Szovátai. Hírmondó Önkormányzati tájékoztató XII. évf szám augusztus. A Kusztos Endre-emlékházat és az iskolát

Szovátai Hírmondó

Önkormányzati tájékoztató

XII. évf. 112. szám 2013. augusztus

A Kusztos Endre-emlékházat és az iskolát

Két olyan építkezésre hívjuk fel olvasóink figyelmét, amelyek éppen folyamatban vannak, s ha a munkálatok befejeződnek, az új épületek átadásra kerülnek, régi lakossági igényt fog kielégíteni az önkormányzat velük. Mindkettő a településfejlesztésben a humán oldalt erősíti. Az egyik szépérzékünk fejlesztésében játszik majd fontos szerepet, a másik az iskolai oktatás számára teremt jobb körülményeket. A Kusztos Endre emlékházzal a város tiszteleg a jelentős alkotó előtt. Méltó emléket állít neki, ugyanakkor lehetőséget teremt a nagy művész a városra bizott hagyatékának bemutatására egy állandó kiállítás révén. Emellett Szováta képzőművészeti életének egy meghatározó pontja kíván lenni, kiállítások, művészeti események helyszíne. Mikor e sorokat írom, az épület falai állnak, a tetőzet

ácsolása következik, s ha tető kerül rá, azzal már formát is ölt a majdani emlékház. A Sófalvi Illyés Lajos Gimnázium bővítése szintén régi igény. Korábban tervek születtek rá, az önkormányzat pályázatot is nyert rá, de a kormányfinanszírozás csak elakadt, s az épületbővítési munkálatok elkezdése tolódott évről évre.

Az idén önkormányzati döntés született, hogy saját erőforrásokból nekifognak az építkezésnek. És lőn. Még az alapozási munkálatoknál tartanak, de ha sikerül majd kijönni a földből, gyorsan fognak emelkedni a falak. Elkészültével majd véget vethetnek a délutáni oktatás kényszerű gyakorlatának, és jobb körülményeket biztosítanak az iskolai tevékenységhez.

Szeretni fogják Azt hiszem, mindannyian szeretünk maszkokat viselni. Elrejtjük – talán, hogy megóvjuk – igazi arcunkat, s helyette az alkalomhoz illő álarcot öltjük. Az alkalom, persze, folyton változik, s hogy le ne maradjunk, hátrányos helyzetbe ne kerüljünk, nekünk igen gazdag álarckészletre van szükségünk. Már nincs is időnk álarcainkat cserélgetni, csupán sebtében egymásra rakjuk a következő és következő pillanathoz illőeket. Így aztán vastag álarcréteg fedi már arcunkat, s miatta nem csak rejtve maradhatunk, ábrázatunkat nem éri el egyetlen pillantás sem, de magunk is egyre nehezebben látunk már ki alóla. Aki nem így tesz, azt megszóljuk, azt mondjuk, nem tud viselkedni. Aztán, ha mégis olyan emberrel találkozunk, akinek valódi énjét megláthatjuk, rokonszenvet érzünk iránta. Kissé gyámoltalannak tűnik, akit óvni, kímélni kell, mert úgy tűnik, hogy nincs tudatában, hogy ma is – mint mindig – ordas idők járnak, s fel meri fedni legbensőbb lényegét. Felmérhetetlen kockázatoknak teszi ki magát. De szeretjük őt, mert azt vállalja, amit mi is szeretnénk, csak nem merünk. Ha körönkből elmegy, veszteségtudatunk van. Szeretnénk utána kiáltani: még maradj! Mondjunk érte egy imát! Tudjuk, ahová megy, Arthur atyát ott is szeretni fogják. Molnos Ferenc

2

Szovátai Hírmondó, 112. szám 2013. augusztus

önkormányzat Városházi anyakönyvi adatok

Bejelentett újszülöttek: Szabó János Gellért (szülei: Szabó János Levente és Szabó Erika);

Bashirkhodaparasti Anton (szülei: Bashirkhodaparasti Daryoush és Rusu Aurelia Adriana); Gábor Zsuzsa (szülei: Gábor János és Gábor Cătălina); Jánoska Krisztián ionuț (édesanyja: Jánoska Melánia); Magyari Csilla Ildikó (szülei Magyari Zoltán Attila és Megyes Enikő);

Önkormányzati határozatok 29. sz. Határozat – gyűléselnök választásáról; 30. sz. Határozat – anyagi segítség nyújtásáról; 31. sz. Határozat – az ingázó pedagógusok utazási költségeinek jóváhagyásáról; 32. sz. Határozat – a 8616/ 09-08-2012 sz., Szováta Város közterületéhez tartozó parkolási célra használható területek koncesszióba adásáról szóló szerződés függelékkel való módosításáról ; 33. sz. Határozat – a Rózsák útja házszámnélküli, terület közvetlen eladás útján való értékesítéséről; 34. sz. Határozat – a 49/2006 sz., a Városgazdálkodási szabályzat és tevékenységi terv jóváhagyásáról szóló Helyi Tanácsi határozat frissítéséről; 35. sz. Határozat – a civilizált turizmus ösztönzésére irányuló intézkedések foganatosításáról; 36. sz. Határozat – a Fenyő utca 2 sz. alatt található parkoló helyek koncesszióba adásának jóváhagyásáról; 37. sz. Határozat – Szováta Város helyi közigazgatási egység szintű kollektív munkaszerződés megkötéséről; 38. sz. Határozat – a mechanikus utcaseprés árának módosításáról; 39. sz. Határozat – a helyi tanács tagjai közül testvértelepülésekre utazó hivatalos képviseletek összetételének és költségeinek jóváhagyásáról; 40. sz. Határozat – a Ghéra utca 1 sz. alatti belterület eladásának és az ahhoz szükséges eljárások kezdeményezésének jóváhagyásáról; 41. sz. Határozat – Szovátán, a Cseresznyés utca hszn., alatt található terület telekkönyvezéséről;

Isten éltesse Őket!

Házasságot kötöttek: –––

Elhunytak: Kirilla Dénes (1926) – Illyésmező 86/A szám; Moga András (1935) – Illyésmező

61/A szám; Radányi Zoltán (1956) – M. Eminescu lakótelep D2/14 szám; Hadnagy Margit (1932) – M. Eminescu lakótelep C1/14 szám; Olasz Árpád (1939) – Fő út 16 szám; Grancsó Rozália (1929) – Tölgyes utca 11 szám; Nyugodjanak békében!

Útjavítások Mindaddig, amíg aszfaltborítást kapnának a város utcahálózatának útburkolatai, az útjavítás eszköze a kövezés marad. A törtkővel borított, úgynevezett makadám mondhatni folyamatos karbantartást igényelnének, hiszen nemcsak a forgalom, de egy-egy kiadós zápor is jelentős károkat tud okozni benne, hiszen helyenként – lejtős szakaszokon a kavicságyat is elmossa. De a vízszinteshez közel álló részeken is hamar rongálódik. Kanyarokban s az utcák elején az átlagosnál nagyobb számban és hamarabb képződnek az autósoknak sok bosszúságot okozó gödrök rajta.

Az önkormányzat minden évben egy karbantartási-felújítási programot szervez, amelynek során útgyaluval kiegyenesítik az útfelületeket, lesimítják a gyorsan emelkedő, s ez által a csapadék lefolyását akadályozó útpad-

kákat, és ahol szükség van rá, egy új kőréteggel megerősíti az útburkolatot. Az ez évi felújítási munkálatok Július második felében kezdődtek. A város utcáin sorra végigmennek a gépekkel a felújítással foglalkozó szakemberek.

Ellenőrzés augusztusban, szeptemberben Aki ad, az ellenőrizni is szokta (de legalábbis szeretné), hogy adománya, támogatása kizárólag a jogosultakhoz jusson és olyan felhasználásra, amire ő szánta. Így van ez az állami támogatásokkal is. az állam is időről időre hatósági ellenőrzéseket végez, hogy az igényelt és már megka-

pott támogatások jogosultságát ne csak papíron, de a helyszínen, a gyakorlatban is ellenőrizze. A fűtéstámogatást szabályozó törvény előírja, hogy a támogatást igénylők által a kérelemmel benyújtott, s a támogatás jogosságának alapját képező adatokat az önkormányzat szociális feladatokkal

megbízott szakembere ellenőrizze. A törvény az igénylők 60 százalékának ellenőrzését teszi kötelezővé. Ennek következtében városunkban augusztus és szeptember hónapok folyamán fogják elvégezni ezeket az ellenőrzéseket a támogatást igénylők otthonában. Mátyás I.

administrație publică locală

Szovátai Hírmondó, nr.112 august 2013

3

Despre impozitele şi taxele locale pe anul 2013 (VI.) CAP.VIII. TAXE PENTRU FOLOSIREA LOCURILOR PUBLICE, ALTELE DECÂT PIEŢE

