NÖVÉNYVÉDELEM 43 (1), 2007
TE
C H N O L Ó G I
41
A
HERBICIDES GYOMSZABÁLYOZÁSI LEHETÔSÉGEK DIREKTVETÉSES KUKORICÁBAN Blaskó Dávid1 és Holló Sándor2 1 Szent István Egyetem, Mezôgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelemtani Tanszék, 2103 Gödöllô, Páter Károly út 1. 2 Károly Róbert Fôiskola, Mezôgazdasági Fôiskolai Kar, Környezetgazdálkodási és Agronómiai Tanszék, 3200 Gyöngyös, Mátrai út 36.
A cikkben bemutatott kísérletben 4 különbözô kukorica-gyomszabályozási technológiát hasonlítottunk össze direktvetéses és hagyományos szántásos rendszerben. A két különbözô mûvelési mód kivitelezése térben egymás mellett, egy táblán belül történt.
Forgatás nélküli rendszerekben a gyommagvak a talaj felszínén vagy a talajfelszínhez nagyon közel maradnak, s ez az apró magvú, széles levelû gyomok és az egynyári fûfélék számára kedvezô. Folyamatos forgatás nélküli rendszerekben a nagy magvú, mélyrôl csírázó gyomok visszaszorulnak (Búvár és mtsai 2000). A talajmûvelés elhagyásának gyomosító hatására több szerzô is utal (Birkás és mtsai 1997, Radics 1989). Birkás és munkatársai kukorica direktvetéses tartamkísérletekben azt találták, hogy az egyéb mûvelésmódokhoz képest nôtt az összes gyomborítottság és ezen belül a T4-es és a G3-as gyomok borítása is. Domináns gyomfajnak a Cirsium arvense (L.) Scop és az Echinochloa crus-galli (L.) bizonyult több éves direktvetéses mûvelés után (Birkás és mtsai 1997). A direktvetéses kukoricatermesztési technológiák adaptálásakor általában felvetôdik az a kérdés, hogy többet kell-e, és mennyivel herbicidekre költeni, úgy, mint a talajmûvelésre, illetve, hogy ésszerû vegyszerhasználattal kordában tarthatóak-e a fölszaporodó gyomnövények (Birkás 2000).
Anyag és módszer A kukorica direktvetési és gyomszabályozási kísérletet Kompolt község határában, csernozjom barna erdôtalajon (KA=41, Humusz% =3,1) állítottuk be. A kísérlet helyszínéül szolgáló tábla két részre oszlott. A terület egy 70 m × 220 m-es részébe 2005. május 3-án direktvetô géppel kukoricát vetettek. E táblarész elôveteménye ugyancsak direktvetô géppel vetett kukorica volt. A tarlómaradványokat 2005 áprilisában szárzúzást követôen felégettük. Ezen a táblarészen semmilyen talajmûvelést nem végeztünk. A direktvetô géppel vetett terület mellett közvetlenül egy 12 m × 220 m-es mûvelt kontroll is volt. A megmûvelt táblarészt 2004-ben folyamatos tárcsás mûveléssel gyommentesen tartottuk, majd az ôszi mélyszántást követôen 2005. április végén tárcsával magágyat készítettünk. Ezen a területen a május 2-i vetésig más talajmunka nem volt. A táblán egymástól 1,5 m-es utakkal elválasztva 16, 12 m × 82 m-es parcellát alakítottunk ki úgy, hogy az egyes parcellák a direktvetô géppel vetett és a megmûvelt részt is lefedjék. 75 cm-es sortávval és 26 cm-es tôtávval vetettünk mindkét táblarészen. A vetett hibrid MV
42
NÖVÉNYVÉDELEM 43 (1), 2007 1. táblázat
A parcellákon kialakított gyomszabályozási technológia, idôrendi sorrendben Technológia
2005.05.04.
I.
3,5 l/ha Fozát 480 + 2kg/ha NH4NO3
II.
2005.05.05.
2005. 05. 17.
0,22 l/ha Merlin SC + 2 l/ha Mero
III.
200 g/ha Titus plus DF + Trend 90
IV.
