Szexuális magatartás vizsgálat középiskolások körében
Jäger Anett- Dr. Tigyi Zoltánné
Összefoglalás A szexuális egészségfejlesztés elengedhetetlen része kell, hogy legyen a primer prevenciónak, amire már korábban is felhívták a figyelmet a szakemberek. Ezt erősítik meg az újabb vizsgálatok, melyből kiderült, hogy a 9. és 11. évfolyamos diákok 40,6%-nak már volt szexuális kapcsolata. A fiúk közel 40%-a, míg a lányok kicsivel több, mint 25%-a 14, vagy annál fiatalabb életkorban kezdte a szexuális életet. Az aktív szexuális életet élők közül a nem védekezők aránya 10,2% volt, ami a 2006-os adatokhoz képest emelkedést mutat (7, 3%) (1-2). Kutatásunk célja volt megvizsgálni az iskolai szexuális nevelés hatékonyságát, különös tekintettel a fiatalok fogamzásgátlással és a szexuális úton terjedő betegségekkel kapcsolatos tudására, egyben fel kívántuk mérni, hogy a média milyen hatással van a serdülők szexuális aktivitására. Továbbá vizsgáltuk, hogy a vallásos hitélet protektív hatásként jellemezhető-e. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az iskolai szexedukáció a vártnál alacsonyabb mértékben, de tendenciaszerűen (p=0,069) befolyásolja a fiatalok tudását a fogamzásgátlási ismereteket illetően, mivel magasabb arányban rendelkeztek megfelelő szintű ismeretekkel azok, akik kaptak felvilágosítást az iskolában, mint azok, akik nem. Ugyanakkor a vallásnak nem jelenik meg a protektív hatása sem a szexuális aktivitást (p=1), sem pedig a nemi élet kezdetének időpontját illetően (p=0,292). A vizsgálat eredményei rámutattak arra, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni az iskolai szexedukációra és annak fejlesztésére, hogy a fiatalok számára átfogóbb tudást tudjon biztosítani a szexualitás minden aspektusában. Egyúttal fontos lenne, hogy a szexuális nevelést az egyházi
iskolákban is nagyobb
hangsúllyal kezeljék, mert a vallás már nem késlelteti a fiatalok szexuális kapcsolatainak kezdetét. Kulcsszavak: szexuális nevelés, fogamzásgátlás, szexuális úton terjedő betegségek
Summary For this reason, the development of sexual health must form an integral part of primary prevention. A 40.6% of students in the years 9. and 11. have already had a sexual relationship. Almost 40% of boys, and slightly more than 25% of girls started their sex life in their age of 14 or under. However, the proportion of students who did not take any precautions was 10.2%, which has increased since the data measured in 2006 (7.3%). (1-2) The aim of our research is to analyse how sexual education provided by schools affects the knowledge of young people about contraception and sexually transmitted diseases; as well as to assess the effects that the media has on the sexual activity of adolescents. Another objective of our
research is to determine whether religion has a protective effect on adolescents. On the basis of results, it may established that sex education provided by schools influences the knowledge of adolescents about contraception to a lesser extent than expected; however, with a clear tendency (p=0,069), since candidates who received information at school acquired the requisite knowledge in much higher proportions than their counterparts who attained no sex education at school. Religion shows no protective effect in regard to sexual activity (p=1) or the starting date of sexual life (p=0,292). The results of the research point out the need to place more emphasis on the development of school sex education to ensure that it can provide a more comprehensive knowledge to adolescents in all aspects of sexuality. It would also be important for religious schools to focus more on the field of sexual development, because religion no longer delays the start of the sexual life of adolescents. Keywords: sex education, contraception, sexually transmitted disease
