Dr. Papp Klára publikációs jegyzéke Önálló kiadvány, könyv:
4
Szerkesztés:
10
Ebből idegennyelvű:
2
Könyvrészletek (tanulmánykötetben megjelent tanulmányok):
33
Ebből külföldön megjelent: 5 Ebből idegennyelvű:
3
Tanulmányok:
29
Ebből külföldön megjelent: 10 Ebből idegennyelvű:
9
Egyetemi tankönyvek, segédletek:
2
Ismeretterjesztő könyv:
1
Bibliográfia:
2
Recenziók, közlemények:
7
Öszesen:
88
Önálló kiadvány, könyv: Tudományos fokozat megszerzése előtt: 1. Jobbágyi szolgáltatások a XVIII. századi Bihar megyében. Bihar megye parasztsága a XVIII. században III., Magyar Történeti Tanulmányok XX. (Szerk.: Szendrey István) Debrecen, 1987. 159. Tudományos fokozat megszerzése uán: 2. Biharország jobbágynépe. A magánbirtok és jobbágysága a XVIII. században. Csokonai História könyvek. (Sorozatszerkesztők: L. Nagy Zsuzsa és ifj. Barta János) Debrecen. 1998. 235. 3. „Minden örömöm elegyes volt bánattal” Csáky Kata levelezése. Összeállította, a szöveget gondozta és a bevezető tanulmányt írta: Papp Klára, Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2006. 408. 4. „Esze, kardja, s házassága után boldogul az ember” Tanulmányok a Csáky család 17–19. századi történetéből. Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2006. 223.
Szerkesztés: Tudományos fokozat megszerzése után: 1. Hajdú-bihari településmonográfiák kritikai elemzése. (Szerk.: Dr. Bényei Miklós és Dr. Papp Klára) Debrecen, 1994. 150. 2. Bársony István–Papp Klára–Takács Péter: Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében. I. Az érmelléki és a sárréti járás, Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2001. 361. 3. The First Millennium of Hungary in Europe editor -in- chief: Klára Papp, János Barta, co -editors: Attila Bárány, Attila Györkös, Multiplex Media – Debrecen University Press, Debrecen, 2002. 582. 4. Bársony István–Papp Klára–Takács Péter: Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében II. A szalontai és a váradi járás, Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2003. 345. 5. Bársony István–Papp Klára–Takács Péter: Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében. III. A belényesi járás, Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2004. 323. 6. „Nincsen nekönk több hazánk ennél...” Tanulmányok a Bocskai-felkelés történetéhez. Kisebbségkutatási Könyvek, Szerk. Ifj. Barta János, Papp Klára, Budapest, Lucidus Kiadó, 2004. 7. Bihar vármegye az úrbérrendezés idején. Szerk. Ifj. Barta János és Papp Klára, Az Erdélytörténeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2005. 386. 8. Várostörténeti források. Erdély és a Partium a 16–19. században. Szerk. Papp Klára, Gorun-Kovács György és Jeney-Tóth Annamária. Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2005. 397. 9. „Frigy és békesség legyen...” A bécsi és a zsitvatoroki béke. Szerk. Papp Klára–Jeney Tóth Annamária, Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2006. 10. „Einigkeit und Frieden sollen auf Seiten jeder Partei sein” die Friedensschlüsse von Wien (23. 06. 1606) und Zsitvatorok (15. 11. 1606) IX. zum 400. Jahrestag des BocskaiFreiheitskampfes, Herausgegeben von János Barta, Manfred Jatzlauk und Klára Papp, Gemeinsame Ausgabe von dem Institut für Geschichte der Universität Debrecen und der Selbstverwaltung des Komitats Hajdú-Bihar, Debrecen, 2007.
Könyvrészletek (tanulmánykötetben megjelent tanulmányok): Tudományos fokozat megszerzése előtt: 1. Jobbágyi társadalom a XVIII. századi bihari magánföldesúri birtokon. In. Rendi társadalom-polgári társadalom 1. Szerk.: Varga László, Salgótarján, 1987. 189–201. 2. A robotszolgáltatás forrásai a XVIII. századi bihari Károlyi birtokon. In. Rendi társadalompolgári társadalom 2. Szerk.: Erdmann Gyula, Gyula, 1989. 264–271. 3. Konfliktusforrások a XVIII. század közepi bihari szolgáltatási gyakorlatban. In. Rendi társadalom-polgári társadalom 3. Szerk.: Á. Varga László, Salgótarján, 1991. 109–119. 4. Nagybajom története 1703–1848. In. Biharnagybajom története és néprajza. Szerk.: Ujváry Zoltán, Debrecen, 1992. 137–197. Tudományos fokozat megszerzése után: 5. A bihari hajdútelepek küzdelme a privilégiumok megtartásáért-visszaszerzéséért. In. Rendi társadalom-polgári társadalom 5. Szerk.: Erdmann Gyula, Gyula, 1994. 305–315. 6. Tokaj birtokosai és birtoklástörténete a Mohácsi vésztől a Rákóczi szabadság-harc bukásáig, In. Tokaj, Várostörténeti Tanulmányok I. Szerk.: Bencsik János–Orosz István, Tokaj, 1995. 67–87. 7. A bihari nemesség és Mária Terézia. In. Habsburgok és Magyarország a XVI–XVIII. században. (Tanulmányok) Történelmi Figyelő Könyvek. 6. Szerk.: ifj. Barta János, Debrecen, 1997. 65–75. 8. A bihari Csáky-birtokok birtokigazgatása és jövedelemforrásai a XVIII. század végén. In. Szabó István emlékkönyv, Szerk.: Rácz István, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998. 191–215. 9. Mezőváros-lakó nemesek és bíráskodásuk a bihari magánbirtokon. In. Emlékkönyv Rácz István 70. születésnapjára, Szerk.: Kovács Ágnes, Multiplex Media – Debrecen University Press, Debrecen, 1999. 191–203. 10. Bercsényi Miklós. In. Nagy képes millenniumi arcképcsarnok. 100 portré a magyar történelemből. Szerk: Rácz Árpád, az Aquila Kiadó és Rubicon Kiadó közös kiadása, Budapest, 1999. 128–131. 11. The National and Nationality Question in Pre-Bourgeois Revolutions. In. Revoluţia de la 1848–1849 în Europa centrală. Coordinatori: Camil Mureşanu, Nicolae Bocşan, Ioan Bolovan, Cluj-Napoca, 2000. 17–25.
