TDK-dolgozat
Pavlik Ádám BA 2011
Ifjúság egészségtudatosságának mérése
Rezümé
Mindig is foglalkoztatott az egészségem és meglepődve láttam a környezetemben, hogy nagyon sokféle elképzelés van az egészségről, meg az egészséges életmódról. Arra gondoltam, hogy készítek a velem hasonlókorú fiatalok körében egy kérdőívet, hogy jobban megértsem, hogy miért vannak ekkora különbségek az emberek szokásai és életmódjuk között. Tájékozódtam a médiában, hogy mennyire foglalkoznak az egészségünkkel, amikor egy terméket reklámoznak, népszerűsítenek. Vajon egyszerűen, ha odafigyelünk arra, amit eszünk és veszünk a boltokban, multikban és a zöldségesnél akkor egészséges életet tudunk folytatni pluszba egy kis testmozgással? Vajon ha ilyen egyszerű lenne a megoldás mennyire érdekel ez minket a mindennapi életben? Manapság az egészségipar növekvő tendenciát mutat, több profitorientált cég is meglátta benne a lehetőséget. Mennyire jó az nekünk, hogyha az egészségünket szembeállítjuk a nagyobb cégek profitérdekeivel? Kutatásom során felhasználok pár hivatalos eredményt, felmérést, és részletesen kitérek majd termék és reklám közötti összefüggésre, hogy vajon az egészségünk fontos-e a gyártóknak, vagy csak törekednek a minél kevesebb kiadásra és az annál több bevételre, avagy a profitmaximalizálás mennyire áll szemben az emberiséggel. Ezen belül is arról még, hogy a fiatalok körében mennyire népszerű az energiaital és a kóla fogyasztása, valamit dohányzás és alkoholfogyasztási szokások felmérése.
1
Tartalomjegyzék
Előszó__________________________________________________________ 3
Tudományos felmérés______________________________________________4
Dr. Márai Géza ___________________________________________________10
Gödöllői Agráregyetem kutatás_______________________________________13
Kiegészítés_______________________________________________________24
Összegzés________________________________________________________25
2
ELŐSZÓ
A kutatásomat itthoni összegyűjtött anyagokra, kérdőívre támaszkodva készítettem el. A fiatalokon keresztül mutatom be a az egészséghez való hozzá állásukat az embereknek, meg fontos kérdésként: (vajon aki egészségesen él, az egészségesen él?) dolgoznám fel. A kutatás helye Miskolc, főleg elsőéves gazdászhallgatók körében készült 2011. novemberében.
Mint minden kutatást, az enyémet is az alapoknál kell elkezdeni. Egy egyszerű kérdése merül fel bennem, amit sokak egyértelműnek vesznek, de lehet, hogy még sem annyira az. Mi az egészség? Ahhoz, hogy elkezdjem elemezni a környezetem ezzel az alapfogalommal tisztában kell lenni. Az egészségnek két fajtája van, de mindkettő szükséges a teljes egészséghez. A testi és lelki
egészségről
van
szó,
de
én
most
csak
a
testi
egészséget
elemzem.
3
Az egészség annyit jelent csupán, hogy néha eszünk egy két gyümölcsöt és megnézünk, pár sportműsort vagy netalán néha elmegyünk sétálni az erdőbe? Az egészség és annak megőrzése egy életmód, amit nem lehet ilyen egyszerű dolgokkal elintézni. Az egészséges életmódba beletartozik a gondosan kiválogatott tápanyagok napi bevitele, a rendszeres aktív mozgás, vagyis kiegyensúlyozott életmód folytatása.
TUDOMÁNYOS FELMÉRÉS
Mostanában úgy vélem felfedezni a környezetemben minden hivatalos felmérés nélkül, hogy a mai fiatalság nagyon ellustult, és rendszerint ilyeneket hallok. -„Minek foglalkozzak az egészségemmel, még úgy is fiatal vagyok?” -„Engem nem érdekel az egészségem, én nem vagyok beteg.” -„Minek foglalkozzak vele, ha a barátaim se figyelnek rá.” Ez mind szép és jó kifogás, de az egészséggel egészen kiskortól kell foglalkozni folyamatosan idős korig. Sok idős embert látni, aki többet sportol, mint egy fiatal pedig kétszer annyit élt már. Szerintem ez egy picit abszurd, de ez a fiatalságot minősíti.
Azért, hogy ne csak az én meglátásaim szerint lássuk a dolgokat csináltam egy kérdőívet, amit legfőbbképpen elsőéves gazdászhallgatók töltöttek ki. A kitöltők átlagéletkora 20.6 év volt, százalékos arányban a nők 79% és a férfiak 21% ban részesültek a kitöltő között. Első kérdésben arra voltam kíváncsi vajon mennyi pénzzel rendelkeznek, amit saját magukra tudnak költeni, ami 100 ezet Ft alatt volt mindenkinek, vagyis a zsebpénzüket tudják magukra költeni amit otthonról kapnak. Kíváncsi voltam még arra is, hogy hány gyerek van a családban mert a költségek akkor nőnek, vagy az egyénre jutó költség feleződik,
illettve
aránosan
oszlik
szét.
