A cselekvés
Harmadik fejezet A cselekvés
Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez
305
A cselekvés
A fejezet tartalomjegyzéke A cselekvés ..................................................................................................................................................................................307
A cselekvés szükségessége ........................................................................................................................................... 307 Néhány egyszerű lépés a cselekvés irányába ................................................................................................................ 308 Találjuk meg; legyünk képben .................................................................................................................................................................................308 Teremtsünk a témáknak nyilvánosságot ..................................................................................................................................................................310 Egyesítsük erõinket egy másik szervezettel .............................................................................................................................................................311 Eredmények .............................................................................................................................................................................................................313
Cselekvési terv összeállítása ......................................................................................................................................... 314 Hol állunk? ................................................................................................................................................................................................................314 Hova szeretnénk eljutni? ..........................................................................................................................................................................................315 Hogyan jutunk el oda? ..............................................................................................................................................................................................316
306
Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez
A cselekvés
A cselekvés A cselekvés szükségessége Az emberi jogi képzés részben egy, az emberi jogokat tiszteletben tartó magatartásforma kialakításáról szól. Ugyanakkor több ennél, hiszen bármilyen tisztelettel viseltessünk is az emberi jogok iránt mi magunk, vagy kollégáink és barátaink, mégis egy olyan világban élünk, ahol a környezetünkben lépten-nyomon sérülnek az emberi jogok. Sajnos nem akadályozhatjuk meg ezeket a jogsértéseket csupán neveléssel – rövid idõ alatt semmiképp sem. A fiatalok is tisztában vannak ezzel, ami néha még alá is ássa a nevelõk erõfeszítéseit. Végül is mi értelme van annak, hogy ismerjük az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, ha a valóságban úgysem veszi figyelembe senki? Mi értelme van annak, hogy észrevegyük, mikor sérülnek emberi jogok, ha úgysem tehetünk semmit azért, hogy megakadályozzuk? És mit ér az együttérzésünk a sértettekkel, ha csak azt a fájdalmat fokozzuk ezzel, amit a jogsértés okozott? A fiatalok bátorítása arra, hogy cselekedjenek az emberi jogok megsértése ellen, nemcsak azért fontos, mert valóban változtatni tudnak a világon, hanem azért is, mert ez egy olyan dolog, amit a fiatalok látni akarnak. Bátorító, megerõsítõ és motiváló lehet a számukra annak a felismerése, hogy az õ tetteik is változást hozhatnak, és ily módon bármilyen gyakorlatnál és leckénél életszerűbben tapasztalják meg az emberi jogok valóságát.
„Lehet, hogy amit teszel, rettentõ jelentéktelennek tűnik, de az rettentõ fontos, hogy egyáltalán megteszed.” Mahatma Gandhi
Milyen módszereket alkalmazhatunk? Ennek a fejezetnek a második részében olyan konkrét lépéseket sorolunk fel, amelyeket a saját csoportjával bárki megtehet. A bevezetõt követõen néhány, a cselekvés irányába mutató egyszerű lépést vizsgálunk meg: egy sor olyan kisebb tevékenységet, amelyek hatásos üzeneteket közvetíthetnek. Négy alcím alá soroljuk ezeket: 1. Legyünk tájékozottak! 2. Teremtsünk nyilvánosságot a témáknak! 3. Lépjünk kapcsolatba már működõ szervezetekkel! 4. Érjünk el eredményeket! Bár ezek a kategóriák inkább szervezeti célokat szolgálnak, semmint hogy az események sajátos rendszerét vagy sorrendjét jelezzék, mégis valamennyire épülnek egymásra a részvétel mértékét illetõen. Mindenesetre nem kell túl szigorúan értelmezni õket, mivel a javasolt tevékenységek közül sok olyan is lesz, amelyik egynél több kategóriába is beleillik. A lényeg az, hogy egymástól függetlenül is alkalmazhatók, és viszonylag kis elõkészítést igényelnek. A javasolt tevékenységek önmagukban nem túl radikálisak, nagy a valószínűsége, hogy sokukat már a korábbi munkánk során kipróbáltuk – poszterek tervezése, viták, kulturális rendezvények szervezése, más szervezetekkel való találkozás, levélírás stb. –, viszont ezek a látszólag egyszerű cselekedetek semmiben sem különböznek azoktól a módszerektõl, amelyeket a professzionális aktivisták alkalmaznak, és nagyon hatékonyak. Valójában minden módszer működik! A csoporttal végzett munkát az önállóan megfogalmazott célok, és annak mértéke teszi valódi cselekvéssé, hogy azt mennyire osztjuk meg az adott közösséggel.
Tervezés A fejezet harmadik része a hatékony tervezéssel foglalkozik. Természetesen a tervezés az elsõ, és bármit tegyünk is, elõzetesen körültekintõ előkészítésre van szükség. Mindenesetre Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez
„Aki elfogadja a gonoszt anélkül, hogy tiltakozna ellene, valójában együttműködik vele.” Martin Luther King
307
A cselekvés
„Ha azt kiáltod, »Elõre!«, feltétlenül meg kell tervezned, milyen irányba menj. Nem látod azt, hogy ha ezt nem teszed, és odakiáltod ezt a szót egy szerzetesnek és egy forradalmárnak, akkor õk teljesen ellentétes irányba indulnak el?” Anton Csehov
ezt a részt nem elsõsorban azért illesztettük a szövegbe, hogy azzal egyszeri tevékenységeket segítsünk, hanem inkább annak érdekében, hogy általa egy valódi stratégiai megközelítés kialakításához járuljunk hozzá azokban a tevékenységekben, amelyek a résztvevõknek a kérdéses témakörökkel kapcsolatos mélyebb tudására épülnek. Amikor a csoport immár kész arra, hogy egy szisztematikusabb lépést tegyen, segítségünkre lehet, ha megnézünk és elvégzünk néhány tervezési gyakorlatot. A gyakorlatok segítenek a csoportnak abban, hogy pontosabban meghatározhassák és kialakíthassák azokat a célokat, amelyeket el kívánnak érni, és minél jobban megy ez nekik, annál valószínűbb esélyük van a sikerre. Hagyjuk, hogy a csoport maga tegyen javaslatokat, õk bizonyára olyan ötletekkel állnak majd elõ, amelyek leginkább megfelelnek a képességeiknek, és így nagyobb a valószínűsége, hogy jobb lesz a hatásuk is.
