletre Győr, Enese, Pér fogadja a munkavállalókat. A nyugatabbra fekvő kistérségekkel szemben az Ausztriába irányuló ingázás itt már nem jelentős. Burgenlandban inkább csak mezőgazdasági (mindenekelőtt szőlészeti) szezonmunkák idején vállalnak munkát a kistérség polgárai. Mára Jánossomorja vált jelentős ingázási centrumná, hiszen csak a bősárkányi munkavállalók közel 60%-a jár el Jánossomorja üzemeibe dolgozni. Az ingázás mértéke jelentős- 50 % körüli, vagy azt meghaladó-, a helyi munkalehetőségektől jelentősen függ. A relatíve legelőnyösebb helyzetben Bősárkány van, amely viszonylag jó helyi munkalehetőségekkel bír. A munkanélküliek aránya az átlagnál alacsonyabb, mindössze 2,7% körüli, míg a képzettség magasabb. A fizikai és a szellemi foglalkozásúak esetében nagy különbség mutatkozik, amely elsősorban a kistérségben élők átlagnál magasabb képzettségi szintjének tudható be.

1.5.2.

Települési identitást erősítő tényezők

Történelmi áttekintés Bősárkány neve 1222-ben tűnik fel először írásban egy, a szomszédos Maglócát eladományozó oklevélben „villa Sarkan” alakban. Csak a XVIII. század elején jelent meg a Bő-, illetve Beő- előtag. A falu neve a „sárkány” köznévből keletkezett személynévből vagy földrajzi névből származhat. Az előbbi mellett az szól, hogy az országban több falu is viseli ezt a nevet. Az utóbbira a Pesty Frigyes által lejegyzett szájhagyomány alapján gondolhatunk: az ún. „Sárkány-dombon” megtelepedő halászok adták nevét. T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


17

A szegény halásznépesség földműveléssel nem is foglalkozhatott, ezért királyainak nem is tudták eladományozni Bősárkányt hosszú ideig. Első adományozására ugyanis csak I. Lajos által került sor, 1378-ban. Ő a somogyi karthauzi szerzeteseknek adta, de azok 1390-ben egyéb somogyi birtokra cserélték a távoli Sárkányt és más, Sopron megyei birtokaikat. Zsigmond király pedig azonnal a Kanizsay család tagjainak adományozta. A főúri családok egymás közti viszályaiból jobbágyfalvaik is kivették részüket. A bazini grófok és népeik 1460 körül Bősárkányban hatalmaskodtak. Mátyás halála után viszont a Kanizsai rokonság Bősárkányi és barbacsi jobbágyaik élén a kis premontrei birtokot, Maglócát égetik fel. A belső viszálykodások után megjelenik környékünkön is az új külső ellenség, a török. 1529ben a Bécs ellen vonuló török sereg feldúlja a Rábaköz falvait is. A Hanság menti falvak népe a mocsárvilág szigeteire menekülhetett előlük. 1535-ben az utolsó Kanizsayt, Orsolyát feleségül vette Nádasdy Tamás. Ezzel a hatalmas Kanizsay-birtokok - köztük Bősárkány is - a Nádasdyakra szálltak. A falu csak lassan tért magához a török pusztításból. Az 1584-es összeírás szerint csak 5 család élt a faluban. Elsősorban halászatból éltek, de már 8 hektár szántó is jutott nekik a gazdátlan telkek felosztásával. 1543-ban, majd 1594-ben, amikor a török elfoglalja Győrt, ismét felprédálja a Rábaközt. A pusztulást mutatja az, hogy 1597-ben Nádasdy kapuvári uralmának falvai közül csak kilenccel tudott úrbéri szerződést kötni. A többiben akkora volt a pusztítás - így Bősárkányban is -, hogy semmiféle úrbéri terhet nem tudtak teljesíteni. A lakosság sem növekedett, hiszen az 1608-as összeírás még mindig 5 családot regisztrált. Olyan tartós nyomorúság szakadt a vidékre, hogy uruk csak 1660 és 1680 között köthetett velük új szerződést. A reformáció Bősárkányt is elérte. A Nádasdy család ugyanis 1550 körül áttért a lutheránus vallásra jobbágyaival együtt. 1642-ben viszont Nádasdy Ferenc, apósa, Esterházy Miklós hatására rekatolizál és széles körű térítésbe kezd. A „cuius regio eius religio” elve alapján jobbágyainak is követniük kellett. Azt, hogy földesuruk az ország egyre hatalmasabb főura, a Bősárkányiak ki is használták a szomszéd falvakkal való viszálykodás során. 1645 körül Maglócáról átszöktetnek egy jobbágyot, földjeit pedig Bősárkányhoz csatolták. 1647-ben pedig a kapiakkal különböztek össze egy rét birtokjogán. Mindkét esetben a földterületek megszerzése volt a cél. Földesuruk pedig támogatta őket ebben. Ezek az események azt mutatják, hogy a falunak nagyobb termőterületekre lett volna már szüksége. Erőszakos földszerzésekről ezután már nem tudunk, így maradt a másik módszer: a mocsaras területekből nehéz munkával kellett új földdarabokat termővé tenni. Mindezek az események arra utalnak, hogy a falu népessége növekedésnek indult. Az 1660-as összeírás bizonyítja is ezt: már 19 családot jegyeztek fel, akik még mindig elsősorban halászattal foglalkoztak. 1671-ben Nádasdy Ferencet a Wesselényi-féle összeesküvésben való rész-vételért kivégezték, összes birtokát elkobozták. Így került Bősárkány 10 évre a kincstár kezelésébe. 1681-ben a császárhű Esterházy Pál nádor vásárolja meg többek között a kapuvári uradalmat, ezen belül Bősárkányt is.



18

A XVII. században a népesség már 202 fő, de templom még nincs a faluban, hanem a pap, aki Barbacsról jön, egy jobbágyházban mondja a misét. Bősárkány ugyanis ekkor még Barbacs filiája. A Rákóczi-szabadságharc során, 1704-ben ismét elpusztult a falu: a Rába-közben garázdálkodó labanc rácok felégetik más településekkel együtt. Ennek ellenére 1714-ben arról értesülünk, hogy újnak mondott iskola áll Bősárkányban, templom viszont még mindig nincs. 1733-ban aztán már áll egy kis vályogtemplom a földesúr és a hívek adományaiból. A lakosság tovább növekedett, de már gazdaságilag differenciálódott: 1728-ban az 55 családból már 34 zsellérsorban él. 50 év múlva még rosszabb lett az arány: 117 családból 89 zsellér. A XVIII. században már elkezdődött a hanyi láp-szigetek művelésbe vonása: irtásföldekkel igyekeztek a jobbágyok szántóikat növelni. Az úrbéri terheket az 1768-ban megkötött urbárium szabályozta. Eszerint az ajándékokat pénzzel váltják meg, a földbér és kilenced marad. A robotot a rábapordányi majorságban kell ledolgozniuk. Dézsmát fizetnek, irtásföldjeik után pedig irtáspénzt. Az irtáseredetű bérföldek területe a múlt század közepén már meghaladta az 1000 holdat. Így a folyamatosan gyarapodó lakosságnak, még a zselléreknek is jutott elegendő föld a minimális szükségleteik biztosítására. Újabb fordulópontot az 1848/49-es szabadságharc hozott Bősárkány életébe. A falu amellett, hogy 7 honvédet is adott a magyar seregbe, a bosszúálló osztrákok dühét is elszenvedte. A csornai csatából menekülő osztrákok itt vonultak keresztül az északabbra fekvő Szentpéterig. Előlük persze a lakosság ismét a Hany szigeteire menekült, de néhány, környéken bujkáló helybelit az ellenség elfogott és magával vitt. A Hanság-csatornán felüli táborhelyükön pedig minden kérdés és ítélet nélkül kivégeztek közülük hármat. A lakosság és a szabadcsapatok további ellenséges magatartásán feldühödött Schlick tábornok bosszúból felgyújtatta a falut. Ez a pusztítás ismét több évtizedre visszavetette a település fejlődését. Az irtás- és bérföldek helyzetét az 1857. évi birtokrendezési egyezség szabályozta. Az uraság az 1043 hold bérföldből 1005 holdat visszatartott magának, 38 holdat (telkenként 2 holdat) pedig átengedett volt jobbágyainak. A közös legelőből viszont 675 holdat kapott a falu. Ezt követően megindult a majorgazdálkodás Bősárkány határában is: létrejött a Csép-major és a Nyirkai-major. A századfordulón végre pozitív fordulat következett. A szegedi kiállításon járt Perepatits Ferenc kántortanító, és onnan tápéi szatyrokat hozott mintának a bősárkányi gyékényszövőknek. Sikerült is elterjesztenie az új formákat, és ezzel megújítania a Bősárkányi gyékényező háziipart. Ez a tevékenység már évszázadok óta kiegészítő tevékenysége volt több, Hanság menti falu lakóinak, de ez a megújulás Bősárkányt híressé tette. Az I.világháború frontjai 72 áldozatot követeltek Bősárkány fiai közül. Az 1919-es Tanácsköztársaság politikailag is megosztotta a falut. A zsellérek közül többen szimpatizáltak az új eszmékkel, saját felemelkedésüket remélve tőlük. A két világháborút, a gyarapodó lakosságot már nem tudta ellátni a falu határa. A szegény családok férfitagjai és a nélkülözhető nők messzi majorságba mentek minden nyáron és ősszel dolgozni. Otthon a gyékényes háziiparban már a 6-8 éves gyerekek részt tudtak venni. 1937-ben aztán megalakul a Háziipari Szövetkezet a falubeli értelmiségiek kezdeményezésére, hogy segítsék a szatyorkészítők termékeinek jobb áron való el-adását. T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


19

Addig ugyanis a falu zsidó kereskedői vásárolták fel azokat, de csak ún. „jancsibankóval” fizettek, amit a saját boltjukban vásároltattak le. A község 1940-ben éri el első lakosságcsúcsát: 2400 lélek lakik a faluban. Az egyházközség el is határozza a következő évben a templom bővítését, amelyhez még az egykori kegyúr, hg. Esterházy Pál is hozzájárult. Egy kereszthajót és új szentélyt építettek hozzá a régi barokk templomhoz. Az építkezéssel 1944-ben végeztek. Addigra már a dúló II. világháborúban Bősárkány lakosai közül is sokan vesztették életüket a keleti fronton, illetve hadifogolytáborokban. 1945. március 28-án bevonultak az első orosz egységek a faluba. Még ez évben megtörtént a földkiosztás, melynek során kb. 300 földigénylő közt 799 kat. holdat osztottak ki. 1950-ben már meg is alakítják 40-50 szegényparaszttal az első termelőszövetkezetet, de a létszám egyre fogyott, majd 1956-ban a forradalmi események hatására fel is oszlott. 1957-ben megpróbáltak újra létrehozni termelőszövetkezetet, de csak 10 fővel sikerült. A létszám csak lassan növekedett és 1959-re ért oda, hogy az egész falu a szövetkezetben gazdálkodott. Az 1960-as években fejlődésnek indult a falu. Külsőleg is megváltozik a képe. Új házak épülnek, a falu belterülete is tovább növekszik. Megszaporodik a továbbtanuló gyerekek száma, akik szakmát tanulva már nem a mezőgazdaságban akartak dolgozni, hanem bejártak a győri gyárakba a jobb kereset reményében. Sokan el is költöztek a városokba. Az 1970-es körzetesítési politika következtében a környező falvak központja lett közigazgatásilag is, így dinamikusabban fejlődött tovább. A termelőszövetkezeteket is Bősárkány központtal egyesítik „Hanságmenti MGTSZ” néven. A környező kisiskolákat is a Bősárkányi általános iskolába integrálják. 1971-ben a Háziipari Szövetkezeten belül létrehozzák a varrodát is, amely újabb munkahelyeket teremtett. A rendszerváltás után, 1990-ben megalakul az új önkormányzat. A nehéz helyzet ellenére eddig még sikerült jó gazdálkodással eredményesen működtetni az önkormányzatot. 1992-ben megszűnik a közös Tsz, és sokan kilépnek a helyiből is, hogy megpróbálják az önálló gazdálkodást e furcsa, sokszor igazságtalan kárpótlás során „visszaszerzett” földeken. A község címere Kék mezőben, Andráskereszt formában egymásra helyezett két természetes ábrázolású hal. Alul és felül egy-egy hatágú ezüst csillag. Jobbról és balról a halak mögött egy-egy gyékény természetes ábrája látható. Az ovális címerpajzsot arany színű barokk keret szegélyezi. A kék mező a falut egykor körülölelő, vízzel borított Hanságra utal, amely sajátos megélhetési forrásokat biztosított az elmúlt századokban is itt élt ember számára. Ezeket a címer többi eleme jelképezi: a halak és a gyékény. Bősárkánynak 1780-tól 1867-ig használatos régi pecsétjén a következő címer szerepelt: két stilizált hal Andráskereszt formában elhelyezve, alattuk és fölöttük egy-egy hatágú csillag. A címerpajzs felső részében B S monogram látható, amely Beő Sárkány elnevezés kezdőbetűit jelenti. Az új címer erre a régi pecsétcímerre alapul, tiszteletben tartva ezáltal a régi hagyományokat és elődeink akaratát. Így a történelmi folytonosságot is kifejezzük falunk múltja és jelene T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


20

között, mert rendkívül fontosnak érezzük a történelmi jelképekben rejlő összetartó erőt, történelmi tudatot. A címerben a két stilizált hal helyett a Hanság vizeire egykor jellemző egyik mocsári halfaj, a lápi póc szerepel természetes módon ábrázolva. A hanyi halak falunk lakóinak egykori legfontosabb megélhetési forrását, a halászatot jelképezik. A csillagok a címertanban gyakran előforduló címeralakok, amelyek mítikus hagyományokra mennek vissza. Községcímerünkben való szerepeltetésükkel a hagyományokon túl ki akarjuk fejezni az e tájon élő ember reményeit, hitét a jövőben. Hiszen a csillagokat az ember évezredek óta útmutatójának, vezérlő jelének tekintette; így volt ez az ősi magyar néphagyományban is. A gyékény ábrája címerünk új eleme, kifejezve a több évszázados gyékényező házi-ipart Bősárkányban. A címerben a gyékény, mint növény jelenik meg, lényegi vonásainak ábrázolásával és nem, mint a gyékényszövés learatott nyersanyaga. Tehát a buzogányos gyékény azt is hivatva van kifejezni, hogy így adta tovább e növény az életet a Hanság mocsárvilágában, ezáltal nyersanyagot biztosítva az itt élő emberek egyik megélhetési forrásához. Ezenfelül esztétikailag is indokoltabb e változat szerepeltetése. A címerpajzsot egy arany színű barokk keret fogja egységbe, amelyet utolsó főúri birtokosaink, az Esterházyak címeréből kölcsönöztünk. Zászló Fehér zászlólapon, a középtengelyen elhelyezett községi címer látható. A címer fölött gótizáló betűkkel BŐSÁRKÁNY felirat, alatta pedig az 1222-es évszám. A zászló középtengelyén hullámos világoskék sáv húzódik végig. A zászlólapot két oldalról piros-zöld farkasfogazás szegélyezi, a vége pedig nemzeti színű rojtozással, illetve sarkain egy-egy nemzeti színű bojttal díszített. A felvonható lobogó a keresztrúd alatt is rojtozott. A zászló jelképek leírása: A gótizáló felirat és az évszám falunk történelmére való utalás. Ugyanis Bősárkányt írásban először 1222-ben említették egy II. András által kiadott oklevélben. A halványkék hullámos vonal a falunk határát átszelő Rábca folyót jelképezi. A piros-zöld farkasfogakkal díszített fehér zászlólap pedig az 1848-49-es szabadságharc lobogóit felidézve Bősárkány szabadságharcos áldozatvállalására emlékeztet, melynek során a falu lakói tevékenyen kivették részüket az osztrák császári csapatok elleni küzdelemből, és ezért 5 helybeli az életével fizetett, a falut pedig felgyújtotta az ellenség.



