DR. PAPP KLÁRA 1976 óta folyamatosan a Kossuth Lajos Tudományegyetem (2000 óta Debreceni Egyetem) oktatója vagyok, 2009 szeptembere óta egyetemi tanári beosztásban. 1994 és 1998 között önkormányzati képviselő voltam Debrecen Megyei Jogú Város közgyűlésében, a Kulturális és az Idegenforgalmi Bizottság tagja, s a Debrecen Televízió Kft. felügyelő bizottságának elnöke (1994–1996). 2000 júliusától lettem a DE Középkori- és Koraújkori Magyar Történelmi Tanszékének vezetője, valamint a Történelmi Intézet igazgatóhelyettese, s 2002 júliusától az intézet igazgatója. 2010-től választottak meg a DE BTK dékánjává. 2000 januárjától nyertem el a Széchenyi professzori ösztöndíjat. Törzstagja vagyok a Debreceni Egyetem történelem-néprajzi Doktori Iskolájának, 2008-tól a Gazdaság és társadalomtörténeti alprogram vezetője. Akadémiai doktori értekezésemet „Az erdélyi Csákyak” címmel 2010. május 18-án védtem meg, s 2010 decemberétől az MTA doktora vagyok. Hat könyvem, s összesen 114 publikációm jelent meg, munkáimra 406 független hivatkozás történt. 2009-től választottak az MTA Történettudományi Bizottsága tagjává, s a DAB Történelmi munkabizottságának elnökévé. 2009-től vagyok sorozatszerkesztője a Speculum Historiae Debreceniense intézeti könyvsorozatnak. 2010-től lettem tagja a Historia Ecclesiastica szerkesztői tanácsának (Eperjes), 2011-től a Századok szerkesztő bizottságának, s az Annales historici Presoviensis szerkesztőbizottságának.
Publikációs jegyzék
Önálló kiadvány, könyv:
5
Szerkesztés:
14
Ebből idegennyelvű:
2
Könyvrészletek (tanulmánykötetben megjelent tanulmányok):
48
Ebből külföldön megjelent: 8 Ebből idegennyelvű:
6
Tanulmányok:
35
Ebből külföldön megjelent: 11 Ebből idegennyelvű:
7
Egyetemi tankönyvek, segédletek:
2
Ismeretterjesztő könyv:
1
Bibliográfia:
2
Recenziók, közlemények:
7
Összesen:
114
Önálló kiadvány, könyv: Tudományos fokozat megszerzése előtt: 1. Jobbágyi szolgáltatások a XVIII. századi Bihar megyében. Bihar megye parasztsága a XVIII. században III., Magyar Történeti Tanulmányok XX. (Szerk.: Szendrey István) Debrecen, 1987. 159. Tudományos fokozat megszerzése uán: 2. Biharország jobbágynépe. A magánbirtok és jobbágysága a XVIII. században. Csokonai História könyvek. (Sorozatszerkesztők: L. Nagy Zsuzsa és ifj. Barta János) Debrecen. 1998. 235. 3. „Minden örömöm elegyes volt bánattal” Csáky Kata levelezése. Összeállította, a szöveget gondozta és a bevezető tanulmányt írta: Papp Klára, Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2006. 408. 4. „Esze, kardja, s házassága után boldogul az ember” Tanulmányok a Csáky család 17–19. századi történetéből. Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2006. 223. 5. Az erdélyi Csákyak. Erdélyi Tudományos Füzetek 273. Kolozsvár, 2011. 466.
Szerkesztés: Tudományos fokozat megszerzése után: 1. Hajdú-bihari településmonográfiák kritikai elemzése. (Szerk.: Dr. Bényei Miklós és Dr. Papp Klára) Debrecen, 1994. 150. 2. Bársony István–Papp Klára–Takács Péter: Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében. I. Az érmelléki és a sárréti járás, Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2001. 361. 3. The First Millennium of Hungary in Europe editor -in- chief: Klára Papp, János Barta, co editors: Attila Bárány, Attila Györkös, Multiplex Media – Debrecen University Press, Debrecen, 2002. 582. 4. Bársony István–Papp Klára–Takács Péter: Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében II. A szalontai és a váradi járás, Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2003. 345. 5. Bársony István–Papp Klára–Takács Péter: Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében. III. A belényesi járás, Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2004. 323.