A legtöbb családban két gyermek van, kevés a három illetve többgyerekes család. Következő kérdésem a ház típusára vonatkozott. Családi ház, családi ház kerttel, illetve lakás közül lehetett választani. Azért csak ennyi lehetőséget említettem, mert nem a lakás 4
fajtája érdekelt igazán, hanem az, hogy kinek lenne lehetősége egyáltalán otthon saját fogyasztásra zöldség/gyümölcs előállítása.
Jövedelem felhasználás területén, százalékos arányban lehetett választani többféle lehetőség ként.Ami fontos számomra, hogy a családoknak a jövedelme legfőbképpen a lakás fenntartására( hitel+ rezsi) megy el, utána meg élelmiszerre költenek a legtöbbet.A többi lehetőségnél jelentősen kevesebbet költenek a gyógyszerekre és az egészségre,de az utolsó helyen a megtakarítás, szórakozás és a sport szerepel. Az egészség nem pénz függvénye.Vagy mégis? Vajon lehet úgy egészségesen élni, hogy a munka elveszi az ember idejét, a megkeresett pénz pedig éppenhogy tudja fedezni a megélhetést? Ez a kérdés a családjukra vonatkozott, csaldi szintű jövedelem felhasználásra. A fiatalságnak egyszerűbb lenne sportolni, mert még szabadabb az időbeosztásuk mint a felnőtteknek és annyi pénzre sincs szükségük hozzá. Itt még visszakanyarodnék a kiskorhoz ahol nem szoktatták hozzá a legtöbb gyereket a mozgással teli életmódhoz, és a legtöbb helyen nincs is szülői példamutatás az előbb kifejtett okok miatt.
5
A következő kérdésem elég egyszerű volt. „Mennyire fontos az egészség az életedben?”
Fontosság 21%
4% Nem fontos Fontos
75%
Kiemelten fontos
Az eredményből az látszik, hogy a többség fontosnak tartja, csak 4%-nak nem fontos. Ez az eredmény azért lesz majd fontos, hogy megnézzük vajon mennyi különbég van azok az emberek között akik fontosnak tartják és akik nem. Az előző anyagi válaszokkal összevetjük ennek a kérdésnek a válaszait akkor egy érdekes kérdés merült fel bennem. Fontosnak tartom az egészségemet csak nem költök? Élelmiszerként megvesszük a sok felesleges élvezeti cikkeket ami miatt nem marad pénz az egészségre? Nem vagyok ebben olyan szigorú mint elsőre látszik, de fontos a mennyiség. Én is szeretem az élvezeti cikkeket ki nem ? Csak nem szabad, hogy az egészségünk rovására menjen, mégha csak a költekezésünket nézzük is ez esetben. Ezt a tényt az is alátámasztja, hogy az OECD országok közti testsúlyméréséből kiderült, Magyarországon minden második ember túlsúlyos és a lakosság 20% elhízott,( ami nem teljesen ettől van de nagyban hozzájárul.) http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/minden-masodik-magyar-tulsulyos-328440 letöltés(2011.10.15)
Vásárlási szokásaiknál, kíváncsi voltam, mennyire tudatosan vásárolnak. Kértem, állítsanak fel egy rangsort, hogy mi szerint vásárolnak és mire figyelnek vásárláskor. Rangsor: -1. A termék ára 6
-2. A termék minősége -3. A termék hasznossága -4. a termék reklámja Ezen felül a megkérdezettek 51%-a kerüli a káros ételeket 21%-a nem figyel arra milyen ételeket fogyaszt, 19 %-a keresi a számára tápláló ételeket, 9%-a pedig annyira figyel rá, hogy mindig szemelőtt tartja a táplálék összetételét is.
Vitaminfogyasztási szokásaikról kérdezetem őket, mert a táplálkozáshoz és az élelmiszerfogyasztáshoz ez szorosan hozzátartozik.
Ön szerint a zöldség/gyümölcs fogyasztása kielégíti teljesen a napi vitaminbevételét? 18%
30%
Teljes mértékben
7%
45%
Igen, bár fogyaszthatnék több vitamint is Nem, mert ritkán eszek gyümölcsöt és zöldséget
7
Ön használ napirendszerességgel táplálék kiegészítőt/vitamint? 28% Igen 72%
Nem
Ön szerint kinek fontos táplálékkiegészítőt fogyasztania? 60,0%
Gyerekeknek
40,0%
48,8%
20,0%
Várandós anyukáknak Időseknek Betegeknek
0,0%
Mindenkinek
Ön mire költ többet, a betegség kezelésére, vagy az egészség megőrzésére? 50% 40%
csak gyógyszerekre költök 42%
30% 20%
egynelő arányban költök mindkettőre
10% 0%
Ön szerint melyik az egészségesebb?