Bevezetés Egy hazai kutatás rámutatott arra, hogy a fiataloknak kevés ismeretük van a biológiai, élettani folyamatokról, a szexuális úton terjedő betegségekről, a fogamzásgátlás lehetőségeiről, a sürgősségi védelemről, a művi abortuszról és következményeiről. A fiúk 62%, a lányok fele egyáltalán nem beszél senkivel erről a témáról, így ismereteiket más úton szerzik be (3). Ugyanakkor az is kiderült, hogy nincs olyan téma a szexuális ismeretekkel kapcsolatban, amelyben a fiatalok tudásszintje elfogadható mértékűnek mondható. A lányok ismeretei a menstruációról jónak nevezhető, viszont súlyos hiányosságok vannak az ovulációról, a szexuális erőszak elkerüléséről, a nemi betegségekről és azok megelőzéséről. A fiúknál nem találtak kiemelkedő tudást, de kétharmaduk mégis elégedett a szerelemmel és a szexualitással kapcsolatos ismereteivel (3). Ezek az eredmények is jól mutatják, hogy szükség lenne egy hatékonyabb iskolai szexedukációs programra, de ennél már csak az otthoni keretek között nyújtott szexuális felvilágosítás jelentene nagyobb hatékonyságot a fiatalok egészséges nemi fejlődésében. A családban történő felvilágosítás nem csak a nemi élet későbbi kezdetét, hanem meggondoltabb, felelősségteljesebb szexuális attitűdöt is eredményezett. Azok a fiatal lányok, akik nem kaptak otthon felvilágosítást, ötször nagyobb valószínűséggel számoltak be több szexuális partnerről néhány hónapra visszaemlékezve. Továbbá az is jellemző volt rájuk, hogy 3,5-ször kisebb arányban használtak óvszert, vagy bármilyen fogamzásgátló módszert a
szexuális együttléteik során, és 2,7-szer gyakoribb volt körükben az alkoholos, vagy drogos befolyásoltság alatti szexuális együttlét (4). A fiatalok szexuális aktivitását vizsgálva azt találták, hogy az első élmény már 9 éves korban megjelenik, és kiemelkedően magas a 14 éves korosztály, és a serdülők 57,1 %-a 14 évesen, vagy annál fiatalabb életkorban szerezte az első tapasztalatot. Az iskolatípus függvényében megvizsgálva ezt a kérdést, azt találták, hogy a szakiskolába és szakmunkásképzőbe járó diákok korábban kezdik a szexuális életet, mint a szakközépiskolába, gimnáziumba járó társaik (2). A fiúk átlagéletkora az első nemi aktus idején 13,56 év volt, míg a lányoké 13,97 (3.) Arra is rámutattak a kutatási eredmények, hogy a szexuális tapasztalattal rendelkező fiatalok 33,5 %-a már kipróbált vagy rendszeresen használ valamilyen legális egészségkárosító szert, különösen kiemelve a dohányzást, míg a szexuális tapasztalattal nem rendelékező társaikra ugyanez nem jellemző (5-6). A fogamzásgátlási szokásaikat vizsgálva azt találták, hogy a szexuálisan aktív fiatalok közel 60%-a az első alkalommal óvszerrel védekezett, 30% fogamzásgátló tablettával, és 16%-uk nem használt semmit a nem kívánt terhesség elkerülésére (7). Ennek a felelőtlen viselkedésnek az eredményét tükrözi a KSH kimutatása, miszerint 2009-ben 43181 abortuszt hajtottak végre az országban, és ebből 164 esetben 14, vagy annál fiatalabb lánynál végezték a beavatkozást.(8) Vizsgálatunk célkitűzése Kutatómunkánk célja volt, hogy megvizsgáljuk a kiválasztott középiskolák diákjainak szexualitással kapcsolatos ismereteit, szokásait és azt, hogy körükben milyen módon történik a szexuális nevelés, honnan szerzik be információikat. Megvizsgáltuk a kiválasztott iskolák egészségnevelési programját, hogy milyen formában és tartalommal jelenik meg a szexuális felvilágosítás. Arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e kapcsolat a szexualitásra vonatkozó kérdésekre adott válaszaikban, tudásszintűkben és az egészségnevelési tervben leírt szexedukációs program részletessége között. Továbbá vizsgáltuk, hogy milyen a fiatalok szexuális attitűdje és azt, hogy a vallásos hitélet vajon protektív hatásként jellemezhető-e. A minta bemutatása