6. „Nincsen nekönk több hazánk ennél...” Tanulmányok a Bocskai-felkelés történetéhez. Kisebbségkutatási Könyvek, Szerk. Ifj. Barta János, Papp Klára, Budapest, Lucidus Kiadó, 2004. 7. Bihar vármegye az úrbérrendezés idején. Szerk. Ifj. Barta János és Papp Klára, Az Erdélytörténeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2005. 386. 8. Várostörténeti források. Erdély és a Partium a 16–19. században. Szerk. Papp Klára, Gorun-Kovács György és Jeney-Tóth Annamária. Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2005. 397. 9. „Frigy és békesség legyen...” A bécsi és a zsitvatoroki béke. Szerk. Papp Klára–Jeney Tóth Annamária, Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2006. 10. „Einigkeit und Frieden sollen auf Seiten jeder Partei sein” die Friedensschlüsse von Wien (23. 06. 1606) und Zsitvatorok (15. 11. 1606) IX. zum 400. Jahrestag des BocskaiFreiheitskampfes, Herausgegeben von János Barta, Manfred Jatzlauk und Klára Papp, Gemeinsame Ausgabe von dem Institut für Geschichte der Universität Debrecen und der Selbstverwaltung des Komitats Hajdú-Bihar, Debrecen, 2007. 11. Báthory Gábor és kora. Szerk. Papp Klára–Jeney Tóth Annamária–Ulrich Attila. Debrecen, 2009. 12. Arisztokrata életpályák és életviszonyok. Speculum Historiae Debreceniense 4. Szerk. Papp Klára és Püski Levente, Debrecen, 2009. 13. Szőlőtermelés és borkereskedelem. Speculum Historiae Debreceniense 2. Szerk. Orosz István és Papp Klára, Debrecen, 2009. 14. Debrecen város 650 éves. Várostörténeti tanulmányok, Szerk. Bárány Attila, Papp Klára, Szálkai Tamás, Debrecen, 2011.
Könyvrészletek (tanulmánykötetben megjelent tanulmányok): Tudományos fokozat megszerzése előtt: 1. Jobbágyi társadalom a XVIII. századi bihari magánföldesúri birtokon. In. Rendi társadalom-polgári társadalom 1. Szerk.: Varga László, Salgótarján, 1987. 189–201. 2. A robotszolgáltatás forrásai a XVIII. századi bihari Károlyi birtokon. In. Rendi társadalompolgári társadalom 2. Szerk.: Erdmann Gyula, Gyula, 1989. 264–271. 3. Konfliktusforrások a XVIII. század közepi bihari szolgáltatási gyakorlatban. In. Rendi társadalom-polgári társadalom 3. Szerk.: Á. Varga László, Salgótarján, 1991. 109–119.
4. Nagybajom története 1703–1848. In. Biharnagybajom története és néprajza. Szerk.: Ujváry Zoltán, Debrecen, 1992. 137–197.
Tudományos fokozat megszerzése után: 5. A bihari hajdútelepek küzdelme a privilégiumok megtartásáért-visszaszerzéséért. In. Rendi társadalom-polgári társadalom 5. Szerk.: Erdmann Gyula, Gyula, 1994. 305–315. 6. Tokaj birtokosai és birtoklástörténete a Mohácsi vésztől a Rákóczi szabadság-harc bukásáig, In. Tokaj, Várostörténeti Tanulmányok I. Szerk.: Bencsik János–Orosz István, Tokaj, 1995. 67–87. 7. A bihari nemesség és Mária Terézia. In. Habsburgok és Magyarország a XVI–XVIII. században. (Tanulmányok) Történelmi Figyelő Könyvek. 6. Szerk.: ifj. Barta János, Debrecen, 1997. 65–75. 8. A bihari Csáky-birtokok birtokigazgatása és jövedelemforrásai a XVIII. század végén. In. Szabó István emlékkönyv, Szerk.: Rácz István, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998. 191–215. 9. Mezőváros-lakó nemesek és bíráskodásuk a bihari magánbirtokon. In. Emlékkönyv Rácz István 70. születésnapjára, Szerk.: Kovács Ágnes, Multiplex Media – Debrecen University Press, Debrecen, 1999. 191–203. 10. Bercsényi Miklós. In. Nagy képes millenniumi arcképcsarnok. 100 portré a magyar történelemből. Szerk: Rácz Árpád, az Aquila Kiadó és Rubicon Kiadó közös kiadása, Budapest, 1999. 128–131. 11. The National and Nationality Question in Pre-Bourgeois Revolutions. In. Revoluţia de la 1848–1849 în Europa centrală. Coordinatori: Camil Mureşanu, Nicolae Bocşan, Ioan Bolovan, Cluj-Napoca, 2000. 17–25. 12. Mélius és a Debrecen–Egervölgyi Hitvallás. In. Prvé ausburgské vyznanie viery na Slovensku a Bardejov (Acta Collegii evangelici Prešoviensis V.). Zostavil: Peter Kónya, Prešov, 2000. 33–47. 13. Műveltség és művelődés Miskolcon (1703–1848) In. Miskolc története III. k. Szerk. Faragó Tamás, Miskolc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár és a miskolci Herman Ottó Múzeum közös kiadványa, 2000. 737–835. 14. Szőlőtermelés és a bor, sör, pálinka forgalmazása a bihari Csáky uradalmakban. In. Nápoje v minulosti a pritomnosti slovenska. Zostavili: Jozef Baďurik–Peter Konya–Radovan Peknik, Prešov, 2001. 119–126.
