Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK

Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben Szakdolgozat

Konzulens: Dr. Barzó Tímea egyetemi docens Szerző: Fekete Zsanett VZVXHT

Miskolc 2016

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW INSTITUTE OF CIVILIAN SCIENCES

The defense of third party’s interests in marriage contracts Thesis

Consultant: Dr. Tímea Barzó reader in university Made by: Zsanett Fekete VZVXHT

Miskolc 2016

Tartalomjegyzék Bevezető gondolatok ..................................................................................................... 3 I. A házassági vagyonjogi szerződés fejlődéstörténet ..................................................... 5 1. A házassági vagyonjogi szerződés kialakulása ...................................................... 5 II. A házassági vagyonjogi szerződés............................................................................. 9 1. A házastársak vagyonjogi szerződéseiről általában ................................................ 9 1.1 A házassági vagyonjog ................................................................................... 9 1.2 A házassági vagyonjogi szerződés időbeli hatálya......................................... 10 1.3 A szerződés tartalma ..................................................................................... 11 III. Harmadik személyek védelme ............................................................................... 15 1. A házassági vagyonjogi szerződés alakja és nyilvántartása .................................. 15 1.1 A szerződés alakja ........................................................................................ 15 1.2 A szerződés nyilvántartása ............................................................................ 17 2. A harmadik személlyel szembeni hatály .............................................................. 22 2.1

A

házastársak

vagyonjogi

viszonyait

rendező

szerződések

relatív

hatálytalanságának megállapítása ................................................................................ 23 2.1.1 A fedezetelvonó szerződés .................................................................... 23 2.1.2 A fedezetelvonó és színlelt szerződés elhatárolása ................................. 25 2.1.3 A fedezetelvonás feltételeinek érvényesülése a házastársak Csjt.-ben szabályozott vagyonjogi szerződéseiben ...................................................................... 28 2.1.4 A házassági vagyonjogi szerződés hatálya harmadik személlyel szemben az új Ptk. alapján ......................................................................................................... 31 2.2 A relatív hatálytalanság, mint jogkövetkezmény ........................................... 34 3. További hitelezővédelmi rendelkezések a CSJK-ban ........................................... 36 3.1 A hitelezőt károsító visszamenőleges hatályú rendelkezések ......................... 36 3.1.1 A jogkövetkezmények, a tilos szerződés és a részleges érvénytelenség .. 37 3.2 A házastársak közszerzeményi igényének fedezetelvonó jellege ................... 41 4. A házassági vagyonjogi szerződés megszűnése ................................................... 42 Összegzés .................................................................................................................... 43 1

Felhasznált irodalom ................................................................................................... 45 Jogszabályjegyzék ....................................................................................................... 47 Felhasznált elvi döntések, bírósági határozatok jegyzéke ............................................. 47

2

Bevezető gondolatok „Egy házasságon belül csak akkor lehet megoldani az alapvető problémákat – úgymint függőség, függetlenség, erőviszonyok stb. – ha a házastársak mélyen tudatában vannak, hogy a küzdelmük nem okozhatja magának a kapcsolatnak a pusztulását.” (M. Scott Peck: A járatlan út)

A házassági vagyonjogban egyre nagyobb jelentőséget kap a házasfelek autonómiája. A társadalmi és vagyonjogi változások számos új igényt vetettek fel a házassági vagyonjogban. A házassági vagyonjog szabályozásának alapelve, hogy mivel maga a házasság is a felek szabad akarta alapján jön létre, a házasság vagyonjogi következményeinek rendezése is a felek választása szerint történjen. A házassági vagyonjogi szerződés célja korábban az volt, hogy az esetleges válás esetén a válás anyagi következményei pontosan kiszámíthatók legyenek. Napjainkban azonban egyre gyakrabban a hitelfelvételek miatt, a hitelezők kijátszása végett kap, nagyobb jelentőséget a házassági vagyonjogi szerződés. A felek autonómiájának fontos része a szerződési szabadság. Felmerül azonban a kérdés, hogy meddig terjedhet ez a szabadság, milyen mértékben elfogadott a házastársak autonómiájának a korlátozása. Dolgozatom témája a házastársak vagyoni viszonyait rendező szerződések köre, különös tekintettel a házastársak szerződési szabadságának, harmadik személyek érdekeinek védelme érdekében történő korlátozása. A harmadik személyek érdekeinek védelme a házastársak vagyonjogi szerződéseinek egészében megfigyelhető (beszélünk szűkebb és tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésről, valamint a házastársaknak a közös vagyon megosztására irányuló szerződésiről), ezért kutatásom a házastársak szerződéses viszonyait általánosságban vizsgálja. Ez a hitelezői védelem különös hangsúlyt kapott a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) Családjogi Könyvében a korábbi 1952. évi IV. törvényhez (Csjt.) képest, így fontosnak találom, ezeknek a szabályoknak és összefüggéseiknek részletesebb megismerését, összehasonlítását és elemzését. A korábban hatályos Csjt. nem rendelkezett a házastársak fedezetelvonásra irányuló szerződéseinek speciális szabályairól, a bírói gyakorlat ezeket a jogi helyzeteket az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) és az 1/2011. (VI.15.) PK vélemény fedezetelvonó 3

szerződésre vonatkozó rendelkezéseivel oldotta meg, míg az új Ptk. Családjogi Könyve kifejezetten rendelkezik a harmadik személyek védelméről az ilyen szerződések esetében. Dolgozatomban különös figyelmet fordítok a házastársak vagyonjogi szerződésinek a harmadik személlyel szembeni hatálytalanságára, a korábbi és a jelenlegi szabályok szemszögéből is. Valamint górcső alá helyezem az új Ptk. Családjogi Könyvének, mondhatni egészét átható, további hitelezővédelmi rendelkezéseit is. A tanulmányom célja, hogy részleteiben bemutassam a házassági vagyonjogi szerződés hitelezővédelmi rendelkezéseinek fejlődését és hatályos szabályait, valamint rávilágítani a gyakorlat által még ki nem munkált esetleges vitatható kérdésekre.

4

I.

A házassági vagyonjogi szerződés fejlődéstörténete

1. A házassági vagyonjogi szerződés kialakulása E fejezet célja, annak áttekintése, hogy milyen gyökerei vannak a házassági vagyonjog és a házassági vagyonjogi szerződés fejlődésének, hogyan alakult ki, a ma is ismert házassági vagyonjogi szabályozás hazánkban. A magyar jogrendben a családjog kialakulása a honfoglalás előtti időkre, a törzsinemzetiségi szervezet korára vezethető vissza, amikor a házasságkötés formája az adásvétel volt. A házasuló férfi fizette meg a feleségül venni kívánt nő díját, ami igazodott annak vagyoni helyzetéhez. Ez a vételár a későbbi feudális korban kialakult hitbér jogintézményévé vált. A nők vagyoni jogait már a középkorban ismerte jogunk, ilyen volt: -

a jegyajándék, mely felett a nő szabadon rendelkezhetett, és melyet a vőlegény adott a menyasszonynak a házasságkötés előtt;

-

a hozomány, mely olyan vagyon volt, amit a feleség vitt magával a házasságba, és ami bár a nő tulajdona maradt, mégis a házastársak közösen használták a férj kezelése alatt;

-

a hajadoni jog, mely alapján az árván maradt leány, a fiú örököstől rangjának megfelelő lakást és hozományt igényelhetett;

-

közszerzemény, a rendi megkülönböztetéseknek megfelelően elkülönül a nemesek és a közrendűek vagyonjogi rendszerének szabályozása. Általános szabály volt a nemeseknél, hogy a férjnek a házassága alatt szerzett vagyonát nem lehetett közszerzeménynek tekinteni, így az asszony nem részesülhetett a férj vagyonából annak halála esetén, míg a városi polgárok és jobbágyok tekintetében a közszerzeményi rendszer volt a meghatározó, így az asszony a házasság alatt megszerzett vagyon feléhez juthatott férje halála esetén;

-

a hitbér, ami a törvényes feleségnek járó jutalom volt, házastársi kötelessége teljesítésének fejében. Ennek összegét külön törvény szabályozta, azonban lehetőségük volt a házastársaknak a törvényben meghatározottaktól magasabb

5

összeget is kikötni külön szerződésben. Már itt megfigyelhető a házastársak közötti szerződések kezdetleges formája. 1 A XIX. századi házassági vagyonjog szabályozásában a bírói gyakorlat töltötte be a meghatározó szerepet, mely a korábban alkalmazott feudális jogot alakította tovább. A legfontosabb intézmények, mint a hitbér, hozomány, vagy a közszerzemény azonban megmaradtak továbbra is. 2 Az Optk.3, a házassági vagyonjogot elsősorban szerződési rendezésre utalta. A XIX. század végén többféle vagyonjogi rendszer létezett Magyarországon a rendi megkülönböztetéseknek megfelelően, így a vagyon-elkülönítés rendje érvényesült a nemesek, honoráciorok és a jászkunok házasságában, míg a közrendűek között a közszerzeményi rendszer állt fenn. 4 1889-től a 41. számú TÜH (kúria teljes ülési határozata) meghozatalától kezdve ún. számadási kötelezettség állt fenn, a közös és a különvagyon között. A házastársak azonban szerződéssel eltérhettek az ismertetett rendszerektől, melynek megkötésére lehetőségük volt a házasság előtt és alatt is egyaránt. A szerződés megkötése nem járhatott a hitelezők sérelmével, azon követeléseik tekintetében melyek a házastársak szerződéskötését megelőzően keletkeztek.5 Az 1894. évi XXXI. törvénycikk szintén foglakozott a házassági szerződésekkel. E törvény szerint házassági szerződés volt minden olyan szerződés, mely a házasfelek vagyoni viszonyait szabályozta. Ezen szerződések alanyai lehettek mind jegyesek és házastársak is egyaránt. A szerződés tartalmát, a felek szabadon határozták meg, így maguk döntöttek arról, hogy akár részben vagy egészében fenntartják a törvényes házassági vagyonjogi rendszert, vagy teljesen új vagyonjogi szabályokat határoznak meg benne. A törvényi előírás szerint a házastársak szerződéseire a kötelmi jog szabályai voltak alkalmazandók a házassági jogviszony sajátosságaiból eredő eltérések figyelembevételével. 6 A házassági szerződések tárgyát vagyoni jogviszonyok képezhették, melyek azonban többfélék lehettek: rendelkezhetett a szerződés a házasság fennállása alatti és a házasság

1

BARZÓ Tímea: A magyar családjog múltja, jelene és jövője 1. Rész: A házassági jog és a házassági vagyonjog fejlődésének rövid történeti bemutatása. Családi Jog (2006) IV. évfolyam 1. szám [BARZÓ 2006.] 8-10. o. 2 BARZO 2006. 8-9. o. 3 németül Allgemeines bürgerliches Gesetzbuch, az osztrák polgári törvénykönyv, bevezetésére Magyarországon az 1848/49-es szabadságharcot követően került sor. 4 BARZÓ 2006.8-9. o 5 BARZÓ 2006.10. o 6 BARZÓ Tímea: A házassági vagyonjogi szerződés múltja, jelene és jövője. In:Ünnepi Tanulmánykötet Filó Erika egyetemi docens 70. születésnapjára (Szerk. Somfai Balázs) Pécs, [BARZÓ 2010.] 2010.17-18. o.

