TDK dolgozat
Buczkó Anett 2010
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Pénzügyi Intézeti Tanszék
Érvek és ellenérvek a 2008-as magyarországi IMF hitelfelvétellel kapcsolatban
Konzulens: Dr. Bozsik Sándor Kézirat lezárva: 2010. november 10.
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS ...................................................................................................................................... 1 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP ................................................................................................... 3 2.1 Az IMF története ........................................................................................................................... 3 2.2 Magyarország és az IMF ............................................................................................................... 7 3. A 2008-AS HITELFELVÉTEL .......................................................................................................... 9 3.1 A gazdasági válság ....................................................................................................................... 9 3.2. Az IMF tevékenysége a válság idején ........................................................................................ 10 3.3 Magyarország államadóssága ...................................................................................................... 10 3.4 Az IMF 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitele ..................................................................... 13 3.4 A hitel felhasználása .................................................................................................................... 15 3.5 A hitel visszafizetése ................................................................................................................... 17 3.7 Összegzés .................................................................................................................................... 18 4. ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK A HITELLEL KAPCSOLATBAN ....................................................... 20 4.1. Bajnai-kormány .......................................................................................................................... 20 4.2 Orbán-kormány ........................................................................................................................... 27 5. MÁS ORSZÁGOK PÉLDÁI ............................................................................................................ 36 5.1 Ukrajna ........................................................................................................................................ 36 5.2 Törökország ................................................................................................................................. 37 5.3 Összegzés .................................................................................................................................... 38 6. ÖSSZEFOGLALÁS .......................................................................................................................... 39 IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................................................ 41
TÁBLÁZAT- ÉS ÁBRAJEGYZÉK
1. táblázat: Magyar hitelmegállapodások az IMF-fel millió SDR-ben………………...8 2. táblázat: Az IMF-hitel ütemezése…………………………………………………..14 3. táblázat: Az IMF-hitel visszafizetése………………………………………………18 4. táblázat:Az IMF-EU-hitelcsomag felhasználása………………………………...…24 5. táblázat: A 10,5 milliárd értékű hitelmegállapodás főbb eseményei………...……..30
1. ábra: A valuták súlya az SDR-kosárban…………………………………..…………4 2. ábra: Államadósság a GDP százalékában 2007-ben……………………………….11 3. ábra: Az államadósság alakulása 2000-2007 között…………………………..........12 4. ábra: A Magyar Nemzeti Bank devizatartalékai…………………………….……..17 5. ábra: Magyarország és az IMF közötti pénzügyi tranzakciók 1984-től……………31
1. BEVEZETÉS
Napjainkban nagyon aktuális témának számít Magyarország 2008-as IMF hitelfelvétele. Szinte egy nap sem telik el úgy, hogy valamilyen hír ne lásson napvilágot a Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatban, ha nem is Magyarország vonatkozásában, hanem valamilyen más ország összefüggésében. A Magyarország számára 2008-ban jóváhagyott készenléti hitelről, illetve a hitel részleteinek lehívásáról az emberek máshogyan gondolkodnak, és ezek a véleménykülönbségek vitákba is torkolnak. Dolgozatom során, arra a fő kérdésre keresem majd a választ, hogy Magyarországnak szüksége van-e az IMF hitelre vagy sem. Ezzel kapcsolatosan szeretném felvonultatni az érveket, illetve ellenérveket. Az érvelésbe más országok tapasztalatait is bele fogom szőni. Elsőként a Nemzetközi Valutaalapot fogom röviden bemutatni. Többek között ismertetni szeretném az intézmény alapításának céljait, szervezeti felépítését és meg fogom nevezni azokat a gazdaságpolitikai lépéseket, amelyeket a Világbankkal közösen támogat. Ezután kitérek Magyarország és az IMF kapcsolatára, arra, hogy az 1982. május 6-án történő csatlakozásunknak nagy jelentősége volt. Ez a csatlakozás számos előnnyel járt. Magyarország többször is igénybe vette a Valutaalap eszközeit különféle hitelmegállapodások keretében. Ezeknek a hiteleknek nagy jelentősége volt a nemzetközi fizetésképtelenség elodázásában. A következő fejezetben azt fogom bemutatni, hogy 2007-ben alig volt olyan ország, amely a Valutaalaphoz fordult volna segítségért, ezáltal az intézmény teljesen eljelentéktelenedett. Azonban a gazdasági világválság hatására sok ország kényszerült az IMF segítségére. Magyarország államadóssága is növekedett, az adósság csökkentésére pedig az IMF-hez, a Világbankhoz és az EU-hoz fordult segítségért. Az ország összesen a 3 intézménytől mintegy 20 milliárd eurós kölcsönt kapott. A dolgozatomban be fogom mutatni a hitel felhasználásához kötött 1
feltételeket és azt is, hogy ténylegesen mire költötte az ország a pénzt, már amennyit felhasznált belőle. A hitel visszafizetésének ütemezését is ismertetni fogom. Ahogy már említettem, a hitel felvételével kapcsolatban eltérő vélemények láttak napvilágot. A Bajnai- és az Orbán-kormány ellentétes megítélését szeretném részletezni a következő fejezetben. A Bajnai- kormány a hitel felvétele mellett szóló érveket sorakoztatta fel. Ezzel szemben az Orbán-kormány nem tartotta helyesnek Magyarország IMF-hitel felvételét. A külföldi országok közül Ukrajnát és Törökországot fogom belevenni a dolgozatomba.
2
2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP Ez a fejezet arra szolgál, hogy bemutassam a Nemzetközi Valutaalapot, illetve azt, hogy Magyarország hogyan került kapcsolatba ezzel az intézménnyel. 2.1 Az IMF története A Nemzetközi Valutaalapot (International Monetary Fund - IMF) 1944-ben az ENSZ hozta létre washingtoni székhellyel, szakosított pénzügyi intézményként. Hivatalosan 1945. december 27-én alakult meg, Alapokmányát 29 ország írta alá. Működését csak 1946-ban kezdte meg. Alapokmányának módosítására kétszer került sor: 1968. május 31-én (az SDR létrehozásával) és 1976. április 30-án (az arany demonetizálása és új árfolyam szabályozás bevezetése miatt). Jelenleg (2010ben) 187 tagországot számlál. Az IMF-et kormányközi együttműködés céljával alapították. Politikáját és tevékenységét Alapokmánya határozza meg. A nemzetközi szervezetek között egyedülálló helyet foglal el a szabályozói, a konzultatív és a pénzügyi funkciók egyesítése miatt, amelyek alapításának céljaival függnek össze. Alapításának céljai: a nemzetközi kereskedelem kiegyensúlyozott növekedésének biztosítása; árfolyamstabilitás elősegítése; részvétel a tagországok között folyó fizetések multilaterális rendszerének kialakításában; a
világkereskedelem
növekedését
akadályozó
devizakorlátozások
tagországok
számára,
megszüntetésének elősegítése; pénzügyi
erőforrások
biztosítása
a
fizetési
mérlegpozíciójuk kiigazítására a kereskedelmi és fizetési korlátozásokhoz való visszatérés nélkül; a nemzetközi monetáris problémákkal kapcsolatos együttműködés és konzultációs fórum lehetőségeinek biztosítása.
3
Az IMF a devizaárfolyamok stabilitásának megőrzésére, a tagországok közötti rendezett
deviza-megállapodások
fenntartására,
valamint
a
fennálló
devizakorlátozások leépítésére törekszik. „Kezdetben szabályozási, ellenőrzési és finanszírozási funkciókat látott el. Biztosította a fizetési mérleg problémák áthidalásához szükséges likviditást, amelynek forrását a ma is létező tagországi befizetések, kvóták képezték. A befizetéseket a tagországok gazdasági, pénzügyi helyzete alapján határozták meg és a tagországok szavazati súlya arányban áll a kvóták nagyságával. A kvótákat az IMF által 1969-ben létrehozott nemzetközi tartalékvalutában, az SDR-ben fejezik ki.” [ Vighvári (2007) 82-83.oldal]
11
11 44
34
Dollár
Euró
Angol font
Japán jen
1. ábra: A valuták súlya az SDR-kosárban, százalék, 2006-2010 Forrás: HVG 2009/16. szám Az SDR-t csak az IMF-tagországok jegybankjai közötti pénzügyi elszámolásokban lehet használni. Ez tekinthető az első közös valutának a Földön. Az SDR-t (Special Drawing Rights – Különleges Lehívási Jogok) 1970. január 1-jén vezette be az IMF. A tagországoknak az SDR alapján igénybe vehető hitelforrása az IMF-nél jegyzett kvótájuk nagyságától függ. Az SDR lényegében számlapénz, azaz pénzre szóló követelés, amelyet gyakran alkalmaznak nemzetközi szerződésekben. Értékét 4
valutakosár alapján határozzák meg. Az SDR kamatát 1975. január 1-e óta olyan kombinált piaci kamatláb függvényében határozzák meg, amely a valutakosárban szereplő öt ország belső pénzpiaci rövidlejáratú értékpapír-kamatlábának átlagos értéke. Az IMF célrendszere az 1970-es években átalakult, ezután elsődleges feladatának az eladósodott országok válságkezelését tekintette. Az IMF a korai előrejelzésre és a válság tovaterjedésének és elmélyülésének megakadályozására fókuszál, ennek érdekében kedvező kondíciókkal nyújt hiteleket. [ Vighvári (2007)] Pénzügyi közvetítőként közreműködik abban, hogy a többletforrásokkal rendelkező országok feleslegei a hiánnyal küzdő országokhoz áramolhassanak. Az IMF legfőbb döntéshozó szerve a Kormányzótanács, amelynek tagjai valamennyi tagország által megnevezett kormányzók és helyetteseik, akik leggyakrabban az ország központi bankjának és pénzügyminisztériumának vezetői. A tagok évente egyszer, az IMF-Világbank éves közgyűlésén ülnek össze. A Valutaalap napi munkáját a 25 tagú ügyvezető igazgatóság irányítja, őket segíti a szakértői stáb, melynek élén a vezérigazgató és három helyettese áll. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank által elfogadott gazdaságpolitikai és gazdaságelméleti
felfogást
a
washingtoni
konszenzus
tartalmazza.
