dr. Kusztos Anett
A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN
Novissima Kiadó 2014 1
Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában.
Szerző: dr. Kusztos Anett A kézirat lezárva: 2014. május 14.
A Kiadó engedélyezi jelen szöveg lemásolását, kinyomtatását, illetve magáncélú felhasználását addig az időpontig, amíg a szöveg a Kiadó honlapjáról letölthető. A szöveg megváltoztatása, illetve üzleti célú felhasználása tilos!
Novissima Könyvesbolt Budapest, Victor Hugo u. 9., a Lehel tér mellett.
Novissima Kiadó 1132 Budapest, Victor Hugo u. 11-15. Telefon/fax: (1) 222-96-25 E-mail:
[email protected] www.novissima.hu 2
Bevezetés Jelen cikkem célja röviden és érthetően bemutatni az új Ptk., vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény házassági vagyonjogi szerződésre vonatkozó szabályait, annak érdekében, hogy azok számára is könnyebben értelmezhető legyen ezen jogintézmény jelentése és tartalma, akik nem – vagy nem kizárólag – foglalkoznak e jogterülettel, és azok számára is elérhetőbb közelségbe kerüljön, akik korábban idegenkedtek ilyesfajta szerződés megkötésétől.
1. Általános szabályozás Ptk. 4:34 .§ [A házastársak vagyoni viszonyainak rendezése] (1) A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. (2) Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.
1.1. A vagyoni viszonyok rendezésének módja Lényeges változás a korábbi szabályozáshoz képest, és a házassági vagyonjog szabályozásának alapelve, hogy mivel maga a házasság is a felek szabad akarta alapján jön létre, a házasság vagyonjogi következményeinek rendezése is a felek választása szerint történjen. Ezért elsőként a házassági vagyonjogi szerződésről rendelkezik a törvény, mely alatt azt a szerződést érti, melyben a házasulók vagy házastársak a jövőre nézve határozzák meg, hogy együttélésük ideje alatt milyen vagyonjogi rendszer az irányadó rájuk nézve.
3
Amennyiben a felek házassági vagyonjogi szerződést nem kötnek, vagy a megkötött szerződés nem tartalmaz eltérő rendelkezést, a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség jön létre. A törvényes vagyonjogi rendszer tehát továbbra is a már több mint fél évszázada fennálló házastársi vagyonközösség. Ezzel a törvény elsősorban lehetővé teszi, hogy a házasulók vagy házastársak szabad akaratuknak megfelelően, szerződéses formában szabályozzák a jövőre nézve vagyoni viszonyaikat, ám ha ezzel a lehetőséggel nem élnek, akkor a törvény által meghatározott szabályok vonatkoznak vagyoni viszonyaikra.
2. A házassági vagyonjogi szerződés Az új Ptk. lényeges módosítása, hogy – a korábbiaktól eltérően – részletesen szabályozza a házassági vagyonjogi szerződés szabályait. Ilyesfajta szerződés megkötésére hazánkban nem volt mód egészen a Csjt. 1986-os módosításáig, amikor is a korábbi törvény módosított 27. § (2) bekezdése lehetőséget teremtett a házassági vagyonjogi szerződés megkötésére. A korábbi szabályozás azonban eléggé szűkszavú volt, mindössze annyit tartalmazott, hogy „a szerződésben a házasulók és a házastársak a törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös – illetőleg a különvagyonba.” Ez a hiányos rendelkezés lehetett az oka a házassági vagyonjogi szerződés ritkább alkalmazásának hazánkban. Ezen próbál változtatni az új Ptk. azzal, hogy viszonylag részletesen rendelkezik a házassági vagyonjogi szerződés szabályairól. Fontos már az elején rögzíteni: a házassági vagyonjogi szerződés is szerződés, vagyis ugyanúgy vonatkoznak rá a Kötelmi Könyvben található általános szabályok azokban a kérdésekben, melyekre speciális, a Családjogi Könyvben rögzített szabályok nem találhatóak. Természetesen a felek eltérhetnek mind az általános, mind a speciális szabályoktól, azokban a kérdésekben, ahol ezt a törvény nem tiltja. 4