8
2,4%
97,6%
Az utolsó pár diagramot egyben elemzem, mert szorosan egymásra épülnek.
A
zöldség és gyümölcs fogyasztását 62% elegendőnek találta, vagyis érzésük szerint elegendőnek találták. Viszont a következő kérdésben a táplálék kiegészítővel kapcsolatban 48% tartotta, úgy hogy mindenkinek szüksége lenne rá viszont csak 28% válaszolta azt, hogy valóban használ is ilyent étrend kiegészítőt, ami elég érdekes, mert ha szükségük lenne rá, akkor miért nem használják? Az utána következő diagramból az látszik, hogy a legtöbben egyenlő arányban költenek rá, a második helyen túlnyomórészt az egészségükre költenek, míg csak 12% az, aki gyógyszerre költ és nem az egészségére. Az utolsó két képnél szerintem senkinek sem meglepő az eredmény, nem is nagyon lehet mit hozzá fűzni. Tehát ezekből az adatokból azokat a következtetéseket vonhatjuk le, hogy alapvetően fontosnak tartják az egészségüket, csak amikor odajutnak ahol tenni is kéne valamit, akkor a legtöbben elbizonytalanodnak, és inkább nem tesznek semmit, csak élik tovább a megszokott életüket. A legtöbb ember fontosnak érzi az egészségét, mégsem tesz érte semmit, vagy a legtöbben csak csekély lépéseket az ügy érdekében. Igazán kevesen vannak, akik tudatosan figyelnek az egészségükre ezen belül a táplálkozásra és a mozgásra. A mozgáshoz még egy diagramot mutatok, ahol szintén ez a megállapítás a helytálló. 9
Heti lebontásra kérdeztem meg, hogy hány nap foglalkoznak sporttal.
Azért nem írtam be olyan lehetőséget, ami a sport teljes nélkülözését jelentené, mert kötelezően legalább heti egy alkalommal testnevelés órán kötelező a sportolás. A kötelezőn felül láthatjuk, hogy elég kevés a fiatalok körében, aki egy héten több alkalmat is a mozgásnak szentelne.
KUTATÁS A felmérés adataira támaszkodva összehasonlítom azokat az embereket, akik táplálék kiegészítőt fogyasztanak és azokat, akik főleg gyümölccsel és zöldséggel viszik be a napi vitamint, hogy vajon a tudomány szemszögéből kinek is van igaza? A következő dokumentumokat a gödöllői agráregyetemen jegyezték le, ott készítettek méréseket. Dr. Márai Géza kutatásai alapján
A rendszerváltás után az agráregyetem Szent István Egyetemmé alakult át és megalakult a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, és Angyán József intézeti 10
igazgató úr meghívására ennek az Ökológiai Mezőgazdasági Tanszékén töltöttem az utolsó egyetemi közel 10 évemet. Az
egyetemi
oktatói
évek
elején
egyre
erősödött
munkámban
a
környezetgazdálkodás iránti érdeklődés. Ennek alapján a '80-as évek második felében bekapcsolódtam a már működő Biokultúra Egyesület munkájába, ahol először szakosztályvezető, majd alelnök és 1994-től 1996-ig az egyesület elnöke voltam. Az elnöki időszakom jelentős eredményének ismerték el a biotermelés és a biomozgalom nagyfokú kiterjesztését, az állami támogatás megszervezését, az EU akkreditációját, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. megalapításával a hiteles hazai bioellenőrzés megindítását. Mindezek mellett tanulságos elnöki kudarcom volt, hogy az erős fejlesztési folyamatok pénzügyi fedezetét nem sikerült biztosítanom, amelynek következtében nehéz gazdasági helyzetbe került ekkor az egyesület. Az 1998-ban alapított „Pro Biokultúra” első díjazottjai között nyertem el a megtiszteltetést. A '90-es években és az ezredforduló elején fő szervezője voltam a Biokultúra Tudományos Napoknak, továbbá közel tíz tavaszi biovetőmag és GMOkonferenciának és több bio élelmiszerrel foglalkozó egyetemi konferenciának. A Magyar Biokultúra Szövetség szervezésének keretében, 2003-ban megválasztottak az Ökológiai Gazdálkodás Oktató, Kutató és Szaktanácsadó Egyesületének elnökévé, amely tisztséget máig viselve tagja vagyok a Szövetség elnökségének, valamint hosszú évek óta a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Igazgatósági Testületének. Az elmúlt évtizedekben több környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési civil szervezet és szakbizottság vezetőtestületének tagja voltam illetve vagyok. (pl.: Vidék Parlamentje, Bio-Termék Tanács, az EU Bioállattartási Bizottsága stb.) 1992-ben elnyertem az EU-PHARE Senior Szaktanácsadóképző tanári címet. Eddig megjelent közel 150 cikkem és tanulmányom, 3 szakkönyvem, 5 egyetemi jegyzetem és társszerző voltam 5 szakkönyv megírásában.