Ezen
intézményekhez forduló kormányok a következő tanácsokat kapják: 1. Költségvetési fegyelmet kell tanúsítani, azaz a költségvetési egyenleg hiánya maradjon csekély, az elsődleges egyenleg zárjon többlettel. 2. A közkiadások tételei között erős prioritási sorrendet kell felállítani, mérsékelve egészében a költségvetés terjedelmét. 3. Adóreformot kell végrehajtani, amely során az adóalapot ki kell szélesíteni, a legnagyobb adókulcsokat le kell szállítani és a kedvezményeket fel kell számolni. 4. A kamatpolitikát liberalizálni kell, hogy a kamatlábak a piaci erők hatására alakulhassanak ki.
5
5. A valutaárfolyam egységes legyen (megszüntetve az esetleges kedvezményes devizakulcsokat) és ösztönözze a kivitelt. 6. A külkereskedelmet liberalizálni kell, s legalább a folyó műveletekre legyen konvertibilis a valuta. 7. A külföldi közvetlen beruházások mozgását segíteni kell. 8. Privatizáció: adják az állami vállalatokat magánkézbe. 9. Dereguláció: fel kell oldani a vállalkozások működését korlátozó szabályokat az egészségügyi, környezeti és vagyonbiztonsági jogok kivételével. 10. A tulajdonhoz kapcsolódó jogokat jól és gyorsan érvényesítő jogrend működjön. [Bod (2005)] Fentieken túlmenően az IMF a Világbankkal karöltve fontos szerepet játszik az alacsonyjövedelmű országok életszínvonalának emelésében, illetve a szegénység visszaszorításában. Ennek keretében számos kezdeményezés indult, így a Valutaalap kedvezményes hitelt nyújt a legszegényebb országoknak az ún. Szegénységcsökkentő és Növekedést Támogató (PRGT) alapjából; adósság elengedésben részesíti a Súlyosan Eladósodott, Legszegényebb Országok (HIPC) programban résztvevő országokat, és kiveszi részét a multilaterális adósságelengedésben. Az egészséges gazdaságpolitika támogatását szolgálja a Policy Support Instrument (PSI), melyhez ugyan nem kapcsolódik finanszírozás, sikeres program végrehajtás mellett azonban, szükség esetén gyorsított formában biztosít hitelhez jutást.
6
2.2 Magyarország és az IMF A rendszerváltozás előtti időszakot a nemzetközi pénz- tőke- és árupiacokkal szembeni óvatos, szelektív félnyitottság jellemezte. A lakosság jobb ellátása, a rendszerrel szembeni ellenérzés tompítása érdekében a hatalom az 1960-as évektől olyan politikát kezdett folytatni, amelyben helye volt a nyugattal való kereskedésnek, sőt az 1970-es években már kockázatos mértékű pénzügyi forrásbevonásra is sor került. Azonban a magánpiacról hamar kiszorult a magyar állam, és 1981 őszén a rendszer vezetői beadták a kérelmet a Valutaalaphoz. [Bod (2005)] Magyarország hivatalosan 1982. május 6-án csatlakozott a Nemzetközi Valutaalaphoz, amikor is nagy nehézségek árán ugyan, de befizette kvótáját. Az ország részvételi kvótája 1 038,4 millió SDR (mintegy 1.212,9 millió euró, illetve 1.548,8 millió USA-dollár). Ez a kvóta határozza meg a lehívható hitelek nagyságát, az SDR-allokációban való részesedés arányát és a szavazatok súlyát a döntéshozatalban. Hazánk egyhangú szavazással került be az IMF tagországok közé. Magyarország Ausztriával, Belgiummal, Csehszlovákiával, Luxemburggal és Törökországgal alkotta az úgynevezett Belga ország csoportot gazdasági paraméterei alapján. A tagság jogokkal és kötelezettségekkel, illetve közvetett és közvetlen előnyökkel is jár. Közvetlen előnynek számít az, hogy megnyíltak a valutaalap kedvező feltételekkel járó hitelforrásai, közvetve pedig a külső finanszírozási lehetőségek javultak. Ezek mellett megnyílt a lehetőség a Világbankba való belépésre, így beruházási célú hitelek felvételének lehetőségére is. Az IMF-hez történt csatlakozás óta hazánk többször is igénybe vette a Valutaalap eszközeit
készenléti,
illetve
kiterjesztett,
valamint
kompenzációs
hitelmegállapodások formájában. Ezekre azért volt szükség, mert úgy ítéltük meg, hogy a nemzetközi pénzpiacról nem tudjuk kielégíteni finanszírozási igényeinket. Taggá válásunktól kezdve az 1995-ös stabilizációs program támogatására 1996 márciusában létrejött elővigyázatossági típusú készenléti megállapodással együtt Magyarország összesen kilenc IMF hitel megállapodást kötött. 7
Magyar hitelmegállapodások az IMF-fel millió SDR-ben (1SDR=1,46USD) 1. táblázat 1982. 1982. 1984. 12.08 12.15 01.13
1988. 05.06
1990. 1991. 1991. 03.14 01.16 02.20 159
348
1993. 09.15
1996. 03.15
A hitelkeret nagysága
475
72
425
265,35
1114
340
264,18
Lehívott összeg
475
72
425
215,35 127,16 226,2 557,2
56,7
0
Forrás: HVG/2009 23. szám
Az 1980-as években összesen három készenléti és egy kompenzációs (az export árbevétel csökkenését ellensúlyozó) megállapodást kötött Magyarország az IMFfel. Ezt az összesen 1237,5 millió SDR (1 SDR = 1,46 dollár) elszámolási egységű hitelkeretet csaknem teljes egészében (50 millió SDR kivételével) le is hívta. A kilencvenes években a Németh-kormány írt alá egy 159 millió SDR-es készenléti hitelszerződést, majd egy évre rá az Antall-kabinet először félmilliárd dolláros kompenzációs
csomagról
állapodott
meg
az
energiaárak
növekedésének
ellensúlyozására, aztán megkötötte Magyarország legnagyobb, 1,5 milliárd dollár értékű, strukturális átalakítást célzó megállapodását a Valutaalappal. A kormány azonban a megállapodást nem tartotta be, ezért a hitel felét nem is vehette igénybe. A megállapodást az IMF 1993-ban törölte, illetve készenléti hitellé alakította át. A Horn-kormány hatalomra kerülése után eleve nem fogadta el az IMF stabilizációs kritériumait, így nem is volt új megállapodás. Eleinte ennek ellenére finanszírozták Magyarországot a külföldi bankok, ám 1995 elején már az akkor éppen összeomlott Mexikóhoz kezdték hasonlítani a befektetők. Végül a Bokros-csomag után egy évvel (1996-ban) kötött csak 387 millió dolláros készenléti hitelszerződést az IMF a Horn-kormánnyal, ám elemzők szerint akkor arra a sikeres stabilizáció után valójában már nem is volt szükség. És valóban, a keretből Magyarország semennyit sem vett igénybe, majd idő előtt, 1998 februárjáig visszafizette hiteltartozását, ami csak 2000 augusztusában lett volna esedékes. [HVG (2008/b)]
8
3. A 2008-AS HITELFELVÉTEL Ez a fejezet az ország 2008-as hitelfelvételéhez vezető utat, illetve a hitel felvételét, annak felhasználását és visszafizetésének ütemezését mutatja be. 3.1 A gazdasági válság A 2007–2008-ban az Amerikai Egyesült Államokban kitört súlyos pénzügyi válság szinte azonnal globálissá vált, az eltűnt virtuális pénztömeg kiszárította a nemzetközi pénzpiacokat, s a globális likviditási válság azonnal globális hitelválságba fordult. A hitelválság pedig azonnal recessziót eredményezett az elsősorban (vagy szinte kizárólag) hitelbe vásárolt termékeket gyártó ágazatokban, elsősorban a járműgyártásban és az építőiparban. A súlyos ágazati visszaesések pedig a hitelválsággal karöltve igen gyorsan általános recesszióba döntötték előbb az amerikai gazdaságot, majd pedig a világgazdaság túlnyomó részét. Ez a válság a globális világgazdaság első átfogó világgazdasági válsága, kitörésének körülményeit és várható hatását tekintve pedig nyilvánvalóan csak az 1929–1933-as világgazdasági válsághoz hasonlítható. A világ azonban levonta az 1929-es válság tanulságait, amikor a New York-i tőzsdekrach és az USA-beli pénzügyi válság azért vált, azért válhatott átfogó világgazdasági válsággá, mert a pénzügyi válságra való reakcióként restrikciós hullám, protekcionista hullám és leértékelési verseny szabadult el a világgazdaság akkori főszereplői között. Tanulva ebből a II. világháború utáni nemzetközi gazdasági architektúrát, a Bretton Woodsi rendszert éppen ezekre a tanulságokra gondolva teremtették meg. 1929–1933 legfőbb tanulsága az, hogy egyrészt a recesszióban a fogyasztást kell ösztönözni s nem
restrikciós
gazdaságpolitikát
folytatni;
másrészt
a
válságot
csak
együttműködéssel lehet elkerülni, s ha mégis kitört, a válságból csak együttműködéssel lehet kilábalni. Ebből következően természetes, hogy a jelenlegi válságban
is
felértékelődnek
a
sokoldalú
nemzetközi
gazdaságpolitikai
együttműködés intézményi keretei, fokozott reflektorfénybe kerül a Bretton Woods-i intézményrendszer – több mint harminc évvel a Bretton Woods-i nemzetközi pénzügyi rendszer fölbomlása után is. [Csáki (2009)] 9
3.2. Az IMF tevékenysége a válság idején Az IMF a válság következtében sajátos módon feltámadott – újra megtalálta központi szerepét a világgazdaságban, a nemzetközi gazdasági és gazdaságpolitikai együttműködés szervezésében és orientálásában. Az IMF ugyanis 2005–2006-ra teljesen eljelentéktelenedett, hiszen legnagyobb adósai (Argentína, Brazília, Mexikó és Törökország 2005 késő őszén, majd Indonézia 2006 koratavaszán) rendre a lejárati idő előtt visszafizették tartozásaikat, s úgy tűnt, csak a gyakorlatilag segélynek tekinthető, „legpuhább” hiteleire volt igény. Míg 2002– 2003-ban az IMF összes hitelkihelyezésének értéke meghaladta a 70 milliárd SDRt (vagyis a 100 milliárd USA dollárt), addig ez az érték 2007-re 10 milliárd SDR-re csökkent. Az IMF az alábbi három módon fejtheti ki hatását világgazdasági válságban: globális, regionális és országtanulmányokkal, azaz a világgazdasági helyzet szakszerű és alapos feltárásával, illetve explicit tanácsadással; mint a jegybankok, az IMF is képes „verbális intervenció” gyakorlására: vezetőinek
beszédei,
nyilatkozatai,
előadásai
révén
orientálja
a
világgazdaság főszereplőit; hitelnyújtással, a régebbi hitelkonstrukciók feltételeinek és folyósítási gyakorlatának jelentős átalakításával és új hitelkonstrukciók kidolgozásával. [Csáki (2009)]
3.3 Magyarország államadóssága Magyarország volt az egyik első olyan fejlődő piacú ország, melyet sújtott a globális pénzügyi válság fellépése. A magyar kormányokat már a ’90-es évek óta többször érintette válság. Ilyen például, amikor a rendszerváltás után a magyar vállalatok nagy része piacát vesztette. Ez a GDP esésével járt együtt, amit elsősorban az államháztartás sínlett meg. Az ország adósságspirálba sodródott és pénzügyi katasztrófa veszélye állt fenn. Az államcsőd veszélyét a Horn-kormány 10
hárította el és kiigazította a költségvetést. A stabilizáció drasztikus életszínvonalcsökkenéssel járt, a gazdaság viszont fenntartható növekedési pályára állt. 2001 óta az ország felelőtlen gazdaságpolitikájával (többek között az elsősorban tehetős családoknak kedvező lakástámogatási program és a sztrádaberuházások) növelte az államadósságot jóval a GDP 60%-a felé. Eközben számos feltörekvő ország jelentős devizatartalékokat épített fel, és fegyelmezett makrogazdasági politikát követett.