12. Mélius és a Debrecen–Egervölgyi Hitvallás. In. Prvé ausburgské vyznanie viery na Slovensku a Bardejov (Acta Collegii evangelici Prešoviensis V.). Zostavil: Peter Kónya, Prešov, 2000. 33–47. 13. Műveltség és művelődés Miskolcon (1703–1848) In. Miskolc története III. k. Szerk. Faragó Tamás, Miskolc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár és a miskolci Herman Ottó Múzeum közös kiadványa, 2000. 737–835. 14. Szőlőtermelés és a bor, sör, pálinka forgalmazása a bihari Csáky uradalmakban. In. Nápoje v minulosti a pritomnosti slovenska. Zostavili: Jozef Baďurik–Peter Konya–Radovan Peknik, Prešov, 2001. 119–126. 15. Putnok története a kora újkorban. In. Putnok monográfia. Szerk. Bodnár Mónika, Putnok, 2001. 165–192. 16. Egy mezővárosi evangélikus iskola és kapcsolatai. In. Acta collégii evangelici prešoviensis IX. Zostavili: Peter Kónya a René Matlovič, Prešov, 2001. 65–80. 17. Mezővárosok a 18. századi bihari magánbirtokon. In. A mezőváros, mint uradalmi központ. Annales Tataienses II. Szerk. Fatuska János, Fülöp Éva Mária, ifj. Gyüszi László, Tata, 2001. 145–179. 18. A bihari táj és település. In. Bihari Diéta III. Szerk. Matolcsi Lajos, Debrecen, 2001. 7–24. 19. Konyár története a XVI. század közepétől a polgári forradalomig. In. Konyár falukönyve. Szerk. Ujváry Zoltán, Debrecen, 2002. 93–176. 20. Der Fürstenhof von Siebenbürgen im 16–17. Jahrhundert In. The First Millennium of Hungary in Europe. Editor -in- chief: Klára Papp, János Barta, co-editors: Attila Bárány, Attila Györkös, Multiplex Media – Debrecen University Press, Debrecen, 2002. 166–180. 21. A konfliktust okozó testamentum. Az erdélyi Csáky Imre végrendeletének sorsa (1748– 1815) In. Thesaurus Solemnis. Szerk. Kujbusné Mecsei Éva, Debrecen-Nyíregyháza, 2002. 113–134. 22. A bihari Csáky birtokok az úrbérrendezés idején. In. Bihari Diéta, IV. Szerk. Matolcsi Lajos, Debrecen, 2003. 51–66. 23. Az erdélyi Csáky László leszármazottai és birtokaik. In. Emlékkönyv Gunst Péter 70. születésnapjára. Szerk. ifj. Barta János és Pallai László, Multiplex Media – Debrecen University Press, Debrecen, 2004. 59–83. 24. Bocskai kassai fejedelmi udvara. In. „Nincsen nekönk több hazánk ennél...” Tanulmányok a Bocskai-felkelés történetéhez. Kisebbségkutatási Könyvek, Szerk. Ifj. Barta János, Papp Klára, Budapest, Lucidus Kiadó, 2004. 121–147.
25. Csáky Rozália grófnő cukormanufaktúrájának kezdetei. In. Emlékkönyv Orosz István 70. születésnapjára. Szerk Angi János és Ifj. Barta János, Multiplex Media – Debrecen University Press, Debrecen, 2005. 139–153. 26. Paraszti társadalom az úrbérrendezés idején. In. Bihar vármegye az úrbérrendezés idején. Szerk. Ifj. Barta János és Papp Klára, Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2005. 151–183. 27. Jobbágyi szolgáltatások az úrbérrendezés idején. In. Bihar vármegye az úrbérrendezés idején. Szerk. Ifj. Barta János és Papp Klára, Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2005. 207–253. 28. A Csákyak és a Rákóczi szabadságharc. In. Povstanie Františka II. Rákochiho 1703–1711. Ed. Peter Kónya, Prešov, 2005. 36–52. 29. Nemesi vélemények változása a békeszerződés folyamatában In. „Frigy és békesség legyen...” A bécsi és a zsitvatoroki béke. Szerk. Papp Klára–Jeney Tóth Annamária, Az Erdély-történeti Alapítvány és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadása, Debrecen, 2006. 225–241. 30. Debrecen és a Rákóczi szabadságharc. In. Magyarság és Európa. Tegnap és ma. Tanulmányok az Ady Endre Akadémia 15. évfordulójára. Szerkesztik: Orosz István, Mazsu János, Pallai László, Pósán László, Multiplex Media – Debrecen University Press, Debrecen, 2006. 85–101. 31. Mierové rokovania na krupinskom sneme. In. 400. výročie krupinskeho snemu 1605– 2005. A korponai országgyűlés 400. évfordulója. edd. Peter Kónya – Miroslav Lukáč, Krupina, 2006. 10–19. 32. Die Meinungsänderungen der Ungarischen Stände im Zuge des Friedens-abschlusses von 1606. In. „Einigkeit und Frieden sollen auf Seiten jeder Partei sein” die Friedensschlüsse von Wien (23. 06. 1606) und Zsitvatorok (15. 11. 1606) IX. zum 400. Jahrestag des BocskaiFreiheitskampfes, Herausgegeben von János Barta, Manfred Jatzlauk und Klára Papp, Gemeinsame Ausgabe von dem Institut für Geschichte der Universität Debrecen und der Selbstverwaltung des Komitats Hajdú-Bihar, Debrecen, 2007. 207–218. 33. Bethlen Miklósné Csáky Kata erdélyi gazdasága. In. Memoria rerum. Tanulmányok Bán Péter tiszteletére. A kötetet szerkesztette Oborni Teréz és Á. Varga László, Eger, 2008. 397415. Tanulmányok: Tudományos fokozat megszerzése előtt:
1. Bihar megye magánföldesúri birtokai a XVIII. század első felében. In. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve. VI. (Szerk. Gazdag István) Debrecen, 1979. 111–122. 2. A magánföldesúri birtokok jobbágynépessége a XVIII. századi Bihar megyében. In. Magyar Történeti Tanulmányok. XIV. (Szerk. Szendrey István) Debrecen, 1981. 93–155. 3. Adatok a Csáky uradalom társadalomtörténetéhez. In. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve. XII. (Szerk. Gazdag István) Debrecen, 1985. 53–67. 4. Balkáni kereskedők a XVIII. századi Bihar megyében. In. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve. XIV. (Szerk. Gazdag István) Debrecen, 1987. 11–29. 5. Együtt élő nemesek és jobbágyok érdekkonfliktusai a XVIII. századi Bihar megye mezővárosaiban. In. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve. XVI. (Szerk. Gazdag István) Debrecen, 1989. 21–33. 6. Jobbágyi földhasználat a XVIII. századi bihari magánbirtokon. Történeti Tanulmányok II. (Szerk. L. Nagy Zsuzsa) Debrecen, 1993. 109–125. 7. Stadiul cercetării şi concepţiile de lucru în investigarea relaţiilor agrare şi a istoriei ţârâneşti din comitatale Szabolcs, Sâtmar, Bihor, Békés, Külső-Szolnok, Csongrád şi Csanád în secolul al XVIII.-lea. In. Anuarul institului de istorie Cluj-Napoca XXXI. Cluj, 1992. 163–177. Tudományos fokozat megszerzése után: 8. Ocenki diplomaticseszkih szjazej knyazja Rákóczi i Petra Pervovo v vengerszkoj isztoriografii. Acta Universitatis Łodziensis, Folia Historica. 51. 1994. 11–17. 9. Dreptul de folosinţă a pământului de către iobagii de pe demeniile nobiliare laice din Bihor în secolul al XVIII-lea. Crisia, XXIII. Oradea. 1993. 131–144. 10. Debrecen és a Hunyadiak, Mátyás király halálának 500. évfordulója c. kiadvány. Debrecen, 1990. 10–19. 11. „Kegyessé tesz Debrecen és bölccsé”. (A debreceni Református Kollégium tanárainak oktatási elképzelései a XVII–XVIII. században). In. Elias Ladiver a Michael Gregus, Osobnosti a ich dielo v obraze doby. Zostavili: Peter Kónya, Peter Kása. Prešov, 1995. 109– 117. 12. Egy „protocollum instantiarum” gazdaságtörténeti tanulságai In. Társadalomtörténeti Tanulmányok. Studia Miskolciensia 2. (Szerk. Fazakas Csaba) Miskolc, 1996. 100–109. 13. A város iskolájából az ország kollégiuma. A debreceni Református kollégium kapcsolatai és hatása a XVII. században. In. Prešovské evanjelické kolégium, jeho miesto a význam v kultúrnych dejinách strednej Európy. Acta collégii evangelici prešoviensis I. Zostavili: Peter Kónya a René Matlovič, Prešov, 1997. 249–258.