4,5 l/ha Lumax SE + 2kg/ha NH4NO3
Norma volt. A megmûvelt területbe 6 soros, szemenként vetô géppel vetettünk, majd azt gyûrûshengerrel lezártuk. A direktvetôgép vetôcsoroszlya utáni tömörítô hengere nem tömörítette megfelelôen a vetett részt, ezért vetés után itt is gyûrûshengereztünk, bár ez nem pótolta azt teljes mértékben, mint utólag kiderült. A megmûvelt területbe vetett kukorica egy héttel a vetés után már szögcsíra állapotban volt, ellenben a direkt vetett sokkal vontatottabban, egyenetlenül kelt, aminek az oka valószínûleg a nem megfelelô mértékû vetés utáni tömörítés volt. Egyik terület sem részesült trágyázásban. A kísérletben a gyomfelvételezéseket becsléses módszerrel végeztük. A parcellákon reprezentatív mennyiségû 1 m2-es kvadrátot jelöltünk ki, amelyeken a gyomnövények felületborítását fajonként megbecsültük, és azt közvetlenül, százalékban adtuk mag (Németh 1998). A 16 parcellán 4 különbözô gyomszabályozási technológiát alkalmaztunk 4 ismétlésben (1. táblázat). A herbicideket függesztett szántóföldi permetezôvel juttattuk ki, 270 l/ha vízmennyiséggel. A Merlin SC és a Lumax SE herbicidek hatáskifejtése szempontjából fontos adat, hogy a vetés után csapadék elôször május 16-án hullott, a kezelések utáni 11., illetve 12. napon, 35 mm mennyiségben. A vegyszeres kezeléseket a vetések után 1 nappal végeztük. A kijuttatott herbicidek hatóanyagai a következôk: • Fozát 480: 480 g/l glifozát-izopropilamin só, • Monsoon: 22,5 g/l foramszulfuron + 22,5 g/l izoxadifen-etil, • Merlin SC: 480 g/l izoxaflutol,
2005.05.30.
2005.06.16.
2,2 l/ha Monsoon
sorközmûv. kultivátor
2,2 l/ha Monsoon
sorközmûv. kultivátor
183 g/ha Titus plus DF + Trend 90
sorközmûv. kultivátor 2,2 l/ha Monsoon
sorközmûv. kultivátor
• Titus plus DF: 3 % rimszulfuron + 60 % dikamba (osztott kezelésben), • Lumax SE: 37,5 g/l mezotrion + 375 g/l S-metolaklór + 125 g/l terbutilazin. A hatóanyagok mindegyike az FVM ide vonatkozó rendeleteiben meghatározott, az integrált szántóföldi növénytermesztésben engedélyezett gyomirtó szerek közé tartozik. Eredmények A direktvetô géppel vetett terület gyomviszonyaira jellemzô volt az évelô növények dominanciája, hiszen a talaj bolygatatlansága elônyös az évelôk számára (2. táblázat). Olyan évelô fajok jelentek meg a területen, melyek az ültevényekre és a parlagterületekre jellemzôek. A Conyza canadensis, bár egyéves növény, ugyancsak az említett területek jellegzetes gyomfaja. A Tripleurospermum inodorum ôsszel kicsírázott, áttelelt és megerôsödött egyedei, illetve a tavasszal csírázó generáció uralta a területet a felvételezés idején. A Panicum miliaceumnak ebben az idôpontban még nem volt jelentôs borítása, de látszott, hogy ez a növény lesz az uralkodó gyomfaj, hiszen helyenként szó szerint szônyegszerûen kelt. A terület egyébként 2004-ben is erôsen fertôzött volt Panicum miliaceummal, és a kukorica monokultúra csak stabilizálta helyzetét. A Lumax SE + Monsoon hatása a gyomnövényekre A Lumax SE fôleg preemergensen ható készítmény, de a már kikelt, 1–2 leveles gyomok egy ré-