Eurózóna
66,6
Magyarország
66
EU-27
58,7
Lengyelország
45,2
Szlovákia
29,4
Csehország
28,7
Bulgária
18,2
Litvánia
17,3
Románia
13
Lettország Észtország
9,7 3,4
2. ábra: Államadósság a GDP százalékában 2007-ben Forrás: HVG 2008/43.szám 7. oldal
A magas államadósság problémája többek között, hogy a GDP 4 százalékának megfelelő kamatterhet ró az államra, másrészt lejárati szerkezetéből adódóan folyamatos adósságmegújítási igényt támaszt. [Orbán - Vojnits (2009)]
11
Az államadósság finanszírozásának többféle módja van. Az állam bevételeinek növelését például adóemeléssel, hitelfelvétellel, állampapírok, illetve kötvények kibocsátásával lehet elérni. Azonban az állami kiadásokat csökkentésével is lehet a deficitet mérsékelni. 14677 10588 9224 7227 2509
7719
2579
11592 2983
12744 4125
15577 4473
3591
2267 2322
4718
5397
2000
2001
6957
2002
8009
8609
9153
2003
2004
2005
Forint
10552
11104
2006
2007
Deviza
3. ábra: Az államadósság alakulása 2000-2007 között (év végén, milliárd ft) Forrás: ÁKK http://www.akk.hu/object.c693e119-153c-49bc-bc3d71f805d83db1.ivy
Az ország államadóssága 2006 végére 1.933 milliárd forinttal, azaz 15,16%-kal nőtt 2005 végéhez képest. Ez 2007. december 31-ére további 900 milliárd forinttal, azaz 6,13%-kal nőtt. Az, hogy nagy a baj, már 2008. október eleje óta érzékelhető volt, mivel a válság hatására a befektetők egyre nagyobb mértékben kezdtek differenciálni a fejlődő piacok között. Az államadósság növekedése és a mérleg kedvezőtlen alakulása negatívan befolyásolja a befektetői kedvet az ország irányába. A külföldi befektetők elkezdtek pánikszerűen szabadulni magyarországi befektetéseiktől, mivel attól tartottak, hogy Izland becsődölése után szintén magas devizaadóssága és lakossági devizahitel-állománya miatt Magyarország is hasonló sorsra juthat. 12
Három hét alatt több mint 400 milliárd forintnyi magyar állampapírtól vettek búcsút, és részvényeiket (elsősorban az OTP és MOL részvényeket) is nagy tételekben adogatták el, amit jól jelzett, hogy a BUX részvényindex október elejétől a hónap végéig több mint 40 százalékot esett.[Csabai (2008)] Magyarország az adósság csökkentésére az IMF-hez, a Világbankhoz és az EU-hoz fordult segítségért. A hitelfelvételnek azonban számos feltétele van. Az IMF-től azon országok kérhetnek hitelt, akiknek folyó fizetési mérleghiányuk van. A felvehető hitel nagyságát a kvóták határozzák meg. Az IMF az eladósodás fokozódásával módosítja, szigorítja a feltételeket. Tartós fizetési mérleg hiány esetén is tud segíteni a Valutaalap a rövid lejáratú hitelek meghosszabbításával.
3.4 Az IMF 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitele A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa 2008. november 6-án hagyta jóvá a 17 hónapra szóló, 10,5 milliárd SDR (mintegy 12,3 milliárd euró, illetve 15,7 milliárd USA-dollár) értékű készenléti hitelt Magyarország számára. Ezzel segítve az országot a pénzügyi válságban, és megakadályozva a feszültség elmélyülését. Ez kivételes szintű forrásnak számít, a hitelkeret összege több mint a magyar IMFkvóta tízszerese (1.015%-a), amit a Valutaalap gyorsított eljárása keretében hagytak jóvá. Magyarország a második ország, amely számára jóváhagyta az IMF a pénzügyi válság miatti készenléti hitelkeretet. Az első Ukrajna volt, aki 16,4 milliárd dolláros készenléti hitelt kapott. A 17 hónapos készenléti keretből Magyarország 4,2 milliárd SDR összeghez azonnal hozzáférhet, a maradék összeget pedig öt részletben, a negyedéves felülvizsgálatok alakulásától függően fizetnek ki.
13
Az IMF-hitel ütemezése (1SDR=1,1euró) 2. táblázat Milliárd SDR 2008. november 6.
4,2
2009. március 25.
2,1
2009. június 22.
1,26
2009. augusztus 15.
1,26
2009. november 15.
1,26
2010. február 15.
0,4
Forrás: [HVG 2009/28. szám, 58. oldal • 2009.07.11.]
Az IMF hitel célja többek között a pénzügyi piacokon 2008 őszén kialakult feszültség csökkentése és az ország hosszabb távú gazdasági céljainak támogatása a kormányzati pénzügyek és a bankszektor megfelelő reformjaihoz szükséges feltételek megteremtésével. Sajnálatos módon Magyarország volt az egyik első olyan fejlődő piacú ország, melyet sújtott a globális pénzügyi válság fellépése. A fejlett gazdaságokban adódó pénzügyi nehézségek a globális fizetőképesség hanyatlásához és fokozott kockázatkerüléshez vezettek, ezért a befektetők egyre nagyobb mértékben kezdtek differenciálni a fejlődő piacok között. Így Magyarországot egyre jobban kezdték elkerülni a befektetők. Ez az ország magas külföldi adósságállományának, valamint a mérleg kedvezőtlen alakulásának tudható be. A befektetői kedv csökkenése által megnőtt
annak
a
kockázata,
hogy
Magyarország
továbbgörgeti
külső
államadósságát. Az IMF által támogatott gazdasági program konkrétan két fő célra épül: az alapvető költségvetési kiigazítás megvalósítása annak érdekében, hogy a kormány adósságfinanszírozási igényei csökkenjenek; a megfelelő likviditás és az erős tőkeszint fenntartása a bankrendszerben. 14
Az IMF által nyújtott pénzügyi segítséggel, mely az Európai Unió és a Világbank által tett finanszírozási ígérettel együtt összesen 20 milliárd euró összegű anyagi támogatást jelent, Magyarország elegendő tartalékhoz jut ahhoz, hogy külső kötelezettségeinek akár szélsőséges piaci körülmények között is meg tudjon felelni. Ezen intézkedéseket kell az országnak teljesíteni a Valutaalappal kötött megállapodás alapján: költségvetésiplafon-törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a törvényi megerősítése, beavatkozási jogkörének bővítése pozitív adóslista bevezetése a lakossági hitelezésben a banki jelzáloghitelek fedezetének maximálása a biztosítási és hitelügynökök működésének szigorítása a Magyar Nemzeti Bank felhatalmazása olyan adatok begyűjtésére, amelyek révén a devizakockázatokat is mérlegelni lehet. [HVG 2008/d]
3.4 A hitel felhasználása Az IMF szigorúan ellenőrzi a hitel felhasználását, és abban semmiféle költekezés nincs megengedve. Az IMF hitel olyan hitelt vált ki, amit az ország jobb körülmények között a piacról venne fel, ennél sokkal drágábban. Az IMF-hitelt alapvetően három célra használhatja fel az ország: védheti a szabad piacon a forintot, a magyar devizát, refinanszírozhatja a magyar adósságállományt, és támogathatja a saját bankrendszerét. 2008 végéig a három hitelkeretből 6,9 milliárd euró vált hozzáférhetővé. Ebből 1 milliárdot az Államadósság-kezelő Központ Zrt. hívott le a lejáró adósságok kifizetésére, illetve állampapír-visszavásárlásokra.