Vegyük sorra tehát a jogintézmény szabályait:
2.1. Általános rendelkezések Ptk. 4:63. § [A házassági vagyonjogi szerződés tartalma] (1) Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. (2) A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja. Mit is jelent ez? Amennyiben a házastársak akként döntenek, hogy nem a törvényes házassági vagyonjogi rendszer szerint kívánják rendezni vagyoni viszonyaikat, azt attól eltérően, házassági vagyonjogi szerződéssel is megtehetik. Lényeges, hogy ez a szerződés eltér a házastársak által kötött más szerződésektől, mint például amellyel a különválásuk esetén a vagyonmegosztást rendezik, ugyanis ez a szerződés – főszabályként – a jövőre nézve rendelkezik a vagyonról. Ilyen szerződés megkötésére akkor kerül sor, ha a házasulók vagy házastársak a törvénytől eltérő módon szeretnék szabályozni a köztük lévő gazdasági kapcsolatot. A törvény szerint ilyen szerződést a házasságot kötni szándékozók vagy a házastársak köthetnek, így rajtuk kívül más személy – például a szüleik – nem lehetnek szerződő felek, még akkor sem, ha olyan vagyontárgyat is tartalmaz a szerződés, amit ők ajándékoztak. Annak azonban nincsen akadálya, hogy a házassági vagyonjogi szerződés tartalmazzon például egy, a szülőktől származó ajándékozási nyilatkozatot, de a szerződés ezen részére az általános szerződésre vonatkozó szabályok fognak vonatkozni. 5
A házasság fennállása alatt is bármikor lehetőség van házassági vagyonjogi szerződés megkötésére, ha a felek akként határoznak.
2.1.2. A szerződés időbeli hatálya, vagyis milyen időszakra szól ez a szabályozás? Házassági vagyonjogi szerződést a házassági életközösség tartamára lehet kötni. Fontos tudni, hogy amennyiben a felek a házasság megkötését megelőzően együtt éltek és ezen időszak alatt megállapítható az életközösség fennállása, akkor a törvényes vagyonjogi rendszer alkalmazása esetén az életközösség fennállásának valódi kezdetétől, vagyis a házasságkötést megelőző élettársi kapcsolat kezdetétől létesül a vagyonközösség. A bírói gyakorlat szerint az életközösség fennállása akkor állapítható meg, ha a felek közös háztartásban élnek, közösen gazdálkodnak és közöttük bensőséges érzelmi viszony van. Ha a felek között vita alakul ki életközösségük kezdetének időpontjában, akkor annak fennállását annak kell bizonyítani, aki arra hivatkozik. Az életközösség kezdetének és végének megállapítására ebben az esetben a bíróság bizonyítási eljárást folytat le és bizony komoly nehézségekbe ütközhet. Az életközösség megszakadását például nem feltétlenül jelenti, ha a felek átmenetileg külön költöznek, például azért, mert az egyikük másik városban kénytelen munkát vállalni. Ilyenkor az életközösség fennállását bizonyíthatja a sűrű telefonbeszélgetés, levelezés és egymás látogatása, vagyis minden olyan magatartásuk, mely az együvé tartozásuk tudatát bizonyítja. Az életközösség megszakadása nem következik be feltétlenül például a szexuális kapcsolat átmeneti megszakadásával sem, hiszen annak oka lehet betegség, illetve más körülmény is, azonban ha az egyik fél tudatosan, az életközösség megszakításának céljával hagy fel a közös programokkal, akkor már – jogilag – az életközösség megszakadásáról van szó akkor is, ha kényszerűségből továbbra is egyazon ingatlanban élnek.