11
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem vizsgálati eredményei 1966-1990 Magyarország Mikroelem** tartalom
**ásványanyag és nyomelem
1966
1990
Búza
100,00%
50,00%
Árpa
100,00%
37,70%
Kukorica
100,00%
18,60%
Répafélék
100,00%
75,00%
Vitamintartalom
1966
1990
12
Borsó
100,00%
46,70%
Tej
100,00%
5,00%
Káposzta
100,00%
5,00%
Sárgarépa
100,00%
60,00%
A következő adatok azt mutatják, hogy Magyarországon hogyan csökkent az élelmiszerek tápanyag és vitamin tartalma, az elmúlt években. Ez egy hivatalos felmérés, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem készítette.
Mikroelem tartalom 1990-évben az 1966-os évhez viszonyítva búza 50%, árpa 37,7%, kukorica 18,6%, répafélék 75%, burgonya 86,7%
Vitamin tartalom 1990-évben az 1966-os évhez viszonyítva borsó 46,7%, tej 5% (nem tévedés), káposzta 10%, sárgarépa 60%, paprika 12%.
13
Ami viszont lényegesen megnövekedett, az a növényvédő szerek, mesterséges tápoldatok kémiai összetevőinek, színezőanyagok mennyisége.
A fentieket végig gondolva, kiderül, hogy az igazi tápérték bevitele tizedére csökkent, néhány évtized távlatában, és ezzel együtt, az ember egészsége drasztikusan romlott.
A
KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA
miatt pedig drasztikusan változik az igény más összetételű
tápanyagok irányába. Tehát ami 150-200 évvel ezelőtt megfelelő táplálék volt, az, ma már nem az. Ez főleg az enzimek, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek iránti igény növekedésében tapasztalható, hiszen a jelenlegi szennyezett környezetben, és az élelmiszeripar salakanyagai miatt, a szervezet egyre leterheltebb, egyre nehezebben boldogul. Nem csoda, hogy az allergia, rák, stb. mind népbetegség lett, holott néhány száz éve nem is tudott róluk az emberiség.
Erre egy jó példa, egy népcsoport a Himalája térségében, mely az 1960-as évekig elzártan élt egy kis közösségben és csak azt ették, amit maguk megtermeltek. Példátlan egészségben éltek, hírét sem hallották a ráknak és egyéb - népszerű - betegségnek. 14
Mivel fel lettek fedezve, kezdett betörni hozzájuk a civilizáció, minden termékével és életvitelével együtt. A népcsoport is kezdett modernizálódni és 10 éven belül ugyanazokkal a problémákkal, betegségekkel kezdtek küzdeni, mint a - fejlett - világ.
Mennyiségi túl-, minőségi alultápláltság
Hozzáértő szakemberek hamar rájöttek, hogy bár sokat eszünk, mégis keveset, de nem mennyiségileg, hanem minőségileg, ezért úgy is mondhatjuk, hogy a mai modern ember minőségileg alultáplált, tehát minőségileg éhezik.
Ahhoz, hogy a 1970-es évek szintjén étkezzen bárki minőségileg, mennyiségileg legalább 5-10-szer annyit kellene egyen, pl. több kilogramm zöldséget, több egész kenyeret, stb. Ezzel együtt természetesen 5-10-szer annyi felesleges salakanyagot is bevinne a 15
szervezetbe, melytől már akár mérgezést is kaphatna, nem beszélve a nagy mennyiség okozta túlzott kalória bevitelről.
Ma rengeteg fajta táplálék-kiegészítő létezik, melynek célja, hogy pótolja azt, ami hiányzik a szervezetből és ma, a mai élelmiszeripari termékeket fogyasztva nem vihető be semmilyen módon. Az embereknek két fajtája van, egy, aki fogyaszt ilyen készítményeket akár ideiglenesen, akár huzamosabb ideig, és a másik, aki tiltakozik ellene.
Az táplálék-kiegészítők legnagyobb hátránya, hogy ha természetes forrásból származik, akkor az lehet génmódosított, illetve különböző növényeket alkotó elemeire bontanak, majd ezekből az alkotó elemekből mesterségesen egy új anyagot hoznak létre, egy por formájában.
Kérdés: Ez mennyire természetes?
Ugyanakkor a táplálék-kiegészítők egy része képes egy egész főétkezést helyettesíteni. Ezek úgy vannak összeválogatva, hogy mindenből az optimális mennyiséget tartalmazzák.
Kérdés: Mi az optimális mennyiség?
A táplálék kiegészítő ellenzői - legtöbben rosszul informált emberek -, azt vallják, hogy csupán kellően sok zöldfélét kell enni és nem szükséges semmilyen kiegészítő. Ennek a gondolatnak egy szépséghibája van, az összes zöldség szennyezett. Tele van gyomirtóval, növényvédő szerrel,
nyáron is
melegházi paradicsomot lehet enni.