15
Nagyon fontos biztosítani, hogy a bankok továbbra is hozzájuthassanak bankszerű forrásokhoz. A bankrendszer kisegítésére legfeljebb 1.500 milliárd forintot fordíthat az ország. Ebből kaphatnak állami garanciát a hazai kereskedelmi bankok a devizában és forintban felvett hiteleikre, továbbá plusztőkéhez juthatnak a bankstabilizációs törvény értelmében. Azonban a garanciának és a tőkejuttatásnak feltétele van, cserébe a bankoknak az állami segítség idejére kordában kell tartaniuk a vezetők díjazását, valamint garanciadíjat és a tőke után kamatot kell fizetniük, aminek mértékét az állammal kötött megállapodásban rögzítik. A bankmentő csomag az egész gazdaságot próbálja menteni azon keresztül, hogy segít a pénzfolyamatok normális keretek között tartásában. 2009 márciusában az állam az OTP Banknak és az FHB jelzálogbanknak is adott 400, illetve 120 milliárd forint értékű hitelt. Áprilisban pedig 170 milliárd forintnyi kölcsönt kapott az államtól a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) euróban, fontban, dollárban
és
kamatozással,
jenben, hogy
piaci eleget
tehessen nemzetközi törlesztési kötelezettségeinek, vállalkozói
és
hitelezését.
bővítse Ezért
cserében az MFB vállalta, hogy 55 milliárd forinttal növeli a vállalkozásoknak nyújtott hiteleit. [HVG 2009/a] 2009 márciusában az IMF meghosszabbította a hitelkeret felhasználásának lehetőségét. Ezáltal 2010. március helyett októberig lehet lehívni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott 12,5 milliárd eurós hitelkeret további 3,2 milliárd eurós részét, négy egyenlő részletben. Az IMF-fel a hosszabbítást az tette lehetővé, hogy Magyarország júliusban terven felül 1 milliárd euró devizahitelt vett fel, illetve a G20 tavaszi londoni csúcstalálkozóján hozott döntésnek megfelelően az IMF két lépcsőben összességében 283 milliárd dollárral növelte tartalékait, amiből Magyarországnak 1,6 milliárd jut. A Magyar Nemzeti Bank devizatartalékai augusztus végén rekordot döntöttek, meghaladták a 30 milliárd eurót. [HVG (2009/d)] 16
4. ábra: A Magyar Nemzeti Bank devizatartalékai Forrás: HVG 2009/37. szám
A nemzetközi kölcsönök határidejének megváltoztatásával lehetővé vált, hogy azokat a 2010-es választások után az új kormány is igénybe vehesse.
3.5 A hitel visszafizetése Az IMF a világgazdasági válságra való tekintettel a hitelkeret rendelkezésre állása mellett 2010 márciusában egy évvel, négyről öt évre hosszabbította meg hiteleinek átlagos futamidejét. Ennek megfelelően a törlesztést nem két, hanem három éves türelmi idő után kell megkezdeni. Ez azt jelenti, hogy a 2008 novemberében lehívott első hitelelem (4,9 milliárd euró) első törlesztő részletét nem 2011-ben, hanem 2012 első negyedévében kell majd megfizetni.
17
Az IMF-hitel visszafizetése (millió deviza) 3. táblázat IMF Dátum
XDR
EUR ekv.
HUF
2012. I. né
527
614
151.556
2012. II. né
790
906
227.333
2012. III. né
790
906
227.333
2012. IV. né
797
913
229.131
2013. I. né
797
913
229.131
2013. II. né
797
913
229.131
2013. III. né
797
913
229.131
2013. IV. né
797
913
229.131
2014. I. né
270
299
77.576
2014. II. né
6
7
1.798
2014. III. né
6
7
1.798
6.373
7.302
1.833.050
2011. IV. né
2014. IV. né 2016. II. né Összesen: Forrás: http://www1.pm.gov.hu/
3.7 Összegzés A gazdasági világválság sok országot érintett. Magyarországot sajnos meglehetősen erősen érintette, mivel a válság kirobbanása előtt sem volt túl jó helyzetben az ország, már akkor is magas volt az államadósság. A válság hatására a befektetők is elkezdtek kivonulni az országból. Az ország az ennél is nagyobb baj elkerülése miatt
nemzetközi
szervezetkehez
fordult
segítségért.
Így
kapott
2008
novemberében az IMF, EU és Világbank hármastól egy meglehetősen jelentős, 20 milliárd euró összegű hitelt az ország. A hitel felhasználása szigorú feltételekhez 18
van kötve. Emellett a visszafizetés ütemezése is szigorú keretek között fog folyni. Ebben a fejezetben főként Magyarország helyzetét próbáltam felvázolni, a következő fejezetben szeretnék kitérni arra, hogy osztotta meg az embereket a hitel felvétele.
19
4. ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK A HITELLEL KAPCSOLATBAN A válságkezeléssel kapcsolatos ellentétek már az IMF-kölcsön felvételekor kirobbantak. Az akkori kormány és a jegybank ezt szükségesnek és elkerülhetetlennek tartotta, ugyanez a döntés ellenzéki nézőpontból gyámságnak, függőségnek, kiszolgáltatottságnak minősült. Orbán Viktor ezzel kapcsolat azt nyilatkozta, hogy ezt a kölcsönt még az unokáink is fizetni fogják.[Farkas (2009/d)] A hitelfelvétel mellett szóló érveket a Bajnai-kormány által szeretném bemutatni, míg az ellenérveket az Orbán-kormány által. Ugyan a következő alfejezet címe Bajnai-kormány, de ebbe a fejezetbe azt az időszakot is bele fogom foglalni, amikor még Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök (2009. március 21-én mondott le), ugyanis az ő miniszterelnöksége alatt hagyta jóvá a Nemzetközi Valutaalap Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt. Bajnai Gordont 2009. április 14-én választották meg.
4.1. Bajnai-kormány 2008 októberében a forint folyamatosan gyengült, az OTP-részvények ezer forinttal a könyv szerinti értékük alá estek és a Budapesti Értéktőzsde is rosszabb helyzetben volt a világ többi, amúgy is mínuszban lévő tőzsdéinél. A kormány hiába állt elő egy 12 pontos javaslattal, hiába írták át a költségvetési tervezetet, vonták vissza az adócsökkentési javaslatokat, csökkentették az állampapírkibocsátást, biztosítottak állami garanciát a betétekre, lehetővé tették, hogy a nyugdíjpénztárak állampapírt vegyenek részvények helyett. Ezek az intézkedések mit sem értek. Valamilyen más megoldást kellett kitalálni. Ekkor merült fel a nemzetközi intézményektől (IMF, EU és Világbank) való hitelfelvétel lehetősége. Már csupán a nemzetközi szervezetek által kilátásba helyezett pénzügyi támogatások
lehetősége
is
megnyugtatóan
hatott
a
forintra
és
a
részvényárfolyamokra. Sőt, az IMF-hitel felvétele után, november közepére pedig már a forint is erősödni kezdett, a magyar államadósság kockázati felára majdnem a 20
felére csökkent, az állampapírhozamok pedig 150 bázispontot estek, azaz valamennyire stabilizálódott a gazdaság. Szóval Magyarország az IMF-hitel felvételének hatására megmenekült az államcsődtől. Az IMF-hitel egyik legfontosabb előnye az, hogy olcsóbb hitelnek számít, mint az állam a piacról vett volna fel. Ezáltal az állam olcsóbb hitellel tudta kiváltani a korábban felvett kölcsönöket. Az állampapír-piaci hozamok november előtt gyakran 9-10 százalék fölé emelkedtek. Ezzel szemben az IMF-hitel első részletének kamata pusztán 2,71 százalék és a további részleteket is csak 1, illetve 2 százalékpontos kamatfelárral kapja az ország. Emellett az EU-hitel is csak 3-4 százalékos kamatú. Szóval ez volt a legolcsóbb forrás, amelyhez Magyarország hozzájuthatott, azt is belevéve, hogy az
IMF-kölcsön
jutaléka
0,25
százalék, azaz majdnem 32 millió euró. A
hitelcsomagok
ország
komoly
felvételével
az
megszorításokat
vállalt. Ezek a szigorítások túlmentek azon,
amit
az
IMF
elvárt
Magyarországtól, mivel már az euró bevezetésének
irányába
mutattak.
Azonban a válság előtt, derűsebb gazdaságpolitikai körülmények között az államnak sokkal kevesebb áldozatot kellett volna vállalni. A maastrichti kritériumok közül a legkeményebbnek az államadósság GDP 60 százaléka alá csökkentése látszik, mivel ez 2008-ban 67 százalékon állt. A külső pénzügyi segítséggel azt akarta elérni az ország, hogy a feszültség mérséklődjön, a kevésbé szigorú pénzpiaci feltételekhez (a szokványos nemzetközi finanszírozáshoz) gyorsan vissza tudjon térni és a hosszú távú célok is támogatva legyenek.