A kutatásunk keresztmetszeti, kvantitatív vizsgálat, ahol a megkérdezés, egyszerű, nem véletlenszerű mintavétellel történt. A felmérésben részt vehetett minden 14 és 19 év közötti középiskolás, aki tanulói jogviszonnyal rendelkezett valamelyik középiskolában, és még nem szereztek érettségi bizonyítványt. A kutatást három pécsi középiskolában végeztük. Ezen kívül terveztük még egy vidéki középiskolát is bevenni a mintába, de onnan a kérdőívek nem érkeztek vissza. Így a kiosztott 450 kérdőívből összesen 345 darabot kaptunk vissza megfelelően kitöltve. A kizárási kritériumnak megfelelően ki kellett vennünk azokat a diákokat, akik érettségi utáni képzésben vettek részt, így a mintánk összesen 299 főt tartalmaz. Anyag és módszer ismertetése Az adatgyűjtést önkitöltős, nemzetközi standardizált kérdőívvel végeztük, melyet az IPPF szakértői készítettek, Magyarországon pedig a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság használt fel. A kérdőívek kitöltése önkéntes és anonim volt. A kérdőív 39 kérdésből állt, mely a következő kérdéscsoportokat tartalmazta: Szociodemográfia adatok; Szexualitással kapcsolatos ismeretek; Szexuális tapasztalatok. Az eredmények kiértékelése a Microsoft Excel és az SPSS 18.0 program segítségével történt, ahol a százalékos megoszlást, gyakoriságot és a megbízhatósági tartományokat néztünk, illetve Khí-négyzet - próbát, ANOVA-t alkalmaztuk az adatok elemzésére és az eredmények értelmezésére. A p valószínűségi változó érték meghatározását a hazai 2010-es HBSC által meghatározott módon használtuk, ami a következő volt: p≤ 0,05 - szignifikáns p 0,05 – 0,1 között tendenciaszerű Vizsgálatunk dokumentum elemzését az iskolák pedagógiai programjában és az egészségtervekben végeztük el. Eredményeink bemutatása Szociodemográfia adatok A minta nemek szerinti megoszlása szerint a fiúk 53,2 %-a (n=159), a lányok 46,8%-a (n=140) alkotta.
Az iskolatípusok alapján az egész minta válaszadóinak 40,1%-a (n=120) gimnáziumban tanuló diák volt, 34,8%-uk (n=104) szakközépiskolás, és 25,1%-uk (n=75) szakmunkás képzőbe járó fiatal. Az átlag életkor 16,75 év volt, a legfiatalabb válaszadó 14 éves, míg a legidősebb 19 éves volt. A szórás 1,32 volt. A megkérdezettek 14,7%-a, azaz 44 fő mondta magát vallásosnak, a nagy többség, 71,2% nem tartotta magát vallásosnak, és 14% nem kívánt válaszolni erre a kérdésre. Szexualitással kapcsolatos ismeretek A megkérdezett fiatalok közül majdnem mindenki (99%) részesült már valamilyen módon szexuális felvilágosításban, és csupán 1%-uk nyilatkozott úgy, hogy nem kapott információt ezzel a témával kapcsolatban. Az iskolai kereteken belül zajló felvilágosításnak kiemelkedő szerepe van (84,3%). Az egészségügyi személyzettől (37,8%), az otthon, szülőktől kapott (36,5%), valamint a barátoktól (34,1%) szerzett ismeretek nagyon hasonló, nagyjából egyharmados arányban vannak jelen a fiataloknál, mint információforrás. Ettől a háromtól némileg lemaradva következik a média 28,1%-kal, ami még mindig rendkívül jelentős hatásként értelmezhető. A nemek függvényében azt találtuk, hogy a lányok szignifikánsan magasabb arányban beszélgetnek erről a témáról a szülőkkel (Khí:20,165 p <0,001) (50%), barátokkal (Khí: 13,338 p <0,001)(45%), mint a fiúk (24,8%). Az iskolatípusokat összehasonlítva ebben a kérdésben, az láttuk, hogy mind az iskolából (Khí: 25,894 p <0,001), mind a szülőktől (Khí: 21,661 p <0,001) és mind a médiából (Khí: 8,757 p = 0,013) származó információ a gimnazisták esetében szignifikánsan magasabb százalékban volt jelen, mint a szakmunkás képzőbe járó fiatalok esetében. A szakközépiskolások válaszai minden esetben a másik két iskolatípus körülbelüli átlagát képezték. A formális, azaz az iskolai kereteken belül megvalósuló szexedukációt és a serdülők tudásszintjét összevetve azt találtuk, hogy azok a fiatalok, akik kaptak szexuális felvilágosítást az iskolában, több ismerettel rendelkeztek a fogamzásgátlási módszerekről. A kapcsolat azonban nem szignifikáns, tendenciaszerű volt. (p=0,069) Azok körében, akik nem részesültek intézményi keretek között felvilágosításban, több mint kétszer gyakoribb volt (25,6%) a hiányos tudással rendelkezők aránya az iskolai szexuális nevelést kapottakhoz képest (12,4%), (1. ábra).