Néhány egyszerű lépés a cselekvés irányába Találjuk meg; legyünk képben Senki nem tehet semmit anélkül, hogy tudná, mi folyik körülötte. A tájékozottság az egyik legfontosabb lépés a hatékony cselekvés irányába, és ötleteket adhat, milyen különféle dolgokat tehetünk. Az információszerzés nem szükségszerűen száraz és statikus: az információ körülvesz minket, csak a képzelõerõnket kell használnunk ahhoz, hogy a különbözõ forrásokat kiaknázhassuk.
Derítsük ki, mi történik helyi szinten ▪ Keressünk jogsértésekrõl szóló cikkeket a helyi és az országos sajtóban. ▪ Lépjünk kapcsolatba azokkal a személyekkel, akik érintettek a számunkra érdekesnek vagy problematikusnak tűnõ esetekben: foglalkozik-e valaki már ezekkel az ügyekkel? ▪ Készítsünk egy falra kitehetõ kollázst a különbözõ esetekbõl, kapcsoljuk össze azokat, amelyek hasonló jogokat érintenek; kövessük nyomon, hogy mi történik velük. ▪ Vitassuk meg a csoportunkkal, milyen módon kezelhetõk ezek a kérdések. ▪ Beszéljünk hátrányos helyzetű vagy kisebbségi csoportok képviselõivel arról, milyen problémákkal szembesülnek.
?
Mi történik? Hol?
Más országokkal összehasonlítva mi jellemzi a saját országunkat? ▪ Nézzünk utána annak, hogy milyen nemzetközi egyezményekhez/szezõdésekhez csatlakozott az országunk, és hogy mit tartalmaznak ezek az egyezmények/ szerzõdések. ▪ Nézünk utána annak, hogy az olyan nemzetközi civil emberi jogi szervezeteknek, mint pl. az Amnesty International, az International Federation of Human Rights Leagues vagy a Human Rights Watch, van-e valami aktuális problémájuk az országunkkal. ▪ Nézzünk utána, mit tesz ezekkel kapcsolatban a kormányzat. ▪ Derítsük ki, milyen szervezetek működnek az országban az emberi jogok védelmében.
Derítsük ki, mi történik a világban ▪ Döntsük el, mely emberi jogi kérdések érdekelnek bennünket a leginkább, és nézzünk utána annak, hogy a világ mely részén kerülnek leginkább veszélybe ezek a jogok.
308
Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez
A cselekvés ▪ Jelöljük be az adott jogsértéseket a világ térképén.
▪ Válasszunk ki egy bizonyos országot vagy régiót (ne a sajátunkat), és nézzük meg, mibõl erednek a jogsértések ezeken a területeken. ▪ Derítsük ki, mely szervezetek tesznek valamit az ügyben – és lépjünk velük kapcsolatba további információkért. ▪ Tanulmányozzuk a nemzetközi civil szervezetek és a kormányközi szervezetek (az Európa Tanács, az ENSZ, az ENSZ Menekültügyi Fõbiztossága, az UNDP) honlapjait és kiadványait.
Cselekvés Példa: Végezzünk el egy felmérést a környezetünkben Amennyiben hatásos tevékenységeket szeretnénk végrehajtani, egy felmérés nagyon fontos eszközt jelenthet a helyi közösséggel való kapcsolatfelvételben. Felmérhetjük a következményeket, ha megfigyeljük, hogyan reagálnak az emberek a különbözõ kérdésekre, ez segít abban dönteni, hogy merre induljunk el, milyen tevékenységek szükségesek és életképesek a közösségünkben. Az itt élõ emberekkel való beszélgetés arra is jó, hogy nyilvánosságot teremtsünk a tevékenységeinknek, hogy tájékoztassunk másokat, és további támogatókat szerezzünk. Bármilyen felméréshez kapcsolódhat konkrét tevékenység is.
?
Mennyire jól ismered a közösségedben élõk véleményét?
Kit kérdezhetünk meg? Elvégezhetjük a felmérést... ▪ az általunk ismert emberek – a családunk és a barátaink körében, ▪ az iskolánkban – a diákok és/vagy a tanárok körében, ▪ az utcán, ▪ kisebbségi csoportokkal vagy más hátrányos helyzetű csoportokkal, ▪ más ifjúsági csoportokkal, ▪ az üzletek körül, ▪ oly módon, hogy postaládákba dobjuk a kérdõíveket (és késõbb visszamegyünk értük). Minek járjunk utána? Az alábbi területek felhasználásával összeállíthatjuk a kérdõívet. Nézzük meg a 262. oldalon található Szavazzunk vagy ne szavazzunk? című gyakorlatot, amelyben további részleteket találhatunk arra vonatkozóan, hogyan kell elvégezni egy adott felmérést. ▪ Derítsük ki, mit tudnak mások az emberi jogokról: Tisztában vannak-e a jogaikkal, ha õrizetbe veszik õket? Tisztában vannak-e a diszkriminációellenes törvényekkel? Tisztában vannak-e pl. egy adott olyan törvénnyel, amelyrõl éppen most folyik a vita? Tisztában vannak azzal, hova fordulhatnak, ha sérülnek a jogaik? ▪ Derítsük ki, mit tartanak fontosnak: Milyen jogi kérdések érdeklik õket a legjobban a mindennapi életükben? Mit gondolnak, melyek a legkomolyabb jogsértések? Érintettek-e bármilyen ügyben vagy sérelemben? Eljártak-e valaha valamilyen ügyben? Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez
309
A cselekvés ▪ Derítsük ki, vajon készek lennének-e fellépni bármilyen probléma esetén? Tennének-e valamit, hogy kifejezzék nemtetszésüket egy kérdésben? Részt vennének-e egy utcai megmozdulásban? Hajlandóak lennének-e aláírni egy petíciót? Készek lennének-e írni vagy aláírni egy kormányhivatalnoknak szóló levelet?