21

Pecsét Bősárkány első fennmaradt pecsétlenyomata 1779-ből való. A kör alakú pecsétmező alsó részében pálmalevelek között jobbra vágtató bika látható, felette pedig húsvéti bárány zászlóval (Isten báránya). Tőle jobbra az M P monogram. Mérete: 18 mm átmérőjű. Az M P monogram és az, hogy egy évvel későbbről olyan pecsétábra maradt ránk, amely Bősárkány későbbi állandósult halas pecsétjét ábrázolja arra utal, hogy a bikásbárányos pecsét nem a községé volt, hanem egy korábbi bíróé. Ez aztán községi pecsét hiányában az elöljáróságra szállt valamilyen módon. Bizonyára évekig esetleg évtizedekig ezt használták, amíg 1780-ban újat nem készítettek. A hosszabb használatra utal az, hogy egy ügyirat záradékában olvasható egy szokásos formula: „helységünk szokott pöcséttyével” erősítik meg az írást. Tehát nem kölcsönvett vagy kéznél lévő magánpecsétről van ekkor már szó. 1780-ban Bősárkánynak új pecsétje jelenik meg az iratokon, amelyet fő motívumával, a halakkal, a 20. század elejéig használták. Ennek leírása a következő: a 19 mm átmérojű címerpajzs felirat nélküli. Középen András-kereszt formában egymásra fektetett két halat látunk. Alattuk és jobbról-balról egy-egy hatágú csillag, felettük B S monogram. A betűk jelentése Bő Sárkány rövidítése. A két hal az ősi halászatra utal, hiszen évszázadok óta ez volt a fő foglalkozása a falu lakóinak. A csillagoknak mindig valamilyen misztikus, reményt adó jelentést tulajdonít az ember, ezért volt kedvelt elem minden típusú címerben. A későbbiekben ezeknek az elemeknek az elrendezése, módosult, ahogy egy 1833-ból származó irat pecsétlenyomata bizonyítja: a halak fölé és alá kerül egy-egy hatágú csillag, a monogram pedig eltűnik, ahogy ezek a következő ábrán is látszanak.



22

Gyékényezés A hagyományok azok az alkalmak, visszatérő események, szokások, amelyek segítségével nemzedékről nemzedékre megőrizhetjük tudásunkat, tapasztalatainkat. A hagyományokba beleszületünk, szabályozzák életünket. Az elmúlt évtizedek nem kedveztek a néphagyomány ápolásának, továbbélésének. Ezt a nagyon régi és szép mesterséget, amely valamikor nagyon sok ember megélhetését jelentette, ma már nagyon kevesen ismerik, és művelik. A kosárfonás kezdetei tulajdonképpen a 17. századra nyúlnak vissza. Bősárkány szegény község volt, határának nagy részét víz borította. Olcsó volt a munkaerő, a község lakosságának jó része uradalmi birtokon dolgozott, ahol a kenyérrevalót is alig kereste meg. Bősárkányt azonban körülvette a süppedős, vizenyős talaj, a nádas, a gyékényes és a rét, így arra kényszerítette az itt letelepült embereket, hogy azzal foglalkozzanak, amihez könnyen hozzáférnek. A Hany nem csak a halaknak és a vízimadaraknak adott otthont, hanem bőven termelte a különféle vízinövényeket is. Ezek egyike volt a gyékény. Mivel ebből a növényből rengeteg termett errefelé, így lett a gyékényfonás a bősárkányi népek kenyere. A háziipar keletkezéséről pontos adatok nem állnak a rendelkezésünkre, de a tény, hogy az 1800-as évek elején már készítettek szatyrokat. A háziipar tehát több száz éves múltra tekint vissza, és nem idegenektől tanulták, hanem a földrajzi adottságok termelték ki. A község életében döntő fordulatot jelentett a szegedi árvíz után az ott megrendezett országos kiállítás. Ennek megtekintésére érkezett Szegedre a község iskolamestere, akinek megtetszett a Tápén készült gyékényáru. Arra gondolt, hogy Bősárkányban is van megfelelő nyersanyag, ezért néhány terméket magával hozott a településre. Itt az iskola nagyobb diákjait jutalom ellenében szatyrok készítésére ösztönözte. A kísérlet sikerrel járt. A fonást hatodikos diákok tanulták meg először. Kezdetben 162 fiú és lány sajátította el a tanfolyamon a kosárkészítést. Később, mint a futótűz terjedt el a tevékenység. Mivel a falu lakói elképzelhetetlen szegénységben éltek, minden alkalmat megragadtak kilátástalan helyzetük javítására. Minden házban fontak a faluban. A bősárkányiaknak tetszett az ipar, jó kereseti lehetőséget láttak benne. Ugyan a kenyéradó gabonát elvitte az árvíz, de a Hanság vizenyős helyein ringott önmagát kínálva a sok gyékény és nád. A learatott nádat fűtésre és háztető készítésére használták, a gyékényből, pedig padló- vagy falvédőt, bútorcsomagolót, kosarakat készítettek. 1896-ban a Millenneumi Országos Kiállításon elnyerték az első helyezést kosaraikkal. Az elkészített termékek értékesítéséről azonban mindenkinek magának kellett gondoskodnia. Gyalogszerrel vagy kerékpárral -már akinek volt- házaltak a férfiak, nem ritkán 150-200 km-t megtéve a család megélhetéséért. Az első világháború idején fellendült a szatyorkészítés. Lisztért, lekvárért, borért cseréltek kosarat. A pénznek nem volt értéke. Az 1930-as években annyira leszorították a termelési értéket (egy kosár ára negyven fillér volt), hogy csak egy kis papírdarabot adtak a boltban a termékért cserébe, amit a falu „Jancsi-bankónak” nevezett. A Jancsi-bankót a boltban vásárolhatták le a „készítők”. Természetesen ezek a cédulák 10 %-kal kevesebbet értek, mint amekkora érték szerepelt rajtuk, hiszen a boltos is levette róla a maga hasznát.



23

Tóth Pál néhány társával 1932-ben azon kísérletezett, hogy valamiképpen megszervezze a háziipari szövetkezetet, ugyanis ez az értékesítési forma küzdelmes és nehézségekkel teli volt. 1937-ben a községi tanító, a jegyző, a patikus és még néhányan összedugták a fejüket, hogy mit kellene tenni. Valakinek az az ötlete támadt, hogy csikókat kellene venni. Az állatokra még valahogyan összeadták volna a pénzt, de ezeknek a jószágoknak élelemre is szüksége van. Legelője pedig csak az uradalomnak volt. Deputációt küldtek tehát az Esterházyuradalomba. A kastélyból Pestre irányították őket, ahol nagy huzavona után előkerült a főherceg saját kezű írása, melyben megtiltotta a 200 hold legelő használatát. Mindezek következtében újra tanácskozásba kezdek a bősárkányiak. Elhatározták, hogy háziipari szövetkezetet alapítanak, melynek legfontosabb funkciója a kosarak, szatyrok értékesítése lesz. Nagy nehézségek árán 1937. május 2-án 48 taggal megalakult a szövetkezet. Tájékozódtak, hogy milyen piacra tudnák vinni az árut. „Egyik nap táviratot kaptak, hogy menjenek a budapesti Gellért Szállóba. Itt találkoztak egy német kereskedővel. Nemzetközi jelekkel megértették egymást. Megkapták a 30.000-t. Nagy volt itthon az öröm, mindjárt felemelték a szatyrok árát 40 fillérről 80 fillérre.” A szövetkezeti tagok létszáma szervezés nélkül is nőtt. A működés olyan sikeres volt, hogy székházat már 1940-ben telekkönyvezték Háziipari és Mezőgazdasági Szövetkezet néven. Az eredményes működés lehetővé tette, hogy több mezőgazdasági kisgépet vásároljanak abból a célból, hogy a tagok munkáját ezzel is segíteni tudják. Nem álltak meg azonban a háziipari szövetkezetnél, hitelszövetkezetet nyitottak. Mindezzel a törpegazdákat kívánták segíteni. Közbeszólt azonban a háború. A II. Világháború alatt is működött a szövetkezet, azonban nem volt hosszú életű, mert 1949-ben beolvasztották a földműves szövetkezetbe. 1951-ben ismét önállóvá váltak. Nyolcvan taggal indultak, ám három hónap alatt majdnem kétszázra nőtt a taglétszám. Lényegében ettől az időponttól kezdődik a bősárkányi szatyrok, kosarak diadalútja. A szövetkezet a háború után is folytatta működését, és NSZK, francia, holland, svájci, görög, kanadai rendelésre is dolgoztak, de üzleti kapcsolatban álltak Olaszországgal, Angliával és az USA-val is. Tovább nőtt a taglétszám. 1953-ban az intézmény már 350 taggal rendelkezett. A bősárkányi Háziipari Termelőszövetkezet 1963-ig négy ízben nyerte el a „kiváló szövetkezet” címet. Az értékesítés ellenben egyre nehezebb lett. A kínai termékek alacsony ára miatt kiszorultak a Bősárkányi szatyrok a nyugati piacról. Nem kellett a „pakkos kosár”, ezért különféle típusú gyékénytáskák kerültek bemintázásra. Ezek nevei: Csilla, Erzsike, Sanyi, Vödör, stb. Minderre azért volt szükség, mert gondoskodni kellett modernebb vonalú, szebb formájú készítményekről. A község ipari szövetkezete munkát adott, ipari, műszaki kultúrát teremtett, és nem utolsó sorban nemzeti értéket gyarapított. A szövetkezet az 1975-80 közötti tervidőszakban kis híján 300 millió forint értékű terméket állított elő. Jó üzlet volt tehát a lényegében népi hagyományokra, hazai alapanyagra épülő háziipari tevékenység.



24

1980-ban a csornai és a bősárkányi háziipari szövetkezet Kisalföldi Háziipari Szövetkezet néven egyesült. 1982-től csökkent a termelés. Nem lehetett értékesíteni a szatyrokat és korábban nagyon kelendő „székülőlap” rendelés mennyisége is jelentősen csökkent. Az 1990-es évektől a szatyortermelés teljesen megszűnt, csak minimális mennyiségű széket és szék-ülőlapot rendeltek. Napjainkban azonban szinte teljesen megszűnt a gyékényáru ilyen formájú értékesítése. Alapítványok: „Bősárkány Nagyközség Iskolájáért” Közalapítvány Kitűzött feladatok: A bősárkányi Eötvös József Önkormányzati Általános Iskola felszereltségének esztétikus küllemének javítása, színvonalas iskolai programok szervezésének anyagi támogatása, az iskola által a község lakossága javára végzett kulturális tevékenységek segítése. A község kulturális, népművészeti hagyományainak, múltjának iskola általi feltárásának, ápolásának, publikálásának támogatása. Az iskola azon tehetséges tanulóinak anyagi támogatása, akik kiemelkedő tanulmányi munkájukkal és példamutató magatartásukal az iskola és a község, a körzet községeinek hírnevét öregbítik. „Székelyné Bencsik Rozália Kulturális Alapítvány” Kitűzött feladat: A község kulturális tevékenységének támogatása Civil szervezet: Bősárkányi Önkéntes Tűzoltó Egyesület Helyi tűzvédelmi feladatok Sportegyesületek: Bősárkányi Postagalamb Baráti Kör A Baráti Kör célja, hogy tagjainak ilyen irányú sport- és szabadidő eltöltési igényét kielégítse, tagjainak ilyen célú rendezvényeit szervezze, verseny - és sportreptetések szervezése. Rábca Önkormányzati Horgász Egyesület Sporttevékenység Községi Sportegyesület Bősárkány A területén élő lakosság testedzési, sportolási igényeinek kielégítése. Versenysport feltételeinek megteremtése, szervezése, irányítása. Szabadidősport, tömegsport szervezése. Az egyesület cél szerinti tevékenységeit tagjain kívül az illetékességén élő egész lakosság számára biztosítja. A Bősárkányi Községi Sportegyesület 1928-ban alakult, jelenleg egy labdarúgó, egy kézilabda és egy tekeszakosztállyal rendelkezik, így változatos sportolási lehetőséget biztosít a helyi fiatalok számára. Labdarúgócsapatuk a megyei II. osztály mosonmagyaróvári csoportjában szerepel, ahol felnőtt- és tartalékcsapatuk is rendre a mezőny első felében végez. A 2012/2013-as szezontól serdülőcsapatot is szeretnének indítani, ezzel is egy újabb lépcsőfokot építve az utánpótlásfejlesztés felé.



25

Jelenleg mintegy negyvenen futballoznak náluk, a következő szezontól ez a szám a serdülőcsapatnak köszönhetően hatvan fölé emelkedhet. Az egyesület egy 108x75m-es füves pályával, a játéktértől korláttal elválasztott, ülőhelyek nélküli nézőtérrel, valamint egy 24 m2es hazai, egy 16 m2-es vendég- és egy 6 m2-es játékvezetői öltözővel rendelkezik. Bősárkányi Gyermekekért Sportegyesület Az egyesület célja a rendszeres sportolás, versenyzés, testnevelés, testedzés, sportkultúra közvetítése. Az egyesület célja, hogy Bősárkány község lakosságának sportolás iránti igényét felkeltse, az egyesület tagjainak nevelése, továbbá társadalmi öntevékenység és a közösségi élet kibontakozásának biztosítása, a sportos életmódra nevelés. Az egyesület célja ezen kívül a karate, mint önvédelmi sportág és más harcművészeti stílusok megismertetése, önfegyelem és csapatszellem kialakításának biztosítása.

1.6. 1.6.1.

A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások

A településen bölcsőde nem működik, de már elkészültek a leendő családi napközi tervei, amely sokat segít ennek a hiánynak a pótlásában. Óvoda: Bősárkányban jelenleg 4 csoportos óvoda működik, 11 fő dolgozóval és 83 fő óvodással. A csoporttermek barátságosak és a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő bútorzattal és játékokkal várják a gyermekeket. Az óvodához jól felszerelt ápolt udvar tartozik, korszerű mászókákkal, csúszdákkal. Saját konyhával is rendelkezik.

Iskola:

Az oktatásról a 18. századtól vannak információk a községben. A közoktatás még ebben a korban is természetesen az egyházak kezében volt. Ebből következően a falusi iskola igazgatása is a község szellemi-lelki vezetőjének, a plébánosnak a kezében összpontosult. Az egyházi fennhatóság meghatározta az oktatott tananyagot is: fő tantárgy a hittan volt. Képzett tanítók hiánya miatt sokszor írni, olvasni tudó vándorlegényeket fogadtak fel. Az 1714-es jegyzőkönyv tanúsága szerint Bősárkányban a tanítók oktatták az iskoláskorú gyermekeket. Ugyan ebben a forrásban újnak nevezik az iskola épületét. E kor iskolamesterei egyúttal kántorok, sőt igen gyakran jegyzők is egy személyben. A jegyzői állás azonban megnehezítette, sőt sokszor lehetetlenné is tette az eredményes tanítást. Az iskolaépületek általában nádfedeles tömésházak voltak, mint a többi jobbágyház. Egy tanterem, valamint a tanító helyiségei, egy szoba, egy konyha, egy kamra alkotta az iskola épületét. Gazdasági épületek már csak a módosabb falvakban épültek a tanítólakáshoz. A jelenlegi iskola épülete 1894-ben épült, de azóta több átalakításon is átesett. T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


26

Ezek közül is a legjelentősebb az 1990-ben átadott új épületszárny, mely a bővítés után alkalmas lett a megnövekedett diákszám befogadására. Az iskola 21 tanteremmel rendelkezik, amelyekben a szaktantárgyak (kémia, fizika, biológia, ének-zene, testnevelés, stb.) oktatásához szükséges speciális tanszerekkel felszerelt tantermek is megtalálhatók. Ezen túl helyet kapott még az iskola épületén belül a 3600 darabos kötettel rendelkező iskolai könyvtár, és egy étkező is.