6
Házassági vagyonjogi szerződés megkötése esetében mindenképpen célszerű a szerződésben rendelkezni nemcsak a házasság fennállása alatt szerzett vagyon sorsáról, hanem az életközösség megkezdésétől a házasság megkötéséig, illetve a szerződés megkötéséig terjedő időszakban szerzett vagyon sorsáról is, ugyanis kérdéses, hogy – és ezzel kapcsolatban bírói gyakorlat még nem alakult ki – a szerződéskötést megelőzően szerzett vagyonra a szerződés rendelkezéseit, vagy pedig az élettársak vagyoni viszonyaira vonatkozó szabályokat alkalmazza a bíróság (az élettársak között a szerzés arányában oszlik meg a vagyon). Mivel a törvény csak a törvényes vagyonjogi rendszer tekintetében mondja ki annak az életközösség kezdetétől történő hatályát a házasságkötést megelőzően, ezért ezt a kérdést csak az eset összes körülményei alapján, a felek szerződéskötési akaratából kiindulva lehet majd megállapítani. A felek között az életközösség átmeneti megszakadása esetében, ha azt követően nem került sor vagyonmegosztásra, a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszert folyamatosnak kell tekinteni, vagyis a későbbi vagyonmegosztás esetén akként minősül, mintha az életközösség zavartalanul fennállt volna a felek között.
2.1.3. Milyen feltételekkel lehet házassági vagyonjogi szerződést kötni? Ptk. 4:64.§ [A házassági vagyonjogi szerződés megkötésének feltételei] (1) Házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak személyesen köthetnek. (2) A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a házastárs a tizennyolcadik életévét nem töltötte be vagy cselekvőképességében a vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott.
7
Az (1) bekezdésben foglalt szabályozás szerint a házasulók és a házastársak csak személyesen köthetnek házassági vagyonjogi szerződést, vagyis az képviselő útján nem lehetséges; így a közokiratot készítő közjegyző vagy a szerződést ellenjegyző ügyvéd csak és kizárólag a felek személyes nyilatkozatát fogadhatja el szerződési nyilatkozatnak. A (2) bekezdésben foglalt szabályozás nem igényel különösebb magyarázatot, legfeljebb azt érdemes kiemelni, hogy ezekben az esetekben nincs szükség a törvényes képviselő hozzájárulására, kizárólag a gyámhatóság jóváhagyása a szerződés érvényességének feltétele. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló, valamint a cselekvőképtelen állapotban lévő személy érvényes házasságot, és így érvényes házassági vagyonjogi szerződést sem köthet.
2.1.4. Hogyan lehet házassági vagyonjogi szerződést kötni? Ptk. 4:65. § [A házassági vagyonjogi szerződés alakja és nyilvántartása] (1) A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. (2) A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. A törvény szigorú alaki szabályokat (minősített alakiság) követel meg ahhoz, hogy a házassági vagyonjogi szerződést érvényesen létrejöttnek lehessen tekinteni, vagyis a szerződést kötni kívánók megállapodásukat vagy közokiratba foglalják (közjegyző közreműködésével), vagy pedig ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratot készítettnek. Ez azt jelenti, hogy nem elegendő, ha a házasfelek egymás között írásbeli megállapodásban rendezik vagyonközösségük sorsát. 8
A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint a közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt házassági vagyonjogi szerződést harmadik személyek (azaz a házasfeleken kívül mindenki más) vonatkozásában csak akkor lehet „létezőnek” tekinteni, vagyis csak akkor képes joghatások kiváltására, ha azt a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba bevezették, illetve bizonyítják, hogy a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról. Ez utóbbi ugyancsak egy bizonyítási eljárás eredményeképpen állapítható meg, ezért a szerződést mindenképpen fontos az arra szolgáló nyilvántartásba azt bevezetni, a későbbi problémák elkerülése végett.
2.1.5. Hogyan lehet a szerződést módosítani vagy megszüntetni? Ptk. 4:66. § [A házassági vagyonjogi szerződés módosítása és megszüntetése] (1) A házassági életközösség fennállása alatt a házastársak a szerződést módosíthatják és megszüntethetik. (2) A szerződés módosítására és megszüntetésére a szerződés létrejöttére vonatkozó érvényességi és hatályossági szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A fenti szabály értelmében a felek a házassági életközösség fennállása alatt bármikor módosíthatják vagy megszüntethetik szerződésüket, természetesen az életközösség megszűnését követően erre már nincs lehetőségük. A módosításra és a megszüntetésre ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint a szerződés létrejöttére, vagyis azt közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, és ahhoz, hogy az a szerződést kötő feleken kívül mások vonatkozásában is hatályos legyen, azt az országos nyilvántartásba be kell vezettetni.
