MUNKAJOG
Dr. Kovács László 2012. 04. 24.
I. A MUNKAVÉGZÉSI VISZONYOK TIPIZÁLÁSA 1. Munkaviszonyok 1.1. A versenyszférában foglalkoztatottak munkaviszonya 2012: I. Tv. –Mtv
1.2. Közszolgálati jogviszonyok (Az állami szféra alkalmazottai) 1.2.1. Közalkalmazottak 1992: XXXIII. Tv. - Kjt 1.2.2. Közszolgálati tisztviselők 2011. évi CXCIX..Tv. - Ktv 1.2.3. A kormánytisztviselők 2010: LVIII. törvény 1.2.4. Egyéb állami alkalmazottak és szolgálati jogviszonyban állók
Közalkalmazott, köztisztviselő és kormánytisztviselő Törvényi szabályozás
Ki lehet?
Betöltési kritériumok Példa
Közalkalmazott
Köztisztviselő
Kormánytisztviselő
1992. évi XXXIII. törvény
1992. évi XXIII.
2010. évi LVIII.
állami és a helyi önkormányzati költségvetési szervek, valamint a helyi önkormányzat által foglalkoztatott személy
az állam vagy önkormányzat szolgálatában közhatalmat gyakorol
A kormánytisztviselő a kormányzat, tehát közvetlenül a végrehajtási hatalmi ág alá tartozó államigazgatási alkalmazott.
Büntetlen előéletű, nagykorú stb.
tanárok
Önkormányzati jegyző
Központi állami szervezet alkalmazottja
I. A MUNKAVÉGZÉSI VISZONYOK TIPIZÁLÁSA 1.2.4. Szolgálati jogviszonyban állók A jogviszony elnevezése Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái Rendőrség Nemzetbiztonsági szolgálatok Ügyészségi szolgálati jogviszony Bírósági szolgálati jogviszony Igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya Tűzoltóság Büntetés végrehajtási szervezet
I. A MUNKAVÉGZÉSI VISZONYOK TIPIZÁLÁSA
2. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok 2.1. A Polgári Törvénykönyv (Ptk) szerinti munkavégzési viszonyok: a) megbízás b) vállalkozás 2.2. Önfoglalkoztatói jogviszonyok 2.2.1. A gazdasági társaság tagjaként személyesen közreműködés keretében Gt és Ptk szerint 2.2.2. Egyéni vállalkozóként
Egyéb speciális foglalkozási viszonyok
Ø Önkéntes munkavégzés Ø munkavégzésért járó díjazások, (pl. felügyelő bizottsági Ø Ø Ø Ø Ø Ø
tagság utáni t.díj) ösztöndíjas foglalkoztatott jogviszonya, sportolók jogviszonya, nevelőszülői jogviszony, közhasznú munka, közcélú munka, közmunka, közérdekű munka.
Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Versenyszféra
Vállalkozások
Állami szféra
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok Speciális Munkaviszonyok
Ptk. szerinti megbízás vállalkozás
Közalkalmazott (1992, XXXIII. Kjt.)
Gazdasági társaságok. alkalmazottai
Közszolgálati tisztviselők (2011. évi CXCIX..)
Egyéb gazdálkodó szerveztek alkalmazottai
Kormánytisztviselő (2010, LVIII. Tv.)
Szolgálati jogviszonyok
Önfoglalkoztatási jogviszonyok E.v., gt. tagság
Egyéb jogviszonyok
A munkaviszony minősítői jegyei
Minősítő jegyek
Munkajogviszony
Megbízási jogviszony
Vállalkozói jogviszony
Elsődleges minősítési jegyek A tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat-meghatározás
A munkakör határozza meg az ellátandó tevékenységet, amely folyamatosan, rendszeresen ismétlődik
A megbízott a megbízó által rábízott konkrét ügy ellátására, feladat elvégzésre vállal kötelezettséget (gondossági kötelem)
A vállalkozó meghatározott eredmény létrehozására köteles (eredménykötelem)
Személyes munkavégzési kötelezettség
A munkavállaló a munkakörét személyesen köteles ellátni, helyettest nem állíthat
A megbízott általában személyesen köteles a rábízott ügyet ellátni, de a megbízó hozzájárulásával igénybe vehet más személyt is
A vállalkozó általában önállóan hozza létre az eredményt, de igénybe vehet alvállalkozót is.