Hotărârile Consiliului Local Hotărârea nr. 29 – cu privire la alegerea președintelui de ședință; Hotărârea nr. 30 – cu privire la acordarea unui ajutor material ; Hotărârea nr. 31 – cu privire la aprobarea navetei cadrelor didactice; Hotărârea nr. 32 – cu privire la modificarea contractului de concesiune nr.6816/09.08.2012 pentru concesionarea terenurilor proprietate publică al oraşului Sovata – locuri de staţionare de pe raza oraşului, prin încheierea unui act adiţional; Hotărârea nr. 33 – cu privire la aprobarea vânzării directe a terenului intravilan situat în str. Trandafirilor f.n.; Hotărârea nr. 34 – cu privire la actualizarea H.C.L. nr.49/2006, privind măsuri pentru buna gospodărire a localităţii – oraş Sovata, instaurarea unui climat de ordine şi curăţenie pe teritoriul acesteia; Hotărârea nr. 35 – cu privire la luarea măsurilor privind stimularea unui turism civilizat în oraşul Sovata; Hotărârea nr. 36 – cu privire la iniţierea concesionării locurilor de parcare, din Str. Bradului nr.2; Hotărârea nr. 37 – cu privire la aprobarea Contractului colectiv de muncă, încheiat la nivelul unităţii administrativteritoriale al Oraşului Sovata; Hotărârea nr. 38 – cu privire la modificarea tarifelor de măturat mecanizat în Oraşul Sovata; Hotărârea nr. 39 – cu privire la aprobarea trimiterii unor delegaţii oficiale în oraşe înfrăţite; Hotărârea nr. 40 – cu privire la scoaterea la vânzare a terenului intravilan din str. Ghera nr. 1; Hotărârea nr. 41 – cu privire la intabularea terenului din Sovata str.Cireşelului f.n.;

Art.54. - Persoanele care - pentru depozitare de dife- necesare gospodăririi populaocupă temporar sau perma- rite produse, materiale ţiei şi agenţilor economici. nent unele suprafeţe de teren - inclusiv cele de construcţii Art.56. - Taxele se încasează desemnate de lege ca fiind lo- sau rezultate din demolări anticipat. Eliberarea certificacuri publice, altele decât pie- pentru vânzarea în exclusivitate de telor, autorizaţiilor se va face ţele aflate în administrarea ziare, reviste, cărţi și alte publicaţii numai pe baza actului prin Oraşului Sovata datorează, Art.55. - Taxele nu se dato- care se dovedeşte plata. în situaţia în care nu plătesc rează în cazul ocupării troArt.57. - Taxele prevăzute în chirie potrivit legii, datorea- tuarului din faţa locuinţei, prezentul capitol se majorează cu za taxa de 5 lei/mp/zi: sediului ori în faţa unităţii pe 50% în cazul ocupării locurilor - pentru vânzarea de produse o perioadă de maximum 48 publice fără aprobarea Oraşului - pentru prestări de servicii ore, inclusiv pentru reparaţia Sovata. Totodată fapta constituie - pentru confecţionarea de clădirii sau aprovizionarea cu contravenţie şi se sancţionează produse combustibil sau alte materiale cu amendă de la 100 lei la 500 lei. CAP.IX. TAXE PENTRU ELIBERAREA CERTIFICATELOR, AVIZELOR ŞI AUTORIZAŢIILOR ÎN DOMENIUL CONSTRUCŢIILOR Art.58. - Eliberarea certificatelor, Art.62. – Taxa pentru pre- se stabileşte o taxă de 11 lei. avizelor şi autorizaţiilor în dome- lungirea certificatului de urArt.68. - Autorizaţiile de conniul construcţiilor în favoarea con- banism, precum şi a autoriza- struire provizorii pentru organitribuabililor sunt supuse unor taxe ţiilor de construire taxa este de zare de şantiere necesare execuţiei diferenţiate în funcţie de valoarea 30% din valoarea taxei iniţiale. lucrărilor de bază, dacă nu au fost construcţiilor sau instalaţiilor, de suArt.63. – Taxa pentru elibe- autorizate împreună cu acestea se prafaţa terenurilor, natura serviciilor rerea autorizaţiei de construc- percepe o taxă de 3% din valoarea prestate şi zona de interes urban. ţie pentru lucrările care se au- autorizată a construcţiilor . Art.59. - Taxa pentru eliberarea au- torizează potrivit legii: Art.69. - Autorizaţia de contorizaţiei de construire se calculează - 1% din valoarea autorizată a strucţie pentru organizarea de pe baza valorii de proiect declarate de lucrărilor sau al construcţiei, in- tabere de corturi, căsuţe sau solicitant în cererea pentru eliberarea clusiv instalaţiile aferente acestuia rulote, campinguri se percepe o autorizaţiei de construire, în confor- 0,5% din valoarea autorizată, taxă de 2% din valoarea autorimitate cu proiectul prezentat. pentru clădirile cu destinaţie de zată a lucrării sau al construcţiei. Beneficiarii autorizaţiei de con- locuinţă şi anexele gospodăresti Art.70. - Autorizaţia de desfinţare struire, în termen de 15 zile de la Art.64. - Autorizaţiile de foraje şi parţială sau totală a construcţiilor şi data finalizării lucrărilor de con- excavări necesare studiilor geoteh- a amenajărilor se taxează cu 0,1% strucţie, sunt obligaţi să declare nice, ridicări topografice, exploa- din valoarea impozabilă a acestora. structurilor specializate, valoarea tări de carieră, balastierelor, sonde Art.71. -Pentru eliberarea reală a lucrărilor, iar acestea vor re- de gaze şi petrol, precum si altor avizului comisiei de urbanism gulariza taxa pentru autorizaţia de exploatări taxa este de 9 lei pentru şi amenajarea teritoriului, de construire, pe baza valorii reale a lu- fiecare mp. de teren afectat. către primar, taxa este de 16 lei. crărilor declarate de către solicitant. Art.65. - Autorizaţiile de conArt.72. - Taxele prevăzute Art.60. - Pentru persoanele strucţie pentru lucrări cu caracter în prezentul capitol se plătesc fizice, în cazul în care valoarea provizoriu, chioşcuri, tonete, cabine, înainte de eliberarea certificalucrărilor declarate este mai mică spaţii de expunere situate pe căile şi telor, avizelor şi autorizaţiilor. decât valoarea impozabilă deter- în spaţiile publice, precum şi pentru Dovada plăţii se păstrează de organul minată conform prezentei Hotă- amplasarea corpurilor şi panouri- careaeliberatdocumentelerespective. râri, regularizarea taxei se va face lor de afişaj a firmelor şi reclamelor Art.73. - Taxele de autorizare pe baza valorii astfel calculate. taxa se determina în funcţie de di- nu se datorează în cazul eliberării Art.61. – Se stabileşte taxa pentru mensiunea ocupată, 9 lei/mp. de autorizaţii pentru lăcaşurile de eliberarea certificatului de urbaArt.66. - Autorizaţiile pentru lu- cult inclusiv construcţiile anexe ale nism, în funcţie de suprafaţa pentru crările de racorduri şi branşamente acestora, pentru lucrările de dezcare solicită după cum urmează: la reţelele publice de apă, canaliza- voltare modernizare sau de reabi- până la 150 mp - 7 lei re, gaze naturale, termice, energie litare a infrastructurilor din trans- între 151 și 250 mp - 8 lei electrică telefonie si televiziune porturi care aparţin domeniului - între 251 si 500 mp - 10 lei prin cablu se stabileşte o taxă de 13 public al statului, pentru lucrările - între 501 si 750 mp - 11 lei lei pentru fiecare racord. de interes public judeţean sau local, - între 751 si 1000 mp - 13 lei Art.67. - Pentru certificatul de precum şi construcţiile ai căror be-peste1.000mp-12+0,01pt.fiecaremp. nomeclatură stradală şi adresă neficiari sunt instituţiile publice.