14. A bihari paraszti gazdálkodás a XVIII. században. Rálátás, (Szerk: Dankó Imre) 2001. 2. sz. 1–19. 15. Die gesellschaftliche Schichtung der Leibeigenen auf den Grossgrundbesitzungen von Bihar wahrend des 18. Jahrhunderts. In. Anuarul Istitutului de Istorie Cluj-Napoca XXXVIIIXXXIX. 1999–2000. Cluj, 2002. 65–83. 16. „Iskolába járni majdnem annyi, mint templomba járni” A váradi katolikus iskoláztatás a török kiűzésétől a polgári forradalomig. Történelmi tanulmányok X. (Szerk. Takács Péter) DE Debrecen, 2002. 159–185. 17. Lin document inedit din anul 1750 despre biserica din Oradea-Valenţa. Klára Pap – Blanka Gorun–Kovács, In. Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Theologia Graeco-Catholica Varadiensis, XLVIII, 2. 2003. 163–191. 18. A Rákóczi szabadságharc és a hazai nemzetiségek. Papp Klára–ifj. Barta János = Kisebbségkutatás, 12. évf. 2003. 2. sz. 282–296. 19. Prestaţii iobăgeşti în comitatul Bihor în perioda reglementǎrii urbariale In. Anarul Institutului de Istorie „George Bariţ” din Cluj-Napoca XLI. Cluj, 2002. 361–369. 20. A bihari Csáky birtokok gazdálkodása a XVIII. században. In. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX. (Szerk. Radics Kálmán) Debrecen, 2002–2003. 45–69. 21. Az erdélyi fejedelmi udvar. In. Történeti Tanulmányok XI. (Szerk. Takács Péter) Debrecen, 2003. 57–79. 22. Rákóczi's Insurrection and Minorites in Hungary. (Klára Papp–János Barta Jr.) = Minorities Research, 6. (Edited by Győző Cholnoky) 2004. 142–158. 23. Az Érmellék az úrbérrendezés idején. In. Bocskai-napok az Érmelléken. Tudományos konferencia az Érmellékről. Létavértes, 2004. június 18., Kismarja, 2004. június 20.(szerk. Pántya Julianna, Radványi Réka) Debrecen, 2004. 17–24. 24. Bocskai alakja a magyar politikatörténetben. In. A „Bocskai emlékezete” történelmi konferencia előadásai, 2004. Hajdúböszörményi Honismereti Kézikönyv III. Szerk. Gyulai Sándor, Hajdúböszörmény, 2004. 35–57. 25. Posesiunile transilvănene ale familie Csáky în prima jumătate a secollului al XVIII-lea. In. Anuarul Institutului de istorie „George Bariţ” din Cluj-napoca XLIII. Series Historica, 2004. Cluj, 2005. 99–113. 26. A béketárgyalás a korponai országgyűlésen. = Debreceni Szemle, 2006. 3. szám 339–350. valamint In. 400. výročie krupinskeho snemu 1605–2005. A korponai országgyűlés 400. évfordulója. edd. Peter Kónya – Miroslav Lukáč, Krupina, 2006. 53-65.
27. A Csákyak erdélyi ága a 18. században. In. Szabolcs-Szatmár -Beregi Levéltári Évkönyv XVII. (Szerk. Galambos Sándor–Kujbusné Mecsei Éva) Nyíregyháza, 2006. 339–359. 28. Az érmelléki szőlőművelés társadalmi hatásai a 18. században. In. Föld és társadalom. Konferencia a Kiskun Múzeumban, Szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet, Kiskunfélegyháza, 2007. 109-137. 29. Egy családi levelezés a Csákyak erdélyi és a partiumi szőlőbirtokairól. In. Szabolcsszatmár-beregi Levéltéri Évkönyv, 18. Szerk. Kujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza, 2008. 5368. Egyetemi tankönyvek, egyetemi jegyzetek,segédletek: Tudományos fokozat megszerzése után: 1. Várostörténeti források. Erdély és a Partium a 16–19. században. Szerk. Papp Klára, Gorun-Kovács György és Jeney-Tóth Annamária, Debrecen, 2005. 68–91. 274–281., 300– 325. 2. Az oszmán hatalom Európában, A keresztény Európa külső fenyegetése: a török háborúk, A török hatalom visszaszorítása és a 18. századi török háborúk című fejezetek, In. Európa az újkorban. Szerk. Orosz István, ifj. Barta János, Angi János, Multiplex Media – Debrecen University Press, Debrecen, 2006. 248–254, 293–298, 323–328. Ismeretterjesztő könyv: Tudományos fokozat megszerzése után: 1. Erdélyi fejedelmek, Tóth Könyvkiadó, Debrecen, 2008. Bibliográfia: Tudományos fokozat megszerzése előtt: 1. Bethlen Gábor élete és kora. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár segédlete a középiskolai tanulmányi versenyhez. Debrecen, 1979. 10. Tudományos fokozat megszerzése után: 2 Menyhárt Lajos (1940-1993) műveinek válogatott bibliográfiája (Összeállította: Papp Klára–Surányi Béla) In. Történeti Tanulmányok. IX. (Szerk. Takács Péter) Debrecen, 2002. 111–131. Recenziók, közlemények: Tudományos fokozat megszerzése előtt:
1. Tudományos ülésszak a visegrádi kongresszus 650. évfordulóján. = Dunakanyar, 1985/3. 30–32. 2. A Csákyak bihari uradalmának levéltári forrásai. = Hajdú-Bihari Napló, 1985. május 7. 3. P. G. Kozlovszkij: Zemlevlagyenyije i zemlepolzoványije v Belorussziji v XVIII-pervoj polivinye XIX. veka, Minszk, Izd. Nauka i Technika. 1982. 205. /Földbirtoklás és földhasználat Belorussziában a XVIII. században és a XIX. század első felében/ = Századok, 1986. 5. sz. 1160–1161. 4. Az Erdély története köteteinek vitájáról. = Debreceni Szemle, 1988. 1. sz. 109–115. 5. Tanulmányok Erdély történetéről. = Debreceni Szemle, 1988. 2. sz. 129–134. Tudományos fokozat megszerzése után: 6. „Ezer éve Európában”. = Debreceni Szemle, 2000. 4. sz. 648–649. 7. A Bocskai évfordulóhoz kötődő konferenciák, megemlékezések Hajdú-Bihar megyében. = Debreceni Szemle, 2005. 3. sz. 466–469.