6

megszűnése utáni vagyoni viszonyokról is. Ugyanakkor szigorú korlátokat is felállított a törvény a házassági szerződés tartalmát tekintve: az nem lehetett ellentétes a törvényi szabályokkal, nem ütközhetett erkölcsi szabályokba és nem lehetett ellentétes a házasság természetével és céljával sem. Mivel a nőtartás a házasság természetének és céljának alapvető megnyilvánulása volt, így attól a felek még közös megegyezéssel sem térhettek el. Továbbá a szerződéses rendelkezés nem sérthette a köteles részre jogosultak igényét, mert ellenkező esetben annak erejéig semmis volt az ilyen kikötés. 7 A házassági szerződéssel könnyen kijátszhatók voltak a kötelezett házastárs hitelezői, ezért a törvény alaki kellékként előírta a közjegyzői okirati formát. Ez lehetőséget adott a harmadik személyeknek a tájékozódásra, a házassági vagyonjogi szerződés megkötésének idejéről, illetve annak pontos tartalmáról. Már a századfordulón is előfordult a gyakorlatban, hogy a házasfél adóssága elől, házassági szerződéssel akarta kimenteni a tartozása fedezetéül szolgáló vagyontárgyat. Valamelyik házastárs „csődbe esése” még nem jelentette a házassági szerződés megszűnését. Amennyiben azonban a házassági szerződés a „csődnyitást” megelőző két éven belül keletkezett és így a hitelezőket kár érte, illetve az adós házastárs nem tudta igazolni azt, hogy nem volt a hitelezők megkárosítására irányuló szándékuk, akkor megtámadható volt a szerződés. 8 Az 1946. évi XII. törvény szüntette meg a házassági vagyonjogi rendszerek rendi alapon történő megkülönböztetését, egységesítette a szabályozást és a szerzeményi közösség rendszerét mindenkire kiterjedően általánossá tette. Természetesen ez a törvény is lehetőset adott arra, hogy a házastársak szerződési szabadságukat gyakorolva szerződéssel rendezzék vagyonjogi viszonyaikat. Az 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról továbbiakban (Csjt.) változtatta meg ezt a teljes és korlátlan szerződési szabadságot. E szerint bevezetésre került a reálszerzésen alapuló közszerzeményi rendszer, mely szerint a házastársak osztatlan és közös tulajdona mindaz, amit akár együtt, akár külön-külön szereztek a házassági életközösség alatt, kivéve az, amit a törvény taxatíve felsorolt különvagyonként.9 Ez a vagyonközösségi rendszer egyrészt a házastársak vagyoni egyenjogúságát kívánta szolgálni. 10 A Csjt. előtt a házassági vagyonjogi rendelkezések diszpozitívak voltak, a törvény rendelkezéseitől a felek szerződésben eltérhettek. A Csjt. hatálybalépését követően a 7

BARZÓ 2010. 19-20. o. BARZÓ 2010. 20-21. o. 9 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról [Csjt.] 28.§ 1-2. bekezdés 10 BARZÓ 2006. 8-10. o. 8

7

rendelkezések eredetileg kógens jellegűek voltak, kifejezetten tiltották, hogy a házastársak a vagyonközösség rendszerétől szerződéssel eltérjenek. 1986-tól kezdődően ez megváltozott és lehetőség nyílt arra, hogy a házasulók és házastársak házassági vagyonjogi szerződéssel a Csjt.-től eltérő módon szabályozzák vagyoni viszonyaikat. Ennek tükrében a házastársak vagyoni viszonyainak forrásává a házassági vagyonjogi szerződés vált, ehhez képest másodlagos volt a törvényi szabályozás.11 A Csjt. mindössze egy mondatot szentelt a házassági vagyonjogi szerződésnek, melyben rögzítette, hogy a házasulók és házastársak a törvény rendelkezéseitől eltérő módon határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös illetve különvagyonba. Bár lehetőséget biztosított az eltérésre, további támpontokat azonban nem adott arra nézve, hogy milyen módon és milyen mértékben megengedett az eltérés.12 Lényegében ez annyit jelentett, hogy a házastársak saját akaratelhatározásuk alapján választhatnak a vagyonközösségen alapuló vagyonrendszertől eltérően, saját belátásuk alapján rendezhették vagyoni viszonyaikat. A gyakorlatban felmerülő hiányosságok megválaszolása azonban a bírói jogalkalmazásra maradt.13

11

BARZÓ 2006. 10. o. dr. Szeibert Orsolya: Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz 1. kötet (Szerk.: Vékás Lajos/Gárdos Péter) Wolters Kluwer Budapest, 2014, 704. o. 13 Dr. Kőrös András: A CSALÁDJOG KÉZIKÖNYVE I. kötet, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007, [A CSALÁDJOG KÉZIKÖNYVE] 185. o. 12

8

II.

A házassági vagyonjogi szerződés

1. A házastársak vagyonjogi szerződéseiről általában 1.1 A házassági vagyonjog A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ez a vagyonközösség a szerzeményi közösségen alapuló rendszer, melynek legfontosabb jellemzője, hogy a házastársak vagyoni közössége csak a házasság alatt és a visszterhesen szerzett vagyontárgyak tekintetében érvényesül. A házasságkötéskor már meglévő, valamint a házasság alatt ingyenesen szerzett vagyontárgyak megmaradnak a házastársak különvagyonában.14 A házastársak vagyona három különböző vagyontömegre bontható. Ennek tükrében megkülönböztetjük a közös vagyont és a házastársaknak egy-egy különvagyonát. A Ptk. kimondja, hogy a házastársak közös vagyona mindaz, amit a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön-külön szereztek. Kivételt képeznek ez alól azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amik a törvény rendelkezései értelmében különvagyonnak minősülnek. 15 A különvagyont alkotja: az életközösség megkezdésekor a házastársak meglévő vagyona, mint egész, ami magában foglalja az aktívákat és passzívákat is egyaránt. Ide tartozik továbbá a házastársi vagyonközösség alatt örökölt, ajándékozott vagyontárgy és ingyenes juttatás; valamint a házastársat, mint szellemi tulajdon létrehozóját illető vagyoni jog; a személyét ért sérelemdíj; személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy és a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy. 16 A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk.) Családjogi Könyvében szabályozott törvényes vagyonjogi rendszer azonban, csak annyiban érvényesül, amennyiben attól a házastársak szerződésben nem térnek el. A házastársak egymás közötti vagyoni viszonyainak elsődleges forrása, tehát a vagyonjogi szerződés, ehhez képest a törvényi szabályok másodlagosak.

14

Heinerné Barzó Tímea: Családi Jog, Novotni Kiadó, Miskolc 2004 50. o 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről [Ptk.] 4:37.§ 16 Ptk. 4:38.§ (1) bekezdés 15

9

A házassági vagyonjogi szerződések alanyai lehetnek házasulók és házastársak is egyaránt (továbbiakban: házastársak). CSJK kimondja, hogy a szerződés csak személyesen köthető meg, az ügylet képviseletet nem tűr el. Ezek a házastársak által kötött jogügyletek a Csűri Éva szerinti rendszerezést elfogadva többfélék lehetnek: a) Házassági vagyonjogi szerződések, így: -

beszélhetünk ún. szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésről, mely a házastársak házassági vagyoni viszonyait átfogó szabályozásra irányul, illetve

-

tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésről, mely egyszeri szolgáltatásra irányul, mint: adásvétel, csere, ajándékozás, kölcsön vagy tartozáselismerés, továbbá

b) házastársi közös vagyon megosztására, a házastársak vagyoni viszonyainak a felszámolására irányuló szerződés. A házassági vagyonjogi szerződés széles értelemben magában foglalja, tehát a házastársak között létrejött valamennyi joghatást kiváltó megállapodást. 17

1.2 A házassági vagyonjogi szerződés időbeli hatálya A házassági vagyonjogi szerződésnek az időbeli hatályának kezdetét a felek maguk határozzák meg a szerződésben. A házassági vagyonjogi szerződést a CSJK értelmében a házastársak életközösségének időtartama alatti vagyoni viszonyokra kell alkalmazni. Így amennyiben a felek már a házasságkötés előtt is élettársi kapcsolatban éltek, úgy a törvényes vagyonjogi rendszer már az életközösség megkezdésétől kezdve hatályosul. Vagyis amennyiben a szerződés eltérően nem rendelkezik, úgy a házassági vagyonjogi szerződés hatálya az életközösség kezdetétől visszamenőlegesen is érvényesülni fog. Természetesen a felek szerződésükben, ha ettől el kívánnak térni, meghatározhatnak a jövőre nézve egy időpontot, amelytől kezdve a szerződésük és annak rendelkezései irányadóak lesznek. 18

17

BARZÓ Tímea: Családjog a 2013. évi V. törvény alapján, Az új Ptk. szövegének rövid magyarázata, Menedzser Praxis Szakkönyvkiadó Kft., Budapest [BARZÓ 2014.] 2014, 95-96. o. 18 BARZÓ 2014 96. o vö. Dr. Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjogi szerződés az új Ptk. Családjogi Könyvében Ügyvédek Lapja 2013/6 25. o.

10

1.3 A szerződés tartalma A szerződési szabályok diszpozitív jellegéből adódóan a feleknek lehetőségük van mind az általános, mind a speciális rendelkezésektől eltérni, amennyiben azt a törvény nem tiltja. A szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésben, mint azt fentebb ismertettem, a felek a vagyoni viszonyaikat a törvénytől eltérően szabályozhatják. A felek akaratára van bízva, hogy a szerződésben, milyen vagyonjogi rendszert választanak vagyoni viszonyaik rendezésére. A törvény két választható ún. alternatív vagyonjogi rendszerrel szolgál a házastársak számára, a közszerzeményi és a vagyonelkülönítő rendszerrel, azonban ennek is csak a körvonalait adja meg, nem tartja ugyanis szükségesnek, hogy néhány alapvető, az adott rendszerre karakterisztikusan jellemző rendelkezésen kívül, több külföldi jogrendszerhez, mint például a francia Code Civil és a német BGB-hez hasonló, aprólékos szabályozást adjon egy-egy vagyonjogi rendszerre. Azok a házastársak ugyanis, akik szerződést kívánnak kötni vagyoni viszonyaik körében, nagy valószínűséggel saját egyéni életviszonyaikhoz igazítják majd a megállapodás tartalmát, élve a diszpozitivitás adta lehetőséggel. 19 a) Közszerzeményi rendszer: A törvény Családjogi Könyve olyan közszerzeményi rendszert szabályoz, amely a házastársnak az életközösségük alatt keletkezett vagyongyarapodás arányos részére a másik házastárssal szemben kötelmi igényt biztosít. Ennek a közszerzeményi rendszernek a lényege, hogy a házastársak az életközösség alatt lényegében vagyonelkülönítésben élnek, önálló vagyonszerzők, az életközösség megszűnése, vagy a szerződés korábbi megszűnése után azonban bármelyik fél követelheti a másik féltől annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonából közszerzemény. 20 Ebben az értéktöbbleti elven alapuló szerzeményi közösségi rendszerben tehát a házastársak egymás közötti belső jogviszonyában a közszerzeményre dologi hatályú igény nem keletkezik, hanem a közös szerzemény vonatkozásában a 19

Szerkesztőbizottsági Javaslat: III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog Polgári Jogi Kodifikáció (2006), VIII. évfolyam 1. szám 4. o. 20 2013. évi V. törvény indoklása a Polgári Törvénykönyvről, Negyedik Könyv Családjog, Második rész VI. Cím VII. fejezet 2. pont

11

házastárs tulajdonszerzésére főszabály szerint, az életközösség megszűnésével, a közszerzemény megosztásával kerül sor. A kötelmi jogosultság arra irányul, hogy a házastársak kölcsönösen bocsássák a közszerzemény fele részét az egymás elkülönített tulajdonába. Kifelé, harmadik személyek és a házastársak külső jogviszonyában azonban, a férj és a feleség vagyona is külön, mint két különálló vagyontömeg jelenik meg, egészen addig, amíg a közszerzemény megosztására nem kerül sor. Ennek megfelelően a házastársak szabadon rendelkezhetnek akár a különvagyoni, akár a szerzeményi vagyontárgyaikkal, és harmadik személlyel szembeni kötelezettségeikért

egyaránt

felelnek a

különvagyonukkal és a szerzeményi vagyonukkal is. 21 A törvény meghatározza a közszerzemény fogalmát is, mely szerint a házastársaknak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonából kell kiindulni, ebből le kell vonni a házastársakat terhelő adósság rájuk eső részét, illetve az adott házastárs különvagyonát. Így állapítható meg a közszerzemény, melynek a fele illeti meg a másik házastársat.22 b) Vagyonelkülönítési rendszer: A házastársak autonómiáját

a

vagyonelkülönítő

rendszer

szolgálja

a

legteljesebben.23 A házastársak a törvényes vagyonjogi rendszertől úgy is eltérhetnek, hogy szerződésükben kikötik, hogy minden, a házasságkötés előtt és a házassági életközösség ideje alatt megszerzett vagyonuk vonatkozásában megmarad önállóságuk, a megszerzett vagyonon egymástól független tulajdonjoguk van, tehát mindkét felet megilleti a saját vagyona tekintetében a kezelés joga és egymás

tartozásaiért

egyáltalán

nem

felelnek.