A munkaviszony minősítői jegyei Minősítő jegyek
Munkajogviszony
Megbízási jogviszony
Vállalkozói jogviszony
Elsődleges minősítési jegyek A munkáltató foglalkoztatási, a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége
A munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség, a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli
Nincs általános munkáltatói foglalkoztatási és munkavállalói rendelkezésre állási kötelezettség
Nincs általános munkáltatói foglalkoztatási és munkavállalói rendelkezésre állási kötelezettség
Alá-és fölérendeltségi viszony
A munkavállaló a munkáltató szervezetében aláfölérendeltségben dolgozik
Nincs a munkaviszonyra jellemző aláfölérendeltség, helyette mellérendeltség érvényesül
Nincs a munkaviszonyra jellemző aláfölérendeltségi, helyette mellérendeltség érvényesül
Magyarország foglalkoztatottsága a 15-64 éves népesség körében 57,3 57,3
57,5
57 57 56,5
56,9
56,7
56,6 56,2
56
Magyarország 55,4 55,4
55,5 55 54,5 54 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Magyarország és az EU-átlag foglalkoztatottságának összevetése a 1564 éves népesség körében
68 66 64
62,4 62,7 62,8
63,6
64,5
65,4 65,9
64,6 64,2
62 60 58
56,2
57
Magyarország Európai Unió–27
57,3 57,3 56,7 56,6 56,9 55,4 55,4
56 54 52 50 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
A foglalkoztatottak száma o Magyarországon: n n
A teljes lakosság száma: 10 000 000 fő A foglalkoztatottak száma: 3 726 000 fő
A köztisztviselők és közalkalmazottak létszáma a költségvetési intézményekben
Az Új Munka Törvénykönyve A változások főbb irányai,céljai
1. Nagyobb rugalmasság - A merev kötelező előírások csökkentése - A felek megállapodásának nagyobb szerepe - A kollektív szerződés akár a munkavállaló javára , akár hátrányára eltérhet - Táguló atipikus foglalkoztatási formák (pl. munkakörmegosztás, több munkáltató által létesítet munkaviszony)
2. A munkáltató gazdasági érdekeinek erősítése - Felmondhatja a határozott idejű munkaviszonyt - A munkavállaló súlyos gondatlansága esetén teljes kártérítés - Gondatlanság esetén távolléti díj négyszeres mértékéig - Munkavállalói biztosíték – esetleges károkozás esetére - Kevesebb lehet, ill. elmaradhat a végkielégítés - 250 óra lehet az évi túlmunka - Átlagkereset helyett távolléti díj (felmondási idő, végkielégítés)
2. A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉNEK SZERKEZETE
2012. évi I. tv 1.RÉSZ Általános rendelkezések (1. § - 31. §) 2.RÉSZ A munkaviszony (32. § - 229.§ ) 3.RÉSZ A munkaügyi kapcsolatok (230. § - 284. §) 4.RÉSZ A munkaügyi vita (285. § - 293. §) 5.RÉSZ Vegyes és átmeneti rendelkezések (294. § - 299. §)
Első Rész Általános Rendelkezések (négy fejezet) - Bevezető rendelkezések - A jognyilatkozatok - A jognyilatkozatok megtételének módja - Az érvénytelenség
Második Rész A munkaviszony (5-18 fejezet) -
A munkaviszony alanyai A munkáltató személyében bekövetkező változás A munkaviszony létesítése A munkaszerződés teljesítése A munkaszerződés módosítása A munkaviszony megszűnése és megszüntetése A munka- és pihenőidő A munka díjazása A munkáltató kártérírési felelőssége A munkavállaló kártérítési felelőssége A munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok A munkaerő-kölcsönzés különös szabályai Az iskolaszövetkezet és tagjai közötti munkaviszony különös szabályai A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások
Harmadik Rész A munkaügyi kapcsolatok (19-22 fejezet) - Általános rendelkezések - Az üzemi tanács - A szakszervezet - A kollektív szerződés - A munkaügyi vita
Negyedik Rész A munkaügyi vita (23-24 fejezet) - A munkajogi igény érvényesítése - A kollektív munkaügyi vita
Ötödik Rész - Záró rendelkezések
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
Bevezető rendelkezések 1. 2.