4

Szovátai Hírmondó, nr. 112 august 2013.

de ale noastre

Prejudecăţile maghiarofobe şi adevărul despre ele (VI.)

de Tihamer Czika (pagina online ACUM:TV 8-3-2009)

13. Politicienii sunt cei care învrăjbesc relaţiile interetnice, maghiarul de rând se înţelege cu românul de rând Cine nu a auzit următoarele enunţuri: „românul de rând se înţelege foarte bine cu maghiarul de rând, numai politicieni sunt cei care aduc conflicte”, sau „suntem vecini, prieteni, colegi, niciodată nu am avut probleme, numai politica este cea care încercă să ne facă duşmani ”?. Fiecare dintre noi. E greu de combătut acest clişeu din mai multe

certa, şi acea înţelegere ideală prezentată de acest clişeu nu ar mai exista. Nu cred că este cineva care trăind într-un mediu interetnic din Transilvania nu a avut parte în viaţa lui de o astfel discuţie mai grea, mai frustrantă în viaţa lui de zi cu zi cu prietenul, vecinul, colegul sau chiar iubitul de cealaltă etnie. Şi care a fost concluzia? Mai bine să vorbim despre filme, economie sau sex, dacă nu vrem să ne pierdem prietenul, vecinul, colegul. Pentru că dacă continuăm automat ur-

a reprezenta aceste doleanţe, iar cei majoritari nu pot scăpa de această temă (chiar dacă ar dori) atâta timp cât la nivelul respectiv (consiliu local, consiliu judeţean sau parlament) există reprezentanţi ai unei minorităţi. Nu este adevărat că ei ar încerca învrăjbirea comunităţilor etnice (bineînţeles în afară de câţiva gen Gheorghe Funar). Prin afirmarea doleanţelor sau afirmarea respingerii acestora politicianul acţionează tocmai pe placul omului de rând maghiar sau

mează următorul clieşeu: „eu nu am nimic cu ungurii, dar…” În cazul politicienilor discutarea problematicii d re ptu r i l or minorităţilor este obligatorie, aceasta fiind una dintre datoriile lor. Politicienii minoritari sunt votaţi în diferite organisme pentru

român pe care îl reprezintă, şi al cărui vot trebuie să îl obţină la alegerile viitoare. Bineînţeles un politician este şi un formator de opinie publică. De acea este foarte important ca politicienii noştri să fie cât se poate de pregătiţi, toleranţi şi deschişi la minte, ca în loc de urlete naţionaliste de tip Vadim Tudor, să dea ambelor comunităţi soluţii acceptabile în care fiecare să îşi poată afirma şi duce mai departe identitatea, spiritul şi valorile folosindu-se de aceleaşi posibilităţi şi drepturi. Debarasarea de prejudecăţile naţionaliste ar fi un bun început în această încercare.

motive. În primul rând prima parte este bineînţeles adevărată. Românul şi maghiarul de rând de obicei se înţeleg foarte bine unul cu celălalt, sunt vecini, prieteni, colegi, chiar se şi căsătoresc de multe ori. Însă – şi aici vine problema cu această afirmaţie – maghiarul de rând nu discută cu românul de rând (şi viceversa) despre temele spinoase legate de drepturile minorităţilor, despre istorie sau politică. Şi asta e foarte bine. Pentru că dacă ar discuta, foarte probabil s-ar

aktuális

Szovátai Hírmondó, 112. szám 2013. augusztus 5

Régiósítás Etnikai szempontokat nem vesznek figyelembe az új régós felosztás során. A román politikum valahányszor Székelyföld külön régióként való elfogadásának szükségességéről beszélnek. Ez már startból baj lenne, ugyanis az etnikai szempont alapvető kritérium kell legyen egy olyan területi felosztásban, amelyen igen nagy számban élnek a többségi nemzettől eltérő etnikumú, más történelmi-kulturális háttérrel rendelkező emberek, akiknek védelme, másságuk azza etnikai sajátosságuk megőrzése csakis úgy lehetséges, ha azt figyelembe veszik. A román politikum úgy tesz, mintha Románia nem fogadott volna el a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos nemzetközi szabályozásokat. Némely politikusok nem tudnak róla, mert politikai műveltségük a béka segge alatti szinten határozható meg, mások meg tudnak minderről, csak krónikus feledékenységben szenvednek – elfeledkeztek nemcsak minden velünk szembeni kötelezettségükről, de elfeledkeztek rólunk is, azaz úgy tesznek, mintha nem is léteznénk. Egyenesen sértve érzik magukat azért, hogy minket a téma foglalkoztat, s azért, hogy magyaországi politikusok részvételével Tusványoson is erről történik eszmecsere, egyenesen támadásra ingerlik őket, s a megsértettee gazda önérzetével, hisztérikus hangnemben kérik ki maguknak, hogy erről gondolkodjanak, mert kizárólagos joguknak tartják, hogy rólunk bármi módon rendelkezzenek. A romániai magyar médiában a következő hír jelent meg. „Egyes magyarországi politikusoknak a romániai köz­

igazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentései beavatkozást jelentenek a romániai demokratikus, legitim és szuverén folyamatba – jelentette ki George Ciamba, a külügyminisztérium államtitkára. A tárca honlapján megjelentetett közlemény szerint Ciamba kifejtette, hogy ezek a kijelentések sért­ hetik a román–magyar stratégiai partnerség szellemiségét, és messze túllépik a kétoldalú kapcsolatok jogi és politikai keretét, valamint a felek közös vállalásait. Ciamba szerint a tusnádfürdői szabadegyetem és diáktábor olyan, mint a ma­gyar kormány egyik ülése, amelyet ezúttal Romániában szerveztek meg. Az ország területi-közigazgatási átszervezésére vonatkozó döntések meghozatala szuverén jog, az erre vonatkozó vitába intézmények és a hazai civil szféra is bekapcsolódott, etnikai hovatartozástól függetlenül – fogalmazta meg az államtitkár. Ciamba leszögezte: a régiósítási intézkedések összhangban állnak a nemzetközi normákkal, azok elfogadása pedig teljes mértékben megfelel azon nemzetközi kötelezettségeknek, szerződéseknek, ame­lyekhez Románia is csatlakozott.” Nem akárki nyilatkozott így, a külügyminisztérium államtitkára, akinek illene néhány dolgot ismernie nemzetközi megállapodásokról, nemzetközi normákról, kétoldali megállapodásokról és egyebekről. Etnikai kritériumokat nem vesznek figyelembe a régiósításnál, mondta el nem egyszer a régiósítás terhét magára vállaló miniszterelnök-helyettes. Közben mi egyebet sem tapasztalunk, csakis az etnikai kritérium figyelembe vételét,

de azt nem a mi védelmünkben, hanem éppen ellenünk. Az összes többi kritérium mit sem jelent a térképrajzoló buzgólkodásában, csakis az lebeg a szeme előtt, hogy Székelyföldet egyben hagyni még véletlenül se! Sem történelmi, sem kulturális, sem földrajzi, sem fejlesztési, fejlettségi tényezők nem fontosak, együttesen sem nyomnak annyit a latba, mint a beolvasztásunk vágya. Nyilvánvaló, ez nem egyesegyedül Liviu Dragnea szíve vágya. Csupán az ö buzgalmán keresztül jut most kifejezésre a román politikaitársadalmi közgondolkodás mai állapota. Liviu Dragnea országjáró körútra indult, hogy úgymond a terepen, az érintettekkel vitassa meg átszervezési terveit. Július 12-én Bálványosfürdőn a Best Western Grand Hotel nagy konferenciatermében szervezett közvitát a régiósításról a vidékfejlesztési és közigazgatási minisztérium, amelyen székelyföldi közigazgatási, politikai tényezőkkel és a civil szféra képviselőivel osztotta meg nézeteit, s hogy kipipálhassa ezt az országrészt is feladatai sorából a naptárában. A vitán jelen volt Péter

Ferenc polgármester is. „A mai találkozó után meggyőződésem, találunk egy olyan megoldást, amely minden fél számára kielégítő és a legkevesebb feszültség árán megvalósítható” – nyilatkozta Bálványoson Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes a Románia regionális átszervezéséről tartott közvitán. A Maros, Hargita és Kovász-na megyéből érkezett poli-tikusok, polgármesterek, önkormányzati képviselők – pártállástól függetlenül – megfogalmazták, a székelység bármilyen törvényes eszközzel megvédi szülőföldje egységét. A Központi Régióban a székelyföldi megyék kevesebb pénzt kaptak, mert a GDP régiós átlaga magas volt, illetve mivel Brassó és Szeben városa mint fejlődési központ verseny nélkül kapott pénzeket. Ennek ellenére – az állami statisztikai adatok bizonyítják – Székelyföld nem a legszegényebb térség, Kovászna, Hargita és Maros megye is az átlag fölött fizet be a központi költségvetésbe. Ha csupán gazdasági szempontból vizsgálnánk is – bár az nem lehet –, nem fogadható el olyan régiós felosztás, amely ezt a gyakorlatot folytatja. Molnos Ferenc