A

vagyonelkülönítést

meghatározhatják a szerződő felek, a jövőre nézve teljesen, vagy csak egyes, konkrét vagyonszerzések esetére is. Korlátozást jelent azonban, hogy a közös háztartás költségét és a közös háztartásban nevelkedő gyermekük költéségét ilyenkor is közösen viselik, és szerződéssel sem térhetnek el ettől. 24 A házastársak a törvény mintarendszereit elfogadva, azoktól csak egyes kérdésekben is eltérhetnek. 21

BARZÓ 2014 106. o. BARZÓ 2014 106-107. o. 23 Szeibert Orsolya: A házassági vagyonjog és a házassági vagyonközösség eredete, célja és jövője – egyenlőség, autonómia és szolidaritás Családi Jog (2010) VIII. évfolyam 2. szám 9. o. 24 BARZÓ 2014 109. o. 22

12

A szerződési szabadság gyakorlása, azonban csak bizonyos korlátok között érvényesülhet. Így a házassági vagyonjogi szerződés: -

nem sérthet alapvető családvédelmi érdeket,

-

nem vezethet a másik házastárs anyagi kisemmizéséhez

E két pont megszegése esetén a bírói gyakorlatban két megoldási lehetőség jöhet szóba, egyrészt a méltányosság és a gyengébb fél védelmének alapelve ad lehetőséget a szerződésben foglaltaktól való részbeni eltérésre. A másik megoldás a Kötelmi jog rendelkezési szerinti érvénytelenségi szabályok alkalmazása. 25 Azonban, a házassági vagyonjogi szerződés esetén a méltányossági szabály alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a szerződés valamilyen kérdést nem egyértelműen, vagy nem teljes részletességgel rendez, így a bíróságnak kell a szerződés értelmezésével és annak a hiányosságai pótlásával a jogvita rendezésének módját megtalálnia. Ugyanakkor ebben az esetben is határt szab a méltányossági klauzula alkalmazásának, hogy ilyenkor is a szerződés teljesítését kell szolgálnia, tekintettel kell lenni a szerződés céljára és a szerződési akaratra.26 Nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik, a családvédelmi érdekeket súlyosan sérti, az egyik házastársra nézve kirívóan hátrányos az a szerződéses rendelkezés, amely a házastársak 17 évi együttélését követően az életközösség kezdő időpontjára visszamenően kizárja mindazon vagyontárgyak tekintetében a közös vagyonszerzést, amelyek az együttélés alatt a házastársak közös tulajdonába kerültek. A társadalom általános erkölcsi értékítéletével ellentétes a szerződésnek az a rendelkezése, amely az életközösség kezdő időpontjára visszamenőleg bevezeti a teljes vagyonelkülönítés rendszerét, kizárja a házastársi közös vagyon keletkezését. A házassági köteléken alapuló család ugyanis az Alaptörvény L) cikkében megfogalmazott rendeltetése szerint a társadalmi együttélés alapja, érzelmi és gazdasági közösség, amely a házastársak együttműködésén, kölcsönös támogatásán és tiszteletén alapul. A házasság egyik legfontosabb célja az is, hogy kiszolgáltatottság nélkül kiszámítható és tervezhető egzisztenciális és gazdasági biztonságot nyújtson a házastársak számára, az együttélés céljára rendelkezésre álló anyagi javak egyenjogúságon alapuló használatával. 27 Jóerkölcsbe ütközőnek minősítette a bíróság azt a szerződést, amely az egyik házastárs csaknem teljes különvagyonát és a közös vagyon egészét a másik házastársnak juttatja

25

BARZÓ 2014. 97-98. o. BDT 2010. 2269.II. 27 BH 254/2015. 26

13

valós ellenérték nélkül. 28 Azonban nem minősül a jóerkölcsbe ütközőnek a házassági vagyonjogi szerződés amiatt, hogy a közös és különvagyon körét a törvénytől eltérően határozza meg. 29 -

továbbá nem vezethet a házassági vagyonjogi szerződés, valamelyik házastárs hitelezőjének a megkárosításához, valamint

-

nem

rendelkezhet

önmagában

a

házastársi

felelősség

kizárásáról,

a

vagyonközösség körében létrejött visszterhes ügyletért való felelősség esetén. Valamint nem szabad elfelejteni, hogy a házassági vagyonjogi szerződés is, jellegét tekintve egy szerződés, annak ellenére, hogy a Ptk. Családjogi Könyvében nyert szabályozást, természetesen a Kötelmi jogi Könyvben meghatározott szerződésekre vonatkozó általános szabályok is vonatkoznak rá, amennyiben nincs ettől eltérő speciális szabályozás.

28 29

BH 409/1999. BH 337/2011.

14

III.

Harmadik személyek védelme

A Csjt., ahogy azt már korábban is említettem mindössze egy mondatot szentelt a házassági vagyonjogi szerződéseknek, ezt a keretszabályozást bővítette ki jelentősen a hatályos Ptk., melyben önálló fejezet rendezi ennek a szerződésnek a szabályait. Különös hangsúly kap benne a harmadik személyek védelme, talán elmondható, hogy a Családjogi Könyvben ez a rész megy át a legjelentősebb változásokon. A Ptk. a hitelezők védelme érdekében a korábbi szabályozáshoz képest szigorítja a házastársak egymással kötött szerződéseire vonatkozó szerződések szabályait egyrészt az

életközösség

fennállása

alatt

kötött

szerződések

kötelező

alakiságának

kiterjesztésével, másrészt a szerződések harmadik személyekkel szembeni hatályának korlátozásával. E fejezet célja, annak áttekintése, hogy a törvény milyen korlátokat szab a házastársak szerződési szabadságának a harmadik személyek érdekeinek védelme érdekében.

1. A házassági vagyonjogi szerződés alakja és nyilvántartása 1.1 A szerződés alakja A szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződések érvényességének alaki feltétele a Ptk. szabályozásában a korábbi szabályozással egyezően a közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalás. Ugyanez irányadó, a tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésekre, azaz a házastársaknak az életközösségük fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási, kölcsönszerződések és a házastársak közötti tartozáselismerés esetén is, mivel a felsorolt szerződések kihatással lehetnek a közös és a különvagyon körére. 30 A szerződést kizárólag elektronikus aláírást felhasználva, illetve elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumba foglaltan nem lehet elkészíteni. 31 A kötelező alakiság előírása egyrészt a házastársat, az életközösségen belüli gyengébb felet, másrészt a házastársak hitelezőit védi. 30

CSŰRI Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései, CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. [CSŰRI 2006] 2006, 234. o. 31 Polgári Jog Kommentár a gyakorlat számára, II. kötet (Szerk.: Petrik Ferenc), HVGORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 129. o.

15

A minősített alakiság elegendőnek látszik a házastársak egymás közötti viszonyában, annak a célnak a megvalósulása érdekében, hogy a szerződés pontos tartalma vita esetén megállapítható legyen, továbbá kiemelt fontosságot élvez a házassági szerződést megkötni kívánóknál az ügyvédi tájékoztatás is. 32 Mivel sokszor tájékozatlanok az ügyfelek, egymással sem beszélik meg igazán mit is szeretnének a szerződésben lefektetni, előfordul, hogy a szülők közrehatása következtében kötik meg a szerződést, így fontos őket részletesen felvilágosítani, mit vállalnak, és annak a jövőben milyen jogkövetkezményei lesznek. 33 Nem terjed ki azonban ez a rendelkezés az ingó dolgok ajándékozására, amennyiben az ajándék átadása már megtörtént. A Ptk. hatályba lépése előtt a Javaslat kettéválasztotta ezt a szabályozást, miszerint a házastársak egyes szerződéseinél elegendőnek tartja az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formát, míg a szűk értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésre közokirati formát ír elő. Ennek a szigorításnak egyrészt az lett volna az oka, hogy a külföldi országok többségében közokirati formához kötött, tehát azt közjegyzői okiratba kell foglalni. Néhány külföldi példát említve, a német jogban is a magyar CSJK rendelkezéseitől eltérően a BGB a házastársak szerződései alakjára tekintettel kimondja: A házassági vagyonjogi szerződés mindkét fél együttes jelenlétében közjegyző által közokiratba foglalt alakban érvényes. Mely céljaként a feleknek, a hozzá értő személy általi tájékoztatását, a szerződések világosságát és a biztonságosságát jelöli meg. A magyar megoldással egyezően, ez érvényességi feltétel, megsértése esetén a semmisség jogkövetkezményét fűzi hozzá. 34 Érdekességként megemlíthető, hogy a BGB a CSJK szabályaival ellentétben nem zárja ki a törvényes képviselő általi szerződéskötést, de ugyanezen okból a felek személyes jelenlétét kívánja meg a szerződéskötésnél. 35 Valamint a szlovén jogszabályok szerint is: A házastársak közötti speciális, érzelmi kapcsolat miatt, a harmadik személyek, hitelezők védelme érdekében, továbbá a jogbiztonság követelménye miatt, a házastársak vagyonjogi szerződései szigorú alaki feltételhez kötött. Mind a házasulók, mind a házastársak csak közjegyző előtt, 32

Dr. Kőrös András: Az Új Ptk. Családjogi könyve – a 2013. évi V. törvény és a Szakértői Javaslat összevetése Családi Jog (2013) XI. évfolyam 3. szám, 6. o. 33 Dr. TÓTH Lili: Házastársak vagyonjogi szerződései Családi Jog 2012, X. évf. 4. szám, [TÓTH 2012] 44. o. 34 Jauernig: Bürgerliches Gesetzbuch Kommentar, Verlag C. H. Beck München, [BGB KOMMENTAR 2004] 2004, 1445. S. 35 BGB KOMMENTAR 2004 1446. S.

16

közjegyzői okiratba foglaltan hozhatnak létre szerződést. A formára vonatkozó követelmények elmulasztása esetén a szerződés érvénytelen és a felek vagyoni viszonyaira automatikusan a törvényes vagyonjogi rendszer szabályai alkalmazandók. 36 Visszakanyarodva, a Javaslat a szerződéshez szükséges garanciát, mind a hitelezők és a házastársak irányában is a zárt számú közjegyzőségben látta megvalósulni. 37 Ennek ellenére a 2014. március 15-én hatályba lépett Ptk. házassági vagyonjogi szerződésről szóló rendelkezései választási lehetőséget adnak a házastársaknak a szűkebb és tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződések esetében is a magánokirati és a közokirati forma között.38 A törvény a szerződés módosítása és megszüntetése esetére ugyanezt a kötelező alakiságot írja elő. Ezen alaki követelmény megsértése esetén, ha a házastársak a megkötni kívánt szerződést nem foglalják ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közjegyző által készített közokiratba úgy az semmisséget eredményez. Semmis az a házassági vagyonjogi szerződés, amelynek ügyvédi ellenjegyzése a törvények nem felel meg, például az okiratban megjelölt fél az iratot nem a szerződést készítő ügyvéd vagy helyettese előtt írta alá, vagy ismerte el az aláírást sajátkezű aláírásának.39 Természetesen a semmis szerződés megkötésétől fogva érvénytelen, tehát az nem váltja ki a megkötésével elérni kívánt joghatást.

1.2 A szerződés nyilvántartása A Ptk. újítása, hogy rendelkezik a házastársak hitelezőinek védelme érdekében a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásának vezetéséről. Kimondja, hogy a házassági vagyonjogi szerződés harmadik személyekkel szemben csak akkor hatályos, ha ezt a szerződést az országos nyilvántartásba bevezették, vagy a házasfelek bizonyítják, hogy egy konkrét esetben a velük szerződő fél a szerződésről és annak tartalmáról tudott.40 36

Dr. Szeibert Orsolya: Házassági vagyonjogi megoldások Európában, A szlovén és finn házassági vagyonjogi szabályozás; az angol bírósági gyakorlat legújabb fejleményei Családi Jog (2009) VII. évfolyam 1. szám 42. o. 37 Dr. Kőrös András: Házassági vagyonjogi szerződés az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvében, Közjegyzők Közlönye (2007) 3. szám, 4. o. 38 Ptk. 4:65.§ (1) bekezdés 39 BH 181/2009 II. 40 Ptk. 4:65.§ (2) bekezdés

17

A forgalom biztonsága és a házastársak érdeke egyaránt megköveteli, hogy a házastársakkal ügyletet kötő harmadik személyeknek lehetőségük legyen tájékozódni, az ügyletkötéssel érintett vagyontárgy közös vagy különvagyoni jellegéről. Olyan konkrét helyzetekben, mikor a házastársak között olyan tartalmú házassági vagyonjogi szerződés áll fenn, melyben teljes vagy részleges vagyonelkülönítés érvényesül, ez a tájékozódási lehetőség kiemelten fontos a hitelezők számára. 41 A korábbi szabályozásnak e hiányosságát, más sem hangsúlyozza jobban, mint hogy a bírói gyakorlat egységes abban, hogy vagyonelkülönítést tartalmazó szerződés esetén, a házastársak egymás ügyleteiért nem felelnek. Konkrét ügyben a bíróság megállapította, hogy: amennyiben a házastársak szerződésben a jövőre nézve az életközösségük fennállása idejére a vagyonközösséget kizárják, akkor az egyik házastárs, olyan tartozásáért, mely a vagyonközösséget kizáró szerződést követően keletkezett, a másik házastárs nem tartozik korlátozott helytállási kötelezettséggel. Tehát az adós házastárs hitelezője nem érvényesítheti sikerrel igényét, a másik házastárssal szemben.42 A későbbi szabályozás hatályon kívül helyezte a Csjt. azon rendelkezését, miszerint a házastársak olyan szerződése, mely a vagyonközösséget kizárja, harmadik személlyel szemben hatálytalan. Ezt követően mintegy puszta tájékoztatási kötelezettséget írt elő a házastársak számára a hitelezőkkel szemben. Ennek a tájékoztatási kötelezettség megszegésének következményeiről azonban a Csjt. nem rendelkezett, így a bírói gyakorlat a Ptk.- t segítségül hívva különböző megoldásokhoz jutott:43 a) Amennyiben egy házastársak közötti vagyonjogi szerződés, harmadik személyek követeléseinek kielégítési alapját részben vagy egészben elvonja, akkor az, mint fedezetelvonó szerződés harmadik személyekkel szemben hatálytalan. A házastársak közötti közeli hozzátartozói viszonyra tekintettel az ingyenességet és rosszhiszeműséget vélelmezni kellett. b) Akkor, ha a fedezetelvonó szerződés jogkövetkezményeinek alkalmazása nem volt lehetséges, úgy az kártérítési kötelezettséget vonhatott maga után az 1959. évi IV. törvény (továbbiakban:1959-es Ptk.) 339. § (1) bekezdése alapján. c) Abban az esetben, ha a házastársak tájékoztatási kötelezettségének elmaradása a hitelező felé szándékos volt, vagyis megtévesztéssel párosult és a hitelező 41