21
Az IMF sajtóközleménye szerint Magyarországon a két fő kritikus pont az államháztartás finanszírozása és a bankszektor. A magas külföldi adósságállomány miatt az országnak költségvetési kiigazításra van szüksége, azaz a kormánynak a GDP 2,5 százalékának megfelelő költségvetési kiigazítást kell megvalósítania. Ekkor úgy látszott, hogy elég két év az államadósság GDP 60 százaléka alá csökkentéséhez, ugyanis a költségvetési tervezet módosítása éppen az adósság korlátok közé tarthatóságát célozta meg a külső finanszírozási igény csökkentése révén. A fő sarokpont a kiadások mérséklése, főként az állami intézmények személyzetének csökkentésével. A hiánycél csökkentése érdekében állami kiadásokból 400 milliárd forintot faragtak le. A kiadáscsökkentés a közszféra alkalmazottjainak bérbefagyasztásából és 13. havi illetményük megvonásából, valamint a 13. havi nyugdíjak lecsippentéséből származik. A kormány próbált példát
mutatni
az
állami
tulajdonban
lévő
vállalatok
vezetőinek
fizetésmegvonásával, azonban a szakszervezetek nem kívántak osztozni abban a teherben, amelyet a kabinet a munkavállalókra és a nyugdíjasokra készült hárítani. [HVG (2008/b)] A másik kritikus pont alapján a bankok tőkéjét előzetesen emelni kell és további tőkét és forrásokat kell biztosítani a bankok számára a bankközi hitelezés garanciaalapjának finanszírozása érdekében. Így a magyar bankok is megkapnak olyan működésükhöz szükséges feltételeket, amelyeket a versenytársaik a nemzetközi környezetben már megkaptak. Ha lassabb léptekkel is, mint riválisai, a magyar kormány is nagyjából ugyanazt az utat járta be, mint nyugat-európai partnerei. Azonban ezen intézkedések meglépéséhez az országnak nem voltak erre elegendő forrásai, nem voltak eurószázmilliárdjai, nem úgy, mint például Németországnak és Franciaországnak. Jentős különbségnek tekinthető az is, hogy míg Nyugat-Európában a politikus szoros együttműködésben igyekeztek a válságból kiutat találni, Magyarországon éppen ennek az ellenkezője történt. A Fidesz és a KDNP a megszorítások ellen tiltakozott és Orbán Viktor egy hatalmas gazdaságélénkítő programmal kampányolt. A program egy 10 milliárd eurós növekedési csomagot rejtett magába, 22
amelynek fele uniós forrásból, másik fele pedig adócsökkentésből állt volna össze. Azonban ez utóbbit sem az Európai Bizottság, sem az IMF nem támogatná. Ezt az IMF már 2008 szeptemberében leszögezte. Emellett az ország nem vethet be semmilyen olyan gazdaságélénkítő eszközt, amelyeket a fegyelmezett fiskális politikát folytató tagállamok bevetettek. Sőt jegybanki kamatcsökkentést sem alkalmazhat, amivel ösztönözhetné a beruházásokat.(Később azonban ezeken a feltételeken enyhít az IMF.) [Farkas (2008)] 2008 novemberében elfogadta az Országgyűlés a plafontörvényt, amely az IMF-fel kötött megállapodásban le lett szögezve. Ez többek között arra kötelezi a kormányt, hogy a büdzsé elsődleges (kamatfizetések nélküli) egyenlege megakadályozza a reáladósság növekedését, az elsődleges kiadások reálemelkedése pedig nem lépheti túl a GDP reálnövekedésének felét. E szabályok célja az, hogy visszafordítsák a költségvetési kiadások és az államadósság (GDP-arányos) növekedését, ami idővel lehetővé teszi a gazdaságot súlyosan terhelő magas adók csökkentését. Emellett világos, előremutató, mennyiségi keretet szab a nagy elosztó rendszerek (a társadalombiztosítás,
az
adórendszer
és
az
önkormányzati
rendszer)
finanszírozásának elengedhetetlen átalakításához is, azaz szigorítja többek között az önkormányzatok költekezését. A törvényben megalkotott javaslatot a legnagyobb ellenzéki nem szavazta meg, pedig javaslataikat beépítették a törvénybe. [Kopits (2008)]
23
Az IMF-EU-hitelcsomag felhasználása (millió euró) 4. táblázat Időpont
2008.11.12.
Részlet
IMF 1.
Összeg
4953
Felhasználás
Összeg
Hitel bankoknak
1752
FHB-tőkeemelés
109
Devizabetét-képzés
2984
Egyéb
108
2008.12.09.
EB 1.
2000
Adósságtörlesztés
2000
2009.03.26.
EB 2.
2000
Adósságtörlesztés
2000
2009.03.30.
IMF 2.
2389
Adósságtörlesztés
2389
2009.06.25.
IMF 3.
1405
Devizatartalékok
1405
2009.07.26.
EB 3.
1500
Adósságtörlesztés
1500
2009.09.29.
IMF 4.
54
Adósságtörlesztés
54
Forrás: HVG/2010. 13.szám
2009 májusában már szakmai körökben egyre többen vélték úgy, hogy – amennyiben a pénzügyi válság nem csillapodik – vagy a kölcsön igénybevételének a határidejét kellene meghosszabbítani, vagy új megállapodást kellene kötni az IMF-fel, mert a magyar állam finanszírozását még korai volna kizárólag a piacra bízni. A nemzetközi szervezet vezetői pedig fogadkoznak: nem hagyják cserben a veszélyeztetett közép- és kelet-európai régiót. Ekkor már azonban az IMF elképzelhetőnek tartotta korábban tiltott praktikáit. Azaz megbocsátható, ha egy-egy megsebzett ország, bevételeinek növelésére, nemzeti valutája mérsékelt leértékeléséhez folyamodik, végveszélyben pedig akár a tőkeáramlás adminisztratív ellenőrzése is elképzelhető. A jegybankokat is lazításra sarkallta az IMF, amely a kormányokat pedig egyenesen arra biztatta, hogy állapodjanak meg a bankokkal a devizában eladósodott háztartások veszteségeinek mérsékléséről, támogassák a kölcsönök nemzeti valutára cserélését.
24
Az IMF-program 2009. márciusi felülvizsgálata során az IMF szakértői nem ragaszkodtak volna a 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány feltétlen betartásához, a magyar kormányzat azonban nem vállalta a lazítás rizikóját, ráadásul szeretne mielőbb kikerülni az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól, és érdemben az euróbevezetésre koncentrálni. Az IMF a G20 londoni csúcstalálkozóján hozott döntés alapján saját „pénzéből”, az SDR-ből 250 milliárd dollárnyit bocsátott ki, ebből Magyarországra csaknem 1,2 milliárd dollárnyi jutott, ami feltétel nélkül igénybe vehető, és alkalmas a valutatartalékok növelésére. [Farkas (2009/a)] 2009 júliusában a 2008 októberében kirobbant válság óta Magyarország végre ismét képes volt középlejáratú forintkötvényeket kibocsátani. Az Államadósság Kezelő Központ megbízta a Citigroupot és az ING Bankot egy ötéves lejáratú, legalább 500 millió euróra kalibrált eurókötvény-kibocsátás megszervezésével. Az eredmény imponáló volt, mivel a jegyzésre 2,9 milliárd euró vételi ajánlat futott be, a kötvény iránt több mint százhetven pénzintézet érdeklődött, így végül 1 milliárd euró értékű ajánlatot fogadtak el. A vásárlók háromnegyede külföldi alapkezelő, többségük brit, amerikai és német intézményi befektető volt. Számos nemzetközi elemző dicsérte az országot. Kiemelték, hogy Magyarország volt az első IMF-hitellel megtámogatott ország, amely visszatért a kötvénypiacra. Dicsérték a Bajnai-kormány egyensúlyjavító döntéseit is. Ezek hatására a hozamok is folyamatosan csökkentek, az ötéves futamidejűeké például márciusról júliusra 4 százalékkal (9 százalékra) csökkentek. Bármennyire biztató a magyar állampapírpiac normalizálódása, bármekkora sikert hozott is az eurókötvény-kibocsátás, annak értéke relatív: a nemzetközi piacon Magyarországnál jóval stabilabbnak tekintett Csehország és Szlovákia sokkal előnyösebb feltételekkel bocsátott ki euró kötvényt az elmúlt hónapokban. Azonban Varga Mihály egykori pénzügyminiszter, Fidesz-alelnök drágának és ezáltal súlyos hibának tartotta a kibocsátást. Azzal ironizált, hogy eddig a kormány
25
az IMF-hitelt tartotta jónak, mivel az olcsóbb, mint a piaci, ekkor meg azt, hogy igaz drágább a piaci, de az a kedvezőbb. Tény, hogy az eddig igénybe vett IMF-kölcsönök kamatterhe jóval alacsonyabb, de a Valutaalapnak a hitelnyújtással épp az volt az egyik célja, hogy a tőle segítséget kérő országokat visszavezesse a nemzetközi pénz- és tőkepiacra.[Farkas (2009/b)] A Bajnai-kormány három reformban állapodott meg a nemzetközi szervezetekkel az adó-, nyugdíj- és a szociális ellátórendszer területén. Ezeket a reformokat bele is építették a költségvetésbe. A Bajnai-kormány leköszönésekor többé-kevésbé stabilizált gazdaságot, de elégedetlen társadalmat hagyott maga után. Bajnai Gordon úgy gondolta, hogy függetlenül attól, hogy ki nyeri a választásokat, a magyar gazdaságpolitika alapvetően ugyanazon a pályán megy majd tovább. Ezt arra alapozta, hogy az ország benne van egy IMF- és EUprogramban,
amelynek
meghosszabbították
2010.
határidejét októberig.
A
programnak pedig világos, teljesítendő céljai vannak.
Szerinte
érdemes
lenne
ezt
továbbvinni, akkor is, ha már 2009 júliusa óta nem hívott le az ország semennyit sem a hitelkeretből. Ezt azzal indokolta, hogy a gazdaságpolitikának is jót tesz, illetve a hitelkeret jól jöhet, ha a görög válság rosszabbra fordulna. A Bajnai-kormány a nemzetközi hitelcsomagból 5,5 milliárd eurót nem vett igénybe, illetve az addig lehívott kölcsönökből is maradt még másfél milliárd euró a jegybank számláján. Megjegyezte, hogy a hiányt célszerű lenne 4 százalék körüli tartományban tartani. Sőt szerinte az eurót minél hamarabb be kellene vezetni, ezzel segítve azon háztartásokat és vállalkozásokat, amelyeknek bevétele forintban, adóssága pedig euróban van. Olyan politikára van szükség a továbbiakban is, hogy a forint árfolyama ne lóduljon ki a biztonságos sávból, és hogy a kamatok, amelyek 26
a válság legsúlyosabb időszaka óta megfeleződtek, alacsonyan maradjanak. Úgy véli, hogy a növekedés alapjait megteremtették, kár lenne mindezt politikai megfontolásból szétrúgni. Folytatni kell a szociális rendszer átalakítását is, hogy az jobban ösztönözzön a munkára, a szegénységből való kitörésre. Illetve tovább kell csökkenteni a munkát terhelő adókat.[Farkas (2010/a)]]
4.2 Orbán-kormány 2010 júliusában volt esedékes az IMF és az EU által 2008 őszén nyújtott mentőcsomag miatti szokásos negyedéves felülvizsgálat. Ez egy egyeztetés lett volna a felek között, amelynek keretében értékelték volna az elmúlt negyedév költségvetési és pénzügyi politikai teljesítményét, valamint a jövőbeli terveket. Azonban a felülvizsgálat alkalmával több ponton kritizálták a kormány által benyújtott gazdasági törvénycsomagot és így megszakadtak a tárgyalások és az IMF-EU kettős hamarabb hazautazott. Az Orbán-kormány már a következő két évre szeretett volna új elővigyázatossági megállapodást kötni az IMF-fel, hogy akkor se legyen gond a lejáró magyar államadósság megújításával, új kölcsönök felvételével, ha a világ pénzpiacain netán ismét zavarok adódnának. Az államháztartás idei finanszírozására pedig elég lesz az, amit a Bajnai-kormány félretett. Az IMF a tárgyalások megszakadását azzal indokolta, hogy az IMF és az Európai Bizottság elvárna, hogy idén a hiány a GDP 3,8 százaléka, jövőre pedig 3 százalék alá menjen. Ezt kulcsfontosságú kérdésnek tartják. Christoph Rosenberg, az IMF delegáció vezetőjének nyilatkozata alapján kevesebb, mint százmilliárdon múlt, hogy a felek nem jutottak dűlőre. Szerinte a GDP 0,3 százalékára tehető az a hiány, amelyre a költségvetésben biztos fedezetet kellene képezni ahhoz, hogy az idei deficitcélt tartani lehessen. [HVG (2010/b)]
27
Az Orbán-féle 29 pont zömét az IMF–EUküldöttség nem találta tartósan jó megoldásnak. A pénzintézeti
különadót az Európai
Biztosság
rövidtávon elfogadható ötletnek tartja, de hosszú távon már a hitelnyújtást megakadályozhatja, a befektetési kedv és a gazdasági növekedés jelentős visszaesését eredményezheti. Ezért a küldöttség arra bíztatja a kormányt, hogy gondolja át a bankadó néhány jellemzőjét. Az IMF túl nagynak tartja a bankadó mértékét az ország méretéhez képest. Az IMF és az EU 2011-ben jóval kisebb összegű bankadót tartanak jónak, a kormányoldal azonban ragaszkodott ahhoz, hogy 2011-ben is az idei szinten maradjon az extraadó. De nem tetszett a Magyarországot hitelező intézmények képviselőinek a bankoktól a rossz devizahiteleket átvállaló, államadósság-duzzasztó központi intézmény ötlete, a társasági adó csökkentése (a tb-járulékoké helyett) és a 16 százalékos egykulcsos jövedelemadó sem, mert a kormány nem tudta hitelt érdemlően bemutatni az állami bevételek kiesésének megágyazó kiadási átalakításokat. Az IMF szerint ha adómérséklésbe fog a kabinet, akkor azt jobb lenne az élőmunkaterhekre
összpontosítani.