Az iskola mind a 8 évfolyamon párhuzamos osztályokkal működik. Jelenleg 197 tanulójuk van, és a nevelőtestület létszáma: 22 fő (16 nő és 6 férfi). A szakos ellátottságot több módon igyekszenek biztosítani: újabb szak megszerzésével, szakos óraadó tanárok alkalmazásával. Ügyviteli-technikai dolgozók létszáma: 4 nő (1 iskolatitkár, 3 takarító), de a karbantartási munkák elvégzésére alkalmanként igénybe veszik egy nyugdíjas szakember munkáját is. Az intézmény körzeti feladatokat is ellát. A környező 6 faluból is ide járnak iskolába busszal a gyermekek, mivel az iskola a környék egyetlen teljes alsó és felső tagozattal működő iskolája. A diákok közül most 58 a bejárók száma: Acsalagról, Földszigetről, Hanságligetről, Rábcakapiról, Tárnokrétiből és Cakóházáról járnak át gyermekek. Kedvezőek a buszos közlekedés feltételei is minden irányból. Mind az ide-, mind a hazautazás megoldható viszonylag rövid várakozási idővel. Rendőrség: Társulási formában működik a rendőrségi körzeti megbízott, melynek központja Bősárkányban található. A hatáskörébe tartozó feladatokat Acsalagon, Barbacson, Bősárkányban, Földszigeten, Hanságligeten, Maglócán, Győrsövényházán és Markotabödögén látja el. Bősárkányon találhatóak szálláshelyek, vendéglátóhelyek és takarékszövetkezet is. A községben működik Falu TV. Orvosi ellátás: Bősárkányon háziorvosi rendelés és gyógyszertár is működik helyben. Szintén működik gyermekjóléti és családsegítő szolgálat (Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás Kóny) és házi segítségnyújtás a községben, amely 2 fő gondozónőt foglalkoztat, és 35 főt látnak el.



1.7.

27

A település gazdasága

Bősárkányban a kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás tekintetében - kérdőívünkre válaszolva- megfelelőnek ítélték meg a helyben levő létesítményeket. Az alapfokú ellátás helyben történik. Kedvelt bevásárlóhelyként Csornát jelölték meg. Gazdasági tevékenységek A településen 2009-ban kiskereskedelmi üzletből 22 működött ebből 11 élelmiszer jellegű üzlet volt. A településen gyógyszertár működik. Vendéglátóipari helyből a településen összesen 9 működik. Bősárkányban összesen 274 bejegyzett vállalkozásról tudnak. Ebből korlátolt felelősségű társaság 21 betéti társaság 10, míg egyéni vállalkozás 238. A vállalkozások nagy része kereskedelmi tevékenységet folytat. Ipari tevékenységek Bősárkányban a Háziipari Szövetkezet (70 főt foglalkoztat), a Biotextima Kft. képviseli az ipari tevékenységet. Fekvéséből adódóan azonban kézenfekvő lenne ipari üzem telepítése, ehhez a működéshez a helyi munkaerőbázis biztosított lenne. Ehhez az első lépéseket a vasút mellett kialakított 40 hektáros ipari park formájában az önkormányzat meg is tette. Mezőgazdaság A település - fekvéséből adódóan - elsősorban mezőgazdasági jellegű. A helyben működő Hanságmenti Szövetkezet, Agro-Nexus Bt., valamint a Rábcamenti Szövetkezet közel 1000 ha földet művel és közel 800 db állatot tenyészt. A szövetkezetek erősnek mondhatók, kb. 70 főt foglalkoztatnak. A magángazdák száma is nőtt az utóbbi évekhez képest. Tevékenységükre a növénytermesztés és az állattenyésztés a legjellemzőbb. A település termőföldje bőven termi a gabonaféléket, a kukoricát, cukorrépát és a burgonyát. A zöldségtermesztésnek is nagy hagyománya van, málnát, uborkát exportra is nagy mennyiségben állítanak elő. Erdőgazdaság A település külterületén kiterjedt erdőségekkel nem találkozhatunk, bár az átlagosnál nagyobb erdőkkel borított területek aránya. Ezt jelzi a településen működő fafeldolgozó üzem. Halászat A településen halászati tevékenységet nem folytatnak. Idegenforgalom A településen számottevő idegenforgalomról nem beszélhetünk. Az utóbbi években azonban a Rábca mellett kialakított üdülőövezetnek és a megnyitott csárdának köszönhetően növekedés mutatható ki ebben az ágazatban. Út-, vasút- és víziút hálózat A település közutak csomópontjában alakult ki, keresztül halad rajta a 86-os (E65) számú főközlekedési út, melyen a településen élők Mosonmagyaróvárt, Jánossomorját és Csornát is könnyen megközelíthetik. Ide futnak be a közutak Acsalag, Rábcakapi és Barbacs felől is. A település belterületi útjai burkoltak jó minőségűek. A járdák 85 %-ban kiépítettek.



28

A település szélén halad el a Szombathely-Hegyeshalom vasútvonal, mely szintén segíti a településen élők közlekedési lehetőségét. A település víziút-hálózattal nem rendelkezik.

1.8. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Önkormányzat vagyoni helyzete: Az önkormányzat vagyoni helyzetéről, a vagyon értékéről, összetételéről pontos információ áll rendelkezésre a vagyonkataszternek köszönhetően. Az önkormányzat vagyonrendelete szabályozza a vagyon hasznosításának módját, a döntések meghozatala ennek megfelelően történik. Az ingatlanvagyon tekintetében elmondható, hogy az alapfeladatok ellátását szolgáló ingatlanok közül az önkormányzat hivatalának, az iskolának, kultúrháznak, óvodának, orvosi rendelőnek az épülete felújításra szorul. Az épületek akadálymentesítése részben megoldott. Önkormányzat költségvetési pozíciói: Az önkormányzat évek óta folyamatosan romló költségvetési pozíciók mellett gazdálkodik. A költségvetésben egyre nagyobb szerepe van a saját bevételeknek (helyi adók) és a pályázati pénzeknek. Az állami támogatás egyre kevesebb. A folyószámlahitel rendelkezésre állása mellett szerencsére egyéb hitelfelvételre nincs szükség. A pályázati támogatások között a legnagyobb az évek óta folyamatosan elnyert ÖNHIKItámogatás. A pénzügyi egyensúly, a folyamatos likviditás biztosítva van. Továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a takarékos gazdálkodásra. Önkormányzati feladatok ellátása: A feladatellátás jogi szabályozását és fő tartalmi irányait az önkormányzati rendeletek tartalmazzák. Az infrastruktúra terén látványos előrelépés történt az önálló önkormányzat megalakulása óta. Kiépült a gáz és a telefonhálózat. A szennyvízhálózat kiépítése folyamatban van. Korszerűsítésre került a közvilágítási rendszer. Az önkormányzati utak felújítása folyamatosan történt. A település a térségben fontos központi szerepet tölt be, székhelye több társulásnak (óvodai, iskolai, háziorvosi ügyeleti, védőnői, körjegyzőségi, szennyvízkezelési). A központi szerep fenntartása és továbbfejlesztése fontos feladat.



29



1.9. 1.9.1.

30

A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok

A Hanság egyedülálló természeti képéhez tartoznak a Dél-Hansági éger-sarjerdők, melyek tájképi, növénytani és erdészeti szempontból jelentős értékeket képviselnek. További tájképi értékeket jelentenek a füzekkel és rekettyefüzekkel átszőtt, a spontán beerdősülés folyamatában lévő mocsárrétek. Az Észak-Hanság területén jelentős tudományos- és növénytani értéket jelentenek a nyíresek. A NP legjelentősebb növénytársulásai a következők: - Hínárvegetáció, melyet a lebegő békalencsés társulás; illetve a víziboglárkás és hínáros képvisel, - Nádasok, melyet részben gyékények és kákák uralnak. A Hanság legjellegzetesebb növénytársulása az égerláp, amely egykor Kapuvár környékén 3 400 hektáros összefüggő állományt alkotott. Az állományok közel 90%-át mézgás éger alkotta, mely mára mintegy 400 hektárra csökkent. A Hanság állatvilága - mely az Alföld faunakörzet második faunajárásába a Kisalföldbe tartozik - is igen gazdag. A NP-ban a halak közül a folyókban előfordul a ponty, kárász, compó, menyhal, csuka, stb. A lápvilág régen tömegesen található fajai: pirosszemű kele, lápi póc - szórványosan ma is előfordulnak. A hüllők közül még ma is megtalálható a parlagi vipera, siklók; a kétéltűek közül a pettyes- és tarajos gőte, mocsári teknős és a békák. A madárvilág szintén gazdag, a NP területén eddig megfigyelt fajok száma: 195. Ritkábban előfordul a fekete gólya, hamvas rétihéja, kékvércse, a réti fülesbagoly és a karvalyposzáta. A Hanság ausztriai területén fészkelő faj a túzok, a hansági táj jellegzetessége és egyik legjelentősebb természeti értéke. Az emlősök közül említést érdemel a pézsmapocok, a nyest és a nyuszt, valamint a ritkán előforduló vidra. A település külterületének egy részét érinti a HUFH30005 Hanság Natura2000 terület. A NATURA2000 terület tekintetében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. Rendeletben foglaltak irányadóak. A NATURA2000-rel érintett helyrajzi számok jegyzékét az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet tartalmazza.

1.9.2.

Tájhasználat, tájszerkezet

Bősárkány önálló község, Győr-Moson –Sopron megyében, hazánk északnyugati részén, Csornától 9 km-re, Mosonmagyaróvártól 28 km-re. A Hanság déli peremén agy Rábától a Rábcáig húzódó dombvonulat legészakibb csücskében helyezkedik el. Bősárkány a 86-os főútvonal mentén fekszik, de ide futnak be a közutak Acsalag, Rábcakapi és Maglóca felől is. Bősárkány Felülvizsgálat 2014. Főbb változások:



31

1. A Kossuth Lajos utca, Széchenyi utca, Petőfi utca és Hunyadi J. utca csomópontjában a meglévő zöldterületek feltüntetésre kerülnek, a Kossuth utca zsákutcává válik. 2. A József Attila utca és Petőfi Sándor utca sarkán lévő közpark látványtóval feltüntetésre kerül. (idáig Vt volt) 3. Az önkormányzat a 010/7 hrsz-ú véderdő területen gazdasági területet kíván létrehozni a 010/2 hrsz-ú terület ÉNy-i határának meghosszabbításáig. • megfelelő erdőpótlás mellet lehetséges 4. A 02/4 hrsz-on zöldterületből gazdasági terület kialakítása a cél. • megfelelő zöldfelület pótlás mellett lehetséges • • • •

A település csatornahálózata építés alatt áll, a szennyvízátemelők feljelölésre kerülnek A település kerékpárhálózata pontosításra kerül közparkok közül kettő kialakításra került megépült a kerékpárút egy része Csorna felől, elkészültek a tervek a jánossomorjai részre is.

A rendezési terv felülvizsgálat során az alábbi szempontok, elvek érvényesítésére törekedtünk: • • •

• •

az ökológiai folyosók megtartása, szerepük erősítése, a feltárt táji jellegzetességek és természeti adottságok megőrzése, a beépítésre nem szánt területek nagy részét kitevő mezőgazdasági területeken olyan beépítési lehetőségek meghatározása, amely a mezőgazdasági tájhasználatot nem korlátozza, de megakadályozza a termőföld oly mértékű elaprózódását, amely a táj károsodását okozó, sűrű rendezetlen beépítést eredményezne, a védelmet igénylő területek, létesítmények elvárásainak biztosítása (pl.: nedves élőhelyek), a működésük következtében egyes területek korlátozott használatát okozó létesítmények hatásának figyelembevétele (pl: utak, közműlétesítmények védőtávolsága).

Erdősítésre vonatkozó javaslatot tartalmaz a településszerkezeti terv: • • •

gazdasági, ipari övezetek és lakóterületek közötti térségekben, közlekedési területek határainál, védősávokon belül.

Tájvédelmi szempontból a meglévő vízfelületek, vízfolyások és az azokat kísérő zöldterületek, fasorok, kisebb ligetes erdők döntő fontosságúak a táj karakterisztikájának megőrzése szempontjából. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szükséges a meglévő erdők megtartása, helyenként bővítése. T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


32

Különösen fontos ez a kijelölt szabadidős-területek mentén, a település belterületét körülvevő, és az utakat kísérő erdők esetében. A közterületek, valamint a beépítésre szánt területek zöldfelületeinek kialakításánál a kisalföldi növénytársulások jellegzetes fajait kell alkalmazni. A növényzettelepítésnél a zöldfelületalakítás esztétikai szempontjait is figyelembe kell venni, így: • • •

a természetes lágy vonalak növényzettel való kiemelése fontos, kerülendő a merev fasorok alkalmazása, az utak mentén elhelyezendő megjelenését csoportos telepítéssel kell lágyítani, háromszintű növényzettelepítés javasolt (fa, bokor, gyep)

növényzet

Tájhasznosítás A Hanság medencéjét a bősárkányi torok egy keleti és egy nyugati medencére osztja. Kapuvári- Hanyra és Lébényi -Hanyra . A táj egyidejűleg sokféle szükségletet elégít ki. A tájhasználat ezért igen változatos. A prioritást élvező használatok az esetek többségében korlátozóan hatnak más fejlesztésekre. Egyszerre több tájhasználati mód halmozódása előbb-utóbb konfliktusokhoz vezet. Az ágazati, a közösségi, a réteg érdekek mindig egyoldalúak és a tájpotenciál előnyös kihasználására irányulnak. A pillanatnyi és a látszat előnyök, az ökológiai és a tájképi alázatot nélkülöző beavatkozások idővel súlyos konfliktusok forrásává válnak, illetve a társadalom meg nem értése miatt azzá válhatnak. Erdőterület Bősárkány közigazgatási területén belül nem nagy arányban találhatók erdőterületek, de a település képét mégis alapvetően befolyásolja a települést délről határoló Mosoni –Duna és annak összefüggő ártéri erdeje, a település keleti részén található nagy összefüggő zöldfelületet a Tájvédelmi körzethez tartozó Nádas-tó és környéke valamint a Fenyős. Az erdőterületek a táj legfontosabb elemeit alkotják, mivel esztétikai, ökológiai és termelési potenciáljuk általában a legmagasabb és az emberi egészségre is jótékony hatással vannak. Az erdő magasan szervezett életközösség, amely hosszú fejlődés eredménye. A tájfejlődés során a legmagasabb produktumot biztosítják, a növénytársulások klimax (záró) társulásai. Számos növény és állatfaj élőhelyet, táplálkozó-, rejtőzködő- és szaporodóhelyét biztosítják. Az erdőnek emiatt kiemelkedő szerepe van az élővilág megőrzésében, a biodiverzitás fenntartásában. Erdők nélkül az élet hazánkban elképzelhetetlen, ezért fontos megőrzésük és területük növelése. Mezőgazdasági terület Bősárkány külterületének árvízmentesített részén szántóföldi művelés folyik, a belvíztől veszélyeztetett területeken a gyepgazdálkodás a jellemző. A belvízelvezető csatornák déli partja mellett olyan növénytelepítést kell végezni, amely kellő árnyékolást ad a víznek, s kihangsúlyozza a tájban a természetes vonalú vízfolyásokat, megőrizze ezzel a jellemző szigetközi tájalakulási formákat. A szántóföldeket és földutakat kísérő fás, cserjés állományok ökológiai szerepe a belvízcsatornák menti cserjésekkel megegyezik. Ezek a területek fontos búvó-, illetve T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


