Dr. Papp Anett, munkaügyi szakjogász
Munkajog: kérdések-válaszok1
Kérdés Jelenleg beosztott óvónőként dolgozom, de hamarosan óvodavezetői feladataim lesznek. Egy két csoportos óvodában dolgozunk hárman, (a kolléganőnek még nincs diplomája a nyelvvizsgája miatt). Egyedül vezetem a saját csoportomat. Tanulmányaimból úgy tudom, hogy egy 2 csoportos, 10, 5 órás nyitvatartási idővel óvodánkban 4 óvónőre van szükség. A kérdésem az lenne, hogy megtehetem-e azt, mint vezető, hogy a törvényeket betartva kérvényezem a plusz egy főt, és ha igen milyen törvényre hivatkozzak? Vagy nem tehetem meg, és az óvónői létszám meghatározása kizárólag az önkormányzat feladata? Válasz A 2013. szeptember 1-től hatályos a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. (Nkt.) törvény rendelkezései meghatározza azokat a munkaköröket, létszámokat, amelyeket kötelezően kell biztosítania a fenntartónak, – ezek költségeit az állam finanszírozza – illetve azokat a munkaköröket, amelyek alkalmazása fenntartói döntéstől függenek. A jogszabályban előírt kötelező és finanszírozott létszámon felül alkalmazottak költségei a fenntartóra hárulnak. Az óvodapedagógusi létszám megállapításánál a nyitvatartási időt és a csoportlétszámot kell alapul venni. A pedagógusok létszámának meghatározásakor számolni kell napi két óra átfedési idővel, figyelembe kell venni a csoportok létszámát, a heti nyitvatartási napok számát, az órakedvezményeket, valamint a kötelező órákat. (Órakedvezmény: a vezetői kötelező óra és az óvodapedagógus kötelező órájának a különbözete.) A számítási képlet a következő: teljes órák száma, az átfedési idő kétszeresen számolva X csoportok száma X egy heti napok száma - 5) + órakedvezmények/ 32 óra = X fő. A fenntartó meghatározta – a jogszabályi követelmények betartása mellett kiszámította -, hogy mennyi fő szükséges a feladat ellátásához, melyet nyilvánvalóan biztosít – mert törvényi keretek maradéktalan 1
A cikk teljes tartalma itt található!
betartása és hatékony gazdálkodás megtartása mellett látja el a törvényben meghatározott, kötelező feladatait.
Kérdés 2001. szeptembertől dolgoztam 11 évig műszaki szakoktatóként, azaz pedagógusként. Feltehetően 2015. májusban fogok államvizsgázni, mint óvodapedagógus. Ha sikerül óvodapedagógusként elhelyezkednem az államvizsga után, akkor milyen besorolásba kerülök? Válasz A 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet meghatározza a pedagógusok 2013. szeptember 1. napjától hatályos minősítési rendszerének működési kérdéseit. A 36. § (2) bekezdése szerint "A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus minősítési eljárása során 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között a 3. § (1) bekezdésében meghatározott, a minősítési eljárásra történő jelentkezéshez szükséges szakmai gyakorlat időtartamára vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárást." A fentiek alapján Ön minden esetben Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásba, melynek alapján – lehetőségeihez mérten – megkezdheti a felkészülést a minősítési eljárásra. A Pedagógus I. fokozathoz tartozó garantált illetmény (illetményalap százalékban való) megállapítása során – beszámításra, értékelésre kerül – a közalkalmazotti, közszolgálati, köztisztviselői jogviszonyban eltöltő idő. Ennek meghatározása során a munkáltató a 2011. évi CXC a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. mellékletét alkalmazza. ****************** Kérdés 2012.08.31-től dolgozom óvodapedagógusként gyakornok besorolással a régi törvény értelmében. Óvodapedagógusi álláslehetőség kínálkozik, előreláthatólag 2014. 10. 15. napjától. Kérdésem az lenne, hogy ez esetben, mivel az új törvény értelmében két év gyakorlati időm letelt, hová leszek besorolva? Válasz Figyelemmel arra, hogy 2013.09.01. napján nem rendelkezett 2 év szakmai gyakorlattal, ezért Gyakornok fokozatba kerül besorolásra. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 97. § (20) bekezdése szerint „a nevelésioktatási intézményben és a pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, továbbá a 65. § (9) bekezdésében meghatározott alkalmazott, aki 2013. szeptember 1jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra. A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén a Pedagógus I. fokozatba történő