Az
Európai
Bizottság
szerint
a
tömegközlekedési reformból pedig csak a jegyáremelés valósult meg, a többi elemet elhalasztotta Magyarország. A küldöttségnek a jegybank elnök fizetésének korlátozása sem tetszett, mivel az intézmények szerint a kormánynak tiszteletben kellene tartania a központi bank függetlenségét. Ehhez képest a Fidesz úgy állította be ezt a vitát, mintha Simor András fizetése lenne a tét. Azonban a kormány előterjesztett terve elbukott az Európai Központi Banknál, mivel a kormány nem tartotta be az egyeztetési szabályokat, túl későn küldte Frankfurtba a tervet és ezáltal nem hagyott elegendő időt az érdemi konzultációra. A tárgyalások félbeszakadásához hozzájárult az is, hogy a jövő évi büdzsé és a kormány szervezeti reformjának tervei is nagyon kidolgozatlanok. A két szervezet 28
szeretett volna részletesebb tervekkel, intézkedésekkel alátámasztott elképzeléseket megismerni a 2011-es költségvetési politikáról, azonban a kabinet ezt nem tudta teljesíteni, mondván, lesz még erről alkalmuk ősszel is beszélgetni. Az IMF a kormány hozzáállását is kifogásolta, mivel a kormány kész tények elé állította a két szervezetet és nem hajlandó a kompromisszumra. Emellett szakmai kifogásai is vannak a leírtakkal kapcsolatban. A jövő évi költségvetési elképzeléséket kidolgozatlannak is tartja. Ezzel szemben Orbán Viktor végletesen elutasító modorban viselkedett, a nemzetközi delegáció képviselői állítólag azt sérelmezték leginkább, hogy magyar partnereik láthatóan legyőzendő ellenségként kezelték őket. A merev hozzáállás veszélyére az IMF már idejekorán figyelmeztette a június elején felállt kormányt. Pár héttel a felülvizsgálat megkezdése előtt a szervezet egyik felsővezetője a levelében éreztette, hogy nem szeretik, ha kész tények elé állítják őket, és ha az érdemi egyeztetésnek nem hagy teret a kabinet. A kormányzati oldalt láthatóan nem hatotta meg a Valutaalap intelme, a felülvizsgálat közben a magyar fél közölte, hogy az adócsomag úgy lesz elfogadva, ahogyan azt a kormány megalkotta és benyújtotta a parlamentnek, így a 200 milliárd forintos idei bankadóból sem engednek. A teljesen rugalmatlan viselkedés miatt a washingtoni szervezetet képviselő ki is fejezték nemtetszésüket.[Baksa (2010)] A küldöttség megállapította, hogy a kormánynak számos kérdésben több időre van szüksége, hogy további pontosítással szolgáljon. Emiatt elhalasztották a felülvizsgálat lezárását és egyúttal arról is határoztak, hogy helyes lenne folytatni a tárgyalásokat egy későbbi időpontban.
29
A 10,5 milliárd értékű hitelmegállapodás főbb eseményei 5. táblázat Részlet / lehívás Esemény
Dátum
(millió SDR)
2008.11.06.
A hitel jóváhagyása
4215,0 / 4215,0
2009.03.25.
1. felülvizsgálat lezárása
2107,5 / 2107,5
2009.06.25.
2. felülvizsgálat lezárása
1264,5 / 1264,5
3. felülvizsgálat lezárása, a megállapodás 2009.09.25.
meghosszabbítása 6 hónappal
1264,5 / 50
(2010.10.06-áig) 2009.12.17.
4. felülvizsgálat lezárása
725,1 / 0
2010.03.24.
5. felülvizsgálat lezárása
725,1 / 0
Az egymásra tolódott 6. és 7. 2010.07.17.
felülvizsgálat után a tárgyalási forduló eredménytelen
Forrás: HVG 2010/41.szám A kormány reakciója a tárgyalásokkal kapcsolatban az volt, hogy ők feltárták az IMF és EU küldöttsége előtt az első félévi hibás költségvetési gazdálkodásból eredő problémákat. Ennek kijavítására hozott lépéseket, mint például a bankadót, a végkielégítéseket terhelő különadót elismeréssel illették a tárgyalópartnerek. Ezen intézkedések jelentős mértékben csökkentik a költségvetés hiányát. A kormány folytatja a strukturális reformok politikáját a küldöttség által fontosnak tartott területeken, így az adórendszer, az egészségügy, és a közösségi közlekedés területén is. A kormány elkötelezett aziránt, hogy az ország minél előbb KözépEurópa legversenyképesebb, legmegbízhatóbb és legkiszámíthatóbb országa legyen. 30
Azt, hogy miért nincs szüksége az országnak IMF-hitelre a következőképp indokolták: Magyarország hosszabb ideje már csak a piacról finanszírozza államadósságát, ezért nincs szükség arra, hogy az IMF hitelét ténylegesen igénybe vegye. Emellett az, hogy a nemzetközi szervezet fenntartja, biztosítja a keret rendelkezésre állását, megnyugtatóan hat a piacok számára, azt jelzi, hogy nyugodtan lehet vásárolni a magyar állampapírokat. A keret, mint mögöttes biztosíték kiesésének viszont az az üzenete a piacok számára, hogy a nemzetközi szervezetek már nem biztosak abban, hogy Magyarország biztosan tartani fogja a korábban ígért hiánypályát. Ez egyszerűbben szólva azt jelenti, hogy piac kockázatosabbnak érezheti majd a magyar állampapírokat, így kevesebben, illetve nagyobb hozamelvárással vásárolhatják meg azokat, drágulhat az államadósság finanszírozása. [Baksa – Dudás (2010)]
5. ábra: Magyarország és az IMF közötti pénzügyi tranzakciók 1984-től (* Esedékes törlesztések, kamatok és egyéb díjak) Forrás: HVG 2010/41.szám 31
Az Orbán-kormány megválasztása óta számos kedvezőtlen gazdasági hatás történt. Kósa Lajos államcsődöt vizionáló június 3-ai beszéde után a magyar valuta 13 forintot gyengült, előtte az euró árfolyama 274 forintos állt. Ezt csak tetézte, hogy miután a kormány és az IMF–EU-delegáció közti tárgyalások félbeszakadtak a forint árfolyam további 10 forintot romlott. További következmény a Generali Alapkezelő számításai szerint az, hogy 1 milliárd forinttal ugorhat meg az eladósodott háztartások összesített törlesztési terhe. A magyar államadósság finanszírozásának a Bajnai-csapat búcsújakor 2 százalékos kockázati kamatfelára a Kósa-beszéd után 4 százalékra ugrott, és többé sosem kezdődött 2-essel. Ezzel szemben a választások előtt a Fidesz elnöke azzal kecsegtette szavazóit, hogy pusztán az új kormány beiktatása érzékelhetően enyhíti majd a magyar adósságterheket. Azonban a pénzpiacok azt a jelzést küldik Magyarországnak, hogy a Bajnai-kormány idején némileg visszaszerzett hitelességét a mai érzékeny nemzetközi gazdasági viszonyok közepette csak akkor szilárdíthatja meg, ha az új kormány is tartja magát a korábbi egyezségekhez, a Brüsszelnek 2006-ban benyújtott konvergenciaprogramhoz, valamint az EU–IMF-tandemmel 2008-ban kötött készenlétihitel-megállapodáshoz; függetlenül attól, hogy azokat még az állami túlköltekezésért főfelelős Gyurcsány-kormány írta alá. Nemcsak a hiánycélokra,
hanem
az
azokhoz
vezető
gazdaságpolitikai
intézkedések
hatékonyságára is a nemzetközi szervezetek pecsétje jelenti a garanciát a külvilág számára. [HVG (2010/c)] A konzultáció eredménytelensége miatt a még le nem hívott IMF- és EU-források befagytak. Hiába hagyott tehát az összesen 20 milliárd eurós keretből 3,1, illetve 1 milliárd eurót a Bajnai-kormány az utódjára (a Világbanktól lehívható további 1 milliárd euró), ahhoz nem lehet hozzájutni. Az unió 1 milliárdjának a felhasználása ugyanis szigorúan az IMF-hitelprogram folytatásához van kötve. Az IMFmegállapodás októberben, az EB-vel kötött november elején jár le, a szűkös terminusokból pedig az következik, hogy az eddig fel nem használt rész már nem vehető igénybe. Ez a negyedéves rész nem nagy összeg, és amúgy sem volt 32