33

táplálkozóhelyet nyújtanak a rovaroknak, lepkéknek, gyíkoknak, énekesmadárfajoknak. Megfelelő hálózat esetén lehetővé teszik az apró énekesmadarak, vagy a lepkék vándorlását, amelyek takarást, vagy különleges klímahatást igényelnek vándorlásuk során. Vízgazdálkodási terület Az állandó vízfolyások a Nagy –Duna, a Mosoni –Duna és a Nádas –tó e terület legmeghatározóbb tájképi elemei. Az itt élő emberek életét mindig is a Duna határozta meg. A legrégebbi foglalkozás a halászat volt és a pásztorkodás. Mindenki fogott halat, hiszen a lábaiknál volt a víz. Ma is itt van, mégis egyre kevesebben fognak halat. A régi pásztorkodást sem űzik már, pedig a nedves réteken egész évben dús füvet tudna enni a csorda. Megszűnt az úszva legeltetés is. A természet által adott nádat, fűzfavesszőt, fát sok mindenre felhasználták. Ezekből készültek a házak, szerszámok, bútorok, ladikok, kompok. A gépesített termelés megszüntette az erdei munka romantikáját, pedig a régi mesterségek felelevenítése nagy kitörési lehetőséget biztosítana a település számára. Tájképi értékek A táj esztétikai értéke mindenki számára nyilvánvaló, amikor széttekintve befogadja a környező panoráma látványát. A táj szépsége nagymértékben annak függvénye, hogy a különféle tájhasználati módok, az emberi kultúrkörnyezet és a természeti területek képe harmonikusan fonódjon egymásba. Az idelátogató turistát, vendéget a tájképi értékek ragadják meg először, innen kap képet a régió tulajdonságairól, értékeiről és hiányosságairól. A régió gazdag növény és madárvilággal rendelkezik. Rendkívül változatos növénytakaróját a mozaikosságnak köszönheti, melyet a Duna és a Mosoni-Duna mentén az ártéri növénytársulások: magas sásrétek, mocsárrétek, bokorfüzesek, fűz-nyár ligetek hoztak létre. Nyugalomra és pihenésre vágyóknak, túrázóknak, valamint az élő vizeket kedvelőknek ajánlott hely. Javaslatok Zöldfelületi javaslatok, zöldfelület-szabályozás A településkép egyik legfontosabb alkotóeleme az épített elemeken kívül a zöldfelület mennyisége és minősége. Az ápolt, esztétikusan kialakított zöldfelület önmagában is vonzó, de az értékes épített elemek védelméhez azok környezetének megfelelő kialakítása is hozzátartozik. Nagyobb figyelmet kellene szentelni a zöldfelületi fejlesztésekre. A bővítésre szánt lakóterületek zöldfelületi ellátását a terv tartalmazza. Közlekedési területek zöldfelületein belül elsősorban az utcai fasorok hiányosságát szükséges pótolni. A települést átszelő 86. számú főút nagy forgalma indokolttá teszi az egész szakaszán történő növénytelepítést. E telepítésre az esztétikai okokon túl a légszennyezés és a zaj terjedésének megakadályozására van szükség. A növényzet légszennyeződést szűrő és megkötő hatása közismert. Ez jelenleg a település legkritikusabb pontja, a legtöbb konfliktus forrása. A növényekkel való zajcsökkentés csak a gond enyhítésére szolgál a megoldás hosszútávon a kamionforgalom kizárása a településközpontból elkerülő út formájában. A magánkertek színvonalának emelése céljából javasoljuk, hogy a település csatlakozzon a Virágos Magyarországért mozgalomhoz. A verseny célja – hasonlóan a 60-70es évek „Tiszta udvar, rendes ház” elnevezésű mozgalmához –, hogy a települést egyre T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


34

szebbé, virágosabbá varázsolják illetve – ami az előzőnél talán még fontosabb – végre kialakuljon a lakosokban az a zöld szemlélet, aminek eredményeképpen országunk valóban szép, virágos, ápolt és parkosított lesz. A családi ház kertek közül számos jó példát láthatunk, de vannak követésre egyáltalán nem méltó, sőt kifejezetten káros példák is. A verseny felhívná a figyelmet a követendő példákra, nagy nyilvánosságot kaphatna és a helyi lakosság számára is szemléletformáló lehetne. A falusias környezet legmeghatározóbb zöldfelületi elemei a magánkertek, amire minden településen nagy gondot fordítanak. A kertek többségében a növényalkalmazás még hagyományos. A kis díszkert, a gazdasági udvar és a haszonkert hagyományos képe különleges hangulatot kölcsönöz a településképnek, megtartásuk szükséges még akkor is, ha ma már a díszkertben alkalmazott növényfajok eredeti funkciója elfelejtődött. Kerülni kell az utóbbi évtizedben divatossá vált tű- és pikkelylevelű örökzöldek (Picea pungens, Picea pungens ’Glauca’, Chamaecyparis sp., Thuja sp., Juniperus virginiana ’Skyrocket’) alkalmazását, megjelenésük idegen hatást kelt, jellegtelenséget eredményez. A díszkerteket kiegészítő balkonláda-kiültetések és a tornácra vagy ablakba kerülő cserepes (akár rossz fazekakba kiültetett) dísznövények hangulatosak, szintén a hagyományos elemekhez tartoznak. (Pelargonium zonale, Asparagus sprengeri, Nerium oleander, Begonia sp., stb.) Településképi szempontból kedvező lenne a teljes belterületre egy egységes zöldfelület-fejlesztési koncepciót kidolgozni. Ebben a tervezésre jogosult táj- és kertépítészmérnök szakember a meglévő zöldfelületek (közterületi és közlekedési egyaránt) vizsgálatát, értékelését elkészítené illetve javaslatot tehetne ezek átalakítására, javítására, új zöldfelületek kialakítására. Célszerű lenne még több játszótér helyét is kijelölni. A zöldfelületek mennyisége és minősége az idegenforgalom egyik legfontosabb vonzereje egy településen! Táj- és természetvédelmi javaslatok A védett területeken extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazása javasolt mind az erdő-, mind a gyepterületeken. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében lehet. A külterületi erdők, cserjesávok, fasorok felújításánál, erdőtelepítésnél a természetközeli állapot megteremtése javasolt. A fasoroknál, cserjesávoknál szintén ezt kell szem előtt tartani, valamint többszintű, változatos fajösszetételű sávok létrehozására kell törekedni. A mező-, erdőgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Erdő telepítése elsősorban őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történjék. Gyepgazdálkodás elsősorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélő használatával történhet. A vízfolyások természetes és természet közeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A települést közrezáró vízfolyások különleges értéket képviselnek.. Törekedni kell a természeteshez közelítő medrek megtartására. A természeti területek T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


35

hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A mezőgazdasági tevékenységek folytatása valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természet közeli állapotú vízfelületeket, nádasokat, ligeterdőket és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen természeti adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni. A gazdálkodás során kiemelt fontosságú a felszíni-, felszín alatti vizek és a talaj szennyeződésének megakadályozása. A terület felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny. Ennek érdekében: a vízfolyások, tavak mentén meglévő gyepeket, erdősávokat meg kell őrizni, a vízfolyások teljes szakasza mentén védő erdő illetve gyepsávok létesítésére kell törekedni, potenciális talaj- és vízszennyező forrás a műtrágyák és a növényvédőszerek használata. A gazdasági helyzet romlása és a mezőgazdaság szerkezetének átalakulásával napjainkban ugyan csökkent a felhasznált műtrágya és növényvédőszer mennyisége, de a gazdálkodók számának növekedése miatt a szakszerű mezőgazdasági vegyszerhasználat biztosítására (pl. gazdaköri tájékoztató előadások, szaktanácsadás) figyelmet kell fordítani. a felszíni csapadékvíz elvezetését meg kell oldani. A csapadékvíz csatornára szennyvíz nem köthető. Veszélyes hulladék, veszélyes anyag belekerülése esetén azt a lehető leggyorsabban el kell távolítani. Meg kell akadályozni a Kis-Rábába, illetve Lökös –árokba kerülését.

•

•

•

Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül a vízkár elhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével – a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes anyagok kijuttatása, elhelyezése.

Utak környezetének rendezése A települést megközelítők szinte kizárólag közúton közelítik meg illetve hagyják el a községet. Ezért nagyon fontos a közutaknak és azok környezetének állapota, minősége, esztétikai képe. Ennek a képnek a kialakításához – bel- és külterületen egyaránt - a következők szükségesek: • • •

az utak burkolatának folyamatos javítása, karbantartása az útszéli árkok tisztítása, a vízelvezetés biztosítása az utat kísérő növényzet (útpadkagyep) rendszeres (min. évi 5-6 alkalom) nyírása

Telepítésre javasolt növények listája (belterület) A tájjelleg kialakítására alkalmas növényfajokat közöljük az alábbiakban. Ezek egy része (többsége) hazánkban őshonos, kisebbik része pedig elsősorban a gyümölcsfajokból illetve



36

a falusias jelleget tükröző parasztkerti növényekből (főleg meghonosodott cserjék) kerül ki.

Fák Acer campestre Acer platanoides Acer saccharinum Celtis occidentalis Corylus colurna Crataegus laev. 'Paul's Scarlet' Fraxinus excelsior Gleditsia triacanthos 'Moraine' Koelreuteria paniculata Platanus acerifolia Prunus amygdalus Quercus cerris Sophora japonica Tilia cordata Tilia tomentosa Tilia tomentosa 'Szeleste' Ulmus pumila 'Puszta'

Mezei juhar Korai juhar Ezüst juhar Nyugati ostorfa Törökmogyoró Piros galagonya Magas kőris Lepényfa Csörgőfa Platán Mandula Cser Japánakác Kislevelű hárs Ezüst hárs Ezüst hárs Pusztai szil

Buddleia davidii 'Empire Blue' Buxus sempervirens

Nyáriorgona Puszpáng

Caryopteris clandonensis Cotinus coggygria Cotinus coggygria 'Royal Purple' Deutzia scabra 'Codsall Pink' Forsythia intermedia 'Lynwood' Hibiscus syriacus Kerria japonica 'Pleniflora' Kolkwitzia amabilis Lavandula angustifolia Prunus tenella 'Kati' Spiraea bum. 'Anthony Waterer' Spiraea cinerea 'Grefsheim' Spiraea nipponica 'Snowmound' Syringa meyeri 'Palibin' Viburnum bodnantense Viburnum 'Pragense' Vitex agnus-castus

Kékszakáll Cserszömörce Vörös cserszömörce Csipkés gyöngyvirágcserje Hibrid aranycserje Mályvacserje Boglárkacserje Kínailonc Levendula Törpe mandula Pompás gyöngyvessző Hamvas gyöngyvessző Nipponi gyöngyvessző Törpe orgona Kikeleti bangita Prágai bangita Barátcserje

Cserjék



37

Tájtörténeti vizsgálat Minden részletre kiterjedő tájtörténeti kutatás és értékelés megvalósítására e tanulmány keretein belül nincs mód, ezért a kistérség tájtörténetet ismertetjük nagy vonalakban különös tekintettel a táj karakterét megadó halászatra és legeltetésre. A Hanságban állandó vízfolyás nem volt. A medrüket vesztő, beérkező folyók vízzel töltötték fel a nagyobb talajmélyedéseket, kisebb-nagyobb tavak alakultak ki. A tavak között nagy kiterjedésű nádasok, gyékényesek és sásosok uralták a területet, a tavak jellemző képződményei voltak az úszó szigetek. Az ingadozó vízjárást bizonyíthatja a valamikor Hanság belső területeiről előkerülő római és honfoglalás kori települések, úthálózatok nyomai, amelyek alacsony vízállás alatt keletkezhettek. Az ősi korok emberei is előszeretettel telepedte le a löszdombokon a vízben, vadban gazdag területen, amely a megélhetés melletti védelmet is nyújtotta számára. Kialakultak a tájhoz és az élővilághoz kapcsolódó ősi mesterségek is. A környezet nemcsak a mesterségeket, hanem az építkezési módokat is meghatározta. A falu szélén egy feltehetően avar kori temető maradványi találhatók. Az avar korra több más lelet is utal- a település határából előkerült különböző fajtájú kőtáblák. Az ingadozó vízjárást bizonyíthatja a valamikor Hanság belső területeiről előkerülő római és honfoglalás kori települések, úthálózatok nyomai, amelyek alacsony vízállás alatt keletkezhettek. Az úthálózat maradványok mell a római korból pénzérmék is kerültek elő. Bősárkány az államalapítás korában a nyugati gyepűrendszer szerves része volt. A Hanság itt annyira összeszűkült, hogy átjárót lehetet kiépíteni rajta. Ez feltehetően egy hidakkal tagolt töltésút lehetett, amelyet ellenséges támadás esetén gyorsan szét lehetett rombolni. Az átjáró meglétét a szomszédos (Kapi) Rábcakapi neve is bizonyítja, ami gyepűkapura utal. A népvándorlás hullámai is csak a terület peremvidékét érték, mivel az idegenek nem merészkedtek be az ingoványos mocsarak közé. A Hanság ingadozó vízállása, évszázadokon keresztül megkeserítették a környékbeli parasztok életét. Áradásokkor akár több ezer hektár termőföldet is elboríthatott a víz. Az áradások és a mocsarak lecsapolásának gondolata már a XVII. században felmerült , de érdemi munkák csak a XIX. században folytak .A szabályozás első lépésének a PomogyEszterháza töltés megépítését lehet tekinteni. 1813 és 1840 közt megépült a Hanságfőcsatorna . Legfontosabb feladata a Hanság vizeinek kordában tartása volt. A XX. század első felében tovább folytak a lecsapolási munkálatok, ami elsősorban a meglévő belvízmentesítő, illetve öntöző csatornahálózat mélyítésében, karbantartásában, illetve újabb levezető árkok ásásában nyilvánult meg. Ezek a munkálatok még a második világháború után is folytak.. Ekkor alakult ki a Hanság mai vízrajzi képe. A Hanság jelenlegi természeti viszonyait és a gazdálkodási lehetőségeket egyaránt meghatározza a lecsapolórendszer, mely a medence legalacsonyabban fekvő részén épült ki. Ezáltal a mélyebben fekvő területek hasznosítása érdekében olyan alacsony szinten szabályoz, hogy a magasabban fekvő területeket nyár derekán gyakran aszály sújtja . A táj arculata tehát az utóbbi időkben is jelentős változásokon ment keresztül. A korábbi lápok, mocsaras ingoványok helyét szárazabb szántók és legelők vették át. A láperdőket nagyrészt telepített nemesnyárasok váltották fel. A mai nyíresek már pionír származékerdők. A hasznosításba bevont területeken az eredeti környezettől idegen kultúrnövények mezőgazdasági termelése indult meg. A korábbi nyugodt, rejteket és élelmet biztosító T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


38

élőhelyek bolygatottá váltak, így számos faj vesztette el otthonát és volt kénytelen távolabbi új otthon találni. E folyamatok következtében történhetett meg, hogy több hajdan honos állatfaj kipusztult, eltűnt a vidékről. Napjainkban a Fertő-Hanság Nemzeti Park szigorú természetvédelmi intézkedéseinek köszönhetően kész programok állnak rendelkezésre, a táj eredeti flórájának és faunájának megőrzésére annak természeteshez lehető legközelebbivé való visszaállítására. Ennek érdekében natúrzónák kialakítása került sor, melyek a célt szolgálják, hogy a természet megóvása és hasznosítása is jól megférjen egymás mellett. Az érintetlen, fokozottan védett területek a természeti vagy natúr zónába kerültek. Az ilyen területeken csak minimális emberi tevékenység folytatható. A következő zónába sorolhatjuk azokat a részeket ahol hagyományos, természetet kímélő gazdálkodás megengedett. Ez a második zóna a megőrző zóna. Végül a harmadik az ütköző zóna, mely a part menti és határterületeket, településeket foglalja magába. Itt már jelentősebb emberi tevékenység zajlik, leginkább az idegenforgalom a meghatározó, azonban fontos szempont e zónában is a környezetvédelemi szempontok figyelembe vétele. Tájhasználat értékelése Napjainkban környezetünk minősége iránt megnövekedett igényekkel kell számolni. Esztétikai valamint a környezetet károsító elemek (levegő védelme, zaj, por) minél kisebb szennyező hatása miatt felértékelődött a zöldfelületek, közterületek, növényzet jelentősége. Mindemellett az egyre népszerűbb bel- és külföldi idegenforgalom valamint a helyi lakosság igénye is arra ösztönöz bennünket, hogy szépítsük környezetünket. Sajnos ezeket az érveket csak kivételes esetben van lehetőség törvényi úton betartatni. Az egyes embereknek, intézményeknek, önkormányzatoknak, cégeknek vagy az anyagi lehetőségei korlátozottak, vagy – ami ennél még rosszabb – igény sem merül fel a környezet szépítésére. Összességében megállapítható, hogy Bősárkány mind ökológiai, mind termelési potenciálban gazdag, elsősorban táji adottságainak köszönhetően. Az üdülési és rekreáló potenciálját felfedezve a térségben az idegenforgalom nagyarányú fejlődése várható. A község természetközeli környezete azonban egyben fokozott felelősséggel is jár. A további fejlődés fenntarthatósága többek között a táj- és természetvédelmi érdekek figyelembevételének mértékén múlik. Ahhoz, hogy az értékes adottságokat megtartsuk, és ráépítve akár üdülési-rekreációs, akár ipari vagy gazdasági fejlesztéseket valósítsunk meg, a táj- és természetvédelmi szempontokat előtérbe kell helyeznünk. A külterületen bármilyen fejlesztéssel szemben előtérbe kell helyezni a táji-, természeti érdekeket nemcsak a védett terület, hanem a község egészének még meglévő természetközelisége, illetve táji értékei miatt is. A kistérség gazdálkodásában a vizek mindig is nagy szerepet játszottak, így az ehhez kapcsolódó ősi mesterségek egy része napjainkig fennmaradt. Megőrzésük a jövő nemzedék számára is nagyon hasznos lenne akár skanzenek létesítésével, mivel ezzel a kistérség javítani tudja idegenforgalmi vonzerejét. Az idegenforgalom ésszerű kihasználása mellett a táj hagyományos használatának a gyepterületek arányának növelése és a legeltetésre alapozott szarvasmarhatartás felelne meg a legjobban.