BARZÓ 2014 100. o. BH 57/2002. 43 BARZÓ 2014 101. o. 42

18

éppen, a nem tulajdonos házastárs vagyoni helyzetében bízva kötötte meg az ügyletet, akkor felmerült a megtévesztés jogcímén történő megtámadhatóság. Melynek jogkövetkezménye lehetett az in integrum restitutio, azaz az eredeti állapot helyreállítása. A korábbi szabályozás és bírói gyakorlat tükrében látszik, hogy a 2008. évi XLV. törvény az egyes nemperes közjegyzői eljárásokról (továbbiakban Kjnp.) azon rendelkezése, mely létrehozza a közhiteles nyilvántartást a házastársak és élettársak vagyonjogi szerződéseinek nyilvántartására célszerű és szükséges volt. A közhiteles nyilvántartás célja, hogy megkönnyítse a vagyonjogi szerződések fennállásának bizonyítását. Működtetője az Országos Közjegyzői Kamara, azonban a házassági vagyonjogi szerződést közokiratba foglaló közjegyző, illetve a nyilvántartási eljárást lefolytató közjegyző, valamint az országos kamara, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó rendeletben meghatározott szabályok szerint vezeti azt.44 A közjegyző a bejegyzés tárgyában alakszerű határozatot ugyan nem hoz, de a nyilvántartásba való bejegyzés a jogorvoslat szempontjából a közjegyző határozatának minősül. A bejegyzés előtt vizsgálnia kell tehát, hogy a házastársak szerződése megfelel-e a kötelező alakiságoknak, a 18. életévét még be nem töltött, vagy cselekvőképességében a vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú szerződő fél esetén megvan-e a gyámhatósági jóváhagyás. A bejegyzés tényéről a közjegyző a házastársak részére, a nyilvántartás adatait tartalmazó tanúsítványt állít ki.45 Ebbe a nyilvántartásba való bejegyzés azt a vélelmet keletkezteti a házassági szerződésekről, hogy azok fennállnak, de ez a vélelem, ellenkező bizonyítás esetén megdönthető. A nyilvántartásba történő bejegyzés nem érvényességi feltétel, így láthatjuk, hogy szimplán deklaratív aktus. Az ide történő bejegyzés, módosítás, törlés a házastársak kérelme alapján történik, melyet a házastársaknak együttesen és személyesen kell előterjeszteniük, bármelyikük lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti közjegyző előtt. E kérelem mellé csatolni kell a vagyonjogi szerződést, illetve annak módosításáról, megszüntetéséről szóló okiratot. 44

2008. évi XLV. törvény az egyes nemperes közjegyzői eljárásokról [Kjnp.] 36/H. § Polgári Jog Kommentár a gyakorlat számára, II. kötet (Szerk.: Petrik Ferenc), HVGORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 129-130. o. 45

19

Jogkövetkezménye az, hogy amennyiben a házassági szerződés nincs bevezetve és nem bizonyítható, hogy a házastársak hitelezője tudott vagy tudnia kellett volna a szerződésről, akkor ez a szerződés harmadik személlyel szemben nem hatályos. Ez az utóbbi szabály nagyobb garanciát ad a hitelezők számára, a korábbi házastársak részéről történő tájékoztatási kötelezettségnél. Tehát, ez a bejegyzés a szerződés érvényességét nem érinti, csak a harmadik személyekkel szembeni hatályát, így amennyiben az érvényesen létrejött, úgy a házastársak belső viszonyában még hatályos. A nyilvántartás, mint korábban említettük közhiteles, abba bárki betekinthet, bármely közjegyzőnél díj megfizetése ellenében. Továbbá szükségeltetik még a betekintéshez, a vagyonjogi szerződést kötő, valamelyik fél nyilvántartásban szereplő személyes adatainak a megadása, illetve ehhez kapcsolódó jogi érdek megadása. A nyilvántartás tartalmazza, azt a tényt, hogy a házassági vagyonjogi szerződés fennáll, a szerződő felek személyes adatait, a közokirat számát, keltét, illetve az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat keltét, valamint a megszüntetés vagy megszűnés tényét és ennek idejét. Azonban, ahhoz, hogy a szerződés tartalmát is megismerhesse a betekintést kérő fél, valamelyik házastárs írásbeli felhatalmazása szükséges. A harmadik személy tehát a szerződést magát csak akkor ismerheti meg ha, ahhoz legalább az egyik házastárs hozzájárul. 46 Az országos nyilvántartás közhitelességéből adódóan, amennyiben egy házassági vagyonjogi szerződés ide bejegyzésre kerül, úgy a házastársak hitelezője később nem hivatkozhat arra, hogy a szerződésről nem tudott. A szabályozásból és annak jogi hatásaiból, az a következtetés vonható le, hogy házastársakkal ügyletet kötő harmadik személyeknek célszerű körültekintően tájékozódni, a házastársak vagyoni helyzetéről, mielőtt a házastársi közös vagyonban bízva az egyik fél hitelezőjévé válik. Külföldi példát is említve, a német BGB rendelkezéseiből is kiderül, hogy létezik a házastársak vagyonjogi szerződései nyilvántartására szolgáló, vagyonjogi jegyzék, mely közhiteles, és a házastársak hitelezőinek érdekeit védi. A német BGB hasonlóan a magyar szabályozáshoz figyelmet fordít a házastársak hitelezőinek védelmére. A törvénykönyvben megtalálható a harmadik személlyel szembeni hatályról szóló rendelkezés. Mely, kimondja, hogy amennyiben a házastársak a törvényes vagyonjogi rendszert kizárták vagy azt szerződésükkel módosítják, úgy harmadik személlyel 46

BARZÓ 2014 102-103. o. vö. Dr. Kőrös András: „Fontolva haladás” – az új Ptk. Családjogi Könyve 4. Rész: A házassági vagyonjogi szerződés Családi Jog (2006) IV. évfolyam 1. szám, 12-13. o.

20

szemben arra csak úgy hivatkozhatnak, ha azt az illetékes bíróság a vagyonjogi nyilvántartásba bejegyezte, vagy ez a harmadik személy számára ismert volt, a közöttük létrejövő ügylet keletkezésekor.47

47

BGB KOMMENTAR 2004 1446. S.

21

2. A harmadik személlyel szembeni hatály

A

korábbi

szabályozáshoz

képest

a

jelenlegi

CSJK

házassági

vagyonjogi

rendelkezéseiben, mint azt már többször hangsúlyoztam kiemelt szerephez jut a hitelezők védelme, mely már-már túlzottnak is mondható. Véleményem szerint ez a túlzott hitelezővédelem a gyakorlatban több problémakört is felvethet a későbbiekben. Védelemben részesülnek azon hitelezők, akik követelése korábban keletkezett, mint a házastársak által kötött olyan tartalmú szerződés, melyben valamely vagyontárgy közös és különvagyonhoz tartozását

a házassági vagyonjogi szerződésben kikötött

rendelkezésektől eltérően változtatja meg. Ez a szerződés harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos, ha a harmadik személy erről tudott vagy tudnia kellett volna, hogy a vagyontárgy, e szerződés rendelkezése szerint közös vagy különvagyonhoz tartozik e.48 Felhívnám a figyelmet arra, hogy ez a fajta hitelezővédelem jelen van a házastársak egyes szerződései tekintetében is nemcsak a szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésekben. A különbség mindössze annyi, hogy míg a Ptk. 4:41. § (2) bekezdése a törvényes vagyonjogi rendszertől eltérő alvagyonok közötti mozgást szabályozza, addig a 4:67. § (2) bekezdése a nyilvántartott házassági vagyonjogi szerződéstől eltérő szerződéses ügyleteket szabályozza. Valamint

találunk

hitelezővédelmi

rendelkezést,

a

felek

által

választható

közszerzeményi rendszer szabályai között is. A gyakorlatban megfigyelhető, hogy a házastársak hitelezőik követelésinek fedezetét egymás közötti szerződésekkel, közös vagyon megosztása tárgyában létrejött szerződésekkel, illetve olyan házassági vagyonjogi szerződéssel próbálják elvonni, mely az egyik fél különvagyonát a másik fél különvagyonába utalja. Ezzel a hitelezői követelések kielégítési igényét ellehetetlenítve.

48

Ptk. 4:67. § (2) bekezdés

22

2.1 A házastársak vagyonjogi viszonyait rendező szerződések relatív hatálytalanságának megállapítása Alapvető érdek, hogy a házastársak egymással kötött szerződéseikkel harmadik személy követelésének érvényesítését és annak kielégítését ne hiúsíthassák meg. Amennyiben a házastársak közötti szerződés harmadik személy kielégítési alapját elvonja a fedezetelvonás is szóba jöhet.49 Ahogyan arról már korábban szó volt, a Csjt. nem tartalmazott konkrét rendelkezéseket a házastársak hitelezőinek védelme érdekében. Így korábban a házastársak szerződéseire harmadik személyekkel szemben, teljes mértékben a 1959-es Ptk. fedezetelvonásra vonatkozó szabályai, illetve a 1/2011. (VI. 15.) PK véleményben foglaltak voltak alkalmazandók. Ezek a szabályok jórészt megegyeznek a hatályos Ptk. 6:120.§-ban foglalt kitételekkel és a jelenleg is megfelelően irányadó 1/2011. (VI.15.) PK véleményben foglaltakkal. A hatályos szabályozás szerint is, mivel a házassági vagyonjogi szerződés is szerződés, úgy a Ptk. Kötelmi Könyvében található rendelkezések is alkalmazandók, amennyiben a CSJK nem tartalmaz a jogviszonyra speciális rendelkezéseket. Azonban a CSJK-ba konkrét hitelezővédelmi szabályok kerültek be, így ezek a rendelkezések, a fedezetelvonás szabályainak alkalmazását megelőzik. Problémát jelenthet azonban, hogy a CSJK e körben nem vizsgálja külön a házassági vagyonjogi szerződések fedezetelvonó jellegének az érvényesülését.

2.1.1 A fedezetelvonó szerződés Fedezetelvonó szerződés alatt értendő minden olyan szerződés, amely valamilyen dolog tulajdonjogának átruházására (adásvétel, opció, házassági vagyonjogi szerződés, közös tulajdont megszüntető szerződés), használatának átengedésére, biztosítékul lekötésére, valamilyen jog vagy követelés átruházására, kötelezettség átvállalására, tartozás elengedésére irányul. 50 49

Banicz Erika: Néhány gondolat a házassági vagyonjogi szerződés múltjáról és jelenéről. In: Ünnepi tanulmánykötet Filó Erika kandidátus egyetemi docens 70. születésnapjára (Szerk. Somfai Balázs) Pécs, 2010. 48-49. o. 50 http://jesz.ajk.elte.hu/gellen24.html [Letöltés ideje: 2015. 10. 22. 17:41 ] GELLÉN Klára: A fedezetelvonó és a fedezetelvonás céljából kötött színlelt szerződés elhatárolása [GELLÉN] XII. fejezet

23

Tehát az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták. Azonban, ahhoz hogy egy szerződés fedezetelvonó jellege megállapításra kerüljön, a Ptk. további konjunktív feltételeket határoz meg:

51

a) harmadik személy igényének fennállta b) a harmadik személy kielégítési alapjának egészben vagy akár részbeni elvonása c) a fedezetelvonó ügylet ingyenessége, illetve d) visszterhesség esetén a szerző fél rosszhiszeműsége Az ingyenességet és a rosszhiszeműséget vélelmezni kell, ha az alábbi személyek között jött létre a fedezetelvonó szerződés: 52 -

valaki – a hozzátartozójával,

-

valaki – az adós többségi befolyása alatt álló jogi személlyel, e jogi személy – tagjával, vezető tisztségviselőjével,

-

valaki e jogi személy tagjának, vezető tisztségviselőjének hozzátartozójával,

-

jogi személy – jogi személlyel, ha ők nincsenek egymással közvetlen vagy közvetett összefonódásban, de azonos személy befolyása alatt állnak.