A tudományos tevékenység visszhangja (lezárva 2008 aug.): Kritikák, recenziók, hivatkozások munkáimra: (A hivatkozó munka dőlt betűvel, a hivatkozások száma zárójelben) Független hivatkozás: 212 Ismertetés–recenzió: 10 Összesen = 222 1. Papp Klára: A magánföldesúri birtokok jobbágynépessége a XVIII. századi Bihar megyében, Magyar Történelmi Tanulmányok XIV. (Szerk. Szendrey István) Db., 1981. 93–155.
Hivatkozás D. Leiszt Emma: Békés megyei háziadó összeírások 1744–1758. In. Békés megye és környéke XVIII. századi történetéből (Szerk. Erdmann Gyula) Gyula, 1989. (1) Pankotai László: Mezőgazdasági termelőkörzetek a XVIII. századi Bihar megyében/ doktori disszertáció/ Debrecen, 1984. 218. (15) Pankotai László: Mezőgazdasági termelőkörzetek a XVIII .századi Bihar megyében. Magyar Történelmi Tanulmányok XVIII. (Szerk. Szendrey István) Debrecen, 1985. 55–171. (5) Dukrét Géza: A Hegyköz vidéke. In. Református naptár. 1994. 38–66. (2) Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története. Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója V. Debrecen, 2005. (1) 2. Papp Klára: Tokaj birtokosai és birtoklástörténete a Mohácsi vésztől a Rákóczi szabadságharc bukásáig. Tokaj, Várostörténeti Tanulmányok I. (Szerk. Bencsik János és Orosz István) Tokaj, 1995. 67–87. Hivatkozás: Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században. Officina Musei 3. Miskolc, 1995. (2) Gyulai Éva: "... kit eladott, kit elárult, kit megittak" - Mezővárosi borkereslet és kereskedés Miskolcon a 16. század második felében. = Debreceni Szemle, 1998. 3. sz. 408– 430. (1) Surányi Béla: Az agrárkultúra könyvészete Debrecenben a XX. század második felében. In. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának Közleményei XXI. k. Debrecen, 1999. (1) Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc Bp., 2004. (1) Ulrich Attila: Szőlőbirtoklás, szőlőbirtokosok és borkeresedelem a tokaji uradalomban a 17. század második felében. In. Uő. Tanulmányok. A Szepesi Kamara területének 16–17. századi társadalom-, gazdaság- és pénztörténetéhez. Nyírbátor, 2007. 43–72. (3) 3. Papp Klára: Szőlőbirtoklás Tokajban a XVI–XVII. században (kézirat)
Hivatkozás: Gyulai Éva: "... kit eladott, kit elárult, kit megittak" - Mezővárosi borkereslet és kereskedés Miskolcon a 16. század második felében. = Debreceni Szemle, 1998. 3. sz. 408– 430. (1) Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században / doktori disszertáció/ Miskolc, 1994. 128. (1) 4. Papp Klára: Balkáni kereskedők a XVIII. századi Bihar megyében . Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XIV. (Szerk.Gazdag István) Debrecen, 1987.11–29.
Hivatkozás: Barta János: Kincstári birtoklás és mezővárosi politika In. Tokaj, Várostörténeti Tanulmányok I. (Szerk.Bencsik János és Orosz István) Tokaj, 1995. 139–159. (1) Gorun-Kovács Blanka Sidónia: A nagyváradi görögök a XVIII. században. In. Történeti Tanulmányok, X. (Szerk. Takács Péter) Debrecen, 2002. 199–217. (14) Gorun-Kovács Blanka: A diószegi és székelyhídi görög-katolikus kereskedők 1740-es császári oklevele. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve. XXX. 2004–2005. (Szerk. Radics Kálmán) 245–255.(1) Blanka Gorun-Kovács: Diploma imperiala din 1740 a breslei negustorilor graecocatolici din Diosig şi Săcuieni. Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Theologia GraecoCatholica Varadiensis, Anul XLIX, 2004. /2. 157–167. (1) 5. Papp Klára: Stadiul cercetării şi concepţiile de lucru în investigarea relaţiilor agrare şi a istoriei ţărăneşti din comitatele Szabolcs, Satmar, Bihor, Békés, Külső-Szolnok, Csongrád şi Csanád în secolul al XVIII-lea, In. Annarul Institutului de Istorie Cluj-Napoca, XXXI. 1992. 163–177.
Hivatkozás: Barbu Ştefánescu: Tehnică agricolă şi ritm de muncă în gospodăria ţărănească din Crişana (sec. al XVIII.-lea şi începutul sec.al XIX.-lea), I-II. Oradea, 1995. 253. (11) 6. Papp Klára: Dreptul de folosinţă a pămăntului de către iobagii de pe domeniile nobiliare laice din Bihor în secolul al XVIII-lea, Crisia, XXIII. Oradea, 1993. 131–144.
Hivatkozás: Barbu Ştefánescu: Tehnică agricolă şi ritm de muncă în gospodăria ţărănească din Crişana (sec. al XVIII.-lea şi începutul sec.al XIX.-lea), I-II. Oradea, 1995. 253. (8) 7. Papp Klára: Együttélő nemesek és jobbágyok érdekkonfliktusai a XVIII. századi Bihar megye mezővárosaiban, In. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XVI. (Szerk. Gazdag István) Debrecen, 1989. 21–33.
