T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft

SZTM 2014-001 Győr- Keleti elkerülő út rendezési tervbe való beillesztése 1. ütem

TP •

TALENT−PLAN

Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96−418 373; Fax: 96−418699; email: [email protected]; www.talent−plan.hu

Győr Rendezési terv módosítás Keleti elkerülő út rendezési tervbe való beillesztése 1. ütem (AUDI elkerülő déli körforgalmától az M1 autópályáig) SZTM 2014-001

Msz: 13124

ELŐLAP Felelős vezetőtervező:

N é m e th G y u la

……………………………………

TT1 08-0066

Segédtervező:

T ó th C s a b a

……………………………………

Közlekedéstervező:

M ik ló s i A ttila

……………………………………

K1d-1/08-513

Tájtervező:

P in té r G a b r ie lla

……………………………………

TK-2 08-0373

T·P TALENT-PLAN Kft. 9023 Györ, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected] - 1 -


TARTALOMJEGYZÉK MŐSZAKI LEÍRÁSOK 1) MÓDOSULÓ TERÜLET LEÍRÁSA 1.1) Tervezési terület általános leírása 1.2) Tervezett módosítás célja, várható hatása 2) ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 2.1) Illeszkedés a térségi területrendezési tervekhez Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Terv 2.2) Közműfejlesztési javaslat 2.3) Tájrendezés és környezetalakítás 2.4) Távközlési munkarész 2.5) Közlekedésfejlesztési javaslat 2.6) Környezetvédelmi munkarész

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK SZERKEZETI TERVI MUNKARÉSZEK HATÁROZATTERVEZET TSZTM 2014-001 SZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS

M 1: 10 000

SZABÁLYOZÁSI TERVI MUNKARÉSZEK RENDELETTERVEZET SZTM 2014-001 SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS

M 1: 2 500



1) MÓDOSULÓ TERÜLETEK 1.1) TERVEZÉSI TERÜLET ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA A 2013/2010. sz. Kormány határozat döntött a Győr keleti elkerülő (M1 autópálya – 14. sz. főút között) - 813. sz. főút - állami beruházás keretében történő megvalósításáról. A 81. és 14. sz. főutak Győr Megyei Jogú Várost elkerülő összekötésének gondolata nem újkeletű. Korábbi tervekben a kapcsolat - mint M81 gyorsforgalmi út - már szerepelt, de rövid időre az elképzelés elvetésre került. Győr keleti elkerülője a közlekedésért felelős tárca elképzeléseiben jelenleg újra szerepel. A főúti elkerülő út építésének fő célja az ipari park bővítéséből problémák enyhítése, a baleseti adatok várható csökkenése, az kiszolgálása, egyszerűbb és gyorsabb elérése, a városon belüli csökkentése, emellett a környezeti hatások, elsősorban a városi légszennyező anyag- és zajterhelés csökkentése.

eredő forgalmi ipari park jobb konfliktuspontok lakosságot érő

A 81. sz. főút és 14. sz. főutak között 813. sz. főúti számozással kezdődött meg a főút tervezése, a GYŐR KELETI ELKERÜLŐ ÚT FEJLESZTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TANULMÁNYTERV 2012 áprilisában készült el, amely a tervezett elkerülő utat különálló, önállóan is működőképes építési szakaszokra bontotta és a szakaszok több változatát vizsgálta. 2012. decemberében elkészült az út Környezeti hatástanulmánya (C-TERV Kft. és SENEX Kft.), amely a fenti tanulmány tervben vizsgált útszakaszokat kiegészítette, így több nyomvonalat vizsgált, ami alapján a javasolt elkerülő út vonalvezetése 1. ábrán pirossal jelölt nyomvonalon alakult ki.

1. sz. ábra: 813. sz. főút nyomvonalváltozatai

Forrás: KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY (C-Terv Kft. és Senex Kft., 2012. december)

Jelen rendezési tervi módosításban az 1. ütem, azaz az AUDI új elkerülő déli körforgalmától az M1-es autópályáig tartó szakasz szabályozásának korrekciója történik meg.