16
Logikusan gondolkodva, be kell látni, hogy a jövő hosszú távon, figyelembe véve a bolygónk túlnépesedését, a táplálék-kiegészítők fogyasztásának irányába mozdulhat el, ezt alátámasztják a különféle orvosi és egyéb tudományos fórumon olvasható, a betegségek okát kereső kutatási eredmények. Az Egyesült Államokban és Japánban (!) ez már előrehaladott állapotban van, Európa konzervatívabb, de itt is teret hódít. Csak idő kérdése.
Aki hosszabb távon biztonságosan szeretne táplálék-kiegészítőket fogyasztani, érdemes felkeresnie természetgyógyász orvost, természetgyógyászt, vagy tapasztalattal, rutinnal bíró, szakembert. Az ilyen szakemberek rendelkeznek szükséges tudással és eszközökkel, és személyre szabott diétát, életmódváltást, szükséges táplálék-kiegészítőket tudnak ajánlani.
Nagyon sok jó minőségű táplálék kiegészítő MLM rendszerben kerül forgalmazásra, a biztonságra törekvő MLM rendszerek mindig tudnak számunkra orvost, illetve természetgyógyászt ajánlani, akit ha felkeresünk, személyre szabottan tud tanácsot adni.
Szempontok, amelyek alapján érdemes étrend-kiegészítőt választani
1. Szerves forrású-e? – valóban növényből vonták-e ki a hatóanyagot
2. Bio termesztésű-e? – nem okozhat allergén reakciót, ha vegyszermentesen termesztik
17
3. Tartalmaz-e
kiegészítő
vegyszereket?
–
pl.:
tartósító,
térfogatnövelő,
állományjavító, színezőanyag, édesítő, ízfokozó
4. Hány komponensű? – vagyis hányféle vitamint, antioxidánst, ásványi anyagot, stb. tartalmaz, hányféle gyógynövényből
5. Mennyi a hatóanyagtartalma? – híg vagy tömény a készítmény
6. Mi a hordozóanyag? – műanyag-e vagy valamilyen természetes anyag (méhviasz, zabkorpa)
7. Milyen minősítései vannak? – pl. ajánlja-e a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége?
http://www.scribd.com/doc/52164639/tapanyagt-www-5mp-eu- letöltve (2011.10.15)
Úgy érzem, hogy a mai világban átkellene értékelnünk az egészségről, a gyümölcsökről, zöldségekről alkotott véleményünket, és amit idáig hittünk az mára teljesen megváltozott?
18
Aki azt hitte, hogy egészségesen él táplálkozik kiderült rosszul hitte? Mit tudunk tenni az egészségünk érdekében, hogyha az alapvető táplálékaink nem tartalmazzák azokat az alapanyagokat, amiket régen tartalmaztak, és az idő elteltével nekünk még ugyan úgy szükségünk lenne rá?
Vajon ha nagyon odafigyelünk, akkor tudunk vigyázni az egészségünkre?
Összegyűjtöttem pár minden nap használt termékről, élelmiszerről egy kis tudományos kiegészítőt.
Fogkrém vagy Fogkrém? Sokan nem tudják még, hogy a fogkrémekben található fluor egy veszélyes méreganyag, ami a kémiai laboratóriumokban is csak szigorú biztonsági előírások betartásával kezelhető. Európában a fluoridtartalmú fogrémeket egészségesnek kiáltják ki, amerikában viszont az FDA már előírja, hogy a dobozon szerepeljen a figyelmeztetés: a fogkrém lenyelése esetén a helyi toxikológiai intézethez kell fordulni. Bár a fogszuvasodás oka fél évszázada ismerten és bizonyítottan a finomított szénhidrátok, azaz a különféle iparilag előállított cukorféleségek fogyasztásában keresendő, ezt a fájdalmas tényt se mi cukorfogyasztók, se a fogorvos társadalom nem akarja tudomásul venni. Ennek következtében hol fogszuvasodást okozó baktériumokat talál a tudomány a szánkban, hol az ivóvíz vagy a fogkrémek fluorozásával és a rendszeres, napi sokszori fogmosással próbálja a bajt megelőzni, meglehetősen sikertelenül. A száj flórája rendkívül gazdag mikroorganizmusokban, amelyek szimbiózisban élnek az emberi szervezettel. A szájban található milliónyi baktérium számára a cukor 19
tápanyagként szolgál, amelyet anyagcseréjükben egy rendkívül agresszív savvá alakítanak át. Ez a sav megtámadja a fogzománcot, ásványi sókat old ki belőle. A folyamat néhány perccel a cukor szájba kerülése után kezdődik és órákon át eltart. 1976-ban, a német kormány által kiadott Táplálkozási Jelentésben mindez a következőképpen
szerepel:
"Cukor
nélkül
nincs
fogszuvasodás".