Ø Ø
A törvény célja, hatálya, értelmezési alapelvek Általános magatartási követelmények - az adott helyzetben elvárható magatartás követelménye - jóhiszeműség, tisztesség követelményeinek megfelelő együttműködés - tájékoztatási követelmény - munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme - rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma. - az üzleti titok védelme
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
Bevezető rendelkezések 3. A személyhez fűződő jogok védelem - a munkavállaló a személyéhez fűződő jogairól általános jelleggel nem mondhat le - a munkavállalótól kérhető adatok célhoz kötöttsége - az adatok, információk harmadik személlyel való közlésének korlátja
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
Bevezető rendelkezések 4. Az egyenlő bánásmód követelménye. Alapjogszabály: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003: CXXV. tv. (Esélyegyenlőségi tv.) 1.1.A jogrendszer egészére nézve általános jelleggel határozza meg a diszkrimináció tilalmát. - életkor, nem, politikai, vallási , etnikai hovatartozás szerinti megkülönböztetés tilos 1.2. A munkaviszony legérintettebb területei A munkához való hozzájutás Munkabér megállapítása Munkaviszony megszűntetése
3.
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
Bevezető rendelkezések 5. A munkaviszonyra vonatkozó szabály - kollektív szerződés - üzemi megállapodás - egyeztető bizottság kötelező határozat
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
Jognyilatkozatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A megállapodás Az egyoldalú jognyilatkozat A kötelezettségvállalás A munkáltatói szabályzat A tájékoztatás A feltétel
A jognyilatkozatok formája 1. Főszabály: alaki kötöttség nélkül – akár írásban, akár
szóban érvényesen meg lehet tenni 2. Kivétel a) Munkaviszonyra vonatkozó szabály írásbeli kötelezettséget ír elő b) Ha a munkavállaló kéri 3. Az írásbeli nyilatkozat közlése a) Tértivevény b) Ha a címzett nem veszi át, az első postai értesítés elhelyezését követő 5. napon kézbesítettnek kell tekinteni.
A HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA
1. Ha a törvény napot említ, akkor ezen, főszabályként, naptári napot kell érteni. 2. Az intézkedés napja (pl. a kézbesítés napja) nem számít be a határidőbe. 3. Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja az általános mukarend szerint heti pihenőnap (szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap), vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
AZ ÉRVÉNYTELENSÉG Az érvénytelenség
Érvénytelenségnek nevezzük azt az esetet, amikor a megállapodásnak csak a látszata van meg, de a jogszabály nem biztosítja hozzá a kötelező erőt 2. Két típusa van: a) semmiség b) Megtámadhatóság 3. Semmis megállapodás feltétel nélküli érvénytelenséget jelent. Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik, színlelt vagy leplezett szerződés (határidő nélkül lehet rá hivatkozni, nem évül el) 1.