A tervezési terület Győr városától dél keletre kezdődik az M1 autópálya Győrszentiváni lehajtójánál. Az autópálya két oldalán lévő le- és felhajtó ágak (10487, 10485 és 10486 jelű csomóponti ágak) a 8136. sz. összekötő út a 45+419, illetve 46+047 km szelvényében lévő osztályozósávos csomópontokba csatlakoznak. Az országos összekötő út az autópálya felett külön szintben halad át. A 46+047 km szelvényben 4. ágként egy önkormányzati út csatlakozik, mely a jelenleg fejlesztés alatt lévő beruházási területet fűzi rá a közúthálózatra. Az országos közút itt véget ér, innen Győr, Tatai útja folytatódik. A közút mellett nagyközép nyomású gázvezeték, illetve középfeszültségű elektromos kábel húzódik. A tervezett főút a Tati útból kiválva kerül majd kiépítésre követve a meglévő északnyugat – dél-kelet irányú földúthálózatot. Ez a nyomvonal éri el a Tibormajori kiépített helyi utat, mely az AUDI logisztikai parkjához vezet. Az útkereszteződéstől délre mezőgazdasági művelésű területek találhatóak. Ezen a szakaszon a tervezési szakasz keresztez több nagyfeszültségű elektromos légvezetéket, illetve nagynyomású gázvezetéket is. A Tibormajori útnál – az elmúlt években történő kiépítésnek megfelelően – több közművezeték (közvilágítás, gáz, víz, szennyvíz, távközlés, elektromos földkábel) is keresztezésre kerül. Az útcsatlakozástól északra jelenleg még mezőgazdasági művelésű területen halad a tervezési terület és éri el az 1. sz. vasútvonal két vágányát, illetve attól délre egy iparvágányt, és északra egy használaton kívüli iparvágányt. Ezek keresztezése külön szintben fog megvalósulni. A vasútvonalak keresztezését követően ismét mezőgazdasági területen halad a nyomvonal és éri el a Szentiváni főcsatornát, majd azt követően a Váci út meglévő nyomvonalát. A közút mellett több közművezeték is található. A Váci úttól északra mezőgazdasági területen halad tovább a nyomvonal a kiépített déli körforgalom déli ágáig.


SZTM 2014-001 Győr- Keleti elkerülő út rendezési tervbe való beillesztése 1. ütem A Szentiváni csatorna és a meglévő körforgalom közötti szakasztól keletre található Győrszentiván városrész családi házas lakóövezete. A tervezett főút osztályba sorolását a Megrendelő a tervezési szerződésben rögzítette, a többi út esetében az egyeztetéseken elhangzottak alapján történt az osztályba sorolás:

Tervezett út

Tervezési osztály/Hálózati funkció

Környezeti körülmény

Tervezési sebesség

813. sz. főút

K.IV.

A

90 km/h

K.V.

A

90 km/h

K.V.

B

70 km/h

Tibormajori út

K.V.

C

50 km/h

Helyi földút

K.VI.

-

30 km/h

8136. összekötő út Tatai út

sz.

1.2) TERVEZETT MÓDOSÍTÁS CÉLJA, VÁRHATÓ HATÁSA A módosítás célja az elkerülő út szabályozási tervbe való beillesztése. A módosítás hatására elkezdődhet a útterületek kisajátítása, ezután megkezdődhet az út és a hozzá kapcsolódó műtárgyak kivitelezése, építése.



2) ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 2.1) ILLESZKEDÉS A TÉRSÉGI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKHEZ Az új nyomvonal beillesztése az OTrT-be és a GYMS Megyei Területrendezési Tervbe megtörtént. A megye térségi szerkezeti tervéről szóló településre és környékére vonatkozó része:



2) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete:


SZTM 2014-001 Győr- Keleti elkerülő út rendezési tervbe való beillesztése 1. ütem 3) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete:

4) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete:

5) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete:


SZTM 2014-001 Győr- Keleti elkerülő út rendezési tervbe való beillesztése 1. ütem 6) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete:

7) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete:

8) Együtt tervezhető térségek övezete:


SZTM 2014-001 Győr- Keleti elkerülő út rendezési tervbe való beillesztése 1. ütem 9) Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete:

