SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA 2007

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA 2007.

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés ............................................................................................................................ 2 I. 1. A felülvizsgálat folyamata ............................................................................................. 2 I. 2. A Koncepció elvi alapjai................................................................................................ 2 II. Helyzetelemzés ................................................................................................................... 3 II. 1. Népességi, demográfiai társadalomstatisztikai helyzetkép........................................... 3 II. 2. Szegénység................................................................................................................. 8 III. A szociális ellátórendszer struktúrája, jelenlegi helyzete................................................... 11 III. 1. Szociális alapszolgáltatások ..................................................................................... 14 III. 1. 1. Étkeztetés ......................................................................................................... 14 III. 1. 2. Házi segítségnyújtás......................................................................................... 14 III. 1. 3. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás............................................................... 14 III. 1. 4. Családsegítés ................................................................................................... 15 III. 1. 5. Adósságkezelési szolgáltatás ........................................................................... 16 III. 1. 6. Támogató szolgáltatás ...................................................................................... 17 III. 1. 7. Közösségi pszichiátriai és szenvedélybeteg-ellátás .......................................... 18 III. 1. 8. Utcai szociális munka ....................................................................................... 20 III. 1. 9. Nappali ellátások............................................................................................... 20 III. 1. 9. 2. Fogyatékosok nappali ellátása .................................................................. 21 III. 1. 9. 3. Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása ................................. 22 III. 1. 9. 4. Nappali melegedı – Nappali Központ ....................................................... 23 III. 2. Gyermekjóléti alapellátások ...................................................................................... 24 III. 2. 1. Gyermekjóléti szolgáltatás ................................................................................ 24 III. 2. 2. Gyermekek átmeneti gondozása....................................................................... 26 III. 2. 2. 1. Helyettes szülıi hálózat............................................................................. 26 III. 2. 2. 2. Gyermekek átmeneti otthona .................................................................... 26 III. 2. 2. 3. Családok Átmeneti Otthona....................................................................... 27 III. 2. 3. Gyermekek napközbeni ellátása ....................................................................... 27 III. 3. Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások............................... 29 III. 3. 1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény ............................................................. 29 III. 3. 1. 1. Idıskorúak Gondozóháza ......................................................................... 29 III. 3. 1. 2. Fogyatékos személyek gondozóháza........................................................ 30 III. 3. 1. 3. Szenvedélybetegek átmeneti otthona........................................................ 30 III. 3. 1. 4. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye............................................................. 31 III. 3. 1. 5. Hajléktalanok átmeneti szállása ................................................................ 32 III. 3. 2. Ápolást-gondozást nyújtó intézmény................................................................. 33 III. 3. 2. 1. Hajléktalanok otthona................................................................................ 33 III. 4. Nem kötelezı feladatok ............................................................................................ 33 III. 4. 1. Foglalkoztatás................................................................................................... 33 III. 4. 2. Esélyek Háza.................................................................................................... 33 III. 4. 3. Kistérségi feladatok ellátása ............................................................................. 34 III. 4. 4. Módszertani tevékenység ................................................................................. 34 III. 4. 5. Egyéb tevékenységek....................................................................................... 35 IV. SWOT-analízis................................................................................................................. 35 V. Szociális jövıkép, a város koncepciójának megfogalmazása............................................ 37 V. 1. Jövıkép..................................................................................................................... 37 V. 2. Stratégiai célok és operatív programok ..................................................................... 38

1

I. Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 92. § (3) bekezdése alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat a településen élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A koncepció tartalmát az önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepció célja, hogy meghatározza a szociális szolgáltatások fejlesztésének alapelveit, céljait, a fejlesztések ütemét és finanszírozási lehetıségeit. A felülvizsgálat célja a koncepcióban vállalt feladatok idıarányos végrehajtásának helyzete és a változó feltételek aktualizálása. Szombathely Megyei Jogú Város Közgyőlése a 392/2003. (XI.27.) Kgy. számú határozatával fogadta el a város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját, melynek felülvizsgálatára elsı alkalommal 2005-ben került sor.

I. 1. A felülvizsgálat folyamata Az erıforrásokkal való ésszerő gazdálkodás során összevetésre kerültek az elképzelések a város komplex igényeivel, szükségleteivel, a szolgáltatás fejlesztésére vonatkozó átfogó elgondolásokkal. A Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát széles körő egyeztetés kísérte. A statisztikai adatok alapján nem számszerősíthetı ismérvek feltárása érdekében a témában érintett szakmai és civil szervezeteket, alapítványokat, egyesületeket, városi képviselıket kerestük meg, hogy véleményükkel segítsék a helyzetfeltárás, valamint a stratégia és programalkotás folyamatát. A megkeresés alapján kapott válaszokat az anyag készítésekor figyelembe vettük. A koncepció felülvizsgálata során felhasználtuk a KSH, a városi Szociális Térkép adatait, a szolgáltatók beszámolóit, továbbá elkészítettük a szolgáltatásokra vonatkozó SWOT-analízist. Valamennyi szolgáltató részt vett az elkészítés folyamatában. Az elkészült anyagot megismerte a Regionális Szociálpolitikai Tanács és a városi Szociálpolitikai Kerekasztal is.

I. 2. A Koncepció elvi alapjai A Szolgáltatástervezési Koncepció rögzíti a város szolgáltatásokra vonatkozó filozófiáját, jövıképét, amelyben megfogalmazást nyert, hogy hosszú távon milyenné kívánja fejleszteni a szociális szolgáltatásokat. A jövıkép elérése érdekében az Önkormányzat partnernek tekinti az intézményeket, a non-profit szervezeteket, a civil szférát és a for-profit szektort egyaránt. Velük együtt fontosnak tartja a szociális szolgáltatások fenntartását, bıvítését, fejlesztését, a szociális jogok érvényesülését. Cél, hogy Szombathely Városában olyan szociális szolgáltató rendszer mőködjön, amely összehangoltan tevékenykedik, és amelyik teljes mértékben lefedi a szociális szükségleteket, választ ad az egyes társadalmi csoportok, egyének igényeire. A Szolgáltatástervezési Koncepcióban ezért a fentiek érdekében megfogalmazásra kerültek azok a stratégiák, amelyek a jövıképben megfogalmazott cél elérését szolgálják, továbbá azok az operatív programok, amelyek a szegénység további mélyülését megakadályozzák, elısegítik a legrosszabb helyzetben lévık életkörülményeinek javítását, biztosítják a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, az aktív korú inaktív csoportok munkaerıpiacra történı visszalépését.

2

Az ellátórendszer bemutatásakor, valamint a stratégiai prioritások meghatározásakor a rendszer szerves részét alkotó, a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyermekjóléti szolgáltatásokat is teljes részletességgel vizsgáljuk. Ennek alapján a továbbiakban a szociális ellátások fogalomkörébe beleértjük a gyermekjóléti ellátásokat is. A város területén mőködı szociális és gyermekjóléti intézmények magas szakmai színvonalon végzik a munkájukat, azonban a jogszabályi változások és a szakmai elvárások következtében szükséges az egyes szolgáltatások folyamatos fejlesztése. A feladatokat a következı alapelvek határozzák meg: − a helyi társadalom változó igényeinek, szociális szükségleteinek figyelembevételével kell alakítani a szolgáltatások rendszerét, − a felmerülı problémák komplex módon történı kezelése csak az egyes ellátási típusok és szintek egymásra épülésével lehetséges, − a szolgáltatások kínálatánál a választhatóságot biztosítani kell, − az önkormányzati ellátási felelısség hangsúlyozása mellett erısíteni szükséges a civil szervezetek részvételét az ellátások biztosításában. Jelen koncepció feladata: − a város szociális helyzetének és ellátórendszerének bemutatása és elemzése, − az ezeken alapuló innovációs irányvonalak meghatározása, − a prioritások felállítása. A koncepcióban megjelenı elemzés a szociálpolitika hatáskörébe tartozó problémákat, jelenségeket, a város szociális intézményrendszerét és az általuk nyújtott ellátásokat vizsgálja. Az elemzések középpontjában a korábban említett két törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások állnak, és csak szükség szerint érintik a szociálpolitika határterületén megjelenı ellátásokat, mint pl. az egészségügy, oktatás, foglalkoztatáspolitika stb. A koncepció az ellátórendszerrel kapcsolatban jövıképet fogalmaz meg, rögzíti a jövıkép elérését biztosító stratégiákat, és a stratégiák megvalósítását szolgáló operatív programokat, amelyek lényege a szegénységi kockázattal legjobban érintett társadalmi csoportok esetén a szociális védelem további megerısítése, valamint a legalapvetıbb szükségletek kielégítését biztosító szolgáltatásokhoz történı hozzáférés esélyeinek a növelése. A stratégiai célok és a hozzájuk kapcsolódó operatív programok egyidejőleg szolgálják a szociális biztonság erısítését, az ellátórendszer hatékonyabb mőködését. A város fontosnak tartja a kistérségi és regionális szerepkör erısödését is. Így a koncepciókészítés kezdettıl fogva egyszerre szakmai és politikai folyamat, amelynek célja a fejlesztési folyamat résztvevıi együttmőködésének és mobilizálásának biztosítása.

II. Helyzetelemzés II. 1. Népességi, demográfiai társadalomstatisztikai helyzetkép Szombathely Magyarország 10. legnépesebb városa. Gazdasági pozíciója és a társadalmi életben betöltött szerepe Nyugat-Dunántúlon kimagasló. Városképe, településstruktúrája, az itt élık száma és demográfiai összetétele az évszázadok során folyamatosan változott, és módosul napjainkban is.

3

A jobb munkalehetıség, a magasabb életszínvonal vonzereje miatt a korábbi évtizedekben a városba beköltözés volt a jellemzı, e tendencia azonban az 1990-es években megfordult, sokan költöztek ki a városközeli községekbe. Szombathelyen a KSH adatai szerint a 15 évvel korábbihoz képest kb. 5.000 fıvel élnek kevesebben (2007-ben 79.534 fı), ami a Vas megyei lakosok számának (263.251 fı) több mint 30%-át jelenti. 1. sz. tábla

Lakónépesség, január 1. Szombathely Korév 0

2005

2006

Vas megye 2007

2005

2006

Országos 2007

2005

2006

2007

701

723

712

2 187

2 223

2 242

93 723

96 495

98 867

1-4

2 840

2 876

2 889

9 185

9 127

9 054

384 121

381 886

383 289

5-9

3 475

3 361

3 225

12 626

12 084

11 731

503 128

490 926

483 620

10-14

4 232

4 134

4 060

15 575

15 253

14 773

598 725

584 136

563 878

0-14

11 248

11 094

10 886

39 573

38 687

37 800

1 579 697

1 553 443

1 529 654

15-18

4 340

4 272

4 343

13 157

13 029

12 852

500 426

497 159

498 485

19-64

53 123

52 926

52 498

170 950

170 753

170 400

6 439 827

6 435 267

6 432 901

15-64

57 463

57 198

56 841

184 107

183 782

183 252

6 940 253

6 932 426

6 931 386

65-X

11 443

11 634

11 807

41 549

41 892

42 199

1 577 599

1 590 712

1 605 118

Összesen

80 154

79 926

79 534

265 229

264 361

19,6%

19,4%

19,2%

21,5%

21,1%

20,6%

22,8%

22,4%

22,1%

19,9%

20,3%

20,8%

22,6%

22,8%

23,0%

22,7%

22,9%

23,2%

101,7%

104,9%

108,5%

105,0%

108,3%

111,6%

99,9%

102,4%

104,9%

Eltartottsági ráták: gyermek népességé (0-14 évesek a 15-64 évesek százalékában) idıs népességé (65-X évesek a 15-64 évesek százalékában) öregedési index (65-X a 0-14 évesek százalékában)

263 251 10 097 549 10 076 581 10 066 158

Forrás: KSH.

A lakosság korösszetételére a 14 éven aluliak számának apadása, valamint a 65 év felettiek számának növekedése jellemzı. Napjainkban Szombathelynek több a 65 év feletti, mint a 14 év alatti lakosa. Az országos és a megyei tendenciához hasonlóan az idıskorúak eltartottsági rátája emelkedett, városunkban 20,8%-os, a gyermekkorú népesség eltartottsági rátája pedig csökkent, 19,2%-os. Az elöregedés tendenciáját mutatja az öregedési index (100 gyermekkorúra jutó idıskorú népesség száma) további emelkedése, mely városunkban 108,5%, ami lényegesen meghaladja az országos 104,9%-os átlagot. Jelenleg semmi jele nem látszik annak, hogy a népmozgalmi trend megváltozna. Ez azt jelenti, hogy két évtized múlva az idısek már a város lakosságának negyedét fogják kitenni, ugyanakkor a gyermekkorúak csupán a népesség egytizedét. Mindez nagyon komoly problémát vet fel a gyermekkorúakkal foglalkozó intézmények, valamint az idıseket ellátó egészségügyi és szociális intézményekkel kapcsolatban. Negatív kihatással lesz a lakosság gazdasági aktivitására is. Szombathely városban a lakónépesség egyenetlenül helyezkedik el. Legnagyobb a népsőrőség a lakótelepeken, ahol a 10 ezer fı/km2-t is meghaladja. A fokozatosan „fogyó” városközpontban és a belsı lakóövben 4-8 ezer fı/km2 közötti, míg a külsı családi házas övben 4 ezer alatti, sıt esetenként az ezer fıt sem éri el km2-enként.

4

2. sz. tábla

Szombathely lakónépessége 2005. január 1. Korcsoport

férfi

0-4 5-9

2006. január 1. férfi

1 850

öszszesen 1 691 3 541

férfi

1 861


1 857


1 782

1 693

3 475

1 715

1 646

3 361

1 639

1 586

3 225

10-14

2 073

2 159

4 232

2 017

2 117

4 134

2 038

2 022

4 060

15-19

2 626

2 764

5 390

2 573

2 671

5 244

2 583

2 715

5 298

20-24

2 790

2 713

5 503

2 661

2 593

5 254

2 486

2 520

5 006

25-29

3 759

3 814

7 573

3 594

3 676

7 270

3 422

3 476

6 898

30-34

3 301

3 173

6 474

3 428

3 329

6 757

3 501

3 446

6 947

35-39

2 546

2 661

5 207

2 745

2 785

5 530

2 880

2 917

5 797

40-44

2 267

2 306

4 573

2 245

2 265

4 510

2 285

2 274

4 559

45-49

2 421

3 052

5 473

2 247

2 766

5 013

2 136

2 530

4 666

50-54

3 085

3 681

6 766

3 028

3 750

6 778

2 911

3 599

6 510

55-59

2 636

3 085

5 721

2 737

3 238

5 975

2 761

3 439

6 200

60-64

2 135

2 648

4 783

2 185

2 682

4 867

2 236

2 724

4 960

65-69

1 529

2 017

3 546

1 570

2 120

3 690

1 674

2 186

3 860

70-74

1 139

1 886

3 025

1 120

1 797

2 917

1 083

1 769

2 852

75-79

841

1 544

2 385

858

1 603

2 461

874

1 612

2 486

80-84

482

1 107

1 589

492

1 108

1 600

476

1 120

1 596

85-89

156

415

571

174

470

644

206

503

709

90-X

92

235

327

90

232

322

89

215

304

összesen

nı

2007. január 1.

nı

nı

37 510 42 644 80 154 37 340 42 586 79 926 37 137 42 397 79 534

Forrás: KSH.