9
2. 1. 6. Harmadik személyek védelme és rendelkezés halál esetére Ptk. 4:67. § [Harmadik személyek védelme] (1) A házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg. (2) A házastársak olyan szerződése, amely valamely vagyontárgynak a közös vagyonhoz vagy a különvagyonhoz tartozását a házassági vagyonjogi szerződésben kikötött rendelkezésektől eltérően változtatja meg, harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés rendelkezése szerint a közös vagy a különvagyonhoz tartozik. Az (1) bekezdés a házastársak azon hitelezőit részesíti védelemben, akiknek a követelése korábban keletkezett, mint ahogy a házasfelek a házassági vagyonjogi szerződést megkötötték vagy azt módosították. Ezáltal a törvény gátat szab annak, hogy a házasfelek vagyoni viszonyaik rendezésének módosításával hátrányos helyzetbe hozzák hitelezőiket. Ptk. 4:68. § [Rendelkezés halál esetére] Ha a házastársak vagyonjogi szerződésben vagyonukról haláluk esetére rendelkeznek, e rendelkezésre a közös végrendelet szabályait kell alkalmazni. A felek szabad akaratuk szerint rendezhetik vagyonuk sorsát arra az esetre is, ha a házasságuk valamelyikük elhalálozása folytán szűnne meg. Ennek azért van jelentősége, mert nyilvánvalóan másképpen kívánnak rendelkezni vagyonukról, ha házasságuk annak felbontásával, vagyis válással, vagy valamelyikük halála miatt szűnik meg. A törvény azon rendelkezése, hogy a szerződés ezen rendelkezéseire a kö10
zös végrendelet szabályait kell alkalmazni, azt jelenti, hogy nemcsak a házassági vagyonjogi szerződésre, hanem a közös végrendeletre vonatkozó szabályoknak is meg kell felelni.
3. Vagyonjogi rendszerek A Ptk. a házassági vagyonjogi rendszer választása esetében kétfajta rendszert szabályoz, ezek pedig a közszerzeményi rendszer és a vagyonelkülönítési rendszer.
3.1. Közszerzeményi rendszer Ptk. 4:69. § [A közszerzeményi rendszer] (1) Ha a házasulók vagy a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a közszerzeményi rendszer kikötésében állapodtak meg, a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, ennek megfelelően közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. Az életközösség megszűnése után bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény. (2) Közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad. (3) A házastársak vagyonában a házassági életközösség megszűnésekor meglévő vagyonról azt kell vélelmezni, hogy az közszerzemény. (4) A törvényes vagyonjogi rendszer különvagyonra vonatkozó rendelkezései alapján kell megállapítani azt, hogy mely vagyontárgyakat, terheket és tartozásokat kell különvagyonként figyelembe venni. A különvagyonhoz kell számítani a meglévő különvagyon mellett annak a különvagyonnak az értékét, amit a házastársi életközösség alatt a házastársak a közszerzeményi vagyonra vagy a másik házastárs különvagyonára fordítottak; a hi11
ányzó különvagyon megtérítésének erre irányuló kifejezett kikötés esetén van helye. Első olvasásra talán bonyolultnak tűnik a szabályozás, ezért érdemes bekezdésenként vizsgálni a törvény szövegét. Az (1) bekezdés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy amennyiben a házassági vagyonjogi szerződésükben a felek a közszerzeményi rendszert választják, úgy a házasságuk fennállása alatt tulajdonképpen vagyonelkülönítésben élnek, tehát önállóan szereznek vagyont, mely szerint a másik hozzájárulása nélkül köthetnek a saját vagyonukra nézve ügyletet. Természetesen ez nem akadálya annak, hogy közös tulajdont szerezzen a polgári jog általános szabályai szerint, például adásvétel útján. Ez a rendszer az életközösség fennállása alatt keletkezett vagyongyarapodás arányos részére a másik házastárssal szemben kötelmi igényt biztosít, vagyis az életközösség megszűnése után bármelyik fél követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonában közszerzemény. Ennek az igénynek a kielégítése történhet vagyontárgyak kiadásával is. Mivel kötelmi igényről van szó, az az általános szabályok szerint elévül. A (2) bekezdés tisztán és egyértelműen meghatározza a közszerzemény fogalmát, vagyis a félre jutó vagyonból le kell vonni a rá eső adósságot és a különvagyonának értékét, így kapjuk meg a közszerzemény tiszta értékét. A (3) bekezdés szövegéből az következik, hogy a „kiinduló helyzet” szerint közszerzeményi vagyonnak kell tekinteni a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonát. Ha valamelyik fél bizonyos vagyontárgy vagy vagyonhányad különvagyoni jellegére hivatkozik, akkor azt neki kell bizonyítani. A (4) bekezdésben foglalt szabályozás egyértelmű, de azt lényeges hangsúlyozni, hogy a hiányzó – vagyis a közszerzeményi vagyonra, vagy a másik házastárs különvagyonára fordított – különvagyon 12