10) Magterület övezete, Ökológiai folyosó övezete, Pufferterület övezete:

11) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete:


SZTM 2014-001 Győr- Keleti elkerülő út rendezési tervbe való beillesztése 1. ütem 12) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete:

13) Világörökség és világörökség-várományos terület övezete:

14) Történeti települési terület övezete:


SZTM 2014-001 Győr- Keleti elkerülő út rendezési tervbe való beillesztése 1. ütem 15) Rendszeresen belvízjárta terület övezete, nagyvízi meder övezete:

16) Földtani veszélyforrás területének övezete:

17) Vízeróziónak kitett terület övezete:


SZTM 2014-001 Győr- Keleti elkerülő út rendezési tervbe való beillesztése 1. ütem 18) Széleróziónak kitett terület övezete:

Győr közigazgatási területén érintett megyei övezetek: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 13/A. §Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 13/B. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 14/A. § (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 15. § A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 16/A. § Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabályokat megállapítani.


SZTM 2014-001 Győr- Keleti elkerülő út rendezési tervbe való beillesztése 1. ütem Együtt tervezhető térségek övezete 16/B. § (1) Az együtt tervezhető térségek övezetébe tartozó települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladataik összehangolt ellátásához - törvényben meghatározott - közös egyszerűsített településszerkezeti tervet készíthetnek. (2) A közös egyszerűsített településszerkezeti tervnek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok határozattal fogadják el.

Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete 16/C. § (1) A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni. (2) Az (1) bekezdésben kijelölt területeket a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

Magterület övezete 17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

Ökológiai folyosó övezete 18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

Pufferterület övezete 19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.


SZTM 2014-001 Győr- Keleti elkerülő út rendezési tervbe való beillesztése 1. ütem Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete 19/A. § Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 20. § A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet.

Világörökség és világörökség-várományos terület övezete 22/A. § (1) Világörökség és világörökség-várományos terület övezetben a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a kezelési tervben meghatározott célokkal. (2) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető. (3) Az övezetben közlekedési infrastrukturális hálózatokat és építményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a világörökségi területek védelmét nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

Történeti települési terület övezete 22/B. § (1) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a védendő területegységeket - különösen a történeti településközpontot, a történeti kertet, a jelentős régészeti lelőhelyet, az országos és helyi védelem alatt álló területeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét - foglalja magában. (2) Történeti település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének tartalmaznia kell a településképvédelmi terület értékőrző fejlesztését elősegítő, a történeti településkép megőrzését, illetve új építmények illeszkedését biztosító szabályokat. (3) Történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településszerkezetet, településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény elhelyezésére vonatkozó építési-műszaki tervhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.

Rendszeresen belvíz járta terület övezete 23. § A rendszeresen belvíz járta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki.

Nagyvizi meder övezete 24. § Nagyvízi meder övezete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

Vízeróziónak kitett terület övezete 26. § Vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a vízerózió mértékét csökkenti.

Széleróziónak kitett terület övezete 27. § Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a szélerózió mértékét csökkenti. A tervezett módosítás a megyei területrendezési terv elhatározásaival nem ellentétes.