A fogamzásgátlási ismeretek az iskolai felvilágosítás tükrében (n=293) (p=0,069) 50,0% 50% 39,5%
45% 37,6%
34,9%
40% 35%
Hiányos tudással rendelkezik
25,6%
30%
Elfogadható tudással rendelkezik
25% 20%
Megfelelő tudással rendelkezik
12,4%
15% 10% 5% 0% kapott felvilágosítást
nem kapott felvilágosítást
1. ábra A fogamzásgátlási ismeretek az iskolai felvilágosítás tükrében (n= 293) A leghatékonyabbnak vélt fogamzásgátlási módszerek a válaszadók körében a fogamzásgátló tablettát (77,2%) ezt követően az óvszer (76%) volt. Felkerült a listára a pesszárium, az injekció, a naptármódszer és a megszakított közösülés is. A nemek függvényében vizsgálva azt találtuk, hogy a lányok nem csak az egyes fogamzásgátló módszereket ismerik jobban, mint a fiúk, hanem általánosan is szignifikánsan magasabb tudással rendelkeznek a lehetőségekkel kapcsolatban. (2. ábra) A fogamzásgátlók ismerete a nemek függvényében (n=295)
52,56%
60%
48,92% 44,60%
50% 40%
26,28% 30%
21,15%
fiúk lányok
20% 6,47% 10% 0% Hiányos tudással rendelkezik
Elfogadható tudással rendelkezik
Megfelelő tudással rendelkezik
2. ábra A fogamzásgátlók ismerete a nemek függvényében (n= 295) Az iskolatípusok függvényében vizsgálva ezt a kérdést, szignifikáns különbséget találtunk, a szakközépiskolások között több mint négyszer, a szakmunkások körében több mint hatszor gyakoribb volt a hiányos tudással rendelkezők aránya, mint a gimnazisták körében. A szexuális úton terjedő betegségekre vonatkozó tudást vizsgálva nem találtunk szignifikáns különbséget azoknak a fiataloknak a tudásszintjében, akik részesültek nemi felvilágosításban oktatási keretek között, azokéval szemben, akik nem vettek részt ilyenen. (3. ábra) A serdülők nagy része (96,6%) tisztában volt vele, hogy a kondom védettséges biztosít a szexuális úton
terjedő betegségek (SZTB) ellen, azonban 10%-uk nem volt tudatában annak, hogy orális úton is szerezhetőek nemi betegségek. 15%-uk volt abban a tévhitben, hogy a fogamzásgátló tabletták a fogamzásgátló funkciójuk mellett ilyenfajta szerepet is betöltenek, és 5-5%-uk szerint a megszakított közösülés és a méhen belüli eszköz is védelmet nyújt a szexuális úton terjedő betegségek ellen. Az SZTB-k ismerete az iskolai felvilágosítás tükrében (n=291) (p=0,828)
70%
61,4% 56,7%
60% 50%
41,3% 36,4%
40% kapott felvilágosítást
30%
nem kapott felvilágosítást
20% 10%
2,0% 2,3%
0% Hiányos tudással rendelkezik
Elfogadható tudással rendelkezik
Megfelelő tudással rendelkezik