2000-tıl folyamatosan nıtt a városból elvándorlók száma a városkörnyéki agglomerációba, amely nemcsak népességfogyást jelent, hanem a lakosságszámhoz kötött újraelosztásból származó források csökkenését is. 3. sz. tábla

Népmozgalom

Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH.

Élveszületések száma

Halálozások száma

703 712 760 726 719 734 734

1 060 1 058 952 918 929 942 935

Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) 2 596 2 807 2 781 3 049 3 016 3 121 3 319

Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) 3 312 3 117 3 296 3 458 3 226 3 223 3 564

Szombathely Város közigazgatási területe 1969 óta 97,52 km2. Gazdaságszerkezetére a tercier ágak erısödı jelenléte, a fejlett piacgazdaságra jellemzı arányok létrejötte a jellemzı.

5

A gazdasági ágak közül az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás kiemelkedı helyen szerepel mind a regisztrált, mind a mőködı vállalkozások tekintetében, egy kivételével valamennyi lakóövezetében a szolgáltatási ágak dominanciája érvényesül.1 A város jó gazdasági helyzetének köszönhetıen a lakosság gazdasági aktivitás szerinti összetétele kedvezıbb a megyei átlagnál. A magas foglalkoztatottság alacsony szintő munkanélküliséggel párosul.2 4. sz. tábla

Munkanélküliség Szombathelyen Ebbıl 365 Járadék Segély Munkaképes Nyilvántarnapnál típusú típusú korú tott régebben ellátás ellátás népesség álláskeresı (fı) (fı) (fı) (fı) (fı) 2005.12.20. 53 617 2 099 325 996 156 2006.12.20. 53 390 1 734 377 599 207 2007.08.20. 53 921 2 122 375 904 224 Forrás: Ny-D. Reg. Munkaügyi Központ Szombathelyi Reg. Kirendeltség 2007. Év

Együttmőködı rendsz. szoc. segélyezett (fı) 208 272 309

Nyilvántartott álláskeresı (%) 3,91 3,25 3,94

Országos mutatóhoz viszonyított arány 0,62 0,53 0,63

Szombathely Megyei Jogú Város felnıtt korú lakossága társadalomstruktúrájának szociális szempontú vizsgálatára 2005. évben került sor. Az elkészült Szociális térkép adatai alapján a háztartások lakóinak gazdasági aktivitása: A vizsgálat szerint a lakosság 42%-a alkalmazottként dolgozik és közel 2%-a munkahellyel rendelkezı, de szülési szabadságát töltı anya. Saját vállalkozásában dolgozik a népesség 3,5%-a és nyugdíj mellett dolgozik rendszeres munkaviszonyban további 1,3%-uk. Alkalmi munkákból tengeti az életét a szombathelyiek 0,5%-a és további 0,5%-ot tesz ki a munkahellyel nem rendelkezı szülési szabadságukat töltı anyák aránya. Öregségi nyugdíjas minden ötödik, rokkantnyugdíjas 3%, és az özvegyi nyugdíjas 0,7%. A tanulók aránya 17%. Az elsı állásukat keresık a mintában mindössze 0,6%-kal vannak jelen, a munkanélküli ellátásból élıkkel együtt 3%-ot tesznek ki. Viszonylag jelentıs azoknak a számaránya, akik nem dolgoznak, nem tanulnak, eltartottak, vagy kizárólag segélyekbıl élnek. İk a szombathelyi népesség 4,5%-át teszik ki, a nem dolgozó segítı családtagokkal együtt 5%-ot. A vizsgált népesség több mint 10%-a nem dolgozik valami oknál fogva. Ebben a körben kereshetjük a peremhelyzetben lévık speciális csoportjait. A nyilvántartott munkanélküliek, vagy a regisztrált munkanélküli ellátásból már kikerültek körén kívül viszonylag jelentıs arányt képviselnek azok a csoportok, akik semmiféle szociális szőrın, védıhálón eddig még nem akadtak fenn. Egyfajta civil társadalmi önsegélyezés haszonélvezıi és áldozatai is egyúttal. Ennek a feltehetıen szociálisan és mentálisan is problematikus szubkultúrának az alaposabb feltérképezésére lenne szükség. Az egyszemélyes háztartások döntı többsége (72%-a) a nyugdíjasok körébıl került ki. Az egyfıs háztartásokban élık több mint egyharmada (36%-a) a minimálbérnél kevesebb jövedelembıl próbál megélni, ezért szociális gondoskodás tekintetében kitüntetett figyelmet érdemelnek. A város infrastrukturális ellátottsága, közmővekkel való felszereltsége, lakás, lakhatás: Az infrastrukturális ellátottság az 1970-es évek óta jelentısen megváltozott, a 32.754 db lakásnak3 (ebbıl 2.398 db önkormányzati lakásbérleménynek) 100%-os a villamosenergia1 2

3

KSH Vas Megyei Igazgatósága: Törzskönyvi adatok 2004-2005. Szombathely, 2006. Befektetési lehetıségek Szombathelyen. Vas Megye és Szombathely Város Vállalkozásfejlesztési Alapítványa Vállalkozói Központ Szombathely, 2006. KSH Vas Megyei Igazgatósága: Törzskönyvi adatok 2004-2005. Szombathely, 2006. 6

Regionális

ellátottsága, 96%-ában van vezetékes ivóvíz. Közcsatorna-hálózatba a lakások 95%-a, vezetékes gázellátásba 87%-a van bekapcsolva. A Szociális térkép információi alapján Szombathely városban a tipikus és átlagosnak mondható szombathelyi lakás, amelyben a legszélesebb lakásosztály tagjai élnek, 49 és 65 m2 között van, ilyen - maximum 2 és fél szobás - lakásban él a szombathelyiek 40%-a. A lakások elosztása tekintetében demokratikusabbnak vagy egalitáriánusabbnak tekinthetı az egyenlıtlenségrendszer, mint bármely más fontos, szociológiailag releváns független változó (jövedelem, iskolai végzettség, munkamegosztási pozíció) tekintetében. A lakásstruktúrában tehát valóban van egy széles középréteg, mondhatnánk polgári középosztály, amennyiben ezt a tipikus lakásnagyságot (50-60 m2) a XXI. század küszöbén polgári lakás kategóriának lehet nevezni egyáltalán. A szombathelyiek több mint egyharmada 1-2 fıs lakásban lakik, és a helyi társadalom több mint háromnegyed részét teszik ki a 2-4 fıs háztartások. A nagycsaládos együttélés tehát ma már nem jellemzı Szombathelyen, és a lakások kis töredékében találhatunk nagy laksőrőséget eredményezı sokgyermekes családokat. A lakók száma szerinti kategorizálástól szignifikánsan nem tér el a háztartások lélekszáma szerinti kategorizálás, így megállapítható, hogy elenyészı az egy lakáson belüli külön háztartások aránya. Lakbér és a közmő-szolgáltatási díjfizetési morál, eladósodás Az eladósodottságot, illetve a tartósan deficites háztartási gazdálkodás mértékét néhány százalékra tehetjük. A köztartozások tekintetében viszont egyes háztartások jelentıs mértékő, törvényi eszközökkel és intézményes segítségnyújtással már kezelhetetlen adósságállományt halmoztak fel. A városban a képzési paletta színes, valamennyi oktatásszinten folyik tanítás. Szombathelyen 21 óvoda (19 önkormányzati, 1 egyházi és 1 alapítványi), 15 általános iskola (12 önkormányzati, 2 egyházi és 1 alapítványi) és 16 középiskola (13 önkormányzati, 1 Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, 1 egyházi, 1 alapítványi) áll a tankötelezettek rendelkezésére. Ezen kívül a felsıoktatás jelenléte a városban külön erıforrásként jelentkezik. A jelenlévı szociális munkás képzésnek jelentıs szerepe van a város szociális szakember-ellátásában. Valószínőleg ennek köszönhetı, hogy az intézményekben dolgozók szakképzettségi aránya kiemelkedıen magas. A háztartások lakóinak iskolázottsága: A város iskolázottsági mutatóit elemezve elmondható, hogy a helyi polgárság döntı többsége (61%-a) közép- és felsıfokú végzettséggel rendelkezik, így joggal tekinthetünk Szombathelyre kultúrvárosként. A legnépesebb iskolázottsági réteg (40%) a szakközépiskolát vagy gimnáziumot végzett érettségizettek. A szakmunkás végzettséggel bírók kisebbséget alkotnak (20%), és jelentıs mértékő a kvalifikálatlanok (17%) szociális problémákkal is terhes rétege. Ez utóbbi komoly társadalompolitikai (oktatás- és gazdaságpolitikai) feszültségek forrása. Adatainkból úgy tőnik, hogy a kvalifikálatlanság generációról-generációra újratermelıdik, azaz a kulturális tıkétıl való relatív megfosztottság a családi szocializáció és a peremhelyzetben lévı társadalmi csoportok reproduktivitásának oka és következménye egyaránt. A szakképzetlenség egyértelmően deprivációra hajlamosító tényezı, amelynek a családi szocializációban, a kulturális tıke átörökítésének folyamatában intergenerációs jelentısége van. Szombathelynek tehát az elkövetkezı évtizedben az egyik legfontosabb társadalompolitikai kérdése és feladata lesz a jelentıs arányú értelmiség foglalkoztatottságának biztosítása, máskülönben a már eddig is tapasztalható diplomás elvándorlás fokozódása várható. Szombathely kistérségi szerepe érezhetıen felértékelıdött az elmúlt idıszakban, és ez a szerep várhatóan tovább erısödik. A kistérség közigazgatásilag ugyan elkülönült egységekbıl áll, azonban a hétköznapokban szorosan összefonódik a város szolgáltató

7

rendszere (oktatás, kultúra, egészségügyi, szociális) a kistérséghez tartozó többi település életével.

II. 2. Szegénység Egyes társadalmi csoportok élethelyzete között igen nagy különbségek találhatók. A szegénység különösen veszélyezteti a gyermekes családokat, valamint az alacsony nyugdíjjal rendelkezı, idıs, egyszemélyes háztartásban élıket. A gyermekek szegénységének vizsgálatakor egy szélesebb fogalomkörrel, a gyermekek veszélyeztetettségének fogalmával is kell foglalkoznunk. A gyermekek veszélyeztetettsége nemcsak az anyagi veszélyeztetettséget, a gyermek családon belüli helyzetét, az életmódbeli, környezeti tényezıit veszi figyelembe, hanem a gyermek testi, lelki, mentális fejlıdését is. Szombathelyen a veszélyeztetett gyermekek száma 831 fı (2006). A gyermekek veszélyeztetettsége, a kiváltó okok megelızése, megszüntetése, kezelése a gyermekjóléti szolgálatok kiemelt feladatai közé tartoznak. A munkaerıpiacról kiszorulók közül a tartós munkanélküliek, a pályakezdı és az idısebb munkanélküliek, valamint a munkanélküli családban élı fiatalok számítanak a szegénység által legveszélyeztetettebbeknek. A szociális statisztika a felnıtt korú veszélyeztetettek között tartja nyilván még a pszichiátriai és addiktológiai gondozókban nyilvántartottakat, a kábítószer-fogyasztás miatt kezelésbe kerülteket és az öngyilkosságot valamint a bőnelkövetıket. A roma népességnél mindazok a veszélyeztetettségi mutatók megtalálhatók, amelyekrıl a korábbiakban a szegénység tekintetében szóltunk. Esetükben egy átfogó hosszú távú helyzetjavító program kidolgozására és megvalósítására lenne szükség, ami azonban túlmutat a szociális ellátórendszer kompetenciahatárain és érinti a foglalkoztatás, az oktatás, valamint a közösségi programok szervezésében jelentıs szerepkörrel bíró Kisebbségi Önkormányzat illetékességi köreit is. A hajléktalanság Szombathely Városában is ellátórendszernek köszönhetıen kezelhetı mértékő.

megjelenik,

azonban

a

kialakult

A szegénység a háztartásnagyság és jövedelem tükrében: A Szociális térkép adatai alapján háztartásnagyság és jövedelem tekintetében a városban a legalsó jövedelemcsoportba – 20 eFt/fı/hó – tartozik a vizsgált háztartások 4%-a. Az adatok szerint a 2-5 fıs családok alkotják a legelesettebbek zömét (75%-át). A népességnek közel egyötöde (18%) él havonta 21-40 eFt/fı közötti jövedelembıl. İket tekinthetjük a város „tisztes szegényeinek”. A csoport zömét a 3-5 fıs háztartások alkotják. A nagycsaládok – 6-8 fı – az alsó 2 jövedelmi csoportba – 20-40 eFt – szegregálódnak. Vagyis a sok gyermek és a depriváció együtt járnak. A 41-60 eFt/fı/hó jövedelmi csoportba tartozik a vizsgált családok 31%-a. A 2-4 személyes háztartások alkotják e kategória 80%-át. Az ötfısnél népesebb háztartások a helyi társadalom alsó-középrétegébe már nem kerülhetnek be. A havi 61-80 eFt/fı/hó kategóriába tartozóknál (a helyi társadalom 27%-a tartozik ide) már érvényesül a keresı-eltartott szociális dialektika papírformája, nevezetesen az 1-3 fıs háztartások alkotják a kategóriába tartozók döntı többségét (83%-át). A domináns háztartás ebben a csoportban egyértelmően a kétszemélyes (40%). A 4 fıs háztartások közül csak minden 4. kerülhetett ide. A kétszemélyes – feltehetıen kétkeresıs, inaktív személy nélküli – háztartások közül minden 3. ebbe a jövedelemcsoportba tartozik. 8