1.9.3.

39

Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek

A Hanság kettős medencéjének kialakulása a harmadkor végén kezdődött meg. Ekkor a Dunántúl felületének nagy részét az agyagos-homokos pannóniai tábla borította. A harmadkor végén a pannóniai tábla északnyugati része medenceszerűen lezökkent, a keletkezett gödörben pedig egy tó alakult ki. A tó nem volt hosszú életű, mert a belé ömlő folyók, különösen a Duna őse, nagyon gyorsan feltöltötték hordalékukkal. A Duna hatalmas hordalékkúpja, illetve a Rába hordalékkúpja alakította ki a Hanság medencéit. A felszín végleges formáját a szél alakította ki, munkájának nyomai jól láthatók az északnyugati-délkeleti irányú homokhalmokon. Bősárkány is egy ilyen dombhalmon alakult ki. Ez a dombvonulat, hasonlóan a többi hansági lápszigethez, lösszel kevert futóhomokszerű iszaphalom. A Hanság vizei egykor körbeölelték ezeket a dombokat. Évente kétszer, a Hanság medencéjébe zúduló árvizek mosták a dombokat lápszigeteket alakítva ki. Bősárkány határában is több ilyen lápsziget található. Ezeket a lápszigeteket ekkor a mocsárvilágra jellemző dús vegetáció borította. A magasabban fekvő területeken dús füvű rétek, legelők terültek el. Ezeket, csak áradáskor öntötte el az árvíz. A Hanság lecsapolásával sajnos megszűntek ezek a vizes élőhelyek , többségük mezőgazdasági művelés alá került. Az ilyen alacsony fekvésű termőhelyeken a mindössze néhány méteres szintkülönbségek mellett is igen változatos termőhelyi viszonyok, azok közül is kiemelten sokféle hidrológiai kategória fordul elő. A korábban vélhetőleg meghatározó arányban jelen lévő tőzegláp talajok aránya mára erősen visszaszorult, a vízrendezések hatására. A talajvíz szintje lecsökkent, a terület tartós vízborítottsága megszűnt. A keletkezett levegős viszonyok mellett felgyorsult mineralizációs folyamatok eredményeképpen a tőzegképződést kezdetben a kotusodás, majd a humuszosodás váltotta fel. Hanságban az intrazonális láptalajok dominálnak. Amennyiben a felszín mélyedései feltöltődnek szerves anyagokkal, intrazonális rétláp talajok képződnek. A talajvízszint nem süllyed egy méter alá. A bomló szerves anyagból képződik a tőzeg, ami a Hanságban ma kb. fél méter vastagságú. Valaha elérte helyenként a tíz métert is. Abban az esetben, ha a rétláp vízutánpótlása megszűnik, a levegő hatására a tőzeg elbomlik, és átalakul egy fekete, humuszos ún. kotu talajjá. A Hanságban ma megtalálhatjuk a tőzeges ill. a kotus rétláp talajokat is. Éghajlat A Fertő-Hanság éghajlatában kimutatható a viszonylag közeli atlantikus övezet befolyásoló hatása. A felhős napok száma viszonylag magas. A napsütéses órák évi összege 1900 óra körüli értéket mutat. Ezzel napfényben legszegényebb vidékeink közé tartozik. Az évi középhőmérséklet 10,1 oC. A Dévényi-kapunál beáramló légtömegek miatt, ez a terület hazánk legszelesebb tája. Az uralkodó szelek általában észak-nyugat felől fújnak. A medencehelyzet miatt a csapadék kevesebb az országos átlagnál (630 mm). Élővilág A Hanság területe kiemelkedő jelentőségű nedves élőhely, amelyen az egyedülálló geomorfológiai, klimatikus, talajtani és nem utolsósorban vízháztartási adottságok következtében különösen változatos élőhelyek alakultak ki, lehetőséget teremtve gazdag és sokszínű élővilág megtelepedéséhez. Növényvilág T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


40

A Hanság két részre osztható: a kapuvári (Dél-Hanság) és a lébényi (Észak-Hanság) területre. Kettejüket a Bősárkány határában lévő négy kilométeres láptorok választja el. A hajdani lápi vegetáció visszaszorult a kisebb tavacskákba, csatornákba. Hínárvegetációjának jellegzetes fajai a süllőhínárfélék (Myriophyllum) és a békaszőlőfélék (Potamogeton). Érdekes jelenség, hogy a fésűs békaszőlő (P. pectinatus) állományainak csak a nyíltvíz felőli része növekszik, a belsejében a vízpangás miatt pusztul. Így valóságos „szigetek” vagy „atollok” gyűrűi képződnek. Szemet gyönyörködtető itt a fehér tündérrózsa (Nymphea alba), ami maximum három méteres vízmélységig él meg. Virágai csak nappal nyílnak ki. Négy méteres vízmélységig él meg a sárga tavirózsa vagy vízitök (Nuphar luteum). Vízen úszó növényke a rucaöröm (Salvinia natans). A táj kiszáradása miatt egyre nagyobb területeket foglalnak el a kékperjés-nyúlfarkfüves láprétek. A kékperje (Molinia coerulea) egy évelő, tarackos növény. Kevés levelű szára gyenge takarmány. Megnőhet akár két méter magasra is. Kedveli a tápdús talajokat a márciusban már virágzó mocsári gólyahír (Caltha palustris). A láprétek szépséges növénye a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe). Liláskék virágai augusztustól nyílnak. A homokkúpok tetején hajladozik a homoki árvalányhaj (Stipa sabulosa). A legjellegzetesebb növénytársulás a területen az égeres láperdő. Legszebb maradványai ennek a Dél-hansági Király-tó és a Csíkos-égeres (65 ha). A mézgás éger (Alnus glutinosa) egy közepes termetű fa. Vízzel borított helyeken is képes megélni, mert gyökerei ún. „gyökérsátort” alkotva kiemelik a fa törzsét a vízből. Fája vízben sem korhad, ezért Velence és Amszterdam régi házai ilyen égercölöpökön nyugszanak. A fákra felkúszó komló indáival, a táj egy trópusi őserdőre emlékeztet. A Csíkos-égeres nevét a csíkhalról kapta. Állatvilág A Hanság állatvilága az Alföldi (Pannonicum) faunakörzet második faunajárásába, a Kisalföldhöz (Arrabonicum) tartozik. Faunája nagyon gazdag, számos ritka, védett faj található az Észak- és Dél-Hanság területén is. Az állatvilágra jellemzőek a síkvidéki tavak, kiterjedt láprétek és égerláperdők faunaelemei, posztglaciális fajokkal. A Kapuvári-Hany erdőinek rovar- és hüllővilága gazdagabb; itt él például az elevenszülő gyík. A Lébényi-Hanyra a kiszáradó láprétek jellemzők; rajtuk kosborok nyílnak. A területen fészkel a védett túzok, és néha látható itt a parlagi vipera is. Ligeterdeinek lakója a kabasólyom, az erdei fülesbagoly és macskabagoly. A megmaradt tavak adnak otthont a vízivilágnak. Bennük is él a lápi póc és a compó. A nádasokban bölömbika fészkel. A Fehér-tó környékén él a ritka patkányfejű pocok.

Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Természetvédelmi övezet Bősárkány közigazgatási területén ökológiai hálózat által érintett területek találhatók, melyek a következő helyrajzi számokra terjednek ki: 0142, 0145, 0146, 0156, 0167, 0209/1, 0209/3-4, 0256/2, 0256/6-13, 0256/16-19 Ezek az országos jelentőségű természetvédelem alatt álló területek a Fertó-Hanság Nemzeti Park, azon belül a Hansági Természetvédelmi Körzet, valamint a NATURA 2000 hálózat részét képezik, melyek a Hanság természeti értékeinek megőrzésére érdekében jött létre. T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


41

A NATURA 2000 hálózatot az Európai Unió tagországai hozták létre összefüggő Európai Ökológiai Hálózatként az EU Élőhelyvédelmi Irányelve által meghatározott védett területek rendszere alapján. A területnek mintegy harmadát teszi ki az ún. természeti övezet, ahol elsősorban a természeti folyamatok érvényesülnek. Ezen az övezeten belül gazdasági tevékenység nem folytatható, a kezelés részeként végzett munkák kizárólag az élővilág érdekében folynak. Ezt veszi körül az ún. kezelt természeti övezet, ahol extenzív területhasználat biztosítja a természeti értékek megőrzését. A külső, ún. bemutató övezetben van lehetőség a hagyományos területhasználat mellett a területek természeti értékeinek bemutatására. A Hanság medencéjét a bősárkányi torok egy északi és egy déli medencére osztja. KapuváriHanyra és Lébényi –Hanyra.

1.9.4.

Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése

A tájpotenciál adottságainak társadalmi célú érvényesítése során olyan tevékenységek nyilvánulhatnak meg, melyek az optimális társadalmi-gazdasági hasznosítástól eltérően a táj ökológiai, ökonómiai és tájképi értékeit rontják. Egyes tájhasználatok jellegükből adódóan elkerülhetetlenül kedvezőtlen hatásúak a szomszédos tájhasználatokra, jóllehet létüket a társadalmi–gazdasági érdekek indokolják. Adott táj, tájegység tájrészlet jellege a területhasználati módok gyakoriságától függ. Például az intenzíven hasznosított agrártérség éppen annyira egyhangú, azaz önmagában ugyanolyan egynemű, mint egy összefüggő erdőrengeteg. Bármely területhasználati mód tehát belülről nézve ugyanolyan egyforma. Az emberi tevékenység hatására keletkező új elemek és a tájban megjelenő folyamatok kedvezőtlen hatást egyrészt közvetlenül az egyes tájalkotó elemekre fejthetnek ki, másrészt közvetve csökkenthetik a táj ökológiai, ökonómiai és esztétikai teljesítőképességét. Az alábbiakban a tájelemek, a tájszerkezet és a tájpotenciál szempontjából kedvezőtlen momentumokat soroljuk fel: • Illegális hulladéklerakások, talaj, talajvíz szennyezés – lakóterületek,természeti területek • eltérő hasznosítású területegységek növényekkel való lehatárolásának hiánya mg.terület –lakóterület,( szinte az összes lakóterületet érinti), mg. terület üdülő terület (Szávíz 2 mellett) • mezővédő erdősávok hiánya, a meglévők pótlása a külterület útjai mentén) • utcafásítások hiánya, pótlása megnövekedett forgalom –lakóterület –védett term. területek • tájsebek (Ordói tó)

1.10. 1.10.1.

Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei

A település zöldfelületi rendszerét elsősorban a táji és a településszerkezeti adottságok befolyásolták.. Bősárkány legjellegzetesebb tájalakító tényezői az alábbiak: É-kon a Hansági csatorna, a Rábca folyó, a Kismetszés csatorna és a Rábca folyó által közrezárt Nemzeti Park, a települést észak-déli irányban átszelő Csorna-Maglócai csatorna, a csatorna mentén elterülő T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


42

nagy kiterjedésű Nemzeti Park, valamint a Markotabödöge irányába elhúzódó erdő, valamint a belterület zöldterületei.

Zöldfelületi ellátás Belterület Bősárkány belterületén a zöldfelületi rendszer szinte összes összetevője megtalálható, bár nagyságrendjük és elhelyezkedésük nem minden esetben ideális. I. A korlátlan közhasználatra szánt zöldfelületek közül Bősárkány belterületén a következők jelennek meg. közpark, lakópark, játszótér, sportpálya, utcai fasorok. E területek esztétikai jelentősége kiemelkedő, kondicionáló, rekreáló, pszichikai hatásukat a település minden lakója élvezheti II. Temető, Millenniumi park III. Közintézmények kertjei, családi- és társasházak kertjei I. A település belterületén több közpark jellegű zöldfelület található, sajnálatos módon egyik sem a település központjában. Központi parkká válhatna földrajzi elhelyezkedése révén a Horváth-kert presszó környéke. E terület ülőalkalmatosságok valamint nemesebb növényállomány telepítésével a település gyöngyszeme lehetne. A templom környékének egyhangúságát, mely jelenleg burkolt felület, koros fák telepítésével fel lehetne oldani. Központi elhelyezkedése miatt a fagyizót körbevevő terület is ideális közparkká válhatna. A tűzoltóság mögötti mélyedésben található játszótér felújításra szorul. A József Attila utca és az Ady Endre utca által közrefogott nagy összefüggő zöldterület jelenleg üres. Közparkká való átalakítása szükségszerű. E terület szakszerű rendbehozatala, közparkká tétele érdekében szakember bevonása szükséges. A közpark egyben egy fa játszószerekkel felszerelt játszótér színteréül is szolgálhatna. Létrehozása azért is indokolt, mert a településnek ezen a részén több ilyen méretű összefüggő zöldfelület nem található. Méreténél fogva a bővítésre szánt lakóterület majdani lakóit is kiszolgálná. Az utak fásítása Az utcai fasorok a legtöbb utcában megtalálhatók, ám többségükben hiányosak és esetenként nem egymáshoz illő fajok alkotják őket. Más esetben nem utca-fásításra használatos fajok kerültek kiültetésre. Ilyenek a tuják, melyek elterebélyesedtek, ezáltal zavarják a közlekedőket. Némely utcában teljesen elmaradt az utcafásítás ( Vasút utca ). Úgy esztétikai, mint közlekedésbiztonsági szempontból indokolt a jelenlegi utcai faállomány állapotának felmérése, majd egy fásítási terv kidolgozása. Az utcafásításnál általános alapelvként kimondható, hogy egy-egy utcába azonos, utcafásításra használatos fafaj telepítése szükséges. Az utcafásítás mellett figyelmet kell szentelni az út menti árkok karbantartására is. A községi sportpálya a Szentiványi útidülő mellett található. Védőfásítása a szántó felől indokolt.



43

II. A köztemető belterülete rendezett. Távolsága a lakóterülettől megfelelő. A Millenniumi parkban frissen telepített fák láthatók. A park esztétikai értékét nagyban növelné több kisebb cserjecsoport telepítése a terület szélein és a bejáratánál. III. A közintézmények kertjei: a Polgármesteri Hivatal környéke rendezett, a környékén lévő burkolt felületek nagysága nem indokolt. Az óvoda udvara rendezett, a mellette lévő rendezetlen terület zavaró. Az iskolaudvar növény-állományának átvizsgálása több szempontból indokolt. Az Orvosi Rendelő környéke lakópark kialakítására alkalmas. Családi házak kertjei. Zömében a falusias beépítési mód jegyeit hordozzák, sok helyütt kertvárosias jelleget öltenek. A lakóterület fejlesztésére kijelölt területek mindegyike közvetlenül kapcsolódik a jelenlegi lakóterületekhez. Védőfásítás, ill. véderdő telepítése szükséges a tervezett M- 86 út mentén, azokon a szakaszokon, ahol az út a legjobban megközelíti a lakóterületet. Védőfásítás szükséges továbbá a lakóterület és a szántóföld elválasztása érdekében.

Külterület A külterület zöme szántóföld, kivételt képeznek a következők: Bősárkány I. ( Keleti-Mórrét), a Rábca folyó és a Szegedi árok által közrezárt terület, a Csorna-Maglócai csatorna mentén fekvő Nemzeti Park. Kivételt képeznek továbbá az itt található erdők és legelők. A Rábca folyó és a Szegedi árok által közrezárt területen egy 25 hektáros horgásztó létesítésére kerül sor. E terület egyben az üdülőterület fejlesztésének színtere. A halastó mentén kb 115 db üdülőtelek kialakítására nyílik lehetőség.

Az épített környezet vizsgálata

Bősárkány

2329

263

1849

216

0

Építmények által igénybe vett térség

Vízgazdálkodási térség

Hagyományosan vidékies települési térség

Városias települési térség

Mezőgazdasági térség

2333

Térségi területfelhasználási kategóriák szerinti (ha) Erdőgazdálkodási térség

1550

Település területe a MTrT szerint (ha)

Területfelhasználás vizsgálata Település területe a KSH szerint (ha)

20

Település

Sorszám

1.11.1.

KSH kód

1.11.