?
Mely kérdések érintenek a leginkább téged? Kész lennél-e kiállni bármilyen ügy mellett?
Teremtsünk nyilvánosságot a témáknak Minden reklám jó reklám
A tevékenység általában a számok erejével hat. A politikusok általában a nagy számokat veszik figyelembe szerte a világon – hiszen egyetlen személy sem bírhat nagyobb hatalommal, mint a néptömegek. Tehát minél több embert tudunk megnyerni az ügyünknek, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy pozitív eredményeket érünk el. Mégis, az emberek elfoglaltak, nem mindig lesznek hajlandók idõt és energiát szánni olyan dolgokra, amelyek nincsenek szoros kapcsolatban a mindennapi életükkel. Ezért elsõsorban tájékoztatnunk kell õket, fel kell keltenünk az érdeklõdésüket; illetve rá kell jönnünk, hogyan tegyük ezt olyan eredeti és eleven módon, hogy az megdöbbentse és foglalkoztatni kezdje õket. Nevettessük meg az embereket, állítsuk meg és ejtsük ámulatba õket – még sokkolni is megpróbálhatjuk a kiválasztottakat. Elvégre saját magunkra akarjuk felhívni a figyelmüket! ▪ Tervezzünk plakátokat vagy plakátsorozatot, hogy bizonyos kérdésekre felhívjuk az emberek figyelmét. ▪ Rendezzünk kiállítást, és hívjuk meg a barátainkat és a családtagjainkat. ▪ Hozzunk létre egy olyan honlapot, ahol közzétehetjük, mit tesz a csoportunk az emberi jogok területén. ▪ Indítsunk el egy internetes fórumot, és híreszteljük el a baráti körünkben. Próbáljunk meg bevonni különbözõ országokból származó embereket. ▪ Készítsünk videofilmet, vagy rendezzünk színielõadást valamely emberi jogi témáról (lásd a 193. oldalon található Játszd el! című gyakorlatot!). Írjunk egy dalt, musicalt vagy színdarabot, és adjuk elõ! ▪ ▪ Szervezzünk nyilvános vitát egy jellemzõ emberi jogi problémáról, és hívjuk meg rá a barátainkat. ▪ Tervezzünk meg egy szórólapot, amely emberi jogi problémákat vet fel, osztogassuk az utcán, és dobjuk be postaládákba. ▪ Írjunk cikket a helyi (vagy egy országos) napilapba. ▪ Kezdjünk el mi magunk is emberi jogi neveléssel foglalkozni! Lépjünk kapcsolatba más ifjúsági csoportokkal vagy a helyi iskolákkal, és nézzük meg, akarják-e, hogy beszéljünk a munkánkról.
Cselekvés Példa: Keltsük fel a sajtó érdeklõdését
?
Vajon az általunk szervezett esemény másokat is érdekel majd? Hogy érhetnénk el, hogy akarjanak róla olvasni?
Ha egy eseményt szervezünk, használjuk a helyi sajtót, rádiót és televíziót, hogy reklámozzuk a tevékenységeinket. A legjobb, ha leírjuk, mit akarunk mondani, hiszen ez idõt takarít meg
310
Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez
A cselekvés az újságíróknak is. Valószínűbb, hogy inkább a mi kijelentéseinket használják, ha az leírva ott van elõttük, mint ha interjút kellene készíteniük velünk, így arra is nagyobb esély van, hogy pontosabban idéznek majd. Ne feledjük: ▪ Legyünk rövidek, egyszerűek; kerüljük a szakkifejezéseket és a rövidítéseket. ▪ Találjunk ki egy rövid, összefoglaló és figyelemfelkeltõ címet.
▪ Az elsõ bekezdésben az alapvetõ részletek szerepeljenek: ki, hol, mit, mikor és miért.
„Számomra az emberi jogi nevelés az, amikor fiatal melegekkel és leszbikusokkal dolgozom, az életükrõl, az érzelmeikrõl és a normák kérdésérõl beszélgetek velük.” Martin Krajcik önkéntes, a Emberi Jogi Képzési Fórum egyik résztvevõje
▪ A második bekezdésben írjuk le részletesen, mit tervezünk.
▪ A járulékos vagy háttér-információk a harmadik bekezdésben kapjanak helyet.
▪ Ügyeljünk arra, hogy a sajtóanyag végén szerepeljen: „további információkért lépjen kapcsolatba ...” ▪ A papírnak csak az egyik oldalára nyomtassunk, dupla sortávolsággal.