"Az 5 millió német iskolás gyermeknek évente 15 millió lyuk keletkezik a fogain ... Egész fogak
letörése
nagy
dentinrészek
szuvasodása
következtében,
valamint
a
foggyökércsatorna gyulladása 50 éves korig még mindig a fogvesztés fő okaként szerepel. Félrevezető szépítés lenne elhallgatni, hogy a pusztulás a cukorfogyasztás közvetlen következménye." Az amerikai dr. Weston Price több évtizedes kutatásai alátámasztják a fenti kijelentést. A cukorról lemondani azonban rendkívül nehéz, sőt egyre nehezebb. Míg a magyar lakosság 100 évvel ezelőtt 2 kg cukrot fogyasztott fejenként és évente, addig a háború előtt 10 kg-ot, ma pedig 50 kg-ot nassolunk el. Így, legalábbis cukorfogyasztásban, világelsők
lettünk.
A fogszuvasodást fluorral megelőzni kívánó kísérlet ezt a keserű igazságot próbálja megkerülni. A fluor kedvező hatására vonatkozó első próbálkozások a 40-es évekből származnak, amelyek tudományosan több helyen is megkérdőjelezhetően bizonyították a fluor fogyasztásának a fogszuvasodásra gyakorolt pozitív hatását. Az azóta Amerika és Európa több városában is bevezetett ivóvíz fluorozás ezeket a feltételezéseket egyáltalán nem támasztotta alá. Az időközben összegyűlt adatok birtokában ugyanakkor a fluorozás olyan mellékhatásaira derült fény, amelyek miatt Európa számos országában az ivóvíz fluorozása betiltásra került. A kezdetekről így ír az amerikai dr. Harvey I. Petraborg: "Amikor egy iparág eladási nehézségekkel küzd,... Pittsburgben a Mellon-Institut-hoz fordulhat termékeinek új eladási területek felkutatásáért. 1950-ben az amerikai alumínium- és acélipar nagy mennyiségű eladhatatlan
fluorvegyület-melléktermékkel
rendelkezett,
amelyeket
további
felhasználhatóság híján a folyókba vezettek. 1950 decemberében azonban, az alumínium ipart magas bírságra ítélték a Columbia folyóba vezetett nátriumfluorid által előidézett nagyméretű halpusztulás miatt. A naponta felgyülemlő fluorid melléktermékeknek új 20
felhasználási területet kellett találni. Egy részüket patkány és rovarölésre használták fel, de ez a mennyiség kevés volt, és nem oldotta meg a problémát. Azokból, a már említett Melon-Institut-tól egy bizonyos Gerald G. Cox lett megbízva azzal a feladattal, hogy a fluor értékesítési problémáira megoldást találjon. Ez az úr visszaemlékezett arra, hogy a fluor a fogszuvasodást megakadályozza, és ennek megfelelő megoldást ajánlott a fluor melléktermékekre. Ennek véghezvitelére meg kellett győznie a tudományos világot arról, hogy a fluor jó a fogaknak és az egészséget nem károsítja. Amit addig szakmai körökben a fluor hatásairól tudtak - fluor mint az egyik legmérgezőbb vegyület volt ismert - el kellett felejteni, és a nagyközönséggel el kellett hitetni, hogy a fluor nem méreg, hanem egy szükséges hatóanyag. Ez valóban meg is történt. Cox-nak kapcsolatai voltak a fogorvos társadalommal és a Nemzeti Kutató Tanáccsal (NRC). Ezek az emberek jelentős kutatási pénzeket kaptak az ipartól. Így történhetett meg az, hogy a fluor mint tápanyag deklarálva lett." Holott a fluor volt és maradt az egyik legerősebb méreg. Bár a fluor szinte minden természetes élelmiszerben előfordul, az izolált, kémiai folyamatok által nyert anyag az emberi szervezetben egészen más hatást mutat, mint természetes környezetébe ágyazva. Ez a jelenség csakúgy megfigyelhető az izolált cukroknál, mint a manapság rendkívüli módon elterjedt, gyakran szintén természetes eredettel rendelkező E-számoknál. A fluor szélesspektrumú enzimméreg, amely hatása 24 enzimen bizonyított. "A vízoldékony fluoridok gyorsan szívódnak fel, minden szövetben szétoszlanak, és felhalmozódnak a vérben, az anyatejben, a