A 81-100 eFt/fı/hó jövedelmi csoportban a vizsgált népességnek mindössze 15%-át találjuk. Itt már az 1-2 fıs háztartások alkotják a csoport döntı többségét (67%-át). Az 5 és 4 tagú háztartások már csak 19%-kal vannak jelen ebben a jövedelmi csoportban, azaz alulreprezentáltak. A 100 ezer Ft/fı/hó jelenti a helyi elitbe jutás „álomhatárát”, ahol a vizsgált népességnek mindössze 5%-át találjuk. Természetesen itt is az 1-2 tagú háztartások „viszik el a pálmát”, azaz alkotják a csoport zömét. Az egy fıs háztartások kétharmada a 40-80 eFt/fı/hó kategóriában található, egyötödük pedig a 80-100 eFt-os felsı-közép státuscsoportban. A kétszemélyes háztartások domináns jövedelmi csoportja a 40-80 eFt/fı/hó-ba tartozik (62%), de jelen vannak a felsı-közép csoportban is (20%). A háromfıs háztartások háromnegyede 20-80 eFt közötti jövedelemmel bír családtagonként havonta. Tehát a háromtagú családok zöme tisztes szegénységben élı és az alsóközéprétegek táborába tartozik, de megtalálhatjuk ıket a felsı jövedelmi kategóriákban is. A négyszemélyes háztartások közül már közel minden 5. a legalacsonyabb jövedelmi csoportba sorolható, és kétharmaduk az alsó három jövedelmi kategória valamelyikébe tartozik. Tipikus jövedelmi csoportjuk a 41-60 eFt közötti, ahová a négyszemélyes háztartások több mint egyharmada tartozik. 80 eFt fölöttibe mindössze minden 10. négyszemélyes háztartás tartozik. A tipikus négyszemélyes család tehát a tisztes szegénységben és az alsó-középrétegben élık táborát gyarapítja. Az ötszemélyes háztartások felülreprezentáltak a legelesettebbek, a tisztes szegénységben élık körében, ide tartozik az ötszemélyes háztartások közel kétharmada. Minden 4. ötszemélyes családot a 41-60 eFt-os jövedelmi csoportban találjuk, de a magasabb kategóriákban rendkívül alulreprezentáltak. A négy és kevesebb tagot számláló háztartásokkal összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy az öttagú háztartás – ahol feltehetıen a keresı-eltartott viszony negatív – már több mint kétszeresen felülreprezentált a legelesettebbek csoportjában és hasonlóképpen a 21-40 eFt-os kategóriát jelentı tisztes szegények körében. A hat vagy több fıs háztartások az alsó három jövedelmi csoportba szegregálódnak. Egyharmaduk a depriváltak táborát (20 eFt/fı/hó alattiak), további egyharmaduk a tisztes szegények rétegét gyarapítja, a fennmaradó egyharmaduk pedig az alsó-középrétegbe tartozik. Összességében megállapítható, hogy a háztartásnagyság növekedésével, ha nem is egyenesen arányosan, de csökkent az egy fıre jutó jövedelem. Az öt és hattagú háztartások már az alsó három jövedelemcsoportba szegregálódnak, tehát a szegénységre és az elszegényedésre leginkább predesztinált háztartástípust alkotják. A négyfıs háztartások közel egyötödében találhatunk jövedelmi adataink szerint deprivációra hajlamosító tényezıt, de ez hasonlóképpen igaz a háromfıs háztartásokra is. A három- és négyfıs háztartások többsége az alsó-közép és középsı kategóriába tartozik, de kis hányadukat megtalálhatjuk a felsı-közép és elit jövedelmi csoportban is. A jövedelmi adatok szerint a legkedvezıbb helyzetben az egy-két fıs háztartások vannak. Döntı többségük a helyi társadalom középrétegeit gyarapítja, de nyilvánvalóan a jövedelmi adatok csalókák lehetnek e kis létszámú háztartások tényleges társadalmi helyzetének megítéléséhez. Az egy-két fıs háztartások lakásfenntartási költségei relatíve nagyobb súllyal jelennek meg a családi gazdálkodásban. A generációk közti mobilitási versenyfutás a társadalmi jövedelmek piacán összefoglalóan a következıképpen alakul: a legfiatalabb korosztályok felülreprezentáltak a legalacsonyabb jövedelmi csoportokban, illetve az alsó-közép rétegekben. A fiatal középkorúak (26-44 év) felülreprezentáltak a felsı-közép és az elit jövedelmi csoportban, míg a 45-62 évesek zöme a közép (61-80 eFt) és a felsı-közép viszonylagos szociális biztonságot nyújtó jövedelmi kategóriákban találhatók és meghatározó csoportját jelentik a 100-120 eFt-os jövedelmi csoportnak is. A nyugdíjas korosztályok népessége a legkevésbé szórt jövedelmi

9

szempontból, tehát a legkompaktabb csoportnak tekinthetı, de többségük átlag alatti jövedelmi helyzettel bír csupán. Ha összehasonlítjuk a nyugdíjasok társadalmát az aktív korú nem nyugdíjasokéval, különösen az egy fıre jutó jövedelmek tekintetében, akkor egyáltalán nem mondhatjuk el azt, hogy Szombathelyen jövedelmi viszonyok tekintetében a nyugdíjasok rendkívül hátrányos helyzetben vannak. Sıt, az egyedül élı özvegyi nyugdíjasok, illetve a közös háztartásban kettıs nyugdíjból élık esetében a helyi társadalom átlagosnál kedvezıbb helyzető státuszcsoportjaiba való besorolás jelenti a tipikus élethelyzetet. Létminimum és háztartástípusok: A KSH létminimumérték-számításait alapul véve a kétszemélyes nyugdíjas háztartásokban 2005-ben a létminimum 43.379,- Ft volt. A minta adatai alapján megállapítható, hogy a háztartások 13%-a e szint alatt van. Ugyanakkor minden ötödik egyedül élı nyugdíjas létminimum alatti, ami 7%-os többletet jelent a kétszemélyesekhez viszonyítva. Az egyedülállókat a relatíve magas rezsiköltségek miatt ugyanolyan jövedelem mellett is kedvezıtlenebb fogyasztási színvonal jellemzi, és szociális rászorultságuk mértéke magasabb, mint a párban élıké. Az aktív korú háztartások közül a háromszemélyes háztartások (két felnıtt egy gyermekkel) több mint egynegyed része él létminimum alatt. A négyszemélyes háztartások (két felnıtt két gyermek tipikusnak ma már egyre kevésbé tekinthetı hagyományos családmodell) esetén a létminimum alatt élık aránya már közel egyharmados. Az ötfıs háztartásokban a létminimum alatt élık aránya már megközelíti a 40%-ot és a két szülı négy gyermekes családtípusban pedig meghaladja az 50%-ot. Az összehasonlító elemzés tükrében elmondható: ha a létminimum értékek alapján kezeljük a szociális rászorultság kérdését, akkor a gyermekes családok szociális helyzete sok esetben rosszabb, mint a nyugdíjasoké, a gyermeküket egyedül nevelı szülıké pedig hatványozottan az. A háztartásban együtt élık adatai: A családi állásra vonatkozó kérdésekbıl világossá válik, hogy a háztartások többségében az egymagvú családmodell érvényesül: azaz szülık, házastársak vagy élettársak gyermekeikkel élnek együtt. A háztartások nemenkénti megoszlása a következı: 49,3% férfi, 50,7% nı. Korcsoportok szerinti megoszlásban 6 évesnél fiatalabb a vizsgált népesség 5%-a, 7-14 éves gyermek korosztályhoz tartozik további 6,1%, a 15-18 éves ifjúsági korosztályok reprezentációja 5%os, a 19-25 éves korosztályokhoz tartozik 11%, a 26-44 éves generációk reprezentációja 28%-os és ugyanezt mondhatjuk el a 45-62 év közöttiekre is. A 63-75 év közöttiek aránya 14% és további 3%-ot tesznek ki a 76 évnél idısebbek. A korcsoportok összetétele a következıképpen alakul: 15 év alatti korosztályok aránya 16%, míg a legidısebb generációk képviselete, a 63 év felettiek 17%-ot tesznek ki. Önmagában tehát a legfiatalabb utódgenerációk ellensúlyozzák az inaktív korúakat, viszont a középgenerációk 45-62 évesek, mintegy kétszeresét teszik ki a gyermek generációknak. Ez pedig egyértelmően az intenzív demográfiai struktúrára jellemzı elöregedés irányába mutató népesedési karakterre utal. Háztartási jövedelmek – munkaviszonyból és azon túl: 2005-ben az alsó decilis, tehát a legalacsonyabb jövedelmőek 10%-a 63 eFt-nál kevesebb jövedelembıl gazdálkodhatott havonta. A háztartások további 10%-a havi 89 eFt-ot költhet el, egyharmada 110 eFt-nál kevesebbıl gazdálkodik. A lakónépesség fele 150 eFt-ból, vagy annál kevesebbıl él. A felsı egyharmada a háztartásoknak 180 eFt-nál többıl gazdálkodhat és a legmagasabb jövedelmő 5% 325 eFt-nál többet visz haza havonta. A jövedelmek szóródása nagy, havi 17 eFt-tól az 550 eFt-ig terjed. Egy átlagos szombathelyi háztartás havi 100-180 eFt-ból gazdálkodik.

10

A helyi társadalom kétharmada (az átlagosnál alacsonyabb jövedelmő rétegek) munkaviszonyon kívül egyéb jövedelmekkel kompenzálja kisebb-nagyobb mértékben hátrányos helyzetét. Esetükben a rászorultság mértékétıl függıen különbözı segélyezési forrásokról van szó. Betegséggel és fogyatékkal élık A vizsgált háztartások több mint egyharmadában (38,1%) van krónikus vagy tartós betegségben szenvedı személy, ami meglepıen magas aránynak tőnik, bár a mintában felülreprezentáltak a nyugdíjas háztartások, és a tartós betegség elsısorban az idıskorúak körében fordul elı. 27 háztartásban (5%) találkoztunk fogyatékossal is. Vannak olyan háztartások, ahol több fogyatékos is található – feltehetıen fogyatékos házaspárokról van szó.

III. A szociális ellátórendszer struktúrája, jelenlegi helyzete Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben megfogalmazott feladatait ▪ két önkormányzati szociális intézmény fenntartásával (Pálos Károly Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, a Szociális Szolgáltató Központ), ▪ egy gyermekjóléti intézmény fenntartásával (Egyesített Bölcsıdei Intézmény) ▪ két 100%-os önkormányzati tulajdonú közhasznú társasággal (SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság és a Regionális Szociális Forrásközpont Kht.), valamint ▪ más, nem önkormányzati fenntartású intézményekkel kötött ellátási szerzıdések alapján biztosítja. Szombathely Város közigazgatási területén az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a jelzırendszeres házi segítségnyújtást, az idısek nappali ellátását valamint az idısek átmeneti elhelyezését a Szociális Szolgáltató Központ biztosítja. Tevékenységét egy intézményi központtal, hat telephelyen látja el. Szombathelyen és a Szombathelyi kistérségben a Pálos Károly Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat végzi a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást. Ez az intézmény végzi a városban az adósságkezelést és mőködteti a Családok Átmeneti Otthonait. A fogyatékkal élık alap- és nappali ellátását Szombathely város közigazgatási területén – Szombathely MJV Önkormányzatával kötött ellátási szerzıdés alapján – a Regionális Szociális Forrásközpont Kht. biztosítja. Szombathely Város területén a hajléktalan személyek komplex ellátását a SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság végzi, továbbá foglalkoztatási programok szervezéséért felelıs, és ellátja a Szombathely Megyei Jogú Város hatáskörébe tartozó szociális és gyermekjóléti pénzbeli ellátások utalásával és elszámolásával kapcsolatos feladatokat. A 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását Szombathely Megyei Jogú Város közigazgatási területén 380 férıhellyel, 7 mőködı bölcsıdével az Egyesített Bölcsıdei Intézmény biztosítja. Rendkívül jó az együttmőködés a Szombathelyi Egyházmegyei Caritas Alapítvánnyal, amely az önkormányzattal kötött ellátási szerzıdés alapján a pszichiátriai és szenvedélybeteg-ellátás széles vertikumát nyújtja a város lakosságának. 11

1. sz. ábra

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA 2007.

12

Az Önkormányzat 2007. évben a következı ellátási formákat biztosította:

Szociális alapszolgáltatások:

Szakosított ellátások:

étkeztetés házi segítségnyújtás jelzırendszeres házi segítségnyújtás családsegítés adósságkezelési szolgáltatás támogató szolgálat (szerzıdés alapján biztosított) ▪ közösségi ellátások - pszichiátriai betegek közösségi ellátása (szerzıdés alapján biztosított) - szenvedélybetegek közösségi ellátása (szerzıdés alapján biztosított) ▪ utcai szociális munka (szerzıdés alapján biztosított) ▪ nappali ellátások - idısek klubjai - fogyatékosok nappali intézménye (szerzıdés alapján biztosított) - pszichiátriai betegek nappali intézménye (szerzıdés alapján biztosított) - szenvedélybetegek nappali intézménye (szerzıdés alapján biztosított) ▪ nappali melegedı (szerzıdés alapján biztosított)

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: ▪ idıskorúak gondozóháza ▪ fogyatékos személyek gondozóháza (szerzıdés alapján biztosított) ▪ szenvedélybetegek átmeneti otthona ▪ (szerzıdés alapján biztosított) ▪ hajléktalanok éjjeli menedékhelye (szerzıdés alapján biztosított) ▪ hajléktalanok átmeneti szállása (szerzıdés alapján biztosított)

▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény ▪ hajléktalanok otthona (szerzıdés alapján biztosított) ▪ idısek otthona (szerzıdés alapján biztosított – a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézetben 50, Johanneum Evangélikus Diakóniai Központban 32 örökös idısotthoni férıhely)

Gyermekjóléti alapellátások: ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

gyermekjóléti szolgáltatás helyettes szülıi hálózat gyermekek átmeneti otthona (szerzıdés alapján biztosított) családok átmeneti otthona gyermekek napközbeni ellátása

A jogszabály által kötelezıen biztosítandó, de 2007. évben még nem biztosított ellátás: pszichiátriai betegek átmeneti otthona

13

III. 1. Szociális alapszolgáltatások III. 1. 1. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a rászorultaknak a legalább egyszeri meleg étkeztetésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk és eltartottjaik részére szociális helyzetük, koruk, vagy egészségi állapotuk miatt tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. A településen élı fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére is lehetıséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére. Az ellátásokat igénybe vevık 99,44%-a inaktív, közülük egyéb pénzellátásban csupán 2,23%-uk részesült. 0,56%-uk aktív, táppénz vagy közhasznú munkavégzés mellett szorult rá a szolgáltatásokra. A normál mellett a két diétás étrendet öt bölcsıdei és két további konyha biztosítja. 2006. november 1-tıl a bölcsıde központilag végzi az általa elkészített ebéd szállítására szolgáló éthordók fertıtlenítését. 2007 szeptemberétıl a szállítást igénylık éthordóinak fertıtlenítésére az Idıskorúak Gondozóházában kialakított mosogatóhelyiségben kerül sor. Az igénylık közül legtöbben olyan élethelyzetben vannak, hogy a hét minden napján rászorulnak az intézmény által biztosított napi meleg ebédre. Az ebéd házhoz szállítását külsı szolgáltató gépkocsival végzi.

III. 1. 2. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás célja és feladata a gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás, amelynek mértékét és fajtáját mindenkor a segítségre szoruló egyén szociális, egészségi és pszichés állapota határozza meg. A mindennapi munka során kialakultak különbözı tevékenységi formák. Ennek értelmében beszélünk: fizikai, egészségi; mentális gondozásról; valamint hasznos, célszerő tevékenységrıl, a foglalkoztatásról. A házi segítségnyújtás szolgáltatását igénybe vevık 71%-a egyedül él, és csupán 29%-a él családjával együtt. A napközben felmerülı gondozási igényeket azonban a hozzátartozók a munkájuk végzése miatt nem tudják kielégíteni. Napi rendszerességgel, akár napi több alkalommal is igényel gondozást az összes ellátást igénybevevı 56%-a, tehát a rászorulók több mint fele. Ez azt bizonyítja, hogy az egészségi állapotuk miatt legelesettebbek veszik igénybe a szolgáltatást. A szakértelmet nem igénylı gondozási feladatok elvégzése és az izoláció csökkentése érdekében szükséges az önkéntes segítık bevonása. 2006-ban összesen 33 fı, elsısorban középiskolás fiatal segítette a munkát. 5. sz. tábla

Étkeztetés és házi segítségnyújtás alakulása (fı) Szolgáltatás Étkeztetés Házi segítségnyújtás

2000 1.238 702

2001 1.050 646

2002 906 641

2003 1.351 876

2004 1.485 796

2005 1.618 911

2006 1.660 936

III. 1. 3. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. 2006-ban a meglévı 70 segélyhívó mellé 100 újabb készülék került telepítésre a megnövekedett igények kielégítésére. 14

6. sz. tábla

Jelzırendszeres házi segítségnyújtás alakulása Készülékek száma Ellátotti létszám Segélykérések száma

2004 2005 2006 40 70 170 50 94 195 148 195 551

A jelzırendszeres házi segítségnyújtást elsısorban az idısebb, életkorukból adódóan kiszolgáltatottabb helyzetben élı emberek veszik igénybe, akiknek krízishelyzet esetén ez a legkönnyebben elérhetı mód a segítség elérésére. Az igénybevevık közöttük a nık létszáma a magasabb.