Azonban az adott szerződés fedezetelvonó jellegét a bíróság hivatalból nem állapítja meg, mivel a Ptk. kimondja: A harmadik személy kérelmére a jogszerző tűrni köteles, hogy a hitelező a megszerzett vagyontárgyból kielégítse magát, de csak akkor, ha a követelés az adóson részben vagy egészben nem hajható be. Kivéve, ha a jogszerző ingyenesen szerzett és már nincs meg a fedezetelvonással érintett vagyontárgy. 53 A hatályos Ptk. az 1959-es Ptk.-val szemben már nem a felróhatósághoz köti az ingyenes szerző helytállási kötelezettségét, hanem a rosszhiszeműséghez. A szerződés, fedezetelvonó jellege miatt nem lesz érvénytelen, hanem relatíve hatálytalan, tehát a szerződés érvényesen létrejön csak annak a személynek a vonatkozásában nem fejt ki joghatást, akinek ezzel a kielégítési alapját elvonták.

51

Ptk. 6:120. § (1) bekezdés Ptk. 6:120. § (2) bekezdés 53 Ptk. 6:120. § (3) – (4) bekezdés 52

24

2.1.2 A fedezetelvonó és a színlelt szerződés elhatárolása Sajátos viszony áll fenn a fedezetelvonó és a színlelt szerződés között. A bírói gyakorlatban nem ritkán fordul elő, hogy a színlelt szerződés mögött fedezetelvonó célzat húzódik meg, és adott esetben a két hibás szerződés elhatárolása szükséges. 54 Ez

a

két

hibás

szerződés

a

gyakorlatban

közelálló,

gyakran

nehezen

megkülönböztethető jogügylet. Mindkét szerződés célja az, hogy az adós a vele szemben álló hitelező követelésének a fedezetét elvonja. Az elhatárolás problematikája a jogügylet tényállásában rejlik. 55 A követelés fedezetének elvonása érdekében az adós egy harmadik személlyel köt látszólag vagy ténylegesen tulajdon átruházásra irányuló szerződést. Mindkét esetben jelentős a jogsérelem, de ha a törvényi jogkövetkezményeket vesszük figyelembe, mégis a színlelt szerződés látszik súlyosabbnak, mivel a színlelés semmisségi ok és ennek a jogkövetkezménye, az érvénytelenség, így az mindenkivel szemben alkalmatlan joghatás kiváltására, míg a fedezetelvonás jogkövetkezménye a hatálytalanság, vagyis arra a személyre, aki így fedezetet veszítene nem hatályos a szerződés. 56 Konkrét tényállás vizsgálatakor, mikor bizonyosságot nyer, hogy a feleknek nem volt akaratuk a tényleges tulajdon átruházásra, így a szerződést színlelték a fedezetelvonás vizsgálata a továbbiakban már fel sem merül, mert a szerződés érvénytelen. Ezzel ellentétes álláspont, hogy a Legfelső Bíróság 742. számú Elvi Határozatában kimondja, hogy nem zárja ki a fedezetelvonás jogkövetkezményeinek az alkalmazását, ha a szerződés egyben színlelt is. Amennyiben a szerződés színleltségén túlmenően megállapítható az is, hogy a felek a hitelező kielégítési alapját kívánták az egyébként színlelt szerződéssel elvonni. Nincs akadálya annak, hogy a bíróság csak a fedezetelvonó szerződés esetére megállapított jogkövetkezményt alkalmazza, feltéve, hogy a hitelező szempontjából a kielégítési alap, rendelkezésre állásának van jelentősége, nem pedig az eredeti állapot helyreállításának. 57 Ez az ítélet nem mutat rá a két hibás nyilatkozat közötti lényegi összefüggésre. A kapcsolat lényege abban jelölhető meg, amikor a felek a szerződés visszterhességét színlelik, akkor a leplezett szerződés fedezetelvonást valósít meg, így a színlelt 54

Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz 2. kötet (Szerk. Vékás Lajos/Gárdos Péter) Wolters Kluwer Budapest, 2014, 1497. o. 55 GELLÉN I. fejezet 56 GELLÉN XI. fejezet 57 LB Hiv. Gyűjt. 2002/2/742.sz. EH, In: CSŰRI 2006, 246. o.

25

szerződés semmis, a leplezett, palástolt szerződés pedig harmadik személlyel szemben hatálytalan. 58 A fedezetelvonás céljából kötött színlelt szerződés és a tényleges fedezetelvonó szerződés is ugyanabból a kiindulási alapból keletkezik, hogy az adós a harmadik személy követelésének a fedezetét elvonja. Azonban mind tényállásban, mind jogkövetkezményben különböző a két ügylet. Míg a színlelt szerződésnél nincs tényleges tulajdon átruházás, addig a fedezetelvonás esetén a szerződés érvényesen létrejön, a harmadik személy a fedezetet valóban megszerzi, így ebben az esetben nem érvénytelenségre, hanem a szerződés hatálytalanságára lehet hivatkozni. A fedezetelvonásnál a szerződő felek akarata, vagy legalább az egyik fél akarata mindenképpen valós szerződéskötésre irányul, míg színlelés esetén mindkét fél tisztában van azzal, hogy nem valós a tulajdon átruházás, így a „szerző” félnek abból eredően sem jogai sem kötelezettségi nem származhatnak. 59 A fedezetelvonó szerződés esetén a követelés keletkezésének nagy relevanciája van, mert csak abban az esetben állapítható meg, a fedezetelvonás, ha a hitelező követelése korábbi a szerződés megkötésénél. A színlelt szerződésnél, gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy a szerződés megkötése előtt vagy után keletkezett az igény az alapügyletből. Egy szerződés színlelt vagy fedezetelvonó jellegét az köteles bizonyítani, aki erre hivatkozik, így ebben az esetben a hitelező köteles bizonyítani az állítása alátámasztásához szükséges feltételeket. A fedezetelvonó szerződések esetén van egy speciális alanyi kör, ahol ez a bizonyítási teher megfordul, mely fentebb már részletesen kifejtésre került. Mint tudjuk a fedezetelvonás esetén jelentősége van annak, hogy a hitelezői igény kielégítésének marad e más fedezete a vagyontárgy elvonása következtében, mert ha az igény teljes mértékben kielégíthető az adós más vagyonából, akkor harmadik személy fellépése a fedezetelvonás megállapítása iránt alaptalan. Azonban színlelt szerződés esetén nem feltétel, hogy részben vagy egészben sikertelen legyen a kielégítés a házastárs vagyonából. Itt meghatározott határidőn belül, bárki, aki jogi érdekét igazolja, hivatkozhat a felek színlelésére.60

58

Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz 2. kötet (Szerk. Vékás Lajos/Gárdos Péter) Wolters Kluwer Budapest, 2014, 1497-1498. o. 59 GELLÉN III. fejezet 60 GELLÉN VI. fejezet

26

A szerződések eltérnek a tekintetben is, hogy a fedezetelvonó szerződés esetén a szerző fél jogszerző lesz, tehát a tulajdonjog valóban átszáll rá, rendelkezhet azzal, így elvonva a vagyontárgyat a hitelezői kielégítés elől. Míg színlelt szerződés esetén a szerződés érvénytelensége folytán a szerző fél nem szerzi meg a tulajdonjogot, azzal nem rendelkezhet, nem gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat. A fedezetelvonó szerződés esetén a visszterhesség is értékelendő körülmény, ahogyan a jó és rosszhiszeműség szubjektív tényállása is, szemben a színlelt szerződés esetén, ahol a valódi tulajdon átruházási szándék meglétének van jelentősége. Az alanyi jogviszony szerkezete is más lesz attól függően, hogy a szerződés színleltségének vagy fedezetelvonó jellegének a megállapítására kerül sor. Színelt szerződés esetén megmarad a két jogviszony: az alapügylet, ami a hitelező és az adós házastárs között jött létre és erre épül rá a házastársak között létrejött színlelt ügylet. Ebben az esetben a hitelezőnek továbbra is az eredeti adós tartozik. Míg a fedezetelvonás esetén a jogviszony háromalanyúvá alakul át, azzal, hogy a másik házastárs jogszerzővé, tulajdonossá válik. Így ha a fedezetelvonás ténye megállapítható a hitelezővel szemben két kötelezett lesz. Tényleges személyi kötelezett marad az eredetileg adós házastárs, míg tűrési kötelezettsége keletkezik a szerző házastársnak a vagyontárgyon.61 Összegzésként megállapítható, hogy fedezetelvonás megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a vagyonátruházási szerződés a házastársak között érvényes. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az adós és a jogszerző tényleges tulajdon átruházási akarata nem volt meg, csak látszólagos, nem került a szerző fél tulajdonába az adott vagyontárgy, akkor a szerződés semmis, tehát nem vált ki joghatást senkivel szemben.

61

GELLÉN X. fejezet

27

2.1.3

A

fedezetelvonás

feltételeinek

érvényesülése

a

házastársak Csjt.-ben szabályozott vagyonjogi szerződéseiben A fedezetelvonó szerződés általános tényállásának rövid áttekintése után, részleteiben vetem vizsgálat alá, a fedezetelvonó célzat jelenlétét a házastársak vagyoni viszonyait rendező szerződéseikben mind a korábbi, mind a jelenlegi szabályok szemüvegén. Eltérést mutat, azonban hogy a Kötelmi jogi Könyvben szabályozott fedezetelvonás szabályai a hatályos Ptk. Családjogi Könyvének hitelezővédelmi rendelkezései miatt már

nem alkalmazhatók a

házastársak

egymás

között

létrejött

vagyonjogi

szerződéseikre. A házastársak vagyoni viszonyait a Csjt. idején rendező szerződés fedezetelvonó jellegének megállapításához az alábbi konjunktív feltételek vizsgálatára volt szükség: 1. A jogosult - aki lényegében az egyik házastárs hitelezője – igényének a fennállta; A fedezetelvonás megállapításának egyrészt feltétele volt, az hogy a fedezetelvonó szerződés megkötésének időpontjában a harmadik személynek a házastárssal szemben követelése álljon fenn, amelynek a fedezetét a házastárs el akarta vonni. Amennyiben a fedezetelvonónak állított házassági vagyonjogi szerződés keletkezésekor a harmadik személy követelése még nem létezett, úgy a szerződés fedezetelvonó jellegének megállapítása kizárt volt.62 Másrészt feltétel volt, hogy az átruházó házastárssal, mint kötelezettel szemben a követelés a perindításkor, annak esedékessége, lejárata folytán már az igény állapotába kerülve bírósági úton kikényszeríthető legyen. 63 Ami azt jelenti, hogy a követelésnek nem kellett lejártnak lenni, a fedezetelvonó ügylet keletkezésekor. Az esedékesség akkor volt feltétel, mikor már a jogosult pert indított a szerződés fedezetelvonó jellegének megállapítása iránt. Továbbá, az sem voltszükséges, hogy a jogosult már megkezdje az igényérvényesítést a házastárssal szemben, csupán annyi, hogy a követelésnek kikényszeríthetőnek kellett lennie. Tehát nem volt szükség arra, hogy a jogosult kísérletet is tegyen a behajtásra. Konkrét esetben, ha a követelés már létezett, de még nem volt igény állapotban, vagyis bírósági úton nem volt kikényszeríthető, a Legfelső Bíróságnak helyesen az volt a jogi álláspontja, hogy a kielégítési alap elvonása megállapítható, ha a követelés érvényesen 62

Pf. 20124/2008/4 – Szerződés érvénytelenségének megállapítása 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény a fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről, 3. pont

63

28

létrejött, bár még nem volt igény állapotban az ajándékozási szerződések létrejöttének időpontjában. 64 A helyes bizonyítási pertaktika szerint e feltétel bizonyítása, illetve ellenbizonyítása volt az első lépés. Amennyiben a házastársak által kötött ügylet korábban létrejött, mint a hitelező követelése, úgy a harmadik személy nem hivatkozhatott sikerrel a szerződés fedezetelvonó jellegére. Az alperes házastársak, amennyiben ezt sikerrel bizonyították, úgy pernyertesek lehettek. A további feltételek bizonyítása szükségtelenné vált. 2. a jogosult kielégítési alapjának akár csak részbeni elvonása; A fedezetelvonás megállapításában fontos volt, annak a körülménynek a vizsgálata, hogy van-e más vagyontárgy a házastárs tulajdonában melyből a harmadik személy kielégítést kereshetett. Amennyiben a házastárs más vagyontárgya, elegendő fedezet nyújthatott, akkor a hitelező fedezetelvonás megállapítására irányuló fellépése alaptalan volt, mivel maradt más vagyontárgy a követelés kielégítésére. A hitelezőt pedig az egyedi szolgáltatásra irányuló kiválasztási jog nem illette meg.65 A szerződés, hitelezőt károsító fedezetelvonó jellegének megállapítására csak abban az esetben kerülhetett sor, ha a hitelező követelése a fedezetül szolgáló vagyontárgyat átruházó adós házastárson nem, vagy az csak részben volt behajtható. Azt, hogy a kötelezett vagyona fedezetet nyújtott-e a hitelező követelésére, a fedezetelvonó ügylet keletkezésének időpontjára vonatkozóan kellett vizsgálni. Amennyiben a keletkezési időpontban volt még más vagyontárgy, melyből a hitelező kielégítést nyerhetett, úgy a házastársak szerződése nem volt fedezetelvonónak tekinthető Kúriai álláspont szerint sem.66 Így amennyiben a házastársak nem tudták sikerrel bizonyítani azt, hogy a szerződésük korábban keletkezett, mint a harmadik személy követelése, úgy a pertaktika szempontjából e feltétel ellenbizonyítása volt a második lépés a bizonyítás során. 3-4. a fedezetelvonó ügylet ingyenessége, illetve visszterhesség esetén a másik házastárs rosszhiszeműsége Megállapítható volt a házastársak egymással kötött olyan szerződésének fedezetelvonó jellege, amivel harmadik személy követelésének kielégítési alapját elvonták, amennyiben a másik házastárs rosszhiszemű volt vagy abból a szerződésből reá nézve 64

EBH2004.1040. [GELLÉN] VI. fejezet 66 EBH 1144/2004. 65

29

ingyenes előny származott, azzal, hogy a Ptk. 203. § (2) bekezdése kimondta, hogy az ingyenességet és a rosszhiszeműséget a házastársak között, mint közeli hozzátartozók között vélelmezni kellett. Ezzel szemben egyes vélemények szerint az ingyenesség idegen a családi viszonyoktól, mivel a vagyonból való részesedést az életközösség fennállása és a házastársak együttműködése indokolttá teheti. Ezért a szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződés tekintetében e nézet szerint a házastársnak adott juttatást nem lehetett

ingyenesnek

tekinteni.