szervekben és csontokban, áthatolnak a placentán. Már rendkívül alacsony koncentrációkban is blokkolni képesek fontos enzimreakciókat. A teljes mineralizáció kedvezőtlenül befolyásolódik a fluor által, miközben a kalciummal történő kapcsolódása által a csontok mészképződésének gátlása és hypokalcémia léphet fel. A fluoridok felvétele így allergiákhoz, az enzimblokkoláson keresztül szívizom sérülésekhez, csont elváltozásokhoz és gyerekeknél a vérkép károsodásához vezethet." Írja dr. Karl-Heinz Wagner professzor a Giessen-i Egyetem Táplálkozás Tudományi Intézete igazgatója. A fluor, amennyiben a levegőbe kerül, a tüdőrák valószínűségét fokozza. Egy újfundlandi fluor bányában, 30 év alatt a dolgozók 21.8%-a halt meg tüdőrákban. Azonban a vízoldékony fluoridok is rákkeltőek. Grand Rapidban, az első fluorozott ivóvizű városban a rák előfordulási gyakorisága 40%-al volt magasabb, mint például Michiganben. 21
Ugyanez a jelenség volt megfigyelhető a legerősebben fluorozott városnál, Wiskonsinnál is. Egyéb amerikai, fluorozott vizű nagyvárosokban a rák halálozás 15%-al megnövekedett a nem fluorozott vizű városokhoz képest. H. T. Dean, az "ivóvíz fluorozás atyja" a fogakra vonatkozóan aláírja, hogy fluorozás nyomán a megvizsgált gyermekek 10-20%-ánál foltok tapasztalhatók a fogakon. Ez a dentalfluorozisnak nevezett jelenség a fogak foltokban történő, barnás-feketés elszíneződéséhez vezet, amely jele az enzimkárosodásnak, a fogak strukturális megváltozásának. A fogzománc gyengébb lesz, a fognyak szintén, fogínygyulladás figyelhető meg, valamint a fogak meglazulása, továbbá a körmök törékenyebbé válása. A fluor ugyanakkor nem javítja, hanem rontja a fogszuvasodási statisztikákat, amely egyértelműen kiderül a fluorozott vizű városok erre vonatkozó adataiból. A fluor kumulációs méreg, azaz egyszeri elfogyasztott mennyisége nem mérvadó hatása tekintetében , hiszen a szervezetben felhalmozódik, kumulálódik forrás: http://www.ketezeregy.hu/elet/fogkrém-vagy%20fogkrém letöltve(2010.06.16) Nagyon sok ilyen példát tudnék mutatni. Nem tudom ki mennyire szokott reklámot nézni, de ott valahogy nem erről van szó. Úgy emlékszem, hogy pont a fluorral reklámozzák a fogkrémeket, hogy milyen jó hatással van a fogunkra. Akkor most mennyire lehet megbízni a környezetünkben lévő összes termékről, hogyha kiderült hogy, az étel amit eszünk nem tartalmazza azokat az összetevőket amiket kellene, a mindennapi higéniához hozzátartozó fogkrém pedig megmérgez minket? Láthatjuk, hogy a profit mindenek felett van, nem számít mit adnak el nekünk, csak az, hogy nekik olcsó legyen mi meg drágán megvegyük. Elég abszurdnak tartom azt, hogy egy fogkrémben sem lehet megbízni meg amit mindenki nap mint nap használ. Ezentúl mindennek utána kell járni, hogy vajon nincs a megvásárolt termékünkbe valami olyan összetevő, ami közvetlenül káros az egészségünkre? Szinte a legtöbb tv csatornán megtalálhatók a reklámok fel sem merül a legtöbb emberben, hogy az a fogkrém igazából nem is jó. Úgy vélem felfedezni manapság egészségben élni nem csak egy lehetőség, egy választható opció, hanem aki elszánja magát annak egy kihívás ezeket az akadályokat legyőzni. Ez csak pár kiemelt téma volt, de szinte az összes boltban kapható termékről lehetne hasonlókat írni, mint például a kóla felhasználásáról. Legjobb vízkőoldó, oldja a rozsdát, és vérfoltokat is
22
könnyen lehet vele takarítani. Feltalálták a finoman ízesített takarítószert amit emberi fogyasztásra árulnak.
A táplálékokról hallottam egy érdekes történetet, ez már nem tudományos rész csak egy kis plusz érdekesség.
ÉRDEKESSÉG Mit kérsz enni, kisfiam?