III. 1. 4. Családsegítés A családsegítı szolgálatok a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló egyének, családok, valamint a különbözı közösségi csoportok számára a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával segítséget nyújtanak az ilyen helyzethez vezetı okok megelızéséhez, megszüntetéséhez. Munkamódszere: egyéni esetkezelés, szociális csoport munka, közösségi szociális munka. A megelızı tevékenységek körében figyelemmel kísérik a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárják a nagy számban elıforduló, az egyén és a család életében jelentkezı probléma okait és jelzik azokat az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé. Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı- és jelzırendszert mőködtetnek. A rendszeres szociális segélyezettek számára mőködtetik a beilleszkedést segítı programot Szombathelyen és a kistérségben egyaránt. Elvégzik az egyén foglalkoztathatóságának javítása érdekében a problémafeltárást. Elkészítik az egyénre szabott fejlesztési tervet, folyamatosan kapcsolatot tartanak a nem foglalkoztatott személlyel, és személyes találkozás útján figyelemmel kísérik a beilleszkedést elısegítı programban foglaltak betartását. Egyéni tanácsadás keretében a családsegítı szolgálat ügyintézıje a munkaerıpiacon hátrányos helyzető egyének segítésében, kompetenciájuk növelésében, alapkészségeik fejlesztésében, problémamegoldó képességük javításában játszik fontos szerepet. Csoportfoglalkozás keretében munkára való felkészítés, önbizalom- és motivációerısítés, konfliktusok és ellenvetések kezelése, hatékony kommunikáció elsajátítása, munkamunkanélküliség ellentmondásainak feldolgozása, álláskeresési technikák összefoglalása folyik. A családsegítı szolgálat új speciális, térítési díjra kötelezett szolgáltatásokat nyújt a szakmai munka színvonalának emelése érdekében: gyermekfelügyeletet, fejlesztıpedagógiai szolgáltatást, iskolai elımenetelt segítı szolgáltatást, valamint nyári szabadidıs foglalkozásokat. A nyári tábor hasznos szabadidıs programokat biztosít olyan gyermekek számára, akiknek felügyelete máshol nem biztosított. Ifjúsági információs pontokat és közösségi tereket mőködtetnek, ahol a tanácsadáson, tájékoztatáson, információközvetítésen túl lehetıség nyílik a fiatalok számára személyiségfejlesztı, önismereti programokon, drámajátékokon, prevenciós, egészséges életmódra ösztönzı, kreativitás- és készségfejlesztı programokon részt venni. Számítógépés internethasználati lehetıséget, szabadidıs és sporttevékenységeket biztosítanak, továbbá irányított és kötetlen beszélgetések, elıadások, filmvetítések zajlanak az ifjúsági

15

pontokon. Ezek az ifjúsági szolgáltatások elısegítik a fiatalok sikeres életkezdését, megakadályozzák elkallódásukat, preferálják a devianciákat megelızı programokat. A kistérségi programokhoz kapcsolódó falunapi rendezvények szervezésében is részt vesznek a családgondozók. 7. sz. tábla

A családsegítı szolgálatok forgalma 2000-2006 ÉV 2000 2001 2002 Forgalom (fı) 9.689 10.289 14.175

2003 13.063

2004 13.121

2005 9.788

2006 11.120

A családsegítı szolgálatnál 2002 után a forgalomban kisebb mértékő csökkenés figyelhetı meg. Ez összefügg a korábban a családsegítés keretében végzett krízissegélyezés változásaival. Az igénybevétel okait elemezve megállapítható, hogy elsısorban azoknak az egyéneknek és családoknak nyújtott szolgáltatást, akik tartósan kiszorultak a munkaerıpiacról és/vagy jelentıs életvezetési gondokkal küzdöttek. A szolgálatokat leginkább a nyugdíjasok, inaktív keresık és az alacsony jövedelemmel rendelkezı aktív keresık keresik fel. A szolgálat jelenleg 19 féle csoportot – elsısorban prevenciós, korrekciós (reszocializációs) és önismereti jellegőt – mőködtet. A felnıtt csoportok egy része a szülıi szerepre való felkészítést célozza meg. Alternatívákat kínál a családi mőködési zavarok kezelésére, életmód tanácsadást nyújt. Elıtérbe helyezi a szülı-gyermek kapcsolat fontosságát, melyet gyakran játékprogramokon keresztül valósít meg. A szolgálat munkatársai a Gyırffy u. 18-20. szám alatt élı hátrányos helyzető egyének, családok segítése, életkörülményeinek javítása érdekében a közösségi szociális munka eszközeivel és módszereivel a lakóközösség számára szolgáltató, szervezı, tájékoztató tevékenységet végeznek. Alapvetı cél a kliensek motiválttá tétele, hogy minél elıbb képessé váljanak a helyes önálló életvitel és a megfelelı családi élet kialakítására, erıforrásaik mozgósítására. A családsegítı szolgálat 3 telephelyen mőködik, és regionális módszertani feladatokat is ellát.

III. 1. 5. Adósságkezelési szolgáltatás A Szociális törvény által szabályozott adósságkezelési szolgáltatás a jogszabályi jogosultsági feltételeknek megfelelt, adósságkezelési tanácsadáson részvevı személy vagy családok lakhatását segítı támogatás. Az adósságkezelési tanácsadókat leggyakrabban a munkanélküliek (pénzügyi ellátásban részesülık) és az alacsony jövedelemmel rendelkezı aktív keresık, valamint a rokkantsági nyugdíjból élık keresik fel.

16

8. sz. tábla

A szolgálatnál megjelent ügyfelek adósságainak megoszlása a szolgáltatók szerint Szolgáltatók Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt. Társasházi/ Lakásszövetkezeti Közös költség Távhı Égáz E-On Víz- és csatorna Összesen

Fı

2003 Összeg (Ft)

Fı

47

6.174.074

148

18

1.611.874

73

36 8 6 3 118

4.645.916 679.306 349.001 241.000 13.387.070

120 38 43 17 439

2004 Összeg (Ft)

Fı

21.296.273 101

2005 Összeg (Ft)

Fı

2006 Összeg (Ft)

15.238.574

103

17.051.784

31

3.412.496

15

1.955.021

19.885.817 48 3.065.958 9 2.163.104 18 687.123 1 52.139.779 208

5.767.529 594.935 1.769.957 73.858 26.857.349

54 5 22 1 200

5.993.790 528.873 2.135.256 73.858 27.205.250

5.041.504

III. 1. 6. Támogató szolgáltatás A Fogyatékos Emberek Támogató Szolgálatai a Szombathely városában és Szombathely kistérségében élı fogyatékos emberek segítésére jöttek létre. A támogató szolgálat célja a fogyatékos ember saját lakókörnyezetében történı segítése, önálló életvitelének megkönnyítése, elsıdlegesen a lakáson kívüli szolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A támogató szolgálat szolgáltatásai az alábbiak: Személyi segítés A személyi segítés során a személyi segítı az ügyfelek szükségleteihez igazodva látja el a személy körüli teendıket, ügyintézést végez, kíséretet biztosít a különbözı szolgáltatások elérése érdekében. Személyi szállítás Segítséget nyújt az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatások, közszolgáltatások eléréséhez. Lehetıség van alkalmankénti, illetve rendszeres szállítás igénylésére is. Amennyiben az ügyfél mozgásában vagy tájékozódásában korlátozott, kérheti személyi segítı közremőködését is a szállításhoz. Tanácsadás, információnyújtás A szolgálat információt nyújt a fogyatékos embereket érintı eseményekrıl, szolgáltatásokról, juttatásokról a rendelkezésre álló és folyamatosan frissített és bıvített adatbázisból. Tanácsadás során lehetıség nyílik az életvezetéssel kapcsolatos problémák feltárására, segítésére, és indokolt esetben a szolgálat segít a megfelelı szakemberrel való kapcsolatfelvételben. Gyógyászati segédeszközök kölcsönzése Olyan gyógyászati segédeszközök, terápiás eszközök kölcsönözhetık a szolgálattól, amelyek fogyatékos ügyfelek mindennapjait könnyebbé teszik. Szabadidıs programok, közösségi rendezvények A programokkal nemcsak a szabadidı hasznos és kellemes eltöltését kívánják elısegíteni, hanem folyamatosan erısítik a sorstársi közösséget. 17

A közösségnek jelentıs szerepe van nemcsak a tapasztalatok átadásában, hanem a lelki egészség karbantartásában is. Programok: klubfoglalkozások, író-olvasó találkozó, könyvtárlátogatás, kirándulások, kiállítások látogatása, közös ünnepek, stb. Az ügyfelek számára elérhetı egyéb kísérı szolgáltatások: Munkaerı-piaci tanácsadás Az Integrált Foglalkoztatást Segítı Szolgálat munkaasszisztensei speciális eszközökkel, módszerekkel elısegítik a fogyatékos, megváltozott munkaképességő emberek foglalkoztathatóságát az elsıdleges, illetve a másodlagos munkaerıpiacon. Hidroterápiás szolgáltatás A szolgálat ügyfelei számára víz alatti sugármasszázs-kezelı, valamint légbuborékfürdı áll rendelkezésre. Gyakorló konyha A gyakorló konyhában a fogyatékos emberek az önálló élettel és az önkiszolgálással kapcsolatos háztartási munkákat gyakorolhatják. Informatikai-kommunikációs szolgáltatás Az ügyfelek az Internetes csatlakozással ellátott számítógépek segítségével új ismeretekre tehetnek szert, illetve speciális ismeretközlı, fejlesztı programok által a megszerzett tudásukat gyakorolhatják.

III. 1. 7. Közösségi pszichiátriai és szenvedélybeteg-ellátás A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történı gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elısegítése. Szombathely Város közigazgatási területén feladatátvállalási megállapodás alapján, a pszichiátriai betegek közösségi ellátását a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász által mőködtetett Szikla Közösségi Pszichiátriai Gondozó (Szikla és Szikla II. Gondozó) végzi. A közösségi pszichiátriai ellátás célja, hogy a gondozott pszichiátriai betegek integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe. Szolgáltatásai: problémaelemzés, problémamegoldás, készségfejlesztés, pszicho-szociális rehabilitáció. Az ellátottak számára csoportfoglalkozásokat biztosítanak (rongyszınyegkészítı csoportfoglalkozás, szabadidıs csoport, kreatív csoportfoglalkozások, Biblia csoport, életmód csoport), segítve a társadalmi integrációt. 9. sz. tábla

A Szikla I. és II. Közösségi Pszichiátriai Gondozó ellátottainak megoszlása 2006-ban Férfi Nı Összesen:

Szikla I. Szikla II. Összesen: 14 9 23 32 29 61 46 38 84

18

10. sz. tábla

A Szikla I. és Szikla II. Közösségi Pszichiátriai Gondozó ellátottai aktivitás szerint Szikla I. Szikla II. Neme Aktív Inaktív Összesen Aktív Inaktív Összesen Férfi 3 11 14 4 5 9 Nı 5 27 32 5 24 29 Mindösszesen: 8 38 46 9 29 38

A RÉV Szenvedélybeteg-segítı és Közösségi Gondozó 2004. szeptember 01-tıl biztosítja a szenvedélybetegek (alkohol-, kábítószer-, gyógyszerfüggık, játékszenvedély-betegek, valamint hozzátartozóik) közösségi ellátását. Szombathely MJV Önkormányzatával és a Vas Megyei Önkormányzattal kötött megállapodási szerzıdés alapján végzi a szenvedélybetegek és hozzátartozóik pszichoszociális ellátását. A szombathelyi szenvedélybetegek közösségi gondozását Szombathely Megyei Jogú Várossal kötött ellátási szerzıdés alapján 2005. január 1-tıl biztosítja. 2006-ban 107 fıt gondoztak. 11. sz. tábla

RÉV I. Szenvedélybeteg Közösségi Gondozó ellátottai életkor szerint Életkor 0-18 19-25 26-35 36-45 46-55 56-65 66-75 75-

Férfi 2 10 14 25 12 8 7 -

2005 Nı Összesen 2 3 13 8 22 6 31 20 32 6 14 1 8 1 1

Férfi 1 5 15 26 16 7 6 -

2006 Nı Összesen 1 3 8 9 24 6 32 23 39 8 15 3 9 -

12. sz. tábla

RÉV I. Szenvedélybeteg Közösségi Gondozó ellátottai nemek, aktivitás és probléma szerint Nemek szerint Aktivitás szerint Nı Férfi Ösz- Aktív Inaktív Öszszesen szesen 2005 44 79 123 48 75 123 2006 53 75 128 55 73 128

Probléma szerint Drog Játék Alkohol Drog+ Hozzáalkohol tartozó 15 7 69 4 28 4 10 76 4 34

Öszszesen 123 128

Az alacsonyküszöbő pszichoszociális ellátás célja a szenvedélybetegek, valamint közvetlen környezetük minél szélesebb körének elérése, fogadása. Az intézmény által biztosított szolgáltatások: problémaelemzés, problémamegoldás, készségfejlesztés, pszichoszociális rehabilitáció. A Szolgálat többségében egyéni terápiát és csoport szociális munkát végez. Iskolai prevenció keretében kortárssegítı képzést valósít meg. 2003. óta folyamatosan biztosítja az elterelést, ami nagyon fontos megelızı-felvilágosító szolgáltatás a kábítószert kipróbáló vagy alkalmi fogyasztó fiatalok körében.

19

2006-ban megkezdıdött a szenvedélybetegek közösségi gondozása a Szombathelyi Kistérségben is, ezért a Szolgálatnál 2007-tıl új gondozási egység kialakítását kívánják megvalósítani a teljes kistérségi hálózatra.