2.2) KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT Vízelevezetés, csatornázás: A tervezett út vasúttól délre lévő része egy nagyobb (~3,9 km2) kiterjedésű vízgyűjtő terület határán helyezkedik el. Ennek megfelelően vízrajzi szempontból nem vágja szét a vízgyűjtőt, hanem annak csak bizonyos részeit rekeszti le gátként, amely vizek így a vízelvezető rendszerben jelennek meg. Befogadó vízfolyás nincs ezért a vízmennyiség helyben tározása lehetséges. A tervezett főút, valamint csatlakozó útjainak vízelvezetését nyílt árokkal valósul meg. Egyetlen befogadó vízfolyás a területen a Szentiváni csatorna, amely kapacitása nem megfelelő, illetve a terepi adottságok miatt nincs is rá mód, hogy nagyobb szakaszról vizet vezessünk be. Továbbiakban a fennmaradó szakaszokon a vizek helyben tározását terveztük, ahol már nem jellemző nagyobb külső vízgyűjtők terhelése. A területen két tározó épül: hasznos tározótérfogatuk~6000 m3, ill. 19000 m3 A tervezett út Tibormajori úti körforgalma és Váci M. úti átépítés érinti a Pannon-Víz Zrt. kezelésében lévő vízvezetéket, amelynek egy szakaszon kiváltása szükséges. Szennyvízelvezetés: A Tibormajori úti körforgalom területén meglévő, D200 KG-PVC gravitációs szennyvízvezeték halad. A kezelő Pannon-Víz Zrt. adatszolgáltatása alapján a vezeték jelenlegi mélysége 1-1,1 m. Az út építésével ez a takarás jelentősen növekszik, ezért a Kezelővel tartott egyeztetés nyomán az a megállapodás született, hogy a vezeték maradhat a jelenlegi nyomvonalán, az útépítés miatt az érintett aknák szintbe helyezésével. Gázvezeték: A tervezett beavatkozás érinti az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. és az FGSZ Zrt. kezelésében lévő földgázvezetékeket.

2.3) TÁJRENDEZÉS ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS 1. Indoklás • Miért indokolt a meglévő rendezési terv módosítása e területen? • Kormányhatározat döntése • Az ipari park jobb kiszolgálása • Győr belső úthálózatát tehermentesítse 2. Tájvizsgálat • A terület elhelyezkedése • Alapadatok, domborzati viszonyok, talajtani és vízrajzi adottságok, helyi klíma • Élővilág, növényvilág és állatvilág • Területfelhasználási változások - útvonalvezetés • Tájhasználatra gyakorolt hatás • Tájképre gyakorolt hatás 3. Tájértékelés • Tájhasznosítási konfliktusok 4. Tájrendezési javaslatok


SZTM 2014-001 Győr- Keleti elkerülő út rendezési tervbe való beillesztése 1. ütem • •

Funkcionális Vizuális – esztétikai

1. Indoklás A 2013/2010. sz. Kormány határozat döntött a Győr keleti elkerülő út (M1 autópálya 14. sz. főút között) EU beruházás keretében történő megvalósításáról. A projekt megvalósítása érdekében hatástanulmány készült, mely az M1 autópálya illetve a 81. sz. főút és a 14. sz. főút közötti területen vizsgált egy 2 x 1 sávos, II. rendű főút kialakításának lehetőségét. A hatástanulmány kidolgozása során több nyomvonal vizsgálata történt meg, melyek közül több körülmény figyelembevételével került kiválasztásra a megvalósítás tárgyát képező útvonal. Ezen jóváhagyott út nyomvonala három szakaszra tagolt, (I., II. és III. szakasz) ahol az egyes szakaszok önállóan működőképes egységet alkotnak. A jelen vizsgálat tárgyát a I./ C szakasz képezi, mely a 81.sz főúttól a D-i körforgalmi csomópontig tart. Az út hossza 3539,26 m. A tárgyi szakasz Győr közigazgatási területét érinti ezért annak hatályos rendezési tervét a nyomvonalnak megfelelően kiigazítani, módosítani kell. A Győri ipari park szerepköre a térség gazdasági életében egyre meghatározóbb. Versenyképessége, hosszú távú fenntarthatósága nagymértékben függ elérhetőségének minőségétől. Közvetlen autópálya és vasúti kapcsolattal bír ugyan, elhelyezkedését figyelembe véve viszont megállapítható, hogy elérhetőségi hálójából hiányzik az észak – déli elem. E hiányosságot hivatott pótolni a tervezett másodrendű, 2x1 sávos főút. A térség észak- déli összeköttetésének biztosítása mellett tehermentesíti Győr belső úthálózatát az ipari parkba irányuló forgalom alól. Az ipari park közvetlen elérésétől az utak tehermentesítésén túl a városon belüli torlódások megszűnése a balesetek csökkenése, továbbá az ipari parkban lévő munkahelyek gyorsabb és biztonságosabb megközelítése várható. 2.Tájvizsgálat A vizsgált terület a vasúttól délre fekvő területeket foglalja magába. Sík területen helyezkedik el, enyhe lejtőkkel tagolva, melyen több vízfolyás és árok található. A területre főként a nagy kiterjedésű szántók a jellemzők. A tájat itt-ott kisebb kiterjedésű erdőfoltok tarkítják. A szántók és utak mentén, valamint a vízfolyások mentén elvétve fasorok, ligetes fás képződmények találhatók. A fasorok legtöbbször akácosok, hasonlóan a néhány kisebb erdőfolthoz, de előfordul néhol nemesített nyár, rezgő nyár, ostorfa, mezei juhar és hazai nyárfajok is. Cserjét alig találni a területen, a lágyszárú szint is fajszegény, gyomos. Állatvilága csekély, kizárólag a mezőgazdasági kultúrához kötődő, közönséges, elterjedt állatok élnek a területen. A szántók zöme gyér fásítottságuk miatt széleróziónak kitett. Egy adott táj szerkezetét és használatát annak természeti és művi adottságai határozzák meg. Akármelyikük megváltoztatásával változik annak szerkezete és ez által használatának módja is. A vizsgált táj szerkezetét idáig a nagy kiterjedésű szántók uralták, melyek közt megjelentek az utak és a légvezetékek nyomvonalai, hátterükben pedig az ipari park épületei. A változás a tervezett út nyomvonalát és annak közvetlen környékét érinti, ahol megszűnik a tájhasznosítás jelenlegi formája, helyette közlekedési terület lesz. A tervezett út nyomvonala a 8136. sz. ök. úttól a D-i körforgalmi csomópontig tart. Elhagyva a 8136 j. út nyomvonalát egy meglévő földút nyomvonala mellett halad északra a Logisztikai Park feltáró útjáig, melyet szintben keresztezi, majd egy nagy sugarú jobb ívvel fordul a vasút felé. A vasutat külön szintben keresztezi. A vasúti