NÖVÉNYVÉDELEM 43 (1), 2007
43 2. táblázat
Átlagos gyomösszetétel közvetlenül a vegyszerezések elôtt (felületborítás százalékban) 2005. május 4. Artemisia vulgaris
Direktvetéses terület
Cirsium arvense (15 cm-es hajtás)
1
Convolvulus arvensis (15 cm-es hajtás)
2
Conyza canadensis (8–10 leveles állapotban)
3
Lactuca serriola
1
Linaria vulgaris
2
Panicum miliaceum
Szántott terület
*
szônyegszerûen kel
1
1 3
Polygonum aviculare
1
Rubus caesius (15 cm-es hajtás)
1
Tripleurospermum inodorum (2–4 leveles)
5
1
Tripleurospermum inodorum (áttelelt; 10–20 cm)
3
1
szére is hatással volt. A 2–4 leveles Tripleurospermum inodorumot jó hatásfokkal irtotta, de az áttelelt 10–20 cm-es növényeket csak visszafogta a növekedésben, három héttel a kezelés után azok újra elkezdtek növekedni. A Lumax SE az évelô növényekre hasonló hatással volt, csak ideiglenes növekedési depressziót okozott. A Conyza canadensis a kezeléskor 8–10 leveles állapotban volt, ez túl fejlettnek bizonyult a Lumax SE számára, így csak az elôzôekben leírt növekedési depressziót okozta. A Panicum miliaceum a kezeléshez optimális 1 leveles állapotban volt a kezeléskor, a készítmény kijuttatása után mégis nagyon sok egyed élve maradt, 5–10%-os borítást eredményezve mind a direktvetô géppel vetett, mind a megmûvelt részben. Ennek oka a vetések utáni, már említett gyûrûshengerezés volt. A gyûrûs-
henger a kelôfélben lévô Panicumokra rátolta a földet, megakadályozva ezzel a herbicid levélen keresztüli felszívódást (1. ábra). Gyökéren keresztül pedig még jó ideig nem tudták fölvenni a szert a növények, a késôn jövô csapadék miatt (amely permetezést követô 12. napon esett, 35 mm volt). Az esô idején már túl fejlettek voltak a Panicumok ahhoz, hogy gyökéren keresztül fölvéve a szert, elpusztuljanak, csupán múló károsodás érte ôket. A késôbbi Panicum-kelési hullámot az ekkor bemosódó és aktiválódó szer megakadályozta. A nagy mennyiségben megmaradt Panicumot május 30-án Monsoon közepes dózisával kezeltük a gyomnövény gyökérváltása kezdetén. A kezelés hatására a kisebb Panicumok elpusztultak, a fejlettebbek csak megsárgultak és pár hét stagnálás után újra növekedésnek indultak (2. ábra). A meg-
1. ábra. A gyûrûshenger által rátolt föld alól sértetlenül bújik ki a köles a vegyszerezés után
2. ábra. Monsoon hatására sárguló köles. Nagy részük a közepes dózis és a kései (gyökérváltás) alkalmazás miatt túlélte a kezelést
44
NÖVÉNYVÉDELEM 43 (1), 2007 3. táblázat
A Lumax SE + Monsoon + sorközmûveléssel kezelt parcellák átlagos gyomösszetétele (felületborítás százalékban) 2005. július 5.