III. 1. 8. Utcai szociális munka Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. 2005. és 2006. év vonatkozásában csökkent az utcán élı hajléktalan emberek száma. Ez elsısorban annak köszönhetı, hogy az ellátórendszernek sikerült megszólítani és bevonni azokat az embereket, akik utcán éltek. 13. sz. tábla

Az utcán élık életkor és nemek szerinti megoszlása 2005 Életkor (év) 18 - 20 21 - 30 31 - 40 41 - 50 51 - 60 61Összesen:

Férfi 7 7 19 30 18 3 84

2006 Nı 2 0 4 5 1 0 12

Férfi 0 2 4 25 13 4 48

Nı 0 1 0 1 4 0 6

III. 1. 9. Nappali ellátások III. 1. 9. 1. Idısek Klubjai A városban mőködı hat Idısek Klubjában a férıhelyek száma 2006-ban 280 fı volt. 2007ben az I. sz. Idısek Klubja telephelyváltozásának és férıhelyszám-növelésének következtében az össz férıhelyszám 290-re emelkedett. A klubok szolgáltatásait 2006-ban 334-en vették igénybe. Az ellátási forma szükségességét mutatja, hogy egyre több olyan idıs ember is igénybe veszi a szolgáltatást, aki megfelelı anyagi háttérrel rendelkezik, de egyedül él, igényli a társas kapcsolatot, a közösség adta kikapcsolódási formát. Kiugróan magas a 80 és 90 év közöttiek száma, de a klubokban történı eloszlásuk nem egyenletes. A magasabb átlagéletkorú klubtagsággal rendelkezı intézményekben felmerülı igények más típusúak, így a napi tevékenységek is ezekhez igazodnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy e korosztály tagjai közt egyre több a demenciában szenvedı. A klubtagok 63%-a egyedül él, számukra ez az ellátástípus biztosítja a társas kapcsolatokat, és csökkenti az izolációt. Az országos tendenciának megfelelıen a klubokban is a nık aránya a magasabb, egyrészt mert a születéskor várható élettartamuk magasabb, másrészt, mert ık nyitottabbak arra, hogy a családi szerepüket felcseréljék egy más típusú aktivitással. A klubokban elérhetı prevenciós célú egészségügyi szolgáltatások biztosítottak pl.: vérnyomás-, vércukorszint mérés, ismeretterjesztı elıadások, sorstársakkal a tapasztalatok megosztásának a lehetısége.

20

14. sz. tábla

Forgalmi adatok (fı) 2002 217

Ellátási forma Idısek Klubjai

2003 308

2004 293

2005 317

2006 334

2. sz. ábra

Az ellátást igénybevevık csoportosítása az igényelt szolgáltatás típusa szerint 2006-ban:

étkezést és egyéb szolgáltatást igénybe vevık

26%

74%

csak egyéb szolgáltatást igénybe vevık

A klubokban sok önkéntes segítette a munkát, tevékenységével színesítette a programkínálatot. A generációk közötti együttmőködés keretében 2006-ban 571 általános és középiskolás fiatal adott különbözı alkalommal ünnepi mősort, közülük húszan rendszeresen részt vettek közös manuális és kultúrfoglalkozáson, négyen pedig a II. sz. Idısek Klubjában személyi segítséget nyújtottak sétáltatáshoz, mentális gondozáshoz. Felnıtt elıadók (77 fı) ismeretterjesztı elıadásokat tartottak, a Senior színpad tagjai pedig a kihelyezett próbáikon közösen énekeltek az idısekkel. 11 fı az aktív foglalkoztatás keretében manuális tevékenységek végzését szervezte, irányította. A hitélet folyamatos gyakorlását 7 fı lelki gondozó, lelkipásztor segítette. III. 1. 9. 2. Fogyatékosok nappali ellátása A Fogyatékos Emberek Nappali Szolgálata speciális alapellátási szolgáltatás keretében a Szombathelyen és kistérségében élı fogyatékos emberek napközbeni tartózkodására, étkezésére, valamint a társas kapcsolatok és az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére nyújt lehetıséget. Az egyéni szükségleteknek megfelelı képességfejlesztés egyéni és csoportos fejlesztı foglalkozás keretében történik. Elsıdleges cél a meglévı képességek szintentartása, a hiányzó részképességek kialakítása, valamint az életminıség javítását szolgáló praktikus ismeretek elsajátítása. Rendszeresen szerveznek fogyatékkal élık társadalmi integrációját elısegítı szabadidıs és kulturális programokat. A halmozottan sérült ellátottak szállítása az otthonuk és az intézmény között a Regionális Szociális Forrásközpont Kht. Támogató Szolgálatának speciálisan kialakított mikrobuszával történik.

21

15. sz. tábla

Gondozási napok száma 2003 2004 2005 2006

Férıhely Ellátottak száma Gondozási napok száma 40 36 9.175 40 39 9.844 40 40 9.752 40 40 9.948

Az ellátást igénybevevık életkori és fogyatékosság szerinti megoszlása 2006-ban: Életkorukat tekintve: 8-18 év közötti 7 fı 19-38 év közötti 31 fı 39-62 év közötti 2 fı Fogyatékossági típusok szerinti megoszlás: Értelmileg sérültek: Enyhe: 3 fı Középsúlyos: 24 fı Súlyos: 1 fı Autista: 4 fı Halmozottan fogyatékos: 8 fı Heti illetve napi rendszerességgel történı foglalkozások: Értelmi fogyatékos emberek csoportjában: 1. Egyéni fejlesztı foglalkozások 2. Csoportos fejlesztı foglalkozások: kondicionális kommunikációfejlesztés 3. Konyhai és egyéb háztartási mőveletek gyakoroltatása 4. Foglalkozási rehabilitáció: munkavégzésre való felkészítés 5. Szabadidıs tevékenység és kulturális programok Halmozottan sérült emberek csoportjában: - Mozgást fejlesztı programok - Mentális fejlıdést segítı programok - Szabadidıs tevékenység és kulturális programok

képességfejlesztés,

III. 1. 9. 3. Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása A Hársfa-ház Pszichiátriai- és Szenvedélybetegek Nappali Ellátója és Átmeneti Otthona feladatvállalási és együttmőködési megállapodás keretében végzi a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátását. A Pszichiátriai Betegek Nappali Ellátójában 10 fı, a Szenvedélybetegek Nappali Ellátójában 15 fı ellátása biztosított. A pszichiátriai betegek ellátása esetén a szolgáltatás célja, hogy a kulturális, szabadidıs, tájékoztató, képzési és családi programok segítségével az öntevékenységet, önsegítést erısítse. Azokat a klienseket fogadják, akiknek átmeneti (pl.: depresszió), vagy tartós megbetegedést okozó (pl.: skizofrénia) pszichiátriai problémáik vannak. Lehetıséget biztosítanak számukra a személyiségük egyensúlyban tartásához, terápiás foglalkozással fejlesztik készségeiket és szabadidıs programokon vehetnek részt. A szenvedélybetegek ellátása esetén a szolgáltatás célja, hogy rehabilitáció után visszahelyezhetık legyenek a korábbi közösségbe, társadalomba. A cél elérése érdekében részükre felvilágosító, tanácsadó, tájékoztató, kulturális, szabadidıs, képzési és családi programokat szerveznek. A Szenvedélybetegek Nappali Ellátójában azokat a klienseket fogadják, akiknek napi elfoglaltságuk nincs biztosítva. Számukra fejlesztı foglalkozásokat, álláskeresési

22

tréningeket, tanácsadást, képzési lehetıségeket biztosítanak, továbbá segítik a munkához jutásukat. A foglalkoztatás 3 mőhelyben (kosárfonó és gyertyaöntı mőhely, textilmőhely, kreatív mőhely) történik. III. 1. 9. 4. Nappali melegedı – Nappali Központ A SAVARIA REHAB-TEAM Kht. által mőködtetett nappali melegedı elsısorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetıséget. 2006. júliusában új típusú nappali ellátás jött létre, a férıhelyszám 40-re növekedett. Ez a megújuló szolgáltatás már képes kielégíteni az egyre fokozódó igényeket. (2003-tól 91,9%kal nıtt a szolgáltatást igénybe vevık gondozási napjainak száma.) 16. sz. tábla

Gondozási napok száma a Nappali Központban Év 2003 Gondozási napok száma 5.759 Átlaglétszám (fı) 22,9

2004 8.527 33,8

2005 8.900 35,3

2006 10.491 41,6

A Nappali Központ szolgáltatásai: ▪ Ügyintézıi tevékenység a nappali melegedıben ▪ Munkaerıpiaci szolgáltatások (internetes álláskeresés, személyes kísérés (munkaügyi kirendeltségre, új munkahelyekre) ▪ Szabadidıs programok (kreativitást elısegítı programok, filmklub, irodalmi kör, játékklub, kiállítás megtekintése, kirándulás, konditerem használata) ▪ Nyitott klub szolgáltatás (lehetıség közösségi együttlétre, újságolvasásra, tv-nézésre, étel melegítésére, elfogyasztására, italautomaták használata) ▪ Alacsony küszöbő szolgáltatások (személyes ruházat tisztítása, tisztálkodás, csomagmegırzés) ▪ Rehabilitációs programok (önellátáshoz szükséges tevékenységek gyakoroltatása, napirend szerinti tevékenység, rendszeres munkavégzésre való szoktatás) A nappali ellátásban kiemelkedı szerepet tölt be az ügyintézéssel kapcsolatos tevékenység, amely a hajléktalan emberek jogosultságainak megszerzésére, jogaik érvényesítésére fókuszál. 17. sz. tábla

Ügyintézıi tevékenység a nappali melegedıben Elvégzett feladat Születési anyakönyvi kivonat másolatának megkérése Személyi igazolvány kiváltása TAJ kártya kiváltása Adóigazolvány kiváltása Tartózkodási hely létesítése Tartózkodási hely megszüntetése Postacím biztosítása Elhelyezés idısek otthonában Gondnokság alá helyezés kezdeményezése Gondnokság alá helyezés felülvizsgálat Rokkantnyugdíj igénylés megindítása Köztemetéssel kapcsolatos ügyintézés Egyéb szociális ügyek, jogosultságok intézése (nyugdíj ügyek, iskolai bizonyítvány megkérése, bírósági ügyekben levelezés, stb.)

23

Eset 2005 8 41 43 33 25 20 65 3 5 4 4 1

2006 14 44 37 31 13 17 31 3 4 2 1

58

63

A nappali intézmény programjai elsısorban a munkaerıpiacról tartósan kiszorult, többnyire megváltozott munkaképességő, fogyatékos, illetve pszichiátriai beteg hajléktalan emberek társadalmi és munkaerı-piaci integrációja érdekében szervezıdnek.

III. 2. Gyermekjóléti alapellátások III. 2. 1. Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti központ a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatait, valamint a gyermekjóléti szolgálat speciális szolgáltatásait. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermekek érdekeit védı speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a gyermek testi és lelki egészségének, családban történı nevelkedésének elısegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelızését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését szolgálja. A gyermekjóléti szolgáltatást 3 önálló szervezeti egységként mőködı gyermekjóléti szolgálat végzi. A gyermekjóléti szolgálat alapvetı célja: a gyermekek családjukban történı nevelkedésének elısegítése, a gyermek mindenekfelett álló érdekét figyelembe véve. A hagyományos feladatok mellett speciális szolgáltatásokat is ellát. - Készenléti szolgálat: A Családok Átmeneti Otthonai 2005. július 1-tıl közösen üzemeltetik a Készenléti szolgálatot, melynek feladata a családsegítı és gyermekjóléti szolgálatok nyitvatartási idején túl felmerülı krízishelyzetben történı azonnali segítség, tájékoztatás vagy tanácsadás. - Az utcai és lakótelepi szociális munka megszervezésével és mőködtetésével segíti a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlıdését veszélyeztetı, a szabadidejét az utcán töltı, kallódó, csellengı gyermekeket. A lakóhelyérıl önkényesen eltávozó, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermekeket felkutatja és elısegíti visszakerülésüket a lakóhelyükre. - A kapcsolattartási ügyelet mőködtetésével a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülı vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett - konfliktuskezelı, segítı szolgáltatást nyújt, vagy - az érintettek kérésére, illetıleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítıi eljárást (mediáció) biztosít, melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük a megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részérıl történı betartatása. - A kórházi szociális munkát a Vas Megyei Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitációs és Gyógyfürdı Kórház, Egyetemi Kórház szülészeti-nıgyógyászati osztályán, a gyermekosztályán és a pszichiátriai osztályon biztosítja. A szolgáltatás célja: a szülészeti-nıgyógyászati osztályon a kórházi védınıvel együttmőködve a szociális válsághelyzetben lévı anya és gyermekének segítése; a gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és -bántalmazás észlelése, a szükséges intézkedések megtétele.

24

18. sz. tábla

Ellátási forma alakulása 2005 2006. Szombathely Szombathely Kistérség Családszám Gyerekszám Családszám Gyerekszám Családszám Gyerekszám Alapellátás 250 399 267 457 11 22 Védelembe vétel 71 111 67 125 1 1 Családba fogadás 62 76 57 73 Utógondozás 12 18 12 18 Átmeneti nevelés 69 137 69 137 1 6 Tartós nevelés Ideiglenes elh. 6 9 6 6 Szoc. váls.helyzetben lévı vár. anya Örökbe-fogadás 1 1 Pártfogói felügyelet 2 2 Összesen 475 753 478 821 13 29

19. sz. tábla

A gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vevık életkor és nem szerinti megoszlása Nem/Életkor Fiú Leány Összesen

0-5 éves 2005 2006 111 119 (6) 116 138 (4) 227 257 (10)

6-13 éves 2005 2006 150 166 (5) 132 170 (8) 282 336 (13)

14-17 éves 2005 2006 137 137 (3) 109 117 (3) 246 254 (6)

Összesen 2005 2006 398 422 (14) 357 425 (15) 755 847 (29

A szolgálatok által gondozott gyermekek körében a közel azonos számban jelenik meg a nemek aránya, a legtöbb gondozott a 6-13 éves korú gyermekek közül kerül ki. 20. sz. tábla

Szakmai tevékenység alakulása (a szolgálatot felkeresık körében + a terepen végzett tevékenység alapján) Szakmai tevékenység Információnyújtás Hivatalos ügyek intézésében közremőködés Tanácsadás Közv. más alap, okt., eü. Intézménybe Korr. Megszervezése Esetmegbeszélés Esetkonferencia Örökbefogadással kapcs. Int. Egyéni gond. terv készítése Elhelyezést tárgyaláson való részvétel Felülvizsg. tárgy-on való részvétel Védelembe vételi tárgy. Családlátogatás Felkérés kt. készítésre Pszichológiai tanácsadás Összesen

2005 2.754 250 1.806 67 88 1.229 58 4 91 21 34 52 3.194 28 58 9.734

2006 3.050 (38) 273 (8) 2.072 (28) 96 (6) 39 (4) 1.262 (6) 37 (1) 1 64 (1) 39 (1) 15 44 (1) 3.656 (99) 12 62 10.722 (193)

A problémamegfogalmazás alapján mind a szociális munkásnál, mind a kliensnél elsı helyen áll a magatartászavar, a családi konfliktus, valamint a szülık családi életviteli problémája, ami generálja a többi probléma elıfordulását. A családi konfliktusok fı oka a lakhatás megoldatlansága, a zsúfolt lakáskörülmények, a munkanélküliség. Ezzel szorosan összefügg

25

a másik gyakran elıforduló problématípus, a gyermekek magatartás- és teljesítményzavara. A gyerekek a családi problémákra, a szülık közötti veszekedésekre, az idınként elıforduló agresszivitásra maguk is agresszív magatartással, tanulási nehézségekkel, teljesítményzavarral válaszolnak. E probléma megoldására mőködtetnek a szolgálatok gyermek- és ifjúsági csoportokat. A 10 féle gyermekcsoport a gyermek életkori sajátosságaihoz és családjaik speciális élethelyzetéhez igazodik. A csoportok prevenciós és korrekciós céllal mőködnek. A Pálos Károly Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai immár hagyományosan minden évben nyári napközis táborokat szerveznek. A gyermekjóléti szolgálat a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelıen minden évben megszervezi az éves szakmai tanácskozást a jelzırendszer tagjai számára, valamint évi 6 alkalommal szakmai mőhelysorozatot szervez. A gyermekjóléti szolgálat megyei szinten módszertani feladatokat lát el. A Pálos Károly Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat 2007. év elsı felében összesen 9 iskolában végzett klasszikus iskolai szociális munkát. Az iskolai szociális munka célja: - a prevenció biztosítása, - a 6-18 éves korosztály szociális jólétének, életminıségének javítása, - az észlelı- és jelzırendszer hatékony mőködésének segítése, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával megbízott pedagógusok munkájának segítése, - a tanulók, a pedagógusok és a szülık részére adekvát szakmai segítség nyújtása.