megtérítését kizárólag akkor lehet kérni, ha ezt kifejezetten kikötötték a felek a szerződésben, ilyen kikötés hiányában ezzel kapcsolatos megtérítési igény előterjesztésének nincsen helye. Ptk. 4:70. § [A házastárs közszerzeményi részesedésének védelme] (1) A házastárs az életközösség fennállása alatt is igényelheti a közszerzeményből rá eső rész megállapítását és annak erejéig megfelelő biztosíték nyújtását vagy a vagyonjogi szerződés megszüntetését akkor, ha a másik házastárs a tudomása nélkül megkötött szerződésekkel olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közszerzeménynek minősülő vagyontárgyakból őt megillető részesedést meghaladja. (2) A közszerzeménynek az (1) bekezdés szerinti biztosítása nem sértheti annak a harmadik személynek a jogát, akinek korábban keletkezett követelése áll fenn a másik házastárssal szemben. (3) Ha a másik házastárs a közszerzemény megállapítása és megfelelő biztosíték adása elől felhívás ellenére elzárkózik, vagy azt meghiúsítja, a házastárs a bírósághoz fordulhat. (4) A bíróság a perben bármelyik házastárs kérelmére a szerződést az (1) bekezdésben foglalt okból megszüntetheti és a felek között a jövőre nézve vagyonelkülönítést rendelhet el. Mivel a közszerzeményi rendszer esetében a házastársak az életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, azonban a közszerzeményi igény csak az életközösség megszűnése vagy a szerződés azt megelőző megszűnése esetén nyílik meg, a törvény lehetőséget teremt a közszerzeményi igényre. A törvény fenti rendelkezése a házastársat védi a másik féllel szemben és a közszerzemény biztosítása nem irányulhat a hitelezők kijátszására. A (4) bekezdés kimondja, ha a másik házastárs a közszerzemény megállapítása és biztosíték adása elől – felhívás ellenére – elzárkózik, a kérelmező házastárs a bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy a bíróság peres eljárásban állapítsa meg a közszerzeményből a kérelmezőre eső részt és rendelje el annak biztosítását; vagy pedig a 13
szerződést az (1) bekezdésben foglalt okból szüntesse meg és a jövőre nézve a felek között rendeljen el vagyonelkülönítést. Ez azt jelenti, hogy a szerződés bíróság általi megszüntetése esetében a felek között nem a törvényes vagyonjogi rendszer lép hatályba, hanem a következőkben részletezett vagyonelkülönítési rendszer, hiszen a bírósági döntéssel a kérelmező házastárs vagyoni függetlenítése a cél, és nem a szoros házastársi vagyonközösség létrehozása. Ptk. 4:71. § [A közszerzemény megosztása] (1) A közszerzemény megosztását az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonból a törvényes vagyonjogi rendszernek a közös vagyon megosztására vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával lehet követelni. A házastárs nem tarthat igényt a másik házastárs foglalkozásának vagy egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyakra és a másik házastárs gazdasági társaságbeli részesedésére akkor sem, ha azok anyagi fedezetének biztosításában részt vett. (2) A házastársat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg. Ha a felek között megszűnik az életközösség, ez egyúttal a közszerzeményi rendszer végét is jelenti. A közszerzemény megosztása ugyanúgy történik, mint a törvényes vagyonközösségi rendszerben a házastársi közös vagyon megosztása, vagyis egyenlő arányban osztoznak rajta a felek. Az ilyen vagyonmegosztásban elsődlegesen a természetbeni megosztásra kell törekedni, lehetőségük van a vagyongyarapodás szerződéssel történő megosztására, figyelembe kell venni az időközben bekövetkezett értékváltozásokat, és a tartozásokat is el kell számolni. A kivétel az, hogy a házastárs nem követelheti a másik házastárs foglakozásának vagy egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyakat, sem pedig a házastárs gazdasági társaságbeli részesedését, még abban az esetben sem, ha részt vett azok anyagi fedezetének biztosításában. Eltérő szabályozás hiányában a házastársak házasság fennállása alatti vagyoni függetlensége nem érne semmit. 14
Azonban attól nincsen elzárva a házastárs, hogy ezzel kapcsolatban megtérítési igénnyel lépjen fel a másik féllel szemben. A (2) bekezdés szabályozása szerint a házastársat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg, de természetesen a felek a házassági vagyonjogi szerződésben ettől eltérően is meghatározhatják, hogy milyen arányban oszlik meg közöttük a közszerzeményi vagyon. Eltérő rendelkezésük hiányában pedig a (2) bekezdés szerinti szabályt kell alkalmazni.