2

0

Bősárkány külterületén a legjellemzőbb területfelhasználás az általános mezőgazdasági terület, nem meglepő, mert a Megyei Településrendezési Terven is a területek egy része kiváló termőhelyként szerepel; a jó termőföld is egyfajta értéket képvisel. A község belterületén a falusias lakóterületek vannak túlsúlyban, ahol zömmel földszintes házak foglalnak helyet. A telkek viszonylag kisméretűek ahhoz, hogy tömbfeltáró utat lehessen kiszabályozni.



44

A település közepén településközpont vegyes terület található, ahol közintézmények, üzletek helyezkednek el, itt már kétszintes épületeket is találhatunk.

A mezőgazdasági területek aránya - mint látszik - közel 80 %, aminek nagy része szántó. Ez az átlagosnál nagyobb értéknek mondható. Az erdőkre így kis arányú terület jut, ami kedvezőtlen tájképi hatást kelt, továbbá csökkenti a fajgazdagságot, leszűkíti az élőlények migrációs lehetőségeit, növeli a deflációs károk mértékeit.

1.11.2.

A telekstruktúra vizsgálata

Telekmorfológia és telekméret vizsgálat A település északi-északkeleti részén (Kertekalja településrész) a telkek szabálytalan alakúak, az utcaszerkezet sem szabályos, mert ez a település legrégebbi része, régen még nem tervezték meg tudatosan az utca –és telekszerkezetet, „véletlenszerűen” alakult ki így, emiatt érdekesebbek, zegzugosabbak az utcák, ugyanakkor aránytalanságok is kialakultak; keskenyebb, kisebb és szélesebb, nagyobb telkek váltakozása. Az átlagos telekméret 13001400 m2, az átlagos telekszélesség 15-20 m. A település délebben fekvő részeiben már tudatosan, egymással párhuzamos utcákat szerkesztettek ki, amely közel azonos méretű, szabályos téglalap formájú telkek kiosztásához vezetett. Az átlagos telekméret 950 m2, az átlagos telekszélesség 16 m. A legújabb lakóterületeken megengedett a min. 550-600 m2 telekméret is (Levente utca).

1.11.3.

Épületállomány

Az épületek többnyire jó állapotúak, a település bejárásakor nem látszódtak romos épületek, de néhány régebbi épület felújításra szorul.



1.11.4.

45

Az építmények vizsgálata

Beépítési jellemzők A településen az oldalhatáron álló beépítés a jellemző, mivel a telekszélességek túl keskenyek ahhoz, hogy szabadon állóan lehessen építkezni. Magasság, szintszám, tetőidom A településen zömmel alápincézett földszintes vagy alápincézett földszint+tetőteres épületeket találunk. A 86. sz. főút mentén magasabb – kétszintes, vagy kétszint+tetőteres – intézmények és lakóházak is épültek. A régi (II. világháború előtti) házak utcafronti homlokzata oromfalas, az újabb (II. vh. utáni) épületek tetőformája sátortető. A legújabb házakon megfigyelhető az alacsonyabb hajlásszögű, mediterrán típusú tetőidom. Igény mutatkozik a lapostetős lakóházak építésére is, amely igényt az önkormányzat a helyi építési szabályzat felülvizsgálata során figyelembe fog venni.

Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A településen jellemzőek a magasföldszintes, megemelt házak, Ez feltehetően arra vezethető vissza, hogy a település nagy része régen mocsaras, lápos terület volt, amelyet később lecsapoltak, de a talajvíz továbbra is magas maradt, ill. a legtöbb ház alápincézett.

Egyes utcákban az épületek a telekhatárral szöget zárnak be (fűrészfogas beépítés), ez változatossá teszi az utcaképet.



46

Fűrészfogas beépítés (Árpád utca)

1.11.5.

Az épített környezet értékei

Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A település szerkezetét a fellelhető régi térképek alapján 1784 évi állapotból kiindulva volt lehetőségünk vizsgálni. A település jellegzetes történeti tengelye a mai 86.os főút nyomvonala, jellegzetes íve valamennyi régi térképen fellelhető. A település eredetileg utcás faluként épült, bár az akkor még „Czakóházához” közvetlenül kapcsolódott. Ezen kapcsolat és vélhetően a terepadottságot következményeképp a település az 1700-1800-as években keleti irányban fejlődött, ekkor alakult ki azon szövetes, a maga esetlegességében is kellemes, burjánzó utcahálózat, amely ma is meghatározza ezen településrész arculatát. A település déli és nyugati irányú terjeszkedése már egyértelműen a XX. században történt, ekkor már az új utcák nyomvonala merevebb, geometrikusabb, a nyomvonalak alakításánál változatlanul a település meglévő úthálózatához alkalmazkodtak.



47

A település feljődésének áttekintése Első katonai felmérés 1782-1785 Az első katonai felmérés idején a település házai nagyrészt a mai 86. sz. főút ill. a Zrínyi utca mellé épültek.

Második katonai felmérés 1819-1869 A második katonai felmérés idejére nem nőtt nagymértékben a település területe, inkább sűrűsödött; összeértek az előtte különálló településrészek. A térképrészlet alsó részén látható egy folt, ez a mai látványtó helye, amely feltehetően mocsaras, lápos területet volt, ugyanakkor itt található a település legmélyebb pontja, ezért vízelvezetés szempontjából előnyös a tó megléte.



48

A mai településképen jól látható, hogy a régi, „véletlenszerűen” kialakult utcahálózat nem szabályos (É-ÉK-i rész), míg a település déli részén az újonnan kialakított, tervezett, egymással párhuzamos utcák sora figyelhető meg. A lakóházak piros, az intézményi és középületek narancssárga, a gazdasági, üzemi és melléképületek lila színnel jelennek meg a fenti térképen. Az intézményi és középületek zöme a 86. sz. főút mellé csoportosultak. A településnek három központja van, melyek szinte összeérnek; a templom és iskola környéke, a Polgármesteri Hivatal környéke, illetve az egészségügyi épület környéke. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület azonosító megye Győr-MosonSopron 1625 Győr-Moson1624 Sopron Győr-Moson31196 Sopron Győr-MosonSopron 31197 Győr-Moson31199 Sopron Győr-Moson48908 Sopron Győr-Moson57294 Sopron Győr-Moson59549 Sopron

település

lelőhelyszám név

Bősárkány

1

Petőfi utca 15.

Bősárkány

2

Öregtag

Bősárkány

3

Acsalagi út

Bősárkány

4

Szőlők

Bősárkány

5

Csatári felőli barázdás

Bősárkány

6

Temető

Bősárkány

7

Rákóczi út 21.

Bősárkány

9

Porostelek



59548 73837 77359 78549 72135 35952

Győr-MosonSopron Győr-MosonSopron Győr-MosonSopron Győr-MosonSopron Győr-MosonSopron Győr-MosonSopron

A régészeti lelőhelyek adatszolgáltatása)

49

Bősárkány

10

Maglóca felőli barázdás

Bősárkány

11

Töltés előtt

Bősárkány

12

Bősárkány

13

Porostelek II. Csatári felőli- barázdás II.

Csorna

50

Maglóca felőli barázdás

Markotabödöge 14

Csatornarendszer XLIII.

elhelyezkedése

(Forrás:

Lechner

Lajos

Tudásközpont

Műemlék, műemlékegyüttes Római katolikus templom (Műemlék, törzsszám: 3469) Barokk stílusban épült 1750 körül, majd 1941-ben részben átépítették és megnagyobbították. A templom mennyezet-freskóját és a főoltárképet Márton Lajos festette. Berendezése: a főoltár és a gazdag fafaragású szószék XVIII. századi eredetű. A szépen faragott rokokó padok 1750 körüliek, míg az újabbak simák, dísztelenek. Megtalálható: Fő u.



50

Látogatható: előzetes bejelentkezés után. Bejelentkezés a plébánián: Kossuth u. 31., tel.: (96) 271-195. A 18. sz. közepe tájáig a rábai kerületnek 4 plébániáján épült új templom, köztük van Bősárkány is. A helyi egyházi dokumentumok szerint 1754-ben építették Esterházy herceg adományából és a hívek kétkezi munkájával. Sőt még adományokkal is áldoztak a szent ügy megvalósulása érdekében. Így joggal írhatta az 1759-es jegyzőkönyvben a visitator újnak a bősárkányi templomot, hiszen csak néhány évvel korábban épült. Bősárkány temploma ekkor már téglából épült. Ez már a jelenlegi templom, bár 1939 és 1941 között jelentősen bővítették. Eredetileg egyhajós, egyszerű barokk stílusú épület, egy toronnyal. A főbejárat ekkor a hajó tengelyében álló torony elülső, északi oldalán volt, ám ezt később a torony tövében haladó közút miatt áthelyezték a torony keleti oldalára. A toronyalj belül csehboltozatos, ugyanígy az orgonakarzat is, amelyet két, boltozással összekötött vaskos pillér tartott. A templomhajó szintén csehsüveggel volt boltozták. Ez megmaradt az 1941-es átépítés után is. Az eredeti egyszakaszos szentély szintén csehsüvegboltozatos volt és a nyolcszög három oldalával zárult. Eredeti berendezési tárgyai közül a régi főoltár 1760 körül készült. Az oltárépítmény már elkorhadt, részeiből a tabernákulum (szentségház) és két szép arkangyalszobor maradt meg. A tabernákulum ajtaján feszület, két oldalról fából faragott imádkozó angyal látható. Az eredeti szószék keletkezéséről semmit sem tudunk. Az 1829-es canonica visitatio-ban említést tettek rossz állapotáró, ami azt mutatja, hogy akkor már létezett. A jelenlegi igen szép kimunkálású barokk szószék azonban csak a 19. sz. vége felé kerülhetett a templomba. A keresztelőkút azonban még az eredeti lehet. Nyolcoldalú gerezdes medence, amely magas lábon áll. 18. századi munka. Padjai közül 11 pár még eredeti, pompásan faragott pad. Felszerelési tárgyai közül a 18. századiakat vegyük sorra. Két rézkehely van, amelyek 1750 körülre keltezhetők. A pacifikálé ezüstözött réz, trébelt díszítésű. Széles talpon áll, amely négy rekeszre van osztva, mindegyikben virág és rokokó díszítmény. Legfőbb érdekessége a gravírozott felirata: Lagner Petter Pfarher in Wizscharkan 1777. Tehát az akkori plébános, Lagner (vagy Lathner) Péter szerezhette be ezt a keresztet, és vésette bele a fenti német nyelvű feliratot. A meglepő a sehol máshol nem szereplő „Wizscharkan” név, amelynek értelmezése eléggé problémás. Talán az a megoldás, ha a magyarból indulunk ki, és akkor ’Vizsárkány’ értelmezést nyerünk, ami a falunak a mocsár, a víz melletti helyzetére vonatkozna. A sekrestye melletti falra szerelt csengőgyám korábbi, hiszen az 1759-es évszám olvasható rajta. Rézből készült, spirális idomokkal díszítették. Harangjai közül a régebbi a canonica visitatio szerint 1763-ból való. Legalábbis ez a felirat látható rajta: ’Bécsújhely 1763’. Az újabb 1804-ből származik. Kőkereszt (Műemlék, törzsszám: 3473) T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


51

talapzatán az égre néző Mária szobra áll; 1802-ben készült klasszicista alkotás és artézi kút. Megtalálható: a templom mellett, Fő u. Szabadon megtekinthető.

Szent Család-szobor (Műemlék:törzsszám: 3470) 1750 körüli, barokk. Megtalálható: a község északnyugati határában, a Jánossomorja felé vezető út mentén. Szabadon megtekinthető. Szent Sebestyén, Flórián, Rozália-szoborcsoport (Műemlék, törzsszám: 3471) barokk, 1750 körül. Megtalálható: Fő u. Szabadon megtekinthető. Pietá-szobor (Műemlék, törzsszám: 3472) Késő barokk alkotás 1802-ből. Megtalálható: A Maglócára vezető úton, a község délkeleti határában. Szabadon megtekinthető. Helyi védelem Helyi védelem alá kerültek a következő objektumok: A településen található köztéri szobrok; Egészségház – Petőfi u. 83; 1. hrsz. Általános Iskola régi szárny – Petőfi u. 49-51, 51 hrsz.; Nádas vendéglő – Zrínyi u. 2., 74 hrsz.;



52

Tájház – Árpád u. 7., 201 hrsz.; Katolikus Faluház – Petőfi u. 47, 215 hrsz.; Lakóház – Zrínyi u. 7., 220 hrsz.; Nádas lakóház – Petőfi u. 11., 257 hrsz.; Művelődési ház – Petőfi u. 44., 320 hrsz.;

Gondozási központ – Kossuth u. 23., 366 hrsz.; Plébánia – Kossuth u. 31., 375 hrsz.; Lakóház – Széchenyi u. 19., 875/1 hrsz.; Malom épület 902 hrsz.

1.12. 1.12.1.

Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok

Bősárkányban a fő közlekedési útvonal a 86. sz. másodrendű főút, amely közelebbről nézve Csornával és Jánossomorjával teremt kapcsolatot, távolabbról nézve Szombathellyel és Mosonmagyaróvárral. A településre befutó összekötő utak: - 8509. sz. Kóny-Rábcakapi-Bősárkány ök. út (Rábcakapi, Markotabödöge felé) - 8511. sz. Bősárkány-Barbacs-Bodonhely ök. út (Barbacs felé) - 8514. sz. Bősárkány-Kapuvár ök. út (Acsalag felé) - A 8509 sz. útba torkoló 8528. sz. Rábcakapi-Lébény ök. út (Lébény, M1 autópálya felé) Üzemanyagtöltő állomás nincs, 10 km-re Csornán van az első tankolási lehetőség.



1.12.2.

53

Közösségi közlekedés

A település közúton és vasúton közelíthető meg. Közúti A buszjáratok menetrendje a község lakói szerint megfelelő, a községben 4 buszmegállópár és egy buszforduló található. A 86. sz. főút mentén lévő 2 buszmegállópár buszöblös, a megállók zöme fedett váróval felszerelt, de némelyik felújításra szorul, ill. a hiányzóakat pótolni kell. Közvetlen járat van Csorna, Győr, Mosonmagyaróvár felé, jár busz Acsalag felé is. Győrt egy rövidebb és egy hosszabb járattal lehet megközelíteni, a rövidebb útvonal: Rábcakapi, Tárnokréti, Lébény, Mosonszentmiklós, Öttevény, Abda, Győr, a hosszabb útvonal a tóközi településeket fűzi fel: Rábcakapi, Cakóháza, Markotabödöge, Fehértó, Győrsövényháza, Bezi, Enese, Győr. Kötöttpályás Vasút kapcsolattal rendelkezik a település, a vasútállomás a település nyugati szélén helyezkedik el, az Acsalag felől érkező autóbusz megáll a vasútállomás közelében, így van tömegközlekedési kapcsolata a faluközponttal. A vasúton történő forgalom keltette zaj nem terheli számottevően a települést, de közlekedési szempontból kedvezőtlen helyen halad, mert a keleti területekről már túl hosszú a rágyaloglási távolság. A megyeszékhely csak csornai átszállással érhető el, sajnos a menetrendek nincsenek összhangban, ezért Csornán 1 órát kell várni a csatlakozásra (Győr-Sopron közötti vasútvonal).

1.12.3.

Kerékpáros és gyalogos közlekedés

A 86. sz. főút mentén kerékpárút létesült, a többi főúton is kiépítése javasolt, főleg a Vasút utca – Zrínyi utca – Vörösmarty utca tengelyen, mert azt a Megyei Területrendezési Terven tervezett térségi jelentőségű kerékpárútként tüntették fel.

1.12.4.

Parkolás

A településközpontban, az élelmiszerüzlet előtt található egy 14 férőhelyes parkoló, az intézmények és a többi üzlet előtt is le lehet parkolni, az előbb említettnél kisebb férőhellyel. A tervezett ravatalozó előtt 24 férőhelyes parkoló került betervezésre. A település déli kapujában, a 86. sz. főút mellett kamionos pihenő épült.

1.13. 1.13.1.