Egyesítsük erõinket egy másik szervezettel Készítsünk felmérést az országunkban (régiónkban) működõ civil szervezetekrõl. ▪ A legegyszerűbben úgy tudhatjuk meg, milyen szervezetek vannak, ha elkérjük a helyi hatóságtól vagy a társadalmi kapcsolatokkal foglalkozó kormányzati szervtõl a náluk nyilvántartott szervezetek listáját. Az interneten vagy a helyi könyvtárban is utánanézhetünk mindennek. Ha pedig ismerünk a térségben dolgozó civil szervezetet, õk is továbbirányíthatnak, elkalauzolhatnak minket a többiekhez. ▪ Ne feledkezzünk meg azokról a nemzetközi szervezetekrõl sem, amelyek országunkban is működnek, vagy azokról, amelyek különös érdeklõdést tanúsítanak az országunk iránt. ▪ Az olyan szervezeteket is vegyük számításba, akik nem feltétlenül nevezik „emberi jogi szervezetnek” magukat. Vegyük tágabb értelemben az emberi jogokat, és a fogyatékkal élõkkel, az alacsony jövedelembõl élõ családokkal, a családon belüli erõszakkal és a környezetvédelmi problémákkal foglalkozó csoportokat is soroljuk ide. Próbáljuk meg felkeresni ezeket a szervezeteket, és tájékozódjunk a tevékenységeikrõl, vagy hívjuk meg õket, hogy beszéljenek a csoportunknak magukról. ▪ Készítsünk táblázatot a régióban működõ civil szervezetekrõl: jegyezzük fel, mely jogokkal foglalkoznak, milyen módszerekkel dolgoznak, milyen hatókörük van földrajzi értelemben, illetve hogy hány alkalmazottat és önkéntest foglalkoztatnak.
Szervezet „Zöldföld” Amnesty International „A nõknek igazuk van!”
Alkalmazottak (önkéntesek) száma 5 (6) 2 (12) 10 (8)
Érintett jogok
Módszerek
Hatókör
Önkénteseket keresnek...
Környezetvédelmi Állampolgári és politikai A nõk jogai
Kampányok, nevelés Lobbizás, kampány, levelek Nevelés, nõi menhelyek
Helyi Nemzetközi
Tömeges tiltakozásra Levélíráshoz
Országos
Szórólapok osztogatására
Ajánlkozzunk önkéntes szolgálatra egy helyi szervezetben Sok szervezet dolgozik önkéntes csoportokkal, és kézzelfogható tapasztalatokat nyújthat cserébe némi részmunkaidõs önkéntes segítségért. A fiataloknak így lehetõségük nyílik professzionális aktivistákkal dolgozni együtt egy adott területen, és hasznos munkatapasztalatokat szerezhetnek, valamint bepillantást nyerhetnek a civil szektor működésébe.
Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez
311
A cselekvés Elképzelhetõ, hogy némelyik szervezet óvatos az új önkéntesek alkalmazásában, legalábbis eleinte, amikor az állandó személyzet idejét is lefoglalják. Tehát mielõtt felkeressük õket, az elõrelátó önkéntesként erõsen el kell gondolkodnunk az alábbiakon: ▪ Tudunk-e idõt szánni az önkéntes segítségnyújtásra? ▪ Mennyire vagyunk elkötelezettek a munkában? Biztosíthatjuk-e a szervezetet afelõl, hogy lehet ránk mint önkéntesre számítani? ▪ Milyen képességeink vannak? Mit tudunk felajánlani egy ilyen szervezetnek? ▪ Mivel foglalkozik a szervezet? Érdekelnek-e minket ezek a kérdések? ▪ Mit szeretnénk mi nyerni ebbõl? Megbeszéltük-e ezt a szervezettel?
Csatlakozzunk egy helyi emberi jogi csoporthoz, vagy hozzuk létre a sajátunkat „Az Amnesty inspirál minket a zenélésre. A zene áttörést jelent az emberek között, és az üzenet világos: írhatsz egy levelet vagy küldhetsz egy képeslapot. Minél többet adsz, annál többet kapsz vissza.” Bono a U2-ból
Az Amnesty International egy tagszervezetekbõl álló civil szervezet, amely világszerte önkéntesek ezreinek munkájára épül. A csoportodba tartozókat érdekelheti, hogy csatlakozzanak a helyi tagszervezethez, de megfontolhatjátok egy saját kezdeményezésű csoport létrehozását is. Az utóbbihoz támogatást és anyagokat is kaphattok a szervezettõl, amiért cserébe elvárhatják, hogy segédkezzetek a kampányaikban vagy a lobbitevékenységeikben. További információkért keressük fel az országunkban székelõ Amnesty-irodát, amennyiben van ilyen, vagy lépjünk kapcsolatba a Nemzetközi Titkársággal (1 Easton Street, London, WCIX, UK), vagy nézzük meg a honlapjukat: www.amnesty.org. Az International Federation of Human Rights Leagues (FIDH), az elsõ nemzetközi emberi jogi szervezet 1922-ben jött létre, célja, hogy elõsegítse az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatában megfogalmazott jogok érvényesülését, valamint az egyéb nemzetközi jogvédõ eszközök hatékonyságát. A 86 országban működõ több mint 105 tagszervezetével a szolidaritás és a szakértelem hálózatát alkotja, amely hiteles jelentéseket készít a jogsértésekrõl számos országban. Utánanézhetünk, hogy működik-e olyan emberi jogi társaság hazánkban, amelyik kapcsolatban áll az FIDH szervezettel, és kérhetünk tõlük anyagokat az országunkat érintõ sajátos problémákról. A www.fidh.org honlapon megtaláljuk az egyes nemzeti társaságok elérhetõségeit, és megnézhetjük az ott közzétett jelentéseket. Szerezzünk anyagi forrásokat valamelyik civil szervezetnek Az emberi jogi szervezetek támogatásának egyik módja – amelyet biztosan nem utasítanak el! –, ha felajánljuk, hogy pénzt hajtunk fel a tevékenységeikhez. Mielõtt bármilyen erõforrás-teremtõ akciót tervezünk, mindenképpen lépjünk kapcsolatba a civil szervezettel, hogy tudjanak róla, mire készülünk, és hogyan tervezzük azt lebonyolítani. Kérjünk tanácsot tõlük. Néhány szervezetnek szigorú szabályai vannak a forrásteremtést illetõen, és elképzelhetõ, hogy nem fogadhatnak el bizonyos fajta támogatásokat. Gondoljuk végig, mire képes a csoportunk, és hogy melyek a leghatékonyabb pénzszerzési módok a közösségünkön belül. Ötleteljünk a lehetõségekrõl, és beszéljük meg a csoport tagjaival, mihez lenne a legnagyobb kedvük.