III. 2. 2. Gyermekek átmeneti gondozása III. 2. 2. 1. Helyettes szülıi hálózat A helyettes szülıi szolgáltatás célja, hogy a rászorultság mértékében segítse a családot a gyermeknevelésben, szükség esetén ideiglenesen pótolja a gyermek számára a szülıi gondoskodást. A helyettes szülı a családban élı gyermek átmeneti gondozását saját háztartásában biztosítja. A helyettes szülı egyidejőleg – saját gyermekeit is beszámítva – legfeljebb 5 gyermek gondozását végezheti a helyettes szülıi tanácsadó tanácsadása mellett. A helyettes szülıi hálózat kialakítása 1999. decemberében megtörtént. 2006. évben 5 helyettes szülıpár közremőködésével mőködött a szolgáltatás. 2006-ban az átmeneti gondozás céljából helyettes szülınél 3 gyermeket helyeztek el. A gondozási napok száma 67 volt.

III. 2. 2. 2. Gyermekek átmeneti otthona A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élı gyermek helyezhetı el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése 1998 óta Vas Megye Önkormányzatának Közgyőlésével kötött feladat-ellátási szerzıdés alapján a Vas Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthon intézményben biztosítja a gyermekek átmeneti otthonában történı gondozását. Az ellátás 2007. december 31-ig biztosított, de folyamatban van a feladat-ellátási megállapodás meghosszabbítása.

26

III. 2. 2. 3. Családok Átmeneti Otthona Az otthontalanná vált szülı kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhetı el a gyermek és szülıje, ha az elhelyezés hiányában a lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani a szülıjétıl. Továbbá befogadja a krízishelyzetben lévı bántalmazott vagy várandós anyákat, illetve a szülészetrıl kikerülı anyát és gyermekét. A Családok Átmeneti Otthonai folyamatos munkarend szerint mőködı bentlakásos intézmények. A szolgáltatás igénybevételének idıtartama maximum 12 hónap, amely szükség esetén meghosszabbítható 6 hónappal, illetve a tanév végéig. Az otthonban folyó gondozás célja: - az ellátásra szoruló családok lakhatásának biztosítása, - segítségnyújtás a család otthontalanságának megszüntetéséhez, - segítség krízishelyzet kezeléséhez, a jövı tervezéséhez, - a társadalomba történı visszailleszkedés elısegítése (szociális és életvezetési tanácsadás).

III. 2. 3. Gyermekek napközbeni ellátása Szombathely városban a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, gondozását, nevelését, kiegyensúlyozott testi-szellemi fejlıdésének segítését az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével az Egyesített Bölcsıdei Intézmény biztosítja 7 mőködı bölcsıdével, 380 férıhellyel. Az elızı évhez képest a bölcsıdék kihasználtsága folyamatosan emelkedı tendenciát mutat. 21. sz. tábla

Bölcsıdék kihasználtsága 2000-2006. Év

Bölcsıdék száma

Férıhelyek száma

Gondozott gyermekszám

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

7 7 7 7 7 7 7

380 380 380 380 380 380 380

317 324 341 346 354 357 360

Kihasználtsági % gondozottak alapján 84,02 % 85,05 % 89,65 % 91,18 % 92,87 % 93,80 % 94,55 %

Beír(atot)t gyermekek száma 423 443 452 425 469 469 480

Kihasználtsági % beiratottak alapján 110,31 % 115,68 % 115,95 % 121,43 % 123,71 % 123,98 % 124,35 %

2006. évben – bár kis mértékben – a születésszám növekedett Szombathely városában, 70 fı kisgyermekkel. A bölcsıdék iránti igény változatlan, a szülık többsége a munkába állás, illetve munkahelyféltés miatt választja a bölcsıdei elhelyezést. A társadalom minden rétege igénybe veszi a bölcsıdei ellátást. A zökkenımentes mőködés és a mindenki számára elérhetı napközbeni ellátás a jövıben kizárólag férıhelybıvítéssel oldható meg. Egyre több szülı fordul a bölcsıdékhez eltérı fejlıdéső, vagy sérült gyermekének elhelyezése ügyében. A bölcsıdék zsúfoltak, speciális szükségletnek megfelelı

27

szakember, és az ehhez szükséges tárgyi feltételek nem biztosítottak. Ez a helyzet is csak férıhelybıvítéssel lesz megoldható. Integráltan jelenleg 9 fı sérült kisgyermeket gondoznak a bölcsıdékben magas csoportlétszám mellett. A 0-3 éves korú sérült gyermekek ellátása Szombathelyen csak ambulánsan megoldott, igazi segítséget a szülıknek nem jelent. Így a sérült gyerekek szülei munkát vállalni nem tudnak, és a heti 30-30 perces fejlesztések sem kielégítıek számukra az esetek többségében. Sérült csoport kialakítása és mőködtetése nagymértékben hozzájárulna az egyenlı eséllyel való életkezdés sikeréhez. Hátrányos helyzető családok támogatása: A gyermek bölcsıdei elhelyezése létfontosságú azon hátrányos helyzető családok számára, akiknek elengedhetetlen a többfajta segítség, a különbözı szociális támogatások mellett a kisgyermek bölcsıdei elhelyezése. 22. sz. tábla

Támogatásban részesülı családok száma

2004 2005 2006

Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülık száma 94 fı 115 fı 66 fı

50%-os kedvezmény 3 vagy több gyermek, ill. tartós betegség esetén

Önkormányzati támogatásban részesülık száma

66 fı 89 fı 48 + 153 fı

21 fı 8 fı 8 fı

2006. évben a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülık száma csökkent az elmúlt évhez képest. Az 50%-os kedvezmény emelkedését az ételallergiás gyermekek számának nagymértékő növekedése okozta. Családtámogató szolgáltatást a Regionális Módszertani Bölcsıdében tudnak nyújtani a családok számára: − németes játékok térítési díj ellenében, − babamuzsika térítési díj ellenében, − só-szoba használata ingyenesen. A Csodaország Bölcsıdében játszóház mőködtetését kezdték meg 2007. 09. 01-tıl térítési díj ellenében. Éves szinten magas a bölcsıdék kihasználtsága, de betegségek, egyéb hiányzások és iskolai szünetek idıtartama alatt elıfordulnak olyan napok és hetek, amikor egy-egy bölcsıdében rövid idıtartamra a hiányzó gyermekek férıhelyén van lehetıség szolgáltatás igénybevételére idıszakos gyermekfelügyelet formájában, térítési díj ellenében. 2000-tıl az Egyesített Bölcsıdei Intézmény valamennyi bölcsıdéjében saját nevelési program alapján folyik a szakmai munka. A tapasztalatok alapján az alapprogram és a helyi nevelési program a gondozó-nevelı munkát tudatosabbá teszi, és a bölcsıdével kapcsolatba kerülı intézmények – óvoda, gyermekjóléti szolgálat – és a szülık számára jobban megismerhetıvé teszi a bölcsıdei ellátást. Kiemelt területek a szakmai programokon belül: Kuckó Bölcsıde Család-bölcsıde kapcsolata Csodaország Bölcsıde Mozgásos játékok Bokréta Bölcsıde Alkotó játékok Módszertani Bölcsıde Néphagyományok ápolása Csicsergı Bölcsıde Egészséges életmód és a környezet megismerése Százszorszép Bölcsıde Néphagyományok ápolása Meseház Bölcsıde Bábjátékok

28

Az Egyesített Bölcsıdei Intézmény egyik bölcsıdéje Regionális Módszertani Bölcsıdeként mőködik. Az intézmény a központi élelmezési alapfeladatokon túl a bölcsıdei fızıkonyhákon egyéb, alapellátással összefüggı tevékenységet is végez (munkahelyi vendéglátás, szociális étkeztetés), valamint egyik bölcsıdéjében központi mosodával rendelkezik, ahol a tagintézmények textíliájának (ágynemők, abroszok, elıkék, védıruhák, köpenyek, függönyök) mosása mellett szolgáltatást is biztosít más intézmények számára.

III. 3. Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások III. 3. 1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény III. 3. 1. 1. Idıskorúak Gondozóháza Az Idıskorúak Gondozóházában azokról az idıs, beteg emberekrıl gondoskodnak, akik otthonukban nem képesek önmagukat ellátni, és családtagjaik sem tudják segíteni ıket, és állapotuk miatt állandó felügyeletre szorulnak. A Gondozóház 17 férıhelyes. Cél: a gondozottak állapotának szinten tartása, javítása, idejük hasznos tartalommal való kitöltése. Az ápolás és gondozás mindig személyre szabott, és az állapotnak megfelelı mértékő. Fontos feladat emellett a mentális gondozás, programok biztosítása, a szellemi leépülés megakadályozása. 2006-ban az ellátást igénybevevık 31%-a egy évnél hosszabb idıt töltött el a gondozóházban. Az átlagos ellátotti létszám 16 fı volt naponta, 2006-ban a kihasználtság 91,27% volt. A Gondozóház ideiglenes mőködési engedélye a tárgyi feltételek hiánya miatt 2008. december 31-ig szól. Az átmeneti elhelyezés mellett az igények miatt Szombathelyen egy 150 férıhelyes Idısek Otthonát kellene mőködtetni. Ennek a kötelezettségnek háromféle módon tehet eleget. Vagy egy már Szombathely város területén mőködı intézmény mőködtetésének átvételével, vagy ellátási szerzıdés kötése útján, vagy egy a kor igényeinek megfelelı új intézmény építésével. 23. sz. tábla

Gondozóházi ellátásból kikerülık Ellátásból kikerülés oka Idısek Otthonába került Elhunyt Otthonába távozott Ápolási osztályra került Kórházba került Összesen:

2002 17 10 4 1 1 33

29

2003 13 8 5 1 27

2004 8 14 7 1 30

2005 10 11 3 24

2006 6 10 2 18

24. sz. tábla

Gondozóházban eltöltött idı (Fı) Gondozóházban eltöltött idı 1 hónapnál kevesebb 1 hónap 2 hónap 3 hónap 4 hónap 5 hónap 6 hónap 7 hónap 8 hónap 9 hónap 10 hónap 11hónap 12 hónap Éven túl Összesen:

2002 14 4 5 3 1 1 2 3 1 3 7 44

2003 8 3 2 4 6 2 3 3 4 2 7 44

2004 7 4 4 2 6 2 4 1 3 5 1 1 7 47

2005 3 1 3 6 4 1 6 4 2 1 9 40

2006 4 4 3 2 2 2 1 4 1 1 11 35

III. 3. 1. 2. Fogyatékos személyek gondozóháza A fogyatékos személyek átmeneti elhelyezését a város Önkormányzata a Magyarországi Evangélikus Egyház által mőködtetett Johanneum Evangélikus Diakóniai Központ intézményében határozatlan idejő szerzıdéssel biztosítja. A Központ azoknak a szombathelyi lakóhellyel rendelkezı fogyatékos személyeknek az átmeneti gondozását végzi, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. III. 3. 1. 3. Szenvedélybetegek átmeneti otthona A Hársfa-ház Pszichiátriai- és Szenvedélybetegek Nappali Ellátója és Átmeneti Otthona feladatvállalási és együttmőködési megállapodás keretében végzi a szenvedélybetegek átmeneti otthonban történı ellátását. A Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona 16 fı férfi számára biztosít átmeneti szállást. A szolgáltatást halmozottan hátrányos helyzető személyek veszik igénybe, akiknek életét az alkohol, a drog, a játék és a gyógyszer tette tönkre. Szenvedélyük miatt többnyire már hajléktalanok, vagy a családjuk elfordult tılük. Az Átmeneti Otthon éves kihasználtsága folyamatosan 100%-os volt. 25. sz. tábla

Hársfa-Ház Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona Év 2004

Életkor 18-29 év: 3 fı 30-39 év: 2 fı 40-49 év: 7 fı 50-59 év: 6 fı Össz.: 18 fı

Iskolai végzettség Be nem fejezett ált. isk.: 0 fı 8 ált. isk. végz.: 5 fı Szakmunkás: 8 fı Érettségi: 4 fı Felsıfokú: 1 fı Összesen: 18 fı

Várólista 37 fı ebbıl 2004-ben felvételt nyert 18 fı

30

Hová távozott * Albérlet: 5 fı Család: 6 fı Más intézmény: 1 fı Fegyelmivel: 3 fı Bérlakásba:2 fı Határozattal: 1 fı Összesen: 18 fı

2005

18-29 év: 3 fı 30-39 év: 2 fı 40-49 év: 4 fı 50-59 év: 10 fı Össz.: 19 fı

Be nem fejezett ált. isk: 0 fı 8 ált. isk végz.: 10 fı Szakmunkás: 6 fı Érettségi: 3 fı Felsıfokú: 0 fı Összesen: 19 fı

43 fı ebbıl 2005-ben felvételt nyert 19 fı

Albérlet: 3 fı Család: 7 fı Más intézmény: 3 fı Fegyelmivel: 2 fı Bérlakásba: 0 fı Határozattal: 2 fı Külföld: 1 fı Ismeretlen hely: 1 fı Összesen: 19 fı 2006 18-29 év: 0 fı Be nem fejezett 48 fı ebbıl 2006-ban Albérlet: 10 fı 30-39 év: 5 fı ált.isk: 1 fı felvételt nyert: 25 fı Család: 4 fı 40-49 év: 7 fı 8 ált. isk végz.: 4 fı Más intézmény: 1 fı 50-59 év: 13 fı Szakmunkás: 12 fı Fegyelmivel: 2 fı Összesen: 25 fı Érettségi: 6 fı Bérlakásba: 1 fı Felsıfokú: 2 fı Határozattal: 5 fı Összesen: 25 fı Külföld: 0 fı Ismeretlen hely: 2 fı Összesen: 25 fı 2007. 18-29 év: 1 fı Be nem fejezett 34 fı ebbıl 2007-ben Albérlet: 4 fı okt. 30-39 év: 3 fı ált.isk: 0 fı felvételt nyert: 15 fı Család: 4 fı 25-ig 40-49 év: 5 fı 8 ált. isk végz.: 5 fı Más intézmény: 1 fı 50-59 év: 5 fı Szakmunkás: 8 fı Fegyelmivel: 0 fı 60- felett: 1 fı Érettségi: 0 fı Bérlakásba: 0 fı Összesen: 15 fı Felsıfokú: 2 fı Határozattal: 3 fı Összesen: 15 fı Külföld: 1 fı Ismeretlen hely: 2 fı Összesen: 15 fı * Megjegyzés: Az Átmeneti Otthonból távozottak nem minden esetben az adott évben nyertek felvételt az intézménybe.