Közművesítés Víziközművek

Vízgazdálkodás és vízellátás A Nagyközség közműves vízellátása a Csorna-Kóny_Bősárkány térségi vízműrendszer 850 m3/d kapacitású Bősárkány-i víztermelő művéről biztosított. A községi vízelosztó hálózat üzemeltetője a PANNON-VÍZ Zrt. (Győr, Országút u. 4.). A településfejlesztési koncepció T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


54

feülvizsgálata során felmerülő többlet vízigények esetén az üzemeltető szervezettel egyeztetni szükséges. A községtől nyugatra É-D irányban húzódik a Csorna – Maglócai csatorna, vízfolyás északra; keletre a Lóréti csatorna, északon a községtől 2 km-re nyugatról keletre folyik a Rábca. A községben a talajvíz a felszín alatt kb. 1 m mélységben van, így a csatornázás gravitációs rendszerrel költséges. Az egész község mélyfekvésű, belvízrendezés és csapadékvíz elvezetés tervezése szükséges. A községben a nyilvántartott 1.sz. kút a templomnál 397,7m talpmélységű. A vízmű a község déli kijáratánál, a Barbacs – Maglóca út mellett van, víztorony a vízmű területén. Vízbázis : 1.sz. kút csak megfigyelőkút ll.sz. kút 350 liter/ p teljesítmény lll.sz. kút 2000 liter/p teljesítmény Tározók: Térszinti: 2 db 150 m3 magas: 1 db 200m3 /30m aqaglubusz /megemelve/ Nyomásfokozás: 3 db H 15 / ll. tip. búvárszivattyú patronba szerelve Cakóházára a kistérségi vízvezeték elkészült 200 KM PVC mérettel és a község déli szélén halad el. Acsalag felé a 150 KM PVC vezeték a Kút út – József Attila út – Dózsa György út – Köztársaság útja – Vasút út nyomvonalon a község elosztó vezetékét is képezi. Az új beépítések vízellátását a meglévő hálózathoz lehet csatlakoztatni. A kiépítés jellege minden esetben közvezeték legyen NA 100 KM méretben. A vezetékre 100-100 m –enként föld feletti tűzcsapot kell elhelyezni. A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 1-2 Rábca és a Fertő

2010. április keltezésű dokumentáció alapján: Vízfolyasok es állóvizek medrét érintő intézkedések: 2015 utáni feladatok: A Rábaköz-Tóköz vízpótlása érdekében a Rába balparti térségében a meglévő medrek rehabilitációja mellett további új medrek, átvágások, új műtárgyak kialakítására van szükség. Szennyvízelvezetés A község közműves szennyvízelvezetésének kiépítése folyamatban van. Az elvezetett szennyvizek tisztítása a fejlesztés alatt álló, jelenleg 2566 m3/d és 29902 LE kapacitású, Csorna térségi szennyvíztisztító telepen fog történni. A térségi szennyvízelvezető és tisztító rendszer a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet 2. sz. mellékletében a nem megfelelő agglomerációk között szerepel, fejlesztését 2015. december 31-ig végre kell hajtani. A térségi szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító üzemeltetője a PANNON-VÍZ Zrt.



55

Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A 86. sz. főút mentén zárt csapadékvíz elvezetés kiépült. A lakóutcákban nyíltárkos csapadékvíz elvezetés található.

1.13.2.

Energia

Energiagazdálkodás és energiaellátás Bősárkány Önkormányzat területének villamosenergia ellátása a Csorna 120/20 kV-os transzformátorállomásból induló Vízügyi 20 kV-os gerincvezetékről történik. A terület biztonságos villamosenergia ellátására, üzemzavar esetén, tartalékul szolgálnak a - Csorna 120/20 kV-os állomásból induló Kimle 20 kV-os gerincvezeték a 66-92 sz. oszlopkapcsolón keresztül - Csorna 120/20 kV-os állomásból induló Kapuvár-2. 20 kV-os gerincvezeték a 60-97 sz. oszlopkapcsolón keresztül A község területén lévő kommunális fogyasztók villamos-energia ellátására 7 (hét) db 20/0,4 kV-os transzformátorállomás szolgál. Az ipari és mezőgazdasági fogyasztók ellátása külön ipari transzformátor-állomásokról történik (volt TSZ, Háziipari Szövetkezet, Öntöde, Szivattyútelep). A kommunális transzformátorállomások terhelése a névlegesnek kb. 60 %-a, tehát ezek terhelése az állomások átalakítása nélkül növelhető 40 %-kal. A község természetes kommunális villamosenergia fogyasztásának növekedése fedezhető a meglévő transzformátorállomásokról.

1.13.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) A lakásállomány 748, erre 601 főállomás jut, így a távbeszélő ellátottság statisztikailag több mint 80 %-os. Bősárkányon is egyre több vezeték nélküli telefon-tulajdonos van, amely a távközlési ellátottságot tovább javítja. A községet 96-os körzetszámmal kapcsolták az országos távhívó hálózatba. A távközlési ellátás alanyi jogon történik, s bár műszaki megoldásában a távközlés közmű jellegű, rendelkezésre állása azonban egyéni jogosultság függvénye. A jelentkező új igények alanyi jogú elbírálást követően nyernek kielégítést. A helyi kábeltelevízió hálózat teljesen kiépült. Minden ilyen jellegű bővítési igény a jelenlegi hálózatokról kielégíthető.

1.14. 1.14.1.

Környezetvédelem (és településüzemeltetés) talaj

A Hanság talajtájban a láptalajok különböző típusai fordulnak elő: a lápos réti talaj, tőzegesés kotus láptalajok. Ez utóbbiak többnyire agyagos-homokos és kavicsos altalajjal találhatók. A lápok másik talajfélesége a fekete szurokföld - amely a réti talajok genetikai típusába tartozik - is előfordul. A réti öntések alluviális anyagon kialakult, agyagos vályog mechanikai összetételű, gyengén savanyú, erősen víztartó talajok. Termékenységi besorolásuk az V. talajminőségi kategória. A T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


56

Csorna környéki lápos réti talajok mechanikai összetétele a réti öntésekével megegyező, vízgazdálkodásuk a nagy mennyiségű szerves anyag következtében azokénál kedvezőbb, termékenységük azonban a 70-100 cm-es talajmélységben megjelenő talajvíz miatt korlátozott (VII. kategória). Jelentős részük rét- és legelőterület (25 %). A táj löszös üledékein vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, felszíntől karbonátos réti csernozjomok találhatók. Termékenységük jó, a IV. termékenységi kategóriába tartoznak. Lényegesen gyengébb termőhelyet képviselnek a homokos öntésen kialakult csernozjomjellegű homoktalajok (VIII.). Kiterjedésük nem jelentős. Ugyanez mondható a Marcaltőtől keletre található csernozjom barna erdőtalajokról, amelyek szintén homok mechanikai összetételű allúviumon képződtek. Kémhatásuk gyengén savanyú a VII. termékenységi kategóriába tartoznak. A község közigazgatási határán belül legalább 5-6 talajfajtát lehet elkülöníteni, bár ezek túlnyomó részt a csernozjom illetve a réti talajok különböző változatait jelentik. A település, a kistáj mentesített alacsonyártéri részén található, ahol a mérsékelten meleg és mérsékelten száraz éghajlatnak köszönhetően, liget- és láperdőmaradványok teszikváltozatossá a kultúr-sztyepp jellegű hordalékkúp-síkságot, amelyet elsősorban szántóföldi műveléssel hasznosítanak.

1.14.2.

felszíni és a felszín alatti vizek

A települést a következő folyók, csatornák érintik, szelik át: Rábca, Szegedi-csatorna, Kapuvár-Bősárkányi-csatorna, Bősárkány-Réti-csatorna, Hansági-főcsatorna Bősárkányt a sekély porózus, ill. porózus típusú „Rábca-völgy déli része” és a porózus termál típusú „Északnyugat-Dunántúli” nevű felszín alatti víztest érinti.

1.14.3.

levegőtisztaság és védelme

Számottevő levegőszennyezést okozó ipari létesítmény a település területén nincs és a település átszellőzöttsége is megfelelőnek mondható. A közlekedésből származó levegőszennyezés az átlagosnál kicsivel nagyobb, de nem számottevő. A fűtési mód az elmúlt években átalakult, a vegyes tüzelésről egyre többen álltak át a gázfűtésre, melynek aránya 50 %-os. A pollenveszély nem jellemző a térségben, nyáron a burkolatlan utakból származik elenyésző mértékű porterhelés.

1.14.4.

zaj- és rezgésterhelés

Rendszeres zajt és rezgést okozó terhelőforrás a településen nem található.

1.14.5.

hulladékkezelés

Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. A törvényben felsorolásra kerülnek a települési önkormányzat kötelező feladatai. Ezek között nem említik a környezetvédelmet. Az önkormányzati törvényt értelmezve arra lehet következtetni, hogy e jogszabály szerint a környezetvédelem az önkormányzatok számára önként vállalt feladatként jelenik meg. Ugyanakkor két törvény is állapít meg kötelező környezetvédelmi feladatokat települési önkormányzatoknak. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény egész fejezetet szentel a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatainak. Eszerint a települési önkormányzat a környezet védelme érdekében biztosítja a környezet védelmét szolgáló T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


57

jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete hagy jóvá; a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. A környezetvédelmi törvény szerint a települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint – de legalább kétévente – felülvizsgálja. A jóváhagyott környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozat meghozatalával – szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával – kell végrehajtani. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény a következő kötelező feladatokat utalja a települési önkormányzatok hatáskörébe: A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn. Bősárkányban 1996 év vége óta a REKULTÍV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft. végzi a szervezett települési szilárd hulladékgyűjtést. A szervezett hulladékgyűjtés keretében a lakosok vagy vásároltak vagy, bérelnek kuka edényt, ebben gyűjtik a hulladékot, amit heti egyszeri alkalommal elszállítanak. A szelektív hulladékgyűjtés lehetősége a papír, PET palack, üveg, 2008 év elejétől alumínium italosdoboz frakciók tekintetében biztosított. A település területén 4 gyűjtőponton nyílik lehetősége a lakosságnak a fent említett hulladékfrakciók gyűjtésére, melyet a közszolgáltató a nyári időszakban hetente, míg az említett hulladékok szezonális keletkezése miatt a téli, késő őszi és kora tavaszi időszakban az edények telítettségének függvényében ürít. A Jánossomorjai Regionális Hulladéklerakó 2002. Március 01-én nyitotta meg kapuit. A már a legszigorúbb környezetvédelmi feltételeket is teljesítő /B3 alkategóriájú/ hulladéklerakó 1.240.000 tömörm3 befogadóképességű. Bősárkány közigazgatási területén van önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladéklerakó, mely a Mosonmagyaróvár és térsége hulladékgazdálkodási projekt keretein belül kerül rekultiválásra. Bősárkány 2003. decemberében csatlakozott a Győr térsége hulladékgazdálkodási Konzorciumhoz, mely azóta 3 részre; Győr és térsége, Sopron és térsége, valamint Mosonmagyaróvár és térsége Hulladékgazdálkodási Projektre vált külön. Bősárkány ez utóbbinak tagja. A Projekt a Nemzeti Fejlesztési Hivatal támogatását elnyerve túl van a pályáztatáson jelenleg a pályázatban megvalósítandó (KEOP 1.1.1.) projekt üzemeltetési kiírására történő előkészítése van folyamatban. Ennek keretében megvalósul a teljes körű szelektív hulladékgyűjtés (szelektív hulladékgyűjtő szigetek, hulladékudvarok, gyűjtőjárművek). A szelektíven gyűjtés miatt csökken a lerakó térfogat felhasználása, növekszik a lerakó élettartama (feltölthetősége). A Projektből azonban a KEOP 2.3.0 projektcsoportba kerültek át a rekultivációk, melynek kivitelezése a K-W konzorcium illetve a Strabag MML kivitelezésében már folyamatban van.



1.15. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.15.1.

58

beépítést,

vízrajzi veszélyeztetettség

A talajvíz átlagos szintje a Hanság medencében 0, 5 - 1, 5 méter között van, időszakonként pedig a felszínre emelkedik. A talajvíztükör sokévi átlagának magassága a Hanság medencében 112-116 m A.f. A talajvíz áramlási főirányok - az esésvonalakkal egyezően - nagyjából a nyílt víz-folyások irányát követik, tehát az Észak-Hanságba É-D; a Dél-Hanságban pedig DNy-ÉK irányú. A település külterületén folyik keresztül a Rábca és a Kapuvár-Bősárkányi csatorna.

1.16.

Éghajlat

Bősárkány hazánk északnyugati részén fekszik, ennek következménye az, hogy bár alföldi terület, éghajlata mégis lényegesen különbözik az Alföld éghajlatától. A különbség tulajdonképpen az Atlanti-óceántól való távolságban rejlik. Az éghajlat kialakításában igen nagy szerepet játszanak a nagy légköri hatásközpontok: az észak-atlanti minimum, a keleteurópai téli maximum. A Hanság tájegység a Kisalföld éghajlati körzetbe tartozik. Jellemző a mérsékelten meleg nyár, nem túl zord tél és a viszonylag kisebb csapadékbizonytalanság. A hőmérséklet évi járása nagyjában ugyanazt a képet mutatja, mint az ország többi tájain. Legalacsonyabb a hőmérséklet januárban, legmagasabb júniusban. A napfénytartam (1900 óra), az évi középhőmérséklet (9,5 C fok), a tenyészidőszak hőösszegei (3100 C fok) - a sokévi átlag alapján alacsonyak. A kapuvári állomáson mért adatok sokévi átlaga szerint az 50%-os valószínűséggel elért, illetve meghaladott csapadékösszegek értéke 665 mm; az átlagé pedig 670 mm. A legcsapadékosabb hónap június és július. Az uralkodó szél északnyugati. A szélerősség évi középértéke 1, 8 - 2, 0 Beaufort fok. A Dévényi kapun át nagy sebességgel érkező légáramlás miatt hazánk legszelesebb területei közé tartozik.

2.

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ

SWOT – analízis A helyzetfeltáró, állapotfelmérő munka folyamán viszonylag nagytömegű és sokrétű információ gyűlik össze, melyeket valamilyen formában rendszerezni, kezelni kell. Ez tulajdonképpen értékelést jelent, ami arra irányul, hogy miként lehet a feltárt tényezőket a stratégiánál figyelembe venni. A stratégiai tervezés egyik közkedvelt módszere a SWOT-analízis. Lényegében a belső és külső környezetet kapcsoljuk össze, keresve mindazokat a feltételrendszereket, amik a jövőt hordozzák, tehát erősségét adják a településnek. Megállapítjuk azokat a tényezőket, amik viszont akadályozzák a jövőt, gyengítik a rendszer működését, s ezáltal majd valamilyen szintű beavatkozást is igényelnek. A lehetőségek közé azokat soroljuk, amelyek a fejlesztés újabb tereit jelentik, így más kapcsolatokat, további erőforrások megjelenését kínálhatják, vagy éppen a rendszer belső adottságainak átértékelését, azok megváltoztatását szorgalmazzák. A veszélyek közé sorolhatók azok a tényezők, amelyek akadályozhatják a jövőt, az egyes rendszerelemek aktivitását fékezhetik. Ezek megszűntetése elsősorban nem a területrendszerből következik, hanem a külső, független hatásokból.



59

Erősségek

Gyengeségek

☺ Kedvező földrajzi helyzet

Állattartó telepek lakóterülethez való

☺ A határ közelsége

közelsége

☺ Táji, természeti értékek (erdő, folyó)

Kedvezőtlen demográfiai viszonyok

☺ Hasznosítható helyi humán infrastruktúra

Idegenforgalom hiánya

☺ Alacsony munkanélküliség

Kevés zöldterület

☺ Jó közműellátottság, csatorna épülni fog ☺ A

hulladékszállítás

és

–elhelyezés

megoldottsága Lehetőségek

Veszélyek

Lakóterületi fejlesztések

Elvándorlás veszélye

Üdülőterületi fejlesztések

Elöregedés veszélye

Turizmus fejlesztése

Tájrombolás

Gazdaság további erősítése

3.

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1.

A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis

Bősárkányban a legnagyobb gondot a 86. sz. főút nagymértékű tranzitforgalma okozza, a települést demarkációs vonalként kettészeli. A nagyközség elérte azt, hogy 22 órától 6 óráig mentesüljön a tranzitforgalomtól, ebben az időszakban a tehergépjárműveket Csornánál a 85. sz. főútra, majd az M1-es autópályára terelik. 2016 nyaráig megépül a gyorsforgalmi útkapcsolat Győr és Szombathely között, ekkor lehetőség lesz Bősárkány egész napos mentesítésére. A 2021-2024-ig tartó időszakban épül meg a nagyközséget elkerülő autóút. Az önkormányzat 2002 és 2008 között felújítatta a saját tulajdonában és kezelésében lévő lakóutcákat, a 86. sz. állami tulajdonú főút felújítása, burkolat-megerősítése is megtörtént, ugyanakkor a többi állami tulajdonban lévő útszakaszok (Vasút utca, Zrínyi utca, Széchenyi utca) állapota nem megfelelő, felújításra szorulnak.