Hivatkozás: Gheorghe Gorun: Mişcări sociale ţărăneşti din Europa Centrală şi Orientală din a doua jumătate a secolului al XVIII-lea, Cluj, 1997. 180. (5) Gheorghe Gorun: Reformismul Austriac şi violenţele sociale din Európa Centrală 1750–1800. Oradea. 1998. (1) Akiyama Shingo: Village Union and Common Memory in 18th and 19th Century Hungary =Shingaku-Zasshi, Faculty of Letters the University of Tokyo, Vol. CXII. Jun. 2003, No. 6. (1) Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság ,Hungarológiai Értesítő, Bibliográfia, Néprajz,1990. C. Tárgykörök c) Egyes tájak, települések társadalma (1) 8. Papp Klára: Jobbágyi szolgáltatások a XVIII. századi Bihar megyében. In. Magyar Történeti Tanulmányok XX. Debrecen, 1987. 159. Hivatkozás: Orosz István: Nemzetiség és gazdaság Bihar megyében a XVIII–XIX. században. In. Bihari Diéta I. szerk. Matolcsi Lajos, Berettyóújfalu, 1996. 30–36. (1) Gheorghe Gorun: Reformismul Austriac şi violenţele sociale din Európa Centrală 1750-1800. Oradea. 1998. (1) Dukrét Géza: A Hegyköz vidéke. In. Református naptár. 1994. 38–66. (1)
Surányi Béla: Az agrárkultúra könyvészete Debrecenben a XX. század második felében. In. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának Közleményei XXI. K. Debrecen, 1999. (1) Veres Valér: A 16–18. századi Bihar vármegye történeti demográfiai irodalmának kritikai elemzése. In. A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének 2004. évi Történeti Demográfiai Évkönyve (Szerk. Faragó Tamás, Őri Péter) Bp., 2004. 181190. (1) Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története. Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója V. Debrecen, 2005. (1) Konfliktusok és korrupció. Az 1749–1751. évi dél-bihari parasztmozgalmak iratai. A forrásokat válogatta, gondozta, és a bevezetőt írta: Gheorghe Gorun. Debrecen, 2006. (2) Horváth Zita: A Zala megyei parasztság helyzete a 18. században az úrbérrendezés forrásainak tükrében. Korall 19-20. (1) 9. Papp Klára: Biharország jobbágynépe. A magánbirtok és jobbágysága a XVIII. században. Debrecen, 1998. Ismertetés: Surányi Béla: Agrártörténelmi Szemle, 1998-99. I/4. 455–457. Gheorghe Gorun: In. Studia Universitatis Babes-Bolyai Theologia Graeco-Catholica Varadiensis, Cluj-Napoca, 2002. 193–194. Hivatkozás: ifj. Barta János: A tizennyolcadik század története. Bp., 2000. (1) Gheorghe Gorun: Biserica Românescă şi societatea transilvănă. Oradea, 2002. (2) Akiyama Shingo: Village Union and Common Memory in 18th and 19th Century Hungary = Shingaku-Zasshi, Faculty of Letters the University of Tokyo, Vol. CXII. Jun. 2003, No. 6. (1) Surányi Béla: Az agrárkultúra könyvészete Debrecenben a XX. század második felében. In. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának Közleményei XXI. K. Debrecen, 1999. (1) Horváth Zita: Parasztvallomások Zalában I. Zalaegerszeg, 2001. (1) Szerdahelyi Zoltán: Adalékok a micskei uradalom gazdálkodásának történetéhez a XVIII. században. In. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX. (Szerk. Radics Kálmán) Debrecen, 2002–2003. 85–109. (6) Veres Valér: A 16–18. századi Bihar vármegye történeti demográfiai irodalmának kritikai elemzése. In. A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének 2004. évi Történeti Demográfiai Évkönyve (Szerk. Faragó Tamás, Őri Péter) Bp., 2004. 181– 190. (1) Szijártó M. István: A diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708–1792. Bp., 2005. 210. (1) Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története. Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója V. Debrecen, 2005. (1) Dukrét Géza: Hegyköz. Történeti monográfia. Nagyvárad, 2005. 119. (1) Konfliktusok és korrupció. Az 1749–1751. évi dél-bihari parasztmozgalmak iratai. A forrásokat válogatta, gondozta, és a bevezetőt írta: Gheorghe Gorun. Debrecen, 2006. (2) Gheorghe Gorun: Konfliktusok a bihari bordézsma ügyében. In. Föld és társadalom, Konferencia a Kiskun Múzeumban (Bibliotheca Cumanica 7.) Szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet, Kiskunfélegyháza, 2007. 137–146. (1) Szálkai Tamás: Konfliktusok és korrupció = Szkholion, 2007/1. 98–100. (1) Pálffy Géza • Ágoston Gábor • Oborni Teréz • Barta János • Csorba László: A magyar újkor története, Pannonica, 2007. (1)
Geszt. írta: Kereskényi Miklós és K. Cseh Edit, szerk. Erdmann Gyula, In. Száz magyar falu könyvesháza Bp., 2002. (1) Horváth Zita: A Zala megyei parasztság helyzete a 18. században az úrbérrendezés forrásainak tükrében. Korall 19-20. (1) Orosz István:Változások a földművelés rendszerében Érmelléken és Sárréten 1715– 1828 között = Agrártörténeti Szemle, 2007. 1–4. sz.(2) 10. Bajom története 1720-tól 1848–49-ig. In. Biharnagybajom története (Szerk. Ujváry Zoltán) Debrecen, 1992. 137-185. Hivatkozás: Rácz István: Egyház és társadalom Debrecen, 2002. (2) Akiyama Shingo: Village Union and Common Memory in 18th and 19th Century Hungary =Shingaku-Zasshi, Faculty of Letters the University of Tokyo, Vol. CXII. Jun. 2003, No. 6. (2) Orosz István:Változások a földművelés rendszerében Érmelléken és Sárréten 1715– 1828 között = Agrártörténeti Szemle, 2007. 1–4. sz.(1) 11. Papp Klára: A bihari hajdútelepek küzdelme a privilégiumok megrartásáért-visszaszerzéséért. In. Paraszti kiszolgáltatottság-paraszti érdekvédelem önigazgatás. (Szerk. Erdmann Gyula) Gyula, 1994. 305–314.
Hivatkozás: Akiyama Shingo: Village Union and Common Memory in 18th and 19th Century Hungary = Shingaku-Zasshi, Faculty of Letters the University of Tokyo, Vol. CXII. Jun. 2003, No. 6. (1) Pálffy Géza • Ágoston Gábor • Oborni Teréz • Barta János • Csorba László: A magyar újkor története, Pannonica, 2007. (1) 12. Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében. I. Az érmelléki és a sárréti járás (Összeállította és szerkesztette Bársony István–Papp Klára–Takács Péter) Debrecen, 2001. 361. Ismertetés: Surányi Béla: Agrártörténelmi Szemle, 2001/1–2. 302–303. Gorun-Kovács Blanka: In. Studia Universitatis Babes-Bolyai Theologia Graeco-Catholica Varadiensis, Cluj-Napoca, 2002. 203–204.