AZ ÉRVÉNYTELENSÉG Az érvénytelenség 4. Megtámadható megállapodás: csak feltételesen érvénytelen. A megállapodás megtámadható m a) tévedés, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette b) mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt c) Jogellenes fenyegetés, kényszerítés miatt Határidő: 30 nap
MÁSODIK RÉSZ
A MUNKAVISZONY
A MUNKAVISZONY ALANYAI
A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló 1. A Munkáltató - Feltétel: a jogképesség - A munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy közlése 2. Munkavállaló - 16. életév betöltése (korlátozás nélkül) - 15. életév betöltése esetén: iskolai szünet alatt, a törvényes képviselő hozzájárulásával -15. életév alatt: sport, művészeti, reklám, modell (gyámhatóság jóváhagyásával)
A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE
A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre 1. Alaki, formai követelmények • írásban kell foglalni • az írásba foglalásról a munkáltató köteles gondoskodni
A MUNKASZERZŐDÉS TARTALMA
2. Tartalmi követelmények - A munkaszerződésben jogszabály eltérő rendelkezése hiányában csak a munkavállaló javára lehet eltérni a törvény ill. a ksz. szabályaitól. - Kivételesen ha a tv. kifejezetten megengedi a munkavállaló hátrányára is pl. - a bérpótlék alapja az alapbérnél kisebb összeg is lehet, - a szülési szabadság teljes egészében a szülést követően adják ki
A MUNKASZERZŐDÉS TARTALMA
2.1. kötelező tartalmi elemek: a) alapbér b) Munkakör 2.2. Amennyiben a munkaszerződés nem tartalmazza: a) Az időtartamot - az határozatlan b) A munkavégzés helyét - az az „ahol a munkáját szokás szerint végzi” c) Munkaidő – az a teljes napi munkaidő d) A munkaviszony kezdetét - az a munkaszerződés aláírását követő nap
A MUNKASZERZŐDÉSEN KÍVÜLI ELEMEK A munkáltató írásban köteles közölni: v A munkaköri feladatokról v Napi munkaidőt v A munkáltatói jogkör gyakorlója v Az irányadó munkarendet v Az alapbéren túli munkabérről, egyéb juttatásokról v A felmondási idő megállapításának szabályairól v A rendes szabadság mértékéről megállapításának
módjáról v A bérfizetés napját Határidő: a munkaviszony létesítésétől számított 15 nap
Próbaidő A próbaidő v A munkaviszony létesítésekor lehet kikötni v Időtartama: legfeljebb három hónap kollektív szerződésben legfeljebb hat hónap v 3 hónapnál rövidebb időtartam esetén egyszer meghosszabbítható, de a meghosszabbítással együtt sem lehet több 3 hónapnál v Ksz. legfeljebb hat havi próbaidőt állapíthat meg v Időtartama alatt a munkaviszony indoklás nélkül megszűntethető
Határozott időre szóló szerződés szabályai A határozott idejű munkaviszony v Munkaszerződésben kell kikötni v Naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni v Legfeljebb öt év lehet v Meghosszabbítható, de az öt évet a hosszabbításokkal együtt sem haladhatja meg. v Határozatlanná alakul át ha tovább dolgozik (ráutaló magatartással ) Munkáltatói felmondás lehetősége v Felszámolás, csőd esetén v A munkavállaló képessége miatt v Elháríthatatlan külső ok miatt fenntartása lehetetlenné válik Nem jár díjazás a még hátralévő időre, de a felmondás szabályait kell alkalmazni.
Rugalmas foglalkoztatás Átirányítás, kiküldetés ,kirendelés újra szabályozása
Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Esetei: -
Eltérő munkakör Eltérő munkahely Más munkáltató
Feltételei: - Átmeneti lehet (naptári évenként max.44 munkanap vagy 352 óra -
egyenként és összesen is (!), de: munkaszerződés vagy ksz. megállapodás alapján lehet hosszabb) Kivételesen csak a munkavállalói hozzájárulásával: (várandós nő gyermek 3 éves koráig, gyermekét egyedül nevelő szülő a gyermek 16 éves koráig, hozzátartozó tartós, személyes gondozása esetén, 50 %-os egészségkárosodás esetén)
-
Munkabér mértékének alakulása: a ténylegesen ellátott munkakör alapján, de nem lehet kevesebb a munkaszerződése szerinti alapbérnél
-
A várható időtartamot előre közölni kell.