III. 3. 1. 4. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetıvé tevı szolgáltatás, mely 20 férıhellyel biztosított. 2006-ban az átlaglétszám: 32,18 fı, a kihasználtság: 160,9% (2005-ben 134,7%) volt. 26. sz. tábla

Gondozási napok száma Év Gondozási napok száma Éjjeli menedékhelyen megfordultak száma (fı)

2003 7.954

2004 9.141

2005 9.835

2006 11.746

159

167

184

203

2006-ra közel 50%-kal nıtt 2003. évhez viszonyítva az éjjeli menedékhelyen a gondozási napok száma. Ez a szám azt jelzi, amit már az utcai szociális munkánál is említettünk, hogy a hajléktalan emberek nagy százalékát sikerült az elmúlt évben a szolgáltatásokba bevonni. Így a városban a huzamosabb ideig utcán élık száma jelentısen csökken.

31

27. sz. tábla

Az éjjeli menedékhely szolgáltatásait igénybevevık életkor szerinti megoszlása Életkor (év) 2005 (%) 2006 (%) 18 – 20 2,17 1,00 21 – 25 5,98 4,00 26 – 30 14,13 14,00 31 – 35 10,33 13,00 36 – 45 26,63 27,00 46 – 50 15,22 12,00 51 fölött 25,54 29,00 Összesen: 100,00 100,00

Az elmúlt évek tendenciája tovább folytatódott, az éjjeli menedékhely szolgáltatásait igénybe vevık átlagéletkora 2002. év óta folyamatos emelkedést mutat. A 18–25 év közöttiek aránya viszont az összes igénybevevı 5,9%-a, (2005-ben 8,15%, 15 fı), ami jelentısen elmarad az országos átlagtól és a korábbi évek átlagától is. III. 3. 1. 5. Hajléktalanok átmeneti szállása A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik életvitelszerő szálláshasználatra képesek. 28. sz. tábla

Gondozási napok száma Év 2003 Gondozási napok száma 23.206 Szolgáltatást igénybevevık (fı) 102

2004 30.011 127

2005 27.508 117

2006 24.354 115

A kihasználtság a korábbi évekhez hasonlóan 2006-ban is közel 100%-os volt. Az átmeneti szállás szolgáltatásait igénybevevık legnagyobb része, 56%-uk 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik (2005-ben 48,04%), 4 fı (2005-ben 8 fı) nem fejezte be az általános iskolát). A lakók 39%-a (2005-ben 44,06%-a) rendelkezik valamilyen szakképzettséggel. 29. sz. tábla

Az átmeneti szálláson élı nagykorú hajléktalan emberek gazdasági aktivitás szerinti megoszlása Gazdasági aktivitás (%) Munkaviszonnyal rendelkezik 36 Anyasági ellátásban részesül 5 Munkanélküli ellátásban részesül 18 Nyugdíjszerő ellátásban részesül 32 Ellátatlan 0 Alkalmi munkából él 9 Összesen: 100

Az átmeneti szállás szolgáltatásait igénybevevık 36%-a (2005-ben 40,2%-a) rendelkezett munkaviszonnyal, közel ilyen arányban vannak azok is, akik életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt nyugdíjszerő ellátásban részesülnek.

32

Az átmeneti szálláson az átlagéletkor folyamatos emelkedése mellett egyre komolyabb problémát jelent az a tény, hogy a lakók jelentıs hányada fogyatékos, illetve pszichiátriai beteg vagy valamilyen súlyos krónikus betegséggel küzd, önálló életvitelre csak támogatás mellett képesek. Részükre hosszú távon megoldást a lakóotthonokban történı elhelyezés jelenthetne.

III. 3. 2. Ápolást-gondozást nyújtó intézmény III. 3. 2. 1. Hajléktalanok otthona A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható, és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel. A lakók életkora átlagosan nem éri el a 60 évet. 30. sz. tábla

A Hajléktalanok Otthonában lakók életkor szerinti megoszlása

2003 2004 2005 2006

Férıhelyek száma Ellátott személyek Gondozási napok Átlaglétszám száma száma Férfi Nıi Összesen 21 21 7.800 21,37 21 21 30 7.932 21,67 23 3 26 30 9.699 26,57 24 2 26 31 9.582 26,25

III. 4. Nem kötelezı feladatok III. 4. 1. Foglalkoztatás A SAVARIA REHAB-TEAM Kht. 2006-ban fogyatékkal élı emberek részére rehabilitációs célú foglalkoztatást biztosított (fejlesztıfelkészítı foglalkoztatás, munkarehabilitációs foglalkoztatás), támogatott foglalkoztatási projekteket mőködtetett, alternatív és integrált képzéssel, pszicho-szociális támogatásokkal összekapcsolt foglalkoztatási programokat valósított meg 52 fı részvételével; közcélú foglalkoztatást szervezett 328 fı bevonásával; 25 fı részvételét biztosította a közhasznú foglalkoztatásban; kötelezettséget vállalt arra is, hogy keret-megállapodás alapján a város illetékességi területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı, a szabálysértésekrıl szóló 1999. évi LXIX. tv. alapján pénzbírsággal sújtott, eljárás alá vont személyeket Szombathely Megyei Jogú Város jegyzıjének közérdekő munkára kijelölı határozata alapján tevékenységi körében folyamatosan foglalkoztatja.

III. 4. 2. Esélyek Háza A SAVARIA REHAB-TEAM Kht. szerzıdés alapján 2005. év utolsó negyedévétıl mőködteti az Esélyek Házát, amelynek célja a Vas megyében élı fogyatékos, illetve hátrányos helyzető társadalmi csoportok esélyegyenlıségének megteremtése. 2006-ban ügyfélszolgálati munka keretében elsısorban az esélyegyenlıségi problémákban érintett vagy az egyenlı bánásmód sérelmét elszenvedett csoportoknak, egyéneknek (107 fı) nyújtottak tájékoztatást munkajogi, családjogi, illetve szociális kérdésekben.

33

III. 4. 3. Kistérségi feladatok ellátása A Pálos Károly Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat 2006. évtıl a kistérségben családsegítést (39 településen, ebbıl 3 csak rsz.) és gyermekjóléti szolgáltatást (3 településen) biztosít. Az Egyesített Bölcsıdei Intézmény 2006. évtıl Kistérségi Közös Társulás keretében biztosítja a környezı települések gyermekei számára is a bölcsıdei ellátást (38 településen, 18 fı). Fenti két intézmény 2007. január 1-tıl intézményi társulás formájában mőködik továbbra is együtt a kistelepülésekkel (2007-ben 38 településsel, és 2008-ra újabb 4 település jelezte a szolgáltatások igénybevétele iránti szándékát). A Regionális Szociális Forrásközpont Kht. 2007. január 1-tıl a szombathelyi Többcélú Kistérségi Társulás területén látja el a Fogyatékos Emberek Támogató Szolgálatainak, valamint a Fogyatékos Emberek Nappali Szolgálatának tevékenységét. A SAVARIA REHAB-TEAM Kht. Nappali Központja 2006. január 1-tıl biztosítja a kistérségi feladatellátást.

III. 4. 4. Módszertani tevékenység A Pálos Károly Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat gyermekjóléti szolgálata 2004. január 1-tıl megyei módszertani feladatokat lát el, melyben továbbképzési, ellenırzési és szakmai feladatai (szakmai tanácsadás, információnyújtás, szakmai elıadások szervezése) is vannak. Az intézmény 2006. évtıl pályázati úton elnyerte a Családsegítés Regionális Módszertani Központja címet is. A módszertani munka során információs hálót mőködtet (Regionális Információs Adatbázis /RIA/, levelezılista a gyors és hatékony információáramlás érdekében, kéthetente SZISZtéma címő hírlevél, havonta Segítı Szó címő módszertani kiadvány szerkesztése és kiadása). A felsıfokú szakképzés gyakorlóterepéül is szolgál. Feladata: a család- és gyermekvédelem helyzetének, speciális szükségleteinek, problémáinak megismerése, nyomon követése a Nyugat-dunántúli Régióban; szakmai tanácsadás a területen lévı szervezetek szakmai munkájának segítése céljából; közremőködés a szolgáltató tevékenységet végzık szakmai ellenırzésében, a szakmai programok értékelésében; módszertani ajánlások kidolgozása, a szociális szolgáltatásokat érintı tudományos kutatások, publikációk figyelemmel kísérése, kezdeményezése. Az Egyesített Bölcsıdei Intézmény egyik bölcsıdéje már az elmúlt évek során ellátta a megyei módszertani feladatokat, 2003. évtıl pedig a Nyugat-dunántúlon Regionális Módszertani Bölcsıdeként mőködik, és mint a város, illetve a 3 megye vezetı bölcsıdéje alapfeladatait, gondozó-nevelı munkáját magas színvonalon látja el. A Módszertani Bölcsıde részt vesz az Országos Intézet kutatómunkájában, módszertani levelek kidolgozásában, a minıségbiztosítás, a bölcsıdék mőködési engedélyének, szakmai követelményeinek kidolgozásában, játék, új tevékenységi formák kidolgozásában, terjesztésében. Ellenırzési feladatait a Megyei Gyámhivatal megbízása alapján, illetve a fenntartó önkormányzatok kérésére végzi. Saját szakmai folyóiratot szerkesztenek és adnak ki évente 4 alkalommal. Felsıfokú szakképzés gyakorlóterepéül is szolgál, illetve szervez és tart akkreditált továbbképzéseket az egész régió számára. Ehhez a munkához egy kismérető, alig 25 fıs elıadóterem áll csak a bölcsıde rendelkezésére. A minıségi módszertani munka, továbbképzési programok, 34

szakmai napok, konferenciák, egyes családi programok, szülıi értekezletek, rendezvények megtartásához egy multifunkcionális, 80 fıt befogadni képes teremre lenne szükség. A multifunkcionális terem megvalósulásával lehetıség nyílna az elsı emeleten szolgáltatások bıvülésére is. A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság 2003. október 1-tıl regionális módszertani intézetként mőködik a hajléktalan-ellátás területén. 2006. év végén 2007. februárjáig kapott határozott idejő megbízást országos módszertani feladatok ellátására a szociális foglalkoztatás területén, A Szociális törvény 2007. októberi változása szerint 2008. 06. 30-tól megszőnik a módszertani intézmények jelenlegi rendszere.

III. 4. 5. Egyéb tevékenységek A Regionális Szociális Forrásközpont Kht. tevékenysége az általa ellátott szakfeladatokon túl: megváltozott munkaképességőek célzott foglalkoztatását segítı programok szervezése; együttmőködés, hálózatépítés; szakmai mőhelyek, konferenciák szervezése; képzés, átképzés, továbbképzés, szupervízió; közremőködés a helyi és regionális fejlesztési programokban: humán erıforrás-fejlesztés; szociálpolitikai innováció (új módszertani eljárások közvetítése, szakmán belüli megújulás segítése, együttmőködés hazai és európai uniós programok megvalósításában és hazai elterjesztésében). A Regionális Szociális Forrásközpont Kht. 2003-tól akkreditált felnıttképzı intézmény. A SAVARIA REHAB-TEAM Kht. a fı tevékenységein kívül szociális gazdaság típusú vállalkozási tevékenységet is folytat, és – mint elsıdleges munkaerı-piaci szereplı – maga is új munkahelyeket hozott létre (faipari, ruhaipari, karbantartás, parkfenntartás, kiadványszerkesztés). A Kht. a vállalkozás eredményeit az alaptevékenységeire visszafordítja. Legfontosabb megrendelıi: Szombathely Város közintézményei és a lakosság. A Társaság napi kapcsolatot tart a piaci szereplıkkel, több esetben alvállalkozóként vett részt építési munkákban.

IV. SWOT-analízis Erısségek: Folyamatosan fejlıdı szolgáltatási rendszer A felmerülı problémák komplex módon történı kezelése Széles körő szociális védıháló Választhatóság a szolgáltatások kínálatában Relatíve jó infrastrukturális ellátottság Szociális jogok érvényesülése Módszertani feladatok ellátásával jó színvonalú módszertani kultúra Kistérségi feladatok ellátása, intézményi társulás - partnerség A szociális, a foglalkoztatás és az oktatás határterületein jelentkezı problémákra válaszok: megváltozott munkaképességőek, tartós munkanélküliek foglalkoztathatóságát, foglalkoztatását segítı programok szervezése; (szakmai képzés, foglalkoztatás) együttmőködés a for-profit szektorral, foglalkoztatás a harmadik gazdaságban, szociális gazdaság kiépítése) elkezdıdött, s a módszerei kidolgozásra kerültek Egyes területeken nagyon jó együttmőködés a munkaügyi szervezetek és a felnıttoktatásban résztvevı szervezetek között

35

Felsıfokú végzettségőek és idegen nyelvet beszélık magas aránya Magas szakképzettségi arány – tudásalapú szolgáltatás biztosítása Tudatos ágazati politika, politikai vezetés partnersége az ágazati fejlesztések tekintetében A tudatos tervezés érdekében kétévente elkészített Szociális térkép Csíráiban megjelennek az egyéni szükségletekre reagáló szolgáltatások A városban jelen van az a non-profit szektor, amely jelentıs forrásbevonással bıvíti a szolgáltatásokat A szektor által bevont tıke az ágazatba visszafordítódik

Gyengeségek: Esélyegyenlıséget támogató feltételek, speciális eszközök, teljes körő fizikai és kommunikációs akadálymentesítés hiánya Egyes területeken nem elégséges és nem korszerő az infrastruktúra (pl. bölcsıdék) A szolgáltatások integrációja nem valósult meg, a szervezetek ma még nem hálózatban mőködnek A rendszerbıl hiányzik a nem ágazatspecifikus tudás (menedzsmenttel, tervezéssel kapcsolatos tudások, jogász, gerontológus, pszichiáter) A mőködési kiadásokra fordítható pénzeszközök nem mindig idıben hasznosulnak (elosztási rendszer problémái, intézmény finanszírozódik és nem tevékenység) Az ágazaton kívüli rendszerekkel való együttmőködés akadozik (pl. oktatás, gyermekvédelem) A szolgáltatási rendszer nem reagál kellı gyorsasággal a felmerülı szükségletekre, igényekre Az informatikában rejlı lehetıségek kihasználatlanok, néhány szolgáltatásban alacsony az informatikai fejlettség (családsegítés, gyermekjólét, klubok) A helyi társadalom elöregedése, inaktív nyugdíjas korúak aránya jelentıs mértékben növekedni fog A foglalkoztatottság aránya (magas az aktív korú inaktívak aránya, ezen belül pedig a tartós munkanélküliek, alacsony iskolázottságúak aránya), a lakosság gazdasági aktivitása csökken Diplomás elvándorlás fokozódása várható Lehetıségek: A gyermekszegénység elleni küzdelem a hivatalos politika szintjén (program) elfogadást nyert Modellkísérleti programok indultak a munkaügyi és a szociális szolgáltatás integrációjának megalapozása, bevezetése érdekében Az EU-s források új szolgáltatások megteremtéséhez nyújtanak lehetıséget EU-s forrásokból jelentıs tıkebevonás történhet meg az ágazatban Forrásbevonás a piacról EU-s programok által támogatott partnerségépítés Kistérségi szolgáltatásnyújtás lehetısége, jogszabályi környezet adott Regionalitás és a kistérségek szerepének felértékelıdése Veszélyek: A foglalkoztatottság aránya (magas az aktív korú inaktívak aránya, ezen belül pedig a tartós munkanélküliek, alacsony iskolázottságúak aránya), a lakosság gazdasági aktivitása csökken Az ágazati politikákban a tartós munkanélküli, a fogyatékos, valamint az idıskorú népességnek szóló szolgáltatások leépülnek - kivétel ez alól az alapellátás -, nem történt meg a szolgáltatások korszerősítése Nincs áttörés a szolgáltatásfinanszírozásban, változatlanul intézményt finanszíroz az állam

36

A szolgáltatások szervezése és finanszírozása vonatkozásában nem mőködik a szektorsemlegesség, a non-profit, és a for-profit szektorral szemben megjelentek szegregációs törekvések (ITKR) Szegénység, gyermekek szegénységének növekedése Gyermekes családok szociális helyzetének romlása A gyermeküket egyedül nevelı szülık hatványozottan hátrányos helyzete Szociális válságok újratermelıd(het)nek Bizonytalan jogszabályi környezet és szakmai elvárások A törvényi szintő szabályozásban megjelenı szolgáltatások nem szükségletspecifikusak, nem az igényekre fókuszálnak Elhúzódó pályáztatási mőködés, bizonytalan forrásallokáció Az állam a fenntartói szerepbıl nem lép ki, nem válik szolgáltatásvásárlóvá Csak verbalitás szintjén jelenik meg a minıség, a standardok iránti igény a szociális szolgáltatásokban Szőkülı állami költségvetés, szőkülı ágazati források Jelentısen csökkentek a szakmai képzésekre, továbbképzésekre fordítható állami források.