Hivatkozás: Rácz István: Egyház és társadalom Debrecen, 2002. (2) Vajda Mária: Álmosd. In. Száz magyar falu könyvesháza (Szerk. Selmeczi László) Bp.,, 2002. (1) Nagyrábé. Írták: Baranyi Béla, Gazdag István, Koticsné Magyari Márta, Vajda Mária és V. Szatmári Ibolya, In. Száz magyar falu könyvesháza (Szerk. Radics Kálmán) Bp., 2002. (1) Varga Gyula: A hagyományos gazdálkodás Konyáron (1700–1945) In. Konyár falukönyve (Szerk. Ujváry Zoltán-Papp Klára) Debrecen, 2002. 251–349. (1) Szerdahelyi Zoltán: Adalékok a micskei uradalom gazdálkodásának történetéhez a XVIII. században. In. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX. (Szerk. Radics Kálmán) Debrecen, 2002–2003. 85–109. (8) Ruszoly József: Nagyléta és Székelyhíd a községrendezésről 1848-ban. Adalékok az Érmellék intézménytörténetéhez. In. Bocskai-napok az Érmelléken. Tudományos konferencia az Érmellékről. Létavértes, 2004. június 18., Kismarja, 2004. június 20.(szerk. Pántya Julianna, Radványi Réka) Debrecen, 2004. 28–38. (1)
Vajda Mária: Ősök és erkölcsök a székelyhídi uradalom úriszéke előtt. In. Bocskainapok az Érmelléken. Tudományos konferencia az Érmellékről. Létavértes, 2004. június 18., Kismarja, 2004. június 20.(szerk. Pántya Julianna, Radványi Réka) Debrecen, 2004.57–85. (1) Bődi Erzsébet: Az érmelléki táplálkozástörténet sajátosságai és kapcsolatai más tájegységekkel. In. Bocskai-napok az Érmelléken. Tudományos konferencia az Érmellékről. Létavértes, 2004. június 18., Kismarja, 2004. június 20.(szerk. Pántya Julianna, Radványi Réka) Debrecen, 2004. 85–93. (1) Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története. Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója V. Debrecen, 2005. (1) Horváth Zita: A Zala megyei parasztság helyzete a 18. században az úrbérrendezés forrásainak tükrében. Korall 19-20. (1) Domeniul contelui Stubenberg 1700–1948. Rezumatul Tezei de Doctorat, Oradea, 2007. Doctorand: Adrian Apan (1) Orosz István:Változások a földművelés rendszerében Érmelléken és Sárréten 1715– 1828 között = Agrártörténeti Szemle, 2007. 1–4. sz.(5) Ölveti Gábor: A Szerepi Kelemen család In:Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, XVII. Szerk. Galambos Sándor – Kujbusné Mecsei Éva, Nyíregyháza, 2006. 411– 423. (1) 13. Konyár története a XVI. század közepétől a polgári forradalomig. In. Konyár falukönyve. Debrecen, 2002. 93–177. Ismertetés: Dankó Imre Rálátás, 2002. 3. 37.
Hivatkozás: Vajda Mária: Az emberi élethez fűződő szokások Konyáron In. Konyár falukönyve. (Szerk Ujváry Zoltán–Papp Klára) Debrecen, 2002. 473–577. (1) 14. A bihari paraszti gazdálkodás a XVIII. században. Rálátás, (Szerk: Dankó Imre) 2001. 2. sz. 1-19.
Hivatkozás: Bényei Miklós: Bibliográfiai tájékoztató In. Konyár falukönyve. (Szerk Ujváry ZoltánPapp Klára) Debrecen, 2002. 709–742. (1) Zsáka, írta: Dankó Imre, szerk. Selmeczi László, In. Száz magyar falu könyvesháza, Bp., 2002. (1) 15. A bihari táj és település. In. Bihari Diéta III. (Szerk. Matolcsi Lajos) Debrecen, 2001.7– 24.
Hivatkozás: Bényei Miklós: Bibliográfiai tájékoztató In. Konyár falukönyve. (Szerk Ujváry ZoltánPapp Klára) Debrecen, 2002. 709–742. (1) Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története. Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója V. Debrecen, 2005. (1) Pálffy Géza • Ágoston Gábor • Oborni Teréz • Barta János • Csorba László: A magyar újkor története, Pannonica, 2007. (1) 16. Szerk.: Kovács Ágnes - Mezőváros-lakó nemesek és bíráskodásuk a bihari magánbirtokon. In. Emlékkönyv Rácz István 70. születésnapjára. Debrecen, 1999. 191–203.
Hivatkozás:
Surányi Béla: Az agrárkultúra könyvészete Debrecenben a XX. század második felében. In. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának Közleményei XXI. K. Debrecen, 1999. (1) 17. Adatok a Csáky uradalom társadalomtörténetéhez. In. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve. XII. (Szerk.: Gazdag István) Debrecen. 1985. 53–67.
Hivatkozás: Surányi Béla: Az agrárkultúra könyvészete Debrecenben a XX. század második felében. In. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának Közleményei XXI. K. Debrecen, 1999. (1) Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Hajdú-Bihar megye kastélyai és kúriái. Bp., 2006. (1) 18. Editor -in- chief: Klára Papp, János Barta, co -editors: Attila Bárány, Attila Györkös: The First Millennium of Hungary in Europe. Ismertetés: Gheorghe Gorun: In. Studia Universitatis Babes-Bolyai Theologia GraecoCatholica Varadiensis, Cluj-Napoca, 2002. 197–199. Niederhauser Emil: Magyarország első ezer éve Európában = Klió, 2003/3. 11. 19. "Kegyessé tesz Debrecen és bölccsé". (A debreceni Református Kollégium tanárainak oktatási elképzelései a XVII-XVIII. században). In. Elias Ladiver a Michael Gregus, Osobnosti a ich dielo v obraze doby. Zostavili: Peter Kónya, Peter Kása. Prešov. 1995. 109– 117.
Hivatkozás: Jan Adam: Elias Ladiver a Michael Gregus, Osobnosti a ich dielo v obraze doby. Zostavili: Peter Kónya, Peter Kása. Prešov. 1995. 182. s. In. Acta collégii evangelici prešoviensis III. Miscellanea A. 1998. 198. (1) 20. A város iskolájából az ország kollégiuma. A debreceni Református kollégium kapcsolatai és hatása a XVII. században. In. Prešovské evanjelické kolégium, jeho miesto a význam v kultúrnych dejinách strednej Európy. Acta collégii evangelici prešoviensis I. Zostavili: Peter Kónya a René Matlovič Prešov. 1997. 249–258.
Hivatkozás: Zeman László: Az eperjesi Kollégium 330. évfordulója = Irodalmi Szemle, 1997. (10.) 67–74. (2) Zeman László: Az eperjesi Kollégium alapításának 300. és 330. évfordulója. In. Gymnasiologia.1997. 126–127. (1) M. Pekár: Prešovské evanjelické kolégium, jeho miesto a význam v kultúrnych dejinách strednej Európy. Acta collégii evangelici prešoviensis I. Zostavili: Peter Kónya a René Matlovič Prešov. Bisupský úrad Východného dištriktu Evangelickej cirkvi a. v. 1997. 320. s.= Historcký Časopis (Slovak Academic Press) 2000. 1. (1) Karl Schwarz: Peter Kónya/René Matlovič (Hg.) Prešovské evanjelické kolégium, jeho miesto a význam v kultúrnych dejinách strednej Európy. [Das Evangelische Kollegium von Prešov/ Eperies und sein Ort und seine Bedeutung in der Kulturgeschichte Mitteleuropas](= ACEP), Prešov. 1997. 320. In. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantizmus in Österreich Jahrgang 119, Wien, 2003. 283–290. (1)
21. Egy mezővárosi evangélikus iskola és kapcsolatai. In.Miscelanea Anno 2000. Acta collégii evangelici prešoviensis IX. Zostavili: Peter Kónya a René Matlovič Prešov. 2001. 65–80.
Hivatkozás: M. Pekár: Miscellanea Anno 2000. (Ed. P. Kónya a R. Matlovics) Prešov, Bisopský Úrad VD ECAV 2001. 285. s. = Historcký Časopis (Slovak Academic Press) 2002. 1. (1) 22. Szőlőtermelés és a bor, sör, pálinka forgalmazása a bihari Csáky uradalmakban. In. Nápoje v minulosti a pritomnosti slovenska. Zostavili: Jozef Baďurik – Peter Konya – Radovan Peknik Prešov, 2001. 119–126.