-
6. § (3) bekezdés (nem okozhat aránytalan sérelmet)
Nem kell: gazdasági indok a munkáltató részéről
Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól Jellemző gyakori esetek: -
Keresőképtelenség Általános iskolai tanulmányok illetve a felek megállapodása szerinti képzés időtartamára Bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra (!) – de díjazás: csak a tanúnak jár hozzátartozó halála esetén Különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét (!) Munkavállalói kötelezettségszegés miatt indult vizsgálat idejére, legfeljebb azonban harminc napra Kötelező orvosi vizsgálat tartama Véradás – négy óra Emberi reprodukciós eljárással összefüggő orvosi kezelés
Fegyelmi felelősség
Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért 1. Feltételek: -
-
Munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése Kollektív szerződés vagy munkaszerződés (ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt) állapíthatja meg. Nem szabható ki olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelölt
A jogkövetkezmények feltételei: -
A kötelezettségszegés súlyával arányos A munkaviszonnyal összefüggő A munkaviszony feltételeit határozott időre módosító hátrány Nem sértheti a munkavállaló személyhez fűződő jogait és emberi méltóságát A vagyoni hátrány összességében nem haladhatja meg a munkavállalónak a jogkövetkezmény megállapításának idején esedékes egyhavi alapbérét.
Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért 2. Eljárás: a) Nincs kötelezettség eljárási szabályok kialakítására b) Az intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell. c) Jogorvoslat: – bírósághoz lehet fordulni a közléstől számított 30 napon belül – igényérvényesítés d) munkavégzés és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesítés lehetősége a vizsgálat idejére, de legfeljebb 30 napra (távolléti díj jár – 146.§ (3) bekezdés b)pont)
Kötelező munkaszerződés módosítás
A munkaszerződés módosítása Fő szabály: közös megegyezés Alakiság: = munkaszerződés megkötése Kötelező módosítás esetei a) Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság után – a munkáltató tesz ajánlatot az emelés mértékére: az azonos munkakörű munkavállalók, ilyen hiányában a munkáltatónál megvalósult időközbeni átlagos béremelés mértéke alapján. b) Várandós nő: egészségi állapotának megfelelő munkakört kell biztosítani (!), vagy fel kell menteni a munkavégzés alól. Díjazása: a felajánlott munkakörnek megfelelő munkabér, de legalább a munkaszerződés szerinti alapbér. Munkavégzés alóli felmentés esetén: alapbér. c) Részmunkaidő, határozott idejű munkaviszony, távmunka – ‘ munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a lehetőségekről – munkavállaló ennek ismeretében ajánlatot tesz – munkáltató 15 napon belül válaszol az ajánlatra. d) Gyermek három éves koráig: munkavállaló (!) ajánlatára a munkáltató köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani (megállapodás alapján lehet hosszabb is) – a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságról visszatért munkavállalónak jár.