6

Szovátai Hírmondó, 112. szám 2013. augusztus

hírek

Készül az új városfejlesztési terv Új városfejlesztési terv készül Szovátán. Azaz tulajdonképpen a meglévő, korábban használatos terv korszerűsítése, időszerűvé tétele. Csortán Ilona városi főépítésztől tudtuk meg az alábbiakat: A 350/2001-es számú törvény szabályozza a területfejlesztés, területgazdálkodás, fenntartható fejlesztés mikéntjét. A településfejlesztési tervek ezen rendelkezések keretei között készülnek, de a szakmai és önkormányzati háttér mellett figyelembe veszik a lakossági elvárásokat is. Szováta fejlesztési terve 1991-ben készült, amelyen a törvény értelmében tízévente felújítást végeznek, hogy a kor változásaihoz, az új igényekhez igazítsák. A 2001-es módosítások után ismét felmerült a városfejlesztési terv aktualizálásának szükségessége. Beindult a procedura. A dokumentáció jogi, szakmai ellenőrzése illetve újraértelmezése után lakossági vitára bocsátják, ahol bármely szovátai kifejtheti ezzel kapcsolatos meglátásait, s tulajdonképpen ezzel egy lehetőség teremtődik, hogy ne csupán az önkormányzaton keresztül, de közvetlenül is megfogalmazhassa a lakosság ezzel kapcsolatos elvárásait. Ez tízévente csupán egyszer adódó lehetőség, tehát akiket érdekel a téma, és vannak meglátásaik, ötleteik, javaslataik a városfejlesz-

tésről, használják ki ezt az alkalmat! Hogy pontosan mikor kerülhet erre sor? Miután Csortán Ilona főépítész közzéteszi a dokumentációt az önkormányzat honlapján – www.primariasovata.ro – tizenöt napon belül. A közzététel pillanatát a főépítész meghirdetik a helyi médiában. S miután a honlapon közzétett dokumentá-

beavatkozási lehetőségeket. A terv megfogalmaz gazdaságfejlesztési irányvonalakat, az erőforrások esetleges fejlesztéseit, a szolgáltatási igények kielégítésére keres megoldásokat, a turisztikai fejlesztések lehetséges útjait fogalmazza meg. Régiófejlesztési szempontból Szováta lehet csupán része egy fejlesztési régiónak,

ciót tanulmányozta, az ottan megfogalmazottakhoz, az önkormányzat városfejlesztési szándékaihoz fűződő véleményeket, ötleteket, javaslatokat írásban a főépítészhez, a Városháza 4-es számú irodájában nyújthatják be. Javaslatokat megfogalmazni, csak a dokumentáció adatainak áttekintése után, az önkormányzat városfejlesztési koncepciójának ismeretében érdemes, mert a város különböző pontjain más és más beavatkozási lehetőségek vannak az épített vagy természetes környezetbe. Ez a dokumentáció megszabja, hogy mekkora épített-felületet engedélyezhet az önkormányzat, milyen funkciói és milyen magassága lehet az épületeknek. Huszonöt zónára van felosztva a település, s mindenikben megszabja a készülő új terv a

de lehet akár meghatározó pólusa is. Ehhez, persze, kivitelezhető ötletek kellenek. Mindazon meglátások, amelyek valós igényt tükröznek és törvényes rendelkezésekkel nem ütköznek, bekerülhetnek a városfejlesztési stratégiába. A dokumentáció érvényességéhez nyilván nagyon sok intézmény jóváhagyására (mintegy harminc) van szükség, hiszen a városfejlesztés megannyi szempont figyelembevételével valósul meg. Mivel Szováta országos érdekeltségű fürdőváros, a dokumentációt végül a fejlesztési minisztériumnak is láttamoznia kell. Ő is kérhet bővítéseket vagy módosításokat. A minisztériumi jóváhagyás birtokában kerül felterjesztésre a helyi önkormányzati képviselőtes-

tület ülésének napirendjére, s annak elfogadó döntésével lépik érvénybe, lesz kötelezővé a benne foglaltak betartása. Csortán Ilona korábban, Maros megye főépítészeként, megteremtette azt az interaktív honlapot, amelyen minden urbanisztikai dokumentációt és szabályozást meg lehet találni, elolvasni (www.cjmures.ro). Így, aki építkezni, fejleszteni akar, könnyen információhoz juthat, megláthatja, hogy a településen belül melyik részen mit lehet és mit nem lehet. De a szabályozások módosításának kezdeményezésére is van lehetőség, hogy ne záruljanak be a településfejlesztés lehetséges útjai. A településfejlesztési terv lehetőséget teremt, hogy az emberek megtalálják magukat benne. Amennyiben mégis változtatni szeretne rajta az önkormányzat vagy valamilyen vállalkozói szándék, a megfelelő dokumentációk elkészítésével és újabb döntések meghozatalával lehetséges. Utak hozzá vannak, idő, pénz és akarat kell hozzá. A főépítész úgy gondolja, hogy a most készülőben lévő terv lefedi a mai, már megfogalmazott igényeket, de ha valami kimaradt volna, az azzal kapcsolatos észrevételeket szívesen fogadja. Nyilvánvaló, hogy a településünk sajátosságait (fürdőjellegét, a természetvédelmi övezet kímélését, épített örökségünk stb.) figyelembe kell venni. molnos

beszámoló

Szovátai Hírmondó, 112. szám 2013. augusztus 7

Nagy erdőben volt egy nagy fa, de jó…

25 település érintése, majdnem 3.000 kilométer megtétele után, azaz a vakációs program végéhez közeledve immár a 630-at is meghaladta azoknak a gyerekeknek és fiataloknak a száma, akik 2013. júliusa során részt vettek a Gyulafehérvári Caritas Maros megyei Családsegítő Szolgálatának (CSSSZ) nyári vakációs programján. A nagy fa lakói témájú caritasos karavánra Szováta térségében majdnem hatvan érdeklődő jött el: Alsó-Szakadátban 27, Illyésmezőben pedig 31 név került fel a jelenléti listára.

Nekik az idén is fontos küldetésük volt, négy évesektől 16 évesekig mindenki egy közös cél érdekében dolgozott: a nagy erdei nagy fa lakói számítottak a segítségükre, hogy a kis manók újra elfoglalhassák kuckójukat a nagy erejű vihar után. A szórakoztatóan tanulságos manómentés minden településen ismerkedő és ráhangoló játékokkal indult (Szivárvány, Fejem – vállam – térdem – bokám, Guliguli, Zsipp – zsupp, Rakéta, Névgombolyag, A láthatatlan labda és doboz, Elment a nyúl a bálba, stb.). Ahol szükségesnek mutatkozott, a résztvevőkkel közösen megfogalmaztunk néhány alapvető szabályt, a manómentésre buzdító himnuszt viszont mindenhol megtanultuk. A kiscsapatok nevet is választottak maguknak, és az általuk kedvelt sorrendben teljesítették a feladatokat, amelyek után visszahelyezhettek egy – egy zöld, piros, barna, narancssárga, kék vagy sárga manót a nagy fára. A legizgalmasabb alighanem az

ujjal festés volt a nagy társasjáték során (itt az apróbb termetűek akár az asztalra is felkuporodtak – feltérdeltek, hogy jobban ér vényesüljenek), ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a pantomim, a halandzsa-nyelv, a papírrepülő-készítés, a pokrócforgatás, a közmondás-kirakósdi vagy a fantomállat-alkotás unalomba fulladt volna. AlsóSzakadátban még a tévékamera is kíváncsi volt a próbákra, és itt is – mint mindenhol – meg is lett a csapatmunka eredménye: egytől egyig vis�szajutottak a famanók a megszokott helyükre. Ezt felt é t l e nü l meg kellett örökíteni egy – egy nagy csoportképpel ribizlis – virslis – biciklis mosolyokkal az arcokon, és javasolni is lehetett néhány jó tanácsot a manóknak a jö-

vőre nézve a manónaplóba. Legyenek vidámak, tartsanak össze, maradjanak ugyanilyen sokszínűek, segítsenek egymásnak, szeressék és támogassák egymást – üzenték a karavánozók a manóknak és a további karavánozóknak. Köszönjük a támogatást, üzenik a szervezők az érintett települések önkormányzatainak és az ottani partnerintézményeiknek (egyházak, oktatási intézmények, alapítványok). A program megvalósításában önkénteseink segítségére is számíthattunk, a Falum a jövőm – projektünkben érdekelt fiatalok plakátokkal és szórólapokkal, szép szavakkal csalogatták ismerőseiket – szomszédaikat – barátaikat a nagy kalandra. Továbbá a vármezei Mosoly-GO Törpök leghűségesebb képviselői Alsó-Szakadátban is ügyeskedtek, az ilyésmezei Rosszcsontok három tagja pedig Székelyabodban tette gördülékenyebbé a vakációs programot. Szabó Attila

8

Szovátai Hírmondó, 112. szám 2013. augusztus

beszámoló

Az I. Szovátai Pedagógus Találkozó „Érettségi találkozó, azonos évben születettek találkozója, egyetemi találkozó város- és falunapok, amelyen nemcsak a helybeliek gyűlnek össze, hanem visszavárják a helységből elszármazottakat is. Találkozó. Mi hívta életre, mi tartja életben ezeket a rendezvényeket? Úgy gondolom, hogy a szükség. Az emberek szükségét érzik annak, hogy tartozzanak valahová. A találkozók alapjául sokminden szolgálhat: ugyanabban az évben végeztek el egy iskolai ciklust, érettségiztek vagy fejezték be egyetemi tanulmányaikat, ugyanazon a településen születtek, ugyanazt a szakmát gyakorolják, vagy gyakorolták hosszú éveken át. Mi, akik itt vagyunk, mindannyian emberek generációit oktattuk-neveltük évtizedeken át, illetve fogjuk oktatni-nevel-

ni újabb évtizedeken keresztül, az óvodától az érettségiig. Vajon hány emberélet alakulásának, fejlődésének, kiteljesedésének voltunk részesei – nem csak szemtanúi – az évtizedek folyamán? Ha ezt valóban ös�szeszámolnánk, hatalmas számot kapnánk végeredményül. Végeredményül? Nincs végeredmény, mert ez végeláthatatlan folyamat, amely minden nyár elején lezárul és minden ősszel újrakezdődik. Időnként más gyerekekkel, más oktatókkal, nevelőkkel, de a feladat, az marad: teljes értékű embereket nevelni. Közben megfelelni az évről évre nagyobb elvárásoknak, megvívni csatáinkat az érdektelenséggel, a közönnyel, némelykor a rosszindulattal, az előítéletekkel. Örülni a szűk marokkal mért elismerésnek, dicséretnek, aztán egyet szus�szanni, és kezdeni mindent elölről.