15. Putnok története a kora újkorban. In. Putnok monográfia. Szerk. Bodnár Mónika, Putnok, 2001. 165–192. 16. Egy mezővárosi evangélikus iskola és kapcsolatai. In. Acta collégii evangelici prešoviensis IX. Zostavili: Peter Kónya a René Matlovič, Prešov, 2001. 65–80. 17. Mezővárosok a 18. századi bihari magánbirtokon. In. A mezőváros, mint uradalmi központ. Annales Tataienses II. Szerk. Fatuska János, Fülöp Éva Mária, ifj. Gyüszi László, Tata, 2001. 145–179. 18. A bihari táj és település. In. Bihari Diéta III. Szerk. Matolcsi Lajos, Debrecen, 2001. 7–24. 19. Konyár története a XVI. század közepétől a polgári forradalomig. In. Konyár falukönyve. Szerk. Ujváry Zoltán, Debrecen, 2002. 93–176. 20. Der Fürstenhof von Siebenbürgen im 16–17. Jahrhundert In. The First Millennium of Hungary in Europe. Editor -in- chief: Klára Papp, János Barta, co-editors: Attila Bárány, Attila Györkös, Multiplex Media – Debrecen University Press, Debrecen, 2002. 166–180. 21. A konfliktust okozó testamentum. Az erdélyi Csáky Imre végrendeletének sorsa (1748– 1815) In. Thesaurus Solemnis. Szerk. Kujbusné Mecsei Éva, Debrecen-Nyíregyháza, 2002. 113–134. 22. A bihari Csáky birtokok az úrbérrendezés idején. In. Bihari Diéta, IV. Szerk. Matolcsi Lajos, Debrecen, 2003. 51–66. 23. Az erdélyi Csáky László leszármazottai és birtokaik. In. Emlékkönyv Gunst Péter 70. születésnapjára. Szerk. ifj. Barta János és Pallai László, Multiplex Media – Debrecen University Press, Debrecen, 2004. 59–83. 24. Bocskai kassai fejedelmi udvara. In. „Nincsen nekönk több hazánk ennél...” Tanulmányok a Bocskai-felkelés történetéhez. Kisebbségkutatási Könyvek, Szerk. Ifj. Barta János, Papp Klára, Budapest, Lucidus Kiadó, 2004. 121–147. Rövidebb formában a Hepehupa, Szilágysági művelődési folyóirat 2005. január-márciusi 1. számában 1–9. 25. Csáky Rozália grófnő cukormanufaktúrájának kezdetei. In. Emlékkönyv Orosz István 70. születésnapjára. Szerk Angi János és Ifj. Barta János, Multiplex Media – Debrecen University Press, Debrecen, 2005. 139–153. 26. Paraszti társadalom az úrbérrendezés idején. In. Bihar vármegye az úrbérrendezés idején. Szerk. Ifj. Barta János és Papp Klára, Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2005. 151–183. 27. Jobbágyi szolgáltatások az úrbérrendezés idején. In. Bihar vármegye az úrbérrendezés idején. Szerk. Ifj. Barta János és Papp Klára, Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2005. 207–253.