Így

a

szerződés

visszterhessége

esetén

a

rosszhiszeműséget kellett vizsgálni. Van azonban olyan vélemény is, mely szerint rosszhiszeműség vizsgálata nélkül, akkor is fedezetelvonónak lehetett tekinteni a házastársak szerződését- tartalmától függően-, ha az megfelelő ellenszolgáltatás nélkül ment végbe.67 Az utóbbi véleménnyel egyetértve úgy gondolom, hogy a házastársak közötti ügyletek vonatkozásában nem volt szabad figyelmen kívül hagyni az ingyenesség vélelmének a vizsgálatát, azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez a vélelem megdönthető volt. Az ingyenesség, a házastársak ügyletének típusa szerint volt megállapítható. Ilyen volt pl. az ajándékozás, valamint az az esetkör is, amikor a felek valós megállapodása visszterhes szerződéssel leplezett ingyenes szerződés megkötésére irányult. Ha az ingyenes előnyszerzés megállapítható

volt

a szerző fél jó-, vagy

rosszhiszeműségének vizsgálata már nem is volt szükséges, mert az ingyenesség ténye már elegendő volt a fedezetelvonás megállapításához, természetesen a többi törvényi feltétel teljesülése mellett. Amennyiben az ingyenesség nem volt megállapítható, vagyis a szerző házastárs a megszerzett vagyontárggyal egyenértékű ellenszolgáltatást nyújtott, úgy került vizsgálat alá a szerző fél jó-, vagy rosszhiszeműsége. Jóhiszemű volt az a házastárs, aki a látszat szerint fennálló jogi helyzettel ellenkező valóságról nem tudott és nem is tudhatott. A szerző fél a bírói gyakorlat értelmében, akkor minősül rosszhiszeműnek, ha a szerződéskötéskor tudott, vagy tudnia kellett a kötelezett házastársát terhelő követelésről és e mellett arról, hogy a szerződéssel a jogosult kielégítési alapját részben vagy egészben elvonják. 68 A Legfelső Bíróság egy konkrét ügyben kimondta, hogy vélelmezhető az ingyenesség és a visszterhesség esetén a rosszhiszeműség, az olyan harmadik személy kielégítési alapját részben vagy egészben elvonó házassági vagyonjogi szerződés esetében, melyet 67 68

CSŰRI 2006 244-255. o 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény 12. pont

30

jegyesek kötöttek egymással. A törvény nem határozta meg a jegyes fogalmát, azonban az általános társadalmi felfogás szerint a jegyesség, elkötelezést jelent a házasságra, melyet elfogadva mintegy házasulóknak lehetett tekinti őket. A jegyesek, mint- a korábbi

Ptk.

értelmében-

közeli

hozzátartozók

esetén

az

ingyenesség

és

rosszhiszeműség vélelme fennállt.69 Elsősorban a felperes volt köteles bizonyítani a szerződés fedezetelvonó jellegét. Kivételt jelentett e szabály alól az ingyenesség és visszterhesség vélelme, a házastársak szerződései estében, mivel az ingyenesség és a rosszhiszeműség vélelmét megalapozó tényállás forgott fenn. Kétségtelen, hogy ha a fedezetelvonónak állított szerződés alanyai házastársak voltak, fennállt tehát esetükben a törvényi vélelem, mely szerint az ingyenességet és a rosszhiszeműséget vélelmezni kell közeli hozzátartozók esetén. Így ebben az esetben megfordult a bizonyítási teher, az alperes házastársaknak kellett bizonyítani az ellenérték meglétét és ennek a sikeres bizonyítása után a szerző fél jóhiszeműségét. Amennyiben ezt a felek nem tudták bizonyítani megállapítható volt a fedezetelvonás, a további törvényi feltételek fennállása esetén. 70 Vagyis az alperes házastársak bizonyíthatták, hogy a fedezetelvonónak állított ügylet révén a vagyonelemet szerző másik házastárs jóhiszeműen és reális ellenérték fejében jutott a fedezeti vagyonhoz, így nem a harmadik személyen, hanem a házastársakon volt annak a bizonyítási terhe, hogy a szerződéskötés körében sem ingyenes előnyhöz nem jutott, és visszterhesség esetén a rosszhiszeműség sem állt fenn.

2.1.4 A házassági vagyonjogi szerződés hatálya harmadik személlyel szemben az új Ptk. alapján A hitelezők érdekeinek a védelmét szolgálják a Ptk. Családjogi Könyvének azon rendelkezései, melyek szerint: érvényessége ellenére, harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos a házastársak olyan szerződése, amely valamely vagyontárgynak, tehernek, vagy tarozásnak a közös vagy különvagyonhoz tartozását érinti, ha arról a harmadik személy tudott vagy a körülményekből tudnia kellett volna. 69

Pfv. II. 20. 103/2008/4. szám In: CSŰRI Éva Katalin: Házassági vagyonjog, CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest [CSŰRI 2009] 2009, 147-150. o. 70 Pfv. II. 20 202/1999. sz. In: CSŰRI 2006, 246. o

31

Ez a relatív hatálytalanság több esetben is fennáll, egyrészt a házastársak egyes szerződései körében, vagyis a tág értelemben vett házassági vagyonjogi szerződések tekintetében, másrészt a szűk értelemben vett házassági vagyonjogi szerződések, valamint a házastársak közös vagyon megosztása tárgyában létrejött szerződéseinek esetében is. Először vessük górcső alá a házastársak közötti egyszeri szolgáltatásra irányuló szerződések esetkörét, majd ezt követően a közös vagyon megosztása tárgyában létrejött szerződéseket. A házastársak között a törvényes vagyonjogi rendszer szerint a közös szerzés vélelme érvényesül. Ennek értelmében a harmadik személlyel szemben a házastárs, a házastársa által kötött ügyletért a közös vagyonból reá eső rész erejéig felel. 71 A forgalom biztonsága és a házasfelek érdeke egyaránt megkívánja, hogy házastársakkal vagy csak egyikükkel ügyletet kötő harmadik személyek tisztában legyenek az üggyel érintett vagyontárgy közös illetve különvagyoni jellegéről. Mivel alapvető érdek, hogy a házastársak az egymás közötti vagyonmozgatással ne hiúsíthassák meg a harmadik személy követelésének érvényesítését és annak kielégítését, így az a harmadik személy, akit nem tájékoztattak arról, hogy a vagyontárgy nem közös vagyon, bár a törvény alapján az lenne, hanem a házastársak szerződése értelmében az egyik házastárs különvagyona, és erről az elvárható gondosság mellett más módon sem szerezhetett tudomást, úgy léphet fel mindkét házastárssal szemben, mintha ők a szerződést meg sem kötötték volna. 72 A harmadik személy tudomásához köti a házastársak ügyleteinek vele szembeni hatályát a törvény. Ebből a rendelkezésből kitűnik az is, hogy a bírói gyakorlattal összhangban a házastársak belső viszonyát nem érinti az, hogy a harmadik személy tudta-e vagy tudnia kellett volna-e, hogy a szerződés alapján a közös vagy különvagyonba tartozik a vagyontárgy. Ez azt jelenti, hogy a törvény megkülönbözteti a felek egymás közti belső és harmadik személyek felé fennálló külső jogviszonyát. 73 Végül helyezzük vizsgálat alá a házastársak szűk értelemben vett házasságági vagyonjogi szerződéseinek kapcsolatát a Ptk. 4:67. § (2) bekezdésével, mely szerint a házastársak olyan szerződése, amely valamely vagyontárgynak a közös vagy különvagyonhoz

tartozását

a

házassági

71

vagyonjogi

szerződésben

kikötött

Ptk. 4:49. § (2) bekezdés Kőrös András: A családjog kézikönyve I. kötet, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007, 198-199. o. 73 Tóth Zoltán: Új elemek, új távlatok: a házassági vagyonjogi szerződés szabályai Közjegyzők Közlönye 2. szám, [TÓTH 2014] 2014, 14. o. 72

32

rendelkezésektől eltérően változtatja meg, harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés e rendelkezése szerint a közös vagy különvagyonhoz tartozik. Azaz a felek belső viszonyában a szerződés mely megváltoztatja a közös és különvagyon hovatartozását, hatályosul, de a házastársak külső viszonyában mindaddig nem hatályosul, amíg a harmadik személyt a felek nem tájékoztatják, vagy nem igazolódik, hogy a harmadik személy tudott, vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a közös vagy különvagyonhoz tartozik a szerződés rendelkezése szerint.74 Ezen szabály alapján, tehát csak a házassági vagyonjogi szerződésben kikötött rendelkezésektől eltérő változtatás lesz hatálytalan a harmadik személlyel szemben. A rendelkezés alapján a harmadik személynek ismernie kell legalább az adott vagyontárgy vonatkozásában a házastársak között létrejött vagyonjogi szerződés tartalmát.75 A házassági vagyonjogi szerződések az országos nyilvántartásba történő bejegyzést követően közhitelesek, tehát amennyiben az oda történő regisztráció megtörtént, később a harmadik személy nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott a házassági vagyonjogi szerződés tényéről. E mellett természetesen, mivel a nyilvántartásba való bejegyzés nem kötelező a házastársakra nézve a szerződés akkor is hatályos harmadik személlyel szemben, ha a szerződés fennállásáról tudott vagy tudnia kellett. Ahogy korábban is említésre került a kettő közötti különbség mindössze annyi hogy a házastársaknak az egyes szerződései esetén, az olyan szerződésekről van szó, ami a törvényes vagyonjogi rendszerhez képest változtat a közös és különvagyon arányán, míg a szűk értelemben vett házassági szerződés esetén a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába bejegyzett házassági vagyonjogi szerződéshez képest történtek változások.76 Ahogy láthatjuk, ezen rendelkezések nem vizsgálják a korábbi szabályozáshoz hasonlóan a fedezetelvonás feltételeinek érvényesülését. Ezáltal sokkal szigorúbb követelményeket állít fel. Mivel a fedezetelvonás konjunktív feltételinek megléte nélkül is megállapítja a hatálytalanságot: -

Nem veszi vizsgálat alá, hogy a rendelkezés mennyiben sérti a hitelező érdekét, vagyis teljesen lényegtelen e szempont szerint, hogy a hitelezőre nézve

74

TÓTH 2014, 20. o. TÓTH 2014, 28. o. 76 Dr. Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjogi szerződés az új Ptk. Családjogi Könyvében Ügyvédek Lapja 2013/6 27-28. o. 75

33

hátrányos-e a szerződés, valamint, hogy a hitelező követelése valamilyen más az adós házastárs vagyonában lévő vagyontárgyból kielégítést nyerhet-e. -

E rendelkezésekkel kapcsolatban vita tárgyát képezheti, hogy a törvény ezt a tájékoztatási kötelezettséget a harmadik személyekkel szemben a már megkötött szerződésekre írja elő. Kérdéses, hogy mi van az olyan szerződésekkel, amiket a jövőben készülnek a házastársak megkötni és az hatással lehet valamelyik házastárs hitelezőjére. Illetve, elegendő-e a hitelező tájékoztatása a közös és különvagyon körét megváltoztató szerződés megkötésének tényéről, avagy az adott vagyontárgy körében jogosultként érintett harmadik személy beleegyezése is szükségeltetik-e.