Harmincöt-negyven év egy ember életéből milyen nagy idő! Vajon marad-e még egyáltalán valamennyi a magánembernek? De most ne erre gondoljuk! Gondoljunk arra, hogy a tanítási évek folyamán mi minden történt, mennyi emlék gyűlt össze, mennyi félelem, szorongás, sikertelenség, de ugyanakkor mennyi élmény, vicces történet látott napvilágot! Emlékek. Közös és személyes emlékek, ezek gyűjtöttek össze minket ma este, ezek avatnak bennünket egy közösség tagjaivá, a szovátai pedagógus-társadalom sorkatonáivá. Üdvözöllek hát, kedves kollégák! Örömömre szolgál, hogy ilyen szép számban jöttetek el. Emlékezetes, szép estét kívánok mindenkinek!” – Kovács Katalin, a kollégákhoz intézett köszöntő sorai ezek egy hagyományteremtés szándékával szervezett találkozón. Mellette

még Kovács Rozália, Szolláth Hunor, Mester Zoltán, Hajdu Imre, Fekete Árpád és a rendezvényt kezdeményező, megszervező Nagy Aranka szólt az egybegyűltekhez. Nem kevés embernek jelentett nagy eseményt a 2013. július 19-i Pedagógus Találkozó. Szovátán első alkalommal szerveztek összejövetelt, amelyre meghívták mindazokat a pedagógusokat, akik a városunkban generációk során neveltek és tanítottak illetve ezt teszik ma is – óvóés tanító néniket, tanító bácsikat, tanárnőket és tanárokat –, akik a jóra, a szebbre, a többre irányítottak gyermekeket. A Fenyves szálló Margaréta termében gyűltek össze, akik akartak és el is tudtak jönni a találkozóra, nyugalomba vonult és aktív pedagógusok, hogy együtt legyenek. Igen, az együtt-lét nagy lehetősége

beszámoló

– éppen öröme – hozott ös�sze közel másfélszáz nevelőt, hogy kezet fogjanak, hogy összeölelkezzenek, hogy koccintsanak, és azt hogy megkérdezzék egymástól: Emlékszel-e rám? Hogy vagy? Hol tanítasz? Mikor mentél nyugdíjba? Hol élsz? Mindezeknek a szívet-lelket betöltő pillanatoknak a kitalálója és megvalósítója Nagy Aranka tanárnő, a találkozó „karmestere” és Páll Ferenc. Szándéka több hetet, akár hónapot érlelődött a megvalósulásig. Nem tévesztett célt. A jelenlevők döntő többsége a találkozó fő értékét átérezték: összetartoznak.. A találkozó jó hangulata, a jelenlévők vidám szórakozása örömmel töltötte el a szervezőket, a szovátai származású és az itt élő zenészek és énekesek – Páll Ferenc ötlete a zenésztalálkozó – megmond-

hatói ennek a sikernek, akik úgy szórakoztattak, hogy közben régebbi korok muzsikáit is játszva, megidéztek letűnt időket, s egy nosztalgiázó időutazásra vitték a résztvevőket. Kiváló zenekarai és nagy tehetségű énekesei voltak és vannak Szovátának. Az est folyamán az elhunyt pedagógusoknak (a hozzátartozóik vehették át) posztumusz elismerő oklevelet állítottak ki, továbbá elismerő díszoklevelet, könyvjutalmat és virágot kaptak a mai és a nyugalomba vonult illetve a városunkból eltávozott pedagógusok. Mester Zoltán

„Szép estére készülünk...” – így szólt a meghívó a kedves pedagógus társaknak, volt óvonéninknek, tanítóinknak, tanárainknak és mostani kollégáinknak, és úgy érzem, szép

Szovátai Hírmondó, 112. szám 2013. augusztus 9

estét is tudunk magunk mögött. A díszoklevél tervezője ifj. Józsa András, aki egy időben lehetett boldog és szomorú szülei munkájának elismerése láttán. Az ünnepi és szórakoztató músort szovátai előadók szolgáltatták: Kovács Katalin, Szabó Éva, Stefan Renáta, Samu Imola, s az egyetlen nem szovátaiként testvére, Samu Janka. Kettős találkozó volt ez. Pedagógusok és volt diákjaik, a szovátai líceum egykori diákjaiból verbuválódott zenekarok tagjai: az első generációból Dósa László, és Székely Csaba, a White Rose tagjaiként Bíró Béla, Páll Ferenc és Szabó Ernő (velük énekelt Rózsa Anna), a későbbi korosztályokból Sándor Vilmos, Hegyi Sándor, Fülöp Árpád, Bokor László, Domokos Árpád, vendég zenész volt Potyó György, s az ifjabbak közül Hegyi Kriszta Geanina, a

Black Roses zenekar tagjaiként Illyés Fanni, Tatár László, Vajda Zsolt, Deák Ferenc Szabolcs és Hegyi Eduard Alexandru). Elsősorban köszönettel tartozom minden megjelentnek! Köszönöm az önkormányzat vezetőinek, Péter Ferenc polgármesternek és Hegyi Mihály alpolgármesternek, de nem különben Káli Zoltánnak a támogatásért. Köszönet mindazoknak, akiknek a segítségével ez a találkozó létrejött (Mester Zoltán, Kiss János Szolláth Hunor, Fülöp Ödön, Hajdu Imre, Kovács Rozália, Fülöp Krisztina, Csetri Márta, Turóczi Edit, Kiss Emese, Ferenczi Izabella, Szabó Zsolt, Dávid Katalin, Illyés Enikő, Fenyvesi Anna, Kádár Edit)! Igazi nagy találkozásnak nevezhetjük az együtt töltött időt. Nagy Aranka

Fotó: Portik Antal

10 Szovátai Hírmondó, 112. szám 2013. augusztus

beszámoló

Szakmai továbbképző tábor Pottyandon

A pottyandi Erdei Iskola Ház adott otthont a július 22-27 között megszervezett hagyományőrző továbbképző szaktábornak. A tábor célja a Szovátai Népi Játszóház szervezővezető csapata szakmai továbbképzésének biztosítása mind a néptánc, mind a kézműves technikák elsajátítása terén, ugyanakkor a Játszóház gyerekekből alkotott népi zenekarának a továbbképzése, hangszeres oktatása szakképzett oktatók irányításával. A zenekar haladó- és utánpótlás csapata, Ségercz Ferenc és Karda László ven-

dégoktatók vezetésével egész héten át hangszeres foglalkozásokon vett részt, elmélyülve a pásztorfurulyázás, kobozolás és a gardonyozás bűvöletében. A közös zenekari órák pedig nemcsak a hangszeres játékot, hanem a csapatot is egybehangolták a közös zenélés élményével. A hangszeres oktatást színesítve a kisebbek külön foglalkozásokon is részt vettek, ahonnan nem hiányzott a kézművesség, a különböző népi játékok készítése, játszása, de olyan hasznos próbák, kísérletek sem, amelyek ráébresztik

g yerekeinket a helyes, egészséges életmódra, eltávolítva őket a televízió és a Coca-cola világától. Ez alatt a felnőtt oktatók kézműves- és táncoktatáson gazdagították eddigi ismereteiket, tapasztalataikat. A népi kézműves technikák terén az idén az agyagozás, gyékény megmunkálásafeldolgozása és a keleti nemezelésre esett a hangsúly, hogy a következő tanévben majd átadhassuk e tudást a Játszóházba látogató gyerekeknek, érdeklődőknek. A sepsiszentg yörg yi Guzsalyas Alapítványtól érkező Benkő Éva kézműves szakoktató segítségével, nemcsak kezünket, hanem szellemünket, képzeletünket is formáltuk, módszertani ismereteinket gazdagítottuk, hogy az egyéni alkotások minél sikeresebbek legyenek. A táncoktatáson érdekes t ap a s z t a l at volt gyerekként megélni, játszani az óvodában, kisiskolában, játszóházban használható gyerekjátékokat, ritmusg yakorlatokat, tanulni a néptánc alapozást szolgáló néptánc elemeket, és oktatóként is sok hasz-