?
Tudná-e használni az alábbi módszereket, hogy pénzt gyűjtsön a saját csoportja tevékenységeire?
▪ Szervezzünk egy szponzorált rendezvényt (futás, úszás stb.). ▪ Áruljunk saját készítésű termékeket, műalkotásokat. ▪ Rendezzünk egy diszkót vagy egyéb kulturális eseményt, ahol belépõdíjat szedünk.
312
Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez
A cselekvés ▪ ▪ ▪ ▪
Szervezzünk kirakodóvásárt, bolhapiacot, fesztivált, nyári vásárt stb. Keressük meg személyesen az embereket, hogy adakozzanak. Áruljunk tombolát. Ajánljuk fel egy karitatív szervezetnek, hogy részt veszünk a forrásszervezõ rendezvényeiken.
„Ne várj a vezetõkre, csináld magad, ember az embernek.” Teréz anya
Eredmények A következõ szakasz olyan tevékenységeket vesz számba, amelyek speciális célokra irányulnak, és ezért azonnali eredményt hoznak. Többnyire egyszeri tevékenységek, éppen ezért a csoportunknak nagyon körültekintõen kell megterveznie õket. Az olyan akció, amely nem éri el a meghatározott célját, nagyon hervasztó tud lenni, ezért meg kell bizonyosodnunk róla, hogy minden egyes lépést elõzõleg átgondoltunk. Nézzük meg a Szervezési kérdések című részt, amely a cselekvési terv összeállításához nyújt segítséget. Mindig van értelme annak, ha az erõfeszítéseinket némi publicitással kötjük össze, hiszen ez nagy valószínűséggel növelni fogja a hatást. Példa: ▪ Szervezzünk utcai megmozdulást – hogy egy emberi jogi kérdésre felhívjuk a figyelmet. Az embereket minden bizonnyal érdekli egy speciális, új törvény; a környezetvédelmi területre tervezett gyár építése; egy ismert cég etikátlan üzleti ügyei; egy kisebbségi csoport ellen elkövetett jogsértés; a helyi önkormányzat döntése egy közintézmény bezárásáról – és így tovább. Gondoljuk végig, hogyan akarjuk közvetíteni az üzeneteinket, és hogy ki lesz a célközönségünk. ▪ Szervezzünk egy „meghallgatást”. A változás elérésének egyik módja, ha elérjük, hogy mások meghallgassák, amit mondunk. Egy meghallgatáson a befolyásos helyi személyiségek, például az önkormányzati képviselõk, az üzletemberek, az iskola vezetõsége és más közösségi vezetõk gyűlnek össze, hogy egy panelbeszélgetés keretében válaszoljanak a fiatalok kérdéseire. Gondoljuk végig, kiket szeretnénk látni a felnõttek között, és írjunk nekik felkérõ levelet. Beszéljük meg, ki(k) képviselik a fiatalokat, és gyűjtsük össze, milyen kérdéseket akarunk ott feltenni. ▪ Tegyük jobbá a helyi környezetet. Gondoljuk végig, milyen környezetben szeretnénk élni, és találjuk ki, hogyan tudunk ehhez mi hozzájárulni. Kézenfekvõ kiindulópont lehet a közösségi terek tisztán tartása, fák és virágok ültetése, az árkok és tavak megtisztítása, és minimális forrásból kielégítõ eredményeket tudunk elérni. De lehetnek ennél ambiciózusabb elképzeléseink is: gondoljuk végig, kiket vonhatunk még be a projektünkbe a helyi közösség részérõl, majd tegyünk javaslatot a helyi önkormányzatnak. ▪ Ajánljuk fel a segítségünket a szükséget szenvedõ lakosoknak – lehet ez idõskorúak, fogyatékosok, szegények vagy kisebbségi csoportok segítése. Szervezhetünk adománygyűjtést valamilyen különleges céllal, elláthatjuk õket ruhával vagy élelmiszerekkel, felhívhatjuk rájuk a többség figyelmét, képviselhetjük az érdekeiket a kormányzat elõtt;,vagy egyszerűen felajánlhatjuk együttműködésünket és erkölcsi támogatásunkat. ▪ Írjunk levelet egy emberi jogi kérdéssel kapcsolatos véleményünkrõl – kormányhivatalnokoknak, az országgyűlési képviselõnknek, valamelyik állami vezetõnek, üzletembereknek vagy egyéb érdekelt feleknek. Ez az Amnesty International kedvenc kampánymódszere, és hatékony eszköz arra, hogy tájékoztassuk a felelõsöket: az adott ügy foglalkoztatja a nyilvánosságot. ▪ Ügyeljünk arra, hogy megfelelõen szólítsuk meg az adott személyt. Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez
313
A cselekvés „A boldogság a szabadságtól függ, a szabadság pedig a bátorságtól.” Thuküdidész
▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪
Kezdjük az üzenetünk legfontosabb állításával. Magyarázzuk el, kik vagyunk, és kiket képviselünk. Utaljunk rá, hogy a címzettünk felelõsséggel tartozik. Legfeljebb három pontról beszéljünk, és mindegyiket világos érvekkel támasszuk alá. A levél végén ismételjük meg az üzenetünket. Jelezzük, hogy milyen lépést várunk el a címzettõl.