Gyermekeit egyedül nevelő anya beszélgetése csemetéivel arról, hogy mi legyen a napi “kamu kaja” menü… - Én vizet akarok, anya. Legfeljebb a vízhez egy kis marhahúst, sertéshúst, gyártási szalonnát, Na-nitrites keveréket, magyarul E450-es adalékot, nem húseredetű fehérjét és emulgeátort – de karragén, guargumi és xantángyanta ki ne maradjon belőle! - Egyszóval te xxx PÁRIZSIT kérsz. - Úgy van, anyukám. És kérlek, kenj meg hozzá egy lisztből, kis ízjavítóból, sikérből, antioxidánsból, tejporból, cellulázenzimből, a savanyúságot szabályozó kálium-acetátból és citromsavból, emulgeálószerből és kalcium-szulfátból álló KENYERET. - Győri rozsosat? - Igen, egy kis vízzel hidrogénezett/átészterezett növényi olajat, amelyben persze van só, emulgeálószer, kálium-szorbát. - Már kenem is a xxx MARGARINT, fiam. - Nekem viszont, anya, ma jobban esne egy kis sertéshúsban és vízben elkevert húspép, bőrke, karragén, polifoszfát, szójafehérje, nátrium-laktát, étkezési keményítő, pirofoszfát, antioxidáns és Na-nitrit. Akkor te a xxxhús műbeles VIRSLIJÉT kapod fiam. Hozzá természetesen tartrazinnal, kinlinnel, a maranttal, indigókarminnal színezett természetes aromával, nátrium -benzoáttal, sóval, mustármaggal, cukorral és ecettel dúsított vizet. - Magától értetődik, xxx MUSTÁR nélkül a virsli mit sem ér, anyukám. - Isztok-e hozzá, gyerekek, vízben feloldott izocuk rot, Na-ciklamátot, aszpartámot, aceszulfátot, szacharint, aszkorbinsavat, nátrium -benzoátot és fenilalanint? - xxx SZÖRPÖT? Igeeeen! - Ebédre viszont kaptok egy kis búzalisztet, kukoricakeményítőt, hidrogénezett növényi zsírt, ízfokozót, lehetőleg E631-est és E627-est, nátriumglutamátot, módosított keményítőt, állati eredetű zsírt, élesztőport, szárított tyúkhúst és E 150-es színezéket. - xxx SZÁRNYAS KRÉMLEVES lesz brokkolival! Hurrá! S utána? - Utána pedig búzalisztet paradicsomsűrítménnyel, sajttal, ana násszal, vízzel, növényi olajjal, nátrium-nitrittel tartósított főtt sonkával, búzakeményítővel, cukorral, sóval, élesztővel és jóféle acetilezett -dikeményítővel, adipáttal. - Hawaii! - Bizony, bizony, gyerekek, Hawaii PIZZA lesz, dr. xxx módra. - Az a kedvencünk. - Este a tévéhez pedig mit kaptok, na mit?
23
- Csak nem burgonyát, növényi olajat, sót, hagymaport, autolizált élesztőport, tejszínport, dextrózt, sajtport, nátrium-glutamátot, dinátrium-5-ribonukleotidokat és tapadásgátlót, vagyis szilícium-dioxidot? - De bizony, gyerekek, úgy van, chipset. xxx újhagymás CHIPSET. - S mi lesz a vacsora? - Vacsorára pedig a két nagy gyerek eszik aszpartámmal, fenilalaninnal, K aceszulfámmal, zselatinnal, hidroxi-propillal javított joghurtot, amelyben kalcium-foszfáttal, vízzel és cukorral fölhizlalt, egyszer már kipréselt gyümölcshús vázdarabkák vannak. - Én is kérek őszibarackos light JOGHURTOT! Én is! Én is! - Ne kiabálj, Lajoska. Te mást kapsz ma este. Na nézd, már itt is van egy kis kóstoló: húspép, víz, zsemlemorzsa, zsiradék, liszt, panírlé, szójagranulátum, szójakoncentrátum, keményítő, fűszerek és karamellammóniás színezék, egyszóval xxxBAROMFIFASÍRT . Ezt szegény apád is, hogy imádta…, nyugodjék békében…
xxx= terméknév
Vajon, ha mindenki magában végig gondolná, a táplálkozási mozgási szokásait. Azt, hogy otthon milyen fogkrémet, takarítószert, illatosítót használunk, mi kerül nap mint nap az asztalra, ezek után Hányan tartanánk magunkat egészségesnek?
Összegzés Összehasonlítás eredményeként azt tudom leszűrni, hogy aki figyel az egészségére igazából az se tud figyelni az egészségére, aki pedig nem figyel rá lassan teljesen elhalmozza a szervezetét méreganyagokkal. A megfelelő jótékony hatású anyagok hiánya és a felgyülemlett méreganyagok sokasága elhízáshoz, és nagyon sok betegség kialakulásához vezet, mert az immunrendszer nem kapja meg a megfelelő tápanyagokat, hogy hatékonyan tudjon működni, ami a szervezetünk könnyű sebezhetőségét eredményezi. Manapság ilyen populáris betegség lehet az allergia Ezek az információk után elég nehéznek tűnik egészségesen élni és táplálkozni a mai világban, továbbá a fiatalok körében teljesen elfogadott tény a bulizás, ahol a legtöbben nem vetik meg az alkoholt és a dohánytermékeket, aminek káros egészségromboló hatása közismert. Szerintem egészségesen élni nagyon nehéz a mai világban, ezek az
24
információk után pedig elég nehéz kijelenteni, hogy a megkérdezettek közül valaki teljesen egészségesen él. Azon elgondolkodtunk már, hogy tényleg csak táplálék kiegészítőkkel tudjuk megadni a szervezetünknek azt a szükséges tápanyagot, amit régen teljes egészében belehetett vinni zöldségből és gyümölcsből? Vajon azok a futurisztikus ábrázolások a jövőre nézve igazak lesznek, amikor a reggeli két kék és három piros bogyó???
25