28. Várostörténeti források. Erdély és a Partium a 16–19. században. Szerk. Papp Klára, Gorun-Kovács György és Jeney-Tóth Annamária, Debrecen, 2005. 68–91. 274–281., 300– 325. 29. A Csákyak és a Rákóczi szabadságharc. In. Povstanie Františka II. Rákochiho 1703–1711. Ed. Peter Kónya, Prešov, 2005. 36–52. 30. Nemesi vélemények változása a békeszerződés folyamatában In. „Frigy és békesség legyen...” A bécsi és a zsitvatoroki béke. Szerk. Papp Klára–Jeney Tóth Annamária, Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2006. 225–241. 31. Debrecen és a Rákóczi szabadságharc. In. Magyarság és Európa. Tegnap és ma. Tanulmányok az Ady Endre Akadémia 15. évfordulójára. Szerkesztik: Orosz István, Mazsu János, Pallai László, Pósán László, Multiplex Media – Debrecen University Press, Debrecen, 2006. 85–101. 32. Az oszmán hatalom Európában, A keresztény Európa külső fenyegetése: a török háborúk, A török hatalom visszaszorítása és a 18. századi török háborúk című fejezetek, In. Európa az újkorban. Szerk. Orosz István, ifj. Barta János, Angi János, Debrecen, 2006. 248–254, 293– 298, 323–328. 33. Mierové rokovania na krupinskom sneme. In. 400. výročie krupinskeho snemu 1605– 2005. A korponai országgyűlés 400. évfordulója. edd. Peter Kónya – Miroslav Lukáč, Krupina, 2006. 10–19. 34. Die Meinungsänderungen der Ungarischen Stände im Zuge des Friedens-abschlusses von 1606. In. „Einigkeit und Frieden sollen auf Seiten jeder Partei sein” die Friedensschlüsse von Wien (23. 06. 1606) und Zsitvatorok (15. 11. 1606) IX. zum 400. Jahrestag des BocskaiFreiheitskampfes, Herausgegeben von János Barta, Manfred Jatzlauk und Klára Papp, Gemeinsame Ausgabe von dem Institut für Geschichte der Universität Debrecen und der Selbstverwaltung des Komitats Hajdú-Bihar, Debrecen, 2007. 207–218. 35. Bethlen Miklósné Csáky Kata erdélyi gazdasága. In. Memoria rerum. Tanulmányok Bán Péter tiszteletére. A kötetet szerkesztette Oborni Teréz és Á. Varga László, Eger, 2008. 397415. 36. A magyarországi prédikátorper történelmi háttere. In. Michael de Ruyter és Magyarország. Szerkesztette és az előszót írta: Bitskey István és Pusztai Gábor, Debrecen, 2008. 35–59. 37. Debrecen és a hajdúmozgalom 1606-1608-ban. In. Báthory Gábor és kora. Szerk. Papp Klára–Jeney Tóth Annamária–Ulrich Attila. Debrecen, 2009. 355-365.