A munkaszerződés teljesítésével kapcsolatos alapvető kötelezettségek
Munkáltató és munkavállaló alapvető kötelezettségei Munkáltató alapvető kötelezettségei -
foglalkoztatási kötelezettség munkafeltételek biztosítása (ha a felek másként nem állapodnak meg,) költségtérítés (a munkavégzés teljesítése során indokoltan felmerült költségek) munkavállaló egészségének védelme, munkabérfizetés munkavégzés irányítása
Munkáltató és munkavállaló alapvető kötelezettségei Munkavállaló kötelezettségei 1. -
-
munkára képes állapot fenntartása, rendelkezésre állás Munkaidő betartása személyes munkavégzés Munkavégzés az elvárható szakértelemmel, gondossággal, munkára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások, szokások betartásával Munkatársakkal való együttműködés Bizalomnak megfelelő magatartás
Munkáltató és munkavállaló alapvető kötelezettségei Munkavállaló kötelezettségei 2. -
-
A munkaviszonyban végzett tevékenységre tekintettel harmadik személytől kapott díjazás elfogadásának feltételei – munkáltató előzetes hozzájárulása kell – erre tekintettel azonban a munkavállaló munkabére nem csökkenthető . Utasítások teljesítése
Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól Jellemző gyakori esetek: Keresőképtelenség Általános iskolai tanulmányok illetve a felek megállapodása szerinti képzés időtartamára Bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra (!) – de díjazás: csak a tanúnak jár hozzátartozó halála esetén Különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét (!) Munkavállalói kötelezettségszegés miatt indult vizsgálat idejére, legfeljebb azonban harminc napra Kötelező orvosi vizsgálat tartama Véradás – négy óra Emberi reprodukciós eljárással összefüggő orvosi kezelés Önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat Szoptatás Felek megállapodása (43. § (1) bekezdés) Munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egyéb esetek Díjazás (146.§)
Utasítás teljesítése Az utasítás teljesítésének korlátai: Kötelező megtagadás: ha az utasítás végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet (!) közvetlenül és súlyosan veszélyezteti b) Megtagadható: ha az utasítás végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné b) Károsodás veszélye esetén: a munkavállaló eltérhet az utasítástól, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. a)
Határozott idejű szerződés
A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE
I. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése eseteinek áttekintése A munkaviszony megszűnik: - munkavállaló halálával, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, - a határozott időtartam lejártával - Más (pl. Közalkalmazotti tv.) törvény hatálya alá kerül - Egyéb ok
A MUNAKVISZONY MEGSZÜNTETÉSE
A munkaviszony megszüntethető (mindegyik esetben kötelező az írásbeliség) - közös megegyezéssel, - felmondással , - azonnali hatályú felmondással, - azonnali hatályú megszűntetés (érvénytelenség esetén)
A MUNAKVISZONY MEGSZÜNTETÉSE
A rendes felmondás v A munkáltató köteles felmondását megindokolni v Felmondási indokok
- a munkavállaló képessége - a munkavállaló magatartása - a munkáltató működésével összefüggő ok v a felmondási ok világosságát, valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania v Felmondási idő min. 30 nap – a munkaviszonyban töltött idővel folyamatosan emelkedik 20 év után +60 nap, de max. 6 hónap.
A MUNAKVISZONY MEGSZÜNTETÉSE
A rendes felmondás v A munkavállaló nem köteles felmondását
megindokolni v Kivétel: határozott idejű munkaviszony - olyan ok miatt, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi - a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt (a munkafeltételek aránytalan sérelemmel járnak
Felmondás A felmondási tilalom A felek megállapodása esetén a munkaviszony – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig- nem szüntethető meg felmondással o Felmondási tilalmak a munkáltató felmondása esetén: várandósság, szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat ideje alatt és emberi reprodukciós eljárás első hat hónapja alatt . o Felmondás közölhető a betegség miatti keresőképtelenség idején , de a felmondási idő csak a keresőképtelenség letelte után kezdődhet o
Felmondás Felmondási korlát a) Védett korúak, b) kisgyermeket nevelők c) rehabilitáltak esetén a) Védett kor: öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül főszabályként nem szűntethető meg Kivétel: a) ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül b) a munkavállaló magatartására hivatkozással . A képességei és a munkáltató működésével összefüggő okból történő megszüntetéshez további feltételek is szükségesek: ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló számára másik megfelelő munkakör vagy ezt visszautasítja.
Felmondás Felmondási korlátozás b) kisgyermeket nevelők - anya vagy gyermekét egyedül nevelő apa esetén a gyermeke 3 éves koráig, ha nem veszi igénybe az e célból járó fizetés nélküli szabadságot – védelme = védett korúakkal. c) rehabilitáltak n rehabilitációs eljárásban vagy járadékban részesülők esetén: egészségi okból akkor mondható fel a munkaviszonyuk, ha eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, s nincs másik megfelelő munkakör, vagy azt nem fogadja el. . Felmondási idő speciális kezdete: keresőképtelenség – egy évig - , beteg gyermek és hozzátartozó ápolása esetén – ezen időtartam lejárta után kezdődik.