-

Szintén

nem

feltétel

az

ingyenesség,

vagy

visszterhesség

esetén

a

rosszhiszeműség vizsgálata. Jóhiszemű és ellenérték fejében vagyoni értéket szerző féllel szemben is megállapításra kerülhet a harmadik személlyel szembeni hatálytalanság, amennyiben arról a hitelező nem tudott vagy nem is tudhatott. Vagyis figyelmen kívül marad a jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző fél joga, amennyiben nem is volt tudomása a közös és különvagyon arányát érintő szerződés megkötésekor, a másik házastárs hitelezőjének követeléséről. 77 Nem tartalmaz a törvény konkrét rendelkezéseket arra az esetre, hogy amennyiben harmadik személyt tájékoztatták, tudott vagy a megfelelő gondosság eseten tudnia kellett a házastársak szerződéséről úgy ez már kizárja-e a házastársak felelősségét az esetleges fedezetelvonás illetve színlelés jogkövetkezményei alól. Véleményem szerint nem zárja ki, mivel a CSJK ezen hitelezővédelmi rendelkezései, mintegy megelőzve a fedezetelvonás szabályainak vizsgálatát érvényesülnek.

2.2 A relatív hatálytalanság, mint jogkövetkezmény A CSJK a házastársak vagyonjogi rendelkezéseinek a körében, amennyiben azok valamely vagyontárgy közös vagy különvagyonhoz tartozását megváltoztatják harmadik személlyel szemben akkor hatályosak, ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett volna arról, hogy ez a vagyontárgy a közös vagy különvagyonhoz tartozik.

77

BARZÓ Tímea: Hitelezővédelmi szabályok a házassági vagyonjogban. Kézirat. A SZTE ÁJTK Polgári és Polgári Eljárásjogi Tanszéke és a Magánjogot Oktatók Egyesülete által szervezett „Magánjogunk megújítása – Műhelykonferencia a polgári jogban, a polgári eljárásjogban és a nemzetközi magánjogban felmerülő egyes kérdésekről” címmel rendezett konferencia plenáris ülésén 2015. május 29. napján tartott tudományos előadás.

34

Tehát ez alatt érthetjük mindazon szerződéseket, amelyek a valamilyen módon a közös és különvagyoni jellegét megváltoztatják egy vagyontárgynak. Így ide tartoznak a házastársak szűk értelemben vett vagyonjogi rendelkezései, az egyszeri szolgáltatásra irányuló szerződései, valamint a közös vagyon megosztására irányuló szerződéseik is. Amennyiben a házastársak vagyonjogi rendelkezéseinek a harmadik személlyel szembeni hatálytalansága megállapítást nyer, úgy relatív hatálytalanságról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy a szerződés érvényesen létrejött, de relatíve hatálytalan. A relatív hatálytalanság megállapításának fontos feltétele azonban, hogy az ügyletkötő harmadik személy jóhiszemű legyen, azaz ne tudjon és ne is tudhasson arról, hogy a házastársak közötti megállapodás alapján az adott vagyontárgy melyik alvagyonba tartozik. Relatív hatálytalanság csak konkrét harmadik személlyel szemben váltja ki a szerződés hatálytalanságát. Ennek a viszonylagos hatálytalanságnak a jogkövetkezménye, hogy a jogszerző házastárs tűrni köteles a szerződéssel átruházott vagyontárgyból történő kielégítést. Ez a vagyontárgy a harmadik személy követelésének behajtása végett ugyanúgy végrehajtás alá vonható, mintha ez a szerződés létre sem jött volna a házastársak között és a vagyontárgy tulajdonosa továbbra is az adós házastárs maradt volna. Ennek ellenére a tulajdonjogot megszerző házastárs nem kötelezhető arra, hogy a hitelező követelését megfizesse, vagyis az e szerződéssel nem érintett vagyontárgya vagy jövedelme nem vonható végrehajtás alá, csak dologi kötelezett lesz. Ha azonban a jogszerző házastárs az adós házastárs helyett teljesít, megtérítési igénnyel léphet fel, a házastársával szemben, mert a teljesítéshez törvényes érdeke fűződik.78

78

Benedek Károly: A Polgári Törvénykönyv magyarázata 1. ,KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2001, 685. o. lásd részletesebben BH 180/1988.

35

3. További hitelezővédelmi rendelkezések a CSJK-ban 3.1 A hitelezőt károsító visszamenőleges hatályú rendelkezések A Ptk. kimondja, hogy a házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, mely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötését megelőzően keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változatja meg. 79 A szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződés eltér a házastársak egymás között létrejött más szerződéseitől. Alapvető jellegzetessége, hogy abban a házastársak a házasság vagyonjogi hatásait a törvénytől eltérően szabályozhatják. E szerint a házasulók és a házastársak megválaszthatják a vagyonjogi rendszert, amely életközösségük tartama alatt irányadó. Megállapodásukban a házastársi vagyonközösség helyett a törvényben szabályozott más vagyonjogi rendszert köthetnek ki. A tilalmazott jogi helyzet megállapításának feltétele, hogy a harmadik személy követelésének már léteznie kell a házassági vagyonjogi szerződés létrejöttekor vagy annak módosításakor. Vagyis a házassági vagyonjogi szerződés, ami sérti a hitelező érdekét, már létező hitelezői követelés érvényesülését sértse, visszamenőleges hatályú rendelkezést tartalmazzon. Valójában a törvény szövegének értelmezése során azt a következtetést kell levonni, hogy amennyiben a harmadik személy érdekét az adott vagyontárgy vonatkozásában sérti, a házassági vagyonjogi szerződés, úgy a házastársaknak az a rendelkezése tilos. Véleményem szerint túl szigorú ez a szabály, mert amennyiben marad más kielégítési alapja a hitelezőnek, úgy nem valósul meg a tényleges érdeksérelem. Valamint, szigorú következményeket von maga után, azzal a házastárssal szemben, aki nem adós, jóhiszemű volt, és nem is tudott az adós házastárs kötelezettségéről a harmadik személlyel szemben.

79

Ptk. 4:67. § (1) bekezdés

36

3.1.1 A jogkövetkezmények, a tilos szerződés és a részleges érvénytelenség A jelenleg hatályos Ptk. kiemelt figyelmet fordítva a hitelezői védelemre kifejezetten rendelkezik arra az esetre, ha a házastársak vagyonjogi szerződései visszamenőleg, bármelyik házastársnak harmadik személlyel szembeni kötelezettségét, a harmadik személy számára terhesebbé tennék. A Ptk. 4:67. § (1) bekezdése kimondja, hogy nem tartalmazhat a házassági vagyonjogi szerződés ilyen jellegű rendelkezést, mely jelentősen súlyosabb szankció a más fedezetelvonó szerződések megítélésétől, a relatív hatálytalanságtól. A törvény tehát kifejezetten tiltja a házassági vagyonjogi szerződés ilyen jellegű rendelkezését, azonban konkrét jogkövetkezményt nem határoz meg ebben a paragrafusban. Így a kötelmi jog szabályainak alkalmazásával találhatjuk meg a megfelelő jogorvoslatot a problémára. Egyrészt, mint tilos szerződés eredményezhet semmisséget, valamint felmerül a részleges érvénytelenség esete is, mely szerint, ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.80

a) A tilos szerződés

A törvény szövege szerint semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, kivéve, ha ahhoz a törvény más jogkövetkezményt fűz. 81 Amennyiben megállapítható, hogy a CSJK rendelkezései szerint jogszabályba ütköző, érvénytelen, a házassági vagyonjogi szerződés, amely harmadik személy korábbi követelését terhesebbé teszi, a semmisség szabályait kell alkalmazni. A semmisség érvénytelenségi ok, vagyis az ilyen szerződés a megkötésének időpontjától, a törvény erejénél fogva ipso iure érvénytelen. A semmisség 80 81

Ptk. 6:114. § (1) bekezdés Ptk. 6:95. §

37

megállapításhoz külön eljárásra nincs szükség, azt a bíróság hivatalból észleli. 82 A semmisségi ok észlelése annyit jelent, hogy a felek által célzott joghatás nem érhető el, vagyis a semmis szerződés alapján a bíróság teljesítésre akkor sem kötelezhet, ha a semmisségi okra nem hivatkozik senki sem. Azonban ez a hivatalból való észlelés nem jelenti a jövőben azt, hogy a bíróság a semmisség eredményeként az eredeti állapot helyreállításáról vagy egyéb jogkövetkezményről rendelkezne hivatalból. Tehát a semmisség jogkövetkezményei ugyanúgy a felekre nézve ugyanolyan eljárásjogi szabályok szerint érvényesíthetők, mint más polgári jogi igény. 83 Érdemes megvizsgálni, hogy a törvény nem tartja fenn továbbra az 1959-es Ptk.-nak azt a rendelkezését, amely szerint a szerződés semmisségére határidő nélkül lehet hivatkozni. A jogirodalomban és a bírói gyakorlatban kialakult egyöntetű álláspontot elfogadva, a törvény az érvénytelenség jogkövetkezményeinek szabályai között egyértelművé teszi, hogy az érvénytelen szerződés jogkövetkezményei csak időbeli határok között érvényesíthetők. Az eredeti állapot helyreállítása keretében a kötelmi jellegű igényre az elévülés, a dolog visszaadására vonatkozó dologi igénynek pedig az elbirtoklás szab időbeli határt. Egyedül az a jogkövetkezmény vonható le határidő nélkül, hogy a semmis szerződés alapján teljesítést nem lehet követelni. 84 Véleményem szerint, helyes a jogalkotónak ez a változtatása, mivel ahogy az elévülés és elbirtoklás esetén, itt is jelentősége van az időmúlásnak. Amennyiben a házastársak hitelezői nem érvényesítik az igényeiket meghatározott időn belül, a közömbösség arra enged következtetni, hogy nem áll érdekében a házassági vagyonjogi szerződés semmisségének a megállapítása és a jogkövetkezményeinek az alkalmazása. A bírói gyakorlat jogértelmezése világított rá arra is, hogy a semmisségre történő hivatkozási lehetőség nem jelent egyben széles keresetindítási jogosultságot. Keresetindítási joga csak az érdekeltnek van, vagy annak, aki rendelkezik olyan jogosítvánnyal, hogy más jogának érvényesítése céljából keresetet indíthasson. Így a házassági vagyonjogi szerződés semmisségének megállapítása iránt az adós házastárs azon hitelezőjének van keresetindítási joga, akinek követelése kielégítési alapját e szerződéssel elvonták és természetesen e mellett a fedezetelvonás egyéb feltételi is fennállnak. A törvény tételes szabályként fogadja el a kialakult joggyakorlatot, amikor kimondja, hogy a semmisségre hivatkozni, valamint a semmisség megállapítása iránt 82

Ptk. 6: 88. § (1) bekezdés 2013. évi V. törvény indoklása a Polgári Törvénykönyvről, Hatodik Könyv Kötelmi Jog Második rész VI. Cím XVIII. fejezet 84 2013. évi V. törvény indoklása a Polgári Törvénykönyvről, VI. Cím XVIII. fejezet 83

38

eljárást indítani a jogi érdekkel rendelkező személy, valamint az jogosult, akit a törvény erre felhatalmaz. 85

b) A részleges érvénytelenség

Amennyiben egy házassági vagyonjogi szerződés valamely házastárs hitelezőjére nézve visszamenőleg,

hátrányos

rendelkezést

tartalmaz,

úgy

felmerül

a

részleges

érvénytelenség megállapításának lehetősége is. A szerződés részleges érvénytelenségéről azonban csak akkor lehet szó, ha az érvénytelenségi ok nem az egész szerződést, hanem annak csak egy meghatározott részét érinti. A szerződést részleges érvénytelenségét előidéző rész, egyértelműen nem képezheti a szerződés lényeges tartalmi elemeit, azon elemeket, melyek nélkül a szerződés létre sem jött volna. Így elvileg részleges érvénytelenségről csak akkor beszélhetünk, ha az érvénytelenségi ok – mely esetünkben valamely házastárs hitelezőjének meglévő követelésére nézve hátrányos rendelkezés a házassági vagyonjogi szerződésben – a szerződésnek olyan részét képezi, amely nélkül az még létrejöttnek tekinthető.86 A részleges érvénytelenség jogkövetkezménye tekintetében: főszabály, hogy az érvénytelenségi okkal érintett rész megdől, az egész szerződés csak akkor dőlne meg, ha feltehető, hogy a felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. 87 Annak eldöntésénél, hogy a szerződés egésze, avagy csak meghatározott része érvénytelen-e, nem annak van jelentősége, hogy a szerződő felek az adott kérdésben milyen perbeli nyilatkozatot tettek, hanem azt kell vizsgálat alá vetni, hogy az ésszerűen eljáró, a gazdasági racionalitásokat mérlegelő szerződő fél a szerződéskötés időpontjában az utóbb semmisnek bizonyult rendelkezés nélkül kötött-e volna ilyen szerződést.88 Összességében én úgy gondolom, hogy a jogalkotónak az a megkülönböztetése, hogy a szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződés esetében lényegesen súlyosabb 85

2013. évi V. törvény indoklása a Polgári Törvénykönyvről, VI. Cím XVIII. fejezet Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz 2. kötet (Szerk. Vékás Lajos/Gárdos Péter) Wolters Kluwer Budapest 2014, 1489. o. 87 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz 2. kötet (Szerk. Vékás Lajos/Gárdos Péter) Wolters Kluwer Budapest 2014, 1489. o. 88 BDT2010. 2351 86

39

jogkövetkezményt határoz meg, mint más szerződések esetén, így a tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződés vonatkozásában is, nem feltétlen indokolt. Az indoklásból kitűnik ugyan, hogy a jogalkotó a házassági vagyonjogi szerződés alatt csak a szűk értelemben vett felfogást érti, ugyanis megkülönbözteti a házastársak más, egymással kötött egyszeri szolgáltatásra irányuló szerződéseitől azt. Ennek ellenére talán mégis elmondható, hogy ez a fajta hitelezővédelem a Ptk. Családjogi Könyvében kissé túlzott.