3. ábra A szexuális úton terjedő betegségek az iskolai felvilágosítás tükrében (n= 291) Ezt a kérdést vizsgálva a nemek függvényében, jelentős különbséget találtunk a fiúk és a lányok tudásszintjében, de szignifikánsnak nem mondhatjuk, mert a khinégyzet-próba feltétele nem teljesül. A lányok fele megfelelő tudással rendelkezik ebben a témában, míg a fiúknak csak 31,2%-a mondhatja el ugyanezt magáról, náluk az elfogadható tudás dominál. Szexuális tapasztalatok A vizsgált mintában átlagosan 11,39 évesen hallottak arról, hogy hogyan kell szexuális kapcsolatot létesíteni, és volt közöttük olyan, aki már 6 évesen szerzett ebben a témában ismeretet. A válaszadó fiatalok 68 %-a már élt nemi életet (n=270), ami a nemek arányában szignifikáns különbséget mutatott. Míg a fiúk 76,7 %-ának már volt szexuális kapcsolata addig a lányok 58,1 %-a vallotta ugyanezt magáról. Ugyanakkor majdnem kétszerannyi lány (41,9%) nem szerzett még tapasztalatot e téren, mint fiú (23,3%). Az iskolatípusok függvényében vizsgálva ezt a kérdést, szignifikáns különbséget találtunk. A szakmunkás képzőbe járó fiatalok több mint másfélszer többen létesítettek már szexuális kapcsolatot (87%), mint gimnazista kortársaik (53,1%). A gimnazisták közel felének (46,9%) nem volt még tapasztalata az adatfelvételkor, ami közel 34%-kal haladta meg a szakmunkás képzőbe járó fiatalok arányát (4. ábra).
Szexuális aktivitás az iskolatípusok függvényében (n=270) (p<0,001) 87,0% 90% 69,9%
80% 70% 60%
53,1% 46,9%
gimnazista
50%
szakközép iskolás
30,1%
40%
szakmunkás
30% 13,0%
20% 10% 0% volt szexuális kapcsolata
nem volt szexuális kapcsolata
4. ábra Szexuális aktivitás az iskolatípusok függvényében (n=270) A mintában szereplő fiatalok átlagos életkora az első élményszerzéskor 14,77 év volt, ami a nemek függvényében nem mutatott szignifikáns eltérést (p=0,201), a fiúk 14,68 évesen, míg a lányok 14,93 évesen veszítették el a szüzességüket (n=172). Az iskolatípusok függvényében elemezve az eredményeket, szignifikáns eltérést tapasztaltunk a gimnazisták (15,18 év) és a szakmunkás képzőbe járók (14,46 év) első szexuális élmény megjelenésének átlag életkorában (p=0,01). Megvizsgálva, hogy az iskolatípus befolyásolja-e a szexuális kapcsolat létesítéséről való ismeret szerzésének és az első szexuális élmény bekövetkezésének életkorát, szignifikáns különbséget találtunk (p <0,001). A szakmunkás képzőbe járó fiataloknál ez az eltelt idő szignifikánsan kevesebb volt mind a szakközépiskolásokkal, mind pedig a gimnazistákkal összehasonlítva. Azt vizsgálva, hogy azok a fiatalok, akik értesültek a tömegtájékoztatás révén a szexualitásról, korábban hallottak-e arról, hogy kell szexuális kapcsolatot létesíteni, nem volt szignifikáns kapcsolat. A média hatását vizsgálva a serdülők első szexuális élményszerzésének időpontjára, azt találtuk, hogy azok a fiatalok, akik a médiából szereztek információkat a szexuális felvilágosítást illetően, szignifikánsan (p=0,02) későbbi életkorban létesítettek nemi kapcsolatot, mint azok, akik a médiából nem értesültek ilyen témákról (5. ábra).