Direktvetéses terület
Artemisia vulgaris
*
Cirsium arvense
*
Convolvulus arvensis
1
Conyza canadensis
1
Szántott terület
2
Lactuca serriola Linaria vulgaris
1
Panicum miliaceum
5
Polygonum aviculare
2
Rubus caesius
*
Tripleurospermum inodorum (2–4 leveles)
*
Tripleurospermum inodorum (áttelelt)
3
maradt gyomnövények miatt június 16-án sorközmûvelô kultivátorral megkapáltuk a sorközöket. A parcellák átlagos gyomborítottságát július elején a 3. táblázat mutatja. Az évelô növényeket egyik herbicid sem pusztította el teljesen, de mindkét kezelés visszafogta ôket, így különösebb problémát azok nem okoztak. Kivételt képez a Convolvulus arvensis, melyen csak csekély és gyorsan múló tüneteket okoztak a felhasznált vegyszerek. A Titus plus DF osztott kezelés hatása a gyomnövényekre Ezt a herbicidet osztott kezelésben juttattuk ki (1. táblázat). A herbicid a 2–4 leveles Tripleurospermum inodorumot szintén jól irtotta, de az áttelelt 10–20 cm-es növényeken csak növekedési depresszió volt megfigyelhetô. A kezelés az évelô gyomnövényeket hatásosan pusztította, egyedül a Linaria vulgaris ellen bizonyult kevésbé hatékonynak, a Cirsium arvense pedig a kezelés után 7 héttel újra intenzíven elkezdett kihajtani. A Conyza canadensis erôsen reagált a kezelésre. A vegyszer jó hatásfokkal irtotta. Mivel a Titus plus DF egyszikûek ellen hatékony hatóanyaga, a rimszulfuron levélen keresztül felvéve igazán hatásos, azon Panicumok ellen, melyekre a vetés utáni hengerezés betakart földdel nem volt hatása az osztott kezelés elsô felének (1. ábra). Az osztott kezelés
2
1
másik fele 12 nappal követte az elsôt, ezalatt a földdel betakart növények elôbújtak és megerôsödtek annyira, hogy a második kezelés egyébként is csökkentet dózisa már csak átmeneti növekedési zavart eredményezett a Panicumok növekedésében. A befejezô gyomszabályozási mûvelet június 16-án sorközmûvelô kultivátorozás volt a megmaradt gyomnövények gyérítésére. A kezelések utáni állapotot a 4. táblázat mutatja. Itt jól látszik, hogy nagy mennyiségben maradt a területen Panicum miliaceum a fent említett problémák, illetve a posztemergens felülkezelés hiánya miatt. A Merlin SC + Monsoon hatása a gyomnövényekre Hasonló hatást tapasztaltunk itt is, mint a Lumax SC-vel kezelt területeken. A tavasszal kicsírázott 2–4 leveles Tripleurospermum inodorum és az 1 leveles állapotban levô (földdel nem fedett) Panicum miliaceum ellen jó hatásfoka volt a készítménynek. A Conyza canadensis, a fejlett Tripleurospermum inodorum és az évelô gyomnövények is csak átmeneti növekedési depressziót szenvedtek, de a Monsoon felülkezelés ezt a hatást hosszabbította, ez az évelô növények közül csak a Convolvulus arvensisre nem volt érvényes. A Panicum miliaceum vetés után földdel betakart egyedei szintén nem szenvedtek károsodást (1. ábra), a Lumax SE-nél leírt okok
NÖVÉNYVÉDELEM 43 (1), 2007
45 4. táblázat
A Titus plus DF + sorközmûveléssel kezelt parcellák összesített gyomösszetétele (felületborítás százalékban) Direktvetéses terület
Szántott terület
Cirsium arvense
2005. július 5.
2
2
Convolvulus arvensis
1
*
Conyza canadensis
*
Hibiscus trionum
1
Linaria vulgaris
3
Panicum miliaceum
8
Plantago major Sonchus asper
* 1
Sonchus oleraceus
*
Tripleurospermum inodorum (áttelelt)
4
Viola arvensis
miatt, hiszen ahhoz hasonlóan a Merlin SC is a csapadék hatására fôleg preemergensen ható herbicid, de levélen keresztül is van hatása a nem túlfejlett gyomnövényekre. A kezelést túlélô sok köles miatt május 30-án Monsoon felülkezelést hajtottunk végre. Az eredmény ugyanaz volt, mint az elôzôleg Lumax SE-vel kezelt parcellákon alkalmazott Monsoonnál (2. ábra). A gyökérváltásban levô Panicumok a közepes dózis hatására nem szenvedtek visszafordíthatatlan károsodást, így itt is szükség volt a sorközmûvelésre. Az 5. táblázatból leolvashatóak a kezelések utáni állapotok. A Fozát 480 + Monsoon hatása a gyomnövényekre Ez a totális gyomirtó szert olyan dózisban juttattuk ki (1. táblázat), amellyel az évelôk ellen hosszú hatás nem várható. A kipermetezéskor a területen levô összes növényt elpusztította a herbicid, de az évelôk a kisebb dózis miatt a nyár közepére regenerálódtak. A Panicum miliaceum ellen a többi készítményhez hasonlóan, a Fozát 480-nak is csak részleges volt a hatása. A kezeléskor földdel nem takart növények mind elpusztultak, ellenben azok, amelyekre a gyûrûshenger rátolta a földet nem szenvedtek károsodást (1. ábra). A Fozát 480-nak egyébként sincs tartamhatása, a vegyszer a talajjal