38. Gróf Imrich Thököly a jeho povstanie. Thököly Imre gróf és felkelése. Ed. Peter Konya. Prešov, 2009. 93–107. 38. Az erdélyi Csákyak birtokviszonyai és családi stratégiája. In. Arisztokrata életpályák és életviszonyok. Speculum Historiae Debreceniense 4. Szerk. Papp Klára és Püski Levente, Debrecen, 2009. 57-81. 39. Az érmelléki szőlőművelés és szőlőbirtoklás a 18. században. In. Szőlőtermelés és borkereskedelem. Speculum Historiae Debreceniense 2. Szerk. Orosz István és Papp Klára, Debrecen, 2009. 147-175. 40. Szőlő- és földbirtoklásból származó konfliktus Vajdán a Csáky és a Dobozy család között In. Szőlőtermelés és borkereskedelem. Speculum Historiae Debreceniense 2. Szerk. Orosz István és Papp Klára, Debrecen, 2009. 197-206. 41. Jósika János és az 1825. évi pozsonyi országgyűlés. In. Emlékkönyv Egyed Ákos születésének 80. évfordulójára. Szerk. Pál Judit, Sipos Gábor, Kolozsvár, 2010. 259-269. 42. Jósika János és Csáky Rozália házasságának első évei a családi levelezés tükrében. In. Emlékköny L. Nagy Zsuzsa 80. születésnapjára. Szerk. Kovács Zoltán és Püski Levente, Debrecen, 2010. 243-257. 43. Csáky Tamás és leszármazottai, a homonnai uradalom megszerzése a 18. században. In. Emlékkönyv Ifj. Barta János 70. születésnapjára. Szerk. Papp Imre, Angi János, Pallai László, Debrecen, 2010. 173-185. 44. Kassa, a Thököly felkelés központja. In. Az „üstökös kegyeltje” Késmárki Thököly Imre (1657–1705) Szerk. Gebei Sándor, Hajdúszoboszló, 2010. 177–191. 45. János Jósika at the 1825 Pozsony diet. In. Akы бъчeлa любoдѣльнa. Юбилeeн cбopник в чecт нa дoц. д-p Цвeтaнкa Янaкиeвa, cт. н. c. II cт. д-p Пaвeл Гeopгиeв и дoц. Вaлeнтин Кyлeв. Шyмeн, 2010. 207-220. 46. Két Csáky karrier Felső-Magyarországon a 17. század második felében. In. Eruditio, virtus et constantia. Tanulmányok a 70 éves Bitskey István tiszteletére. Szerk. Imre Mihály, Oláh Szabolcs, Fazakas Gergely Tamás, Száraz Orsolya, Debrecen, 2011. 658-667. 47. A szabad királyi oklevéltől az országgyűlési becikkelyzésig. In. Debrecen város 650 éves. Várostörténeti tanulmányok, Szerk. Bárány Attila, Papp Klára, Szálkai Tamás, Debrecen, 2011. 301-319. 48. Útkereső Csákyak az Erdélyi Fejedelemségben és a Magyar Királyságban In. „… éltünk mi sokáig ̒két hazában̕ …” Tanulmányok a 90 éves Kiss András tiszteletére. Speculum Historiae Debreceniense 9. Szerk. Dáné Veronka – Oborni Teréz – Sipos Gábor, Debrecen, 2012. 193-219.
Tanulmányok: Tudományos fokozat megszerzése előtt: 1. Bihar megye magánföldesúri birtokai a XVIII. század első felében. In. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve. VI. (Szerk. Gazdag István) Debrecen, 1979. 111–122. 2. A magánföldesúri birtokok jobbágynépessége a XVIII. századi Bihar megyében. In. Magyar Történeti Tanulmányok. XIV. (Szerk. Szendrey István) Debrecen, 1981. 93–155. 3. Adatok a Csáky uradalom társadalomtörténetéhez. In. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve. XII. (Szerk. Gazdag István) Debrecen, 1985. 53–67. 4. Balkáni kereskedők a XVIII. századi Bihar megyében. In. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve. XIV. (Szerk. Gazdag István) Debrecen, 1987. 11–29. 5. Együtt élő nemesek és jobbágyok érdekkonfliktusai a XVIII. századi Bihar megye mezővárosaiban. In. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve. XVI. (Szerk. Gazdag István) Debrecen, 1989. 21–33. 6. Jobbágyi földhasználat a XVIII. századi bihari magánbirtokon. Történeti Tanulmányok II. (Szerk. L. Nagy Zsuzsa) Debrecen, 1993. 109–125. 7. Stadiul cercetării şi concepţiile de lucru în investigarea relaţiilor agrare şi a istoriei ţârâneşti din comitatale Szabolcs, Sâtmar, Bihor, Békés, Külső-Szolnok, Csongrád şi Csanád în secolul al XVIII.-lea. In. Anuarul institului de istorie Cluj-Napoca XXXI. Cluj, 1992. 163–177.