15,4
A média hatása az első szexuális élmény megjelenésére (n=170) (p=0,02) 15,15
15,2
életkor
15 14,8 14,66 14,6 14,4 14,2 14
értesült
nem értesült
5. ábra A média hatása az első szexuális élmény megjelenésére (n= 170) Azt feltételeztük, hogy azok a fiatalok, akik vallásosnak mondták magukat, kevesebben rendelkeznek szexuális tapasztalatokkal, mint a nem vallásos társaik. Ez a feltételezésünk azonban nem bizonyosodott be, hiszen nem találtunk szignifikáns különbséget a vallásos illetve nem vallásos fiatalok válaszaiban, ugyanis a magukat vallásosnak tartó fiatalok majdnem ugyanolyan százalékban (65,9%) rendelkeztek szexuális tapasztalattal, mint a nem vallásos társaik (66,5%) (6. ábra). A mintában szereplő vallásos fiatalok ugyan később kezdték a nemi életet, de a különbség csupán 0,27 év volt. Szexuális aktivitás a vallásosság függvényében (n=232) (p=1) 65,9%
66,5%
70% 60% 50% 34,1%
40%
33,5% volt szexuális kapcsolata nem volt szexuális kapcsolata
30% 20% 10% 0% vallásos
nem vallásos
6. ábra Szexuális aktivitás a vallásosság függvényében (n=232) Vizsgáltuk az első szexuális aktus alkalmával használt fogamzásgátlási módszer kérdését is, itt 39 fiatal, azaz a serdülők 21%-a vallotta be, hogy az első alkalommal elmulasztotta a védekezést, amit a legtöbb fiú (44%) azzal indokolt, hogy nem érezték fontosnak, a legtöbb lány (48%) pedig azzal, hogy nem volt felkészülve az aktusra. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a rendszeres nemi életet élőknek több mint 1/3-a nem minden együttlét alkalmával védekezik.
Megbeszélés Eredményeink alapján elmondható, hogy az iskolai egészségnevelés a vártnál alacsonyabb mértékben, de pozitívan befolyásolja a fiatalok szexualitással kapcsolatos ismereteit, hiszen azok, akik kaptak szexuális felvilágosítást az iskolában, jobb tudással rendelkeztek a fogamzásgátló módszereket illetően. A fiatalok elfogadható tudással rendelkeznek a fogamzásgátlók hatékonyságát nézve, itt azonban nem találtunk összefüggést az iskolában kapott felvilágosítás és az erre vonatkozó tudást illetően. Ugyan kevesen (5,6%), de ebbe a kategóriába sorolták a megszakított közösülést és az esemény utáni tablettát is. Itt megjegyeznénk, hogy az utóbbinak ugyan alacsony a Pearl-indexe (0,5-2,5), de a posztkoituális fogamzásgátlót nem sorolnánk ebbe a kategóriába. Nem találtunk szignifikáns összefüggést a szexuális úton terjedő betegségek ismerete és az iskolai felvilágosítás között, ugyanis nem rendelkeztek jobb tudással azok, akik részesültek az iskolai keretek között felvilágosításban, mint azok, akik nem kaptak ilyen oktatást. Összességében elfogadható, vagy jó tudással rendelkeztek a serdülők ebben a témakörben, de némely területeken súlyos hiányosságokat találtunk a tudásukban. A megkérdezettek 15%-a gondolta úgy, hogy a fogamzásgátló tabletták a nemi úton terjedő betegségek ellen is védenek. Ennek a tévhitnek a veszélyére mutat rá az a hazai kutatás, miszerint a serdülők egyharmada az első szexuális együttlét alkalmával, fogamzásgátló tablettával védekezik. Minden tízedik fiatal gondolta úgy, hogy orális közösülés útján sem lehet ezeket a betegségeket elkapni. Ezek a hiányosságok magyarázatot adnak a fiatalkorúaknál a szexuális betegségek incidenciájának emelkedésére (7). Úgy gondoljuk, az lenne a cél, hogy a fiatalok olyan tudással legyenek felvértezve, ami szükséges ahhoz, hogy a mindennapok során adódó problémákkal, nehézségekkel könnyebben meg tudjanak birkózni, és a tudatlanság miatt ne legyenek kitéve veszélyeknek. Azt vizsgálva, hogy mely tényezők hatnak még a fiatalok szexualitással kapcsolatos