szándékában a kabinetnek hozzányúlni, vagyis a tárgyalások megszakadása az államkasszát közvetlenül nem érinti. A kedélyek csillapítására a két szervezet (IMF és EB) külön-külön, de egyeztetett szöveggel a kormányzati elgondolások kritikája mellett kilátásba helyezte a tárgyalások folytatását is. Az Orbán-kormány is kilátásba helyezte a folytatást. A folytatásra 2010 őszén kerülhet sor. Az EU pénzügyi biztosa kijelentette, hogy Magyarországnak a költségvetési hiányt jövőre a GDP 3 százaléka alá kell szorítania. Azonban Orbán Viktor arra készül, hogy az EU vezetőit az őszi csúcstalálkozón rávegye némi engedékenységre: ne ragaszkodjanak Magyarország esetében a túlzottdeficit-eljárás során megszabott határidőhöz. Érvként az szolgál, hogy a többi tagországnak két-három évvel később kell egyensúly közeli állapotba hoznia a költségvetését. Orbán nem vitatja, hogy Brüsszellel előbb-utóbb meg kell állapodnia, nem úgy, mint a Nemzetközi Valutaalappal, amelytől a legutóbbi, sikertelen tárgyalási forduló után elköszönt. Orbán később azt mondta, hogy a gazdaságpolitikai együttműködés az IMF-fel korlátozná a magyar állam mozgásterét. Bár Orbán valóságos függetlenségi háborút hirdetett a Valutaalap ellen, maga mellé állítva a szervezet néhány állandó kritikusát is, a búcsú biztosan hosszú lesz. Egyrészt az IMF szakértői a kölcsön törlesztéséig, vagyis e kormányzati ciklus végéig évente kétszer eljönnek Magyarországra. Másrészt az IMF alapokmánya szerint minden ország köteles a nemzetközi pénzügyi rendszer felügyeletéhez szükséges információkat megadni, és a Valutaalap kérésére konzultálni. Van kockázata a mostani függetlenedési törekvésnek, mivel a nemzetközi befektetői klíma bizonytalan, és IMF-védőháló hiányában egy újabb erőteljes támadás a forint és a magyar állampapírok ellen végzetes lehet. Az IMF korábbi vezető közgazdásza, a Harvard-professzor Kenneth Rogoff Magyarországot tartja a térség egyik államcsőddel fenyegetett gyenge láncszemének. Ha azonban a piacok viszonylag nyugodtak maradnak, az idén és jövőre lejáró magyar államadósság megújítása nem okozhat gondot; legfeljebb az ára. A jegybanki tartalékok 33
meghaladják a 35 milliárd eurót, ezenkívül az IMF-től és az EU-tól eddig lehívott kölcsönökből is fel lehet használni még 3 milliárdot (az IMF- és EU-hitelkeret esedékes részleteit a Bajnai-kormány tavaly ősz óta már nem is vette igénybe). Ráadásul az Államadósság Kezelő Központ az elmúlt 13 hónap során sikeres euróés dollárkötvény-kibocsátást hajtott végre. Mindazonáltal a frontok megmerevedése önmagában is pénzügyi kockázatot jelenthet. Londoni pénzpiaci körökben változatlanul arra számítanak, hogy az önkormányzati választások után a magyar kormány folytatja a tárgyalásokat az IMF-fel. Ezek azonban csak akkor lehetnek sikeresek, ha a 2011-es költségvetésre áldását adja az IMF és Brüsszel is. [Farkas (2010/b)] Azonban Orbán Viktor november 8-án kijelentette, hogy Magyarország nem akar újabb IMF-hitelért folyamodni, azaz másodszor nem akarják növelni Magyarország adósságállományát. A magyar gazdaság stabilizálását önerőből kívánja megoldani a kormány, az ehhez szükséges forrásokat pedig a magyar piacon kívánja megteremteni. Az IMF köreiben is valószínűtlennek tartják, hogy Magyarország nekifutna egy úgynevezett elővigyázatossági hitel előkészítésének. Ugyanis nem kompatibilisek egymással a magyar kormány és az IMF növekedési elképzelései, derült ki az elmúlt hónapokban. Az IMF álláspontja jól kivehető: be kell mutatni, hogy a kormány a következő 33,5 évben miként akarja konszolidálni az államháztartás helyzetét. A kormánynak pedig vannak jó ötletei a konszolidációra (amit elismer az IMF), mint például az állam működési költségeinek csökkentése, de vannak olyan törekvései is, amelyek nem a növekedést szolgálják, sőt visszafogják azt. Ilyen a pénzintézeteket sújtó különadó, amelynek mérete eltúlzott, kivetésének módja pedig diszkriminatív; mert bár a fő politikai érv az adó mellett az volt, hogy a bankok nyereségén nem látszik a válság, nem a profitot adóztatta meg a kormány, hanem (az OTP-nek kedvezve) a mérlegfőösszeget.
34
A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése alapján a kormány olyan költségvetést készít, amely alapján tartani fogja a jövő évi 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási cél elérését, amit megszorítások nélkül, gazdaságpolitikai együttműködéssel fog biztosítani. Orbán Viktor nyilatkozata szerint a kormány onnan vesz el pénzt, ahol van. Erre a politikára az IMF aligha bólintana rá. [Farkas (2010/c)]
35
5. MÁS ORSZÁGOK PÉLDÁI 5.1 Ukrajna A
Nemzetközi
Valutaalap
2008
novemberében
16,4
milliárd
dolláros
készenlétihitel-keretet hagyott jóvá Ukrajna számára két évre, mivel az acélipari exportra és külföldi beruházásokra épülő ukrán gazdaságot meglehetősen megviselte a kezdődő világgazdasági válság, illetve a külső finanszírozás elapadása. Ez a megállapodás a második felülvizsgálatig jutott el tavaly júliusban, azzal együtt az IMF összesen 10,6 milliárd dollárt utalt át. Utána nem adott több pénzt, mivel nem jutott egyezségre az ukrán kormánnyal, jóllehet hozzájárult egyes
feltételek
enyhítéséhez.
A
februári elnökválasztás után a felek úgy döntöttek,
hogy
megállapodást,
megszüntetik és
helyette
a új
egyezményt kötnek. Az IMF július végén új, 15,15 milliárd dolláros keretet hagyott jóvá Ukrajna számára, amelyből az ország 1,89 milliárd dollárt a jóváhagyással együtt megkapott. Az új megállapodás fontos eleme, hogy az ukrán kormány törekszik a nyugdíjreform bevezetésére és az állami Naftogaz gázvállalat deficitjének megszüntetésére. Az oroszbarát Viktor Janukovics februári elnökké választása óta az ukrán kormány az egyik legfontosabb feladatának tartja a kapcsolatok javítását az IMF-fel, és a jelek szerint ez sikeres. Ahhoz képest, hogy az előző kormányzat elzárkózott számos reformtól és szerkezetátalakítástól és ezért az IMF leállította az előző készenlétihitel-megállapodást. 2010. november elején a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn megdicsérte Ukrajnát a szerinte kitűnő teljesítményéért a költségvetés és a gazdaság rendbe hozatalában, és biztosra mondta, hogy az
36
Ukrajnával kötött készenlétihitel-megállapodás első, most esedékes felülvizsgálata sikeres lesz. Jaltában, egy gazdasági tanácskozáson Mikola Azarov ukrán miniszterelnök beszámolt arról, hogy az idén az államháztartás hiánya valószínűleg csak a GDP 4,5 százalékával lesz egyenértékű, kisebb az IMF-fel megállapodott 4,9 százaléknál, és 2011-ben 3,5 százalékra csökkentik. Emlékeztetett, hogy tavaly az ukrán hazai össztermék (GDP) 16 százalékát tette ki a hiány. [HVG (2010/d)]
5.2 Törökország 2009 áprilisában még elvi megállapodás született a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által Törökországnak nyújtandó 45 milliárd dolláros hitel feltételeiről. Mivel Ankarára egyre
nagyobb
nyomás
nehezedett
a
segítség elfogadására, miután 2008 utolsó negyedévében a gazdaság 6,2 százalékkal esett vissza, és 2009-ben 3,6 százalékos recessziót
vártak.
Az
ipari
termelés
februárban a negyedével csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A lassulás fő oka, hogy a világválság miatt az export és a belföldi fogyasztás egyaránt zuhanni kezdett. A hitelfeltételekről annyi szivárgott ki, hogy megállapodtak a költségvetési deficit mértékében. Törökország legutóbbi, 10 milliárd dolláros készenlétihitelmegállapodása 2008 májusában járt le, az új kölcsönről folyó tárgyalások pedig 2009. januárban szakadtak meg. [HVG (2009/b)] Azonban 2009 májusában Tayyip Erdogan török kormányfő már elutasította az IMF feltételeit a költségvetési kiadások csökkentésére, mert Ankara nem kívánt leállni a munkahelyteremtő állami beruházásokkal. Pedig a 2008-ban lejárt 10 milliárd dolláros IMF-hitel helyébe 45 milliárd dolláros léphetett volna. [HVG (2009/f)]
37
2010-re pedig Törökország Európa hetedik legnagyobb gazdaságává vált. A válság nem tépázta meg az országot, Ankara másfél évi alkudozás után márciusban lényegében kikosarazta az IMF-et. [Keresztes (2010)]
5.3 Összegzés Ukrajna volt az első ország, aki segítséget kapott a világgazdasági válságban az IMF-től. Azonban tavaly februárban az ukrajnai elnökválasztás után a két fél nem tudott megállapodni. Ezért megszüntették a megállapodást és helyette új egyezményt kötöttek. Az első felülvizsgálat előtt a Nemzetközi Valutaalap nagyfokú dicsérettel illette az országot. Törökország
2009
áprilisában
kötött
elvi
megállapodást
a
Nemzetközi
Valutaalappal, aminek feltételeit egy hónap múlva már el is utasított a török kormányfő. Törökország IMF-hitel nélkül Európa hetedik legnagyobb gazdaságává vált és ezzel bebizonyította, hogy szigorú intézkedésekkel túl lehet élni a válságot.