SZTM 2014-001 Győr- Keleti elkerülő út rendezési tervbe való beillesztése 1. ütem keresztezés után a győrszentiváni bekötő utat külön szintű keresztezéssel érinti. A Váci Mihály utcai kereszteződés után a bevágásban lévő D-i körforgalomhoz csatlakozik. Tájhasználatra gyakorolt hatás A tervezett út új elemként jelenik meg a tájban. Nyomvonala főként sík területen halad, ezért csak enyhe lejtők és bevágások kísérik, melyek a lankás terület domborzatát számottevően nem változtatják meg. Keresztülszeli viszont a szántókat, melyek hasznosítása ez által megváltozik. Művi voltából fakadóan megváltozik a terület biológiai aktivitás értéke is. Megállapítható tehát, hogy a beruházás biológiai aktivitás értékcsökkenéssel jár. A 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet alapján kiszámított biológiai aktivitás érték különbözet, mely az új és a kiinduló állapot közötti különbséget számszerűsíti, egy meghatározott nagyságú növénytelepítést előirányoz elő. A növénytakaró pótlása főként az út nyomvonala mentén indokolt, mely elősegíti az út tájba illesztését, takar és véd ahol szükséges. Megfelelő hatás elérése érdekében törekedni kell a növénytelepítés mind három szintjének alkalmazására (gyep, cserje, fa). Tájképre gyakorolt hatás Az elkerülő út, jellegéből adódóan uralni fogja a környezetét. Megváltoztatja a táj jellegét. A mostani táj arculatát meghatározó nagytáblás szántók uralma megszűnik. Meghatározó szereppel inkább a művi létesítmények bírnak majd. Egy alapvetően sík területen a legnagyobb változást a táj képében a hidak jelentik, mivel kiemelkednek a terepből. Kialakításuk során ezért nagy figyelmet kell szentelni a tájba illesztés szempontjaira. Kiemelkedésük okán a tájkép eddig ismeretlen látványát tárják fel. Igaz ez a felszínen haladó útszakasz legmagasabb pontjára is (földút nyomvonala), ahol kitűnő rálátás nyílik az ipari park épületegyüttesére, ahol egy pihenő kialakítása javasolt. A talajfelszínhez közeli útszakaszoknál törekedni kell az útvezetést is elősegítő útmenti fásításokra, melyek egyben a tájképi egység megteremtésének leghatékonyabb eszközei. 3.Tájértékelés Az előzetes hatástanulmányok alapján a megvalósítás szempontjából a tárgyi terület bizonyult a legalkalmasabbnak. Tájalkalmassági szempontból is elmondható, hogy a terület a célra alkalmas, mivel: • a védendő területektől távol van, • az út elsősorban ipari és mezőgazdasági területeken vezet • kiemelkedően jó természetességű élőhely nem található rajta • zömében sík, kisebb lankákkal • művi létesítményei a nagyfeszültségű villamos vezetékek és az ipari park épületeinek sora a beruházást nem befolyásolják. Meglévő és várható tájhasználati konfliktusok: A tervezett nyomvonal jelenlegi tájhasználati konfliktusai • illegális hulladéklerakások az utak mentén • az útmenti növényállomány elgyomosodása • utak forgalma • talajdegradáció A beruházást követően várható tájhasználati konfliktusok. • a tájképben új művi elem megjelenése • közlekedés fény és zaj hatásai • az összefüggő területek szétszabdalása