4
2 *
érintkezve azonnal inaktiválódik. Ezért a föld alól kibújó és a késôbb kelô gyomnövények ellen semmilyen hatása nincs. Nagy problémát itt is a nagy mennyiségben kelô Panicum okozott, ami ellen május 30-án Monsoont alkalmaztunk (2. ábra). Az elôzôekben említett körülmények miatt csak részleges hatást értünk el ebben az esetben is, így a gyomszabályozási technológia befejezô eleme ezeken a parcellákon is a sorközmûvelés volt. A kezelések eredményeképpen a 6. táblázatban látható gyomnövények maradtak. Érdekes, hogy a Fozát 480 alkalmazása után 2 hónappal Conyza canadensis és Tripleurospermum inodorum is jelentékeny mennyiségben maradt a területen. Ennek lehet az újrakelés az oka, de valószínûbb, hogy a vegyszer nem érte ôket, a direktvetô géppel vetett területen ugyanis sok volt a kijuttatás idejében is az elôzô évi kukoricából visszamaradt szármaradvány, amit a szárzúzással és az égetéssel sem tudtunk eltüntetni, így ez árnyékoló hatása miatt okozhatta az említett jelenséget. A csökkent hatásnak a többi herbiciddel kezelt parcellán is lehet ez az oka. Következtetések és javaslatok Tapasztalataink alapján a direktvetô géppel vetett kukorica gyomszabályozásakor a következô problémák fölmerülésére lehet számítani.
46
NÖVÉNYVÉDELEM 43 (1), 2007 5. táblázat
A Merlin SC + Monsoon + sorközmûveléssel kezelt parcellák összesített gyomösszetétele (felületborítás százalékban) 2005. július 5.
Direktvetéses terület
Szántott terület
Cirsium arvense
*
*
Convolvulus arvensis
3
2
Conyza canadensis
3
Hibiscus trionum
1
Linaria vulgaris
1
Panicum miliaceum
5
Polygonum aviculare
*
Rubus caesius
*
Tripleurospermum inodorum (áttelelt)
2
• Több éve nem mûvelt talajon az évelô gyomnövények fölszaporodása miatt vetés elôtt vagy közvetlenül utána elkerülhetetlen glifozáttartalmú szer kijuttatása. Ennek nincs tartamhatása, így a felülkezelés szükséges. A talajmûvelés hiánya, továbbá a glifozát után megmaradó és még száradóban levô növények és növényi maradványok árnyékoló hatása miatt csökken a herbicidek hatása. Ez mind a pre- mind a posztemergensen ható készítményekre igaz. • Ha az elôbb említett idôpontokban glifozáttartalmú gyomirtó szert nem használunk, akkor fönnáll annak a veszélye, hogy az elkerülhetetlenül heterogén gyomflóra technológiai szempontból túlfejlett növényei ellen nem tudunk hatékonyan védekezni. • Ha megvárjuk, amíg a gyomnövények kinônek az „árnyékból” akkor fejlôdése kezdetén káros gyomkonkurenciának tehetjük ki a kukoricát.
3
Ezek alapján a szerzôk technológiai javaslata a következô. Ha a direktvetésre szánt terület a megelôzô évben mûvelve volt, és egyébként sem nagyon fertôzött évelô gyomnövényekkel, akkor az ôsztôl kezdve kelt és a vetésre már megerôsödött áttelelô, egyéves gyomok ellen közvetlenül a vetés után, de legfeljebb az azt követô harmadik napig gyorsan ható, perzselô, totális készítmény használata javasolt. Így a terület 1 héten belül teljesen gyommentes lesz. Az ilyen készítményekkel történô kezelésnek nincs semmiféle utóhatása, tehát a kezelés után kelô és hajtó gyomnövények szabad teret kapnak. Ezután ha a kukorica még nem csírázik, akkor a Lumax SE vagy a Merlin SC készítményeket használhatjuk. Ezeknek mind a magról kelô egy- és kétszikûek ellen van tartamhatásuk megfelelô mennyiségû bemosó csapadék esetén. Ezenkívül levélen keresztül fölszívódva is hatásosak az 6. táblázat
A Fozát 480 + Monsoon + sorközmûveléssel kezelt parcellák összesített gyomösszetétele (felületborítás százalékban) Direktvetéses terület
Szántott terület
Convolvulus arvensis
2005. július 5.