tudására, az iskolatípusok, és a nemek függvényében szignifikáns összefüggést találtunk. A gimnazistáknak sokkal magasabb szintű tudásuk van, mint a másik két iskolatípusba járó társaiknak, akik közül a szakmunkás képzősök rendelkeztek a legkevesebben megfelelő tudással. Ezzel párhuzamban említendő, hogy a gimnazisták közül vallották a legtöbben, hogy az iskolában kaptak felvilágosítást, míg a legkevesebben a szakmunkásképzősök nyilatkoztak így. Ezeket az eredményeket a várakozással ellentétben a pedagógiai programban találtak nem támasztottak alá, sőt megcáfoltak, mivel a gimnáziumban volt a legkevesebb utalás a szexedukációs foglalkozásra és tartalomra, ugyanakkor a szakmunkás képzőben fordítottak
erre a legtöbb figyelmet. Itt azonban megjegyeznénk, hogy nem csak az iskolákban tartott felvilágosítás minőségében látjuk a fő okot, hanem a fiatalok eltérő attitűdjében, ami nagyban függ a családi háttértől, és a szociális státusztól. Ezt mutatja a tudásszint esetében a nemek között talált szignifikáns eltérés, hiszen a lányok, akik sokkal nagyobb arányban kaptak a szülőktől információkat a szexualitásról, sokkal magasabb szintű ismerettel rendelkeztek a fogamzásgátlásról és a szexuális úton terjedő betegségekről is. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy az otthoni keretek között nyújtott szexuális felvilágosítás sokkal hatékonyabb szerepet játszik a fiatalok egészséges nemi fejlődésében, mint az iskolában megvalósuló felvilágosítás, amit egy angliai kutatás eredményei is megerősítenek (9). A leghatékonyabb eredményt a jól szervezett iskolai szexedukációval és a családban zajló nemi neveléssel együttesen lehetne elérni. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok a személyes kapcsolataikban - főként a szülőkkel- merjenek beszélgetni erről az intim témáról, amihez azonban a szülők nyitottsága elengedhetetlen. Eredményeink rámutattak arra is - ami várakozásainkkal ellentétes volt - hogy azok a fiatalok, akik a médiából értesültek a szexualitásról, szignifikánsan később kezdték a nemi életet, mint azok, akik nem szereztek ilyen jellegű információkat a tömegtájékoztatás révén. Így vizsgálati eredményünk nem támasztotta alá annak a hazai kutatásnak az eredményét, ahol a motiváló tényezők között jelentős százalékban (> 30%) jelent meg a kíváncsiság, aminek a médiából sugárzott pornográfia lehet az egyik forrása (9). Ezeknek az eredményeknek a birtokában felvetődik bennünk a kérdés, hogy akkor a média, védő faktorként jelenik meg a korai szexuális aktivitással szemben? Vagy egy gátlást alakít ki a fiatalokban, ami több kárt okoz, mint amennyi hasznot? Érdemesnek tartanánk ezt a kérdést tovább vizsgálni, kitérve arra, hogy mely műfaj van leginkább hatással a fent említettekre. Azt vizsgálva, mely tényezők befolyásolják a fiatalok szexuális aktivitását, az előzőekhez hasonlóan az iskolatípusok, és a nemek függvényében is találtunk szignifikáns különbségeket. A szakmunkásképzőbe járó fiatalok magasabb százalékban rendelkeznek szexuális élménnyel és szignifikánsan korábban is kezdik a nemi életet, mint a szakközépiskolások, vagy a gimnazisták, akikkel összehasonlítva találtuk a legszembetűnőbb eltérést. Érdemes lenne vizsgálni, hogy mik azok a tényezők, amik motiválják a fiatalokat az egyre korábbi életkorban kezdett szexualitásra. A fenti tényezők ismeretében hatékonyabbá lehetne tenni az iskolai szexedukációs programokat felhasználva ezeket az eredményeket és így újra kellene fogalmazni az iskolai nemi nevelés tartalmát és területeit figyelemmel a gyerekek előzetes ismereteire és családi hátterére.