Cselekvési terv összeállítása Általánosságban véve, egy feladat jó elvégzése jó tervezést kíván. Ez nem azt jelenti, hogy kötelezõ egy általános tervet felvázolni a kezdetekkor – amint tisztában vagyunk azzal, hogy mit akarunk elérni, a jelen fejezetben ismertetett bármelyik javaslatot kipróbálhatjuk, viszonylag kis elõkészület után. A csoportban történõ tervezés segít abban, hogy kizárólag arra koncentráljunk, amit szeretnénk elérni, és amit képesek vagyunk megtenni, valamint arra, hogy megtaláljuk a legmegfelelõbb módot a kívánt eredmények elérésére. Ambiciózusabb célok esetén ez igen fontos elsõ lépés lehet, mivel egy olyan feladat, amely nem tudja megvalósítani a kitűzött célt, elveheti kedvünket a további feladatoktól. Az elsõ lépésünknek feltétlenül hatékonynak kell lennie. Próbáljuk meg a következõ négy lépcsõt végigjárni a csoporttal: 1. Határozzuk meg, hogy hol állunk jelen pillanatban: végezzük el a SWOT-analízist. 2. Döntsük el, milyen problémát kívánunk megoldani, és milyen eredményeket szeretnénk elérni. 3. Találjuk meg a legmegfelelõbb módot a probléma megoldására a csoport erõforrásai segítségével. 4. CSELEKEDJÜNK! „Csi Ven Ce mindig háromszor meggondolta, mielõtt cselekedett volna. Elég lett volna kétszer.” Konfuciusz
Hol állunk? A SWOT-analízis hatékony módszer a csoport természetének meghatározására, valamint a csoporton kívül álló meghatározott körülmények vizsgálatára. Ezek hatással lehetnek arra, hogy mit vagyunk képesek elvégezni.
Példa egy SWOT-analízisre Melyek a csoportunk erõsségei? ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪
Nagy a csoport. Sok idõnk van – és égünk a vágytól, hogy csináljunk valamit. Miska édesapja politikus. Van egy találkozóhelyünk a városközpontban. Gabriella jól tud közönség elõtt beszélni. Bozsinak van számítógépe.
Milyen lehetõségek léteznek a csoporton kívül? ▪ A hírekbõl sok információt össze lehet gyűjteni az emberi jogokról. ▪ Hamarosan jönnek a választások. ▪ Léteznek olyan anyagi támogatási lehetõségek, amelyeket a menekültekkel végzett projektekre nyújtanak. ▪ A szomszéd városban működik az Amnesty International szervezet egy csoportja. ▪ Új városházánk van, amelyet jól lehetne használni színházi események megrendezésére.
314
Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez
Melyek a csoportunk gyengeségei? ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪
Túl sok vezetõ van a csoportban. Nincs semmi pénzünk. Nagyon kevés lány van a csoportban. Ezelõtt még sohasem csináltunk hasonló dolgot. Néhányan közülünk messze laknak a városközponttól. Nem mindig tudunk csoportként jól együtt dolgozni.
Milyen külsõ veszélyekkel kell számolnunk a tevékenységünk kapcsán? ▪ A gazdasági helyzet bizonytalan. ▪ Néhányunknak vizsgája közeleg. ▪ A tanács azzal fenyegetõzik, hogy betiltja a nyilvános találkozókat. ▪ Sok elõítélet van azzal szemben, hogy a menekültek helyi munkát vállaljanak. ▪ Túl hideg idõ van ahhoz, hogy odakint bármit is csináljunk.
A cselekvés A SWOT rövidítés a következõt jelenti: Strengths – erõsségek: azok a dolgok, amelyekben a csoportunk jó. Weaknesses – gyengeségek: azok a dolgok, amelyekben a csoportunk nem annyira jó. Opportunities – lehetõségek: a csoporton kívül álló lehetõségek, amelyeket a csoport a saját elõnyére kihasználhat.
„Tudni, hogy amit tudunk, azt tudjuk, ám amit nem tudunk, azt nem tudjuk: ez az igazi tudás.” Konfuciusz
Threats – veszélyek: a csoporton kívül álló dolgok, amelyek a feladat útjába állhatnak. Osszuk a csoportot négy kisebb munkacsoportba, és osszuk meg közöttük a feladatot: az egyik csoport gyűjtsön össze példákat az erõsségekre, a második a gyengeségekre és így tovább. A feladat végeztével egy csoportban vitassuk meg, hogy egyetértenek-e a résztvevõk egymás analízisével. A fenti diagram egy teljes analízis példája; hasznos lehet ahhoz, hogy új ötleteink szülessenek. Azonban ne ragaszkodjunk mindenáron ehhez az egy analízishez! A csoportunk a maga nemében egyedülálló, és vannak más erõsségek (és gyengeségek stb.) is, amelyeket meg kell határoznunk.
Hova szeretnénk eljutni? Milyen célt szeretnénk elérni? Van-e bármiféle szemmel látható és nyomasztó igazságtalanság, amelyet meg akarunk szüntetni, vagy egy általános tiltakozó akciót szeretnénk az emberi jogok megsértése ellen?