A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
Közös szabály: ha munkavégzés nélkül jogosult a munkavállaló díjazásra – mindig távolléti díj jár neki
Végkielégítés Jár: - munkáltató felmondása - munkáltató jogutód nélküli megszűnése - Munkavállaló azonnali hatályú felmondása Feltételei: - Három év munkaviszony Nem jár: - Aki nyugdíjasnak minősül - A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okokkal összefüggő képessége Mértéke: - 3 év- 25 év: 1-6 havi távolléti díj (!) - Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 évben: további 1-3 havi távolléti díj a munkaviszony időtartamától függően (!)
A MUNAKVISZONY MEGSZÜNTETÉSE
Azonnali hatályú felmondás 1. feltételeit a törvény szigorúan meghatározza. mind a munkáltató, mind a munkavállaló akkor élhet vele, ha:
- a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. 2. Határidő: szubjektív: 15 nap objektív: 1 év
A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE
Eljárás a munkaviszony megszűntetése esetén Munkáltató kötelezettsége §
Ki kell fizetni a munkavállaló munkabérét és egyéb járandóságait. § Ki kell adni az előírt igazolásokat § A munkavállaló kérésére írásbeli értékelés (Korábban: Működési bizonyítvány) kiadása
Munkavállaló kötelezettsége § §
Munkakörét át kell adnia Munkáltatóval el kell számolnia
A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei Munkáltató jogellenes megszüntető intézkedése Tipikus esete: A munkáltató részéről az indoklás valótlansága, A munkaviszony megszűnésének időpontja nem tolódik ki az ítélet jogerőre emelkedésének időpontjáig. 1. Pénzbeli kompenzáció (elmaradt jövedelem) A munkáltató köteles a) Megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével okozott kárt. Az elmaradt jövedelemként legfeljebb 12 havi távolléti díj követelhető b) Kártérítés helyett: a felmondási időre járó távolléti díj összegét. c) A fentieken túlmenőn: végkielégítést + a felmentési időre járó távolléti díjat fizetni, ha a munkavállaló munkaviszonya nem felmondással szűnt meg
A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei Munkáltató jogellenes megszüntető intézkedése 2. Visszahelyezés (az 1. ponton felül) – a munkavállaló kérésére a bíróság helyreállítja a munkaviszonyt,ha a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód sérelme, felmondási tilalom szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó védelmi szabály megsértése miatt volt jogellenes, vagy a munkavállaló munkavállalói képviselő volt a munkaviszony megszűnésekor, továbbá érvénytelen közös megegyezéses megszüntetés (akarathiba) esetén. .