Tudományos fokozat megszerzése után: 8. Ocenki diplomaticseszkih szjazej knyazja Rákóczi i Petra Pervovo v vengerszkoj isztoriografii. Acta Universitatis Łodziensis, Folia Historica. 51. 1994. 11–17. 9. Dreptul de folosinţă a pământului de către iobagii de pe demeniile nobiliare laice din Bihor în secolul al XVIII-lea. Crisia, XXIII. Oradea. 1993. 131–144. 10. Debrecen és a Hunyadiak, Mátyás király halálának 500. évfordulója c. kiadvány. Debrecen, 1990. 10–19. 11. „Kegyessé tesz Debrecen és bölccsé”. (A debreceni Református Kollégium tanárainak oktatási elképzelései a XVII–XVIII. században). In. Elias Ladiver a Michael Gregus, Osobnosti a ich dielo v obraze doby. Zostavili: Peter Kónya, Peter Kása. Prešov, 1995. 109– 117. 12. Egy „protocollum instantiarum” gazdaságtörténeti tanulságai In. Társadalomtörténeti Tanulmányok. Studia Miskolciensia 2. (Szerk. Fazakas Csaba) Miskolc, 1996. 100–109.
13. A város iskolájából az ország kollégiuma. A debreceni Református kollégium kapcsolatai és hatása a XVII. században. In. Prešovské evanjelické kolégium, jeho miesto a význam v kultúrnych dejinách strednej Európy. Acta collégii evangelici prešoviensis I. Zostavili: Peter Kónya a René Matlovič, Prešov, 1997. 249–258. 14. A bihari paraszti gazdálkodás a XVIII. században. Rálátás, (Szerk: Dankó Imre) 2001. 2. sz. 1–19. 15. Die gesellschaftliche Schichtung der Leibeigenen auf den Grossgrundbesitzungen von Bihar wahrend des 18. Jahrhunderts. In. Anuarul Istitutului de Istorie Cluj-Napoca XXXVIIIXXXIX. 1999–2000. Cluj, 2002. 65–83. 16. „Iskolába járni majdnem annyi, mint templomba járni” A váradi katolikus iskoláztatás a török kiűzésétől a polgári forradalomig. Történelmi tanulmányok X. (Szerk. Takács Péter) DE Debrecen, 2002. 159–185. 17. Lin document inedit din anul 1750 despre biserica din Oradea-Valenţa. Klára Pap – Blanka Gorun–Kovács, In. Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Theologia Graeco-Catholica Varadiensis, XLVIII, 2. 2003. 163–191. 18. A Rákóczi szabadságharc és a hazai nemzetiségek. Papp Klára–ifj. Barta János = Kisebbségkutatás, 12. évf. 2003. 2. sz. 282–296. 19. Prestaţii iobăgeşti în comitatul Bihor în perioda reglementǎrii urbariale In. Anarul Institutului de Istorie „George Bariţ” din Cluj-Napoca XLI. Cluj, 2002. 361–369. 20. A bihari Csáky birtokok gazdálkodása a XVIII. században. In. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX. (Szerk. Radics Kálmán) Debrecen, 2002–2003. 45–69. 21. Az erdélyi fejedelmi udvar. In. Történeti Tanulmányok XI. (Szerk. Takács Péter) Debrecen, 2003. 57–79. 22. Rákóczi's Insurrection and Minorites in Hungary. (Klára Papp–János Barta Jr.) = Minorities Research, 6. (Edited by Győző Cholnoky) 2004. 142–158. 23. Az Érmellék az úrbérrendezés idején. In. Bocskai-napok az Érmelléken. Tudományos konferencia az Érmellékről. Létavértes, 2004. június 18., Kismarja, 2004. június 20.(szerk. Pántya Julianna, Radványi Réka) Debrecen, 2004. 17–24. 24. Bocskai alakja a magyar politikatörténetben. In. A „Bocskai emlékezete” történelmi konferencia előadásai, 2004. Hajdúböszörményi Honismereti Kézikönyv III. Szerk. Gyulai Sándor, Hajdúböszörmény, 2004. 35–57. 25. Posesiunile transilvănene ale familie Csáky în prima jumătate a secollului al XVIII-lea. In. Anuarul Institutului de istorie „George Bariţ” din Cluj-napoca XLIII. Series Historica, 2004. Cluj, 2005. 99–113.