Ötletroham alkalmazása Ha a csoport már elvégzett néhány gyakorlatot ebbõl a könyvbõl, elképzelhetõ, hogy már van egypár ötletük. Ha éppen csak hogy elkezdtük a munkát, akkor ösztönözhetjük a résztvevõket az alább felsorolt javaslatok valamelyikével (vagy a saját ötleteinkkel). Próbáljunk meg minden egyes témához információkat adni, majd kérjük meg a résztvevõket, hogy vonuljanak félre, és végezzék el saját „kutatásaikat”, mielõtt újból összegyűlünk és döntünk a prioritásokról. A problémalista egy példája: ▪ a halálbüntetés hazánkban ▪ az AIDS az afrikai kontinensen ▪ egy öregedõ atomerõmű
▪ a menekültekhez való negatív hozzáállás ▪ gyermekmunka
▪ sajtószabadság a hazánkban/egy másik országban
▪ a kisebbségeknek az anyanyelvükön megvalósuló oktatáshoz való joga ▪ a családon belüli erõszak
?
A társadalmunkban mely csoport szenved a legjobban az emberi jogok megsértésétõl?
Ha a csoport elkészült, és már részleteiben is megvizsgáltuk a fenti témák valamelyikét, elkezdhetünk egy listát összeállítani a legfõbb dolgokról egy általános ötletrohamhoz. Melyik az a téma, amelyik a legmélyebb nyomot hagyja az emberekben? Nézzük meg, hogy le tudjuk-e szűkíteni a listát három vagy négy témára – azokra, amelyek iránt a legérzékenyebbek vagyunk, és amelyekkel a csoport reálisan meg tud birkózni. Sorban meg kell vizsgálnunk a különbözõ választási lehetõségeket, azonban a végsõ döntést szavazással Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez
„Milyen csodálatos, hogy senkinek sem kell várnia egy percet sem arra, hogy jobbá tegye a világot.” Anne Frank
315
A cselekvés „Nem az az okos ember, aki helyes válaszokat ad, hanem az, aki a helyes kérdéseket teszi fel.” Claude Lévi-Strauss
kell meghozni, amennyiben a csoport nem tud megállapodni. Mindenkinek három szavazata legyen, amelyet úgy használnak fel a résztvevõk, ahogyan akarnak: szavazhatnak egy témára háromszor; három témára egyszer-egyszer; vagy két témára. Ezt követõen nézzük meg, melyik téma kapta a legtöbb szavazatot.
A célok finomítása Ennél a résznél hasznos lehet pl. egy ún. „problémafa” segítségével ábrázolni a kiválasztott témát. Ez segíthet abban, hogy a probléma gyökerére koncentráljunk, hogy megértsük a probléma valamennyi összetevõjét. Ezt követõen dönthetünk úgy, hogy hatékonyabb a probléma gyökerét megvizsgálni, mint hogy közvetlenül közelítsük meg az eredeti problémát. ▪ Kezdetnek írjuk fel a kiválasztott problémát egy nagy papír közepére. ▪ Ez alá írjuk fel az összes tényezõt, amely hozzájárul a problémához, majd kapcsoljuk õket össze, hogy megkapjuk az eredeti probléma gyökereit. ▪ Vegyük külön a probléma gyökereit, határozzuk meg ezek okait, majd rajzoljuk bele a probléma gyökereit alkotó tényezõkbe. ▪ Minden egyes gyökeret a végsõkig mélyítsünk el, csak akkor menjünk tovább, ha már nem tudunk újat hozzáadni: a fának mélyebb gyökerei lehetnek, mint gondolnánk. ▪ Ugyanezt a módot követve megrajzolhatjuk a fa ágait is: ezek lesznek az eredeti probléma tünetei. Kiderülhet, hogy amit kezdetben fõ dologként meghatároztunk, az egyszerre lehet egy fa gyökere és egy másik fa ága. ▪ Mihelyst végeztünk, vessünk egy pillantást a fánkra. Meg tudunk birkózni a feladattal, amelyet eredetileg meghatároztunk magunknak, vagy elsõként a probléma egyik összetevõjével? Segített-e a fa abban, hogy megtaláljuk a probléma megoldásának módjait?
Hogyan jutunk el oda?
A stratégia megtervezése Ha tisztán látjuk már, milyen lehetõségek állnak a csoportunk rendelkezésére, és eldöntöttük, milyen problémát kívánunk megoldani, készen állunk arra, hogy továbblépjünk: gondolkodjunk el a probléma megközelítésének legjobb módjairól. A következõkre kell figyelnünk: 1. Maga a kiválasztott probléma: mi volt a „problémafa” gyakorlat eredménye? 2. A célközönség: kit/kiket próbálunk meg befolyásolni? 3. Milyen változásokat szeretnénk véghez vinni a célcsoporton belül: gondolkodjunk el azon, hogy mit szeretnénk, hogy véghez vigyen a célcsoport, milyen eredményeket kívánunk elérni? 4. Hogyan lehetne ezeket a változásokat véghez vinni: milyen típusú dolgok befolyásolják a célcsoportunkat?
„A fák és a kövek megtanítanak azokra a dolgokra, amelyeket a tanítómesterünktõl sohasem tanulhatunk meg.” Clairvaux-i Szent Bernát (1100 körül)
316
5. Milyen módszereket alkalmazhatunk, hogy hatása is legyen ezen változásoknak: gondoljunk az 1. részben leírt tevékenység különbözõ formáira és egyéb ötleteinkre. Melyik az adott körülményeknek legmegfelelõbb módszer? Használjuk a 318. oldalon ismertetett terv különbözõ lépcsõfokait (programtervezési diagram), vitassunk meg minden egyes lépést közösen. A tervünk minden egyes összetevõjében egyetértésre kell jutnunk a résztvevõkkel: ha van olyan résztvevõ, aki nem érzi jól magát a kezdeményezésben, valószínű, hogy néhány értékes erõforrást elveszítünk a csoportban.
Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez
A cselekvés
Szervezési kérdések
„Képes vagy rá, ha úgy is gondolod.”
Végül, még mielõtt a gyakorlati megvalósításhoz fognánk, egy akciótervet kell felvázolnunk annak érdekében, hogy meghatározzuk a szervezési kérdéseket. Ha ezt nem tesszük meg, néhány fontos feladatot nem fogunk tudni elvégezni, és ez komoly hatást gyakorolhat az aprólékosan kidolgozott célokra. A következõket kell eldöntenünk: ▪ Milyen feladatokat kell elvégeznünk? ▪ Kik a felelõsök a különbözõ feladatokért? ▪ Mikor lesznek készen a feladatok? 1. Mindent le kell írnunk, hogy nyomon követhessük, hol tartunk éppen. Ehhez szükségünk lesz két nagy papírlapra és egy filctollra. 2. Bizonyosodjunk meg afelől, hogy minden résztvevõ számára világos, hogy mi az adott téma, amelyet megvitatunk. Válasszunk ki egy személyt, hogy legyen az írnok. A papír tetejére írjunk fejlécet. Szervezzünk ötletrohamot: gyűjtsük össze a feladatok listáját, amelyeket el kell végeznünk, írjuk fel ezeket az egyik papírra, hogy mindenki láthassa. 3. Ha egy eseményt szervezünk, gondoljuk át, képzeljük el, mi történik a nap folyamán, és kétszer is ellenõrizzük, hogy az összes feladatra gondoltunk-e. 4. Ezt követõen fussunk át a listán, döntsük el, hogy az adott feladatokat azonnal, hamarosan vagy késõbb kell-e elvégezni. Jelöljük meg a feladatokat ennek megfelelõen A, H, K betűkkel. 5. A másik papírt használjuk „döntési lapként”. Írjuk fel az összes elvégzendõ feladatot a papír bal oldalára, majd a következõ oszlopban tüntessük fel, hogy az egyes feladatokért ki a felelõs. Végül a harmadik oszlopban jegyezzük fel a feladatok elvégzésének határidejét. 6. Osszuk meg egymás között az elvégzendõ feladatokat: ne hagyjuk az összes feladatot egy vagy két személyre. Gondoljuk meg, mi történne, ha megbetegednének vagy elárasztanák õket egyéb munkákkal! Következzék egy példa arra, hogyan nézhet ki egy ilyen „döntési lap”.
Buddha
„A célt nem mindig azért tűzzük ki, hogy elérjük, hanem hogy egy olyan pontként szolgáljon, amelyet célba veszünk.” Joseph Jaubert
Példa egy „döntési lap”-ra Esemény: a kisebbségek jogairól szervezett utcai akció Feladat
Felelõs
Határidõ
Szóróanyagok tervezése
Sally, John, Natalie, Ben
értekezlet szeptember 10-én 17.00 órakor
A nyomtatás megszervezése
Rumen, Ben
szeptember 20-a után
Bannerek/képeslapok gyártása
mindenki
a szeptember 24-ével kezdõdõ héten
Anyagvásárlás
Shila, Karen, Ivan
a 17-ével kezdõdõ héten
Más emberek bevonása
Shila, Moca, Tania
a 17-ével kezdõdõ héten
A helyi önkormányzattal való kapcsolat felvétele
Damien, Sue
amikor döntöttünk az esemény idõpontjáról
A rendõrség tájékoztatása
Damien, Sue
Fontos helyi személyiségek bevonása A kisebbségi csoportok informálása Beszédvázlatok elkészítése Frissítõk biztosítása Takarítás az esemény után
Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez
317
A cselekvés
Példa egy programtervezési diagramra Milyen problémát kívánunk megoldani? azt, hogy az emberek nem követelik a jogaikat ▪ azt, hogy létezik kínzás ▪ azt, hogy X lelkiismereti fogoly ▪ azt, hogy Y-nak törvénytelen hatalma van ▪ azt, hogy egy etnikai kisebbség diszkriminációtól ▪ szenved azt, hogy a kormányzat tömegpusztító ▪ fegyverekkel kereskedik
Milyen változásokat szeretnénk látni? tudatváltozás a célcsoportban ▪ változás a közvéleményben ▪ újonnan megszerzett képességek ▪ egyéb szereplõk aktívabb bevonása ▪ megjelenés a sajtóban vagy a médiában ▪ új jogi szabályozás ▪ az ombudsman intézményének felállítása ▪ egy igazságtalanság orvoslása ▪ a téma megvitatása ▪
Milyen eszközökkel kívánjuk befolyásolni a célközönségünket? üzenet a sajtónak ▪ az internet alkalmazása ▪ kampányok, közgyűlések ▪ szóróanyagok, poszterek ▪ hirdetmények vagy kereskedelmi ▪ célú hirdetések tévében cikkek, statisztikák ▪ utcai demonstráció ▪ képzési kurzusok, vitaprogramok, ▪ szemináriumok, workshopok a kormányzatnak írt levelek ▪
318
Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez
▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪
Ki a célközönség? a fiatalok a helyi közösség lakói az anyák a politikusok az üzleti világ a nemzetközi közösség
Hogyan szeretnénk, hogy megtörténjenek a változások? ▪ vita/rábeszélés által ▪ az emberek cselekvésre való késztetése, megrémisztése ▪ törvényes csatornákon keresztül ▪ választások/népszavazás által ▪ az éberség növelése által ▪ a feladat végrehajtására való feljogosítás érzete a célcsoporton belül ▪ a témára vonatkozó esetekrõl való információszolgáltatás ▪ a közvélemény által gyakorolt nyomás; lobbizás ▪ nemzetközi nyomás