3.2. Vagyonelkülönítési rendszer Ptk. 4:72. § [A vagyonelkülönítési rendszer] Ha a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárták, a vagyonnak abban a részében, amelyre a kizárás vonatkozik, közöttük a vagyonelkülönítés rendszerét kell alkalmazni. A fenti rendelkezés értelmében, amennyiben a házasulók vagy a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésükben a vagyonelkülönítés rendszerét kötik ki magukra nézve, akkor akár teljesen, akár meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, vagy akár terhek és tartozások vonatkozásában kizárják a vagyonközösséget maguk között. Ha a felek már vagyonközösségben élnek, az ilyenfajta szerződés hatályba lépése természetesen annak megszűnését eredményezi. Vagyonelkülönítés törvényi rendelkezés vagy bírói döntés következtében is létrejöhet a felek között. Ptk. 4:73. § [A vagyontárgyak használata és kezelése; tartozások, költségek és kiadások viselése] (1) Ha a házasulók vagy a házastársak között szerződés vagy a bíróság határozata alapján vagyonelkülönítés jön létre, a házassági életközösség fennállása alatt a vagyonukat önállóan használ15
ják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek, és tartozásukért önállóan felelnek. (2) A házastársak a közös háztartás költségeit, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik akkor is, ha vagyonelkülönítésben élnek. Semmis az kikötés, amely e költségek és kiadások alól bármelyik házastársat teljesen vagy túlnyomó részben mentesíti. A háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül. A vagyonelkülönítési rendszer lényege tehát az, hogy a házastársak egyikének vagyonszerzése nem hat ki a másik fél vagyonára, egymással szemben semmilyen igényük nem keletkezhet. A felek önállóan használják vagyonukat és egymás tartozásaiért nem felelnek. Ettől függetlenül természetesen a polgári jog általános szabályai szerint szerezhetnek közös tulajdont, és állhat fenn felelősségük egymás vagyona vonatkozásában, például kezesként. A (2) bekezdés rendezi a vagyonelkülönítési rendszerben élők között a kiadások viselését azzal, hogy ezektől a szabályoktól érvényesen eltérni nem lehet.