26. A béketárgyalás a korponai országgyűlésen. = Debreceni Szemle, 2006. 3. szám 339–350. 27. A Csákyak erdélyi ága a 18. században. In. Szabolcs-Szatmár -Beregi Levéltári Évkönyv XVII. (Szerk. Galambos Sándor–Kujbusné Mecsei Éva) Nyíregyháza, 2006. 339–359. 28. Az érmelléki szőlőművelés társadalmi hatásai a 18. században. In. Föld és társadalom. Konferencia a Kiskun Múzeumban, Szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet, Kiskunfélegyháza, 2007. 109-137. 29. Egy családi levelezés a Csákyak erdélyi és a partiumi szőlőbirtokairól. In. Szabolcsszatmár-beregi Levéltéri Évkönyv, 18. Szerk. Kujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza, 2008. 5368. 30. Csáky István és a Bocskai felkelés. In. Publicatones Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica, tomus XIII. – fasciculus 2. (szerk. Horváth Zita) Miskolc, 2008. 111–127. 31. Csáky László bihari birtokai. 274–283. In. Pénztörténet - gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József - Draskóczy István. Budapest Miskolc, Mirio Kulturális Bt., 2009. 274–283. 32. A reformáció kezdetei a partiumi és az erdélyi városokban. In. Acta Collegii Evangelici Prešoviensis. XI. Zostavil Peter Kónya, Prešov, 2011. 112–121. 33. Melius püspök és Debrecen szerepe a református egyház megerősödésében In. Jean Calvin 500 A Kálvin János születésének 500-ik évfordulójára 2009. június 14-én rendezett nemzetközi tudományos konferencia előadásai, Nagyvárad 2010. 61–72. 34. De historische achtergrond van het predikantenproces in Hongerije In. Michel de Ruyter en Hongerije, Acta Neederlandica, 8/2011. 29-53.
35. A Csász ügy és következményei (avagy hogyan akadályozta egy katolikus nemesember panasza a református Debrecen szabad királyi városi címének országgyűlési becikkelyezését) = Historia Ecclesiastica, 2012. 2. sz. 79-101. Egyetemi tankönyvek, egyetemi jegyzetek, segédletek: Tudományos fokozat megszerzése után: 1. Várostörténeti források. Erdély és a Partium a 16–19. században. Szerk. Papp Klára, Gorun-Kovács György és Jeney-Tóth Annamária, Debrecen, 2005. 68–91. 274–281., 300– 325. 2. Az oszmán hatalom Európában, A keresztény Európa külső fenyegetése: a török háborúk, A török hatalom visszaszorítása és a 18. századi török háborúk című fejezetek, In. Európa az újkorban. Szerk. Orosz István, ifj. Barta János, Angi János, Multiplex Media – Debrecen University Press, Debrecen, 2006. 248–254, 293–298, 323–328.
Ismeretterjesztő könyv: Tudományos fokozat megszerzése után: 1. Erdélyi fejedelmek, Tóth Könyvkiadó, Debrecen, 2008.
Bibliográfia: Tudományos fokozat megszerzése előtt: 1. Bethlen Gábor élete és kora. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár segédlete a középiskolai tanulmányi versenyhez. Debrecen, 1979. 10. Tudományos fokozat megszerzése után: 2 Menyhárt Lajos (1940-1993) műveinek válogatott bibliográfiája (Összeállította: Papp Klára–Surányi Béla) In. Történeti Tanulmányok. IX. (Szerk. Takács Péter) Debrecen, 2002. 111–131.
Recenziók, közlemények: Tudományos fokozat megszerzése előtt: 1. Tudományos ülésszak a visegrádi kongresszus 650. évfordulóján. = Dunakanyar, 1985/3. 30–32. 2. A Csákyak bihari uradalmának levéltári forrásai. = Hajdú-Bihari Napló, 1985. május 7. 3. P. G. Kozlovszkij: Zemlevlagyenyije i zemlepolzoványije v Belorussziji v XVIII-pervoj polivinye XIX. veka, Minszk, Izd. Nauka i Technika. 1982. 205. /Földbirtoklás és földhasználat Belorussziában a XVIII. században és a XIX. század első felében/ = Századok, 1986. 5. sz. 1160–1161. 4. Az Erdély története köteteinek vitájáról. = Debreceni Szemle, 1988. 1. sz. 109–115. 5. Tanulmányok Erdély történetéről. = Debreceni Szemle, 1988. 2. sz. 129–134. Tudományos fokozat megszerzése után: 6. „Ezer éve Európában”. = Debreceni Szemle, 2000. 4. sz. 648–649. 7. A Bocskai évfordulóhoz kötődő konferenciák, megemlékezések Hajdú-Bihar megyében. = Debreceni Szemle, 2005. 3. sz. 466–469.