40

3.2A házastársak közszerzeményi igényének fedezetelvonó jellege A közszerzeményi rendszer legfontosabb jellemzője, hogy a házassági életközösség alatt a házastársak teljes vagyonelkülönítésben élnek. Tehát önálló vagyonszerzők, ami az ügyletkötési önállóságukat is jelenti. Azonban ez az is jelentheti, hogy az egyik házastárs adósságokat halmozhat fel, amely veszélyezteti a másik házastárs közszerzeményi részesedését. A házastársak a szerződésükben kiköthetik, hogy milyen arányban részesednek a közszerzeményből, amennyiben a szerződésükben nem állapodnak meg az arányokban, úgy a házastársat a közszerzemény fele illeti meg. Annak elkerülése végett, hogy az adósságot felhalmozó házastárssal szemben a másik házastárs közszerzeményből reá eső rész az életközösség megszűnése esetén biztosított legyen a védelemben részesíteni kívánt házastárs a következő követelésekkel léphet fel a házastársával szemben: -

kerüljön megállapításra a közszerzeményből reá eső rész,

-

valamint a házastársa a megállapított érték erejéig adjon megfelelő biztosítékot

Ezen követeléssekkel szembeni korlátozás viszont, hogy a közszerzeményi igény életközösség alatti biztosítását a CSJK csak akkor teszi lehetővé, ha a másik házastárs olyan mértékű adósságokat halmozott fel, ami a közszerzeménynek minősülő vagyontárgyakból őt megillető részesedést meghaladja. Másik korlát, mely a CSJK megszokott hitelezővédelmi rendelkezéseit szolgálja, hogy a közszerzeményi igény életközösség alatti biztosítása nem sértheti annak a harmadik személynek a jogát, akinek a követelése korábban keletkezett követelése áll fenn a másik házastárssal szemben. Amennyiben ez az életközösség alatti közszerzeményi biztosításról szóló megállapodás később keletkezett és ezzel elvonja a harmadik személy követelésének fedezetét, a Kötelmi jogi Könyvben szabályozott fedezetelvonó szerződés következményei, vagyis a relatív hatálytalanság.89

89

BARZÓ 2014 107-108. o.

41

4. A házassági vagyonjogi szerződés megszűnése Ahogyan korábban tisztáztuk, a házassági vagyonjogi szerződés is jellegét tekintve szerződés, így a Ptk. általános szerződési szabályai is irányadóak rá. Ezért a Családjogi Könyv azokat a rendelkezéseket foglalja össze, amelyek eltérést jelentenek a szerződés megszűnésének általános rendelkezéseihez képest.90 A házastársak akaratából történő megszüntetés: a) a házassági életközösség fennállása alatt, a házastársak csak ex nunc, a jövőre nézve szüntethetik meg a szerződésüket: -

közös megegyezéssel vagy

-

valamelyik fél szerződésben biztosított felmondási jogával is

b) a házassági életközösség megkezdése előtt, mikor az még nem lépett hatályba: -

közös megegyezéssel vagy

-

bármelyik fél egyoldalúan el is állhat, mivel ez sem a házastársaknak, sem harmadik személyeknek nem okoz jogi sérelmet, így visszamenőleges hatállyal, ex tunc megszüntethetik a házassági vagyonjogi szerződést.

A házastársak akaratán kívüli megszűnés esetei: a) bíróság szünteti meg a törvényben meghatározott esetekben b) az életközösség megszűnésével ipso iure megszűnik a házassági vagyonjogi szerződés is. Itt kivételt jelent, ha az életközösség valamelyik házastárs halála miatt szűnik meg, mert ebben az esetben a szerződés hatályosulhat a házastársak közös végrendeleteként is. A házassági vagyonjogi szerződés megszűnésének jogkövetkezménye, hogy a házastársaknak megnyílik a másikkal szembeni, a szerződében kikötött vagyonjogi rendszernek megfelelő elszámolási igényük. 91

90

Dr. Kőrös András: Házassági vagyonjogi szerződés az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvében In: Közjegyzők Közlönye 2007. március 3. szám 6. o. 91 BARZÓ 2014 110-111. o.

42

Összegzés A dolgozat a Polgári Törvénykönyv hitelezővédelmi rendelkezéseinek ismertetésével, a házassági vagyonjogi szerződések körében hívja fel a figyelmet a gyakorlat által alkalmazandó szabályokra és lehetőségekre. Először a házassági vagyonjog és a házassági vagyonjogi szerződés fejlődésének történetét mutattam be, melyből kiderül, hogy korábban soha sem volt még ilyen részletes szabályozása e jogintézménynek. A jelenlegi Ptk. részletességét e körben az egyre fejlődő társadalom, és a gyakorlati alkalmazás során kikristályosodott hiányosságok hívták életre. Ezt követően a teljesség igénye nélkül a házassági vagyonjogi szerződés dogmatikáját tekintem át, röviden a házasulók és házastársak által választható vagyonjogi rendszerekre is kitérve. Itt tennék említést arról, hogy a törvény nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződéseket a felek csak személyesen köthetnék meg, ahogyan a szűk értelemben vett házassági vagyonjogi szerződéseknél teszi azt. A speciális szabályozás hiányában, így az a következtetés vonható le, hogy a házastársak ilyen szerződéseire a Ptk. általános szabályait kell alkalmazni. A dolgozat következő része foglalkozik a hitelezővédelmi szabályokkal részleteiben, így egyrészt a szerződés alakjával és az újonnan bevezetésre került országos nyilvántartással. Másrészt a házassági vagyonjogi szerződés harmadik személlyel szembeni hatályára fektet kiemelt hangsúlyt. Itt vizsgálom meg a korábban alkalmazandó fedezetelvonás szabályait is, a jelenlegi konkrét, Családjogi Könyvben található hitelezővédelmi rendelkezéssekkel összehasonlítva. Ahol az utóbbi rendkívül szigorúan veszi a harmadik személyek védelmét, jelentősen szűk kimentési lehetőset hagyva a házastársak számára azzal, hogy nem vizsgálja a fedezetelvonás feltételeinek érvényesülést. Ennek következtében a hitelezők érdekeit mindenek elé helyezve mondja ki a hatálytalanságot velük szemben. E fejezetben tettem említést a jövőben előforduló lehetséges problémákról, illetve a szabályok alkalmazhatóságának nehézségeiről, valamint rövid kitekintéseket a német jogban alkalmazott BGB hitelezővédelmi rendelkezéseiről. A dolgozatban, ugyan nem térek ki az élettársak szerződéseire, azonban említést érdemel, hogy a házassági vagyonjogi szerződéshez hasonlóan, a törvény lehetővé teszi a bejegyzését a szerződések országos nyilvántartásába, és a szerződés harmadik 43

személyekkel szembeni hatályát, a házastársakra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, a nyilvántartásba történő bejegyzéshez, illetve a harmadik személy tudomásához köti. Ebben a tekintetben ugyanis sem az élettársi kapcsolat jellege, sem a hitelezők védelme nem igényel eltérő szabályozást a házastársakétól. A dolgozat befejező oldalán a házassági vagyonjogi szerződés megszűnési okairól beszélek röviden, tekintettel arra, hogy a Családjogi Könyv azokat a rendelkezéseket foglalja össze, melyek eltérnek az Ptk. általános rendelkezéseitől. A dolgozat konklúziójaként, végezetül, felmerül a kérdés, vajon mennyiben fosztják meg

ezek

a

szigorú

hitelezővédelmi

magánautonómiájuktól?

44

szabályok

a

házastársakat

a

Felhasznált irodalom Vékás Lajos/Gárdos Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz 1. kötet, Wolters Kluwer, Budapest 2014 Barzó Tímea: Családjog a 2013. évi V. törvény alapján, Az új Ptk. szövegének rövid magyarázata, Menedzser Praxis Szakkönyvkiadó Kft., Budapest 2014 Petrik Ferenc (szerk.): Kommentár a gyakorlat számára II. kötet, HVGORAC Lap és Könyvkiadó Kft, Budapest 2014 Tóth Zoltán: Új elemek, új távlatok: a házassági vagyonjogi szerződés szabályai Közjegyzők Közlönye (2014) 2. szám, Dr. Kőrös András: Az Új Ptk. Családjogi könyve – a 2013. évi V. törvény és a Szakértői Javaslat összevetése Családi Jog (2013) XI. évfolyam 3. szám Dr. Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjogi szerződés az új Ptk. Családjogi Könyvében Ügyvédek Lapja 2013/6 Dr. Tóth Lili: Házastársak vagyonjogi szerződései Családi Jog (2012) X. évfolyam 4. szám Somfai Balázs (szerk.): Ünnepi Tanulmánykötet Filó Erika egyetemi docens 70. születésnapjára, Pécs 2010 Szeibert Orsolya: A házassági vagyonjog és a házassági vagyonközösség eredete, célja és jövője – egyenlőség, autonómia és szolidaritás Családi Jog (2010) VII. évfolyam 2. szám Csűri Éva Katalin: Házassági vagyonjog, CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 2009

45

Dr. Szeibert Orsolya: Házassági vagyonjogi megoldások Európában, A szlovén és finn házassági vagyonjogi szabályozás; az angol bírósági gyakorlat legújabb fejleményei Családi Jog (2009) VII. évfolyam 1. szám Dr. Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötetet, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007 Dr. Kőrös András: Házassági vagyonjogi szerződés az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvében Közjegyzők Közlönye (2007) 3. szám Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései, CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 2006 Barzó Tímea: A magyar családjog múltja, jelene és jövője 1. Rész: A házassági vagyonjog fejlődésének rövid történeti bemutatása, Családi Jog (2006) IV. évfolyam 1.szám Szerkesztőbizottsági Javaslat: III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog In: Polgári Jogi Kodifikáció (2006) VIII. évfolyam 1. szám Dr. Kőrös András: „Fontolva haladás” – az új Ptk. Családjogi Könyve 4. Rész: A házassági vagyonjogi szerződés Családi Jog (2006) IV. évfolyam 1. szám Heinerné Barzó Tímea: Családi Jog, Novotni Kiadó, Miskolc 2004 Jauernig: Bürgerliches Gesetzbuch Kommentar, Verlag C. H. Beck München 2004 Benedek Károly: A Polgári Törvénykönyv magyarázata 1. ,KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2001, Gellén Klára: A fedezetelvonó és a fedezetelvonás céljából kötött színlelt szerződés elhatárolása http://jesz.ajk.elte.hu/gellen24.html

46

Barzó Tímea: Hitelezővédelmi szabályok a házassági vagyonjogban. Kézirat. A SZTE ÁJTK Polgári és Polgári Eljárásjogi Tanszéke és a Magánjogot Oktatók Egyesülete által szervezett „Magánjogunk megújítása – Műhelykonferencia a polgári jogban, a polgári eljárásjogban és a nemzetközi magánjogban felmerülő egyes kérdésekről” címmel rendezett konferencia plenáris ülésén 2015. május 29. napján tartott tudományos előadás

Jogszabályjegyzék 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2013. évi V. törvény indoklása a Polgári Törvénykönyvről 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény a fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről 2008. évi XLV. törvény az egyes nemperes közjegyzői eljárásokról 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról

Felhasznált elvi döntések, bírósági határozatok jegyzéke BDT 2010. 2269.II. (Debreceni Ítélőtábla Pf. III. 20 422/2009/7.) BDT 2010. 2351. BH 254/2015. BH 409/1999. BH 337/2011. BH 181/ 2009 II. BH 57/2002 LB Hiv. Gyűjt. 2002/2/742. sz. EH Pf. 20124/2008/4. számú ítélet EBH2004.1040 EBH2004.1144 Pfv. II. 20. 103/2008/4. számú ítélet Pfv. II. 20. 202/1999. számú ítélet BH 180/1988.

47