38
6. ÖSSZEFOGLALÁS Dolgozatom központi kérdése az volt, hogy Magyarországnak szüksége van-e IMFhitelre. Igaz, hogy az IMF-hitel olcsóbb forrásnak számít a piacon kapható egyéb hitelekkel szemben, de ha egy ország felvesz a Nemzetközi Valutaalaptól hitelt, az azt jelenti, hogy bizonyos fokú elkötelezettséget vállal az intézménnyel szemben. Nehéz kérdésnek mutatkozik, hogy megéri-e olcsóbb forráshoz jutni az országnak, miközben
bizonyos
mértékben
elveszti
gazdaságpolitikai
szempontból
a
függetlenségét. Vagy inkább válassza a drágább, de ugyanakkor a szuverenitás megtartásával járó forrásokat? Munkám során két álláspontot mutattam be. Szeretném megjegyezni, hogy a két kormány más helyzetben vezette az országot. Két év elteltével sok minden megváltozott. A Bajnai-kormánynak a forint árfolyamának esésére és a részvények értékének nagyfokú zuhanására valahogyan reagálnia kellett. A különböző próbálkozások sikertelensége után arra jutottak, hogy az ország függetlenségét feláldozzák az államcsőd elkerülése érdekében és így nemzetközi hitelcsomagot vettek fel. Az Orbán-kormány ezzel ellentétben, amikor hatalomra került, nem volt hajlandó egyeztetni, illetve változtatni célkitűzésein, ennek következményeképpen 2010 júliusában meg is szakadtak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal. A gazdaság stabilitását önerőből akarják elérni, az ehhez szükséges forrásokat pedig a magyar piacon próbálják megteremteni. Véleményem szerint, a Bajnai- kormány jó döntést hozott, amikor megkötötte a hitelszerződéseket. Abban az esetben nem volt más választása. Igaz, hogy Magyarország volt a második, aki részesülhetett a világgazdasági válság kitörése után az IMF-hiteleiből, de talán egy kicsit későinek tartom ezt a döntést. Szerintem, nem biztos, hogy meg kellett volna várnia a kormánynak az ország piaci körülményeinek ilyen nagyfokú romlását. Sőt véleményem szerint az ezt megelőző években felelősségteljesebb gazdaságpolitikát kellett volna folytatniuk.
39
Az, hogy jó döntés volt-e az Orbán-kormánytól, hogy nem volt hajlandó egyeztetni, hosszú távú hatását még nem fejtette ki. Véleményem szerint viszont rövid távon az ország megítélése szempontjából nem volt túl előnyös döntés. Igaz, úgy néz ki, hogy a sok kiadáscsökkentő intézkedés és a Bajnai-kormány öröksége nyomán az állam tudja finanszírozni működését. De a jövőt nem lehet 100 százalékos valószínűséggel megjósolni.
40
IRODALOMJEGYZÉK A Nemzetközi Valutaalap (IMF) http://www.freeweb.hu/djeno/nemzmon/imf/imf01.htm használat dátuma: 2010. október 11. Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt http://www.imf.org/external/np/sec/pr/2008/hun/pr08275h.pdf használat dátuma: 2010. október 10. Államadósság Kezelő Központ honlapja: http://www.akk.hu/ használat dátuma: 2010. október Baksa Roland [2010]: Berágott a kormányra az IMF http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/07/13/beragott_a_kormanyra_az_imf_feszul t_lett_a_viszony_az_imf_es_a_kormany_kozott/ használat dátuma: 2010. november 2. Baksa Roland – Dudás Gergely [2010]: Megszakadtak a tárgyalások az IMF-fel és az EU-val http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/07/17/megszakadtak_a_targyalasok_az_imffel_es_az_eu-val/?rnd=440 használat dátuma: 2010. november 2. Bod Péter Ákos [2005]: Gazdaságpolitika - Intézmények, döntések, következmények Csabai Károly [2008]: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSOK MAGYARORSZÁGNAK – Nemzeti csüccs. HVG, 44.szám, 8-10.old.
41
Csabai Károly [2010]: „A befektetők új érzik, fogalmuk sincs, mi történik ma Magyarországon”. HVG, 39. szám, 32-33.old. Csáki György [2009]: A Nemzetközi Valutaalap és a világgazdasági válság, 20082009. Pénzügyi Szemle, (54. évf.) 4. szám 545.oldal http://www.asz.hu/ASZ/titkarsagi.nsf/0/514B8CF5E55BE9F7C125766D003200FF /$File/Pu_szemle_09_4.pdf használat dátuma: 2010. október 15. Csizmadia Ervin [2010]: Szuverenitás vagy hitel? HVG, 30. szám, 80-81.old. Farkas Zoltán [2008]: MAGYAROS VÁLSÁGKEZELÉS - Vaskos vigasz. HVG, 46.szám, 6-11.old. Farkas Zoltán [2009/a]: A VALUTAALAP ÉS MAGYARORSZÁG - Summáját írják. HVG, 18. szám, 6-9. old. Farkas Zoltán [2009/b]: SIKERES EURÓKÖTVÉNY-KIBOCSÁTÁS - Megadták az árát. HVG, 30. szám, 70-71. old. Farkas Zoltán [2009/c]: A kelta tigris... ...és a pannon puma. HVG, 32. szám, 89.old. Farkas Zoltán [2009/d]: Áthidaló megoldások. HVG, 38.szám, 8.old. Farkas Zoltán [2010/a]: A BAJNAI-KORMÁNY ÖRÖKSÉGE – Időhatározók. HVG, 13.szám http://hvg.hu/hvgfriss/2010.13/201013_a_bajnaikormany_oroksege_idohatarozok használat dátuma: 2010. november 1. Farkas Zoltán [2010/b]: Magyarország és az IMF – Hálószaggatás. HVG, 35. szám, 54-56.old. 42
Farkas Zoltán [2010/c]: Az IMF és a magyar kormány vitája- Leálláspontok. HVG, 41.szám, 56-58.old HVG [2008/a]: Rég volt, igaz volt. HVG, 43.szám, 8.old. HVG [2008/b]: Magyarország és az IMF. HVG, 44.szám, 10.old. HVG [2008/c]: MEGSZORÍTÁSOK MENTŐCSOMAG UTÁN - Tépni kell. HVG, 45. szám, 93-96. old. HVG [2008/d]: Az IMF-megállapodás alapján elfogadandó intézkedések. HVG, 46.szám, 8.old. HVG [2008/e]: Bankmentő körülmények. HVG, 51-52.szám, 161.old. HVG [2009/a]: Megakölcsön az MFB-nek. HVG, 16.szám, 91.old. HVG [2009/b]: IMF-hitel Ankarának. HVG, 16. szám, 93. old. HVG [2009/c]: IMF-hitel. HVG, 20. szám, 85. old. HVG [2009/d]: IMF-hitel: hosszabbítás. HVG, 37. szám, 83.old. HVG [2009/f]: A török kormányfő elutasította az IMF feltételeit, HVG, 20. szám, 85.old. HVG [2010/a]: IMF-kritika. HVG, 28. szám, 67. old. HVG [2010/b]: Ördög a részletekben. HVG,29. szám, 7. old.
43
HVG [2010/c]: MAGYAR KORMÁNY KONTRA IMF ÉS EU- Két pofon. HVG, 29. szám, 6-10.old. HVG [2010/d]: Az IMF dicséri Ukrajnát http://hvg.hu/gazdasag.nemzetkozi/20101003_imf_ukrajna használat dátuma: 2010. október 30. IMF hivatalos honlapja: http://www.imf.org/external/index.htm használat dátuma: 2010.október Keresztes Imre [2010]: HOLDFOGYATKOZÁS – Változó Törökország Kopits György [2008]: Út a plafonig. HVG, 49.szám, 129.old. Jóváhagyta az IMF a 3 140 000 000 000 forintunkat [2008] http://index.hu/gazdasag/magyar/imfj081107/ használat dátuma: 2010. október 20. Keresztes Imre [HVG]: HOLDFOGYATKOZÁS - Változó Törökország. HVG, 11.szám http://hvg.hu/hvgfriss/2010.11/201011_valtozo_torokorszag_holdfogyatkozas használat dátuma: 2010 október 30. Magyar Nemzeti Bank honlapja: http://www.mnb.hu/ használat dátuma: 2010. október Magyar Nemzeti Bank: A Nemzetközi Valutaalap (IMF) http://www.mnb.hu/A_jegybank/eu/mnbhu_eu_imf használat dátuma: 2010. október 10. Magyarország és az IMF [2009]: Interjú Ábel Istvánnal
44
http://www.koz-gazdasag.hu/images/stories/4per2/3-abel.pdf használat dátuma: 2010. október 20. Nemzetközi Pénzügyi Intézmények http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/penzugy/fejezet6.html használat dátuma: 2010. október 10. Orbán: Nem akarunk új IMF-hitelt http://index.hu/gazdasag/blog/2010/10/08/orban_nem_akarunk_uj_imf-hitelt/ használat dátuma: 2010. november 3. Orbán Krisztián – Vojnits Tamás [2009]: Pénz beszél – Kilábálás az elveszett évtizedből http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2009/09/16/kilabalas_az_elveszett_evtizedbol/ használat dátuma: 2010. november 5. Pénzportál: Gazdasági szótár - SDR http://www.penzportal.hu/index.cgi?r=&v=&l=&feaz=39ztfcs4z8a4u87&mf=&p= gazd_szotar-speckereso&ska=s használat dátuma: 2010. október 15. Segít az IMF, de nagy ára lesz http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20081113-imf-hitel-kamatnyereseg-esvitak-mire-lehet-kolteni-a-hatalmas.html?pIdx=1 használat dátuma: 2010. október 20. Szabo Jozef [2010] „HÁLÓ” csomópont - az ország pénzügyi függősége http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=96427 használat dátuma: 2010. október 10. Vigvári András – Lamanda Gabriella – Galbács Péter [2007]: A pénzügyek alapjai
45