SZTM 2014-001 Győr- Keleti elkerülő út rendezési tervbe való beillesztése 1. ütem • •

megváltozott domborzati és vízelvezetési talajviszonyok a csomópont környezetében várható zajhatások

4.Tájrendezési javaslatok Az út többnyire kismértékű bevágásban, illetve töltésen megy, ezért ezeken a szakaszokon kevésbé zavaró a látványa. A tervezett műtárgyak, hidak jelentik a táj képében a legnagyobb mértékű változást. Ezért kialakításuknál, valamint a csomópontok kialakításánál törekedni kell a tájbaillesztésre, valamint az új táji adottságok kiaknázására. A rálátás élményének elősegítésére pihenő kiépítésével javasolt, a közműellátás pedig földalatti kábelekkel történő kialakítással. A vizuális –esztétikai tájbaillesztés, valamint a biológiai aktív felületek pótlásának leghatékonyabb eszköze a növénytelepítés. Egységesíti a tájat, eltakarja és rekultiválja a tájsebeket, segíti a vonalvezetést. Javítja a klímaviszonyokat és egyben a tájhasználati konfliktusok megszüntetésének hatásos eszköze. A meglévő és várható konfliktusok feloldására egyaránt alkalmas. Alkalmas az útmenti növényállomány felújítására, valamint pótlására – a biológiailag aktív területek pótlásaként. Az útpálya fenntartásával ezek karbantartásának biztosítása. A közlekedés fény és zaj hatásainak csökkentésére. A megváltozott terep és vízelvezetési talajviszonyok korrigálására. A terület feltárásával az illegális hulladéklerakások megszüntetésére. Az útvonal kísérőnövényzettel való betelepítése elősegíti annak optikai vonalvezetését. Megvédi a szomszédságában lévő szántókat a széleróziótól. Elősegíti az ökofolyosó kialakulását, a kis állatok megtelepedését. A lakóterületek szomszédságában kialakított véderdők pedig közömbösítik a közlekedésből eredő szennyezések hatását.

2.4) TÁVKÖZLÉSI MUNKARÉSZ A kiváltó nyomvonalakat mindenütt az út kisajátítási határain belül terveztük. Dózsamajor ellátásának földalatti és léges hálózatát azonos nyomvonalon vezetett földalatti hálózattal váltjuk ki. A kiváltó nyomvonal az iparvágányt keresztező meglévő kábelzsáknál végződik N1-es szekrényben. Onnét a meglévő földkábel megmarad. Tibormajor ellátását a egyrészt a nemrég átadott és dokumentált optikai nyomvonal N2-08 és N2-09 típusú szekrényeinek, a körforgalmú csomóponton kívülre helyezésével oldjuk meg. Ezzel az eredetivel azonos csőszámú nyomvonalat a körforgalmon kívül, de az út kisajátítási határain belül vezetjük. A körforgalmon kívül eső, de az útépítéssel érintett rézvezetőjű földkábeleket az úttest és árok alatt védelemmel látjuk el, és a későbbi magassági adatok birtokában szűkség esetén mélyebbre helyezzük. A Tatai út M1-es autópálya keresztezésnél üzemen kívüli rézkábel van, ami a körforgalom és az új nyomvonalú úttest alá esik. A körforgalmak között üres LPE40-es csövet terveztünk, az autópálya keresztezésével megszakító létesítmények nélkül, hogy a nyomvonal későbbi felhasználása - ezen a szakaszon - építés nélkül biztosítható legyen