Hivatkozás: M. Pekár: Nápoje v minulosti a pritomnosti slovenska. Prešov,(Ed. J. Baďurik – P. Konya – R. Peknik) 2001. 205. s. (1) 22. Mezővárosok a 18. századi magánbirtokon In. A mezőváros, mint uradalmi központ. Annales Tataiensis II. Szerk Fatuska János- Fülöp Éva Mária- ifj. Gyüsz László. Tata, 2001.
Hivatkozás: Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében (1687-1787) PhD disszertáció (1) 23. Bársony István, Papp Klára, Takács Péter, Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében. (Izvoarele reglementării urbariale din comitatul Bihor), vol. I. Az érmelléki és a sárréti járás, Debrecen, 2001., vol. II. A szalontai és a váradi járás, Debrecen, 2003., vol. III. Belényesi járás, Debrecen, 2004. Ismertetés: Georghe Gorun. Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Theologia GraecoCatholica Varadiensis, Anul XLIX, 2004. /2. 2001–2002.
Hivatkozás: Demeter Gábor–Bagdi Róbert: A nyelvhatárváltoztatás természeti és gazdasági háttere Bihar megye példáján (1770–1992) In. Migráció és asszimiláció Északkelet-Magyarországon és a Partiumban. Studia Historico-Demographica Debrecina I. Debrecen, 2007. 42. (1) Ifj. Barta János: Földosztály és jövedelmek Zemplén megyében a 18. század végén. In. Föld és társadalom, Konferencia a Kiskun Múzeumban (Bibliotheca Cumanica 7.) Szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet, Kiskunfélegyháza, 2007. 73–95. (1) Pálffy Géza • Ágoston Gábor • Oborni Teréz • Barta János • Csorba László: A magyar újkor története, Pannonica, 2007. (1) Kujbusné Mecsei Éva:Források és tanulmányok Erdély és a Partium történetéből = Szabolcs-Szatmár Beregi Szemle, XLII. évf. 4. sz. 2007. november (1) 24. Jobbágyi földhasználat a XVIII. századi bihari magánbirtokon. Magyar Történeti Tanulmányok II. szerk. L. Nagy Zsuzsa, Debrecen, 1993. Hivatkozás: Orosz István: Nemzetiség és gazdaság Bihar megyében a XVIII–XIX. században. In. Bihari Diéta I. szerk. Matolcsi Lajos, Berettyóújfalu, 1996. 30–36. (1) 25. „Nincsen nekönk több hazánk ennél...” Tanulmányok a Bocskai-felkelés történetéhez. Szerk. Ifj. Barta János és Papp Klára, Lucidus Kiadó, Budapest, 2004. Hivatkozás:
T. Németh László: Váradtól Genfig. Tanulmányok a Bocskai-felkelésről. = Magyar Nemzet, Magazin, (35) 2005. november 12. szombat (1) Kovács-Kiss Gyöngy: „Nincsen nekönk több hazánk ennél...” = Korunk, 2005, február (1) Szabó Péter: Előszó = Studia Caroliensia, 2006/1. 3–4. (1) 26. Ifj. Barta János és Papp Klára szerk. Bihar vármegye az úrbérrendezés idején. Debrecen, 2005. 386. Hivatkozás: Tények igézetében. (Könyvbemutató az egyetem Történelmi Intézetében)Balogh Tibor = Disputa, 2006/05. 35–36. (1) Gheorghe Gorun: Konfliktusok a bihari bordézsma ügyében. In. Föld és társadalom, Konferencia a Kiskun Múzeumban (Bibliotheca Cumanica 7.) Szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet, Kiskunfélegyháza, 2007. 137–146. (1) Pálffy Géza • Ágoston Gábor • Oborni Teréz • Barta János • Csorba László: A magyar újkor története, Pannonica, 2007. (1) Kujbusné Mecsei Éva:Források és tanulmányok Erdély és a Partium történetéből = Szabolcs-Szatmár Beregi Szemle, XLII. évf. 4. sz. 2007. november (1) 27. Papp Klára–Gorun-Kovács György–Jeney-Tóth Annamária szerk. Várostörténeti források. Erdély és a Partium a 16–19. században. Debrecen, 2005. 397. Hivatkozás: Tények igézetében. (Könyvbemutató az egyetem Történelmi Intézetében) = Disputa, 2006/05. 35–36. (1) Síró Béla: Debrecen megpróbáltatásai. Debrecen, 2007. (1) Pálffy Géza • Ágoston Gábor • Oborni Teréz • Barta János • Csorba László: A magyar újkor története, Pannonica, 2007. (1) Kujbusné Mecsei Éva:Források és tanulmányok Erdély és a Partium történetéből = Szabolcs-Szatmár Beregi Szemle, XLII. évf. 4. sz. 2007. november (1) 28. Bihar vármegye magánföldesúri birtokai a XVIII. század első felében. In. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve VI. Debrecen, 1979. Hivatkozás: Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Hajdú-Bihar megye kastélyai és kúriái. Bp., 2006. (1) 29. A bihari Csáky birtokok birtokigazgatása és jövedelemforrásai a XVIII. század végén. In. Rácz István – Kovács Ágnes szerk. Szabó István Emlékkönyv. Debrecen, 1998. Hivatkozás: Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Hajdú-Bihar megye kastélyai és kúriái. Bp., 2006. (1) Csiki Tamás: Szabó István emlékkönyv = Honismeret, 1999/5. XXVII. (1) Szerdahelyi Zoltán: Szemelvények a Baranyi család XVIII. századi történetéből – A „Baranyi-per”. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 2004–2005. 89–105. (1) 30. A bihari Csáky birtokok gazdálkodása a XVIII. században. In. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX. 2003–2004. Debrecen, 2003. Hivatkozás:
Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Hajdú-Bihar megye kastélyai és kúriái. Bp., 2006. (1) 31. A bihari Csáki birtokok az úrbérrendezés idején. In. Bihari Diéta IV. Debrecen, 2003. Hivatkozás: Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Hajdú-Bihar megye kastélyai és kúriái. Bp., 2006. (1) 32. Bocskai fejedelmi udvara. In. „Nincsen nekönk több hazánk ennél...” Tanulmányok a Bocskai-felkelés történetéhez. Szerk. Ifj. Barta János–Papp Klára, Budapest, 2004. 121–141. Hivatkozás: Gyulai Éva: Bocskai címerreprezentációja. In. Frigy és békesség legyen...” A bécsi és a zsitvatoroki béke. Debrecen, 2006. (1) Jeney-Tóth Annamária: Városok és Bocskai fejedelem udvartartása In. Frigy és békesség legyen...” A bécsi és a zsitvatoroki béke. Debrecen, 2006. (2) G. Etényi Nóra: A Bocskai-szabadságharc európai propagandája = Confessio, 2006/3. 