3.2.

60

Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek

3.2.1. településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása

Bősárkány kül-és belterületén a településszerkezeti sajátosságok és a szerkezeti terv alapján 8 településrész került lehatárolásra.



61

1: Kertekalja Bősárkány legrégebbi településrésze, amely az utca-és telekszerkezetén is látszik. Itt található az iskola, a templom, az élelmiszerbolt stb, tehát központi funkciókat lát el. Cégek: Ponyva Manufaktúra, Háziipari szövetkezet 2: Tagút A Rákóczi utcát és környékét foglalja magába. Itt található az óvoda, a polgármesteri hivatal. 3: Paptag A Rákóczi utca és a Gábor Áron utca közötti telekhatárok és a 86. sz. főút határolja. Túlnyomóan lakóépületek találhatók a területén, néhány helyen otthoni műhelyekkel (pl. autószerelő) kombinálva. Tagút és Paptag utcái épültek ki a Kertekalja utcái után, tehát először a 86. sz főúttól nyugatra terjeszkedett a település. 4: Újtelep A Petőfi utca és az Ady Endre utca által közbezárt háromszögben fekszik. Itt található az egészségügyi épület fogászattal és orvosi rendelővel, a temető, a vízmű víztoronnyal és a leendő futballpálya. T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


62

5: Kenderrét A Hunyadi János és az Ady Endre utca határolja. Túlnyomórészt lakóépületek találhatók a területén. Újtelep és Kenderrét a legújabb településrészek, itt az egymással párhuzamos utcák a mérvadóak. 6. Északnyugati iparterület Legnagyobbrészt a volt TSZ major területe alkotja, amelyen ma a Hanság termelő, szolgáltató és kereskedelmi szövetkezet tevékenykedik. Területén fog felépülni a biogáz erőmű. Ide sorolható még a Hétvezér Csárda és Panzió is, amely 10 szobával és 27 ággyal áll rendelkezésre az ideérkező vendégek számára. 7. Nyugati iparterület A vasúttól keletre fekvő területen helyezkedik el, amely magába foglalja a vasútállomást is. Itt található a Bio-Textima Kft., amely 1993-ban alakult, magánvállalkozás keretében működik. Tevékenységi köre megalakulásától egészen napjainkig natúr termékek gyártásából és forgalmazásából áll. Termékskálája folyamatos bővülésével ma már egy hálószoba szinte valamennyi kellékét kínálja. 8. Szávíz A település belterületétől teljesen elkülönülő üdülőterületek. 2003-2004-ben lezajlott egy rendezési terv módosítás, amely a terület nagyarányú bővítéséről szólt. A Szávíz 2 további üdülőterületek, gyógy-és tájfürdő, kézműves falu telepítését irányozta elő. A befektető később elállt építési szándékától, a fejlesztés csak terven létezik. A Szávíz 1 fejlesztése ugyanakkor a rendezési terv felülvizsgálat után elkezdődik.



63

KONCEPCIÓ 4.

JÖVŐKÉP 4.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan

A településfejlesztési koncepció alkalmat kínál az önkormányzat számára ahhoz, hogy ezekből a megállapításokból, és más, aktuális forrásokra támaszkodva megalkossa a települési szándékok és külső gazdasági, környezeti lehetőségeknek leginkább megfelelő települési jövőképet. Bősárkány jövője azon múlik, sikerül-e erőforrásait,adottságait környezettudatos és innovatív módon kihasználva vonzóvá, fenntarthatóvá válnia az itt élők, tanulók, az itt működő és befektetési lehetőséget kereső vállalkozások és az idelátogatók szemében. Bősárkány jövője azon múlik, sikerül-e versenyképesnek maradnia a szűkebb és tágabb térség hasonló nagyságú, lélekszámú településeivel szemben.

5.

CÉLOK 5.1. A település meghatározása

átfogó

fejlesztését

szolgáló

célok

A településfejlesztési koncepció átfogó célja a település versenyképességének javítása, vonzerejének fokozása a meglévő adottságainak kihasználására és erőforrásainak fenntartható módon való hasznosítására alapozva. 1. Vonzó, dinamikus települési arculat megteremtése, egy befektető-és látogatóbarát település közszolgáltatási színvonalának emelése A településközpont és településrészek, zöldterületek funkcióbővítő fejlesztése, intézményeinek fokozatos felújítása elősegíti a község megtartóerejét, emellett ösztönzi a kereskedelmi és turisztikai szolgáltatások bővítését, így közvetetten növelheti a település gazdasági versenyképességét. 2. A közlekedési rendszer átalakítása Az elkerülő út megépülésével az átmenő forgalom várhatóan lecsökken, az új közlekedési helyzetben további forgalomcsökkentő eszközökre lesz szükség. A jövőben a kerékpáros közlekedés még inkább előtérbe kerül, ezért a főbb irányokba kerékpárutak építésével kell számolni. 3. Kulturális és szabadidős tevékenységek feltételeinek megújítása, és bővítése A szórakozási és sportolási lehetőségek bővítése a község minden lakójának fontos lehet (fiatalok, családosok, nyugdíjasok), ezzel javíthatók a helyben lakók identitása, kezelhetők a társadalmi kohéziós problémák. A következő években felújításra kerül a művelődési ház, a sportpálya öltözője bővítésre kerül, új focipálya épül stb., ezek a fejlesztések növelik az itt lakók komfortérzetét, a turisták számára is vonzóbb lehetőségeket nyújt a község. T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


64

4. Fenntartható gazdaság feltételeinek megteremtése Új gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokat kell a községbe telepíteni, a meglévő cégek bővülési szándékát támogatni. A Győr-Szombathely közötti gyorsforgalmi útkapcsolat létrejöttével megnövekedhet a vállalkozási kedv a településen, az osztrák-szlovák határ felé tartó gyorsforgalmi útkapcsolat megépülésével ez még inkább fokozódhat, amely mindenképpen pozítiv hatást fejthet ki a település jövőjét illetően.

6.

KIINDULÓ ADATOK FELADATOKHOZ

A

TOVÁBBI

TERVEZÉSI

Lakóterület fejlesztések: A község földrajzi elhelyezkedése, természeti környezete, teljes körű infrastrukturális ellátottsága alapján jó lakókörnyezetet biztosít az itt élőknek, ugyanakkor jelen eljárásban új lakóterületek kialakítására nem kerül sor, mert a hatályos településszerkezeti terven lévő tervezett lakóterületek (Ifjúság utcától ÉK-re fekvő terület, ill. a település legdélebbi részén kialakított lakóövezetek) nagyrészt még nem épültek ki. Gazdasági területek fejlesztése: A kedvező földrajzi fekvésből adódóan az elmúlt évtizedekben letelepedett vállalkozások további támogatása szükséges. A fejlődésének területi biztosítása a megfelelő gazdasági területek további kijelölésével, valamint új vállalkozások letelepedésének elősegítésével támogatható. A gazdasági területek kijelölésénél elsődleges szempont, hogy környezetükre ne legyenek káros hatással. A település ÉNy-i részén biogázüzem fog épülni. 3. A 02/4 hrsz-ú zöldterület: gazdasági terület kialakítását tervezi az önkormányzat.



65

4. a 010/7 hrsz-ú véderdő egy része és a 026/16 hrsz-ú Különleges mezőgazdasági üzemi terület egy része: Gazdasági terület kialakítása a cél, a biológiai-aktivitás érték szinten tartása részben a 026/16 hrsz-ú Kmg terület ÉK-i csücskének véderdőbe történő átsorolásával érhető el.



66

Idegenforgalom fejlesztése:

Szávíz – Vízicentrum Bősárkány külterületén a fertő-Hanság Nemzeti park közvetlen szomszédságában található Szávíz. A tó és környéke egykor nyugodt, ideális környezetet biztosított, külön horgásztóval a horgászoknak, és külön fürdőtóval a pihenni, kikapcsolódni, fürödni vágyóknak, 5 év után 2009 körül azonban a strand üzemeltetése megszűnt. Pihenőházak A tóparton saját stéggel rendelkező faházak sorakoznak, az itt lévő ingatlanok többsége magántulajdonban van, és a használatuk is magáncélú. A területre szigorú szabályozás van érvényben, biztosítva a táj egységes, környezetbe illő arculatát.



67

Strand Sajnos napjainkra már nem tölti be funkcióját, a terület meglehetősen elhanyagolt. A korábbi években a csak természetes anyagokból kialakított strand, ásványvíz minőségű vízével, homokos röplabdapályával, focipályával és játszótérrel vonzó célpontja volt a pihenni és kikapcsolódni vágyóknak.

Horgászat 30 hektáron elterülő horgásztó. 2km hosszan kiépített partszakasz várja a horgászni vágyókat. A tó rendszeresen telepített, mind növényevő, mind ragadozóhalak széles skálája megtalálható. A horgásztó nyílegyenes partján 125 fából épült stég helyezkedik el 10 méterre egymástól. Nem csak a part, de a meder is egyenletes. T P T A L E N T − P L A N Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]


68

Mindenképpen újra meg kell nyitni a strandot, a tervezett Szávíz 2. fejlesztést pedig meg kell valósítani. Az M86-os autóút megépültével gyorsabb lesz a megközelítése, ajánlott a tömegközlekedési hálózatba való bekapcsolása, így még vonzóbb lehet a turisták számára. 14. Szávíz területén a fürdőtó körüli zöldterületből üdülőházas terület kerül kialakításra, konkrét befektetői szándék mutatkozik a területen. Fel kívánják újítani a területen fekvő épületeket, a főépületben szálláshely kialakítása a cél. A közeli, 060/3 hrsz-ú különleges területen ásványvíz-palackozó üzem létesítését tervezik, ugyanakkor jelenleg a terület nem rendelkezik közterületi kapcsolattal, ezért utat kell hozzá kiszabályozni a 0216/1-/2 hrsz-ú jelenleg vízgazdálkodási, tervezett zöldterületen.



69

Zöldterületek, közparkok fejlesztése: A település táji, környezeti adottságainak megőrzése és fejlesztése kiemelkedően fontos. A meglévő zöldterületek és közparkok kiépítése és fejlesztése, de mindenekelőtt megtartása kiemelkedően fontos a településkép összhatása és a környezetterhelés csökkentése érdekében. József Attila utca és Petőfi Sándor utca sarkán lévő településközpont vegyes terület; 675/25/26 hrsz A területen lévő közpark látványtóval feltüntetésre kerül. A látványtó alatti Vt terület határai pontosításra kerülnek. A tó alatt elhelyezkedő településközponti vegyes területen futballpálya létesül kiszolgáló épülettel, parkolókkal. A területen jelenleg buszforduló helyezkedik el, de csak ideiglenesen, amíg meg nem épül a végleges létesítmény a templom mögött, a Kossuth Lajos utca és a Vasút utca kereszteződésénél. Ez a módosítás sürgőssé vált, ezért kivált a rendezési terv felülvizsgálat pontjai közül; egyszerűsített eljárás keretein belül folytatódik tovább a módosítási folyamat.

A módosítás tervezete



70

A tervezett futballpálya helyszínrajza A település északi részén elhelyezkedő sportpályát is fejlesztik, kétszintes öltöző fog felépülni. A fejlesztések érdekében újonnan beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre. Temető fejlesztése Jelenleg engedélyezés alatt áll a község ravatalozójának bővítésének, átalakításának terve, amely fejlesztés új parkolók kialakításával is jár.



71

A ravatalozó és környékének tervezett helyszínrajza



72

A ravatalozó látványterve Infrastrukturális fejlesztés: A település teljes infrastruktúra hálózata kiépített. A folyamatosan megvalósításra kerülő területek a meglévő hálózatokba integrálhatóak. Közlekedésfejlesztés: A közelmúltban lezajlott a 86. sz. főút felújítása, amely a települést is érintette. A drága osztrák autópályák helyett az olcsóbb 86. sz. főutat választják a kamionosok; a nagyfokú tranzitforgalomtól szenvednek a település lakói. Megoldást jelenthetne az M86-os gyorsforgalmi út megépítése, amely nagyobb távlatban gyors összeköttetést teremtene az osztrák-szlovén határ és a szlovák határ között, kisebb távlatban Csorna (az M85 által Sopron és Győr) és Mosonmagyaróvár között.



73

Forrás: NIF Zrt. és saját szerkesztés A fenti ábrán az M85-86-os gyorsforgalmi út fejlesztését láthatjuk, az út várhatóan 2016 nyár végére elkészül. Az látszik, hogy prioritást élvez Győr és Szombathely gyorsforgalmi kapcsolata, a Sopron és Mosonmagyaróvár felé tartó elágazások, folytatások megépítése még várat magára. A térség számára kiemelt jelentőségű fejlesztés hatására biztonságosabb, gyorsabb lesz a közlekedés, növekszik a térség versenyképessége, javul a megközelíthetőség, a települések mentesülnek a tranzitforgalom alól, élhetőbb környezet jön létre. A szakasz megépítése az Európai Unió regionális hálózatának részeként kapcsolatot teremt Ausztria (Nyugat-Európa), valamint Budapest (és tovább Kelet-Európa) irányába. Megvalósítása elősegíti a nemzetközi tranzit hatékonyabb elvezetését, a megközelíthetőség javítását, a menetidők csökkentését, a környezeti hatások mérséklését, a közúti közlekedés szolgáltatási színvonalának és biztonságának növelését, valamint a régió versenyképességének növelését. Bősárkányt közvetlenül nem érinti a fejlesztés, de várhatóan: - a Szombathely felől érkező tranzitforgalmat Csorna után az M85-re, majd az M1-es autópályára terelik, így a nagyközség mentesülhet a nagy átmenő forgalomtól - telephelyválasztásnál a bősárkányi tervezett iparterületek is keresettebbek lehetnek, mert a leendő gyorsforgalmi úttól csupán 10 km-re fekszik a település Az első feltételezésből az következhet, hogyha elkerüli a települést a tranzitforgalom, akkor a kereskedelmi egységek, szállodák vendégeinek száma lecsökkenhet, ugyanakkor a nyugalomra, csendre vágyók szívesebben felkereshetik.



74

A Közlekedési Koordinációs Központ tájékoztatása szerint az M86-os gyorsforgalmi út Bősárkányi szakaszát az 1222/2011. (VI.29.) Korm. határozat III. programciklusában, 20212024 között tervezik megépíteni. A közösségi közlekedés fejlesztése: A buszjáratok sűrűsége megfelelő, ugyanakkor szükség van a településközpontban egy buszforduló létesítésére a Kossuth L. utca és a Vasút utca sarkán. Jelenleg a József Attila utcában található egy ideiglenes buszforduló, amely nem a központban van, ill. a területen épül a műfüves futballpálya, így ott nem maradhat.

A tervezett új buszforduló helyszínrajza



7.

75

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE 7.1. A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer

A község önkormányzata, pontosabban a polgármester felel a fejlesztések megvalósulásáért. Az önkormányzat mindig támogatólag lép fel a település pozitív megítélését elősegítő fejlesztések mellett. Az önkormányzat minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a település tovább fejlődhessen, szépülhessen. Az állami fejlesztéseket csak nagyon nehezen lehet befolyásolni, sürgetni, ezért ezek vagy elmaradnak, vagy csak hosszú évek, évtizedek múltán valósulnak meg, ami komoly gondokat, ellentmondásokat okoz. Megoldást jelenthetne például az állami úthálózat települések belterületén áthaladó útszakaszainak önkormányzati kezelésébe, karbantartásába adása. Ezzel a településen egységes utcahálózat jönne létre.

7.2. Javaslat a koncepció és a követésére, a felülvizsgálat rendjére

változások

nyomon

A koncepcióról és a rendezési terv felülvizsgálatról az önkormányzat folyamatosan tájékoztassa a lakosságot és a helyi civil szervezeteket, egyházakat, hogy az ő érdekeik is tudjanak érvényesülni


T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft

Recommend Documents