A hatékonyságot befolyásoló tényezık között meg kell említeni, hogy az intézmények ellátási színvonalát alapvetıen meghatározza a mőködési kiadásokra fordított pénzeszközök nagysága. 31. sz. tábla

A szociális ágazat kiadásainak alakulása Szombathely MJV Önkormányzata zárszámadásaiban eFt Megnevezés Önkormányzati összes kiadás Szociális kiadások Szociális kiadások aránya Szociális segélyek összege Segélyek aránya a szociális kiadásokban Segély önkormányzati támogatásból

2001 2002 2003 2004 2005 2006 17.678.531 20.505.346 24.076.295 19.332.781 20.580.588 22.901.554 879.801 1.078.076 1.121.883 1.359.211 1.315.196 1.306.730 4,98% 5,26% 4,66% 7,03% 6,39% 5,71% 359.282 365.789 403.325 473.541 483.886 395.918 40,84%

33,93%

35,95%

34,84%

36,79%

30,30%

198.317

214.817

169.238

169.666

154.329

169.273

V. Szociális jövıkép, a város koncepciójának megfogalmazása V. 1. Jövıkép Szükségletalapú, és az igényekre reagáló szolgáltatásnyújtás, ellátás megteremtése, olyan szolgáltatások mőködtetése, amelyeket a szolgáltatók kompetencia alapon szerveznek meg, hálózatban mőködve. Ezen szolgáltatásoknak, ellátásoknak választ kell adni az információs társadalom kihívásaira, mérsékelni a kirekesztettséget, erısíteni városunkban a társadalmi befogadást. A társadalmi igazságosságot és szolidaritást célzó beavatkozások nyomán a város „élhetı hely” legyen, ahol biztosítékok vannak a szélsıséges társadalmi különbségek kezelésére és további élezıdésének megelızésére is. A városnak a szociális szolgáltatások területén kistérségi központ szerepkört, és a régióban regionális központ szerepkört kell betölteni. Legfontosabb értékeink: partnerség; szakmai tudás, innováció; szolidaritás és méltányosság a leszakadó társadalmi csoportok iránt, segély helyett munka; hatékonyság, hatásosság, célzott beavatkozás,

37

élhetı város, élhetı kistérség, élhetı régió iránti elkötelezettség; minıségi szolgáltatások.

V. 2. Stratégiai célok és operatív programok

Stratégiai célok

Operatív programok

Összetettebb szolgáltatás-fejlesztés, a mainál erısebb partnerség kialakítása a szolgáltatók között, hálózatépítés.

▪

A szociális ágazat forrásszerzı kapacitásának növelése (a pályázatírástól a megvalósításig). A fenntartható fejlıdés megalapozása, a bevezetésre kerülı szolgáltatások szakmai és pénzügyi alapjainak megteremtése. Az ágazatban megjelenı eredmények disszeminálása, terjesztése a kistérségben és a régióban.

▪ ▪

▪

▪

▪ ▪ ▪

Elmozdulás a tevékenység- vagy szolgáltatásalapú finanszírozás irányába, protokollok kidolgozása.

Tervezést megalapozó kutatások, tudományos munka elindítása, támogatása, illetve folyamatossá tétele, a felsıoktatás intenzívebb bevonása e tevékenységbe.

▪ ▪ ▪

▪ ▪ ▪ ▪

A for-profit szektor társadalmi felelısségvállalásának kialakítása a városban, a kistérségben. A további társadalmi leszakadás megelızése érdekében a prevenció széles körő alkalmazása. Korai beavatkozást középpontba helyezı „Biztos kezdet” program támogatása, kistérségi szintő elterjesztése. Gyermekek és fiatalok integrációs

▪

▪

▪ ▪

Az elkövetkezendı idıszakban megvalósuló EU-s pályázatokban az együttmőködés ösztönzése partnerség építésével. Munkaügyi szervezetek, munkáltatók, for-profit szervezetek, felnıttoktatási intézmények bevonása a foglalkoztathatóságot javító programokba, konzorciumok létrehozása. Pályázati lehetıségek felkutatása. Pályázatíró, képzı programok támogatása, menedzsment-fejlesztés. A benyújtandó pályázatokhoz önerı megteremtése, biztosítása.

A diszkriminációval sújtott csoportokról pozitív, hiteles kép folyamatos bemutatása. Médiakampányok szervezése az elért eredmények terjesztésével. A társadalmi és munkaerı-piaci integráció módszereinek és eszközeinek terjesztése a régióban. Szociális Kalauz elkészítése. Szakmai protokollok kidolgozása az egyes szolgáltatások területén. Törekedni kell arra, hogy a városban valamennyi szolgáltató rendelkezzen minıségirányítási rendszerrel a szolgáltatási területén. Kétévenként Szociális térkép készítése. Lakókörnyezeti net-work vizsgálatok elvégzése. A kiképzett általános szociális munkások utánkövetése, munkahelyi beilleszkedésük vizsgálata. Városi adatbázis létrehozása, az adatgyőjtés korszerősítése. A for-profit szervezetek ösztönzése egy támogatott piac kialakítására. Az Esélyek Háza és a gyermekjóléti alapszolgáltatást nyújtó szervezetek együttmőködésében „Biztos kezdet hálózat” kialakítása a kistérségben. Integrált helyi programok szervezése, kapcsolódás a gyermekesély, zászlóshajó programokhoz. A közoktatásban résztvevı gyermekek és fiatalok iskolai lemorzsolódásának csökkentése, a sikeres

38

programjainak elindítása, a gyermekszegénység csökkentése. A gyermek- és fiatalkori elkövetıvé és áldozattá válás megelızése. A társadalmi befogadás és részvétel erısítése, foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerıpiacra való belépés segítése és ösztönzése, megváltozott munkaképességő, tartós munkanélküli emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése.

▪ ▪

▪

A hátrányos helyzető, tartósan kirekesztıdött emberek alkalmazkodóképességének javítása, „változásokhoz való igazodás, a gazdasági-társadalmi kihívásoknak való megfelelés”.

▪

Társadalmi részvétel erısítése: a közösség- és civil szféra fejlesztése.

▪

▪ ▪ ▪ ▪

▪

A munkaerı-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése, amely hozzájárul a munkaerı-piaci részvétel elısegítéséhez.

▪

▪

▪

életkezdés érdekében személyiségfejlesztı szabadidıs programok szervezése, drogprevenció, családi funkciók erısítése. Családterápia és családgondozás erısítése. Megváltozott munkaképességő emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése, alternatív szolgáltatások mőködtetése, kistérségi (mikro-térségi) szintő munkaszervezet létrehozásával, amely segíti a többszörösen hátrányos helyzető, roma, hajléktalan emberek foglalkoztathatóságának javítását. „Elsı lépés” Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezık képessé tevı és önálló életvitelt elısegítı programjainak szervezése. A társadalmi és munkaerı-piaci részvétel szempontjából különösen rossz helyzetben lévı roma emberek, megváltozott munkaképességgel vagy fogyatékossággal élık, a szenvedélybetegek és pszichés betegséggel küzdık, a hajléktalan személyek foglalkoztathatóságának javítása újszerő szolgáltatások biztosításával. Ki kell alakítani azokat az új eljárásokat, szolgáltatásokat, amelyek segítségével e csoportok foglalkoztathatóvá, „álláskeresıvé válhatnak”. Az önkormányzat és a civil szervezetek együttmőködésének segítése, a Szociálpolitikai Kerekasztal mőködtetése, szakmai fórumok szervezése. Közösségi kezdeményezések támogatása a városban. Önkéntes programok szervezése. Civil szervezetek fejlesztése. A diszkrimináció visszaszorítása érdekében a hátrányos megkülönböztetést elszenvedett vagy azzal fenyegetett csoportok és egyének jogérvényesítésének támogatása, képviselete. Közösségi kezdeményezések és önkéntes programok támogatása. Részvétel olyan társadalmi kohéziót erısítı programokban, amely a helyi társadalom megerısítését, a partnerség fejlesztését segíti, továbbá kistérségi szintő programok támogatása. Szociális alapszolgáltatáshoz (pl.: étkeztetés, házi segítségnyújtás) szükséges épület, garázs felújítása (átalakítása, felújítása, felszerelése, akadálymentesítése). A fogyatékos emberek, pszichiátriai betegek nappali ellátásának bıvítése Szombathely város és a kistérség területén, a célcsoport társadalmi integrációja és a foglalkoztathatóság növelése. A Szombathely, Zanati út 1. szám alatti intézmény rekonstrukciójának befejezése, tetıtér-átalakítása és eszközbeszerzések. A férıhelyek több mint felét érintı korszerősítés (éjjeli menedékhely, átmeneti szállás), az intézmény alkalmassá tétele a súlyos 39

▪ ▪ ▪

▪

▪ ▪

▪

▪ ▪ ▪ ▪ ▪

állapotban lévı utcai hajléktalan emberek fogadására és ellátására. Hajléktalan emberek részére 6-10 fıs lakóterek kialakítása épület vásárlásával, bérlésével. A foglalkoztatáshoz az információnyújtást elısegítı informatikai és telekommunikációs háttér biztosítása. Kistérségi nappali szolgáltatások biztosításához szükséges eszközök, gépek berendezések beszerzése, modernizálása, hajléktalan (fogyatékos és megváltozott munkaképességő) emberek kistérségi nappali intézményen belüli foglalkoztatásához és a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges infrastruktúra megteremtése, eszközbıvítés, modernizálás. Kistérségi utcai munkához, diszpécserszolgáltatáshoz szükséges eszközbeszerzés (krízisautó, információs központ…) (Kistérségi központ megteremtése). Modellprogram kidolgozása és elindítása, a fogyatékos emberek támogató szolgálata kistérségi mikro-bázisainak kialakítása céllal. Elemi rehabilitációra szoruló fogyatékos emberek számára (balesetben sérültek, agykárosodottak, gerincsérültek) a rehabilitáció és foglalkoztatás szakmai és infrastrukturális feltételeinek megteremtése. A hátrányos helyzető emberek sikeres munkaerıpiaci beilleszkedéséhez a foglalkoztathatóság javítása mellett szükség van szociális szolgáltatásokra is. A szolgáltatások hozzáférhetısége tekintetében jelentıs különbségek vannak a kistérségben. Szombathely város, mint a többcélú kistérségi társulás tagja, a szociális szolgáltatások korszerősítése és hosszú távon a területi különbségek csökkentése érdekében kistérségi központokat hoz létre a szociális szolgáltatások területén. Ehhez meg kell teremteni azt az infrastruktúrát, amely a mőködési feltételeket biztosítja. Szociális nappali szolgáltatásokat nyújtó intézmények állapotjavítása, bıvítése, akadálymentesítése. Szociális nappali szolgáltatások biztosításához szükséges eszközök, gépek, berendezések beszerzése, modernizálása. Bentlakásos intézmények korszerősítése. Szociális és gyermekjóléti intézmények fizikai és infokommunikációs akadálymentesítése. Bölcsıde-korszerősítés a sérült, fogyatékos gyermekek integrált nevelése érdekében.

40

Integrált városrehabilitációs tevékenység leromlott városi lakóterületeken vagy leromlással fenyegetett lakótelepeken.

▪ ▪ ▪

Család és munkahely összeegyeztethetıségét biztosító szolgáltatások fejlesztése.

▪

▪

▪

▪ Kutatás, képzés, fejlesztés.

▪ ▪

▪ ▪ ▪

A harmadik gazdaság (szociális gazdaság) alapjainak megteremtése a városban.

Szombathely, 2007. december „

Olyan foglalkoztatási programok indítása, melyek elsıdleges célja a munkatapasztalat-szerzésen keresztül egy-egy városrész rehabilitációja. A Szociális térkép eredményeinek ismeretében a lakótelepeken közösségi terek kialakítása. Háztömb-rehabilitáció érdekében közösségfejlesztés az egyes városrészeken (központi pályázati programokban való részvétel elısegítése, projektek generálása). Az ápolásra, gondozásra szoruló hozzátartozókról történı gondoskodás, az ápolási díjban részesülık részmunkaidıs foglalkoztatásával, szociális gazdaság típusú programokkal. Család- és otthonközeli szociális szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, szociális szövetkezetek mőködését megalapozó infrastruktúra megteremtése. Gyermekek napközbeni ellátása szolgáltatási és infrastrukturális feltételének megteremtése és bıvítése a nık foglalkoztatásának elısegítése érdekében. Családi napközik létrehozása, hálózattá fejlesztése a bölcsıdei intézményrendszerhez kapcsolódóan. Átfogó fejlesztéseket érintıen a képzıintézményekkel együttmőködve a humán erıforrás fejlesztése. A társadalmi beilleszkedés érdekében a szociális szakemberek képzésében is elıtérbe kell helyezni a foglalkoztathatóság javításával, a harmadik gazdaság mőködtetésével kapcsolatos tudásanyag elterjesztését. Ki kell fejleszteni az ezzel kapcsolatos tananyagokat, és ki kell képezni a szakembereket. Képzések, továbbképzések, e-learing tanulás támogatása. Szociális hét rendezvénysorozat továbbvitele. A szociális gazdaság elindításához, elterjesztéséhez szükséges tudások elterjesztése a régióban, távoktatási anyag kidolgozása, online marketing program kidolgozása, amely a tudásanyag, a jó gyakorlatok és az „üzleti” lehetıségek terjesztését biztosítaná a szociális gazdaságban (harmadik gazdaságban) tevékenykedı szervezetek részére.

„

41

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA 2007

Recommend Documents