besorolásnál a munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottak alapján. **************** Kérdés Jár-e szabadság óvodapedagógusnak próbaidő alatt? Ha nem, adható-e? Ha igen, mennyi nap? Válasz A szabadságra való jogosultság a munkában töltött idővel részarányosan jár – függetlenül attól, hogy a munkavállaló éppen a próbaidejét tölti az adott munkáltatónál. A közalkalmazottnak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alapés pótszabadságból áll - teljes naptári évre, januártól decemberig. A középfokú végzettségű pedagógusnak évi 20, a felsőfokú végzettségű pedagógusnak évi 21 munkanap alapszabadság jár. [Nkt. 64.§ (2a)] Az óvodapedagógusokat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. További szabadság jár az Mt.118. §-a alapján a gyermekek után. 118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. (2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. (3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A szabadságot az alapszabadság, pótszabadság, és a gyermekek után járó szabadság összeszámításával – az adott évben munkával eltöltött idő alapján - részarányosan [Mt. 121. § (1)] kell megállapítani. A munkáltatónak kell a szabadságot kiadni, és a szabadság napokat nyilvántartani, adminisztrálni. A töredéknapokat egész napnak kell számítani a [Mt. 121. § (2)], alapján. Ha a közalkalmazott a szabadság napjait nem vette ki, nem kapta meg az az évben, - a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor - azt pénzben kell megváltani.[Mt.125.§]. **************** Kérdés Tájékoztatást szeretnék kérni azzal kapcsolatban, hogy az egyik dolgozónk (közalkalmazott) 2015-ben nyugdíjba megy, 8 hónapos felmentési idő jár részére, melyből 4 hónapra mentesítve lesz a munkavégzés alól. Kérdésem, hogy a felmentési idő munkavégzés alól mentesített részére jár-e a dolgozónak szabadság? Válasz Mt. 115. (1) meghatározza, hogy mely munkában töltött időre jár szabadság, és mi minősül szabadságnak (2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában
g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott tartama, amely utal az 55. § (1) b-k pontjaira k) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. A k) pont szerint a felmentési idő azon idejére jár szabadság, amit munkában tölt a közalkalmazott. Az Mt. 115. § és 55. § együttesen kell értelmezni. Mt. 115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. (2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, b) a szabadság, c) a szülési szabadság, d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának, e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség, f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott tartama. Mt. 55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, f) hozzátartozója halálakor két munkanapra, g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, h) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára, i) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá k) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. A fentiek alapján arra az időszakra jár szabadság, amely munkában töltött időnek minősül. Azon időszak alatt, - amikor a munkáltató mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól - arra az időre nem jár szabadság. *************** Kérdés Közeledik az év vége. Néhány munkavállaló esetében a nyári zárás után maradt szabadság, melyet – tudomásom szerint- ki kell adni, mert nem lehet átvinni a következő évre. Azonban azt nem tudom, hogy hogyan kell kiadni a megmaradt szabadságnapokat. Van olyan óvodapedagógus kolléga, akinek 8 nap szabadsága van.
Válasz A szabadság kiadására vonatkozó szabályokat a Mt. 123. §-a határozza meg. Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. (2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. (3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. (4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. (5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Fontos szabály, hogy az adott évben kiadott szabadságnak kell tekinteni, azt a következő évben kiadott szabadságot, ha annak igénybevétele még az idei évben elkezdődik, azonban a következő évre átvihető szabadságnapok az ötöt nem haladhatják meg. A konkrét példával élve a 2014. évben megmaradt 8 nap szabadságot – a jogszabályi követelményeknek eleget téve – 2014.évben kiadásra kerül 3 nap, és 2015. évben 5 nap a 2014. évi szabadságból. A 2015. évben kiadott 5 napnál több nem lehet, a 2014. évi szabadság. További feltétel, hogy megszakítás nélkül történjen a szabadság kiadása – munkanap kiadása nélkül. A 2015. évben az első munkanap január 5 napja lesz (hétfő). 2015. január 2. (péntek) pihenőnap lesz, így az év egy négynapos hosszú hétvégével kezdődik – ezekre a napokra nem kell szabadságot számolni. Ezért ha mind az öt szabadságnapot át kell vinni a jövő évre, akkor az 5. munkanap, amelyet szabadságnak lehet tekinteni, 2015. január 9-e (péntek) lesz. Mindenképp szükséges idejében elkezdeni a tervezést, mert egy nagy szervezetnél, több munkavállaló feladatát kell összehangolni úgy, hogy a kötelező feladatok ellátása mellett, az egyéni érdekeket is figyelembe kell venni. Egyéb konkrét kérdésben a
[email protected] címre várom leveleiket. Hatékony olvasást kívánok!