1
1
Conyza canadensis
2
Linaria vulgaris
2
Panicum miliaceum
6
Rubus caesius
*
Tripleurospermum inodorum (2–4 leveles)
2
4
NÖVÉNYVÉDELEM 43 (1), 2007
47
1–2 leveles gyomnövények ellen. Ha már csírázik a kukorica, akkor annak szögcsíra állapotáig szintén a Merlin SC és a Lumax SE herbicideket lehet kijuttatni. Ha az elôzô kezelések után jelentékeny mennyiségû gyom marad a területen, akkor kiegészítô posztemergens kezelés, esetleg sorközmûvelés javasolt. Egyszikû dominancia esetén a Monsoon megfelelô erre a célra a kukorica 7 leveles koráig. Ha a terület kölessel fertôzött, akkor még annak gyökérváltása elôtt kell a vegyszert kijuttatni, a fejlettségi és fertôzöttségi állapottól függô dózisban. Ha sok a direktvetô géppel vetett területen a szármaradvány, akkor addig ne használjunk semmiféle gyomirtó szert, amíg a gyomok elô nem bújnak, és elég levélfelületük nem lesz a herbicidek fölvételéhez. Ekkor posztemergensen ható herbicidekkel lehet védekezni ellenük. Természetesen ennek a kukorica fejlettségi állapota határt szab. Ha a terület már több éve direktvetô géppel vetett, tehát nem mûvelt, vagy egyébként is erôsen fertôzött évelô gyomnövényekkel, akkor a vetés után 3 napon belül Fozát 480 készítményt használjunk maximális dózissal. A kezelés után az újonnan kelô gyomnemzedék ellen a kukorica fenológiai állapotától és a visszamaradó szerves anyag árnyékoló hatásától tegyük függôvé a herbicid kiválasztását.
Látható, hogy nagy problémát tud okozni az elôzô évrôl, esetleg évekrôl megmaradó nagy mennyiségû szármaradvány, éppen ezért nem javasoljuk a kukorica monokultúrás termesztését direktvetéses rendszerben. Kerülendô továbbá az olyan elôvetemények után történô direktvetés, amelyek szintén nagy mennyiségû és nehezen bomló szerves anyagot hagynak hátra (napraforgó). Ha mégis kénytelenek vagyunk a fenti körülmények között vetni, akkor javasolt a szármaradványok valamilyen mechanikai úton történô eltávolítása. IRODALOM Birkás M. (2000): A mûvelés nélküli direktvetés Magyarországon. Mezôgazd. techn., 41 (10): 15–19. Birkás M., Szalai T., Nyárai F., Fenyves T. és Percze A. (1997): Kukorica direktvetéses tartamkísérletek eredményei barna erdôtalajon. Növényterm., 76: 413–430. Búvár G., Hadászi L. és Fodor I. (2000): A forgatás nélküli talajmûvelés gyomszabályozási vonatkozásai. Gyak. Agrof., 11(3): 90–92. Németh I. és Sárfalvi B. (1998): Gyomfelvételezési módszerek értékelése összehasonlító vizsgálatok alapján. Növényvéd., 34: 15–22. Radics L. (1989): Agroökológiai tényezôk hatása a szántóföldi gyomnövényzetre. Kandidátusi értekezés, Gödöllô.
Érkezett: 2006. február 22.
A NÖVÉNYVÉDELMI KLUB 2007. február 12-én 17 órakor várja az érdeklôdôket a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (Budapest V. ker., Kossuth Lajos tér 11.) színháztermében. A klubdélutánon
DR. BASKY ZSUZSANNA az MTA doktora, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete
A PARLAGFÛN KÁROSÍTÓ ROVAROK HATÁSVIZSGÁLATA címen tart elôadást. Minden érdeklôdôt szeretettel várunk. Dr. Tarjányi József a Klub elnöke
és
Zsigó György a Klub titkára