4. A szerződés megszűnése Ptk. 4:74. § [A szerződés megszűnésének esetei] (1) A házassági vagyonjogi szerződést az életközösség megkezdése előtt a felek felbonthatják, vagy attól bármelyikük elállhat. A házassági életközösség fennállása alatt a felek a szerződést a jövőre nézve szüntethetik meg. (2) A házassági vagyonjogi szerződés megszűnik akkor is, ha a) a bíróság az e törvényben meghatározott esetben megszünteti; vagy
16
b) megszűnik a házassági életközösség, kivéve, ha arra valamelyik házastárs halála folytán kerül sor, és a szerződés a házastársak közös végrendeleteként hatályosulhat. (3) Ha a szerződés a felek közös megegyezése vagy egyiküknek a szerződésben biztosított felmondási joga folytán szűnik meg, a megszűnés időpontjától az életközösség fennállása alatt a házastársak vagyoni viszonyaira a házastársi vagyonközösség szabályait kell alkalmazni. (4) A szerződés megszűnése harmadik személlyel szemben attól az időponttól hatályos, amikor a szerződést a nyilvántartásból törlik vagy a harmadik személy a szerződés megszűnéséről tudomást szerez. A törvény fenti bekezdése a szerződés megszűnésének általános szabályaitól való eltéréseket fogalmaz meg. Abban az esetben, ha a szerződés még nem lépett hatályba, vagyis a felek az életközösséget nem kezdték meg, akkor a szerződést közösen felbonthatják vagy bármelyikük egyoldalúan elállhat tőle, aminek az lesz a következménye, hogy jogilag úgy tekintjük, mintha a szerződést meg sem kötötték volna. Mivel azonban ilyen esetben a szerződés nem lépett hatályba, így sem a házasfeleknek, sem pedig harmadik személynek nem származhat kára annak ilyenfajta megszűnéséből. Az általános szabályokhoz képest többlet elem, hogy a házassági vagyonjogi szerződés akkor is megszűnik, ha azt a bíróság törvényben meghatározott esetben (lásd fent) megszünteti, és akkor is, ha az egyik házastárs elhalálozik, de ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a szerződés nem hatályosulhat-e a felek közös végrendeleteként. Ha a házassági vagyonjogi szerződést a bíróság szünteti meg, akkor az együttélő felek között életbe lép a vagyonelkülönítési rendszer, míg az életközösség megszűnésével maga a házassági vagyonjogi kapcsolat is megszűnik.
17
A feleknek lehetőségük van a szerződést akként megszüntetni, hogy közöttük az életközösség fennmarad, ebben az esetben a törvényes vagyonjogi rendszer szabályait kell alkalmazni vagyoni viszonyaikra. Ugyanúgy, mint a házassági vagyonjogi szerződés létrejötte és módosítása, annak megszűnése is csak akkor lesz harmadik személyekkel szemben hatályos, ha azt az országos nyilvántartásba bevezették. Ptk. 4:75. § [Elszámolás, vagyonmegosztás] A szerződés megszűnése esetén a házastárs igényelheti a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszernek megfelelő elszámolást és a közös vagyon megosztását. A szerződés megszűnésével a felek számára megnyílik a lehetőség, hogy a szerződésben meghatározott vagyonjogi rendszernek megfelelően elszámolásra vagy a vagyon megosztására tartsanak igényt. Ha a szerződés az életközösség megszűnése miatt szűnik meg, ezzel véget ér a házastársak családjogi kapcsolata is. A házassági vagyonjogi szerződés rövid áttekintésével remélhetőleg sikerült közérthetőbbé – és ezáltal vonzóbbá – tenni ezt a jogintézményt. Tekintettel arra, hogy a törvényi szabályozás a közelmúltban – pontosan 2014. március hó 15. napján – lépett hatályba, így elterjedt joggyakorlata még nincsen, de remélhetőleg a jövőbeli viták elkerülése és a házassági kapcsolat esetleges megszűnésének békésebb rendezése érdekében mind gyakoribb alkalmazására fog sor kerülni.
2014. május hó 14. napja dr. Kusztos Anett
18
Tartalomjegyzék Bevezetés.............................................................................................3 1. Általános szabályozás......................................................................3 1.1. A vagyoni viszonyok rendezésének módja..............................3 2. A házassági vagyonjogi szerződés..................................................4 2.1. Általános rendelkezések..........................................................5 2.1.2. A szerződés időbeli hatálya, vagyis milyen időszakra szól ez a szabályozás?................................................................6 2.1.3. Milyen feltételekkel lehet házassági vagyonjogi szerződést kötni?........................................................................7 2.1.4. Hogyan lehet házassági vagyonjogi szerződést kötni?....8 2.1.5. Hogyan lehet a szerződést módosítani vagy megszüntetni?............................................................................9 2. 1. 6. Harmadik személyek védelme és rendelkezés halál esetére......................................................................................10 3. Vagyonjogi rendszerek..................................................................11 3.1. Közszerzeményi rendszer......................................................11 3.2. Vagyonelkülönítési rendszer.................................................15 4. A szerződés megszűnése...............................................................17
19