30. évf. (1) G. Etényi Nóra: Religió és rebellió. A Bocskai-szabadságharc a korabeli publicisztikában = Studia Caroliensia, 2006/1. 61–72. (1) G. Etényi Nóra–Horn Ildikó–Szabó Péter: Koronás fejedelem. Bocskai István és kora. Budapest, é. n. (2006) (3) Oláh Tamás: A Bocskai-felkelés forrásai Zemplén vármegye levéltárában. In. Levéltári Évkönyv XIV. Szerk. G. Jakó Mariann, Veres László, Viga Gyula, Miskolc, 2006. 60–77. (2) R. Várkonyi Ágnes: Bocskai, a közép-európai realista = Studia Caroliensia, 2006/1. 5–27. (1) 33. Az erdélyi fejedelmi udvar. In. Történeti Tanulmányok XI. Szerk. Takács Péter, Debrecen, 2003. Hivatkozás: Jeney-Tóth Annamária: Városok és Bocskai fejedelem udvartartása In. Frigy és békesség legyen...” A bécsi és a zsitvatoroki béke. Debrecen, 2006. (1) 34. Magyar rendi vélemények változása a békekötés folyamatában In. A Bocskai felkelés mérlege: a bécsi és a zsitvatoroki béke. Konferencia a Debreceni Egyetemen 2006. szeptember 1415. Megjelent In. „Frigy és békesség legyen...” A bécsi és a zsitvatoroki béke. Debrecen, 2006. Hivatkozás: G. Etényi Nóra – Horn Ildikó – Szabó Péter: Koronás fejedelem. Bocskai István és kora. Budapest, é. n. (2006)(1) 35. „Frigy és békesség legyen...” A bécsi és a zsitvatoroki béke. szerk. Papp Klára–JeneyTóth Annamária, Debrecen, 2006. Hivatkozás: Bocskai = Debrecen, 2007. január 31. 15. (1) 36. Az erdélyi Csáky László leszármazottai és birtokaik (1661–1759). In: Emlékkönyv Gunst Péter 70. születésnapjára. Szerk. ifj. Barta János és Pallai László. Debrecen 2004. 59–81. Hivatkozás:
Erdélyi családtörténeti adattár, Csáky de Körösszeg et Adorján (kőrősszegi és adorjáni Csáky) [http://familyhistory.ro/index.php; 21 jún. 2008.] (1) 37. Műveltség és művelődés Miskolcon (1703-1848) A társas élet–közélet Miskolcon. In. Miskolc története 1702–1847-ig. Szerk. Faragó Tamás, Miskolc, 2002. II. k. 809–834. Hivatkozás: Miskolc írásban és képekben, 9. k. szerk. Dobrossy István, Miskolc, 2002, 127–144. (1) 38. The National and Nationality Question in Pre-Bourgeois Revolutions. In. Revoluţia de la 1848-1849 în Europa centrală. Perspectivă istorică şi istoriografică (Az 1948–49-es forradalom Közép-Európában. Történeti és historiográfiai perspektívák). Coordinatori: Camil Mureşanu, Nicolae Bocşan, Ioan Bolovan, Editura Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca, 2000. 17–25. Hivatkozás: László Ferenc: Eltérő perspektívák: 1848–49 helye a jelenlegi magyar és román történetírásban. = Klió, 2002/1. 11. évf. (1) 39. Debrecen és a Rákóczi szabadságharc. In. Magyarság és Európa. Tegnap és ma. Tanulmányok az Ady Endre Akadémia 15. évfordulójára. Szerkesztik: Orosz István, Mazsu János, Pallai László, Pósán László, Debrecen, 2006. 85–101. Hivatkozás: Síró Béla: Debrecen megpróbáltatásai. Debrecen, 2007. (1) 40. Bársony István–Papp Klára–Takács Péter: Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében. II. A szalontai és a váradi járás, Debrecen, 2003. Hivatkozás: Orosz István: Szőlőföld és társadalom Nagyváradon. In. Föld és társadalom, Konferencia a Kiskun Múzeumban (Bibliotheca Cumanica 7.) Szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet, Kiskunfélegyháza, 2007. 137–146. (3) 41. „Minden örömem elegyes volt bánattal” Csáky Kata levelezése Összeállította, a szöveget gondozta és a bevezető tanulmányt írta: Papp Klára, Debrecen, 2006. 408. Ismertetés: Szálkai Tamás, Századok, 2007/5. 1328-1330. (5) Hivatkozás: Kujbusné Mecsei Éva:Források és tanulmányok Erdély és a Partium történetéből = Szabolcs-Szatmár Beregi Szemle, XLII. évf. 4. sz. 2007. november (1) 42. „Esze, kardja, s házassága után boldogul az ember” Tanulmányok a Csáky család 17–19. századi történetéből. Debrecen, 2006. 223. Hivatkozás: Pálffy Géza • Ágoston Gábor • Oborni Teréz • Barta János • Csorba László: A magyar újkor története, Pannonica, 2007. (1) Kujbusné Mecsei Éva: Források és tanulmányok Erdély és a Partium történetéből = Szabolcs-Szatmár Beregi Szemle, XLII. évf. 4. sz. 2007. november (1) 43. A Rákóczi szabadságharc és a hazai nemzetiségek. Papp Klára–ifj. Barta János = Kisebbségkutatás, 12. évf. 2003. 2. sz. 282–296.
Hivatkozás: Pálffy Géza • Ágoston Gábor • Oborni Teréz • Barta János • Csorba László: A magyar újkor története, Pannonica, 2007. (1) 44. Konfliktusforrások a XVIII. század közepi bihari szolgáltatási gyakorlatban. In. Rendi társadalom-polgári társadalom 3. Szerk.: Á. Varga László, Salgótarján, 1991. 109–119. Hivatkozás: Pálffy Géza • Ágoston Gábor • Oborni Teréz • Barta János • Csorba László: A magyar újkor története, Pannonica, 2007. (1) 45. Erdélyi fejedelmek. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. Debrecen, 2008. 149. Ismertetés: Transsylvania hőskora (Batta Ágnes) = Debrecen, A város lapja, X. évfolyam 21. szám (1) 46. Az érmelléki szőlőművelés társadalmi hatásai a 18. században. In. Föld és társadalom. Konferencia a Kiskun Múzeumban, Szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet, Kiskunfélegyháza, 2007. 109–137. Hivatkozás: Máté György: Föld és társadalom. Konferencia a Kiskun Múzeumban. In: Magyar Múzeumok, főszerkesztő: Selmeczi Kovács Attila. 2007. 4. 13. évf. 61. lap. (1) 47. „Iskolába járni majdnem annyi, mint templomba járni” A váradi katolikus iskoláztatás a török kiűzésétől a polgári forradalomig. Történelmi tanulmányok X. (Szerk. Takács Péter) DE Debrecen, 2002. 159–185. Hivatkozás: Jezsuita Topográfiai Bibliográfia, Összeállította: Bikfalvi Géza [http://regi.jezsuita.hu/adattar/topografiaibibliografia.html; 2008. szept. 8.] (1)