Vizsgálatunk alapján már nem mondható ki, hogy a vallásnak protektív hatása lenne sem a szexuális aktivitást, sem pedig a nemi élet kezdetét illetően, mivel azt találtuk, hogy közel azonos százalékban élnek szexuális életet a vallásos (65,9%), illetve nem vallásos fiatalok (66,5%), és az első élményszerzés időpontjában sem volt számottevő a különbség a két csoport között. Ezért fontos lenne, hogy a felekezeti fenntartású iskolákban is korszerű nemi nevelésre kerüljön sor, nem kerülve a vallásban tabuként kezelt témákat sem, hiszen a probléma társadalmi szinten van jelen a mindennapokban. A serdülők védekezési szokásaira vonatkozó eredményeink is azt bizonyítják, hogy szükség lenne egy hatékonyabb szexedukációs programra, ami nem csak tudást, de a fiatalok felelősségtudatát is növelné. Azt találtuk, hogy az általunk megkérdezett fiatalok 21%-a nem védekezett az első alkalommal, amit a fiúk többsége azzal magyarázott, hogy nem érezték fontosnak, míg a lányok azzal indokolták, hogy nem voltak felkészülve az aktusra. Hasonló eredményekről számolt be egy hazai kutatás is, mely szerint a fiatalok 16%-a nem használt semmit a nem kívánt terhesség elkerülésére (7). A rendszeres nemi életet élőknek több mint egyharmada nem minden együttlét alkalmával védekezik, ami magyarázatul szolgálhat a fiatalkorúak körében végzett művi terhesség megszakítások magas számára.
Javaslatok Összességében tehát elmondható, hogy szükséges lenne újra átgondolni a szervezett iskolai szexedukációs programot és átdolgozni, hogy a fiatalok nemtől és iskolatípustól függetlenül megfelelő szintű tudással vértezhessék fel magukat a szexualitás témakörében. Ez alól az egyházi fenntartású iskoláknak sem szabadna kivételt képezniük, mert a vallásos hitélet ma már nem jelent protektív hatást a fiatalok szexuális attitűdjét, aktivitását illetően. Ugyanakkor fontosnak tartanánk, hogy a nevelésnek ez az aspektusa ne csak a 8. évfolyamosok tananyagában jelenjen meg, hanem a serdülők szexuális szokásaira vonatkozó kutatások eredményeit figyelembe véve akár már korábbi évfolyamok egészségnevelési programjaiban is megjelenjen hangsúlyozva az értelem és érzelmek kapcsolatát. Itt azonban felvetődik az a bizonytalansági faktor, hogy beszélhetünk-e valóban preventív hatásról, vagy mely életkortól válna ez a tevékenység kontra produktívvá azáltal, hogy túl korán irányítaná rá a figyelmet a szexualitásra. Irodalomjegyzék
1. Aszmann Anna, Kovacsics Leila, Kökönyei Gyöngyi, Örkenyi Ágota, és mtsai: Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja, Szexuális magatartás, 2007, 99-103.o 2. Németh Ágnes, Aszmann Anna, Halmai Réka, Kökönyei Gyöngyi és mtsai, Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja, Szexuális magatartás, 2010, 55-58.o 3. Simich Rita, Fábián Róbert: Fiatalok szexuális magatartása – III. rész, Veszélyeztetett korú diákok prevenciós igényei és szükségletei, Iskola – egészségfejlesztés - szexedukáció, Egészségfejlesztés, 2011 LII. Évfolyam, 4. szám 2-5. 4. Richard A. Crosby, Amy Hanson, Kristin Rager: The Protective Value of Parental Sex Education: A Clinic-Based Exploratory Study of Adolescent Females, J Pediatr Adolesc Gynecol, 2009, 22 189-192. 5.Gábor Edina, Kiss Judit: A drogfogyasztás hazai tendenciái a ’91-es évektől napjainkig 3. Egészségfejlesztés, XLVII. Évfolyam, 2006. 4. szám, 7-13. 6. Gábor Edina, Kiss Judit: Mentális egészség és rizikómagatartás-formák összefüggései serdülőkorúak körében, Egészségfejlesztés, XLVIII. Évfolyam, 2007. 1-2. szám, 26-31. 7.Gritz Arnoldné: Serdülő fiatalok szexuális kultúrájának felmérése és szex-edukációs programjai Budapest XVII. Kerületében, Egészségfejlesztés, 2008 XLIX. Évfolyam, 56.szám, 19-25. 8. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt001b.html (2012.04.19) 9. Richard A. Crosby, Amy Hanson, Kristin Rager: The Protective Value of Parental Sex Education: A Clinic-Based Exploratory Study of Adolescent Females, J Pediatr Adolesc Gynecol, 2009, 22 189-192.