nos módszertani útmutatóval, tapasztalattal gyarapodtunk a csíkszentdomokosi Karda László és Emőke néptáncoktatók lelkes és szakszerű táncos foglalkozásain. Ezen felül saját néptánctudásunkat is gazdagítottuk, a sóvidéki néptánc mellett belekóstolva a mezőségi, küküllőmenti, széki néptáncokba. Rendszeres napi program volt az ebédet megelőző közös népdaléneklés, ahol idén mezőségi népdalokat tanultunk, illetve az esti táncház, amikor a napi program fáradalmait feledve, újra kedvükre rophatták a táncot az apróbb és idősebb tánckedvelők. Utolsó este a tábortűz és a heti élmények hevében énekeltünk és jártunk körtáncokat, terveket szőve a következő játszóházas évre, közös tevékenységeinkre. A tábor idején ért be az egyesekben már régebben érlelődő gondolat, hogy a következő tanévtől újra heti rendszerességgel szervezzük meg a játszóházas alkalmainkat, külön az óvodásés iskolás korosztályoknak, ez által is egyre jobban az életkori sajátosságok és a megtapasztalt helyi igény szem előtt tartására helyezve a hangsúlyt. A tábor utolsó napján a helyi természeti és földrajzi szépségeket figyeltük meg a pottyandi tanösvényen, megcsodálva a vidék sajátos növény- és rovarvilágát. A tábor megszervezésének lehetőségét köszönjük a Nemzeti Kulturális Alap főtámogatásának, aki ebben az évben is bizalmat szavazott tevékenységeinknek, és támogatta azokat. Kiss Enikő

kitekintő

Szovátai Hírmondó, 112. szám 2013. augusztus 11

Hogy otthon lehessünk benne Interpelláció-sorozat a nyelvi jogokért A kormány tagjainak közel feléhez – Victor Ponta miniszterelnökhöz és kabinetje kilenc miniszteréhez – intézett kérdést Markó Attila, Sepsiszentgyörgy parlamenti képviselője, melyben arra vár választ, hogy miképpen tett eleget a kormány az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálásában vállalt kötelezettségeiért. Markó Attila emlékeztette Victor Ponta miniszterelnököt, valamint Remus Pricopie oktatási, Mihnea Costoiu felsőoktatási, Liviu Dragnea közigazgatási, Robert Cazanciuc igazságügyi, Daniel Barbu művelődési, Titus Corlățean külügyi, Mariana Câmpeanu munkaügyi, Eugen Nicolaescu egészségügyi tárcavezetőket és Ion Moraru kormányfőtitkárt, hogy Románia lassan belép a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának második monitorizálási ciklusába, ez alkalommal a kormánynak be kell mutatnia, hogy miképpen biztosítja az ország területén élő közösségek jogát anyanyelvük szabad használatához. A képviselő felvázolta, hogy a 2007-ben ratifikált egyezmény első jelentését közel kétéves késéssel nyújtotta be Románia, és az azt követő levélváltások és a Szakértői Bizottság látogatása nyomán számos alkalmazási problémára derült fény. Jelezte, hogy a minisztériumok többsége nem gyűjt megfelelő adatokat és információkat, amelyek elengedhetetlenek egy valós helyzetkép megismeréséhez, ezáltal ezek a minisztériumok nem is tudják, hogy mit kell belefoglalni a jelentésbe. Az egyik legbeszédesebb példa az igazságügy területe, ahol alkotmányos és törvényes rendelkezések garantálják az

anyanyelv használatát mind a büntető, mind pedig a polgári és közigazgatási eljárásokban, ám a szaktárca bevallottan nem rendelkezik semmilyen adattal e jog gyakorlását illetően: nem lehet tudni, hogy országos szinten hány tolmács áll a perben részt vevők segítségére, hol és hány tárgyalás zajlott a felek anyanyelvén, hány anyanyelven kiállított iratot iktattak és azok közül hánynak kérdőjelezték meg az érvényességét. Ugyanilyen siralmas a helyzet a közigazgatásban is, ahol nemcsak jogi normákat nem alkalmaznak, de törvényes jogot is el lehet veszíteni a bíróságon – lásd Aranyosgyéres esetét. A képviselő mindegyik miniszternek címzett leveléhez csatolta a Szakértői Bizottság kétszáz oldalas jelentését, amelyben számos kérdésben elmarasztalja Romániát, ugyanakkor jelzi, hogy több cikkely esetében nem sikerült teljesíteni a vállalt kötelezettségeket. „Mit tett a kor-mány annak érdekében, hogy a Szakértői Bizottság kritikáit orvosolja? Milyen intézkedéseket terveznek a kormány és a különböző minisztériumok annak érdekében, hogy ezek a kritikus kitételek ne jelenjenek meg a következő jelentésben is?" – teszi fel végül a kérdést a képviselő. Mint ismeretes, Románia ez év októberéig kell benyújtsa a második időszakos jelentést a Charta ratifikálásában foglalt vállalásairól. (transindex)

Székelyföldet Ceaușescu sem merte beolvasztani A Székelyföldet Ceaușescu sem merte beolvasztani a környező román megyékbe – mutatott rá Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Radio France Internationale (RFI) román adásában, a közigazgatási régiók kialakításának tervét kommentálva. „Az emberek utcára vonultak 1968-ban. Ha valaki azt hiszi, hogy 2013-ban nem fognak kivonulni, az téved" – mondta Kelemen Hunor arra a kérdésre, mit tesz az RMDSZ, ha a régiók kialakításánál nem veszik figyelembe a Székelyföldre vonatkozó javaslatát. A legutóbbi, 1968-as közigazgatási átszervezéskor a kommunista hatóságok az addigi tartományok helyett kisebb megyéket hoztak lét-

re Romániában, felszámolva egyebek közt a – történelmi Székelyfölddel nagyjából megegyező – Maros Magyar Autonóm Tartományt is. Az RMDSZ elnöke az RFI műsorában kifejtette: a román politikusoknak túl kéne tenniük magukat a Székelyfölddel kapcsolatos „paranoián", mert senki sem fogja Hargita és Kovászna megyét zsákban elhordani, fekete lyukat hagy-

va az ország közepén. Rámutatott: a Mócföldhöz, vagy Dobrudzsához hasonlóan a Székelyföld is sajátos történelmi, kulturális hagyományokkal, gazdasági és társadalmi kötelékekkel rendelkezik, úgyhogy ebben a térségben nem lehet eltekinteni az etnikai szempontoktól. „Amikor Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes arról beszél, hogy Románia problémáit a regionális és kulturális különbségek eltörlése oldaná meg, akkor persze hogy a Hargita, Kovászna és Maros megyében élők egy nagyon perverz beolvasztástól tartanak. Attól, hogy olyan közigazgatási átszervezést hajtanak végre, amely a közösséget megfosztja a beleszólás lehetőségétől minden regionális intézményben" – magyarázta az RMDSZ elnöke. Liviu Dragnea miniszterelnökhelyettes „inkorrektnek és elég veszélyesnek" minősítette azt, hogy Kelemen Hunor demonstrációkat helyezett kilátásba Székelyföld beolvasztása esetében – közölte a Hotnews hírportál. A régiók kialakításával megbízott kormánytag szerint a régiók kialakítása nem jelent „útlevélellenőrzést" az országon belül, a régiók a regionális fejlesztés területén fogják összehangolni a megyei tanácsok tevékenységét és a magyaroknak nincs miért tartaniuk ettől. A Romániában kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) működő közigazgatási régiókkal akarja megkezdeni a 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszakot, ezért a közigazgatási átszervezést még idén le akarja zárni. A Dragnea által javasolt regionális felosztásban a székelyföldi magyarság aránya a lakosság 30 százalékát sem érné el az úgynevezett Központi régióban. (transindex)