2.5) KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT Az úttervezés részét képezte az M1 autópálya Győrszentiváni csomópontjában a 8136. sz. ök. úttal alkotott csatlakozások átépítése körforgalmú csomópontokká. Ezen


SZTM 2014-001 Győr- Keleti elkerülő út rendezési tervbe való beillesztése 1. ütem körforgalmakba a csatlakozó jelenlegi (Önkormányzati), illetve távlati (Pér elkerülő) ágak beépítése. Az új főútvonalon körforgalmú csomópont kiépítése a Tatai út felé, illetve a Tibormajori út keresztezésénél. Majd ezt követően külön szintbeni keresztezése a Budapest-Hegyeshalom 1. sz. vasútvonalnak, illetve a mellette lévő iparvágányoknak. Győrszentiván területén külön szintű keresztezése a Váci útnak és a tervezett főút bekötése a Győr keleti iparterületek körüljárást biztosító közutak kiépített déli körforgalmába. A tervezés kapcsán két híd műtárgy került tervezésre. Továbbá Győrszentiván Váci út korrekciója, illetve a Váci út és a Győrszentiván déli bekötőút közötti közúti kapcsolat tervezése alkotta a szükséges szakági (vízelvezetés, környezetrendezés, közműkiváltás, stb.) tervezésekkel a teljes úttervezési feladatot. A helyszínrajzi vonalvezetést a szabályozási vonalak, illetve az elhelyezkedő közművek földfelszíni létesítményei, míg a magassági vonalvezetést a talajvíz szintek, illetve a vasútvonal külön szintű keresztezése határozta meg. A csomópontok helyzetét a meglévő csomópontok, illetve meglévő közúthálózati elemek jelölték ki.

A tervezési helyszín síkvidéki jellegű, így nagyobb hossz-esésű szakasz nem került tervezésre (kivéve vasút külön szintű keresztezése). A tervezett főút jellemzően töltésen került tervezésre, melynek mértéke átlagosan 1,0-2,0 m. A vasúti keresztezést megelőzően, illetve azt követően viszont a töltés magassága megközelíti a 13,0 m-t.



2.6) RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ Nagy Andrea Előzetes dokumentációja (2012, projekt kód: K081.11) alapján A tervezett keleti elkerülő út első ütemét két régészeti lelőhely érinti: Győrszentiván Révhegyi tag összevont lelőhely és Győrszentiván Másod osztály IV. (57613 KÖH) lelőhely. 1. Győrszentiván, Révhegyi tag, összevont lelőhely Meglehetősen nagy kiterjedésű, intenzíven jelentkező lelőhely, mely a győrszentiváni iparvasúttól délre kezdődik és a tervezett beruházás 3+500 kmsz.-től a 1+000 kmsz.-ig elhúzódik egészen a Győrszentiván, Másodosztály területéig. Keresztezi a Váci M. út, a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal, majd a Tibormajori út is keresztülhalad rajta. Kiterjedése a felszínen gyűjtött és bemért leletanyag szóródása alapján került meghatározásra, 2300 m x 750 m. Az előkerült leletanyag: őskori, római kori, Árpádkori, középkori kerámiatöredékek, római tegulák, római pénzérmék, terra sigillata töredékek. A következő lelőhelyekből áll: - Győrszentiván, Révhegyi tag, 21491 1948. augusztus 16-án Szőke Béla és Mithay Sándor kiszállásakor a Révhegyi-tagtól 1 km-re őskori, római, középkori kerámiatöredékeket gyűjtöttek egy kisebb dombon Forrás: XJM RA 201.68.