A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei Munkavállaló jogellenes munkaviszony megszüntetése Tipikus esete: a felmondási idő be nem tartása, a munkakör átadásának megtagadása, vagy nem szabályszerű átadása a) Felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeg b) Határozott idejű munkaviszonynál: hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díj c) Fentieken túli kárt, legfeljebb 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeg
A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ 2. I. A teljes munkaidő a) Teljes vagy rendes munkaidő: v A munkavállalónak rendszeresen külön utasítás nélkül is munkát kell végeznie v Mértéke: napi 8 óra, heti 40 óra v Munkarend,: a napi munkaidő beosztást a munkáltató határozza meg v Egyenlőtlen napi munkaidő beosztás: v Napi munkaidő minimum: 4 óra v Napi munkaidő maximum: 12 óra, heti 48 óra v Munkaidőkeret legfeljebb négy hónap lehet, egyes tevékenységek esetében (pl. idénymunka, több műszakos munkavégzés) hat hónap v A munkaidő-beosztás közlése: legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre közölni kell
A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ 2. Rendkívüli munkaidő v v v v
A munkaidő beosztástól eltérő A munkaidőkereten felüli A heti munkaidőt meghaladó Az ügyelet tartama
A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ 3. II. A pihenőidő v munkaközi szünet, hat órán túli munkavégzés esetén 20 perc, 9 órán túl további 25 perc v napi pihenőidő, a napi munka befejezése és a másnapi munkavégzés között legalább 11 óra pihenőidő v hetenként két pihenőnap főszabályként
szombat és vasárnap v munkaszüneti nap: évi 10 nap
A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ A rendes szabadság v Alapszabadságból és pótszabadságból áll. - alapszabadság: 20 munkanap - pótszabadság az alapszabadság felül jár. Típusai a) Életkor szerint: max 10 munkanap -25. életévtől +1 munkanap - ……. -45. életévtől +10 munkanap b) Gyermek után pótszabadság mindkét szülőt külön-külön 16 évesnél fiatalabb gyermeke után megilleti -1 gyermek- 2 nap, két gyermek - 4 nap, 3 gyermek – hét nap c) Fiatal munkavállalónak d) Egyéb c)
A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ A szabadság kiadása - 7 napot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban - a többit a munkáltató határozza meg, - 15 nappal korábban kell közölni az időpontját - egybefüggően legalább 14 naptári nap legyen – megállapodásban el lehet térni v Betegszabadság. v Szülési szabadság.
A MUNKA DÍJAZÁSA
I. Bérformák és bérpótlékok II. A munkabér védelme
A MUNKA DÍJAZÁSA I. Bérformák és bérpótlékok Alapbér – legalább a kötelező legkisebb munkabér b) bérformák: v Időbér v teljesítménybér, v a kettő összekapcsolásával. c) bérpótlék: v éjszakai munkavégzés: 15% bérpótlék v Műszakpótlék: egységesen 30% v Rendkívüli munkavégzés: 50%, vagy szabadidő v heti pihenőnapon, végzett munka: 100% bérpótlék v munkaszüneti napon végzett munka: 100% bérpótlék a)
A MUNKA DÍJAZÁSA Távolléti díj a) A munkavállalót munkavégzés hiányában általában távolléti díj illeti meg. b) Fogalma: Az esedékesség időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék.
A MUNKA DÍJAZÁSA
II. A munkabér védelme v Kifizetés: törvényes pénznemben
készpénzben vagy a munkavállaló által megjelölt bankszámlaszámra v Kifizetés: eltérő megállapodás hiányában: havonta utólag, egy összegben, tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig. v A munkabérről részletes írásbeli elszámolás
A MUNKA DÍJAZÁSA
II. A munkabérből történő levonás szabályai Lehetősége: v Jogszabály v Végrehajtható határozat v Előlegnyújtásból fakadó követelés, v a munkavállaló ehhez hozzájárul Munkabér jogalap nélküli visszakövetelése: 60 napon belül írásbeli felszólítással, kivéve, ha a munkavállaló idézte elő, általános elévülési szabályok
A VEZETŐ ÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
A vezető állású munkavállaló fogalma: -
a) a munkáltató vezetője, valamint helyettese b) a tulajdonos előírása szerinti munkakört betöltő + azokra is, akiknek a munkaszerződésében kikötik és kulcspozícióban vannak Az Mtv általános szabályainál szigorúbb szabályok ksz hatálya nem terjed ki Kötetlen munkarend a rendes felmondást nem kell indokolni nincs felmondási tilalom és korlát
A VEZETŐ ÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
Az Mtv általános szabályaitól kedvezőbb szabályok -
további munkaviszonyt, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet Jogellenes mv megszűntetése esetén 12 havi távolléti díjat köteles fizetni Gondatlan károkozás esetén is teljes kártérítés Rendkívüli munkaidő után nincs ellenérték Szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok Határozott idejű munkaviszonya 5 éven túl is meghosszabbítható