12 Szovátai Hírmondó, 112. szám 2013. augusztus

zsörte

Taekmondó Nem, nem elírás ez. Nem a szerkesztő figyelmetlensége vagy egyszerű sajtóhiba okán került ezen cikk tetejére ez a cím. Más oka van. Ez egy új, még sosem használt kifejezés. Mondhatni, hogy ilyen nincs is, s lám, mégis van. Az élet olyan, hogy újabbnál újabb helyzeteket teremt számunkra, amiket valamiképpen meg kell nevezni, s ha régi szavaink nem fedik azt, akkor újat kell kitalálnunk rá. Önök már sejthetik, hogy a cím tulajdonképpen szavak összerántásával – a magyar nyelv megújulásában igen nagy hagyománya van e módszernek – született. Tán azt is sejtik, hogy új teremtményünk előtagja (Taek-) a mindenki által már sokszor hallott taekwondo-ból, egy koreai eredetű, de nálunk is népszerű küzdősport nevéből származik. Az utótag pedig (-mondó) akár lapunk címéből is eredeztethető, lehet hírmondó, de akár megmondó vagy odamondó is. Sőt, mindez egyszerre. A teakmondó tehát hírmondás a taekwondo-ról, de odamondás is valaminek vagy valakinek, amit a taekwondo szó ma nálunk kifejez. Kezdjük a hírmondással! Immár harmadik alkalommal tartanak taekwondo szemináriumot Szovátán. Minden korábbi alkalommal a helyi médiában hírt adtunk róla, s azt mondtuk, hogy örülünk, hogy a román Taekwondo WTF Szövetség vezetősége kicsiny városunkat választotta e fontos rendezvénye helyszínéül. Bizonyára nem csupán a gyönyörű földrajzi környezet okán, hanem azért is, mert itt szíves vendéglátásban részesültek. Hogy mennyire jól érezték magukat nálunk, arról lelkes nyilatkozatokat tettek,

köszönték az önkormányzat támogatását, a helybéli szervezők munkáját, és mindazt a figyelmet és szeretetet, amivel itt elhalmozták. 2010 júliusában írtam e sorokat: „Mint tudjuk, az önkormányzat évek óta támogatja ezen küzdősport szovátai művelését. Az általa biztosított sportcsarnok tette lehetővé a szeminárium szovátai megszervezését. Péter Ferenc polgármester találkozott Kang Jong Kil koreai nagymesterrel valamint a Román Taekwondó WTF Szövetség elnökével, Constantin Apostol 6 danos nemzetközi mesterrel, akik megköszönték a taekwondó felkészítő szeminárium számára Szovátán nyújtott feltételeket. Úgy tűnik, megtetszett nekik Szováta, mert felvetették egy itteni felkészítő központ létrehozásának ötletét.” A következő évben Jong-Kil Kang 8 danos nemzetközi mester is itt volt, s ő is hasonlóképpen jól érezte magát. A mester a felkészülés és a vizsga alkalmával kihangsúlyozta a sportág szellemi követelményeinek és erkölcsi tartásának fontosságát: a tiszte l e te t , az önfegyelmet. A tavaly körülbelül húsz városból jöttek c s a patok edzőkel sportolókkal. Ö s � szesen kétszáz sportoló vett részt.

Bizonyítottnak látszik, hogy Szovátán meg vannak a feltételek (terem, szervezés, elszállásolás, ellátás, programok, kikapcsolódás, önkormányzati és szponzori támogatás stb.) ahhoz, hogy évente sikeres szemináriumnak adjon otthont fürdővárosunk. Hogy immár negyedik alkalommal vannak jelen, bizonyítja, szeretnek Szovátára jönni, s valószínűleg az elkövetkező években is élni szeretnének ezzel a lehetőséggel. Ahhoz viszont nem kellene elfeledkezniük a sportág hazai vezetőinek a koreai mester intelméről, a tisztelet és önfegyelem fontosságáról. Az messziről látszik, hogy a szervezet vezetői fegyelmet követelnek mindenkitől, aki belépik abba a rendszerbe, amit Román Taekwondo Szövetségnek neveznek. Ez rendjén is volna, hiszen ugyancsak elkél egy kis fegyelem ebben az országban. Ám aki fegyelmet követel, az maga is önfegyelemről és önmérsékletről kellene példát adjon. A sportágon kívülről mondom (Ajaj, próbálná csak va-

laki belülről!), hogy a szovátai szeminárium valami más kellene legyen, mint a szövetség pénzszerző akciója. Mert most elsősorban annak tűnik. Durva harácsolásnak. Ehhez, persze, nem kell sok szemtanú, így aztán rendezvényükről simán kipakolnak mindenkit, aki borsos vizsgadíj kiperkálásával nem igazolta ott tartózkodásának jogosságát. Tehát szülő, hozzátartozó, média, támogató vagy egyszerűen a sportágra kíváncsi gyerek vagy felnőtt mehet a fenébe. Úgy viselkednek, mintha ők lennének otthon, mintha nem a helyiek támogatása révén zsebelgetnének Szovátán. A korábbi évek szemináriumairól úgy véltem (vélem ma is), hogy jó szolgálatot tettek e sportág népszerűsítésében vidékünkön. Hogy ma már nagyon sok fiatal taekwondozik Szovátán, kétségtelen, ennek is meg van a maga szerepe. De uraim, fegyelmet úgy tanítsunk, hogy mi magunk is legyünk fegyelmezettek! És tanúsítsunk önmérsékletet.! No meg, tiszteletet! Molnos Ferenc

művelődés

Szovátai Hírmondó, 112. szám 2013. augusztus 13

Színről színre Ahányszor csak belépek oda,nekem mindig a diákkorom jut eszembe, amikor bentlakásként volt használatban, s benne élhettem egy éven át. A kívülről változatlannak ható épület belül jelentősen megváltozott. A két termet egybeszabták, más oldalra került a bejárat, s nyilvánvalóan eltűntek a bentlakás megszokott kellékei: a tisztálkodást szolgáló kagylók, a rosszul bevetett ágyak, düledező szekrények. És eltűnt még valami egyéb is. Nekem leginkább az hiányzik. Mi is lenne az? Talán a már soha vissza nem térő pajkosság, fiatalos lendület, csapatszellem és a kamaszos lázadás a fennálló világ megannyi elvárása, kényszere ellen. Ma imaterem. Tehát visszakerült a gyülekezet szolgálatába. Imaterem, de nemcsak az. Megannyi kulturális rendezvénynek adott már helyet. Így aztán az sem meglepő, ha egyazon alkalommal is megfelel e kettősségnek. Amikor egy imateremben az összegyűlt hívekkel áhítatot tart, igét hirdet egy lelkipásztor, az lehet akár egy bevezető is valami máshoz, ami az egyházi szertartásnak ugyan nem része, de szintén köze van a lélek dolgaihoz. Így volt ez a szovátai református egyház imatermében is, ahol július 7-én G. Mátyus Melinda szovátai származású lelkipásztor áhítattal indította a Színről színre című kötetének bemutatóját. A kötet a Kriterion könyvkiadó gondozásában jelent meg, és a temesvári egyházközség 1989es forradalmának történetét a szemtanúk, a résztvevők, a temesvári református gyülekezet tagjai elbeszélései alapjánl dolgozza fel. De mégsem csak

egy vallomásgyűjtemény. Több mint az eseményeket dokumentáló kiadvány. Az által lett könyvvé, hogy a történelmet megidéző vallomásokat sikerült neki irodalmi értékű, olvasmányos művé formálnia. Ehhez kollázstechnikát alkalmazott a Temesvár ostroma című könyvből vett részletek, a temesvári forradalommal kapcsolatos vallomások, interjúk, Kafka Naplója és ószövetségi idézetek felhasználásával. Azt hihetnők, könnyű így könyvet írni, hiszen csak össze kell ollózni mások szellemi termékeit, s már kész is van egy újabb könyv. Hányam megteszik ezt is! Hányan nem tudnak a magukéból hozzátenni semmit ahhoz, amit másoktól vettek át! De a kollázs – legyen az bármelyik művészeti ág terméke – csak akkor bír valódi értékkel, ha a máshonnan származó és mozaikként összerakott darabok egy új egységet alkotva többet vagy csak egyszerűen mást tudnak elmondani, mint különkülön tették, s új rendszerré

formálva őket, az alkotó is valami módon megjelenik az egészben. G. Mátyus Melindának ez sikerült. Ő tulajdonképpen személyesen érintett a megidézett történetben, hiszen ugyanannak a templomnak a szószékére állhat, és ugyanannak a gyülekezetnek hirdethet igét, ahonnan s amelyből a forradalom szikrája kipattant, hiszen 1998 óta ott lelkész, maga is beköltözhetett a Mária téri parókiára. 1989 egy mindannyiunk számára felejthetetlen évszám. 1998 G. Mátyus Melinda számára szintén felejthetetlen dátum. Az ő kilencvennyolcában ott van nyolcvankilenc is. Színről színre. Mit is szoktak elmondani e szavakkal? „Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre.” – olvashatjuk Pál apostol korintusbeliekhez írt levelében: Színről színre látás alatt azt érjük, hogy átlátjuk, a maga valójában látjuk a dolgokat, hogy mindent látunk, a teljességet látjuk. De mindent csak kívülről láthatunk. ha saját

Fotó: Fülöp Edmund

árnyékunk nem vetül arra, amit szemlélünk, ha nemcsak figyelmesen, de megfelelő távolságból nézzük. Egyáltalán ez lehetséges-e? Meg lehet-e szabadulni szemüvegünktől, amely befolyásolja látásunkat? G. Mátyus Melindának mindez milyen mértékben sikerült? Döntsék el az olvasók! De ezt csak úgy tehetik meg, ha elolvassák a könyvet. A kötet értékét, fontosságát bizonyítja, hogy a könyvbemutatót maga a Kriterion könyvkiadó igazgatója, H. Szabó Gyula tartotta, aki dicsérőleg szólt arról, hogy a könyv mentes az utólagos okoskodásoktól, a résztvevők elbeszélésein, történetein keresztül hűen adja vissza annak a korszaknak a hangulatát, hogy miként élték meg azt az egyszerű emberek, akik bár féltek, egymásba kapaszkodva, valódi közösséggé válva, szembe mertek szállni a totalitárius hatalommal. G. Mátyus Melinda könyve csak tárgyában temesvári, de szerzője és tanulságai révén szovátai is. Molnos Ferenc