SZTM 2014-001 Győr- Keleti elkerülő út rendezési tervbe való beillesztése 1. ütem - Győrszentiván, Váci M. u.-Vasút között 77277 A lelőhelyet egy terepbejárás során Takács Károly azonosította 2010-ben, amikor bronzkori, kora vaskori leletanyagot gyűjtött. A lelőhely Győrszentiván keleti szélén, a Váci Mihály utcától délre, egy kelet-nyugati irányú kiemelkedésen fekszik, mely déli szélét a vasútvonal határolja. A leletanyag a vasútvonal közelében került elő intenzívebben. A lelőhely egy részét megsemmisítette a közeli felhagyott homokbánya, de tovább kelet felé, a bányán túl is kerülnek elő kerámiatöredékek. Forrás: Takács Károly: Örökségvédelmi Hatástanulmány, Régészet, Győr, Ipari Park Bővítése. Győr, 2011 - Győrszentiván, Első osztály III., 57615 Takács Károly terepbejárása során került elő a lelőhely. Győrszentivántól DNy-ra, a vasút és a 81. sz főút között fekszik, egy kisebb-nagyobb dombokkal tagolt síkságon. Változó intenzitással őskori és Árpád-kori kerámiatöredékeket gyűjtött. A lelőhely É-i szélének lehatárolása bizonytalan, Ny-ÉNy felé folytatódik egy kisebb kiemelkedés felé. Forrás: Takács Károly: Örökségvédelmi Hatástanulmány, Régészet, Győr, Ipari Park Bővítése. Győr, 2011 - 57664 Győrszentiván, Első osztály 2006-ban Losonczi Máté egy helyszíni szemle során lokalizálta a lelőhelyet. A felszínen kevés Árpád-kori edénytöredéket gyűjtött, de a megfigyelést a kukorica nehezítette. Forrás: XJM, RA 61-2008 - Győr-Győrszentiván, Első osztály I., KÖH 57616 Takács Károly 2007-ben egy szélerőmű parkhoz készített hatástanulmánya kapcsán járt a lelőhelyen szórványosan középkori edénytöredékeket gyűjtött. A lelőhely a Tiborháza-major felé vezető aszfaltúttól északra, sík szántóföldön terül el. Forrás: XJM RA 64-2008 (Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány, Régészeti szakterületi rész, Győrszentiván-Szélerőműpark, Takács Károly, 2007. április 29.) - Győrszentiván, Másod osztály III., KÖH 57612 Takács Károly terepbejárása során került elő a lelőhely. A felszínen sűrűn jelentkeztek római kerámiatöredékek. Legintenzívebb része egy kisebb kidomborodáson helyezkedik el, itt számos tegula-, imbrextöredék és terméskődarabok is előkerültek. Ezek egy 120x150 m-es területen koncentrálódnak. Takács Károly ez alapján egy római villaépületet feltételez itt. Forrás: XJM RA 64-2008 (Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány, Régészeti szakterületi rész, Győrszentiván-Szélerőműpark, Takács Károly, 2007. április 29.) Több korszakhoz köthető településmaradványok előkerülésére kell számítani, épített örökségi elemek várhatóak. 2. Győrszentiván, Másod osztály IV. (57613 KÖH) Takács Károly terepbejárása során került elő a lelőhely. A Győrszentiván, Révhegyitag összevont lelőhelytől délre, egy szemétteleptől északra, a Másodosztály-dűlő délnyugati szélén helyezkedik el, szórványosan kerültek elő római kerámiatöredékek. A nyomvonalat az I/C szakaszon 0+900-1+100 kmsz. között érinti.


SZTM 2014-001 Győr- Keleti elkerülő út rendezési tervbe való beillesztése 1. ütem A 2012. áprilisi terepbejárás során a lelőhelyet a korábban regisztráltnál nagyobb kiterjedésben lokalizáltuk. Kevésbé intenzíven jelentkező, kis kiterjedésű középkori lelőhely. A felszínen a leletanyagot egy 120 x 210 m nagyságú területen gyűjtöttük. Forrás: . XJM RA 64-2008 (Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány, Régészeti szakterületi rész, Győrszentiván-Szélerőműpark, Takács Károly, 2007. április 29.) Római kori településmaradványok előkerülése várható.


T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft

Recommend Documents