14 Szovátai Hírmondó, 112. szám 2013. augusztus

élő emlékezet

Korosztályos találkozón

Fotó: Portik Antal

Július 13-án korosztálytos találkozót tartottak az 1958-ban születettek. Ezzekel a gondolatokkal köszöntöttük az ünnepelteket: Mi már abban az életkorban vagyunk, amikor nagy-nagy kíváncsisággal nem csak afelé tekintünk, hogy mit hoz számunkra a jövő, de érdeklődéssel kutatjuk azt is, hogy mit nyel el a múlt. Úgy érezzük, hogy máris pótolhatatlan veszteségeink vannak, hogy naponta meglop az idő, s ha nem védekezünk ellene, elvisz mindent, amit egykor a magunkénak tudtunk, amit mérhetetlenül fontosnak találtunk. Mi az a generáció vagyunk, amely megúszta a háború rettenetét, országhatárok változását, a rendszerváltást, az államosítás és a kollektivizálás döbbenetét. Csak nagyszüleinket, szüleinket fosztották ki. Nekünk már eleve nem volt semmink, sem otthonunk, sem nagybetűvel írható hazánk. De megörököltük mindazon veszteségek fölött érzett fájdalmat, amit ezek okoztak nekik. Ők a VOLT-ról

beszéltek mások a LESSZ-ről. Másról nem is lehetett, mert a VAN nem létezett. Ők konkrétumokat soroltak – birtokot, erdőt, gazdaságot –, mindazt, amitől őket megfosztották, mások csupán jelszavakat. Tetszett, nem tetszett, nekünk be kellett érnünk egy sokoldalúan fejlett szocialista társadalom ígéretével. Otthon egyet mondtak nekünk, az iskolában mást. Otthon elmondták, hogy honnan jövünk és kik vagyunk, máshol meg azt, hogy merre tartunk és mik leszünk. Kettősségben éltünk, és megtanultunk viszonyulni hozzá. Nem voltunk kulcsos-gyerekek, minket korán befogtak a munkára, elláttak feladatokkal, de találtunk alkalmat a játékra is, azért volt gyermekkorunk is. Sokat voltunk együtt, kerestük egymás társaságát, fontosak voltunk egymásnak. Mi az a generáció vagyunk,

amelynek későn jött a változás, s már nem tudott fiatalos lendülettel mozdulni az új helyzet adta lehetőségek között. Lassabban és kevésbé nyílt ki számunkra a világ. Nem beszéltünk világnyelveket, nem léptünk át kön�nyedén országhatárokat. Mi itt maradtunk, és azon igyekeztünk, hogy ez a hely valóban otthonunk legyen. És egy értékrendet próbálunk közvetíteni, amelyet szüleinktől, nagyszüleinktől kaptunk, hogy becsülete legyen a kimondott szónak, s a tisztes helytállásnak. Ma azért gyűltünk össze, hogy emlékezzünk. Azért vagyunk itt, mert emlékezni akarunk. Eljöttünk hát, hogy egymás szemébe nézve, keressük, kik voltunk. Régi cinkosságok, barátságok emlékét kutatjuk, bevallatlan kamaszszerelmek egyszervolt, nyugtalanító furcsa íze után

sóvárgunk, s ha csak egy kis időre is, a régi hitet, bizalmat, lendületet reméljük. Hisszük, hogy mi még értjük egymást. Hisszük, hogy van értelme megidézni a múltat. Hisszük, hogy van közünk egymáshoz. Örüljünk, hogy találkozhattunk! Koccintsunk egymással! Váltsunk szót, és emlékezzünk! Az emlékezet megtartó erő. Nélküle végképp nem tudnánk semmit a világról, egymásról, s arról sem lenne fogalmunk, hogy mi tulajdonképpen kik vagyunk, és egyáltalán mit keresünk benne. Nélküle gyorsan elenyésznénk az időben. Emlékezzünk tehát! Emlékezzünk azokra, akik voltunk, mindarra, ami velünk megesett és arra, hogy mi együtt futottunk neki az életnek! Emlékezzünk, hogy megmaradhassunk! Molnos Ferenc

sport

Szovátai Hírmondó, 112. szám 2013. augusztus 15

Gyerek kézilabda- és kosárlabda-bajnokság Bár vakáción van tanár és diák, nyáron sem állt le teljesen az iskolás sporttevékenység. A nyári szünidőben került megrendezésre a Lakónegyedek Kupa elnevezésű kézilabda- és kosárlabda-bajnokság. A tevékenység irányítója az Ifjúsági és Sportminisztérium és a résztvevők 1o -12 éves lányok és fiúk. A bajnokság fő célja: - egyéni tehetségek felfedezése; - a tehetséges gyermekek szervezet sportolásra való ösztönzése és a teljesítménysport felé való irányítása; - a gyerekek egészséges életmódra való nevelése; - egy olyan bajnokság megszervezése amatőr csapatoknak, amely helyi szakasztól országos dőntőig tart. Szovátan rendezték meg a körzeti szakaszt, melyen néhány megye (Maros, Hargita, Brassó, Szeben) nyertes csapata és a szovátai Sófalvi Il�lyés Lajos Gimnázium csapata mint a torna szervezője vehe-

tett részt. Körmérkőzéseket játszottak a csapatok. A kézilabda-bajnokság eredménye: 1. Marosváserhely; 2. Zetelaka; 3. Brassó; 4. Szováta; 5. Nagyszeben.

A szovátai csapat játékosai: :Szabó Sarolta, Csortán Tímea, Ötvös Tímea, Hegyi Réka Boróka, Birtalan Hunor, Bukaresti Loránd és Molnár Zsolt. A bajnokság legtechnikásabb játékosa Szabó Sarolta A kosárlabda-bajnokság

végeredménye: 1. Marosvásárhely; 2. Szováta; 3. Brassó. A szovátai csapat játékosai: Kincses Sarolta, Pop Géza, Fülöp Zoltán, Fülöp Tibor. Hajdú Dóra. Hegyi Réka Boróka. Kacsó Rozália

16 Szovátai Hírmondó, 112. szám 2013. augusztus

<

<

<

<

< <

<

<

<

<

<

<

<

<

Passaport

<

<

< Teveszobor Urán

<

< Körszakasz Káté

<

< Genézius diákul Visszalök! Japán színház Íjhúr

<

<

<

<

<

< < < <

Román vonat

... Fo olasz drámaíró RÁR

<

<

<

<

<

Tranzisztor féle Tarajos ...

Nicolae Ceausescu Nem hajlik

Római egy Bibliai város

<

<

<

<

<

<

<

S-sel megálló!

Az a személy Kén

<

Gyilkolók Fesztivál város

<

Elenyészik! Olasz férfinév

<

< Sarki Falu (Cseh o.)

<

< M.megye Fertő vidéki falu

<

Er Révkomárom

<

<

Kapcsolat

<

<

<

Névelő

A fejfedő

<

<

Cigája

<

<

Férfinév Budapesti sportklub

<

<

... How (Csill. háb.) Beszálló

<

Egy faj a Csillagkapu c. filmben

<

Foszfor

Néma rigó Ókumuláló

<

Rajzfilm

Origó Hőség jelzője

<

Tintatartó

Áramerősség jele

<

Tomcsa Sándor

Zala egyneműi

<

Német egyes

Tina ... filmsztár Pénzünk

Foggal őröl

<

Balázsfalva románul

... Dagover (filmszínész) Helyrag

Bukaresti piac

Figyelmes

<

A zűrzavar városa

Kappa

Riadtan szól

Zsikla Ákos (YOBOY)

<

Strázsa

Szájon át

Előadásra felkészül

Az anabapizmus alapítója

<

Tartó

Poén 2

Poén 1

U alak

<

– Isten bizonyára a legsikeresebben az észt osztotta el az emberek között, de hasonlóan jó munkát végzett a tehetségosztásnál is a művészeknek, mert senki sem panaszkodik, sőt, mindenki ... (folytatás a rejtvény fő soraiban)

Készítette: Molnos Ferenc

szabadidő

Felelős kiadó: Szováta Város Polgármesteri Hivatala, Péter Ferenc polgármester Szerkeszti: Molnos Ferenc, Grafikai szerkesztő: Siklodi Zsolt Lapszámunk munkatársai: Fülöp Edmund, Kacsó Rozália, Kiss Enikő, Kiss János, Kovács Katalin, Mátyás Imola, Mester Zoltán, Nagy Aranka, Portik Antal, Szabó Attila

<